Vaskó Anita / BA diploma

Page 1

Vaskó Anita | Síkképernyő szabványosítható HPL csomagolása

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet Formatervező szak Témavezető: Szücsy Róbert | egyetemi tanár segéd Konzulens: Dr. Csóka Levente | egyetemi adjunktus Külső konzulens: Nagy Zoltán Sándor | csomagolástechnológus menedzser Sopron, 2011



Tartalomjegyzék Bevezetés Célkitűzések A televíziózási szokások Síkképernyős televíziók piacának felhasználási területének és az elemzése Síkképernyős televíziók elemzése Síkképernyős televíziók csomagolás rendszerének vizsgálata A belső mozgáscsillapító rendszer elemzése A hullámpapírlemezről A polisztirol hab és a HPL összehasonlító elemzése Felmérések Modellkísérletek A végleges terv és modell A belső csomagolás A külső csomagolás A belső - és külső csomagolás összeállításának a fázisai Továbbfejlesztés Összegzés Felhasznált irodalom Jegyzetek, internetes források, képek forrásai Köszönetnyilvánítás Mellékletek

5

6

10 12 14 16 17 18 19 23



Bevezetés A csomagolás döntő szerepet játszik egyrészt az árutermelés folyamatában (belső anyagmozgatás, raktározás), másrészt a forgalmazás (bel- és külkereskedelem) végül az értékesítésben, illetve a fogyasztásban (egységbefoglalás, a rendeltetésszerű állapot megőrzése). Ebből következik, hogy a csomagolás színvonalának összhangban kell lennie és lépést kell tartania az adott ország technikai fejlettségével, lehetőségeivel és a fogyasztási igény emelkedésével. A síkképernyős televíziók az egyik legelterjedtebb média eszközök manapság. Ezeknek a képernyőknek a működésük különböző technológiákat kívánnak. Ezen technológiák napról napra változnak és átalakulnak, hogy a fogyasztónak a legjobb minőségű terméket tudják kínálni a gyártók. A termék még önmagában nem adható el, ahhoz, hogy forgalomba hozzák egy csomagolás rendszerrel is el kell látni arra az időtartamra, amíg a gyártótól eljut a fogyasztóig. A kialakított csomagolásnak nem esztétikai értéke hanem szállítói és védő funkcióknak az előtérbe helyezése a legfontosabb. A szállítói funkciók előtérbe helyezésével a csomagolás a külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termék esetleges káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egységbefogás, mozgatást, szállítást és tárolást megkönnyítő, általában összetett (belső és külső) csomagolást értjük. A védő funkcióknál elsődleges az áruvédelem, mely az adott áru előállításától a felhasználásig bekövetkezhető károktól való megóvása csomagolással és/vagy a megfelelő szállítási, mozgatási, tárolási mód alkalmazásával történik.

Célkitűzés A polisztirol hab betétek kiváltása, egynemű, hullámpapírlemezből kialakított síkképernyős televízió csomagolás, többszörös csomagolásfunkciók ötvözésével. A hulladékbázisú HPL-ből külső burkolódoboz és belső mozgáscsillapításra szolgáló térkitöltő rendszer, mely felhasználásig síkban kiterítve jelenik meg. Szabványosítható csomagolás rendszer, mely a csomagolás funkcióit megtartva, ezen funkciókat kiegészítve és újak létrehozásával megkönnyíti a logisztikai-, gyártási-, csomagolási-, hazaszállítási folyamatokat.

Televíziózási szokások A háztartások 99%-a rendelkezik TV -vel (felében több készülék van; átlag 1,6), 15% szándékozik TV-készüléket vásárolni 1-2 éven belül, négyötödük már nem hagyományos képcsövű készülékben gondolkodik, és az új TV-re a legtöbben 50-150 ezer forintot szánnak. A fogyasztó szokások megváltozása, az interaktív televíziózás tömeges elterjedésének feltétele, hogy a fogyasztói szokások átalakuljanak, és az eddigi, fotelben ülő – időnként szundikáló, máskor mogyorót ropogtató – passzív néző sztereotípiájával szemben kialakuljon az új, aktív nézői viselkedés. Ezen viselkedési norma a televíziók folyamatos fejlődésével jár, melynek hatására a gyártók újabbnál-újabb készülékek megjelenését kínálják.

Síkképernyős televíziók piacának és felhasználási területének elemzése Általában az LCD TV Az LCD-k technológiája 30 évvel régebbi, mint a plazmáké. Világos környezeti fényben történő használatra tervezték, és legelőször zsebszámológépben használták. Maga az LCD-panel önálló fényforrással nem rendelkezik, ezért ahhoz, hogy látható kontrasztos kép jelenjen meg rajta, egy hátsó megvilágító panellel kell ellátni. Ennek a megvilágító panelnek a fényereje elvileg tetszőleges lehet. Az LCD-kijelzôk ebbôl adódó kimagasló fényerőértékei elsősorban olyan helyeken kamatoztathatók, mint az irodák, a nyilvános helységek vagy szabadtér. Ennél fogva az LCD-technológiát gyakran integrálják olyan készülékekbe, mint a mobiltelefonok, notebook-ok vagy a hordozható

5


játékkonzolok. A síkképernyős televíziókban ezzel szemben csak 2001 óta használják ezt a technológiát. Az LCD TV-k esetében is önálló képpontok (pixelek) adják a képet. Ezek szintén két áttetsző lap között helyezkednek el, azonban nem nemesgázzal vannak megtöltve, mint a plazma TV-k, hanem folyadékkristályokkal. Ezek a kristályok adják a technológia nevét is: „Liquid Crystal Display“. Az LCD-technológia már említett fehérszínû háttér-megvilágítása folyamatosan, többé-kevésbé állandó intenzitással sugárzik a hátsó táblaüvegre. A folyadékkristályok pedig fizikai elhelyezkedésükbôl adódóan átengedik, vagy kitakarják a háttérmegvilágítás fényét, szabályozzák a fényerősséget, és a képpontok színszûrôi segítségével adják a megfelelő színt. LED TV-k Kezdjük az alapoknál. Először is a LED TV is LCD TV, csak az LCD panel megvilágítására hidegkatódos fénycső (CCFL) helyett LED-eket használnak. Háttérvilágításra azért van szükség, mert a képpontok önmaguktól nem bocsájtanak ki fényt, ezért meg kell őket világítani, hogy a kép látható legyen. Az LCD TV-k esetén a háttérvilágítás sok probléma okozója. Egyrészt meg kell oldani, hogy viszonylag egyenletes legyen a fényerőeloszlás. Ezt tökéletesen nem mindig sikerül megoldani, általában a képernyő alsó és felső részén egy halvány fénybeszűrődés figyelhető meg, amely a sötét részeknél zavaró hatású lehet. Ezenkívül ha egy kontrasztos képet szeretnék megjeleníteni, amelyen sok a sötét-világos átmenet, akkor gyakran a fekete inkább csak sötét szürkének látszik. Ez ellen a dinamikus kontraszttal szoktak védekezni, azaz a kép világosságának megfelelően módosítják a háttérvilágítás fényerejét. A Plazma TV-k esetén nincs ilyen probléma, mert nincs szükség háttérvilágításra, mivel a képpontok feszültség hatására képesek fénykibocsájtásra. Ésszerű megoldásnak mutatkozott tehát az LCD TV-k esetén a háttérvilágítás megreformálása. A CCFL fénycsövek helyett a LED TV-k esetén LED-eket alkalmazunk háttérvilágításként. A LED-eket kétféleképpen rendezhetjük el, az LCD panel mögött mátrixszerűen, vagy a panel szélein sorban egymás mellet, ezt nevezzük Edge LED technológiának. Mindkét technikának megvannak az előnyei. A panel mögött elhelyezett LED-ek esetén jóval több LED-re van szükségünk, de lehetőség van a Local Dimming technika alkalmazására. Az Edge LED esetén a felépítésből adódóan erre nincs lehetőség, viszont a LED TV vastagsága akár 3-4cm is lehet! Plazma TV-k A plazmaképernyők működése egy korszerű, a közelmúltban kifejlesztett technológián alapul, amelyet eredetileg 1998-ban, a Nagano-i Téli Olimpiai Játékokra terveztek azért, hogy a sporteseményt még nagyobb képernyőkön mutassák be. Az addig jól bevált képcsöves készülékek a méretüket és súlyukat tekintve elérték saját határukat, ezért a fejlődés a plazma-kijelzők irányába haladt, az elegáns síkképernyős televíziók formájában – a televíziózás XX. század végi forradalmát eredményezve. A plazma-TV-k esetében minden egyes képpont (minden egyes pixel) három kicsi kamrából áll, amelyek a piros, a zöld és a kék alapszínekre vannak felosztva. Ezek a kamrák két üvegtábla között vannak elhelyezve és egy speciális nemesgázkeverékkel vannak megtöltve. (A megfelelő szín megjelenését a hátsó üvegtábla foszforrétegének színe adja.) A kamrák elektródájára elektromos impulzust bocsátva, a gázkeverék plazmaállapotba kerül (innen adódik a technológia neve) és a benne felszabaduló megfelelő töltésű ionok a foszfor gerjesztése által fényt bocsátanak ki. Az ily módon kigyújtott több millió – saját fénnyel rendelkező – pixel egy spontán, éles plazmaképet állít elő, ami se nem vibrál, se nem torzít. A korábbi modellek kisebb képernyő felülettel és terjedelmesebb hátsó résszel rendelkeznek, de a hideg katódos televíziókhoz képes harmadára csökkent a vastagságuk. A mai modelleket tekintve illetve ha betekintünk a fejlesztésekbe akkor az egyre vékonyodó már-már eltűnő képernyő felület és a tartozékok hanyagolása vehető észre.

A síkképernyős televíziók elemzése Kutatásom alapjául 5 világ márkát választottam, mely síkképernyős készülékek gyártásával (is) foglalkozik. Az 5 márka a Samsung, a Sony, az LG, a Panasonic, és a Philips. A márkán belül három képátló méretet meghatározva térképeztem fel - a márkán belül, a márkák között és a márka és a képátló méretekkel – együtt járó különbségeket. Ehhez készítettem egy felmérési adatlapot, melyen a pontos méreteket jegyeztem fel (1. kép). A felmérési adatlapok alapján a méreteket egy táblázatba foglaltam és ebből vontam le következtetések (2. kép).

6


A 37” (col) képátlóval rendelkező televízióknál meglehet adni egy minimum és egy maximum értékeket (széxmaxmé). Ez a minimum érték ennél a képátlónál, 907x620x270 mm, a maximum érték pedig 927,5x634x270 mm. Látható, hogy a minimum és a maximum közötti értékek nem kiugróak, más-más képátlóknál is egészen minimális. Az újabb síkképernyőknél az egyre növekvő képátló nem vonzza magával a készülék mélységének a növekedését. Sőt egyre csökkenő.

TERMÉK INFORMÁCIÓK Gyártó SAMSUNG

col

Technológia LCD

Modell LE37C630K1W

MÉRETEK

Képátló 37"

szé×ma×mé | mm

Állvánnyal

Állvány nélkül

909,02×622×255

909,02×557,3×78,5

TÖMEG

kg

Állvánnyal 15,3

DOBOZ INFORMÁCIÓK

Állvány nélkül 11,9

Méret 1150×735×170

TERMÉK INFORMÁCIÓK Gyártó SAMSUNG

Technológia Modell Képátló LED UE37C5000QW 37" szé×ma×mé | mm

Állvánnyal

Állvány nélkül

908×621×255

908×561×29,9

TÖMEG

kg

DOBOZ INFORMÁCIÓK

Állvány nélkül

14,2

Méret 1145×710×120

10,6

TERMÉK INFORMÁCIÓK Gyártó

Technológia

Modell

Képátló

PLAZMA

PS50C490B3W

50"

MÉRETEK

Tömeg 17,6

szé×ma×mé | mm

Állvánnyal

Állvány nélkül

908×621×255

908×561×29,9

TÖMEG 14,2

szé×ma×mé | mm | kg

col

SAMSUNG

Állvánnyal

Tömeg 19,7

col

MÉRETEK

Állvánnyal

szé×ma×mé | mm | kg

kg

Állvány nélkül 10,6

DOBOZ INFORMÁCIÓK Méret 1145×710×120

szé×ma×mé | mm | kg

Tömeg 17,6

1. kép | Síkképernyők felmérési lapja

7


Összesített táblázat a síkképernyős televíziók felmérésének adataiból

TERMÉK INFORMÁCIÓK

col

MÉRET

szé×ma×mé | mm

TÖMEG

kg

DOBOZ

szé×ma×mé | mm | kg

Méret

Tömeg

Képátló

Állvánnyal

Állvány nélkül

Állvánnyal

Állvány nélkül

LE37C630K1W

37"

909,02×622×25

909,02×557,3×78,5

15,3

11,9

1150×735×170

19,7

LED

UE37C5000QW

37"

908×621×25,5

908×561×29,9

14,2

10,6

1145×710×120

17,6

PLAZMA

PS50C490B3W

50"

13,6

10,9

1145x710x140

17,1

SONY

LCD

KDL-37EX402

37"

921×599×251

921×564×98

13,6

11,6

1009×647×188

-

SONY

LED

KDL-40EX600

40"

952×613×250

952×581×74

14,9

12,7

1038×670×182

-

SONY

EDGE LED

KDL-32EX710

32"

811×539×250

811×597×65

12,7

10,7

1038×670×182

-

Gyártó

Technológia

SAMSUNG

LCD

SAMSUNG SAMSUNG

Model

1202,5×720,2×320,8 1202,5x720,5x69,5

LG

LCD

37LD450

37"

916×625×261

916×575×77,4

12,5

10,8

-

LG

LED

37LE5500

37"

908×621×255

908×561×29,9

14,2

10,6

-

-

LG

EDGE LED

37LE4500

37"

907×620×270

907×567×40

14

13,8

-

-

PANASONIC

LED

TX-L37D25E

37"

917×632×287

917×590×77

17,5

14,5

-

PANASONIC

PLAZMA

TX-P50VT20E

50"

1224×810×335

1224×771×335

30,5

27,5

-

-

PANASONIC

LED

TX-L37DT30

37"

874×570×260

874×536×72

15,5

12,5

-

-

PHILIPS

LCD

32PFL3605H/12

32"

796×556×220

874×508,3×93

9,4

8,3

1026×610×160

12,8

PHILIPS

LED

37PFL7605H/12

37"

898×602×242

898×554×42

15

12

1078×642×158

14,1

PHILIPS

LCD

37PFL5405H/12

37"

927,5×634×270 927,5×587,4×99,6

11,55

9,55

1112×650×158

14,1

2. kép | Összeített táblázat a készülékekre vonatkozó méretekből

Fontosnak tartottam ezen vizsgálatot, hogy megbizonyosodjak arról, hogy egy HPL-ből készített szabvány csomagolás kivitelezhető-e és melyek azok a méret csoportok illetve határok, amelyekre nagyobb az igény a gyártási -és a fogyasztási piac területén. A tervezés elkezdéséhez kiválasztottam egy síkkéeprnyős televíziót melynek a pontos méreteit, formai kialakítását és csoamgolás rendszerét és e kettőnek az összefüggéseit vizsgáltam. Ezen vizsgálatokhoz a Samsung cég UE37C6500UW típusú, 37 ’ képernyő mérettel rendelkező LED televízióját választottam (3. kép).

3. kép | Samsung UE37C6500UW típusú model

8


Síkképernyős televíziók csomagolás rendszerének a vizsgálata Kétféle csomagolási rendszer figyelhető meg a síkképernyős készülékek csomagolását tekintve. Elsőként a fekvő csomagolás volt a jellemző, manapság pedig az álló burkolódobozba történő csomagolás a legelterjedtebb. A fekvő külső burkoló dobozzal ellátott csomagolás, réselt szárnyú tető-, fenéklapolt HPL doboz, melyet ragasztással rögzítenek és széles ragasztó szalaggal zárnak le. Összeállítási folyamata, hogy a külső burkoló doboz fenéklapjait ragasztó szalaggal rögzítik és belehelyeznek két fél habot a két rövidebbik oldalhoz igazítva. Majd belehelyezik a készüléket fekvő állapotban. Ezen folyamatok végeztével a fenn maradt két fél darab habot a készülékre helyezik tükör fordított helyzetben a doboz aljára helyezett fél habokhoz képest. Ezt a csomagolási formást a síkképernyőknél 50” (col) képátló alatt alkalmazzák, de egyre elterjedtebb ezen méret alatt is az álló csomagolás. Az álló külső burkoló csomagolás az előző doboz típusba sorolható. A folyamat abban különbözik, hogy 2 darabból álló hab található és álló pozícióba helyezik el a készüléket. 51” fölött a csomagolás két részből áll, alj és tető, melyet a készülék tetjére és aljára rögzítenek. Itt a hosszanti oldalaknál 2-2, összesen 4 darab lyuk található, amihez egy műanyag „patent” segítségével a külső HPL dobozhoz rögzítenek. A csomagolások mérete és súlya a készülék méretétől, a tartozékok számától (is) függ. A méretek átlagosan 200250 mm-rel nagyobbak a készülék paramétereihez képest. Márkán belül minden termék típusnál eltérő a csomagolások bel- és külmérete illetve tömege. Ezek kismértékű különbségek, mely a nagymértékben a síkképernyő hátulsó részén elhelyezkedő káva méretétől (is) függ. Anyagát tekintve a külső csomagoló doboznál nagy mennyiségben 5 rétegű (double welle) HPL-t alkalmaznak. Az újabb modelleknél megfigyelhető azonban, hogy a már csak 3 rétegűt (single welle). A 3 rétegű HPL-nél „C” hullámprofilt rendelnek az anyaghoz, az 5 rétegnél változóan „AC” vagy „BC” hullámprofilt.

A belső mozgáscsillapító rendszer elemzése A belső térkitöltő rendszer anyagát tekintve polisztirolhab. A síkképernyő televíziók áruvédelmére szolgáló rendszer a legelterjedtebb ezen termékek csomagolásánál. A habokat széles körben használják védőcsomagolásként. Rendkívül jól elnyeli az ütődéseket. Alapvetően négy különböző anyag (polimer) és kétféle gyártási technológia létezik a kívánt igények kielégítésére. A habok készülhetnek formába öntéssel, vagy lemezből kézi előállítással. A formába öntés szerszámigényesebb, ugyanakkor nagy mennyiségek esetén gyakran gazdaságosabb. A polietilén (PE vagy EPE) a leggyakrabban használt polimer, amely az igényektől függően készülhet formába öntve éppúgy, mint kézi kialakítással. A nedvességnek ellenálló, rugalmas csomagolóanyag, mely képes elviselni a többszöri ütődéseket. Másik fontos jellemzője, hogy újrahasznosítható. A polipropilén (PP vagy EPP)egy öntött hab, ami a polietilénhez hasonlóan a nedvességnek ellenálló, rugalmas csomagolóanyag, mely képes elviselni a többszöri ütődéseket. A polisztitol (PS vagy EPS) egy öntött hab, mely jó szigetelő képességgel rendelkezik és képes megakadályozni az egyszeri ütődésből eredő károsodásokat. A poliuretán (PU) többnyire kézi előállítású, de készülhet öntéssel is. Ágybetétek és bútorok alapanyagként ismert, és könnyű termékek csomagoláson belüli kipárnázására használják. A habprofilok többféle sűrűségű és formájú kivitelben készülnek a különböző termékekhez. Többször felhasználhatóak, és újrahasznosítható polietilénből készülnek mely képes elviselni a többszöri ütődéseket. Könnyű, ellenáll a nedvességnek és nem szívja magába a vizet. A habprofilok könnyedén összeállíthatóak és az egyedi igényekhez igazodnak. A habprofilok gyakran előforduló fajtái: az U-profil – élek és sarkok védelmére, L-profil – sarokvédelemre, WS-profil – szélvédőkhöz és más üvegtermékekhez, O-profil – csövek és rudak védelmére, C-profil – bizonyos termékek széleinek és sarkainak védelmére. A habok minőségét és hatékonyságát nemcsak a polimer kiválasztása, hanem annak sűrűsége és előállítási technológiája is meghatározza. Az egyszer vagy többször használatos habtermékek élettartama az alapanyag megválasztá-

9


sától, minőségétől, gyártásának módjától stb. függ. A gyártási folyamat során különböző adalékanyagok hozzáadására is lehetőség van, melyek elektrosztatikus kisülés (ESD), korrózió és tűz elleni védelmet biztosítanak.

A hullámpapírlemezről A hullámpapírlemez a HPL dobozok egyik legfontosabb anyaga, mivel súlyához képest nagy szilárdságú, gépi úton feldolgozható, kényelmesen kezelhető és nem utolsó sorban viszonylag olcsó. A hullámpapírlemez minőségét a rétegek összetétele, négyzetmétertömege, a hullámosítás mértéke és a rétegek száma határozza meg. A szilárdság, ill. rugalmasság mértékében a hullámosításnak különleges szerepe van. A kisebb hullámmagasság a torlónyomás (a HPL felületére merőlegesen ható erő), a nagyobb pedig az anyag rugalmassága (párnázóképessége) szempontjából előnyös. A hullámpapírlemezekből készült dobozok jelentős hányadát műszaki cikkek csomagolására használják. A szállítás alatti esetleges ütésvédelemre és rezgéscsillapításra hullámpapírlemez készült idomelemekből kialakított védőés térkitöltő elemek alkalmaznak, a csomagolt termékek állagának a maximális védelmére. A nehezebb áruk, például a gáztűzhely, televízió, kerti- és háztartási gépek csomagolásánál főként az áruvédelmi funkció kerül előtérbe. Elektrosztatikus kisülésre érzékeny termékek csomagolásánál antisztatikus réteggel ellátott dobozokat alkalmaznak.

A polisztirol hab és a HPL összehasonlító elemzése A polisztirol hab műanyag alapanyagú, de újrahasznosított polietilénből készül, de az újrahasznosítás folyamatával járó költségek magasabbak, mint a papír alapanyagú csomagolásoknál. A szállítást és a raktározást illetően a papír alapú lemezek helytakarékosabbak, mivel síkban szállíthatóak. Ezáltal az egy raklapra rakásolható terítékek száma közel hatszorosa, az öntött habokhoz képest. A hab egyik előnyére válik, hogy nedvességet jól tűri ezáltal nem vetemedik el és szilárdsága is megmarad, ha nedvesség éri. A HPL-nél ezt egy fedőréteg bevonásával érhetjük el, de az európai klíma viszonyok ilyen problémát nem jelentenek. A polisztirol hab a védelmi funkciót tekintve megbízhatóbbnak tűnik, de megjelenésében kevésbé emberközelibb, mint a papír. A polisztirol hab kialakítás szerszámigényeivel járó költségek is magasabbak, mint a HPL feldolgozásához szükséges szerszámoknál. Összeségében a polisztirol hab egy biztonságosabbnak tűnő párnázó, de mind a környezeti-, gazdasági-, logisztikai tényezők a papír alapú térkitöltő rendszert részesítik előnyben.

Felmérések Mielőtt neki kezdtem a tervezésnek, a kiválasztott készülékhez tartozó csomagolás méreteit vettem le és vizsgálatam meg a belső térkitöltő habnak a kialakítását. Megfigyeltem még a készülék és a hab találkozását (4. kép). A méreteket műszaki rajz formájában rögzítettem és a csomagolás és síkképernyő találkozásáról vázlatokat (5. kép) készítettem. A műszaki rajz (1.sz. melléklet) elkészülte után megfigyeltem, hogy melyek azok a kialakítások, melyek szükségesek és melyek azok amik csak a polisztirol hab kikönnyítéséhez szükségesek. Majd a polisztirol habot hosszanti irányba ketté vágtam, hogy megnézem, hogyan tartja és találkozik a készülékkel a térkitöltő. Illetve, hogyan van kialakítva és a kikönnyítés mellett van-e más tényező, ami miatt így lett kialakítva a hab. Itt a más tényezőt a levegőztetés kérdését értem, ami a vizsgálat után kiderült, hogy nem játszik szerepet ezen térkitöltők kialakításánál.

10


4. kép | A polisztirol hab és a készülék találkozásáról készült fotók

5. kép | A polisztirol hab és a készülék metszetéről készült vázlatok

11


Modell kísérletek A polisztirol hab felmérések alapján elkezdtem egy síkból kihajtogatni és kivágni a belső rendszer elemeket. Ezen elemeknél a hajtogatási mód és a belső arányok kialakítása játszott nagyobb szerepet. Ezt követően a méret határok figyelembe vételével kezdtem el a belső rész kialakítását. Utána 1:5-ös méretarányban kezdtem el a modellezést illetve a stancrajz kialakítását (6.kép).

6. kép | Modellkísérleti fotók

12


7. kép | Modellkísérleti fotók

Ami a kezdetleges modelleknél megoldásra váró probléma volt, az az 1:5-ös modelleknél nem jelentett gondot. Ettől kezdve, hogy a méretarány tisztázódott, a belső arány illetve méretezés kérdéseire kellett megoldást találnom. Első körben négy darab rekesz elemet használtam fel a termék rögzítésére. A teríték rajz méreteiből kiderült, hogy kivitelezhetetlen lenne mivel a maximum kimetszési mérethatárból kiszorult. Így a belső távtartó rekesz elemek számát háromra csökkentettem. A csökkentés aránya nagy méret csökkenésben is megnyilvánult, mely a maximum kimetszési mérethatáron belül helyezkedik el. A méretbeli változásokon kívül, a lemez hozzárendelt anyagminőségében is változások következtek be. Elsőként „C” minőségű HPL-t rendeltem a modellhez. A kivitelezés után kiderült, hogy az anyagvastagság nem teszi lehetővé, hogy hajtogatási élek/oldalak áthajtódjanak. Ez esetben, még olyan problémák merültek fel, mint például két lemez feszültségéből származó anyag hasadás, a réselések méretei és a középső belső távtartó besüllyesztett részének az instabilitása (7. kép). Így a „C” minőségű lemezt „B” hullámpapírlemezzel helyettesítettem és az előző modellen – az oldalak könnyebb átfordulását segítve – egymás mellett elhelyezkedő bieg-vágást, dupla biegre cseréltem. Ezeknek a korrigálások végeztével és a modell próba vágást követően, az előző modelleknél felmerült problémái megoldódtak. Innentől kezdve különböző kérdések merültek fel az esztétikai megjelenéssel kapcsolatban. Ezen változtatások nem váltak a belső térkitöltő előnyére. Sőt, gyártástechnológiai szempontból kivitelezhetetlenné vált. Így az esztétikai kérdéseket elvetve, végeredményként egy három darabból álló mozgáscsillapításra szolgáló térkitöltő védőcsomagolás, ami hajtogatással alakítható ki, a fésűsrekeszték alapelvén működő oldallapokkal rögzítve.

13


A végleges terv és modell Az első modelleknél használt hullámpapírlemez „C” minőségű lemezt rendeltem a stanc rajzhoz, melynek magassága 3,50–3,70 mm, a hullámhosszúsága 6,80–7,40 mm közötti érték. Ez a lemez típus a felületére merőlegesen ható erővel szemben van nagyobb szilárdsága, mely esetemben nem annyira meghatározó tényező illetve a hullámhosszúság végett nehezebben is hajtogatható. A végleges modellnél a („B” hullám) egy közepes hullámtípus, melynek a hullámmagassága 2,50–2,80 mm, a hullámhosszúsága 5,50–6,00 mm közötti érték. Ennél a hullám minőségnél a párnázóképesség értéke magasabb, mint az előző modellnél használt minőségnél, mely előnyére is válik a térkitöltő rendszernek a védő funkcióját erősítve. A teríték 1791×332 mm méretű stanc rajz, mely a középső tartó távtartókat tartalmazza. Ezen kívül még két darabból álló oldallap tartozik, amelynek befoglaló mérete 1036×155 mm (10. kép). Ezen oldallapokkal történik a rögzítése a középső távtartónak. A középső rész melynek a kialakítása egy közel négyzetes formába foglalható és a nagyobbik négyzetnek az átlóinak a behajtásával történik a térbe hajtása. Itt két anyag találkozik és az átfordulást hozzá segítve dupla bieget helyeztem el egymástól anyag vastagnyira plusz még két fél anyaggal. Ezen az átlón a közepén helyezkedik el egy derékszögű réselés melyen lecsapás található, mely az összeállítás könnyedségéhez segít hozzá. Ennek a réselésnek a vastagsága egy anyag vastagság. A teríték közepén elhelyezkedő fészek megoldásnál egy lefelé hajtogatandó bevágás helyezkedik el hosszanti irányban, melynek a két végétől helyezkedik el egy-egy bieg, ami a fészek mélységét határozza meg. Ez a megoldás a középső távtartón helyezkedik el. A két szélső távtartónál a végződés véget csak egy bieg található, így történik a lezárása a térkitöltőnek (8-9.kép). A távtartók közötti távolság és a fenn elhelyezkedő (összehajtott állapotban) oldal szélesség és magasság adja a tényleges méretet, mely a termék paramétereihez van méretezve. A stanc forma kialakításnál nem csak a ragasztás elkerülése hanem a gazdasági és anyag takarékossági szempont is meghatározó. A minél kevesebb hulladékkal járó teríték kivitelezése illetve az egy táblára való elhelyezése is meghatározó. Az egy táblára való elhelyezése, az ezzel járó hulladék keletkezése és a piacra való gyártásánál meghatározó.

8. kép | Vázlatok

14


9. kép | A végleges modellről készült fotók

15


75.5

75.5

14 95

100

70.94

77.5

99.56

166

166

84.5

326

170

1036.5

316

1036.5

316

85.5

77.5

1791 320

77.5

76

70.5

94

76

320

166

94

70.5

166

84.5

325

170

84.5

77.5

100.03

100

70.47

77.5

10.kép | Teríték rajz (2. számú melléklet M 1:1 teríték)

77.5

8

8

14 95

16

14 14

332 22

155 82 155 82


A belső csomagolás A stancolt lemez közel egy négyzetbe foglalható forma, a négy sarkából átlósan hajtás helyezkedik el, ami dupla bieg-geléssel van megoldva. Ezeknek a bieg-eléseknek az 1/3-nál egy derékszögű réselés található lecsapással. A középrészen elhelyezkedő hos�szanti bevágás két bieg-gel kiegészítve lett kialakítva (11. kép).

B

A

D C

E 11.kép A– szélesség, B– magasság, C– süllyesztett fészek mélysége D– süllyesztett fészek szélessége, E– távtartó szélessége

A süllyesztett fészek mélysége (C) függ, hogy milyen mélyen helyezkedjen el a termék a távtartóban. A süllyesztett fészek szélessége (D), függ a termék vastagságától. A távtartó szélességével (E) meghatározhatjuk, hogy milyen hosszan találkozik a síkképernyő a távtartóval.

12.kép | A térkitöltő egy eleméről készült fotók

17


Külső csomagolás A külső csomagolás egy réselt kivitelű tető-, fenéklapolt HPL doboz, melynek anyag minősége a belső mozgáscsillapító rendszer anyagával megegyező. De ez kombinálható és más-más anyag minőséggel is működik illetve ha termék megkívánja illetve a megrendelő akkor az változtatható addig míg a termék védelmét biztosítja. Itt azt értem, hogy példának okául 1343×345×45 mm-es készüléket, melynek tömege közel 10 kg azt egy „E „hullámminőségű lemez nem fog kellően megvédeni az esetleges környezeti hatásoktól. Ez egy túlzott példa, mert a gyártási folyamat előtt a technológusok rendelnek hozzá anyag minőséget, majd ellenőrzik az alap anyagot és az összeállított csomagolást, hogy megfelel-e az előírásoknak illetve kibírja-e azon külső hatásokat amik esetlegesen érhetik addig az ideig, míg a gyártótól eljut a fogyasztóig az adott termék.

A külső és belső csomagolás elmeinek az összeállítása Az éleket behajtogatjuk minden irányba, majd a hosszanti belső fészekre merőleges oldalakat összetoljuk. Ezzel egyidőben a középső részen lévő belső fészek „bevágást” függőlegesen letoljuk. Majd a külön álló rögzítő oldalakat a rekeszbe toljuk, így rögzítve az elemet (13.kép). Az összeállítás végeztével belehelyezzük a kialakított fészekbe a síkképernyős készüléket és a tetejére ráhúzzuk a másik térkitöltőt. Miután a terméket elláttuk ezen belső védőcsomagolással, a külső burkoló dobozba helyezzük és lezárjuk.

13.kép | Egy elem összeállítási fázisai

18


Továbbfejlesztés Kerestem azokat a megoldásokat, mellyel a külső burkoló doboz újrahasznosítható, oly módon hogy valamilyen használati tárgy hajtogatható ki belőle. Az újrahasznosítás alatt, nem egy örök életű, hanem egy bizonyos ideig használható praktikumot értek. Elkezdtem kutatni, mik azok a használati tárgyak, melyek megtalálhatóak vagy hasznosak lehetnek egy-egy háztartásban. A kutatás során megpróbáltam a televíziózáshoz köthető tárgyakat elsősorban keresni, mint pl. távirányító tartó, popcorn tartó, lábtartó...stb. Majd feltérképezve a száraz helyiségek tárgyait szóba jöttek még, a tárolók különböző eszközök és tárgyak számára, a lakás dekorálására alkalmas kiegészítők, mint pl. képkeretek, virágtartó, dísztárgy...stb. A konyha helyiséget megfigyelve a gyümölcsös tálak/kosarak melyek a legtöbb háztartásban előfordulnak. Így választásom a gyümölcsös tálra esett. A tervezés eléggé köttött volt, hogy mit lehet és mit nem. A cél az volt, hogy az adott anyagból kijöjjön, funkciónáljon és nem utolsó sorban, de legfontosabb szempont, hogy csak egyenes vágásokból és hajtásokból álljon. Ez utóbbi kikötés, az egyik legfontosabb, mert ezzel, hogy egyszerű a teríték mindenki számára kivitelezhető a tárgy kivágása. Ezzel is ösztönözve, hogy ily módon újrahasználja a kidobásra ítélendő dobozt. A gyümölcsös tál a legtöbb háztartásban megtalálható, legtöbbször organikus megjelenésű és a legkevésbbé sem papírból készül. A tervezésnél megpróbáltam a lehető legegyszerűbb megoldással, egy kissé geometrikusabb, de a síkok elmozgatásával egy kicsit kötetlenebb megjelenést létrehozni. A tárgyon egyenes vágások, ferde bieggel végződnek és X-ben rögzülnek a tartó lapok. A felső részen három sík különül el, mely megtöri a merevségét a tálnak. Összeállítása egyszerű kivágás után a hosszanti sávokon elhelyezkedő bevágásokat egymásba illesztjük, így stabilan megáll. Ezeknek a hosszanti bevágásoknak a szélességét növelhetjük vagy csökkkenthetjük, attól függően, hogy milyen gyümölcsöt akarunk benne elhelyezni.

14. kép | Kihajtogatható tárgy Összegzés A polisztirolhab kiváltása hullámpapírlemezre megoldható és kivitelezhető. Végeredményben egy olyan mozgáscsillapító jött létre, mely a célkitűzéseimben foglaltaknak megfelel és megállja a helyét más térkitöltőkkel szemben (is). Az újrahasznosítási gondolatmenet, mely részben megoldott probléma, mert a feltérképezésben illetve az emberek eltérő szokásaihoz mérten sem biztos, hogy felhasználják ezt a lehetőséget.

19



Felhasznált irodalom Szendrő Lajos: Papírcsomagolás, Budapest, 1977 Jegyzetek, internetes források,képek forrásai Pánczél Zoltán: A csomagolás rendszerszemléletű értelmezése a logisztikában, és reológiai tervezési módszer kidolgozása a viszkoelasztikus csomagolóanyagokra, doktori értekezés www. panasonic. hu | Plazma vagy LCD? - összehasonlító elemzés a síkképernyő technológiákról www. nefab.com/ belso-csomagolas.aspx | Belső csomagolások/térkitöltők www.c3.hu/ ~jelkep/JK994/urban/urban.htm | A televíziózási szokások www. re.jrc.cec.eu.int/energyefficiency/pdf/EnEff%Report%202006.pdf | A televíziózási szokások www.dunapack.hu www.samsung.com | A készülékről készült képek www.samsung.hu | A készülékek paraméterei www.lg.hu www.sony.hu www.panasonic..hu www.philips.hu

21



Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom, Robinak a reggel 8-kor kezdődött konzultációkért Zolinak, aki mindig szívesen és türelmesen végig hallgatott és segített a „nagy „ kérdésekben Aranka néninek, hogy mindig kivágta az újabbnál újabb modell változatokat Babának, hogy megértő volt és szeretett ez idő alatt Anitának, hogy mindig oda tette magát mellém A Bazológiai Tanszék niggereinek, Jason Stathamnek és csapatának, hogy kibírhatóbbá tették ezt az időszakot A családomnak Az Olfa sniccernek, a HPL-nek, a Dunapack Rt. Nyíregyházi Hullámdobozgyárának És még sokan másoknak is az egyéb segítségért és „jó” szóért.

23



Mellékletek M1:5 Műszaki dokumentáció | A polisztirolhabról | 2 db M 1:1 Teríték | Samsung UE37C6500UW típusú modelhez | 2 db


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.