alsonemedi2024marcius15

X X XI V .

É V F O LYA M

2 0 2 4 .

M Á R C I U S

1 5 .

Ü N N E P I

ALSÓNÉMEDI

HÍRMONDÓ

INGYENES TÁJÉKOZTATÓ ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRATA

„Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje.

Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni. Éljen a magyar szabadság! Éljen a Haza!”

S Z Á M

ESIK ESŐ MAGYAR FÖLDRE „Esik eső magyar földre/ Kossuthnak is hull a könnye, / Hull a könnye keserűen, / Kossuth Apánk sír a mennyben, / Magyar népén, árvaságán, / Elveszett honán.

Szétszaggatott édes honunk/ Kebeléről síró jajunk/ Kossuth szívét hasogatja:/ Hejh, nem vígad a magyarja! / Magas mennyből magyar földre/ Hull Kossuth könnye.

Ha majd egyszer Kossuth lejön -/ Átrohanunk vízen, tűzön! / A Magyarhon ismét szép lesz,/ Méltó Kossuth véreihez,/ Csak ne csüggedj édes Hazánk:/ Jön Kossuth Apánk!”

Kossuth Lajos alakja a magyar nép szívében olyan magasságba emelkedik, mint Csaba királyfi vagy Szent László király, akit visszavártunk, mikor a haza végveszélybe került, aki túlvilágról sem felejtkezik meg bajban lévő nemzetéről.

Az, hogy a legszeretettebb, legmeghittem megszólítással – Kossuth apánk – emlékezünk rá, azt jelzi, hogy nagyon erős kötelék fűzte hozzá az 1848-1849. évi szabadságharcban összefogott magyar nemzetet, s ez a szeretet és ragaszkodás időtálló. S bár a szabadságharc bukásával törekvései látszólag kudarcba fulladtak, élete utolsó leheletéig az emigráció hosszú évei alatt sem vesztette el hitét, hogy a magyar nemzet sorsának jobbításán fáradozzon.

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19., Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc egyik szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

„Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.” (Debrecen, 1849. április 14.

Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról) Kossuthfalváról (ma Turócszentmárton) származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Apja, Kossuth László (Dabason van eltemetve) uradalmi ügyész Monokon a gróf Andrássy családnál. Viszonylag későn, 1796-ban házasodott meg Weber Karolinával, Lajos elsőszülött gyermekük. Kossuth Lajos 1841. január 9-én vette feleségül a dunántúli ősrégi nemesi római katolikus Meszlényi család sarját, Terézia Johannát, házasságukból három gyermek született: Ferenc, aki később politikus, országgyűlési képviselő. Vilma és Lajos Tódor.

A megyei politikai életbe 1830-ban, a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be. 1831ben kolerabiztosként nagy szerepet játszott a járvány további terjedésének megakadályozását célzó átgondolatlan intézkedések miatt lázadó jobbágyok lecsillapításában és Sátoraljaújhely felkelők elleni védelmének megszervezésében.

Már az 1825–27-es pozsonyi országgyűlésen részt vett, két főrendű özvegy követeként. Az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésre is távollevő főrendek követeként került be.

A reformországgyűlés 1837 tavaszi berekesztése után az ellenzék elvei szolgálatában továbbra is ébren akarta tartani a közvélemény érdeklődését a közélet iránt ezért szerkesztette a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokat. A nádor második tilalma ellenére is megjelentek a füzetek, mire 1837. május 4-éről május 5-ére virradó éjjelen letartóztatták.

Kossuth nagy szerepet játszott abban, hogy 1847-ben megalakult az Ellenzéki Párt, amely-

lett, nevéhez fűződik az önálló magyar pénz (Kossuth-bankó) megteremtése és az ország első költségvetésének összeállítása.

Az 1848. július elején megnyílt országgyűlésen ő volt megbízva a kormány politikájának képviseletével és a parlamenttel való érintkezéssel. Legnevezetesebb július 11-én tartott nagy beszéde.

nek programját lényegében ő fogalmazta meg.

Az 1847–48-as országgyűlésen, egy éles választási küzdelem után már Pest megye követeként vett részt. Az alsótáblán ő vezette az ellenzéket. Cikkeivel, szónoklataival, személyes beszélgetésekkel a nemesség elé tárta: az udvar megosztó politikájával szemben csak az addigi reformok összekapcsolásával, és egyszerre történő megvalósításával érhető el eredmény.

Az 1848. februári francia forradalom hírére március 3-án felirati javaslatában az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. Döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket és a bécsi küldöttség kikényszerítette Bécs hozzájárulását.

A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter

„Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam uraim, mentsék meg a hazát, e percnek nagyszerűsége szorítva hat keblemre.

A haza veszélyben van. Egyfelől a horvát és szerb lázadás, másfelől az osztrák minisztérium áskálódásai fenyegetik a kivívott eredményeket. A nemzet nem bízhatik másba, mint saját erejébe.

Mondják ki önök, hogy a nemzet el van határozva kormányának, alkotmányának, önállásának védelmére a legnagyobb áldozatokat is meghozni, s hogy e tekintetben oly alkut, mely szabadságát és önállását legkevésbé is sérthetné, senkitől semmi áron el nem fogad, hanem minden méltányos kívánatokat akárki irányában is örökké teljesíteni kész. E célból szükséges a haderőnek 200,000 főnyire emelése, ennek felfegyverezésére pedig 42 millió forint”. Még mielőtt befejezte volna Kossuth, felkelt Nyáry Pál, az ellenzék vezére és esküre emelt kézzel felkiáltott: „Megadjuk!” Példáját pedig az egész ház követte. Kossuth keresztbe fonta mellén karjait s könnyes szemekkel mélyen meghajolt a ház előtt, így fejezve be beszédét: „Önök felállottak mint egy férfiú és én leborulok a nemzet nagysága előtt s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban s Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg.”

AZ ÜNNEPI SZÁMOT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÁLINT ISTVÁN JÁNOS