Zeneakadémia Magazin 2021-2022

ZENEAKADÉMIA magazin |

2021-2022

FELELŐS KIADÓ: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ:

Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora Torda Júlia, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója Katona Márta, zenetörténész

KIADVÁNYMENEDZSER:

Issekutz Erzsébet, a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának főmunkatársa Unger Anna, a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa

KÉPKURÁTOR: LAYOUT: TÖRDELÉS:

BRAND BAR COMMUNICATIONS KFT. Patkó-Huszti Hajnalka

NYOMDA:

KESKENY ÉS TÁRSAI 2001 KFT.

Megjelenik Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának gondozásában 1000 példányban.

Lapzárta: 2021. augusztus 25.

A ZENEAKADÉMIA MAGAZINJÁNAK SZERZŐI: Becze Szilvia

újságíró, műsorvezető

Mester Ágnes

a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa

Mona Dániel

zenetörténész

Zsiray-Rummer Zoltán

a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa

FOTÓK, MŰVÉSZPORTRÉK: Adrián Zoltán; Ancsin Gábor; Archív fotók; Benkő Sándor; Bódis Krisztián; Borggreve, Marco; Darabos György; Dimény András; Erdős Dénes; Fazekas István; Fejér Gábor; Felvégi Andrea; Heffernan, James; KKBK-OD-Pictures; Kleb Attila; MTI archív; Mudra László; Oberreiter, Valerie ; Posztós János; Raffay Zsófia; Szecsődi Balázs; Tuba Zoltán; Valuska Gábor

KEDVES KÖZÖNSÉGÜNK!

DR. VIGH ANDREA

Liszt Zeneakadémiája a legerősebb hívószavak a nagy elődök útját. egyike a muzsikusok és a zenekedvelők számára, Olvassanak bele e nemcsak itthon, hanem külföldön is. Egyszerre Euró­ kötetbe, hiszen eze­ pa egyik legrégibb zenei egyeteme és egyik leg­ ken az oldalakon ba­ szebb koncertterme, valamint Magyarország köz­ rangolva fel­t á­r ul a ponti kulturális intézménye. Világhírű főépülete magyar zene jövőké­ Budapest egyik legkedveltebb turisztikai célpont­ pe; mélyedjenek el ja, így organikus része három rendkívül fontos terü­ a példaképek és a letnek: az oktatásnak, a kultúrának és a turizmusnak. jelen ok­t atóinak hit­ A Zeneakadémia nemzeti kincsünk. Nemzet­ val­lásában, folya­ma­ közi tekintélyét, elismertségét mutatja, hogy évről to­s an megújuló el­évre a világ 100 legjobb művészeti egyeteme közé köte­l ezettségében, sorolják, és a világ távoli tájairól jönnek ide tanulni és az itt olvasható a tehetségek. Koncertközpontja a legnagyobb interjúk tükrében ismerjék meg a mai mesterek sztárművészeket hozza el a közönségnek, miköz­ célkitűzéseit és eredményeit! ben diákjai számára páratlan tanulási lehetőséget Magazinunk lapjain olvashatnak a Rendkívüli biztosít: amellett, hogy a legnevesebb művészek­ Tehetségek Képzőjéről – ahol a kimagasló képes­ KIADÓ: Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora kel együtt léphetnek FELELŐS fel, a második emeleti kar­ ségűek már hatéves kortól magas szintű zenei kép­ FŐSZERKESZTŐ: Torda Júlia, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója zatról estéről estére FELELŐS elleshetik hivatásuk rejtett zést kaphatnak –, szólunk a Bartók Konziról – amely SZERKESZTŐ: Katona Márta, zenetörténész tit­kait. Egyetlen egyetem sincs a világon, amely az ország legrégebbi zenei középiskolája, mintegy KIADVÁNYMENEDZSER: Issekutz négyszáz Erzsébet, a Zeneakadémia és Médiatartalmi ilyen formában rendelkezik e kettős képességgel hallgatóval aKommunikációs klasszikus, jazzés népze­ Igazgatóságának főmunkatársa – oktatás és kulturális élet szerves összekapcsoló­ nész, valamint hangszerészképzés szakmákban –, KÉPKURÁTOR: Unger Anna, a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi dásával egy intézményen belül. a Zeneakadémián Igazgatóságának munkatársa folyó kutatásokról, múzeuma­ A Zeneakadémia ereje abban rejlik, hogy egy­ inkról, valamint nemzetközi zenei versenyeinkről.

LAYOUT: BRAND BAR COMMUNICATIONS KFT. a Marton Éva Nemzetkö­ szerre őrzi az európai zenei hagyományokat és for­ A Bartók Világversenyen, TÖRDELÉS: Patkó-Huszti Hajnalka dul a modernitás felé. Liszt szellemisége minden zi Énekversenyen, valamint az 1933 óta szintén a tanítási órán és teremben visszaköszön: a hazasze­ rendezett Liszt Nemzetközi Zon­ NYOMDA: KESKENYZeneakadémián ÉS TÁRSAI 2001 KFT. retet párosul a megújulással, az oktatók nyitottsá­ goraversenyen az egész világot vendégül látjuk.

Megjelenik Zeneakadémia Kommunikációs és E Médiatartalmi gondozásában 1000 példányban. gával a legfrissebb tudományos eredményekre és nagy ívű, Igazgatóságának történelmi alapozású építkezés kö­ Lapzárta: 2021. augusztus 25. pedagógiai módszerekre. Az intézmény különle­ vetkező szakasza a Liszt Brand megalkotása, amely gességének, hitelességének záloga éppen ez a lá­ keretet ad törekvéseinknek, a róla szóló írás pedig tásmód, amely a nagyAelődök – Liszt, Erkel, Bartók, SZERZŐI: magazinunknak. Az utat a Zeneakadémia álmodta ZENEAKADÉMIA MAGAZINJÁNAK Kodály, Dohnányi, Hubay, Popper, Weiner, Ligeti, meg és jelölte ki, de a mára Nemzeti Liszt Ferenc Kurtág – és a többiek,Becze SoltiSzilvia György, Dorátiújságíró, Antal, műsorvezető Programmá érett terv egy összefogás eredménye Végh Sándor, Sebők György, Starker János,aVásáry hazánk vezető kulturális és turisztikai intézményei­ Mester Ágnes Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa Tamás, Frankl Péter, Pauk György, Kocsis Zoltán, vel, jelképezve egyúttal mindazt, amit a zene mint Mona Dániel zenetörténészlehetőség jelent Magyarország számára. Szeretet­ Ránki Dezső, Schiff András, Eötvös Péter, Perényi Miklós vagy Marton Éva hagyatéka. Világosan lát­ tel ajánlom a Liszt Programot is mindazok figyel­ Zsiray-Rummer Zoltán a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa szik, hogy végtelenül gazdag a Zeneakadémia múlt­ mébe, akiknek küldetése országunk felvirágozta­ jának és jelenének művésztanári köre. tása. Ismerjék meg a Zeneakadémiát, élő nemzeti FOTÓK, MŰVÉSZPORTRÉK: Adrián Zoltán; Ancsin Gábor; be Archív Benkő Sándor;szerves Bódis Krisztián; Marco; Darabos Kiadványunkban büszkeséggel mutatjuk a fotók; örökségünk részét,Borggreve, amelynek közössége György; Dimény András; Erdős Dénes; Fazekas István; Fejér Gábor; Felvégi Andrea; Heffernan, James; Zeneakadémia egyedülálló működését és szépsé­ szívvel és készséggel társul e cél megvalósítói mellé!

KKBK-OD-Pictures; Kleb Attila; MTI archív; Mudra László; Oberreiter, Valerie ; Posztós János; Raffay Zsófia; gét. A legkiválóbb magyar akik itt Gábor Szecsődimuzsikusokat, Balázs; Tuba Zoltán; Valuska tanultak, majd oktatókként visszatérve folytatják Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora 1

A ZENEAKADÉMIA FENNTARTÓJA

AZ EGYETEM TÁMOGATÓI

2

Mikor kapjuk vissza a régi életünket? – teszik fel a kérdést még mindig annyian, türelmetlenül várva, hogy a járvány sokadik hulláma után visszatér­ jünk a COVID fenyegetése előtti szokásainkhoz.

Nem értik oly sokan, hogy semmi nem lesz már a múlthoz hasonlatos. Szeretnénk hinni, hogy akár jobb is lehet. Több minőség, több kultúra, keve­ sebb pazarlás, kisebb környezetet károsító túlfo­ gyasztás. Több gyógyító, szívderítő, jókedvterem­ tő zene, összetettebb, árnyaltabb hozzáállás.

Amint fent, úgy lent, amint kint, úgy bent, hiszen minden mindennel összekapcsolódik, és a Zene­ akadémia pont ilyen hálózatos-mátrixos intéz­ mény, amelyben a végigvonuló-húzódó hatások nélkül soha nincs megújító változtatás. Magas színvonalú oktatási és kutatási eredmények nél­ kül nincs átütő, folyvást korszerűsödő előadó­ művészet és tehetség-utánpótlás, ugyanakkor a tanítás és a zenei interpretáció tapasztalata meg­ termékenyíti a tudományos tevékenységet.

E szemléletet tükrözi új periodikánk, a ZAK Ma­ gazin, amelynek első évfolyama egyik példányát tartja a kezében Ön, tisztelt Olvasónk, úgy is mint Magyarország zenekedvelő közösségének tagja. Úgy gondoltuk, eddigi megszokott, félévente napvilágot látott, megannyi díjat is nyert Koncertma­ gazinunknál igazabb módon mutatja be a Zene­ akadémia sokrétű tevékenységét, és Önhöz is közel tud kerülni egy évente megjelenő válogatás – összegző jellegű írások mozaikos kavalkádja –, amely­nek időszerűsége nem kötődik évadjaink min­ denkori saját műsoraihoz vagy koncerthelyszínként élettel teli estéinkhez. Utóbbiak részletes prog­ ramját egy, a Zeneakadémia Magazinhoz illesz­ kedő, ám önállóan is értelmezhető, a 2021-es őszi eseményeinket ismertető kiadványba gyűjtöttük egybe. A következő lapokon a Zeneakadémia egye­ temi, kutatási és kulturális keresztmetszetét nyújt­ juk át, bepillantást engedve a kulisszák mögé, a szó konkrét és átvitt értelmében egy­aránt – tan­-

szé­keink életképeitől neves, akár egyéb kul­ turális területen je­ les­­kedő előadóművé­ szek benyomásain át nemzetközi ver­se­nye­­ ink kivételes hangu­la­ taiig. Tesszük mindezt a közvetlen érintettek, a maguk művészeté­ nek mesteri képvise­ lői közreműködésé­ vel, akik gya­korta úgy lépnek fel koncerttermeinkben, hogy közben okta­ tóink, vagy mesterkurzusaink vezetői, meghívott vendégeink, vagy együtt zenélnek legtehetsége­ sebb diákjainkkal. Reményünk, hogy így törzskö­ zönségünk tagjai, valamint a hozzánk csak alkal­ manként ellátogatók, ránk kíváncsiak is jobban megismerik a koncerthelyszínként, egyetemként és kutatóhelyként egyaránt tekintélyes Zene­aka­ démiát, amely évek óta a legjobb előadó­­mű­vé­szeti képzőhelyek egyike a világban: intézmé­nyi hírnév alapján 21., az Európai Unióban 14. helyen áll a rangsorban. A környező térségben pedig maga a megvalósuló álom itt tanulni és fellépni a jövő zenésznemzedéke számára.

Szeretettel ajánlom olvasásra, lapozgatásra ezt a sok színes információt és fotót tartalmazó kiad­ ványt, amellyel hívjuk és várjuk nem csak a muzsi­ ka birodalmába lépőket.

Igen, ha rajtunk múlik, a pandémia visszaszoru­ lásával jobb, értékeinket a korábbiaknál inkább megbecsülő, szívet melengető élmények jöhet­ nek. Az már közös küldetésünk, hogy ha mindez megtörténtté válik, akkor majd képesek legyünk észrevenni és teljes lélekkel át is élni újra meglelt örömünket.

TORDA JÚLIA

TISZTELT OLVASÓNK!

Torda Júlia, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója 3

TARTALOMJEGYZÉK

6 EGYETEM ÉS KONCERTKÖZPONTJA

A PROFESSZIONÁLIS HANGVERSENYÉLET, A Z OKTATÁS

ÉS A KUTATÁS ÖSSZEFONÓDÁSA

11 MINŐSÉG ÉS RUGALMASSÁG A KONCERTEZÉSBEN ÉS AZ OKTATÁSBAN

BESZÉLGETÉS FARK AS GÁBOR ZONGOR AMŰVÉSSZEL ÉS

BAR ÁTI KRISTÓF HEGEDŰMŰVÉSSZEL, A ZENEAK ADÉMIA OK TATÓIAL

16

MARTON ÉVA NEMZETKÖZI ÉNEKVERSENY

21

BARTÓK VIL ÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL

26 BARTÓK ÉS A ZENEAK ADÉMIA 30 K AMAR A.HU

ZENEI AT TITŰD, AMELY A ZENÉLÉS ABSZOLÚT KIINDULÓPONTJA

34 LISZT-KUK ACOK AK ADÉMIÁJA

A ZENEAK ADÉMIA KONCERTKÖZPONT IFJÚSÁGI PROGR AMJAI A ZENE

MEGSZERET TETÉSÉNEK HATÉKONY ESZKÖZEI ÉS „KÍSÉRŐI”

36 EGYENES VONALON LISZT FERENC NYOMÁBAN OK TATÁS A ZENEAK ADÉMIÁN

43 EMLÉKTERMEK A ZENEAK ADÉMIÁN 44 NEMZETI IFJÚSÁGI ZENEK AR A ZENEAK ADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEK AR A

TARTALOMJEGYZÉK

46

A TEHETSÉG SZINTE ISTENI MEGNYILVÁNUL ÁSA

BESZÉLGETÉS BAL Á ZS JÁNOS KOSSUTH-DÍJAS ZONGOR AMŰVÉSSZEL,

A ZENEAK ADÉMIA OKTATÓJÁVAL A FIATAL TEHETSÉGEKET ÉRŐ KIHÍVÁSOKRÓL

50 HATÁROK NÉLKÜL A ZENEAK ADÉMIA NEMZETKÖZI K APCSOL ATAI

52 OPER AVIZSGA FESZTIVÁL 56

A GREGORIÁN ÉNEKTŐL A MADÁRDALIG

ZENETÖRTÉNETI KUTATÁSOK A ZENEAK ADÉMIÁN

60 LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM 64 MŰHELYMUNK A ÉS KÖZÖNSÉGK APCSOL AT LISZT FERENC KUTATÓKÖZPONT

68 KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKMÚZEUM ÉS ARCHÍVUM 70 KODÁLY. WHAT ELSE?

A ZENEAK ADÉMIA KODÁLY ZOLTÁN ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZETÉRŐL

74 SZABADSÁG KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL A VOIT-ORGONA HÁROM ÉVE

77 KÜLDETÉSTUDAT ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ ÖSSZEFOGÁS

5

EGYETEM ÉS KONCERTKÖZPONTJA

A Zeneakadémia szó mindenki számára egyformán jelenti a nemzetközi rangú egyetemet és annak pa­ tinás koncerttermeit. A két funkció elválasztha­ tatlan egymástól: a zene tanulásának folyamatá­ ban a hallgatók számára fontos, hogy időről időre közönség előtt mutassák meg tudásukat, hiszen hivatásos zenészként ebben a közegben fognak dolgozni. Mint ahogyan az is fontos a mindenkori növendékek számára, hogy meghallgassák már be­ futott pályatársaik, a nagy példaképek koncertjeit, találkozzanak velük, egy térben tudjanak dolgozni.

A legendás diákkarzat mindig is arra szolgált, hogy a fiatal zenész hallgatók akár egy tanóra és a gya­ korlás között is bele tudjanak kóstolni az itt fel­ lépő, sokszor világhírű művésztársaik játékába, inspirációt merítsenek belőle.

A Zeneakadémián a 2013-ban indult koncert­ szervezési tevékenység kereteinek meghatározá­ sánál nyilvánvaló volt, hogy a programok felépí­ tésének egyik alapja az Egyetem kreatív energiája, az itt tanulók és oktatók tudása. Programszerve­ zőként talán a legjobb érzés lehetőséget adni egy tehetség bemutatkozására, segíteni egy pá­ lya elindulását, részt venni programötletek alakí­ tásában, megtalálni egy készülő művész igazi ar­ cát. Ez ma is az egyik legfontosabb küldetésünk.

Hol, ha nem a Zeneakadémián kapjanak lehető­ séget a jövő nagy zenészei? Látjuk, hogy a sikeres hazai és nemzetközi érvényesüléshez nemcsak jól kell tudni zenélni, de kapcsolatokra is szükség van, a tehetségeknek nem árt tisztában lenniük az önmenedzselés alapvető ismereteivel és nem utolsó sorban önmagukkal is: ki vagyok én, mit szeretnék pontosan, miért vagyok más, mint a többiek, miben vagyok én a legjobb?

6

Azért is indítottunk el egy művészme­ nedzsment kezdemé­ nyezést az intézmé­ nyen belül Karrieriroda elnevezéssel, hogy pont ezekben a kérdésekben ad­ junk tanácsot, segít­ séget, teremtsünk fellépési lehetőséget és kapcsolatokat leg­ jobb hallgatóink szá­ mára. Rendszeresen elhívjuk az Egyetemre vezető európai művészeti ügynökségek, koncerttermek, zenekarok, kreatív ügynökségek szakembereit, akik közelebb hozzák a hallgatókhoz a klasszikus zenei iparág kevéssé ismert és szeretett üzleti ol­ dalát, az őket szerződtető menedzserek szemlé­ letét, így első kézből ismerhetik meg azt a vilá­ got, melyben érvényesülniük kell. Megtudhatják, miként kerülhet be valaki egy nagy nemzetközi művészügynökség kínálatába, milyen szempon­ tok alapján állítja össze műsorát egy patinás eu­ rópai koncertterem, hogyan lehet a saját művészi karaktert hangsúlyozni egy jól kitalált arculattal.

„A KLASSZIKUS ZENE VILÁGA NEM POROS MÚZEUM, ITT A MŰVEK MINDEN ALKALOMMAL ÚJ ÉLETRE KELNEK.”

CSONKA ANDRÁS

A PROFESSZIONÁLIS HANGVERSENYÉLET, AZ OKTATÁS ÉS A KUTATÁS ÖSSZEFONÓDÁSA

ugyanazon a színpadon, ahol előző nap még egy világsztár szerepelt. Az itt elért első sikerek fon­ tos támaszt jelentenek, a fiatal művészek a meg­ szerzett tudás mellett a nemzetközi szintű kon­ certközeg megtapasztalását is magukkal viszik egész pályájukon.

Fontos feladatunk a hazai és a nemzetközi él­ vonal folyamatos bemutatása is: követjük a zenei élet változásait, figyeljük az új sztárokat, izgal­ mas műsorokat kell kínálnunk. Kockázatot is kell vállalnunk: először bemutatni egy fiatal művészt Magyarországon, ritkábban játszott szerzőket, darabokat műsorra tűzni nehezebb pályát jelent, mint a már ismert szereplők és művek sokadszor

TELTHÁZAS KONCERT A ZENEAKADÉMIÁN

A koncertélet és az oktatás másik fontos kap­ csolódási pontja az egyetemi hallgatók alkotta szimfonikus zenekar, amely 2021-től három évre elnyerte a Nemzeti Ifjúsági Zenekar megtisztelő címet. Hallgatói zenekarunk programjait igyek­ szünk úgy összeállítani, hogy igazi művészi kihí­ vást és tanulási lehetőséget jelentsen a benne résztvevőknek az egész próbafolyamat és az előadás. Ehhez a legjobb karmestereket nyerjük meg, olyanokat, akik a mesterségbeli tudáson túl szemléletet, távlatot is tudnak adni. A hallgatók számára a közreműködés tanulmányaik részét je­ lenti, szervezési oldalról pedig ugyanúgy kezeljük ezeket a koncerteket, mint bármely hivatásos együttes fellépését a Zeneakadémián, igyekszünk „profi” kiszolgálást megteremteni hozzá. Ugyan­ ez a helyzet a vizsga- és diploma-előadásokkal is, ezeket más koncertekhez hasonló figyelemmel kezeljük, hiszen sokak számára ez az első alka­ lom, amikor éles körülmények között lépnek fel

7

VÁRDAI ISTVÁN MESTERKURZUSA

ismételt bemutatása. Tudatos vállalás ez részünk­ ről, meggyőződésünk, hogy a klasszikus zene iránti érdeklődés növelhető, ha a felfedezés él­ ményét is meg tudjuk adni.

A 2021/22-es koncertszezon már a kilencedik lesz a Zeneakadémia önálló szervezésével. Nemcsak a közönség ismerte és kedvelte meg kínálatun­ kat, de a nemzetközi zenei élet térképére is felke­ rültünk, a legnagyobb európai művészeti ügy­ nökségek keresnek meg ajánlataikkal, pontosan tudják, hogy milyen projektek megvalósításában tudunk együttműködni. Abban a szerencsés hely­ zetben vagyunk, hogy válogathatunk a jobbnál

8

jobb programjavaslatok között. Az előadók is is­ merik és szeretik a Zeneakadémiát, sokan előny­ ben részesítik Nagytermünket, ha budapesti fel­ lépést terveznek. Talán ennek is köszönhető, hogy sikerült olyan egyedi programokat is bemutat­ nunk, mint pl. Ian Bostridge Winterreise előadása, melyen a kitűnő brit tenor kísérője napjaink egyik kiemelkedő zeneszerzője, Thomas Adés volt. De említhetjük Mitsuko Uchida és Magdalena Kozena közös koncertjét vagy a jazz műfajában Vijay Iyer és Craig Taborn kétzongorás estjét, melyet a duó egyetlen európai fellépésén nálunk rögzített le­ mezre napjaink talán legfontosabb lemezkiadója,

az ECM. Az már inkább a személyes élmények so­ rába tartozik, amikor Sir John Elliot Gardiner kon­ certje után, még a tapsvihar alatt lejött a színpad­ ról és megjegyezte: ne mondjam meg a patinás bécsi koncertterem igazgatójának, de a Zeneaka­ démia jobb terem. A közelmúlt fájó élménye, hogy a kitűnő berni kamarazenekar kényszerűen lemondta fellépését, ugyanakkor művészeti ve­ zetőjük, Patricia Kopatshinskaja ragaszkodott hozzá, hogy ő viszont eljöjjön – minden nehéz­ ség ellenére megérkezett és tartott egy egészen fantasztikus koncertet, amely után tudjuk, hogy „felrobbant” volna a Nagyterem, ha bent ülhe­ tett volna a közönség.

”

„A ZENEAKADÉMIA PÓDIUMÁN FELLÉPNI RANGOT AD – HA EGY MŰVÉSZ ELJUT IDÁIG, AZ FONTOS ÁLLOMÁSA A KARRIERJÉNEK.”

Programjainkat sorozatokba rendezve kínáljuk a közönségnek, és bérletekként is értékesítjük.

Ezek mégsem a zenekaroknál megszokott ha­ gyományos bérletek, mivel különböző előadók koncertjeit fogják össze, melyekben a műsorokat köti össze valamilyen vezérfonál. A sorozatokban való tervezés a közönség tájékozódását is segíti, de a szervezés folyamatában is keretet ad a mun­ kánknak. A klasszikus zene világa hosszú távra előre tervez, a legtöbb művész, a keresett együt­ tesek, zenekarok évekre előre tudják, hol, illetve milyen műsorral lépnek majd fel. Amikor meg­ hirdetjük 2021. őszi műsorunkat, akkor mi már 2022 őszét, de még inkább 2023 tavaszát tervez­ zük. A program készítés logisztikáját bonyo­lítja, hogy a Zeneakadémia befogadó helyszín is, szin­ te az összes fővárosi zenekar rendez nálunk bér­ letes koncertsorozatokat. Az időpontokkal való gazdálkodás külön tudomány, különösen, hogy az ugyancsak jelentős számú vizsga- és diplomahangverseny igényeit is ki kell elégíteni. Vagyis a Zeneakadémia ilyen tekintetben sem szokásos helyszín, sajátos szempontjai vannak és már nincs is abban a helyzetben, hogy az összes igénynek

eleget tudjon tenni. Büszkén mondhatjuk, hogy a Zeneakadémia európai viszonylatban ugyanolyan minősítő helyszín, mint a New York-i Carnegie Hall, vagy az operák világában a La Scala. Ez azt jelenti, hogy a Zeneakadémia pódiumán fellépni rangot ad – ha egy művész eljut idáig, az fontos állomása a karrierjének. Ez számunkra felelősséget is jelent, sok más koncerthelyszínnel szemben a Zeneakadémia nem vehető bérbe olyan előadó vagy produkció számára, amely nem éri el azt a minőségi mércét, melyet a saját magunk által szer­ vezett koncertek esetében támasztunk. Közönsé­ günk a legtöbb esetben nem tudja, de nem is kell tudnia, hogy amikor a Zeneakadémián részt vesz egy koncerten, akkor annak ki a rendezője. A minő­ ségi mérce ezért mindenkire egyformán érvényes.

9

”

„PROGRAMJAINKAT SOROZATOKBA RENDEZVE KÍNÁLJUK A KÖZÖNSÉGNEK, ÉS BÉRLETKÉNT IS ÉRTÉKESÍTJÜK.”

Fontos az új közönség, elsősorban a fiatalok meg­ nyerése is. Nekik kell megmutatni, hogy a klasz­ szikus zene világa nem poros múzeum, itt a művek minden alkalommal új életre kelnek, a mai zene pedig korunk lenyomata, rólunk szól, csak érteni kell a nyelvét. Ehhez persze nagyon jó, hiteles előadók kellenek, akik magukkal tudják ragadni hallgatóságukat. Mindezt úgy, hogy a Zeneakadé­ mián nem tudunk zenén kívüli eszközöket hasz­ nálni, más kontextusba helyezni a műveket és ez­ zel segíteni a befogadást. Itt minden az előadón múlik, a sikeres előadáshoz ugyanakkor az összes feltétel adott: a Nagyterem és a Solti terem egé­ szen koncentrált környezetet biztosít zenész és hallgatósága egymásra hangolódásához, a mara­ déktalan zenei élmény megszerzéséhez.

Fantasztikus élmény látni, amikor a legnagyobb külföldi művészek is tisztelettel, a hely szellemét átérezve lépnek a Nagyterem pódiumára. Sokan meg is fogalmazzák, hogy játékuk közben magu­ kon érzik Liszt Ferenc és Bartók Béla tekintetét: ez nem egy koncertterem a sok közül, ez a Zene­ akadémia.

Csonka András, programigazgató Kapcsolódó tartalom: • Marton Éva Nemzetközi Énekverseny (16. oldal) • Bartók Világverseny és Fesztivál (21. oldal) • kamara.hu (30. oldal) • Liszt-kukacok Akadémiája (33. oldal) • Nemzeti Ifjúsági Zenekar (42. oldal) • Operavizsga Fesztivál (50. oldal) • Szabadság kompromisszumok nélkül – a Voit-orgona három éve (74. oldal) • Küldetéstudat és példaértékű összefogás (77. oldal)

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

10

MINŐSÉG ÉS RUGALMASSÁG

A KONCERTEZÉSBEN ÉS AZ OKTATÁSBAN

Koncertező, világjáró művészekként gondolunk rá­ juk, akik jó ideje mesterkurzusok, illetve akadémiai oktatás formájában adják tovább tudásukat, tapasz­ talataikat a következő generációknak. Ez mind művészi feladat. Ám kollégák munkáját irányítani, döntéseket hozni, tanácsokat adni, esetleg kritikát mondani szinte menedzseri vénát igényel. 2020 szeptembere óta Farkas Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője, Baráti Kristóf Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész pedig a Hegedű Tanszéki Csoport vezetője. Tervekről, nehézségekről, megoldandó fela­d atokról beszélgettünk, de mindenekelőtt ar­r ól, két nemzetközi hírű művész számára miért kihívás vezetői feladatot vállalni.

Farkas Gábor: Számomra éppen az jelentette a kihívást, hogy régóta nagyon sok mindent szeret­ nék megváltoztatni a Zongora Tanszakon, illetve a Billentyűs Tanszéken, amit tanári minőségben nem feltétlenül lehetne megvalósítani. Persze, ezeket a terveket a járvány felülírta, hiszen első­ sorban a nemzetközi megbecsültség és elismert­ ség terén kellene újítani, de a pandémia idején át­menetileg épp a kapcsolatokat kellett visszaszorí­ tanunk. Mégis ezek a célok motiváltak, amikor el­ fogadtam a tanszékvezetői megbízást.

Nagyon szeretném, ha igazán láthatóvá válna a Zeneakadémia, például a közösségi médiu­ mokban. Nagyon sok olyan tehetségünk van, akiket érdemes lenne megmutatni a nagyközön­ ségnek – akár interaktív eszközök segítségével.

Ezt szeretném meg­ valósítani a jövőben, sokkal több megjele­ nési felületet szeret­ nék biztosítani a nö­ vendékeknek, de a tanároknak is. Fontos lenne, hogy sokkal több fellépési lehe­ tőséghez jussanak, ne „csak” koncertter­ mekben, hanem akár stúdiókban, kisebb termekben is megmutathassák művészetüket.

Ez az egyik szándékom, a másik pedig az, hogy határozottabban nyissunk a régi zene felé a Bil­ lentyűs Tanszéken is. És természetesen a már meglévő kapcsolataimmal is szeretném bővíteni a nemzetközi együttműködéseket, hogy a Zene­ akadémia hallgatói az őket megillető módon kezdhessék el a karrierjüket.

FARKAS GÁBOR

BESZÉLGETÉS FARKAS GÁBOR ZONGORAMŰVÉSSZEL ÉS BARÁTI KRISTÓF HEGEDŰMŰVÉSSZEL, A ZENEAKADÉMIA OKTATÓIVAL

„NAGYON SOK OLYAN TEHETSÉ­GÜNK VAN, AKIKET ÉRDEMES LENNE MEGMUTATNI A NAGY­KÖZÖNSÉGNEK.” (FARKAS GÁBOR) 11

Régóta járják a világot, koncerteznek, taníta­ nak, kurzusokat tartanak, tehát látják, milyen körülmények között, milyen lehetőségekkel élnek más egyetemeken a hallgatók. Ezzel összehasonlítva sok a „behoznivaló” a Zene­ akadémián?

F. G.: Igen is, meg nem is, mert nagyon jó törek­ véseket látok már itthon is arra, hogy miként se­ gíthetjük, hogyan – mondjuk úgy – promotálhat­ juk a fiatalokat pályájuk indításakor. Persze, a Zeneakadémia egy oktatási intézmény, tehát nyil­ vánvalóan nem az az elsődleges feladata, hogy egyfajta menedzsmentként működjön a tanítvá­ nyok mellett. Például Japánban mégis azt tapasz­ taltam, hogy a kiemelkedő tehetségek bemu­ tatására rendkívül sok energiát fordítanak, tehát 12

mindent megtesznek azért, hogy a fiatalok már akkor ismertek legyenek, amikor el­ végzik az egyetemet.

Ezen a téren – bár már itt is működik az úgynevezett Karrier­ iroda – nekünk is van még feladatunk.

B. K.: Én ehhez azt tenném hozzá, hogy külföldön is sok az árnyalat, sok mindnen jól mű­ ködik, sok minden nem annyira. Talán a leginkább „zenekarcentrikus” oktatást eddig Amerikában tapasztaltam, noha ott hatalmas merítésből nagyszerű hegedűsök kerülnek ki az egyetemek­ ről. Belőlük aztán nagy számban, ha nem is szólis­ ták, de szólistajelöltek lesznek, akik később vagy egy kamarazenei formációban, vagy nagyzene­ karok koncertmesteri székében találják magukat.

Nekünk azonban van egy nagy lépéselőnyünk a külföldi egyetemekkel szemben, hiszen Nyu­ gat-Európában egyáltalán nem jellemző, hogy lenne egy kvázi ingyenes és szinte bárki számára elérhető zeneiskolai képzés. Ugyanakkor sajnos látnunk kell, hogy a zenészpálya jelenleg nem a legvonzóbb a fiatalok számára, de a szüleik szá­ mára sem. Azt hiszem, elég kevés olyan gyerek van ma, aki már a középiskola előtt eldönti, hogy mindenképpen muzsikussá szeretne válni. Már­ pedig így konzikat fejleszteni, működésüket ha­ tékonyabbá tenni borzasztóan nehéz. És ezt lát­ juk mi is a Zeneakadémiára érkező felvételizők számában, és valamennyire a színvonalukban is.

”

„MINDEN TANÁRNAK MEGVAN A MAGA EGYÉNI ELKÉPZELÉSE ARRÓL, HOGY MILYEN AZ IDEÁLIS TANÍTÁS, ÉS MI A REPERTOÁRKÖVETELMÉNY IRÁNYVONALA.” (BARÁTI KRISTÓF)

BARÁTI KRISTÓF

Baráti Kristóf: Mindaz, ami a bevezetőben el­ hangzott, engem is motivált abban, hogy elvál­ laljam a felkérést. De van még egy tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, és ez a tradí­ ció. Minden tanszéknek, és ezen belül minden hangszeres csoportnak van egy működési tradí­ ciója, tanári filozófiája. Minden tanárnak megvan a maga egyéni elképzelése arról, hogy milyen az ideális tanítás, és mi a repertoárkövetelmény irányvonala. Ebből kell valamiféle egységet al­ kotni úgy, hogy ne romboljuk szét a személyes elképzeléseket. Persze mindig szem előtt kell tar­ tani, hogy mi a leghasznosabb és leghatéko­ nyabb a diákok számára. Tehát hiába alakítunk ki egyfajta egységet, ha az abban foglaltak a hall­ gatóknak egyénileg nem felelnek meg.

Ennek megvalósításához két utat tudok el­ képzelni. Egyrészt fontos a flexibilitás, vagyis az, hogy ne feltétlenül ugyanazon a repertoáron haladjon minden hallgató, hanem igyekezzünk olyan rugalmasan kezelhető repertoárhalmazt kialakítani, amelyben bárki számára megtaláljuk a megfelelő követelményt. Másrészt át kell gon­ dolnunk a képzés súlypontjait. Nálunk éppen a hegedűoktatás hagyományai miatt leginkább a szólisztikus repertoáron van a hangsúly, miköz­ ben a diplomázók 99 százalékából nem lesz szó­ lista. Vagyis jelentősen erősíteni kellene a zene­ kari képzést, bár ezen a téren már eddig is fontos előrelépések történtek.

Mindketten vezető pozíciót vállaltak a Zene­ akadémián, ahol oktatnak is, közben – főleg, ha újra visszatérnek a lehetőségek – utazó, vi­ lágjáró és persze gyakorló művészek. Hogyan jut idejük minderre?

B. K.: Amikor elvállaltam ezt a megbízást, én is számoltam azzal, hogy előbb-utóbb visszatér a koncertező élet, de annak érdekében, hogy a kettőt

össze tudjam hangolni, teljes mértékben számít­ hatok a Vonós Tanszék vezetőjére, Eötvös József gitárművészre, aki elképesztő munkával tartja össze ezt a sokféle tanszakot. Azokat a kérdés­ köröket, amelyeket a beszélgetés elején vázol­ tam, előbb-utóbb valószínűleg egységesen is ér­ demes lesz képviselni a Vonós Tanszéken. Szóval Eötvös József segítsége nagyon sokat jelent. A He­ gedű Tanszéki Csoport vezetése mindenesetre már 2021-ben, utazások nélkül is rengeteg mun­ kát jelent, de ha majd megint koncertezhetek, utazhatok, biztos vagyok benne, hogy a kollégák támogatásával akkor is működni fog minden.

F. G.: Szerintem jó időbeosztással minden meg­ oldható. Azt hiszem, nekem sikerült megtalál­ nom a szépségét annak is, hogy átmenetileg nem utazom, márpedig az elmúlt években valóban ez

FARKAS GÁBOR

Mindennek tudatában kell meghoznunk a meg­ felelő döntéseket. A zeneiskolai képzés fontossá­ gát nem lehet eléggé hangsúlyozni, és erre vigyáz­ ni is kellene. És ezt a lépéselőnyt, amit a zene­iskolák jelentenek, valamilyen formában egészen az egye­ temig meg kellene tartani. Talán akkor lehetne arról beszélni, hogyan tudnánk felzárkóztatni a magyar hallgatókat a külföldhöz képest.

13

jellemezte az életemet. Nem mondom, hogy nem hiányzik, de ebben az időszakban jobban tudok arra koncentrálni, hogy teljes mértékben részt vegyek a Zene­akadémia munkájában. Ami pedig a koncerteket illeti, szerencsére nem mind marad el, hanem vagy az online térbe kerülnek, vagy későbbi időpontban tartjuk meg. Úgyhogy részemről térjünk vissza erre a kér­ désre, mondjuk, egy év múlva, ha esetleg kinyit a világ…

BARÁTI KRISTÓF

Becze Szilvia

14

Kapcsolódó tartalom: • Egyenes vonalon Liszt Ferenc nyomában (36. oldal) • A tehetség szinte isteni megnyilvánulása (44. oldal)

TUDTA-E?

DANTE ÉS KOSSUTH LAJOS IS SZEREPEL KÖRÖSFŐIKRIESCH ALADÁR A MŰVÉSZET FORRÁSA CÍMŰ FALKÉPÉN.

A Zeneakadémia két földszinti, illetve az első emeleti falfestményét Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep jeles alakja készítette. Az első emeleti aulában lévő kép közepén talál­ ható kút kapcsolja össze a földi és a mennyei szférát. A víz a szecessziós ikonográfia kedvelt mo­ tívuma, az élet és a művészet forrásának szimbóluma. Félkörívben a felső sorban zenélő angya­ lok, valamint a kút tetején meztelen nőalakok láthatók, akik a festészet, szobrászat, építészet, zene, irodalom allegóriái. Lent, az emberi szférában letűnt korok képviselői zarándokolnak a művészet forrása felé: felismerhető köztük jobb oldalon Dante, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.

15

MARTON ÉVA NEMZETKÖZI ÉNEKVERSENY Az egyetemek által szervezett nemzetközi ver­ senyek világszerte nemcsak a rendező országok és intézmények hírnevét erősítik, hanem az okta­ tás eredményeinek és a koncertezés tapaszta­latainak ideális kombinációját is nyújtják az ifjú tehetségeknek. A felújított Zeneakadémia által szervezett versenyek közül az első a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny volt, amelyet 2021-ben immár negyedik alkalommal rendez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

A Zeneakadémia Marton Éva professor emeritá­ val közösen életre hívott nagyszabású nemzet­ közi zenei versenyére a feltörekvő operaénekes generáció legjobbjait várjuk Budapestre minden második esztendőben. A verseny négy fordulós, az online előválogatóhoz videofelvételeket töl­ tenek fel a jelentkezők: egy barokk és egy más korszakból származó szabadon választott áriát.

A Marton Éva vezette előzsűri döntéséről néhány héten belül tájékoztatja a továbbjutottakat a ver­ seny titkársága. Az őszi élő fordulókba bekerülő versenyzők egy Liszt-dallal és összesen hét ária előadásával készülnek. A verseny rendszerint szeptember első napjaiban zajlik, amikor az okta­ tás még nem indul meg az Egyetem Liszt Ferenc

16

Marton Éva a Császárnő szerepében Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony előadásán, MET 1981

téri főépületben, így a versenyzők foglalhatják el a zongorás gyakorlótermeket. Az élő fordulók a nagyközönség részvételével zajlanak a Zeneaka­ démián, emellett azonban az élő internetes köz­ vetítésnek köszönhetően Magyarország és a vi­ lág minden pontjáról követhetik az érdeklődők már az első elődöntőket is. A döntőben és a gá­ lán a Magyar Állami Operaház Zenekara működik közre Kocsár Balázs vezényletével.

A 70.000 € összértékű díjak mellett számos különdíjat, köztük a Magyar Művészeti Akadémia és a Zeneakadémia Alapítvány díjait, koncertfelkéréseket és ösztöndíjakat vehetnek át a legkiválóbbnak bizonyuló versenyzők.

1.

2.

3.

4.

1. A II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny II. díjasa, Horti Lilla 2. Theodora Raftis, szintén a második verseny döntőse 3. Azat Malik, a II. Marton Éva verseny különdíjasa 4. Iuliia Muzychenko, a III. Marton Éva Nemzetközi verseny III. díjasa

17

MARTON ÉVA a világ egyik legkiemelkedőbb drámai szoprán énekesnője. Pályája aligha foglalható össze röviden, hiszen fellépett a világ legrangosabb operaszínpadain, a milánói Scalában, a New York-i MET-ben, a bécsi Staatsoper­ ben, a Buenos Aires-i Teatro Colónban is. Egyedülállóan széleskörű repertoárja magába foglalja az operairodalom szinte minden fontos szerepét, melyet drámai szoprán hangra komponáltak. A Verdi-, Puccini-, Richard Strauss-, Wagnerszerepek mellett gyakran énekelt ve­rista (Mascagni, Ponchielli, Giordano) operákban is. Munkáját számos díj­ jal ismerték el itthon és külföldön, többek között elnyerte a Kossuth-dí­ jat, a Bartók–Pásztory-díjat, a Prima Primissima díjat, a Grazi Opera élet­ műdíját, a Corvin-lánc kitüntetettje, a Nemzet Művésze, a Szent István Rend birtokosa. Budapest, Ferenc­ város és Miskolc díszpolgára, a Bécsi Állami Operaház örökös tagja, a Szegedi Tudományegyetem dísz­ doktora, a Magyar Művészeti Aka­ démia tagja, a Magyar Állami Ope­ raház főtanácsadója. 2005 és 2013 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékét vezette, professor emeritaként jelenleg is a Zeneakadémia oktatója.

Birgit Nilsson, Franco Zeffirelli, James Levine, Marton Éva, Liz Taylor, Plácido Domingo a Turandot premierje után , MET 1987.

5.

6.

7.

18

A verseny Marton Éva vezette zsűrijébe az opera világának kiválóságai, meghatározó alak­jai kapnak meg­hívást minden évben – 2021-ben például Larisza Gergijeva, a szentpétervári Mari­ inszkij Színház akadémiájának vezetője, Peter Mario Katona, a londoni Royal Opera intendánsa, Miguel Lerín, az európai opera élet egyik legbe­ folyásosabb menedzsere, Anatoli Goussev, a La Scuola Musicale in Foro Buonaparte di Milano professzora, Dmitrij Vdovin operaénekes, a Bolsoj Színház Fiatal Művészek Programjának művé­szeti

vezetője, illetve Meláth Andrea, a Zeneakadémia Ének Tanszékének vezetője és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

Kapcsolódó tartalom: • Bartók Világverseny és Fesztivál (21. oldal) • Operavizsga Fesztivál (50. oldal)

8.

5. Vörös Szilvia, az I. Marton Éva verseny Nagydíjasa 6. A 2016-os verseny döntőjének eredményhirdetésén 7. Galeano Salas, a III. Marton Éva verseny Grand Prix-díjasa 8. Az első díjat és a közönségdíjat is elnyerő Sonja Šarić szerb szoprán két oldalán a második helyezett Malik Azat kazah bariton és a harmadik díjas Son Jihoon dél-koreai tenor. Bal szélen Deniz Uzun német-török mezzoszoprán, aki a Marton Éva Különdíjat kapta, a IV. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen.

19

20

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL Bartók zenéjének megismertetésére és jobb meg­ értésére hívta életre a Zeneakadémia 2017-ben nemzetközi jelentőségű versenyét. 2021 októ­ berében is kiemelkedő muzsikus tehetségek ér­ keznek Budapestre az immár ötödjére rendezett Bartók Világverseny vonósnégyesek számára hir­detett megmérettetésére.

A Bartók Világverseny és Fesztivál hatéves ciklu­ sokban valósul meg. A páratlan években a hang­ szeresek versenyeznek: először a hegedűsök mutatták meg tehetségüket, őket 2019-ben kö­ vették a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósné­ gyeseké a színpad. A páros években zeneszerzői verseny zajlik, mindig a következő esztendő hang­ szeres fordulójának megfelelő művekkel, és az itt győztes kompozíciók bekerülnek a jövő évi előadandó repertoárba.

A versenyt komoly nemzetközi kampány előzi meg, hogy minél több fiatal muzsikushoz eljus­ son a hír: a világ egyik legszebb városában, Európa egyik legcsodálatosabb hangversenytermében léphet fel az, aki eljut az élő fordulókig.

2.

3.

1.

1. Cosima Soulez-Larivière, a Bartók-verseny 2017-es, Hegedű fordulójának I. díjasa 2-3. Peter Klimo, a Bartók-verseny 2019-es, Zongora fordulójának III. díjasa

21

4.

5.

6.

4. Takagi Ririko, a Bartók-verseny 2017-es, Hegedű fordulójának II. díjasa 5. Langer Ágnes, a Bartók-verseny 2017-es, Hegedű fordulójának III. díjasa 6. Cosima Soulez-Larivière, a Bartók-verseny 2017-es, Hegedű fordulójának I. díjasa a döntőn

22

A Bartók Világversenyt rangja és megrendezé­ sének magas minősége máris a legnagyobbak közé emelte: több százan jelentkeznek a zene­ szerzői fordulókra, és világszínvonalú produkciókat hallhat a közönség és a zsűri a hangszeresektől.

A versenyzők számára a zsűri összetétele is rendkívüli vonzerőt jelent: 2021-ben a Kossuthdíjas Kelemen Barnabás és a szintén Kossuth-díjas Rolla János hegedűművészek, valamint a Széchenyidíjas Tallián Tibor zenetörténész mellett a világ kamarazenei életének elismert tagjai foglalnak helyet: Mikhail Kopelman orosz-amerikai hegedű­

7.

8.

9.

10.

11.

7. Az üveg díjakba a győztesek nevét gravírozzák bele minden évben 8. Munkában a verseny zsűrije, 2017-ben 9. A Bartók Világverseny és Fesztivál zongoraversenyének győztese, Szokolay Ádám 10. Dobos Dániel, a Bartók-verseny 2018-as, Zeneszerző fordulójának I. díjasa 11. Örömteli pillanatok a 2017-es, Hegedű forduló eredményhirdetése után

23

művész; Johannes Meissl osztrák hegedűművész, a Bécsi Zeneművészeti Egyetem kamarazene pro­ fesszora és rektorhelyettese, az Artis Quartet tagja; Ami Oike hegedűművész, a Tokiói Művé­

12.

szeti Egyetem (GEIDAI) tanára, valamint Barry Shiffman kanadai hegedű- és brácsaművész.

A 24 ezer euró összdíjazású Bartók Világverseny élő fordulóit – úgy reméljük – már közön­ség előtt rendezhetjük a Zeneakadémián október 25. és 31. között. A gálakoncert a Nagyteremben 2021. októ­ ber 31-én lesz, a hangverseny élőben követhető a Zeneakadémia online felületein, a közszolgálati televízióban és a Bartók Rádióban is.

Kapcsolódó tartalom: • Egyetem és koncertközpontja (6. oldal) • Marton Éva Nemzetközi Énekverseny (16. oldal)

12. A 2019-es, Zongora forduló dobogósai: Peter Klimo, Szokolay Ádám és Balogh Ádám

24

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

”

„90. évemben vagyok, és emlékezetem szerint 9 éves koromban voltam először a Zene­akadémián.

Halványan és részlegesen tudom csak visszaidézni, de Bartók Béla búcsúhangversenye volt. Érdekes módon Pásztory Dittára egyáltalán nem emlékszem, Bartók Béla törékeny alakja viszont élénken megjelenik kép­ zele­temben. Leginkább azonban az egész koncert rend­ kívül izgatott légköre maradt meg, amelyet minden bi­ zonnyal nem is fogtam fel teljes súlyával.

Belépőjegyre később sem volt sok pén­zem. Egyszer Reschofsky Sándor (aki egyébként Bartókkal együtt írt zongoraiskolát) korábbi ismeretségük alapján megkérte Menuhint, hogy engedjen be a próbára.

Az évtizedeken át őrzött cédulát Menuhin aláírásával („Bitte einlassen zur Probe” – kérem beengedni a próbára) nemrégen a Fesztiválzenekarnak aján­dékoztam, amelynek első koncertjén – még Kocsis Zoltánnal együtt – a Zeneakadémián ugyancsak jelen voltam.

A későbbi években rendszeres látogatója maradtam a Zeneakadémiának. Nehezen tudnék ki­ emelni koncerteket, de a nagyon emlékezetesek közé tartozik Szvjatoszlav Richter első itteni kon­ certje, ahol az első fél­időben még foghíjas volt a nézőtér, de a szünet után (ma sem értem, hogyan?) olyan tömeg özönlött be, hogy rendőrségi beavatkozásra volt szükség.

Ugyancsak szeretettel emlékszem vissza a Ferencsik János, Somogyi László és Solti György által vezényelt koncertekre is, amelyek mindig kis vitákat váltottak ki, hogy melyikük a jobb…” Éber Mihály, koncertlátogató 25

BARTÓK ÉS A ZENEAKADÉMIA

Először akkor, amikor a Pozsonyban frissen érett­ ségizett tehetséges fiatalember – Dohnányi Ernő javaslatára – Bécs helyett a pesti Zeneakadémiát választotta, s így 1899 és 1903 között (még az in­ tézmény régi épületében) végzett tanulmányai idejére a Liszt-tanítvány Thomán Istvánhoz (zon­ gora) és Hans Koesslerhez (zeneszerzés) került.

Másodszor pedig akkor, amikor – egykori zongo­ ratanára visszavonulásakor – 1907-ben meghív­ ták a Zeneakadémiára tanítani. A zongoratanári állást elfogadva lassan bontakozó nemzetközi zongoraművészi pályáját szakította meg. Akkor azonban nemcsak a koncertezéssel és koncert­ szervezéssel kapcsolatos nehézségek miatti elé­ gedetlensége, hanem a teljességgel új, egész életre szóló elhívatása, a módszeres kelet-európai népzenegyűjtés lehetőségének biztosítása is meg­ határozó szerepet játszott döntésében. 1907 nya­ rán megvalósult első erdélyi népzenegyűjtő út­ jához is a Zeneakadémia igazgatója, Mihalovich Ödön ajánlásával kaphatott ösztöndíjat.

”

„AZ ORSZÁGOS MAGYAR KIRÁLYI ZENEAKADÉMIA EGYÁLTALÁN NEM CSAK TANULMÁNYAI ÉS TANÁRI MŰKÖDÉSE SZÁMÁRA NYÚJTOTT OTTHONT.”

26

Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia egyáltalán nem csak tanulmányai és tanári mű­ ködése számára nyújtott otthont. Egyaránt szín­ helye lett Bartók legelső és legutolsó nyilvános budapesti fellépésének is. Az első még diákként, 1901-ben, a Liszt-születésnap előestéjén a h-moll szonáta szenzációt keltő előadása, míg az utolsó, közvetlenül amerikai kiutazása előtt, 1940. októ­

BARTÓK BÉLA ÉS SZIGETI JÓZSEF HEGEDŰMŰVÉSZ A ZENEAKADÉMIA LÉPCSŐJÉN

Bartók életútját kétszer is döntően befolyásolta a Liszt Ferenc és Erkel Ferenc által alapított pesti Zeneakadémia hívása.

”

„AZ 1907-BEN MEGNYITOTT »ZENEPALOTA«, A ZENEAKA­DÉ­ MIA SZECESSZIÓS STÍLUSÚ ÚJ ÉPÜLETÉNEK AVATÁSÁN IS Ő ZONGORÁZHATOTT ELŐSZÖR A KONCERTTEREMBEN.”

1907 és 1934 között Bartók fő hivatalos felada­ ta tehát a tanítás lett. Rövidebb-hosszabb ideig kiemelkedő muzsikusok képzésében is meghatá­ rozó szerepet játszott Albrecht Sándortól Lajtha Lászlón át Veress Sándorig, Reiner Frigyestől Solti Györgyig. Egyik legtehetségesebb zeneakadémiai tanítványa, majd kétzongorás kamarapartnere második felesége, Pásztory Ditta volt. Egyéni zongorázását, magyarázatok helyett előjátszá­ son alapuló tanítási módszerét, tanári személyi­ ségét számos tanítványa örökítette meg vissza­ emlékezésekben; legrészletesebben Székely Júlia Bartók tanár úr címmel írt könyvében, ahol töb­ bek között így jellemezte: „Ritmus és hangsúly, e kettőben mutatkozott meg a jellegzetes bartóki zongorázás. Egyetlen hangsúly miatt nem volt rest tizenötször, hússzor felállítani növendékét a zon­ gorától.”

A Zeneakadémián betöltött tanári állás nem­ csak egy jelentős képzőhelyen biztosított oktatá­ si feladatot. Egyúttal arra is lehetőséget nyújtott,

BARTÓK BÉLA ÉS YEHUDI MENUHIN A ZENEAKADÉMIA NAGYTERMÉBEN

ber 8-án megtartott zenekari búcsúhangverse­ nye volt. Az 1907-ben megnyitott „Zenepalota”, a Zeneakadémia szecessziós stílusú új épületének avatásán is ő zongorázhatott először a koncert­ teremben (Volkmann C-dúr zongoraversenyének szólistájaként), s ezen a többnapos koncertsoro­ zaton már műve, az 1. zenekari szvit több tétele is megszólalt. Emellett igen sok egyéb fontos kon­ certjének volt helyszíne a Zeneakadémia, így több Bartók-szerzői estnek is (1919-ben, 1921-ben, 1926-ban).

27

28

A BARTÓK BÉLA EMLÉKTEREM

hogy budapesti zeneműkiadók (Rozsnyai, Rózsa­ völgyi és Társa) megbízásából – több zeneakadé­ miai tanár mellett – bekapcsolódjék a barokk, klasszikus és romantikus repertoár hazai közön­ ségnek szánt közreadási munkájába is. Ezek kere­ tében jelentetett meg Haydn-, Mozart-, Beetho­ ven-szonátákat, a teljes Wohltemperiertes Klaviert, valamint válogatást Schumann Ifjúsági albumá­ ból vagy az akkoriban új felfedezésnek számító, Anna Magdalena Bach-gyűjteményből. Kiadásait részletes előadói utasításokkal és magyarázatok­ kal látta el. Zeneakadémiai tanárként – Ferruccio Busoni ajánlására – vállalta évekig a közreműkö­ dést a Breitkopf & Härtel cégnél készülő Liszt-össz­ kiadásban is, melyhez közreadásokon túl forrá­ sok tanulmányozásával és másoltatásával, valamint fordításokkal is hozzájárult.

Részvétele a Reschofsky Sándorral közös mo­ dern szellemű, s máig használatos Zongoraiskola (1913) kidolgozásában, melyhez 48 kis zongora­ darabot komponált, nem váltott ki támogatást a Zeneakadémia zongoraszakának tanári karából.

Viszonya az intézménnyel és vezetésével nem is volt mindig harmonikus. De az intézmény élete sem volt mindig békés abban a sok viszontagság­ gal terhelt, tragikus korszakban, amelyben az I. világháború, a monarchia összeomlása, a Tanács­köztársaság, majd a Horthy-korszak konszolidá­ ciója követte egymást, s ami végül a II. világhábo­ rúig vezetett, melynek közeledtét Bartók olyan pontosan előre látta. „Bartók Bélának egyik jellemző tulajdonsága volt, hogy mindig oktatott, átadott saját tapaszta­ lataiból és fejlettebbé, tanultabbakká akarta ne­ velni a körébe tartozókat. [...] Egyet azonban nem szeretett: a Zeneakadémián való tanítást. Ez nyűg, robot volt számára, s az ezzel eltöltött időről ő, aki »időkoldus«-nak nevezte magát, úgy érezte, hogy fontosabb dolgoktól (tudományos munkásság, komponálás stb.) vonja el.” Első felesége, Ziegler Márta emlékezett vissza így Bartókra. Ám a taní­ tást is a rá jellemző lelkiismeretességgel végezte a „csúnya hely”-en – a Zeneakadémia Bartók által használt tréfás megnevezése fia, a még gyermek Péter számára –, mely éppúgy hátteret biztosított rendszeres népzenegyűjtéseihez 1918-ig, mint az I. világháború után kibontakozott zeneszerzőizongoraművészi koncertkörútjaihoz. 1934-től a

Bartók Bélának a Zeneakadémián a XIV-es tanterem állít emléket: a tablók fotókkal, dokumentummásolatokkal mutatják be életét és zeneakadémiai tevékenységét.

Hubay Jenő után frissen kinevezett új főigazgató, Dohnányi Ernő támogatásával még azt is lehető­ vé tették, hogy saját kérésére, s megtartva tanári fizetését, a Tudományos Akadémián kizárólag a népzene rendszerezésének szentelhesse magát.

Ily módon pedig a Zeneakadémia a tudományos mun­kássághoz, sőt, végső soron az utókor szá­ mára kétségkívül legfontosabbhoz, a komponá­ láshoz is biztos hátteret tudott nyújtani.

Vikárius László, zenetörténész, a Zeneakadémia egyetemi tanára

Kapcsolódó tartalom: • Bartók Világverseny és Fesztivál (21. oldal) • Emléktermek a Zeneakadémián (43. oldal) • A Gregorián énektől a madárdalig (54. oldal) • Kodály. What else? (70. oldal)

TUDTA-E? A LÉPCSŐFORDULÓKBAN TALÁLHATÓ KÉK GÖMBÖKBEN LAKOZIK A „ZENE SZELLEME”.

A Zeneakadémia kerámia díszítőelemeit a Zsolnay gyár készítette különleges, úgynevezett eozin techni­ kával. Először kiégetnek egy ólmos mázzal ellátott kerámiát, aztán az alapmáz felületét egy speciális fém-oxidos masszával kenik be, majd még egyszer kiégetik. A ragyogó színes réteg, az eozinmáz ezután válik láthatóvá. A bonyolult eljárás miatt nincs két ugyanolyan tárgy. A lépcsőfordulókban huszonkét darab kék eozingömb található, a diákok úgy tartják, bennük lakik a „Zene szelleme”, s ha megérintik, átmennek a vizsgákon.

29

KAMARA.HU „ZENEI ATTITŰD, AMELY A ZENÉLÉS ABSZOLÚT KIINDULÓPONTJA” A Zeneakadémia szecessziós főépületének kon­ certtermeiben ideális otthonra talál a kamara­ zene. Az évente rendezett KAMARA.HU kama­ razenei fesztivál művészeti vezetői Simon Izabella zongoraművész és Várjon Dénes Kos­ suth-díjas zongoraművész, aki egyúttal a Zene­ akadémia docense.

SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES, A KAMARA.HU FESZTIVÁL MŰVÉSZETI VEZETŐI

Járva a világ különböző zenei fesztiváljait, több mint 15 évvel ezelőtt született meg bennünk a

gondolat, hogy Budapesten is útjára indítsunk egy olyan fesztivált, amelynek a középpontjában a kamarazenélés áll. Hiszen számunka ez a ze­ nélés abszolút kiindulópontja, amelyet olyan óriási muzsikusoktól kaptunk útravalóul, mint Kurtág György, Rados Ferenc, Schiff András és Végh Sándor. A velük való rendszeres közös zenei felfedezőút ráébresztett minket a kamarazenélés hatalmas jelentőségére, ember- és közösségfor­ máló erejére.

30

KAMARA.HU 2019 – UTAS ÉS HOLDVILÁG

”

2015-ben a sokféle, változatos helyszín után fesztiválunknak a Zeneakadémia adott otthont, s ezzel új korszak kezdődött. Haza­ találtunk, hiszen ennek az épü­ letnek a falai között, még kis­ gyermekkorunkban indult zenei pályafutásunk, és most ide vis�­ szatérve, a világ legjelentősebb művészeit társul hívva egy olyan szigetet tudtunk kialakítani, amely maximálisan tükrözi ars poeticánkat.

Sorozatunkat minden év no­ vember harmadik hetében ren­ dezzük. Számunkra fontos egy „üzenet” közvetítése közönsé­ günknek, ezért fordultunk a zene mellett az irodalomhoz.

Első kamarazene-fesztiválunk – melyet a legendás koncertrendező, Strém Kálmán segítségével sikerült megvalósítanunk – kiinduló­ pontja Stefan Zweig A tegnap világa című alko­ tása volt. A következő években újabb és újabb jelentős művekre épülő tematikus sorozat követ­ kezett.

Az adott év témáját igyekszünk a lehető leg­ alaposabban körbejárni, ezért az öt koncert mel­ lett egy gyerekeknek szóló előadás és egy irodal­

KAMARA.HU 2019 – UTAS ÉS HOLDVILÁG

„SZÁMUNKRA FONTOS EGY »ÜZENET« KÖZVETÍTÉSE KÖZÖNSÉGÜNKNEK, EZÉRT FORDULTUNK A ZENE MELLETT AZ IRODALOMHOZ.”

mi beszélgetés is gazdagítja a programot. Utóbbi keretein belül az elmúlt években olyan neves alko­ tókkal és művészekkel beszélgettünk, mint Spiró György, Szabó T. Anna, Dragomán György, Boldi­ zsár Ildikó, Enyedi Ildikó, Mácsai Pál és Závada Pál.

Egy tematikus kamarazenei fesztivál szerkesz­ tése mindig különleges kihívás a művészek szá­ mára. Körbejárni egy adott témát annak végtelen asszociációs lehetőségeivel, megtalálni a zenén 31

belül – a társművészetek segítségével – azokat a legfontosabb pontokat, amelyek mindenkit együttés továbbgondolkodásra ösztönöznek, újra és újra egy egészen varázslatos világ kapuihoz kalau­ zolnak el. Az Elsők és utolsók, a Fordulópont, a Varázshegy, az Üveggyöngyjáték, az Utas és hold­ világ valamint A kis herceg mind megnyitották ezeket a ka­pukat, és 2021-ben Az eltűnt idő nyo­ mában is gyönyörű zenei asszociációkat ígér.

Számtalan külföldi és hazai fellépésünknek köszönhetően szerencsés helyzetben vagyunk.

Fesztiválunkra folyamatosan olyan művészbará­ tainkat tudjuk meghívni, akik a világ zenei élvo­ nalához tartoznak, hangszerük egyedülálló kép­ viselői, a legrangosabb koncerthelyszínek fellépői. Zenélt már velünk a fesztiválon az Amadinda Ütőegyüttes, Heinz Holliger, Steven Isserlis, Kim Kashkashian, Keller András, Klenyán Csaba, Henning Kraggerud, a Kuss Quartet, Perényi Miklós, Jean-

Guihen Queyras, Radovan Vlatković, Jörg Widmann, Tabea Zimmermann és még sokáig sorolhatnánk.

Ennek ellenére a mi kamarazenei fesztiválunkon a hangsúly mégsem az előadók személyén és a sztárlistán van, hanem az adott téma üzenetén, és azon, hogy ezt az üzenetet a közös zenei gon­ dolkodás és összetartás erejével, önmagunk és közönségünk számára a legkomplexebb módon tudjuk közvetíteni.

Simon Izabella és Várjon Dénes, a kamara.hu fesztivál művészeti vezetői

Kapcsolódó tartalom: • Egyetem és koncertközpontja (6. oldal) • Határok nélkül (48. oldal)

„Az én Zeneakadémiám színesen kavargó műfajok, nagy zeneszerzők és kivételes előadók sokasága.”

HERCZKU ÁGNES népdalénekes 32

fotó: Bácsi Róbert László

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

”

Az óriási kék gömb a lépcsőkorlátok végén, amelyek miatt nem lehetett ren­ desen végigcsúszni a hívogatóan széles márványfelületen. A zöld olajfestékkel lemázolt falak és a felpöndörödő szélű sárga linóleumpadló. A kék köpenyes né­ nik a ruhatárban, akik döbbenten néz­ ték, hogy merészelünk itt rohangálni: 12 éves voltam, azt hiszem akkor énekelt először a szocialista kopottságában is gyönyörű épület színpadán a Nyíregy­ házi 4. Számú Általános Iskola Gyermek­ kórusa. A fejünk fölött a hattyú helyén a Népköztársaság címere, alattam pedig a semmi – a kórusdobogó felső lépcsőit ugyanis középen nem tudták összetolni. Egy íves faredőnnyel takart valami lógott be oda, az orgona játszóasztala lehetett, és két deszkát fektettek át felette, azon álltunk öten vagy hatan a felső sor közepén. Cipőnk orra az egyik deszkán, a sarkunk a másikon: vicces volt billegtetni a többieket egy kis testsúlyáthelyezéssel, míg Dénes bácsi ránk nem szólt, hogy sürgősen hagyjuk abba, mielőtt be­ esünk az orgonába, vagy ő kap tengeribetegséget a hullámzástól.

Az esti koncerten már fegyelmezetten és billegésmentesen énekeltünk, csak egy egész kicsit iz­gultunk, mert tudtuk, hogy mindenki minket néz a TV-ben. 1982 volt, még nem hívták a kórust Cantemusnak, a piros mellényt még nem cseréltük menyecskeruhára, Szabó Dénes még nem volt Liszt-, és Kossuth-díjas akadémikus, épp csak elkezdtük sorra nyerni a nemzetközi versenyeket. De ebben az álomszép palotában fellépni az elképzelhető legnagyobb megtiszteltetés volt – még ha nem is lehetett rendesen végigcsúszni a lépcsőkorláton azoktól a gömböktől.

Mester Ágnes, a Cantemus kórus tagja

33

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA A ZENEAKADÉMIA KONCERTKÖZPONT IFJÚSÁGI PROGRAMJAI A ZENE MEGSZERETTETÉSÉNEK HATÉKONY ESZKÖZEI ÉS „KÍSÉRŐI” Minden gyerek zenével születik. Nincs olyan cse­ csemő, akit ne érintene meg Mozart vagy Bach zenéje. Vagy épp a Wellhello, attól függően, hogy mivel találkozik otthon. A Zeneakadémia ifjúsági programjai érthető módon nem a popkultúra ér­ tékeivel kívánják megismertetni a kicsiket és a nagyobbakat, hanem azzal a három zenei világ­ gal, amely az intézmény oktatását és hangverseny­ életét is meghatározza, vagyis a klasszikus ze­ nével, a népzenével és a jazzel. ­ A Liszt-kukacok Akadémiájának nyolcadik „tané­ vében” járunk. A Zeneakadémia újranyitása óta tartottunk több száz kiscsoportos foglalkozást, több mint ötven ismeretterjesztő hangversenyt a Solti és a Nagyteremben, utóbbi helyszínen szer­ veztünk „Nagy Liszt-kukac Napot” és felépítettük 20.000 LEGO-kockából a Zeneakadémiát – ez a Liszt Ferenc téri épület büféjében folyamatosan megtekinthető. Fokozatosan bővítettük a reper­ toárunkat, van már Dés András fémjelezte, az ál­ talános iskolásokat az improvizáció izgalmas vilá­ gába kalauzoló jazz-játszóterünk, és ugyanennek a korosztálynak vezetett túrákon is bemutatjuk az épületet. A pandémia miatt igen rendhagyóra sikerült 2020-as évben pedig csináltunk Liszt-ku­ kac challenge-et, valamint életre hívtunk egy on­ line sorozatot Hangszerek titkai címmel.

A kiváló zenepedagógusok által tartott kis­ csoportos foglalkozások továbbra is a 6–10 éves korosztályt vezetik be a zene alapjaiba interaktív módon, míg a 10–15 éves korosztályt célzó ismeret­ 34

terjesztő matinékoncerteken Mona Dániel zenetörténész minden évadban más és más téma mentén járja körbe a klasszikus zene végtelenül izgalmas birodalmát – természe­ tesen nagyszerű zenészek és fantasztikus ze­ nék segítségével.

Ami nem változott, az a hitvallásunk. Hiszen a Zeneakadémia felelősséget érez minden gyermek zenei nevelése iránt. Továbbra is úgy gondoljuk tehát, hogy a zene nem pusz­ tán szórakozás, hanem emberi mivoltunk lé­ nyegére tanít, s ezért aligha lehet elég korán kezdeni a vele való megismerkedést. Ahogy Shakespeare fogalmaz: „Az ember, aki leg­ belül zenétlen, / S eltörnek lelkén az össz­ hangzatok, / Az kész az árulásra, tőrvetésre: / Szelleme a tompa űr sötétje, / Lelke csönd; a néma árnyékvilág. / Ne bízz benne. Hallgass a zenére!” (A velencei kalmár) Kapcsolódó tartalom: • Egyetem és koncertközpontja (6. oldal) • A tehetség szinte isteni megnyilvánulása (44. oldal) • Kodály. What else? (70. oldal)

35

EGYENES VONALON LISZT FERENC NYOMÁBAN OKTATÁS A ZENEAKADÉMIÁN

Magyarországon a Zeneakadémián folyik a leg­ szélesebb spektrumú, alap- és mesterfokú zene­ művész- és tanárképzés. Az intézmény a legna­ gyobb múltú és a legrangosabb, valamint számos szak esetében kizárólagos egyetemi jogosultsá­ gokkal rendelkező hazai zeneművészeti műhely, ahol a folyamatos fejlesztések középpontjában a jövő nemzedékek számára kínált versenyképes oktatás, a korszerű tanárképzés, valamint a Lisztörökség és a nemzetközi elismertség folyamatos szilárdítása áll.

A felsőoktatási tevékenységen túl képzési port­ foliójának része a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium, mely kiemelt szerepet tölt be a hazai középfokú zenei oktatásban, valamint itt működik az ország egyet­ len hangszerészképzése. A korai tehetségazonosí­ tásban is kiveszi részét az intézmény már alapítá­ sától kezdve, de 1968 óta hivatalosan is működteti a Rendkívüli Tehetségek Képzőjét a kimagasló zenei képességekkel rendelkező gyermekek szá­ mára. A Zeneakadémia a művészképzés mellett a hazai és nemzetközi tanárképzés centruma is.

A világhírű Nagyterem – benne a történelmi jelen­ tőségű felújítás nyomán újjászületett orgonával – és a pezsgő hangversenyélet elválaszthatatlan az oktatási tevékenységtől: ez a szinergia nemzet­ közi szinten is egyedülálló.

36

A világszinten is kiemelt színvonalú képzés 13 tanszéken folyik, azonban ezek nem különálló szigetek. A képzési struktúra eleve megszabja az együtt­működés kereteit – például minden hallga­ tónak el kell sajátítania bizonyos fokú zenetörté­ neti és zeneelméleti ismeretet –, de az igazán élő szinergiákat a közös zenélés, a zenekari játék, az együtténeklés, a hangversenyek jelentik.

A hangszeres képzésben kiemelt hangsúlyt kap a kamarazenélés fortélyainak elsajátítása, ezt a komoly és a hallgatók teljes képzését végigkísérő munkát külön tanszék szervezi, biztosítva azt, hogy tanulmányaik során az ifjú művészek minél több formációban próbálhassák ki magukat.

A WESSELÉNYI UTCAI ÉPÜLET HOMLOKZATA

Tizenhárom tanszék számos képzésén zajlik oktatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, az­az a Zeneakadémián. Az 1875-ös alapítás óta termé­sze­ tesen több tényező változott, de ami nem: a név­adó és alapító szellemi hagyatékának gondos ápolása, a rá is jellemző folytonos innovációval ötvözve.

KARMESTERKÉPZÉS ZENEKARRA HANGOLVA DR. KUTNYÁNSZKY CSABA EGYETEMI TANÁR 2021-BEN A HARMADIK CIKLUSÁT KEZDTE MEG A ZENEAKADÉMIA KARMESTER ÉS KARVEZETŐ TANSZÉKÉNEK VEZETŐJEKÉNT. Egyik fontos célom, hogy karmesternövendékeink minél több zenekari gyakorlatot sze­ rezzenek. Abból persze sosincs elég, egyelőre azonban nem tudjuk elérni, hogy minden héten zenekar előtt állhassanak. A karvezetők számára, rendszeres munkájukhoz – a főtárgy óráikon túl – rendelkezésre áll a tanszék diplomakórusa. A karmesterhallgatók külső zenekarnál végzett gyakorlatait kiegészítik a vizsgakoncertjeik próbaidőszakai.

Ezeket szeretnénk tovább bővíteni a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarával kialakított együttműködéssel: a hallgatók zenekara felkészül egy-egy koncertre, a próbafolyamat egy részébe pedig bekapcsolódnak a karmesternövendékek. Amikor már biztonsággal ismerik a darabot, elsajátították a technikát a zongorás próbán, akkor a zenekar előtt állva gyakorolhatják, hogy meghallják a szólamokat, a hangszíneket, a hibákat, és meg­ tanulják az interakciót a zenekarral.

A tanév rendjében helyet kapott zenekari gyakorlatokon kívül a Zeneakadémia több kiváló, prémium kategóriás zenekarral alakított ki munkakapcsolatot, így a karmester­ növendékek is szerephez jutnak, el tudják sajátítani a szakma fortélyait, gyakorlatot sze­ reznek a zenekari vezénylésben. Úgy gondolom, hasznukra lesz, hogy sokkal többet és gyakrabban állhatnak zenekar előtt, és ez nemcsak nekik jelent majd jó gyakorlatot, hanem az együttesnek is. Fontos hozadéka az együttműködésnek, hogy ennek révén a zenekarok megismerhetik a jövő karmestereit.

A karvezető-hallgatókhoz eddig is jelentős előadókat tudtunk meghívni mesterkurzusokra. Fontos tervem, hogy a kar­ mesterhallgatók e téren se legyenek hátrányban. Jelenleg is bevett gyakorlat, hogy amikor eljön hozzánk koncertezni egyegy világhírű karmester, növendékeink beülhetnek az ő – egyébként zárt – próbáira, sőt utána beszélgethetnek vele, fölte­ hetik kérdéseiket, tanácsot kérhetnek. A mesterkurzuson pedig egyéni figyelmet is kaphatnak, kipróbálhatják a tanultakat – ez felbecsülhetetlen, és gyakran életre szóló élmény.

Az együttműködések másik fontos pontja a zene­ kari képzés, melynek hivatalos platformja a Zene­ akadémia Szimfonikus Zenekara és Kórusa (utóbbi a nem hangszeres és énekes hallgatókból áll). Ezek a professzionális együttesekhez hasonlóan mű­ ködnek, neves dirigensekkel, koncentrált felkészü­ léssel és nyilvános hangversenyekkel.

Egyedi helyet foglal el a zeneakadémiai okta­ tásban a kecskeméti székhelyű Kodály Zoltán Zene­ pedagógiai Intézet, mely azzal a céllal jött létre 1975-ben, hogy angol nyelven is hozzáférhetővé tegye a Kodály-koncepcióra épülő magyar zene­ pedagógiai irányzatokat és módszereket. Az Intézet az elsősorban külföldi hallgatók számára hirdetett

”

„AZ IGAZÁN ÉLŐ SZINERGIÁKAT A KÖZÖS ZENÉLÉS, A ZENEKARI JÁTÉK, AZ EGYÜTTÉNEKLÉS, A HANGVERSENYEK JELENTIK A KUTATÁSOK, A MÓDSZERTANI KÍSÉRLETEK ÉS A TANANYAGFEJLESZTÉSEK MELLETT.” 37

graduális és posztgraduális képzések mellett sze­ repet vállal a hazai zenetanárok továbbképzésé­ ben is akkreditált tanfolyamokon keresztül.

Az oktatási tevékenység több tanszéken, illetve kutatóközpontban egészül ki kutatási és fejleszté­ si tevékenységgel, emellett tudományos munka folyik a posztgraduális képzés szintjén a Doktori Iskolában. Az intézményben zajló kutatások, mód­ szertani kísérletek és tananyagfejlesztések kettős célkitűzéssel valósulnak meg. Egyrészt megmutat­ ják és ápolják a Liszt, Bartók és Kodály nevével

fémjelzett művészeti és pedagógiai hagyományo­ kat, másfelől igyekeznek reflektálni a megválto­ zott tanulási igényekre csakúgy, mint a rohamo­ san fejlődő és naponta változó infotechnológiai újításokra és az ezek nyomán folyamatosan kép­ ződő kihívásokra.

A komplex oktatási, művészeti és kutatási tevé­ kenységnek és az élő nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően vált a Zeneakadémia Magyaror­ szág és Európa egyik vezető zenei tudásközpont­ jává. Ezért nem meglepő, hogy a meghirdetett

NEM A HANGSZER, A MŰVÉSZ LELKE SZÓL BOLDOCZKI GÁBOR TROMBITAMŰVÉSZ, A RÉZFÚVÓS TANSZÉKI CSOPORT VEZETŐJE Sporttáskával világcsavargó zongoraművészek, piccolót zsebre vágó fuvolisták, kemény tokot féltve ölelő hegedűsök és hangszergyűjtő trombitások – minden muzsikus másként él együtt szeretett hangszerével. Interjúnkban Boldoczki Gábor beszél különleges kapcsolatáról hangszerével, a trombitával. „Jelenleg 14 hangszerem van, természetesen fedélzeten jönnek velem, nem adom őket a repülőgép csomagterébe. Tudni kell, hogy sokféle alaphangolású trombita lé­ tezik, vannak C, D, E, Esz hangolásúak, vannak piccolo trombiták, és mivel a hangszer mérete mindegyiknél különbözik, a hangja és a karaktere is más. A nagyobb hangsze­ rek hangja általában sötétebb, de még a végső bevonat, az ezüstözés és az aranyozás is befolyásolja a hangjukat. Ezen felül még különböző építési típusok is vannak, így nagyon sokféle hangszerből választhatja ki egy trombitás, hogy melyiken akarja az adott művet megszólaltatni. Ezért van nekünk olyan sok hangszerünk. Nálunk nem az a hangszer a legértékesebb, ami a legrégibb: az igazán jó trombiták újak. A hangsze­ reim egy részén a tanítványaim játszanak, nem otthon tartom őket lakat alatt. A trom­ bita egyébként nem olyan érzékeny, mint egy fából készült hangszer. De azért nyilván nagyon vigyázunk rá: a ventil, vagyis a szelep a legérzékenyebb rész, ott nagyon pon­ tosnak kell lenni az illesztésnek. Jártam egyszer úgy, hogy valaki segített cipelni az egyik hangszeremet, ami puha tokban volt. Elejtette, megsérült az egyik ventil. Nem is lehetett megmenteni. Be kellett gyúrni az anyagot, és egy új hangszert csinálni belőle.

Nagyon fájt a szívem érte, jobb is, hogy nem láttam. Mert igen, a hangszer egy eszköz a kifejezésre, de azért minden hangszernek van lelke. Azt ápolni kell, a testét pedig tisztítani: fontosabb koncertek, lemez­ felvétel előtt mindig elmegyek egy hangszerészhez, mert azt nagyon meghálálja a hangszer. A növendékeimnek is ezt tanítom: legalább évente egyszer lássa hangszerész, legyen kitisztítva, ápolva, akkor akár ötven évig is csodálatosan fog működni. Nincs kedvencem, én a változatosságot, a sokféleséget szeretem, és egyértelműen a darabhoz választok hang­ szert, hiszen nekünk, trombitásoknak ez a természetes. Megpróbálom kitalálni, hogy melyik hangkarakterrel, hangszín­ nel tudom a legjobban kifejezni azt, amit számomra az a zene mond. Ha egy zeneszerzővel dolgozom együtt, kifejezetten arra motiválom, hogy váltogassuk a hangszereket a darab közben is. Nagy megtiszteltetés volt például, amikor Krzysztof Penderecki 2015-ben írt nekem egy trombitaversenyt, hozzá hat hangszert vittem magammal. Persze tudtam, hogy nem a trombitákat akarta megismerni, hisz mindent tud a hangszer lehetőségeiről, hanem engem. De számomra is nagyon érdekes volt mindegyiken ugyanazt a darabot eljátszani előtte. Végül szárnykürtre és C-trombitára született meg a mű, és menet közben többször is váltogattam a hangszereket.”

38

ÖRÖMZENE ÉS KÖZÖSSÉG BACSÓ KRISTÓF ZENESZERZŐ, A JAZZ TANSZÉK VEZETŐJE Szeretném, ha pezsgő közösségi élet alakulna ki a tanszék körül, sok-sok közös zenéléssel – mondja Bacsó Kristóf, a Zeneakadémia Jazz Tanszékének 2021-ben kinevezett tanszékvezetője. – Erről furcsa beszélni, hiszen a COVID miatt eléggé elhalt minden ilyesmi, de amint lehetővé válik, feléledünk ebből az állapotból.

Kilenc éve tanítok a Zeneakadémián, jól ismerem a tanszék működését. Elődöm, Binder Károly több mint húsz évig vezette a Jazz Tanszéket, fantasztikus munkát végzett, ahogy a többi kollégám is. Ezzel együtt megérett a tanszék a megújulásra, ezen sokat ötleteltünk a tanártársaimmal. Nagyszerű oktatók alkotják a tanári gárdát, sokukkal aktívan dolgozom együtt, illetve sokuk engem is tanított évekkel ezelőtt.

Célom, hogy a kollégákkal együtt egy olyan műhelyt alakítsak ki, ahol mindenki bele tudja tenni a saját ötleteit a közösbe. Fontos feladatomnak érzem, hogy az el­ méleti és a gyakorlati tárgyak sokkal jobban összekapcsolódjanak, hogy a jazz­ elmélet, a klasszikus zeneelmélet, a hangszerelés, a jazztörténet órákon tanultakat rögtön gyakorolhassák a növendékek, méghozzá közösen – hiszen jóformán az egész életünk arról szól, hogy együtt improvizálunk. Új tantárgyakat is tervezek: nem szívesen mondom azt a szót, hogy kötelező, de szeretném elérni, hogy minden nem ütőhangszeres hallgató tanuljon valamilyen ritmushangszeren is játszani. Na­ gyon fontosnak tartom, hogy ők is gyakorolják az alap ritmikai képleteket, lükteté­ seket, legalább egy, de inkább két féléven át.

A műfajok fúziója mostanában benne van a levegőben, például nagyon izgalma­ sak lehetnek a jazzreflexiók egy-egy klasszikus szerző darabjára, de a Népzene és a Zeneszerzés Tanszékekkel is szeret­ nék ilyen együttműködést létrehozni – azaz bevonni a klasszikus és a népzenész hallgatókat az improvizáció világába.

Reményeim szerint ezzel az is megvalósul, hogy a Jazz Tanszék intenzíven jelen legyen az Egyetem életében, hogy mi­ nél több projektben dolgozzunk együtt, és közös koncerteket is létrehozhassunk. A közös zenélés hihetetlenül izgal­ mas, én a tanításban is ezt szeretem a legjobban: nagyon inspiráló a tanítványaimmal együtt dolgozni. Improvizációt tanítani különösen izgalmas. Azt a gondolkodást kell megtanulni és ösztönössé tenni, ahogyan az ember létrehoz egy dallamot és egy hosszabb zenei gondolattá fejleszti.

szakokra, képzésekre hagyományosan nagy túl­ jelentkezés jellemző, a legnépszerűbb szakok – töb­ bek között az ének-, zongora-, hegedűszak – eseté­ ben pedig közel tízszeres a túljelentkezés évről évre. Az intézmény nemcsak hazai, de nemzetközi körben is népszerű.

A Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszé­ ke az Egyetem egyik legnagyobb oktatási egysé­ ge, felöleli a felsőfokú zongora-, orgona-, hárfa-, csembaló-, cimbalom- és harmonikaoktatást, a korrepetitorképzést, és biztosítja a más szakon ta­ nulóknak a kötelező zongoraképzést. Az intéz­ mény 1875-ös megalakulásakor ketten tanították az ifjú zongoraművészeket: Erkel Ferenc igazgató és Liszt Ferenc alapító elnök. Ma is itt tanul a leg­ több hallgató, és a külföldi diákok körében is az

egyik legnépszerűbb szak, ahol a világon egyedül­ álló módon a Liszt által megalapozott zongoraok­ tatás hagyományát a tanárok egyenes ágon viszik tovább.

”

„A HANGSZERES KÉPZÉSBEN KIEMELT HANGSÚLYT KAP A KAMARAZENÉLÉS FORTÉ­LYAI­ NAK ELSAJÁTÍTÁSA, VALAMINT A ZENEKARI KÉPZÉS.” 39

DIÁKOK A ZENEAKADÉMIÁN

A WESSELÉNYI UTCAI ÉPÜLET BELÜLRŐL

tosítja, az elektronikus zenei médiaművészet pe­ dig a hangkutatás területéről kiindulva képezi a hallgatókat.

A legnagyobb és legkomolyabb hagyományok­ kal rendelkező tanszékek közé tartozik a Vonós Tanszék, hiszen a világ legfontosabb hegedűisko­ láinak java mind magyar hegedűművészekhez kö­ tődik (Auer Lipót, Joachim József, Flesch Károly, Hubay Jenő). A biztos alapokon álló, hatékony

A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM HALLGATÓI A LISZT FERENC TÉREN

A Zeneszerzés Tanszék ugyancsak a Zeneaka­ démia alapításától kezdve létezik, Liszt Ferenc Robert Volkmannt, majd Hans Koesslert kérte fel Németországból, hogy indítsák el Pesten a kép­ zést. A német mesteriskola alapozta meg a ma­ gyar zeneszerző generációk világkarrierjét. Ma három szakiránnyal működik, a hagyományos mel­ lett az alkal­mazottzeneszerző-képzés a filmzene és a színházi kísérőzene írásának elsajátítását biz­

40

oktatás a külföldi hallgatók körében is rendkívül népszerű, a négy vonós hangszer oktatása mellett e tanszéken kapott helyet a gitár- és a régizenei képzés is.

Az 1990-91-es tanévben indult újra az 1948-ban ideológiai okokból megszüntetett egyházzenei képzés. Liszt Ferenc már a Zeneakadémia alapítá­ sakor is tervezte az életre hívását, de az elképzelés megfelelő tanárok híján akkor nem, hanem csak 1926-ban valósult meg. Nemzetközi kitekintésben különlegessége, hogy tudományos, teológiai-litur­ gikai és művészi szempontból egyaránt magas szintű elméleti és gyakorlati képzést ad.

Az Ének Tanszék elődje az 1908–1909-es tanév­ ben Mihalovich Ödön akkori igazgató intézmény­ fejlesztési koncepciója alapján létesült hangverse­ nyének tanszak. Jelenleg a klasszikus ének alap­szakra épülnek a specializált mesterképzések: az operaének szak, illetve az oratórium- és dalének szak, továbbá énektanárképzés is zajlik itt. A hall­ gatók az alapvető tudás mellett a helyes idegen�­ nyelvi kiejtést is elsajátíthatják, a gyakorlati kép­ zésnek pedig része a színpadi beszéd és játék.

A fúvós hangszerek oktatása az 1894-95-ös tanévben jelent meg először a Zeneakadémia kép­ zésében, a tanárok már a kezdetektől az ország kiemelkedő szólistái voltak. Az általuk indított

41

hagyományok alapozták meg és tették máig nem­ zetközi hírűvé a magyar fúvós játékot. A Fúvós Tanszék jelenleg kilenc szakirányt és a klasszikus ütőhangszeres képzést gondozza.

A Kamarazene Tanszék szellemi atyja Weiner Leó. A kamarazene tárgy minden diáknak minden évfolyamban kötelező, a tanszék a hallgatókból alakuló formációknak rendszeres fellépési lehető­ séget és szakmai támogatást biztosít, emellett szakirányú továbbképzést is kínál.

A karnagyképzés intézményi feltételei 1919 őszén, Hubay Jenő zeneakadémiai főigazgatóvá történő kinevezését követően valósultak meg.

A jelenlegi Karmester és Karvezető Tanszék 2007ben jött létre, érdekessége, hogy a hallgatók min­ den félévben professzionális együttessel tehet­nek eleget a zenekari gyakorlat tárgy kötelezett­ ségeinek.

A zenetanárképzés is immár évszázados múltra tekint vissza. A Tanárképzési Tanszék az elmúlt év­ tizedekben megtalálta helyét a művészképzéssel párhuzamosan, feladata, hogy ellássa a pedagó­ giai tantárgyak oktatását.

A zenetudományi (muzikológiai) képzés 1951ben jött létre Kodály Zoltán, Bartha Dénes és Sza­ bolcsi Bence kezdeményezésére. A Zenetudomá­ nyi Tanszék oktatói és kutatói arra törekszenek, hogy kövessék és gyarapítsák a nemzetközi zene­ tudomány eredményeit, illetve részt vállalnak a többi tanszék hallgatóinak oktatásában is. Minde­ mellett az etnomuzikológia specializáció a Népze­ ne Tanszékkel együttműködve a magyar és a nem­ zetközi népzenekutatás eredményeit is követi és gyarapítja. Önálló Zeneelméleti Tanszék az 1960-as évek­ től működik a Zeneakadémián, de természetesen már az alapítástól kezdve folyt zeneelmélet-okta­ tás. Az elmúlt években a tanszék bekapcsolódott Európa egyre inkább élénkülő zeneelmélet-okta­ tási körforgásába, amellett, hogy a diákok oktatá­ sáért is felel.

Magyarországon a jazz műfaja a tiltás, majd tű­ rés után 1965-ben kapott helyet az állami zeneok­ tatásban, a Bartók Konzervatóriumban a tanszak előkészítését és megvalósítását Gonda János vál­ lalta – ezzel a rögtönzésből fakadó zenei gondol­ kodás is feltűnt a magyar zeneoktatásban. Később a Jazz Tanszak a Zeneakadémia egykori Budapesti 42

Tanárképző Intézetébe integrálódott, majd egye­ temi tanszékké vált.

A Népzene Tanszék a Zeneakadémia legfiatalabb egysége, bár jelentős oktatástörténeti előzmények­ kel büszkélkedhet, hiszen legnagyobb XX. századi zeneszerzőink egyúttal fontos népzenekutatók is voltak. A 2007-ben elindult felsőfokú hangszeres és énekes népzenész-alapképzést követően 2009ben alakult meg, missziója a hagyományos zenei kultúránk hivatalos és szakmailag ellenőrzött továbbörökítése.

Freytag Orsolya, a Nemzetközi és Intézményfejlesztési Osztály vezetője

Kapcsolódó tartalom:

• Bartók Világverseny és Fesztivál (21. oldal) • A Gregorián énektől a madárdalig (54. oldal) • Kodály. What else? (70. oldal) • Küldetéstudat és példaértékű összefogás (77. oldal)

EMLÉKTERMEK A ZENEAKADÉMIÁN A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem híres professzorai előtt tisztelegnek a róluk elnevezett termek, amelyekben egykor tanítottak. A Liszt Ferenc téri épületben a XII-es Dohnányi Terem, a XIV-es Bartók Terem, a XV-ös Kodály Terem és a XXVIII-as Hubay Terem ma is oktatási helyiségek, de közben dekorációjuk felidézi az adott művész életét, bemutatva számos dokumentumot és fotót.

A Bartók Teremben két zongora található, a mester játszott az egyiken, a diák próbálta követni az instrukciókat a másikon.

Kodály Zoltán munkásságát a XV-ös terem mutatja be, a hat tablón Kodály Zeneakadémiához fűződő kapcsolata ismerhető meg.

Dohnányi Ernő életműve a XII-es teremben található tabló­ kon követhető nyomon. Emellett az ő kezdeményezésére és irányításával 1933-ban megszervezett I. Nemzetközi Liszt Zongoraverseny szórólapjai is láthatók itt.

Hubay Jenőt, a világhírű hegedűművészt, a Zeneakadémia egykori igazgatóját a XXVIII-as tanterem mutatja be, ahol szellemi örökösének, Zathureczky Edének is emléket állí­ tunk. Itt kapott helyet Hubay fiókos szekrénye is, amelyben hegedűtartó betétek találhatók.

43

NEMZETI IFJÚSÁGI ZENEKAR A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Az emberi erőforrások minisztere döntésének értelmében 2021. január elsejétől viseli a kitünte­ tő címet a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara.

Az elismerést 2001-ben alapította a kormányzat, egy-egy zenekar három éven át minősül Nemzeti Ifjúsági Zenekarnak. A cím első birtokosa a Danubia Zenekar volt, az elmúlt években pedig mások mel­ lett a Zuglói Filharmónia és az Anima Musicae Kamarazenekar is viselhette.

A Zeneakadémián az oktatás elválaszthatatlan része a tehetségek színpadi képzése, ezért fontos szerep hárul az intézmény növendékeiből álló szimfonikus zenekarra. A Zeneakadémia Szimfo­ nikus Zenekara, illetve Kamarazenekara az intéz­ ményben tanuló, kiemelkedő tehetségű hallga­ tókból áll, így folyamatosan változnak tagjai.

Hatalmas megtiszteltetésnek és örömnek nevezte

44

a cím elnyerését Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora. „Hallgatóink veszik majd át a stafétabotot, belőlük válhatnak a jövő világsztárjai. Kiemelt feladatunknak te­ kintjük a tehetséggondozást, ezért a színpadi fellépés, az együttesben muzsikálás jó gyakorlat és felkészítés a diákoknak” – tette hozzá. Nem véletlenül szerepel a világ legjobb művészeti egyetemei között a Zeneakadémia: egyedülál­ lóvá és nemzetközi összehasonlításban is vonzó­ vá teszi az intézményt, hogy a diákok világsztá­ rokkal együtt lépnek fel. Olyan tekintélyes külföldi és magyar művészekkel dolgozott már az együttes, mint Dennis Russell Davies, David Fray, Hamar Zsolt, Kobajasi Kenicsiró, Kocsis Zoltán, Kovács János, Pinchas Steinberg, Rolla János, Takács-Nagy Gábor, Vajda Gergely és Vashegyi György.

Az együttes állandó vezetője Ménesi Gergely karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­ tem Karmester és Karvezető Tanszékének ad­ junktusa, aki fontos állomásnak nevezte a meg­ tisztelő Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím elnyerését: „A Zeneakadémia professzorainak és tanárainak tehetséggondozó tevékenysége, az én betanító és szervezőmunkám, illetve a meghívott sztár­ vendégek hatása segíti hallgatóinkat az előadó­ művésszé válásban.” A járvány ellenére, online közvetítésként 2021 első felében. Bartók-műsort játszott a zenekar Keller András vezényletével, majd Liszt Ideálok című szimfonikus költeményét adta elő Ménesi Gergely dirigálásával és Via Crucis című művét Somos Csaba irányításával, később Gilbert Varga vezényelte az együttest. 2021. ok­ tóber 22-én, Liszt születésnapján a Zeneakadé­ mia Szimfonikus Zenekarát Takács-Nagy Gábor vezényletével, Balázs János közreműködésével hallhatjuk. November 14-én, a Zeneakadémia létre­ jöttének évfordulóján az együttes Erkel-, Liszt-, Bartók- és Kodály-műveket játszik Medveczky Ádám irányításával, december 15-én pedig Bach h-moll miséjét szólaltatja meg Kamp Salamon karmesterrel a Zeneakadémia Nagytermében.

Kapcsolódó tartalom: • •

Egyetem és koncertközpontja (6. oldal) Minőség és rugalmasság (11. oldal) 45

A TEHETSÉG SZINTE ISTENI MEGNYILVÁNULÁSA

Balázs János időnként felcsapja a kottát a zon­ goraórán, és rábök egy ütemre, amelyet a növen­ dék csupán egyetlen pillanatig láthat. Innen kell kezdenie a darabot, és végigjátszania fejből.

A Zeneakadémia legfiatalabb docense a Rend­ kívüli Tehetségek Képzőjének oktatójaként is úgy látja, kiváló gyakorlat ez kicsiknek és nagyoknak a memória és a magabiztosság fejlesztésére, de az improvizációs képességeket is javítja.

Balázs János: Nagy öröm számomra, hogy a Zene­ akadémián a Rendkívüli Tehetségek Képzőjének oktatója is lehetek. Nagyon szeretek a kicsikkel foglalkozni. Jó látni, hogy ezekben a gyerekek­ ben és tizenévesekben jelen van a kisugárzás és az őszinteség. Ez a tehetség egészen tiszta, szinte isteni megnyilvánulása. Nincs bennük semmi görcs vagy lámpaláz: ők még annyira szeretnek zongo­ rázni, hogy fel se fogják a súlyát, náluk a szó leg­ nemesebb értelmében játék a hangszer.

Nem túl korai a művészlétre felkészíteni ilyen kicsi gyerekeket? Nem lehet később gondjuk abból, ha már most elhiszik magukról, hogy ők különlegesek?

B.J.: Erre a saját példámat tudom felhozni: 13 éve­sen kerültem be az egyetemre, és amekkora öröm volt ez, amennyire kinyílt a világ, olyan nyomasztóvá 46

is vált, amikor rá­jöt­ tem, hogy nekem itt meg kell felelnem.

Hogy itt nem vagyok gyerek, mert ugyan­ olyan komolyak az el­ várások velem szem­ ben, mint egy felnőtt diáknál. Ezért nekünk, tanároknak a Zene­ akadémiára jelentke­ ző gyerekekben nem csak a tehetséget kell keresni. Fel kell tudnunk mérni, hogy egy ilyen korú növendék emberileg felkészült-e arra, hogy egyetemi oktatásban részesüljön. Nem nyomja-e agyon az a súly, hogy ebben a fantasztikus intéz­

A Rendkívüli Tehetségek Képzője a Zene­akadémia egyik különlegessége: a kiemel­kedő zenei képességű gyerekek akár már 8-10 éves kortól felvételt nyerhetnek ide, hogy megkapják a legmagasabb szintű zenei képzést, így általános vagy középiskolásként válhatnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatójává.

BALÁZS JÁNOS

BESZÉLGETÉS BALÁZS JÁNOS KOSSUTH-DÍJAS ZONGORAMŰVÉSSZEL, A ZENEAKADÉMIA OKTATÓJÁVAL A FIATAL TEHETSÉGEKET ÉRŐ KIHÍVÁSOKRÓL

”

„NEKÜNK LISZT FERENC TANAIT ÉS ÚTMUTATÁSÁT KÖVETVE PONTOSAN EZ A CÉLUNK: NEM A FELSZÍNES CSILLOGÁS, HANEM A MÉLY TARTALOM.”

Ez a zenei felnőtté válás folyamata. Mindemel­ lett természetesen a szülőket is be kell vonnunk ebbe a folyamatba. Hiszen fontos, hogy ők is jól álljanak hozzá gyermekük fejlődéséhez. Ne karrie­ ristát, ne folyton koncertező, versenyekre járó kisművészt akarjanak faragni, hanem nagy mű­ vészt. Nekünk Liszt Ferenc tanait és útmutatását követve pontosan ez a célunk: nem a felszínes csillogás, hanem a mély tartalom.

Itt megint a saját példámat hozom fel: zenész­ dinasztiába születtem, de én vagyok az első, aki a klasszikus zenét választotta, így a szüleim számá­ ra ez szokatlan volt. Ők nagyon örültek, amikor látták, hogy tehetséges vagyok, és ezt meg is tu­ dom mutatni koncerteken, versenyeken. De min­ dig figyeltek az egészséges egyensúlyra, és csak így fejlődhettem töretlenül: minden egyes ver­ senygyőzelem, illetve az öröm pillanatai után, azonnal az előttem álló újabb feladatokra kon­ centráltam. Hálás is vagyok ezért, mert ez vitt to­ vább, ez nem hagyta, hogy elhiggyem magamról, hogy én vagyok az örök győztes.

KELEMEN BARNABÁS KOSSUTH- ÉS LISZT FERENC-DÍJAS HEGEDŰMŰVÉSZ, A ZENEAKADÉMIA DOCENSE, A RENDKÍVÜLI TEHETSÉGEK KÉPZŐJÉNEK EGYKORI NÖVENDÉKE 2008-BAN

ményben azokon a lépcsőkön jár, amelyeken Bar­ tók, Kodály és Cziffra György jártak. Hogy olyan tanároktól tanulhat, akik évtizedek óta világszín­ vonalon képezik a művészeket. Ettől a gondolat­ tól nagyon meg lehet rémülni, de szárnyakat is lehet tőle kapni. És tudniuk kell, hogy aki rendkí­ vüli képességekkel rendelkezik, attól igenis rend­ kívüli dolgokat várunk el, ebből születnek a rend­ kívüli eredmények.

47

”

„AKI RENDKÍVÜLI KÉPES­ SÉGEKKEL RENDELKEZIK, ATTÓL IGENIS RENDKÍVÜLI DOLGOKAT VÁRUNK EL.”

Ezzel azt mondja, hogy nem szabad túl sokat versenyeztetni, koncerteztetni egy ilyen kis­ gye­reket? Tele van az internet is csodagyere­ kekkel, akiket imád a közönség. Róluk mit gondol?

B.J.: Hallgatom én is őket, főleg az ázsiai régióban divat ez, de nagy az esélye, hogy belőlük sosem lesz igazán nagy művész. 3-4 éves korban még na­ gyon szűk a repertoár, ilyen pici kézzel kevés dara­ bot lehet előadni. Viszont mire akkora lesz a ke­ zük, hogy igazán komoly darabokat el tudnának játszani, mire el tudnának mélyülni a zenében, addigra már sok év mechanikus zongoratanulás van mögöttük, és épp az a báj, a kisugárzás és az őszinteség vész ki belőlük, amiről beszéltem. Már nincs meg bennük a feltétel nélküli szeretet. Enél­ kül pedig nem lehet művészetről beszélni.

2021-ben lezajlott már a Rendkívüli Tehetségek Kép­ zőjének felvételije. Mi az, amit keresnek ilyenkor, mit akarnak látni, hallani a jelentke­ zőktől?

B.J.: Véletlenül sem azt, hogy minden hangot hi­bátlanul eljátsszanak. Én azt figyelem, tud-e a felvételiző mondani valamit a zenével.

Egy nyolcéves?

B.J.: Abszolút, igen! A legkisebbeknek néha sok­ kal több mondanivalójuk van, mint a felnőttek­ nek. A nagyoknak már van egy kialakított képük a darabról, és emellett nagyon figyelnek, hogy véletlenül se üssenek félre, így az érzelmi kitelje­ sedésre alig jut energia. Egy 8-10 éves nem fog­ lalkozik ezzel, az ő játéka csupa szeretet, a zon­ gorázás örömét lehet hallani benne és nem a teljesítménykényszert. Én ezt az őszinteséget ke­ resem. Igaza volt Beethovennek, amikor azt mondta: ha valaki csak a leírt hangokat játssza le, ha érzelemmentesen muzsikál, az megbocsátha­ tatlan bűn.

Mester Ágnes Kapcsolódó tartalom: • Minőség és rugalmasság (11. oldal) • Egyenes vonalon Liszt Ferenc nyomában (36. oldal)

48

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

„Középiskolás szereplésem óta kötődöm a Zeneakadémiához, ahol akusztikus és vizuális élmények egymást erősítve juttatnak a katarzisig.”

FREUND TAMÁS Bolyai- és Széchenyi-díjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

”

„Ötvenes évek vége, Zeneakadémia, Nagyterem.

Osztálytársaimmal – 17 éves „nagylányok” voltunk – mosolyogva néztünk fel a jobb oldali karzatra: ott állt egyedül egy kisfiú, szerényen, alig látható félmosollyal az arcán, befelé forduló tekintet, semmi színpadias­ ság. A színpadon pedig egy tanár elmondta róla, hogy a »kis pajtás« hangszerjátékával a zenei úttörőolimpia győztese lett. Mi pedig lelkesen ünnepeltük a drága kicsike zsenit. Hogy milyen program részeként történt ez, nem tudom, csak azt, hogy a kisfiú neve Perényi Miklós volt. Ahányszor csak látom-hallom az azóta világhírűvé vált csellistát (befelé forduló tekintet, sem­ mi színpadiasság), felötlik ez a diákkori emlék, amikor még nem sejthettük, hogy egy majdani világhírű művésznek tapsolunk lelkesen.”

Gubek Istvánné, koncertlátogató

Perényi Miklós, a Zeneakadémia professzor emeritusa 1958-ban.

49

HATÁROK NÉLKÜL

A zene nem ismer sem nyelvi, sem földrajzi hatá­ rokat, eredendően nemzetközi művészet – ezt a tézist a Zeneakadémia nap mint nap bizonyítja: a tanórákon, a koncerteken, a zenekari és kórus­ próbákon, a kamaraórákon, sőt még a világjár­ vány szülte kényszerű távolságtartásban, a vir­ tuális térben is. Szintén megmutatkozik mindez az Egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatrend­ szerében, nemcsak a zeneművészet határtalan­ sága, de az alapító, a világpolgár Liszt Ferenc szellemi hagyatéka révén is.

A Zeneakadémia szellemiségének alapeleme a nemzetközi szemlélet, amely az európai művé­ szeti akadémiák sorában betöltött vezető okta­ tási szerepén túl kultúrákon átívelő együttmű­ ködések által biztosítja az intézmény kapcso­lódását a térség gazdag kulturális életének ze­ nei áramlataihoz.

Az Egyetem nemzetközi elismertségét mutat­ ja, hogy évről évre előkelő helyen szerepel az egyik legrangosabb nemzetközi felsőoktatási rangsor, a több mint 1000 egyetemet elemző brit QS listáján az előadóművészeti oktatás kategóri­ ájában. 2015-ben Europa Nostra díjat nyert és 2016 óta birtokosa az Európai Örökség címnek (European Heritage Label). Liszt Ferenc Zeneaka­ démiája rendkívül vonzó a külföldi muzsikusok számára, legyen szó a Nagyterem színpadán fel­ lépő világsztárokról vagy a Zene­akadémiára felvé­ teliző ifjú művészekről. Nem véletlen, hogy kiemel­ kedően magas, közel húsz szá­zalék a külföldi hall­gatók aránya. Ám a nemzetköziség nemcsak listákat, díjakat és a külföldi látogatók számát jelenti: a mindennapja­ ink része. Hallgatóink rendszeresen vesznek részt nemzetközi formációkban, projektekben, partner­ 50

intézményekkel közö­ sen szervezett hang­ versenyeken itthon és külföldön, valamint számtalan lehetősé­ gük van külföldi egye­ temeken tölteni egyegy félévet vagy tan­évet ösztöndíjprog­ ram keretében.

Az oktatás szerves részét képezik a kül­ földi vendégművé­ szek és művésztanárok által tartott mesterkurzu­ sok, ilyenkor a hallgatók 3-4 intenzív napon át tanulhatnak a neves vendégektől. Kiemelt szerep jut a közös nemzetközi projekteknek is, amelyek izgalmas részei az egyetemi életnek. Az elmúlt években számos országban épített ki a Zeneaka­ démia élő és organikus kapcsolatokat, elsősorban a kamarazenélésre és a zeneszerzésre alapozva.

Aktív a kapcsolatunk a bécsi, az oslói, a brüsszeli, a párizsi, a ljubljanai és a grazi zeneakadémiák­ kal. Közös uniós pályázatok, szakmai projektek, hallgatói-tanári koncertek alapozzák meg az együtt­működéseket, valamint jelentős oktatásés tananyagfejlesztés zajlik, elsősorban a Kodálymódszer nemzetközi adaptációjával. A rendsze­ res programok közül az egyik legjelentősebb a Jeruzsálemi Zeneakadémiával 2013-ban közösen életre hívott Reconnections elnevezésű kamara­ zenei projekt, amelynek keretében Budapesten és Jeurzsálemben közös kamarazenei workshopo­ kon vesz részt mindkét intézményből 8-10 hall­ gató és 2-2 tanár – ezt legutóbb 2020 februárjá­ ban rendeztük Budapesten, immár nyolcadik alkalommal, még épp a pandémia kitörése előtt.

FEKETE GYULA

A ZENEAKADÉMIA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

”

„A RENDSZERES PROGRAMOK KÖZÜL A LEGJELENTŐSEBB TALÁN A JERUZSÁLEMI ZENEAKADÉMIÁVAL 2013-BAN KÖZÖSEN ÉLETRE HÍVOTT RECONNECTIONS ELNEVEZÉSŰ KAMARAZENEI PROJEKT.”

A nemzetközi projektek mellett önsztöndíjak is segítik hallgatóink tapasztalatszerzését. A jól ismert Erasmus+ ösztöndíjprogrammal Európa valamennyi országába eljuthatnak a diákok fél­ éves vagy egyéves részképzésre. A Zeneakadémi­ ának több mint 130 európai intézménnyel van Erasmus-megállapodása, de csereprogramok ke­ retében lehetőség van egy-egy oktatási periódus eltöltésére Japánban, Koreában és Kínában is.

A nemzetközi tapasztalatszerzés bármely for­ mában rendkívül fontos a fiatal művészek számá­ ra, akik így egyrészt megtanulnak nemzetközi közegben kommunikálni, ami későbbi pályájukon nagy segítséget nyújthat, másrészt megismerik más kultúrák, más közegből érkező művészek, ta­ nárok és persze hallgatók gondolkodásmódját, és szélesíthetik saját interpretációs horizontjukat.

Bár a világjárvány nagy mértékben visszavetet­ te, időnként egyenesen ellehetetlenítette a sze­ mélyes jelenléttel megvalósuló nemzetközi prog­ ramokat, a tervezéssel sem a Zeneakadémia, sem partnerei nem álltak le.

RECONNECTIONS WORKSHOP

Szintén nagyon fontos a Crosscurrents (Áramlatok) néven futó, a kortárs zenét előtérbe helyező ka­ marazenei program, amelyben több zenei egye­ tem zeneszerző hallgatói egy adott formációra írnak műveket, ezeket aztán a hangszeres hallga­ tók egy intenzív work­shop után tartott koncer­ ten adják elő. Az elmúlt években ebben a pro­ jektben részt vett a bécsi, a rigai, a prágai és a zürichi zeneakadémia, illetve a londoni Guildhall School of Music.

Egyes programokat áthelyeztünk a virtuális térbe, ami a zene területén komoly kihívást jelen­ tett, ugyanakkor kísérletezési lehetőséget is kí­ nált. Bízunk abban, hogy ősszel újraindulhatnak a programok: Lipcsébe kamarazenei fesztiválra várják hallgatónikat, Detmoldban szintén közös kamaraprojektet tervezünk, és a 2022-es évre is vannak már terveink elsősorban a kamarazene, az operaének és a zeneszerzés területén.

Freytag Orsolya, a Nemzetközi és Intézményfejlesztési Osztály vezetője, Fekete Gyula, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Kapcsolódó tartalom: • Minőség és rugalmasság (11. oldal) • Bartók Világverseny és Fesztivál (21. oldal) • kamara.hu (30. oldal) • Operavizsga Fesztivál (50. oldal) • Kodály. What else? (70. oldal)

51

OPERAVIZSGA FESZTIVÁL A Nemzetközi Operavizsga Fesztivál a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Opera Tanszékének emb­ lematikus tanárai, Marton Éva, Meláth Andrea és Almási-Tóth András kiterjedt nemzetközi kapcso­ latai révén jött létre 2014-ben.

Elsődleges céljuk a rendezvénysorozattal egy olyan fesztivál elindítása volt, amelyen a hazai közönség megismerheti a külföldi társintézmé­ nyeink vizsgadarabjait is. Az évente rendezett eseményre a Zeneakadémia aktuális operavizsgaelőadása mellé 3-4 egyetem hozza el újító szelle­ mű előadásait. Az egyes produkciókat tematikus workshopok is kísérik, hogy a hazai és külföldi művészek és hallgatók tovább gazdagíthassák

1.

52

tapasztalataikat a nemzetközi operaszcéna formálóinak vezetésével. Az eseménysorozat nemzetközi résztvevői között eddig olyan intéz­ mények szerepeltek, mint a firenzei Cherubini Kon­zervatórium, a poznań-i Adam Mickiewicz Egyetem, a stockholmi Operafőiskola vagy a zág­ rábi Színművészeti, Képzőművészeti és Zene­ akadémia.

Almási-Tóth András a Zeneakadémia Opera Program vezetője így foglalta össze az esemény­ sorozat művészeti koncepcióját: “Az operavizs­ gák új dimenziókat nyitnak nemcsak az ismert művek értelmezésében, de ismeretlen művek új­ rafelfedezésében, vagy új művek színpadra állítá­ sában is.

2.

3.

4.

1. A Zeneakadémia hallgatóinak Carmen előadása a 2019-es Operavizsga Fesztiválon 2. A 2017-es Operavizsga Fesztivál egyik előadása: Baljós romantika 3. Részlet a Médium című operából a 2018-as Operavizsga Fesztiválon 4. Don Giovanni a 2015-ös Operavizsga Fesztiválon

53

Nincs produkciós vagy eladhatósá­ gi kényszer, bátran lehet kísérletezni, felvállalni rizikós bemutatókat, nincs nagyüzem, nincs dupla szereposztás, nincs beugrás, semmi kötöttség azon kívül, amit a hallgatók fejlődése meg­követel. Hihetetlen szabadság adatik meg, mind a téma- és a műválasztás­ ban, mind a megvalósításban: az opera­ vizsgák képesek az opera ősi, tiszta formáját visszaadni a nézőnek, ahol a játék és a felfedezés öröme az egyet­ len vezérelv.”

5.

Kapcsolódó tartalom: • Marton Éva Nemzetközi Énekverseny (16. oldal) • Határok nélkül (48. oldal)

6.

5. A Zeneakadémia hallgatóinak Carmen előadása a 2019-es Operavizsga Fesztiválon 6. Varazsfuvola előadás a Zeneakadémián

54

TUDTA-E? A ZENEAKADÉMIA MAGYAR­ORSZÁG ELSŐ VASBETON VÁZAS KÖZÉPÜLETE.

Az épület alapozását, a födém-, az erkély- és a tetőszerkezeteket Zielinski Szilárd, a Franciaországban is tevékenykedő neves építőmérnök tervezte. A vasbeton-technológia kevéssé ismert eljárás volt a 20. szá­ zad legelején, az alapanyagokat szekerekkel szállították a helyszínre, majd kézzel keverték be a betont.

Kockázatos megoldásnak tűnt akkoriban a Nagyterem földszinti nézőtere fölé benyúló karzatrendszer, azonban megépítésének kiváló minőségét mai szakemberek is elismerték a Zeneakadémia 2013-ban be­ fejezett rekonstrukciója idején.

55

A GREGORIÁN ÉNEKTŐL A MADÁRDALIG ZENETÖRTÉNETI KUTATÁSOK A ZENEAKADÉMIÁN

Mindenki ismeri a MÁV-szignálról szóló városi le­ gendákat – mi a legendák mögé néztünk, s felku­ tattunk mindent, amit magyarok nemzedékeinek e közös zenei élményéről tudni lehet. Kurtág György kilencvenkét évesen fejezte be élete első operáját, melyet a milanói Scalában mutattak be: a Fin de partie-ról mi írtuk a legrészletesebb ma­ gyar nyelvű elemzést, az operát később rangos berlini egyetemi előadássorozat keretében is­ mertettük. A zongoristák számára hozzáférhető­ vé tettük Liszt Ferenc albumlapokra vetett érté­ kes zenei gondolatait, és közreadtuk alapító atyánk közkedvelt A-dúr zongoraversenyének szóló zongorára írt fogalmazványát. Részt veszünk a nemzetközi zenetudomány egyik legújabb kö­ zösségi vállalkozásában, a toblachi Gustav Mahler Kutatóközpont munkájában.

Tudományos munkánk során a magyar zene­ kultúrát annak közép-európai kontextusában vizs­ gáljuk, kutatási témáink így a magyar nyelvi kul­ túrához, a történeti Magyarország területéhez, az egykori Habsburg Birodalomhoz, illetve a né­ met nyelvterülethez köthető zenei jelenségeket ölelnek fel. A kutatások elsősorban a modernitás és a posztmodern (vagyis a 18. századtól napjain­ 56

kig ívelő korszak) zenéjével és zenei művelődésé­ vel foglalkoznak. Ezeket egészítik ki a középkori jelenségekre irányuló vizsgálatok. A zenei tevé­ kenységeket a társadalmi és a kulturális élet ré­ szeként vizsgáljuk, elemzünk és értelmezünk in­ dividuális zeneműveket, foglalkozunk a zenei filo­lógia kérdéseivel, valamint a zenei előadás, illetve interpretáció történeti és kortárs jelenségeivel.

A töredékes kottás források (kódexfragmentu­ mok) elemzése és a kottaírás középkori hagyo­ mányai állnak a gregorián énekkel kapcsolatos kutatásaink középpontjában. A látszólag tisztán zenei kérdések megválaszolásában sokszor ját­ szanak szerepet a középkori egyházpolitika vál­ tozásai, a közép-európai régión belüli kapcsola­ tok. J. S. Bach zenéjét, zeneműveinek formai kérdéseit a 17–18. század művészetelméleti gon­

A ZENEAKADÉMIA KÖNYVTÁRA

Magyarország első és mindmáig egyetlen zene­ tudományi képzése Kodály Zoltán, Bartha Dénes és Szabolcsi Bence erőfeszítéseinek köszönhe­ tően jött létre 1951-ben. A Zenetudományi Tan­ szék vezető szerepet játszik a zenéről szóló, magyar nyelvű közbeszéd gazdagításában és szín­vonalának emelésében. A Zeneakadémia e ki­ emelten elismert kutatási tevékenységet végző műhelye a nemzetközi zenetudomány módszereit és eredményeit követi, illetve gyarapítja.

”

„A KUTATÁSOK ELSŐSORBAN A MODERNITÁS ÉS A POSZT­ MODERN – VAGYIS A 18. SZÁ­ ZADTÓL NAPJAINKIG ÍVELŐ KORSZAK – ZENÉJÉVEL ÉS ZENEI MŰVELŐDÉSÉVEL FOGLALKOZNAK.”

NÉPZENEI KUTATÁSOK A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2007 szeptemberében indult el a népzene felsőfokú ok­ tatása népi hangszeres és énekes alapképzésben, majd 2010-től az erre épülő kétéves tanári mester­ képzésben, illetve 2014-től az 5+1 éves osztatlan tanárképzésben. A tanszék elsődlegesen a kár­ pát-medencei népzene hagyománykincsének fel­ sőfokú oktatására és tudományos igényű kutatásá­ ra jött létre. A kutatási program olyan népzenei oktatási módszer alapjainak lerakásához járul hoz­ zá, amely egyrészt képes átadni a fiatalabb generá­ cióknak a népi dallamkincs autentikus bemutatásá­ hoz, a tradicionális hangszerek használatához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudást, másrészt elősegíti a magyar népzene központi archívumá­ ban meglévő anyagok szakszerű, tudományos fel­ dolgozását.

AZ EGYETEM VASBETON SZERKEZETES KÖNYVTÁRA

dolkodásának kontextusában vizsgáljuk. Tanulmá­ nyozzuk azt a hatást, amelyet Bach a 19. és 20. szá­ zad közép-európai zeneszerzőire gyakorolt. Részt veszünk a történeti Magyarország területén évti­ zedeken át működő Joseph Haydn zeneszerzői és előadóművészi tevékenységének kutatásában, kezdeményező szerepet játszunk az Eszterháza zenei és művelődési szerepét feltáró tudomány­ közi párbeszédben, közreműködünk Ludwig van Beethoven élete és munkássága magyar vonat­ kozásainak feltárásában.

57

Tudományos munkánk gazdagítja a 19–20. szá­ zadi magyar operakultúráról szóló tudást. Mun­ katársaink vezető, illetve kezdeményező szerepet játszanak Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zeneműve­ inek kritikai összkiadásában, életművük tudomá­ nyos feltárásában. Utóbbi esetében kutatásaink szervesen egészítik ki a Liszt Ferenc Emlékmúze­ umban és Kutatóközpontban folyó munkát. A ze­ nei intertextualitás és a zenei jelentés kérdéseit feszegetve, a zeneművek fogadtatásának társa­ dalmi és kulturális kontextusát vizsgálva foglal­ kozunk Johannes Brahms és Gustav Mahler zené­ jével. Külön figyelmet szentelünk annak a k­ iemel­kedő szerepnek, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia zenei életében játszottak, továbbá annak a hatásnak, amelyet Mahler gyakorolt 20. századi magyar alkotókra.

EGYHÁZZENEI KUTATÁSOK Az egyházzene mint alkalmazott művészet csak széles, több diszciplínát (liturgika, liturgiatörténet, zenei előadó-művészet, zenetörténet, népzene, pe­ dagógia) átfogó alapokon művelhető hitelesen. A felsőfokú egyházzene-oktatás és -kutatás több mint egy évezred zenei és liturgikus forrásainak, szakirodalmának állandó tanulmányozását, elméle­ ti és gyakorlati szempontú elemzését, a feltárt re­ pertoár, ismeretanyag istentiszteleti, oktatási elle­ nőrzését, kipróbálását, majd azok tudományos, illetve praktikus célú kiadását célozza meg. A Zene­ akadémia Egyházzene Tanszéke nyomtatott és elektronikus kiadványaira nagy igény mutatkozik országszerte kántorok, templomi orgonisták és kü­ lönböző egyházi szervezetek részéről.

”

„MUNKATÁRSAINK VEZETŐ, ILLETVE KEZDEMÉNYEZŐ SZEREPET JÁTSZANAK ERKEL FERENC ÉS LISZT FERENC ZENE­MŰVEINEK KRITIKAI ÖSSZKIADÁSÁBAN, ÉLETMŰVÜK TUDOMÁNYOS FELTÁRÁSÁBAN.”

58

Munkatársaink vezetésével indult el néhány éve Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkia­dása, e kollégáink a zeneszerző életművének kutatásá­ ban is meghatározó szerepet játszanak. Kutatá­ saink hozzájárulnak Kodály Zoltán alkotó­művé­ szeti, tudományos és pedagógiai pályafutásának történeti értelmezéséhez, Lajtha László zene­ szerzői és etnomuzikológiai munkásságának vizs­­gálatához. A magyar példán vizsgáljuk azo­ kat a sajátos intézményi és ideológiai kereteket, amelyeket az államszocializmus a zenei művelő­ dés, a zenei előadó-művészet, a zeneszerzés és a zenetudomány számára alkotott. Tanulmányoz­ zuk a zenei elit és a politikai elit interakcióját, a kiemelkedő muzsikusegyéniségek sorsát, a ma­ gyar zenészemigráció hatását és jelentőségét a hazai és a nemzetközi zenei életben. 2019-ben szakmai partnereinkkel összefogva hiánypótló, interdiszciplináris tanulmánykötetet adtunk ki 1956 és a zenei élet címmel. 20. századi kutatása­ ink körében vizsgáljuk még a francia zene ma­ gyarországi fogadtatását, esettanulmányokban tárjuk fel a századelő magyar populáris zenéjét.

Zene- és kultúratudományi szempontból ele­ mezzük kortárs magyar zeneszerzők alkotásait, különös tekintettel Ligeti György, Kurtág György, Jeney Zoltán és Eötvös Péter munkásságára, illet­ ve az opera műfajára. Történelemelméleti szem­ pontok felvetésével tanulmányozzuk az utóbbi évtizedek zeneszerzői trendjeinek viszonyát a hagyományhoz és a történelem fogalmához.

Vizsgáljuk az elektroakusztikus zene történeti kérdéseit, a madárhangok zeneiségével kapcso­ latos esztétikai és filozófiai elképzelések történe­ tét, valamint a kortárs szakrális művészet és a de­ sign viszonyát. Kutatásainkkal hozzájárulunk a zenei akusztika diszciplínájának eredményeihez.

KUTATÁSOK A ZENESZERZÉS TERÜLETÉN Az elektroakusztikus és számítógépes zene nagyon fiatal, szemünk és fülünk előtt fejlődő, a jelenben alakuló zenei műfaj. Művelése állandó kutatásiművészeti tevékenységet igényel mind az oktatók, mind a zeneszerző diákok részéről. A kutatás rész­ ben a közelmúlt felfedezéseit és alkotásait vizsgálja, részben a jövőre koncentrál: a Liszt Ferenc Zene­ művészeti Egyetem Elek tronikus Zenei Média­­művé­szet Szakiránya számára az elektronikus hang­ szerek és a számítógépes alkalmazások fejlesztése, valamint az új zenei paraméterek hatásait vizsgáló zeneelmélet formálása meghatározó területek.

Az Alkalmazott Zeneszerzés szakot a Zeneszer­ zés Tanszéken folyó kutatási, kísérletező és a klas�­ szikus értelemben vett zeneszerzői, illetve oktatói tevékenység, valamint az ezek gyakorlati hasznosu­ lására irányuló folyamatos reflektálás hívta életre.

Ez a szak közvetlen kapcsolatban áll a kreatív ipar több szegmensével is és széles körű lehetőséget ad az itt végzettek elhelyezkedésére a színházi és mozgókép-művészeti kulturális szakma bármely területén – a művész- és szórakoztató film-gyártás­ tól a reklámfilmek készítéséig, a televíziózástól a videóművészetig és a videójátékok hanganyagá­ nak létrehozásáig.

Péteri Lóránt zenetörténész, a Zenetudományi Tanszék vezetője

Kapcsolódó tartalom: • Bartók és a Zeneakadémia (26. oldal) • Műhelymunka és közönségkapcsolat (64. oldal) • Kodály. What else? (70. oldal) 59

LISZT FERENC EMLÉKMÚZEUM

Liszt mint a Zeneakadémia alapító elnöke és pro­ fesszora, tanári munkájáért nem fogadott el fize­ tést, de szolgálati lakással rendelkezett a Vörös­ marty utcai épületben, melynek fő homlokzata az Andrássy útra, az egykori Sugár útra néz. A la­ kásból kialakított múzeum 1986-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és azóta is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem részeként működik.

Liszt lakásának egykori étkezőjében időszakos kiállítások láthatóak, de itt áll a zeneszerző egyik hangszere is – a zongora a bostoni Chickering cég gyártmánya. Jonas Chickering legjelentősebb szabadalma az öntöttvas keret volt, így adott hangszereinek nagyobb stabilitást és dúsabb hangzást. Az amerikai cég az alapító halála után is számos sikert ért el, hangversenyzongorája az 1867-es párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.

A díjnyertes, külsőleg is igen dekoratív hangszert maga Charles Francis Chickering vitte el 1867 kará­ csonyán Liszt­nek Rómába. Az ajándéknak min­ denki csodájára járt, Lisztnek azonban – állandó római lakás híján – gondot okozott a zongora el­ helyezése. 1872-ben magyar barátja, Augusz An­ tal báró szekszárdi kúriájára szállíttatta, ahol ko­ rábban maga is többször vendégeskedett. Az 1867-es Chickering-zongora csak Liszt halála után, 1887 áprilisában került a Zeneakadémiára.

A Magyar Szalon című lap egyik 1886-os számá­ ban megjelent kép és más leírások alapján meg­ lehetősen híven lehetett rekonstruálni a lakás úgynevezett „háló-dolgozószobáját”. Liszt nyilván­ 60

valóan ide húzódott vissza, ha nyugalomra volt szüksége, és itt komponálta utolsó éveinek alko­ tásait. Ludwig Bösendorfer (1835–1919) Liszt személyes jóbarátja volt, s ennek egy egészen különleges tanújele is fennmaradt a budapesti hagyatékban: egy diófából készült kétajtós, há­ rom­fiókos íróasztal, melynek középső fiókja he­ lyén kis billentyűs hangszer van kihúzható, há­ rom­oktávos klaviatúrával. A komponáló-íróasztal kis hangszere valójában legföljebb arra jó, hogy

BARABÁS MIKLÓS: LISZT FERENC PORTRÉJA

A Liszt Ferenc Emlékmúzeumnak Liszt Ferenc utol­ só budapesti lakása ad otthont a Régi Zene­ akadémia első emeletén, ahol a mester 1881-től 1886-ig lakott. A múzeum gyűjteménye magában foglalja Liszt Ferenca eredeti hangszereit, bútorait, könyv- és kottatárát, valamint szemé­lyes tárgyait.

LISZT FERENC EGYKORI LAKÁSA

„LISZT LAKÁSÁNAK EGYKORI ÉTKEZŐJÉBEN IDŐSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK LÁTHATÓAK, DE ITT ÁLL A ZENESZERZŐ EGYIK HANGSZERE IS – A ZONGORA A BOSTONI CHICKERING CÉG GYÁRTMÁNYA.”

A LISZT MÚZEUM ÉPÜLETE AZ ANDRÁSSY ÚT ÉS A VÖRÖSMARTY UTCA SARKÁN

egy-egy akkordot, ujjrendet, futamot ki lehessen próbálni komponálás közben. Halk hangja aligha zavarta Erkel Ferencet, aki mint a Zeneakadémia igazgatója, pár évig Liszt háló-dolgozószobája fölött lakott. A múzeumban látható imazsámoly kifejezetten a Sugár úti lakás számára készült, raj­ ta ma is Liszt imakönyve és rózsafüzére van. A két­ ajtós üvegszekrény ugyancsak a Sugár úti lakás­ ban állt, benne Liszt budapesti könyvtára, melyet a Zeneakadémiának hagyományozott. A másik szekrényben kottatárának egy része foglal helyet.

Ugyancsak kuriózum Liszt üvegzongorája. Készí­ tője, Georges Bachmann piano-harmonicának nevezte el az 1865-ben bemutatott, négy oktáv hangterjedelmű, zongora mechanikájú, húrok helyett hangolt üveglapokkal készült hangszert.

61

LISZT FERENC EGYIK ZONGORÁJA MELLETT A MÚZEUMBAN LISZT MELLSZOBRAI IS MEGTEKINTHETŐK

Az egykori szalon falain értékes képek függ­ tek, közöttük Gustave Doré két rajza, melyeket illusztrációul készített Liszt Dante-szimfóniájá­ hoz és „Paulai Szent Ferenc a hullámokon jár” című zongoralegendájához. Az itt található Chickering-zongora már egyenesen Liszt számá­ ra készült. Billentyűfedelén aranyozott felírás dí­ szeleg: „Chickering & Sons / à F. Liszt.” Amikor Liszt 1880 őszén Itáliában tudomást szerzett Chickering ajándékozási szándékáról, megírta neki, hogy küldje a zongorát a budapesti Zeneakadémiára. Itt végül a lakásához kapcsolódó hangversenyteremben állíttatta föl, és mind ő, mind növendékei gyakran használták a különle­ gesen teherbíró hangszert. Zeneakadémiai óráit Liszt leggyakrabban saját szalonjában tartotta, ahol – a korabeli leírások szerint – mindig állt egy vagy két Bösendorfer-zongora. Közülük egy ma­ radt fenn Liszt hagyatékában. A mahagóni borí­ tású, fényezett fekete részekkel díszített hang­ szer hangolása egy teljes hanggal mélyebb az

62

eredetinél, így a múzeumi hangszerek hangját bemutató CD-felvételen a Bösendorfer-zongorán fölvett darab egy nagyszekunddal mélyebben hangzik.

”

„A LAKÁSBÓL KIALAKÍTOTT MÚZEUM 1986-BAN NYITOTTA MEG KAPUIT A NAGYKÖZÖNSÉG ELŐTT, ÉS AZÓTA IS A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM RÉSZEKÉNT MŰKÖDIK.”

Liszt budapesti hagyatékában fennmaradt egy nagy amerikai harmónium is. A hangszert a Zene­ akadémia örökölte, de 1973-ban a Magyar Nem­ zeti Múzeum tulajdonába ment át, s jelenleg tartós letétként szerepel a Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményében. Levelében Liszt még egy külön­ leges hangszeréről, az Erard-Alexandre gyártmá­ nyú pianínó-harmóniumról is rendelkezett. Ezt a hangszert is pesti lakásába vitette, és költözései során sohasem vált meg tőle. A mellette álló vitrin Liszt művészi pályájának emlékeit tartal­ mazza. Itt látható többek között a soproni dísz­ polgári oklevél és egy ezüst vezénylőpálca, me­ lyet a város Lisztnek ajándékozott 1846-ban. Az alsó polcon Liszt utazással kapcsolatos tárgyai: útitáska, lámpa, írószerek, íróasztalka, néma zongora tekinthetők meg.

Kapcsolódó tartalom: • Egyenes vonalon Liszt Ferenc nyomában (36. oldal) • Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum (68. oldal)

TUDTA-E?

A ZENEAKADÉMIA HOMLOK­ZATÁN ÜLŐ LISZT FERENCSZOBOR EGY LÉTEZŐ ZENEMŰ KOTTÁJÁT TARTJA A KEZÉBEN.

A főépület homlokzatán életnagyságúnál nagyobb, 3 méter magas bronz Liszt-szobor vigyáz az intéz­ ményre, kezében a Szent Erzsébet legendája című oratórium partitúrájával. Az idősödő szerzőt papi abbé ruhában formálta meg Stróbl Alajos, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. A Zene­ akadémia névadójának trónoló pozíciója azt az elképzelést erősíti, amely szerint ő volt „a zene istenének földi helytartója”.

63

MŰHELYMUNKA ÉS KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT A LISZT FERENC KUTATÓKÖZPONT

Saját gyűjteményünkben számos Liszt-zenemű kézirata, Liszt-levél, -fénykép, -festmény, -grafika, -plasztika, -reprodukció, -ereklye, -aprónyomtat­ vány (műsorok, plakátok stb.), archív dokumen­ tum (oklevelek, iratok), illetve Liszt egykori buda­ pesti könyv- és kottatárának anyaga található.

Minden gyűjtemény alapvető feladata, hogy ál­ lományát hozzáférhetővé tegye a hazai és külföl­ di kutatás számára is. A honlapunkon található digitális archívumot, amelyen folyamatosan dol­ gozunk, és amelyet hamarosan igyekszünk teljes­ sé tenni, már évek óta használják a kutatók.

A végső célunk, hogy az általunk feldolgozott adatbázis-leírás egy egységes európai rendszer­ be is bekerüljön.

„A MAGYAR LISZT-KUTATÁS­NAK RÉGÓTA ADÓSSÁGA, HOGY PONTOSAN FELTÉRKÉPEZZE LISZT MAGYARORSZÁGI TÁRSA­DALMI HELYZETÉT, TEVÉKENY­ SÉGI KÖREINEK HATÁSÁT.” 64

A nemzetközi Liszt kutatásba való bekapcsoló­ dás egyik formájaként múzeumunkban az elmúlt években közösen rendezett nemzetközi kiállítá­ sok voltak, az egyes országok reprezentatív Liszt kutatóinak partnerségével. Ez a program egyút­ tal a Liszt-házak nemzetközi kapcsolatrendszeré­ nek kialakítása céljából valósult meg. 2015-ben francia, 2017-ben olasz, 2019-ben osztrák part­ nereinkkel együtt rendeztünk időszaki kiállítást

LISZT KORONÁZÁSI MISÉJÉNEK FEDŐLAPJA

A Liszt Ferenc Emlékmúzeumhoz kapcsolva 1986ban a Zeneakadémia létrehozott egy Liszt Ferenc Kutatóközpontot is, amelynek elsődleges feladata a Zeneakadémia saját Liszt-gyűjteményének gon­ dozása és gyarapítása, tudományos feldolgozása, az egyetemi oktatás és a hazai Liszt kutatás se­ gítése a Lisztre és korára vonatkozó, bel- és kül­ földi dokumentáció minél szélesebb körű össze­ gyűjtésével, Liszt adatbázis létrehozásával.

LISZT FERENC: MAGYAR KIRÁLY-DAL LISZT DOLGOZÓASZTALA ÉS KÉZIRATAI

Lisztnek az adott országokhoz kapcsolódó életművére alapozva, 2018-ban Németországban plakátkiállításunk gazdagította a német partner Liszt-fesztiválját, 2016-ban a szlovén kollégák által rendezett Liszt-kiállításban és nemzetközi konferencián vettünk részt. A Kutatócentrum hazai konferenciákat is rendezett főként saját munkatár­ sainak részvételével. 2015-ben Mosonyi Mihály emléke, 2018-ban pedig új Liszt-kézirataink bemutatása volt a téma.

Várhatóan még 2021-ben jelenik meg szintén a Zene­ akadémia kiadványaként az Egyetem tanárai által felvett, a Liszt Múzeum korábbi, külföld számára ismeretlen auto­ gráfjaiból készült DVD-album Liszt Ferenc műveinek isme­ retlen változatai a budapesti Liszt Múzeum archívumából címmel. A Digibook formájában megjelentetendő kiadvány Liszt műveinek a szerző által jóváhagyott korabeli át­ira­ tait tartalmazza magyar, angol, német és francia nyelvű kísérő tanulmánnyal.

A magyar Liszt-kutatásnak régóta adóssága, hogy ponto­ san feltérképezze Liszt magyarországi társadalmi helyzetét,

65

tevékenységi köreinek hatását a magyar kultúra fejlődésére magyar kapcsolatain keresztül is. Jelen­ legi változó kiállításunk szintén ebbe a témakör­ be illeszkedik. A Vendégségben Liszt Sugár úti otthonában című kiállításunk már virtuális formá­ ban is megtekinthető a honlapunkon magyarul és angolul.

”

„A VÉGSŐ CÉLUNK, HOGY AZ ÁLTALUNK FELDOLGOZOTT ADATBÁZIS-LEÍRÁS EGY EGYSÉGES EURÓPAI REND­ SZERBE IS BEKERÜLJÖN.”

tető sorozat, amely Liszt egy-egy művéről, vagy a múzeumban található kedvenc műtárgyakról szól.

A vizsgatételekként megadott zenei fogalmakról készült rövid YouTube-videók készítésével pedig elsősorban az érettségizők felkészülését szeret­ nénk segíteni. dr. Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója

Kapcsolódó tartalom: • A gregorián énektől a madárdalig (54. oldal) • Liszt Ferenc Emlékmúzeum (60. oldal)

A 2020-as év második felétől több online kez­ deményezést is elindítottunk, melyeknek célja, hogy minél több érdekességgel ismertessük meg a honlap látogatóit. Ilyen indíttatásból jött létre a kéthetenként megjelenő mű- és műtárgyismer­

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

„Mennyi mennyei zenetűzijátéknak örültem én itt! És az épület maga is zenemű.”

66

LACKFI JÁNOS

József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

Nagyon korán kezdtünk hangver­ senyre járni, nem is tudom felidézni, mi az „első” élményem. A Filharmó­ nia ifjúsági hangversenyeire jártunk rendszeresen. A műsorfüzetben vol­ tak a koncert anyagából vett dalla­ mok, amiket ott a helyszínen el kel­ lett énekelni. Mi mindig gondosan felkészültünk. Egyszer Csajkovszkij IV. szimfóniája lassú tételének gyö­ nyörű oboa-főtémája volt a felad­ vány, és engem hívott ki Friss Gábor a Zeneakadémia színpadára, hogy elénekeljem. Olyan jól sikerült, hogy utána elénekelhettem zenekari kísé­ rettel is. Arra a felemelő élményre máig emlékszem, elárasztott a zenében fürdés öröme.

Felsorolhatatlan a rengeteg csodás koncert, amiken gyerekkorom óta részt vettem, és noha édesanyám gondosan felkészített, mindig mesélt a meghallgatandó művekről, nem igazán ma­ radt meg bennem egy-egy konkrét hangverseny emléke. A zene­kari koncerteken túl zongora­ estekre is jártunk: Ungár Imrére, Fischer Annie-ra, Bächer Mihályra, Antal Istvánra emlékszem.

A vonósok közül nevezetesek voltak Kovács Dénes, Banda Ede, a Tátrai Vonósnégyes, a Tátraikamara­ zenekar fellépései is. Menuhint, Ojsztrahot, Richtert, Magaloffot is hallhattam élőben.

A hangversenyek végén mindig hátra mentünk a művészszobához, autogramot kértem a művé­ szektől. Arra is emlékszem, hogy Kodály Zoltán a kórushangversenye­ken a páholyban ült, és tőle csak úgy lehetett auto­gramot kérni, hogy leírt egy dallamsort szolmi­zációs betűkkel, és csak ennek eléneklése után írt alá.

Soltész Anna, zenepedagógus, a Zeneakadémia egykori hallgatója

67

KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKMÚZEUM ÉS ARCHÍVUM Az ebédlő, ahova annak idején Kodályék látoga­ tói is beléptek, puritán, egyszerű bútorzatával lepi meg az érdeklődőt. Hozzá kell képzelnie a házigazdák szellemi sugárzását, mely otthonná, alkotóműhellyé, a biztonság szigetévé tette e szo­ basort, nehéz időkben is. A délben érkező kedves vendég számára mindig került még egy teríték az asztalra, az öt óra tájban érkezőt fodormentatea és sütemény várta. A kevésbé meghitt látogatókat is itt, a viaszos vászonnal letakart ebédlőasztal mellett fogadta Kodály. Míg első felesége, Emma asszony élt, munkatársnői élén itt foglalkozott az újságkivágatok és az életpálya más dokumentu­

KODÁLY ZOLTÁN DOLGOZÓSZOBÁJA

Kodály 1924 októberétől haláláig, 1967 márciu­ sáig lakott a ma nevét viselő Köröndön. Lakása, amely 1990 óta múzeumként látogatható, lénye­ gében úgy maradt fenn, ahogy halhatatlan lakója elhagyta. 1982 óta Kodály-köröndnek nevezik a lakást övező teret. Az otthon négy utcai szobá­ ból állt, berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; egyénivé, varázslatossá lakóinak ízlése tette. Népi kerámiák és kézimunkák díszítették: a népdalgyűjtő utak megannyi emléke. Másfelől a hosszú művészpálya emlékei: szobrok, babérko­ szorúk, egy-egy jeles külföldi bemutató műsora, a legközelebbi családtagok és pályatársak képe.

68

A KODÁLY-KÖRÖNDI LAKÁS NAGYSZOBÁJA mainak csoportosításával. Emma asszony halála után Kodály második felesége, Péczely Sarolta az ő szellemében folytatta a munkát. Az így létre­ jött gyűjtemény vetette meg az alapját az immár tudományos elvek szerint működő Kodály Archí­ vumnak, és az utóbb hozzá csatlakozó, a kecske­ méti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet segít­ ségével életre hívott Kodály Emlékmúzeumnak.

A próbára érkező muzsikusokat egy szobával beljebb tessékelték: a szalonban két zongora uralkodott. Többek között Palló Imre és Basilides Mária próbált itt, az ifjú Vásáry Tamás zongora­ művész és a csodagyermek Perényi Miklós gor­ donkaművész is játszhatott e helyiségben Kodályműveket Kodálynak. Az utolsó években megfor­ dult itt Yehudi Menuhin, Aram Hacsaturján, Szigeti József, Pablo Casals, Leopold Stokowski is.

A legbelső szoba volt – faragott íróasztalával és a két falat beborító könyvtárral – a tulajdon­ képpeni alkotóműhely. Az ebédlőből balra nyíló szoba – az egykori hálószoba – ad helyet a múzeum időszakos kiállításainak.

”

„AZ UTOLSÓ ÉVEKBEN MEG­ FORDULT ITT YEHUDI MENUHIN, ARAM HACSATURJÁN, SZIGETI JÓZSEF, PABLO CASALS, LEOPOLD STOKOWSKI IS.”

A Kodály Archívum önálló intézmény, de test­ vére a múzeumnak, vele egy fedél alatt működik.

Elsődleges feladata a Kodály-dokumentumok (kéz­ iratok, nyomtatványok, képi ábrázolások, hang­ felvételek és mozgóképek) szakszerű őrzése, gyűj­ tése, jegyzékbe foglalása. További célja a Kodálykutatások előmozdítása, nyilvánossághoz segíté­ se. Szellemi irányítását Kodály Zoltánné Péczely Sarolta vállalta magára.

Kapcsolódó tartalom: • Liszt Ferenc Emlékmúzeum (60. oldal) • Kodály. What Else? (70. oldal) 69

KODÁLY. WHAT ELSE?

A Kodály Intézet 46 éves 2021-ben, a falai sok ge­ nerációnyi pedagógus, zenész képzését látták.

Minden évben jön egy csapat ír, portugál, kínai, japán és amerikai hallgató, és melléjük mindenféle nációk. Elsősorban Ausztráliából, Nagy-Britanniá­ ból, Kanadából, Malajziából, Szingapúrból, Görög­ országból, Lengyelországból, Litvániából, Török­ országból, jönnek skandinávok, de volt már mo­zambiki, chilei, fülöp-szigeteki, egyiptomi és zöldfoki szigeteki hallgató is. Ki milyen kanyar után jutott el odáig, hogy felismerje, a kodályi pedagó­ giával tudja kiteljesíteni zenetanári, énektanári, előadóművészi pályáját. És egyre többen vannak a középiskola, vagy BA diploma után érkezők, akik a teljes spektrumot akarják tanulni. Én vagyok a világ legboldogabb intézetvezetője.

Hogy miért? Csodálatos tanárkollegáim és mun­ katársaim vannak, akik egy csapatként segítenek abban, hogy teljesítsük a Zeneakadémia Kodály Intézetének legfontosabb küldetését: megismer­ tessük Kodály Zoltán páratlan életművét és gaz­ dagítsuk szellemi örökségét. Hallgatóink, akik mindannyian külföldiek, azért jönnek Kecske­ métre, mert tudják, hogy ezt a tudást a maga tel­ jességében egyedül itt kaphatják meg a világon egyetemi szinten. Bemegyek az órámra, a figyelő szempárok mögött látom a hallgatóim elképesz­ tő egyéni történeteit is.

Az Intézetben a bőrszínek, szemformák, nyel­ vek, kultúrák, szokások, népzenék sokszínűsége, egymás tisztelete, elismerése magától értetődő.

Csodálatos szerelmek, életre szóló barátságok születnek, büszkén olvassuk, miket írnak mai na­ pig a hallgatóink a különböző közösségimédia70

felületeken arról, mit adott nekik az Inté­ zet, annak elhiva­ tott tanári kara és az adminisztráció.

Az elmúlt évek­ ben számtalan elő­ remutató szakmai fejlesztést vittünk véghez. A Modern Városok program ke­ retében megújul a gyönyörű, de igen lerobbant állapotú kolostorépületünk, amiben eddig az oktatás bent­ lakásos jelleggel folyt. Reméljük, a 2022-es tan­ évet már egy korhűen felújított, de belül teljesen modernizált és a legújabb oktatástechnológiával felszerelt épületben kezdjük. A felújítási projekt második lépcsője pedig egy új épületszárny hoz­ záépítéséről szól, ahol a dinamikusan növekvő hallgatói létszámot méltó módon kiszolgáló mo­ dern kollégiumi elhelyezés, új archívum, könyvtár és kutatóhelyek kialakítása történik majd. Kecs­ kemét városának és a régiónak pedig régi álma teljesül egy új koncertterem megépítésével.

„VAN EGY ÚJ, NAGY NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVENDŐ, NEMZETKÖZI ONLINE TUDÁSKÖZPONTUNK, KODÁLYHUB A NEVE.”

NEMES LÁSZLÓ NORBERT

A ZENEAKADÉMIA KODÁLY ZOLTÁN ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZETÉRŐL

Van egy új, nagy népszerűségnek örvendő, nem­ zetközi online tudásközpontunk, KodályHUB a neve, melyre a világból bárhonnan lehet regiszt­ rálni, és naprakész szakmai anyagokhoz, dale­ lemzésekhez, módszertani anyagokhoz, tanítási tippekhez lehet hozzáférni. A legutolsó regiszt­ ráció Panamából érkezett, előtte a világ legma­ gasabban fekvő városából, Ecuadorból. Elképze­ lem a világnak ezeket a messzi pontjait, ahol ezek a zenetanárok a KodályHUB segítségével gyara­ pítják zenepedagógiai ismereteiket és mélyen meghatódom.

A KECSKEMÉTI KODÁLY INTÉZET FŐHOMLOKZATA AZ INTÉZET EGYIK TANTERME

”

„AZ INTÉZETBEN A BŐRSZÍNEK, SZEMFORMÁK, NYELVEK, KUL­ TÚRÁK, SZOKÁSOK, NÉPZENÉK SOKSZÍNŰSÉGE, EGYMÁS TISZTELETE, ELISMERÉSE MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ.”

KODÁLY ZOLTÁN MELLSZOBRA A KODÁLY INTÉZETBEN

A fejlesztések mellett áttekintettük azt is, hogy jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott örökséggel. Úgy fejlődött-e a hazai zeneoktatás, ahogy azt Kodály megálmodta? A halála óta eltelt 50 év mi­ lyen változásokat hozott? Milyen példákat látunk a külföldi adaptációknál? Mennyire aktuálisak még Kodály üzenetei? Mit kezdhetünk példájával ebben a rohanó, túlzottan mechanizálódó, egyre felszínesebbé váló világunkban?

Kodály eszméi egyetemesek, és bárhol a világ­ ban alkalmazhatók, ha van hozzá megfelelő, a helyi népdalkincshez, nyelvhez, kultúrához igazí­ tott tananyag, és jól képzett tanárok.

Ez a szívügyünk itthon és külföldön egyaránt: a jól képzett tanár. Kodály azt mondta, aki nem jó zenész, nem lehet jó tanár. De a jó tanárság keve­ seknél vele született adottság. A Mindennapos éneklés kezdeményezés keretében az EMMI jó­ voltából indíthattuk el négy évvel ezelőtt új, mo­ dern szemléletű tanártovábbképzési programja­ inkat. Ezeken a továbbképzéseken amellett, hogy felfrissítjük a Kodály-koncepcióról való ismerete­ ket, a napi tanításhoz szükséges készségeket fej­ lesztjük, új módszereket mutatunk, szélesítjük a tanárok eszköztárát, zenei repertoárját.

71

Move mi Music néven. Itthon, mivel minisztériu­ mi támogatásból fejlesztettük, ingyenesen tet­ tük elérhetővé az iskolák számára.

A fényes jövőkép és Kodály koncepciójának növekvő népszerűsége mellett beszélnünk kell arról is, hogy Kodály eredeti gondolataira sok, Kodálytól alapvetően idegen minta, oda nem illő gyakorlat is rakódott az elmúlt 50 évben. Kodály és úttörő munkatársai pont abban voltak zseniá­ lisak, hogy egy összefüggő, de nem zárt rend­ szert építettek fel. Külföldön számos esetben lát­ juk, hogy valaki csak a látványos, vagy a köny­nyebben tanulható-tanítható elemeket veszi át, de nem érzékeli a koncepció mélységét, ami így értelemszerűen sérül. Például megtanítja a szol­ mizációs jeleket, de csak öncélúan szolmizáltat, nem a hallás fejlesztése érdekében. Vagy silány zenei anyagot mutat órán, ami nem adja meg a gyerekeknek azt a katarzist, amit a legnagyob­ bak alkotásain keresztül kaphatnának meg. Ami­ kor Kodályhoz nem illő pedagógiai gyakorlatról beszélünk, akkor arról is szót kell ejtenünk, men�­

NEMES LÁSZLÓ NORBERT VEZÉNYLI AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUST

A KodályHUB létrehozása részben válasz volt korunk digitális kihívásaira is. Hiszem, hogy a technikát nem elutasítani kell, hanem jól használ­ ni és gyerekeinket is ebbe az irányba kell terelni.

Tehát nem ördögtől való a technika bevezetése az órákon, de nem szabad, hogy átvegye felet­ tünk az irányítást. A jó tanár izgalmas órát tart, bevonja a gyerekeket, akik úgy tanulnak, hogy nem is veszik észre. Többéves munka eredménye lett az AutSoft Zrt.-vel közösen fejlesztett és ran­ gos informatikai díjat elnyert Megérint a zene applikáció, ami már számos országban elérhető a két nagy applikációáruházon keresztül, külföldön

72

Nemes László Norbert, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai

AZ INTÉZET EGYIK TANTERME

nyire helytelen túl korán zeneelméleti fogalmak­ kal tömni a gyerekek fejét, megszégyenítésre használni a gyerekek énekeltetését, elhallgattatni a hamisan éneklőket, uram bocsá’ énekből dol­ gozatot íratni, vagy buktatni.

A Magyar Tudományos Akadémia Tantárgypeda­ gógiai Kutatási Program keretein belül 2021-ben zártunk le egy hat évig tartó kutatási projektet.

Sajnos a koronavírus-járvány miatt a kísérleteket csak részlegesen tudtuk lefolytatni, de egy dolog­ ban megerősített bennünket a kutatás: a zene­ tanulás fontos hatással van az idegrendszer, az ér­ telmi és szociális képességek fejlődésére. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy az országban ne csök­ kenjen tovább az énekórák és egyéb művészeti órák száma, valamint a szülők és a döntéshozók is tudatában legyenek a művészeti nevelés személyi­ ségfejlődésre gyakorolt jelentőségével. Ma még ismeretlen mechanizmusokon keresztül, de tud­ juk, látjuk, aki zenét tanul, jobb emberré válik.

Nekem, a világ legboldogabb intézetvezetőjé­ nek elhihetik!

Kapcsolódó tartalom: • Egyenes vonalon Liszt Ferenc nyomában (36. oldal) • Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum (68. oldal)

Intézet igazgatója

#AZÉNZENEAKADÉMIÁM #ZENEAKADEMIAOFFICIAL

73

SZABADSÁG KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL

2018-ban épült újjá a Zeneakadémia orgonája: Szabó Balázs orgonaművész, a Zeneakadémia adjunktusa és Fassang László orgonaművész, a Zeneakadémia Orgona Tanszéki Csoportjának ve­ zetője felkutatta, majd a Liszt Ferenc Zenemű­ vészeti Egyetem számos szakember segítségé­ vel, európai uniós támogatásból helyreállította a Nagyterembe eredetileg készült, először 1907-ben átadott Voit & Söhne koncertorgonát. Az utóbbi három évben rengeteg koncerten, sokféle for­ mációban és szólóban is hallhatta a nagyközön­ ség az orgona egyedülálló hangzását, és a jelen­ legi növendékek már ezen tanulhatják meg az orgonairodalom legkiválóbb darabjait.

Megfelelt-e és megfelel-e azóta is az elvárásaik­ nak ez a különleges hangszer?

Szabó Balázs: Amikor megépítettük, számítot­ tunk rá, hogy csodálatos orgona lesz. Boldogan mondhatom, hogy a valóság még ezt a várakozást is sokszorosan felülmúlta. Ajándék minden egyes pillanat, amit vele tölt az ember, mert összehason­ líthatatlanul más, mint az összes hangszer, amin valaha játszottam, ez valóban a „leg”-ek orgonája: a legjobb, leginspirálóbb, legegyénibb és legszí­ nesebb, amit ismerek. Azóta volt számtalan kon­ cert, tanóra, kurzus, sok oldaláról mutatkozott meg. Az is egyértelműen kiderült róla, hogy nem mindegy, hogyan használják, de hihetetlen hang­ zásokat tud belőle kicsalni az, aki azonosulni tud vele, bele tud helyezkedni a világába és izgalmas felfedező útra indul el a hangszeren.

Ez azt jelenti, hogy olyan is van, aki valamiért nem szereti?

74

Sz. B.: El tudom kép­ zelni, hogy van olyan orgonaművész, aki­ nek nem felel meg, aki nem szereti meg.

De én még nem ta­ lálkoztam ilyen véle­ ménnyel: a nagyra becsült hazai és kül­ földi kollégák, akik eddig játszottak raj­ ta, mind pozitívan nyilatkoztak. Martin Schmeding, aki a lipcsei konzervatórium profes�­ szora és hetente a Tamás-templomban tanít, azt mondta, itt olyan a játékérzet, hogy el se tudta képzelni, hogy ilyet létre lehet hozni. A saját taná­ raink nyilván elfogultak, Fassang László, Pálúr János, Ruppert István hozzám hasonlóan csodálják, de például Elekes Zsuzsa, aki a lipcsei Bach-verseny első díjasa, tavaly februárban adott a Zene­aka­dé­ mián egy szenzációs koncertet, és ő is nagyon lel­ kesen beszélt a hangszerről. Az orgonakoncerte­ ken mindig sok kollégával találkozom, utána van alkalmunk beszélgetni a hangszerről, és minden egyes alkalommal elhangzik tőlük: „jaj, de szeret­ nék már rajta újra játszani”. Még a pandémia előtt szerettem volna, ha megvalósulhat egy olyan ma­ tinésorozat, amin elsősorban a hazai művészek kaphatnak lehetőséget rá, hogy bemutassák mű­ vészetüket a felújított orgonán. Erre sajnos az is­ mert okokból nem kerülhetett sor, de remélem, hogy a nyitás után újra hozzá lehet majd látni a tervezéshez. A már nemzetközi sikerekkel rendel­ kező fiatalok közül Kováts Péter, az esztergomi főszékesegyház orgonistája egyik fellépése után

SZABÓ BALÁZS

A VOIT-ORGONA HÁROM ÉVE

küldött nekem üzenetet, hogy „hű, Balázs, ez mi­ lyen jó” – nagyon jólesett ez a közvetlen, őszinte baráti gesztus. Több külföldi orgonaművész, akit névről ismertem csak, de személyesen sohasem találkoztunk, megkeresett, hogy nagyon szeretne játszani rajta, bejöhetne-e, ha erre jár? Szóval való­ ban fölkerültünk a térképre: ami három éve rek­ lámszlogennek tűnt, mára teljesen beigazolódott.

A Voit-orgonára nagyon is figyelnek a világban.

Mitől ilyen különleges ez a hangszer? Arról so­ kat hallottunk már, hogy együtt szól a terem akusztikájával, hogy hatalmas a dinamikatarto­ mánya, hogy egyedülállóan széles a hangszínek spektruma, de mi az, ami ennyire egyedivé teszi?

Sz. B.: Egyrészt a Voit-orgona sajátossága a vezér­ lés pontossága – e régi rendszer működési elve úgy valósul meg, hogy nincsenek benne kompromis�­ szumok: a játékos nagyon direkt módon tudja irá­ nyítani a hangot, ami a régi típusú hangszereknél nem jellemző. De van benne még valami, ami egye­ dülálló. Megépítettük az eredeti, 1907-es elektro­ mos vezérlést mind az orgonában, mind a játszó­ asztalban, ami pontosan ugyanazt a játék­érzetet nyújtja, mint 100 évvel ezelőtt, azonban a kettő

közé iktattunk egy számítógépet, amelynek segít­ ségével olyan szabadságot engedhetünk meg ma­ gunknak, amit 100 éve el se tudtak képzelni. E két rendszer egyesítése valódi különlegesség, ezzel ilyen formában új orgonában sehol sem találkoz­ tam a világban. Így én a számítógépen keresztül bármit, ami eszembe jut, meg tudok oldani. Fel tu­ dom venni, amit játszom, és visszahallgathatom.

Elmenthetem a regisztrá­ció­imat és gombnyomás­ ra előhívhatom őket, sőt bizonyos sípcsoportokat egészen más helyen is működésbe hozhatok, mint ahol vannak – például a homlokzati sípsor az első manulálhoz tartozik, kábellel eredetileg oda van bekötve. De ha én valamiért egy kvinttel följebb akarom megszólaltatni a második manuálon, a szá­ mítógép segítségével azt is megtehetem. Szóval bármilyen beállítást kitalálhatok, és ezeket szaba­ don variálhatom a digitális rendszernek köszönhe­ tően. Ez helyesen használva a művészi előadás szolgálatában felbecsülhetetlen értékké tud válni.

Van-e hibája?

Sz. B.: Van bizony. A legnagyobb hibája, hogy egyetlen játszóasztalt építettünk meg, a színpadra.

75

TWOBA Könnyen fel- és leszerelhető mechanikát fejlesztett ki a tubához Szentpáli Roland, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója és Juhász Zoltán hangszerész. Az inno­ váció nyomán más pozícióban is lehet játszani, ami elősegíti a hang jobb terjedését is.

Hatalmas előrelépést jelent a tuba történetében a szójátékkal Twoba elnevezést ka­ pott találmány: lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva játsszanak és szabadon mo­ zogjanak a pódiumon, az átszerelés pedig mindössze két-három percig tart. Az új át­ fordító mechanika gyártása Magyarországon, magyar cégnél valósul meg, és előnye, hogy négy-hatféle kialakításban kell csupán elkészíteni, hiszen a világban előforduló tubák dugattyúi néhány típusra korlátozódnak. Mint Szentpáli Roland elmondta, a fej­ lesztés azért is vált fontossá, mert a művészek ugyan technikailag és zeneileg is elég felkészültek, így szólistaként is képesek helytállni, a hangszer úgy fejlődött, hogy súlya és tartási pozíciója miatt csak ülve lehet rajta játszani, ráadásul eltakarja a művészek arcának nagy részét. Ő maga tuba­ művészként, szólistaként régóta küzdött azzal, hogy a koncerteken két rossz, statikus pozíció közül kellett választania.

Ha szemben ül a közönséggel, az arca felét látják csupán, és a tuba tölcsére a pódium bal felső sarka felé veti a hangot.

Ha oldalt ül, akkor ismét csak félig látszik ki a hangszer mögül, ráadásul különös pozícióban, bár ekkor a hang jó irányba vetül. Mindkét helyzetre igaz, hogy a zenekarral és a karmesterrel sem tud a szólista megfelelően kommunikálni koncert közben. Szentpáli Roland jó ideje gondolkodott már a megoldáson – magyar, francia és német szakemberek segítségével is –, végül ötlete nyomán Juhász Zoltán aranykoszorús hangszerkészítő mester alkotott új kiegészítőt. Ennek lényege, hogy a tubát 180 fokban megfordítva is lehet tartani, a szelepeket pedig így is le lehet nyomni a hamar fel- és leszerelhető mechanika segítségével. Az alkatrész bármely ilyen rendszerű hangszerre installálható, és a zenésznek csak minimálisan kell egyensúlyoznia, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a tölcsér minimálisan sem takarja el az arcát, mindeközben a közönség felé áramlik a hang.

Ez pedig nincs állandóan a színpadon, egy süllyesz­ tőben lakik. Emiatt gyakran nagyon nehéz megsze­r­vezni azt, hogy az ember játszhasson rajta, a szín­ padot ugyanis át kell rendezni, legalábbis szabaddá kell tenni a süllyesztőt, és ehhez emberekre és idő­ re van szükség. Annak idején azonban azt mond­ tuk, hogy a hangzás, illetve a sípsorok kialakításánál ne legyen semmilyen kompromisszum, az legyen tökéletes, így lemondtunk a karzati játszóasztalról.

A szomszéd házban egyes lakások fala közvet­ lenül a Zene­ akadémia hátsó falához, vagyis voltaképpen az orgonához támaszkodik. Érkez­ tek-e panaszok?

Sz. B.: Gyakorlásra az orgonán csupán éjszaka jut lehetőség, minthogy a Nagyterem egész nap és egész este foglalt. Az éjszakai gyakorlások idején mindenki nagyon figyel arra, hogy ne nyomja órá­ kig tiszta erőből a leghangosabb regisztereket.

Azért történt egy kis fiaskó is az elmúlt évek alatt: egyszer csak panaszkodni kezdtek a szomszédok, mert egy hete valami elviselhetetlen az éjszakai 76

gyakorlás, hajnali háromkor olyan hangerővel szól az orgona, hogy kiesnek az ágyból. Hívtam is azon­ nal a beosztott gyakorlókat, akik megnyugtattak, hogy ők nem csinálnak semmi különöset, úgy gya­ korolnak, ahogy szoktak. Amikor aztán beültem a következő koncertre, minden megvilágosodott: az egyik játékos egy elég hosszú darabot az orgona összes regiszterét használva, minden erősítő lehe­ tőséggel, generáltuttiban játszott végig – ennek a gyakorlása éjjel egy és reggel hat között, napokon keresztül, tényleg szörnyű lehetett. Erre azóta még szigorúbban figyelünk, hogy ne fordulhasson többé elő. Én személy szerint úgy gondolom, hogy ennek a hangszernek a valódi lenyűgöző képességei nem az erejében, hanem a halk, leheletfinom pasztell­ hangzásokban vannak – ebben teljesen egyedül­ álló világszámmal van dolgunk.

Mester Ágnes Kapcsolódó tartalom: • Egyetem és koncertközpontja (6. oldal)

KÜLDETÉSTUDAT ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ ÖSSZEFOGÁS

PINCHAS STEINBERG VEZÉNYLI A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARÁT LISZT SZÜLETÉSNAPJÁN, 2017. OKTÓBER 22-ÉN

Liszt hagyatékának értő óvása, művészi, pedagógiai és előadói módszereinek őrzése és közvetítése a jövő nemzedékei számára alapvető és természetes feladat az általa alapított Zeneakadémia közös­ ségében. E gondoskodás kiterjesztése a Magyarország számára kulcsjelentőségű országimázs lépté­ kére, ezen belül az egyetemi oktatás és kutatás, a kultúra és a turisztika területére a legnagyobb érintett szervezetek bevonásával, azaz, egy tematikus nemzeti Liszt-kultusz kialakítása és megerő­ sítése – íme, dióhéjban a Liszt Brand, amely több intézmény vezetőinek összefogása nyomán mára Nemzeti Liszt Ferenc Programmá érett.

77

”

„A LISZT-MÁRKA ÉS A LISZT FERENC PROGRAM HANGSÚLYOS RÉSZE A ZENEAKADÉMIA, MINT NEMZETI KINCS MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE PRÉMIUM FELSŐ­ OKTATÁSI INTÉZMÉNYKÉNT.”

A Zeneakadémia hívására és vezetésével az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Buda­ pest Fejlesztési Központ, a Magyar Turisztikai Ügy­nökség, a MÜPA és a Magyar Művészeti Akadé­ mia olyan hosszú távú, összehangolt terveket dolgozott ki a Nemzeti Liszt Ferenc Program ré­ szeként, amelyek megvalósulása új szintre emel­ heti az országimázst, hasonlóan ahhoz, ahogyan

LISZT FERENC EGYKORI LAKÁSA ÉS SZEMÉLYES TÁRGYAI A LISZT MÚZEUMBAN

A budapesti Zeneakadémia alapítója és névadója zongoraművészként, zeneszerzőként és zene­ pedagógusként a leghíresebb magyarok egyike, miközben korának első ünnepelt csillaga is volt.

A magyarságára büszke Liszt Ferenc által a ki­ emelkedő hazai tehetségek képzésére 1875-ben létrehozott, mára nemzetközi tekintélyű Zene­ akadémia kezdeményezte az eddig ismert Lisztmárka kiterjesztését, azaz Liszt szellemi hagya­ tékának széles körű megismertetését itthon és világszerte. Liszt életműve nemzetközi összeha­ sonlításban is kiemelkedő jelentőségű, és a Zene­ akadémia egyik küldetése, hogy ezen az értéken keresztül folyamatosan vonzza a világ tekintetét Magyarországra – ahol Liszt utolsó éveiben élt és alkotott, koncertezett, tanított, közéleti szerepet vállalt –, és megmutassa, hogy e lehetőséggel ér­ demes élni.

78

A Nemzeti Liszt Ferenc Program tehát egy jövő­ be mutató stratégia, megalkotására Liszt Zene­ akadémiája nyújtott szellemi alapot és helyet kaptak benne kulturális, zenei, gasztronómiai ren­ dezvények. E sokszínű és értékes örökség moz­ gósítása értéknövelő fejlesztések egész sorát jelentheti, beleértve jellegzetes turisztikai hely­színek célzott korszerűsítését országszerte.

Az érintett ágazatokat képviselő, szakmailag hi­ teles, kiemelt állami intézmények irányítói pél­da­

LISZT FERENC 1856-BAN – WILHELM VON KAULBACH FESTMÉNYE LISZT HÁLÓ-DOLGOZÓ SZOBÁJA

”

„A JELENTŐS ÉS LÁTVÁNYOS ELKÉPZELÉSEK KÖZÖTT SZEREPEL, HOGY LISZT KÁVÉZÓ, LISZT ÉTTEREM, TURISZTIKAI KÖZPONT NYÍLHAT A BELVÁROSBAN.”

ORGONAAVATÓ KONCERT A ZENEAKADÉMIÁN, 2018. OKTÓBER 22-ÉN

Chopin örökségének ápolása tette ezt Varsóval, Mozarté Ausztriával, Csajkovszkijé Oroszország­ gal. A jelentős és látványos elképzelések között szerepel, hogy Liszt Kávézó, Liszt Étterem, Turisz­ tikai Központ nyílhat a Belvárosban, Liszt-sétákon ismerheti meg a közönség a Zeneakadémia alapí­ tójának kalandos, a ma embere számára is sokol­ dalúan érdekes napjait. Liszt életével, beleértve szerelmeit, előszeretettel foglalkozott a korabeli sajtó, az olvasók kiemelt érdeklődést tanúsítot­ tak gondolatai, hajviselete és nem utolsósorban minden helyszín iránt, ahol Liszt Ferencet fizikai közelségében lehetett látni. Hallatlanul népsze­ rűek voltak kedvenc ételei és bora, hajtincsét őrzi a Zeneakadémia intézményeként működő Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont. Liszt életműve elválaszthatatlan Európa kulturális gyökereitől, zsenialitása meghatározó hatást gyakorolt a ké­ sőbbi nemzedékek, köztük a ma muzsikusaira – szellemiségéből ma is „merítenek”, akár alkotó­ ként, akár előadóművészként tekintünk hagya­té­kára. A 2021. őszi Liszt Ünnep már az első lépés a megvalósulás útján – a Zeneakadémia által nyújtott tudásra építve. Október 22-én, Liszt szü­ letésnapján pedig minden évben nagyszabású hangversennyel emlékezik a Zeneakadémia a mes­ terre a Nagyteremben, Európa egyik legpatiná­ sabbnak számító koncerthelyszínén.

79

”

„A LISZT-ÖRÖKSÉG KULTURÁLIS, TURISZTIKAI, OKTATÁSI, VÁROS­ FEJLESZTÉSI ÉRTÉKEK FEL­MU­TA­TÁSÁRA ÉS MEGSOKSZORO­ ZÁSÁRA KÉPES ÉS HIVATOTT.”

80

„Mint magyar hazámnak hű fia” – írta Liszt utolsó éveiben, a Zeneakadémia alapítása után.

Liszt emléke évszázadokon ível át, a magyar nem­ zeti identitás szerves részeként. A Liszt-örökség kulturális, turisztikai, oktatási, városfejlesztési ér­ tékek felmutatására és megsokszorozására ké­ pes és hivatott, és e minőségében komplex nem­ zeti ügy, egy olyan terv, amely – kiemelt és átfogó jellege miatt – különleges kormányzati figyelem­ re érdemes, mint komplex össznemzeti imázsgaz­ dagító program.

Torda Júlia, a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatar­ talmi Igazgatóságának igazgatója Kapcsolódó tartalom: • Egyetem és koncertközpontja (6. oldal) • Egyenes vonalon Liszt Ferenc nyomában (36. oldal) • Liszt Ferenc Emlékmúzeum (60. oldal)

GRAFIKA LISZT FERENC ELSŐ NYILVÁNOS FÖLLÉPÉSÉNEK FÉL ÉVSZÁZADOS EMLÉKÉRE

ér­ tékű együttgondolkodásuk eredményeként egyet­­értettek abban, hogy a Liszt-márka és a Liszt Ferenc Program hangsúlyos része a Zeneakadémia mint nemzeti kincs megőrzése és fejlesztése pré­ mium felsőoktatási intézményként. Magyarország szinte valamennyi világhírű zeneművésze a Liszt Akadémián diplomázott: a nemzet zenekultúrájá­ nak és zenetudományának epicentrumában, amely tudásközpontként egyedülálló eszközökkel támo­ gatja a zenei közoktatást is világszerte, így nem­ csak továbbviszi a liszti hagyományt, hanem jelen­ tős kép­zési és kutatási újítások otthona is, ahová a világ távoli tájairól is jönnek a tehetségek tanulni.

FELELŐS KIADÓ: FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ:

Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora Torda Júlia, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója Katona Márta, zenetörténész

KIADVÁNYMENEDZSER:

Issekutz Erzsébet, a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának főmunkatársa Unger Anna, a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa

KÉPKURÁTOR: LAYOUT: TÖRDELÉS:

BRAND BAR COMMUNICATIONS KFT. Patkó-Huszti Hajnalka

NYOMDA:

KESKENY ÉS TÁRSAI 2001 KFT.

Megjelenik Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának gondozásában 1000 példányban.

Lapzárta: 2021. augusztus 25.

A ZENEAKADÉMIA MAGAZINJÁNAK SZERZŐI: Becze Szilvia

újságíró, műsorvezető

Mester Ágnes

a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa

Mona Dániel

zenetörténész

Zsiray-Rummer Zoltán

a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának munkatársa

FOTÓK, MŰVÉSZPORTRÉK: Adrián Zoltán; Ancsin Gábor; Archív fotók; Benkő Sándor; Bódis Krisztián; Borggreve, Marco; Darabos György; Dimény András; Erdős Dénes; Fazekas István; Fejér Gábor; Felvégi Andrea; Heffernan, James; KKBK-OD-Pictures; Kleb Attila; MTI archív; Mudra László; Oberreiter, Valerie ; Posztós János; Raffay Zsófia; Szecsődi Balázs; Tuba Zoltán; Valuska Gábor