Liszt Academy 20150930 Kovacs Denes leaflet

winner

Hommage à Kovács Dénes 2015.09.30.

2015. szeptember 30. (szerda) // 30 September 2015 (Wednesday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall Hommage à Kovács Dénes // Hommage à Dénes Kovács Fritz Kreisler: Preludium és Allegro Pugnani stílusában // Praeludium and Allegro in the style of Pugnani GAÁL Julianna (hegedű // violin) Pjotr Iljics Csajkovszkij: Valse-Scherzo, op. 34 TÓTH Kristóf (hegedű // violin) Liszt Ferenc: A három cigány // The Three Gypsies KRUPPA Bálint (hegedű // violin) Johann Sebastian Bach: d-moll versenymű két hegedűre // Concerto for Two Violins in D minor, BWV 1043 1. Vivace 2. Largo, ma non tanto 3. Allegro TFIRST Péter, DÉRI Tamás (hegedű // violin) szünet // intermission

Antonio Vivaldi: A négy évszak // The Four Seasons, op. 8/1-4 E-dúr hegedűverseny (Tavasz) // Concerto for Violin in E major (Spring), RV 269 1. Allegro 2. Largo 3. Danza pastorale PERÉNYI Eszter (hegedű // violin) g-moll hegedűverseny (Nyár) // Concerto for Violin in G minor (Summer), RV 315 1. Allegro non molto 2. Adagio e piano – Presto e forte 3. Presto PUSKER Júlia (hegedű // violin) F-dúr hegedűverseny (Ősz) // Concerto for Violin in F major (Autumn), RV 293 1. Allegro 2. Adagio molto 3. Allegro ‘Caccia’ SZENTHELYI Miklós (hegedű // violin) f-moll hegedűverseny (Tél) // Concerto for Violin in F minor (Winter), RV 297 1. Allegro non molto 2. Largo 3. Allegro KOCSIS Tamás (hegedű // violin) Közreműködik // Featuring: Liszt Ferenc Kamarazenekar // Franz Liszt Chamber Orchestra (művészeti vezető // artistic director: ROLLA János)

„A megelőző korszakot, amelyben egy politikailag szigorúan rendszabályozott légkör uralkodott, gyökeresen megváltoztatta.

A lehetőségeket kihasználva azon igyekezett, hogy az intézményben mindenekelőtt a zene érvényesülhessen” – emlékezett vissza Ránki Dezső egy interjúban Kovács Dénes rektorságára. A hegedű­ művész születésének nyolcvanötödik, halálának tizedik évfordulóján most egykori növendékei és iskolateremtő játékának legfiatalabb örökösei adnak koncertet a hangszer irodalmának legismertebb, ugyanakkor legnagyobb kihívást jelentő műveiből válogatva.

A kétszeres Liszt- és Kossuth-díjas hegedűművész sokgyerekes vidéki családban nőtt fel, fiatal korában nélkülözésben volt része.

A II. világháború kitörésekor mindössze tizenöt éves volt, s bár már ekkor felfedezték tehetségét, és így Rados Dezső, illetve később Zathureczky Ede tanítványaként Budapesten élt, anyagi okokból egy időre mégis kétkezi munkát kellett vállalnia a Kőbányai Dohánygyárban. Életrajzi interjúkötetében (Ottó Péter: A mesterhegedűs) éppen ezekre az évekre gondolva idézi fel Kovács Dénes a műsor első számaként elhangzó kompozícióval kapcsolatos emlékeit: „Valakinek eszébe jutott, miután a gyárban a legkülönbözőbb emberek dolgoztak, hogy a maguk szórakozta­ tására kultúrcsoportot kéne szervezni. Kiderült, hogy amatőr zenekart akarnak létrehozni. Jelentkeztem. Pugnani-Kreisler Preludium és Allegro című műve még valahogy a kezemben volt, azt játszottam elő.” Ettől kezdve kényelmesebb, tisztább munkára osztották be a művészi pályáról álmodó hegedűst.

Az alig hat perces, virtuozitását az előjátékból fokozatosan kibontó darab, amellyel ezt az elismerést kivívta, persze, nemcsak a munkászenekari felvételire volt alkalmas: a mai hangversenyen úgy nyújt tiszta esztétikai élvezetet, hogy eközben a programra való ráhangolódás funkcióját is maradéktalanul betölti. Első hallásra nehéz elképzelni, hogy a Preludium és Allegro egy 1905-ben született mű, mivel Kreisler olyan mesterien imitálta a 18. században élt Gaetano Pugnani stílusát, hogy kortársai

közül többen azt hitték, eredeti Pugnani-alkotást dologozott fel. A darabot ma – mintegy ebben is Kovács Dénes életére emlékeztetve – az este legfiatalabb fellépője, a tizenegy éves Gaál Julianna játssza, aki második évét végzi a Zeneakadémia Előkészítő Tagozatán az egykori Kovács-növendék Kertész István tanítványaként.

Szintén az Előkészítő Tagozatra jár a tizenöt éves Tóth Kristóf, Kokas Katalin növendéke, aki Csajkovszkij magas technikai felkészültséget és színes előadásmódot megkövetelő ValseScherzo című művével bizonyíthatja tehetségét. A komponista ezt a C-dúrban írt alkotást tanítványának, Joszif Koteknek ajánlotta, akivel jórészt együtt dolgozott a D-dúr hegedűverseny hangszertechnikai részletein is. Mindkét művön érződnek a jeles hegedűművész tanácsai, például a hangszer különböző játékmódjainak kiaknázá­sában (ilyen többek közt a zenekari szólamban hangsúlyosan megjelenő, keringő metrumú pizzicato, amely a scherzo szó szerinti jelentését, a tréfát képviseli a műben).

Persze nem véletlenül lépnek fel sorban a rendkívüli tehetségek gondozását vállaló Előkészítő Tagozat diákjai, hiszen éppen Kovács Dénesnek köszönhető, hogy a leendő zenészek már ilyen fiatalon a legjobb tanárok kezei közé kerülhetnek. „Biológiai tény, hogy a hangszerkezelési technika elsajátítása tizennyolc éves koron felül már jóval nehezebb, kiváltképp akkor, ha valaki korábban rossz technikát idegzett be – nyilatkozta egy alkalommal a művész. – Így elhatároztuk, hogy a kiváló tehetségek iskolájára a legszigorúbb szűrővizsgák után vesszük fel azokat a nyolc-tizennégy éves korú gyerekeket, akik megfelelnek a követelményeknek.”

A Zeneakadémia egyetemi képzéséhez érve az idén végzős Kruppa Bálint, Perényi Eszter növendéke lép a színpadra Liszt A három cigány című művével, amely eredetileg dalnak íródott.

A hegedűátiratot Liszt 1864-ben készítette Reményi Ede számára.

A dal szövege egy Nikolaus Lenau-vers: egy utazó kocsija ablakán

kinézve egy öreg fűzfa alatt három cigányt pillant meg. Egyikük hegedül, másik pipával a szájában mereng, a harmadik pedig alszik, míg cimbalmát a szél pengeti lágyan. A vers konklúziója a következőképpen hangzik: „Tőlük tudom, hogy az élet / bús torát hogy üljük: / elfüstöljük, elalusszuk / és elhegedüljük” (Kosztolányi Dezső fordítása). A hegedű-változatban szöveg ugyan nincs, a szóképek azonban így is világosan megjelennek a hallgató előtt az instrumentális szólamok dallamaiban és effektusaiban: a hegedűs táncmelódiáját idéző fordulatokban, a füst könnyedségét megjelenítő arpeggiókban és pizzicatókban, az alvó cigány álmát kísérő bölcső­ dalban és a cimbalmon futkosó szelet zenévé transzformáló tremolókban. Az egész műre jellemző az úgynevezett cigányskála jelenléte és a rapszodikus hangvétel. „Szabadsággal [kell] játszani, de olyan szabadsággal, ami nem bántja a darabot, ami logikus, ami a téma anyagából áll. Nem szabadosan; mint ahogy a versnek is rímei vannak. Az idő, az arány, a ritmus – ezek nélkül nincs művészet” – vallotta Kovács Dénes, akinek maximalista ars poeticája különösen erőteljes strukturális energiák hordozójaként jelenik meg az olyan retorikusan beszédes formai koncepciónak engedelmeskedő művekben, amilyenek Bach versenyművei, köztük a két hegedűre komponált, népszerű d-moll darab (BWV 1043). A művet a zeneszerző a kötheni években írta (1717–1723), abban az időben, amikor – pályafutása egyetlen világi állomásán – Leopold herceg Kappellmeistereként tevékenykedett.

Bár a hercegi zenekar alig több, mint tucatnyi zenészt számlált, javarészt neves, többek közt Berlinből toborzott virtuózokból állt, akiknek hangszeres tudása minden bizonnyal nyomot hagyott vezetőjük Köthenben komponált művein. Képességeiket ma a Liszt Ferenc Kamarazenekar két tagja, Tfirst Péter és Déri Tamás játéka idézi fel, akik szintén Kovács Dénes óráit látogatták.

Ekképpen a rendkívül népszerű, később két csembalóra átdolgozott d-moll kettősverseny is impozáns képet fest a hercegi udvar zenei életének színvonaláról a maga szinte kétszólamú invenciót idézően

egymásba fonódó szólóhegedű-szólamaival, megejtő szépségű lassú tételével és viharos lendületű fináléjával.

Köztudott, hogy Bach concertóira nagy hatást gyakoroltak az e műfajban született olasz alkotások, főként Vivaldi kompozíciói, amelyekkel elsősorban másolás útján ismerkedett meg behatóan.

Kovács Dénes pedig éppen Bach kapcsán említi visszaemlékezései­ ben az olasz komponista nevét: „Vivaldit, akiről tudjuk, hogy nem esik messze Bachtól, mondhatnám, mi hoztuk divatba Magyar­ országon Gardellivel a hatvanas években. Ő indítványozta, hogy készítsünk lemezfelvételt. A Négy évszak az elsők közt nyerte el 1977-ben az Aranylemez-díjat, ami azt jelentette, hogy több mint százezer példányban adták el.” A zeneirodalom egyik leggyakrabban játszott műve valójában négy hegedűverseny, amely az op. 8-as ciklus, az Il cimento dell’armonia e dell’inventione részeként jelent meg 1725-ben Vivaldi amszterdami kiadójánál.

Mindegyik concerto három tételes, és mindhez tartozik egy szonett, amelyek szerzője máig ismeretlen (bár egyesek szerint maga Vivaldi írta a költeményeket). A szonetteken túl Vivaldi a kottába is írt bizonyos utalásokat, például a Tavasz második tételében egy kutya ugat, a Nyár első tételében a meleg miatti bágyadtság jelenik meg a zenében, az Ősz második tételében pedig a szüret után álomba merült részegeket ábrázolja a zenekar.

A négy hegedűverseny négy különöböző művész szólójával hangzik el. Az első közülük Perényi Eszter professor emerita, a Zeneakadémia Vonós Tanszékének korábbi vezetője. A Lisztés Bartók-Pásztory díjas, Érdemes és Kiváló Művész 1975 óta tanít a Zeneakadémián; Kovács Dénesre, egykori tanárára a követ­ kezőképpen emlékszik vissza: „[Az órákon] mindig az volt a legfőbb szempont, hogy a szerző mit írt a kottába. Számára a legfontosabb a tökéletes, emberi hanghoz hasonlító hegedű­intonáció volt, illetve, hogy ez mindenkinek a saját vérmérsékletén, temperamentumán átmosódva szólaljon meg.” Perényi Eszter 1975 óta tanít a Zene­ akadémián, Liszt-díjas, Bartók-Pásztory díjas, Érdemes és Kiváló

Művész. A következő hegedűverseny szólistája Pusker Júlia.

A huszonnégy éves Junior Prima-díjas hegedűművésznő a Zene­akadémia Előkészítő Tagozatán előbb Kokas Katalin növendéke volt, később pedig Kertész István irányításával folytatta tanulmányait. 2011 óta a londoni Royal Academy of Music-on tanul Pauk Györgynél. Az utolsó concerto szólója a külföldön élő Kocsis Tamásé, aki Kapás Géza, majd Kovács Dénes irányításával kezdte meg zeneakadémiai tanulmányait. A harmadik hegedűverseny, az Ősz magánszólamát a Vonós Tanszék jelenlegi vezetője, Szenthelyi Miklós játssza, aki egykori tanára alakját így idézi fel: „Hihetetlenül színes személyiség volt a legmagasabb rendű humorral. Hallgatóként csak azok tudtak profitálni nagyszerű tudásából, akik rengeteget gyakoroltak – én is ezek közé a diákok közé tartoztam, így nagyon sokat tudtam tőle tanulni.”

E szólisták mellé nehéz lenne alkalmasabb zenekart találni, mint a szintén Kovács Dénes-tanítvány, Kossuth-díjas Rolla János által vezetett Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes 1963-ban alakult a Zeneakadémia akkor végzős diákjaiból a legendás professzor, Sándor Frigyes vezetésével, akinek a halála után, 1979-ben vette át Rolla János a zenekar irányítását. Az együttes a világ legkiválóbb koncerttermeinek rendszeres vendége, játszottak a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a sydney-i Operaház­ ban, a párizsi Théâtre de la Ville-ben, vagy az amszterdami Concertgebouw-ban. Szólista-partnereik sorában pedig olyan kiválóságokat tudhatnak, mint Szvjatoszlav Richter, Yehudi Menuhin, Msztyiszlav Rosztropovics, Kocsis Zoltán, Martha Argerich, vagy Schiff András. Bár eredetileg hegedűre és zongorára íródtak, a műsor első három számában is a Liszt Ferenc Kamara­ zenekar működik közre; az előbbi két mű a zenekar repertoárjának állandó része, A három cigányt pedig Kruppa Bálint hangszerelte zenekarra a jeles évforduló alkalmából.

“He was the servant of two masters. One was music, the other the Liszt Academy. (…) He was a great violinist and a great teacher.

He had an air of authority and certainty: rigour. But his playing was similarly strict: strictly precise, strictly faithful to the composer and work. He was a precise person. Always precise, precise in everything: in interpretation, when classes started. (…) He was from an age in which violinists played violin in the belief that it was sufficient just to play violin for violin playing. He was a proud, dignified violinist. Puritan, with not a scrap of marketing.

Thus a stranger to the modern world. Dénes Kovács not only died.

He died out from amongst us.” These are the words Iván Bächer chose to bid farewell – ten years ago – to one of the 20th century’s most significant violinists, one of the most influential rectors of the Liszt Academy, who ran the institute between 1971–1980.

He is associated with the foundation of the class for outstanding talents, the reformation of orchestral teaching, the creation of a separate department for chamber music, and to a certain extent the introduction of an early music approach: the Liszt Academy acquired its first harpsichord under his rectorship. On the 85th anniversary of his birth, and tenth anniversary of his death, his former students, teachers of the String Department, his spiritual grandchildren and great grandchildren, students of the department, gather to pay tribute to the memory of Dénes Kovács.

Vonós kamarazenei koncertek 2015 őszén a Zeneakadémián 2015.10.10. 19.30 | Belcea Quartet és Till Felner 2015.10.28. 19.00 | Élesben – a Nagybőgő Tanszak 2015.10.29. 19.00 | Kokas Dóra gordonkaestje 2015.11.05. 19.30 Bach csellószvitjei Perényi Miklós 2015.11.07. 19.30 előadásában 2015.11.12. 19.30 | Bogányi Gergely és a Keller Kvartett 2015.11.19. 19.00 kamara.hu – a Zeneakadémia 2015.11.20. 19.00 kamarazenei fesztiválja 2015.11.21. 19.00 (művészeti vezetők: 2015.11.22. 19.00 Várjon Dénes és Simon Izabella) 2015.12.04. 19.30 | Várdai, Krilov, Tomter, Goerner 2015.12.15. 19.30 | Kelemen Barnabás és José Gallardo

Ingyenes heti magazin

zeneszeretőknek is

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VÉGH Dániel Szöveg // Written by KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Layout: ALLISON Advertising Fotó // Photo: FÁBIÁN János Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. szeptember 18. // Finalized: 18 September 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper