Liszt Academy Muzsikás-Efrém leaflet

Muzsikás – Szent Efrém Férfikar // Muzsikás – St Ephraim Male Choir Bartóktól Bartókig // From Bartók to Bartók 2014.05.27.

2014. május 27. (kedd) // 27 May 2014 (Tuesday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall Kyrie Eleison Moldvából // Kyrie Eleison from Moldova Bartók Béla: Est // Evening (BB 30) Kalotaszegi táncok // Dances from Kalotaszeg Bartók Béla: Székely népdalok // Székely Folk Songs (BB 106) Ahol én elmenek // Ballad Szlovák táncok // Slovak dances Bartók Béla: Tót népdalok // Slovak Folk Songs (BB 77) Mezőségi improvizáció // Improvisation from Transylvania szünet // intermission Bartók Béla: Elmúlt időkből // From Olden Times (BB 112) Békási dallamok // Tunes from Békás Román népi táncok // Romanian folk dances (Hommage á Bartók) Békési román táncok // Romanian dances from Békés Szatmári verbunk és csárdás // Dance music from Szatmár Bartók Béla: Négy régi magyar népdal // Four Ancient Hungarian Folk Songs (BB 60) Dunántúli ugrós és friss // Dance music from Transdanubia Muzsikás együttes // Muzsikás folk group: SIPOS Mihály (hegedű, citera // violin, zither); PORTELEKI László (hegedű, koboz, tambura // violin, cobza, tambura); ÉRI Péter (brácsa, mandolin, furulyák // viola, mandolin, recorders); HAMAR Dániel (bőgő, gardon, dob // double bass, gardon, drums);

PETRÁS Mária (ének // vocals) Szent Efrém Férfikar // St Ephraim Male Choir: BUBNÓ Lőrinc, Gavodi Zoltán, Komáromi Márton, Nagy Bertalan, Szabó Sebestyén, Szilágyi Attila, Viszló István (tenor); Bubnó Márk, Cser Ágoston, Cser Péter, Domahidy László, Laborfalvi Soós Béla, Pechan Kornél, Silló György, Tóth Péter (basszus // bass)

Művészeti vezető, vezényel // Artistic director & conductor: BUBNÓ Tamás

„Évszázadok távlatában sehol ilyen ellentétek, mint Bartók egyéniségében és művészetében. Csupa véglet, antinómia és szélsőség, […] forrpont és fagypont, a legkisebb részlet s a legnagyobb egység, a legszélesebb diatónia s a legszűkebb kromatika, fegyelem és féktelenég, a legnyugtalanabb cikázás és a legkonokabb állandóság, s mindenekfelett persze Kelet és Nyugat” – írta Szabolcsi Bence 1941 áprilisában a Nyugat hasábjain. Noha a dialektikus ellentéteket felsorakoztató leírás kétségkívül illik Bartók művészetére, a zeneszerző halála óta eltelt évtizedek némiképp átformálták a portrét, a szenvedélyesen makacs forradalmár képe helyett egy grafikusan pontos fantázia által vezérelt alkotó alakját rajzolva meg.

Egy olyan komponistáét, akinek letisztultan tökéletes életművében jószerével egyetlen fölösleges hang sem található. Persze Bartók zeneszerzői személyisége is, mint minden művészé, fokozatos és jól nyomon követhető változásokon ment keresztül élete során.

Kiválóan tükrözi ezt a népzenéhez, illetve az ő precízebb definíciója szerint a parasztzenéhez való hozzáállása. Fiatalon, a 20. század első éveiben a nemzeti eszményért való lelkesedés és a zeneszerzői útkeresés fordította érdeklődését a falvak kultúrája felé, a sajátosan magyar dallamfordulatok gyűjtése helyett azonban hamarosan egészen más kérdések ragadták meg a figyelmét. Lenyűgözte a paraszti művészet ősisége, az írásos kultúra megnyilvánulásaitól annyira eltérő volta, friss idegenszerűsége. Idővel természetesen felfedezte ennek a zenei anyagnak a rétegzettségét, az egyes népcsoportok, tájegységek dallamai közötti kölcsönhatásokat is, a zenének az élet egészével, a világképpel és a hétköznapi tevékenységekkel való szoros kapcsolatát, rituális gyökereit, az állandó variálódás mögött rejlő, rugalmas szerkezetek erejét,

mindez pedig folklorista zeneszerzőből fokozatosan a kulturális antropológia egyik legkiválóbb kutatójává formálta.

Noha a népzene tanulmányozását és a többszólamú műalkotásokba való beemelését egyáltalán nem tartotta mindenki által követendő, egyedül üdvözítő alkotói eljárásnak, ami a saját életművét illeti, húszas éveitől a szájhagyományos zenei szerkezetek csaknem valamennyi kompozíciójának alapvető inspirációs forrásául szolgáltak. Amint azt részletesen le is írta, a nyugat-európai gondolkodástól szerkezetében, hangsoraiban, ritmikájában egyaránt erősen eltérő dallamokat többféle kompozíciós eljárás segítségével integrálta műveibe. Egyrészt, különösen eleinte, hagyományos módon közelített hozzájuk, és az alapjában véve érintetlenül hagyott, illetve a Lied-hagyományhoz igazított melódiákat akkordikus kísérettel látta el. Ennél jóval szofisztikáltabb eljárás volt, amikor a népzenei anyagot – annak saját tonális-szerkezeti sajátságaiból kiindulva – mintegy elemeire bontotta, beépítve azt a teljes textúra valamennyi rétegébe. A legtermékenyebb, legeredetibb módszere viszont egyáltalán nem alkalmazott tényleges népzenei fordulatokat.

A paraszti dallamanyag szelleméhez leginkább hű fogalmazásmód eredményeképpen létrejött műalkotások már oly mértékben azonosultak az inspiráció forrásával, hogy csak annak elemeit, szerkezeti szabályait, jellegzetes fordulatait használták, mint az egyéni stílus elidegeníthetetlen részeit.

A négy évtizedes múltra visszatekintő Muzsikás együttes és Petrás Mária nédpalénekes, illetve a bizánci liturgikus zenére specializálódott, de a vokális repertoár számos szegmensében otthonosan mozgó Szent Efrém Férfikar hangversenyének műsora tökéletesen tükrözi Bartók és a parasztzene e több szinten

megnyilvánuló, szoros kapcsolatát. A program ugyanis a komponista által gyűjtött, eredeti létmódjában bemutatott paraszti dallamok mellett felvonultatja Bartók valamennyi férfikari művét az 1903-ban készült, Est című későromantikus kompozíciótól a viszonylag egyszerű harmonizációval kísért magyar és szlovák népdalciklusokon (Négy régi magyar népdal, Tót népdalok) át az 1932-ben komponált Székely népdalok áttört, polifón struktúrájáig és a három évvel későbbi, az előadókat komoly kihívások elé állító, parasztdallamokat már nem alkalmazó Elmúlt időkből című alkotásig.

The primary objectives of the St Ephraim male choir are to present the vocal heritage of the Byzantine Christian world while, at the same time, nurture the tradition of the Hungarian male voice choir.

At this joint concert with the Muzsikás folk group, they sing all of Bartók’s works for male choir. Alongside these works the original folk material can be heard, a taste of the musical world which Bartók encountered on his folk music collecting trips and which serve as the melodic and structural basis for the majority of these vocal pieces.

Muzsikás have been performing for forty years and have succeeded in getting Hungarian folk music accepted as a musical style and an independent genre comparable in status to others. They have also achieved tremendous success in presenting 20th century classical music and traditional music alongside each other.

TUDÁS KALAND INSPIRÁCIÓ A GEO kíváncsi, közérthető és sokszínű.

Ismeretterjesztő magazin azoknak, akik nyitottak a világra...

Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg most!

Telefon: (06-40) 510-510, elofizetes@axelspringer.hu, www.axelspringer.hu/elofizetesek

Az ismeretterjesztő magazin

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Szöveg // Written by RÁKAI Zsuzsanna Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. május 19. // Finalized: 19 May 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper