Liszt Academy Chick Corea leaflet

Chick Corea

Zongora sz贸l贸koncert // Piano Solo Concert

2014.05.13. 19.30

NAGYTEREM // GRAND HALL

napi gazdaság g

A Napi Gazdaság a művészetek elkötelezett támogatója!

Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből

A Chick Corea-spirál Minden jazzkedvelőnek van egy első élménye Chick Coreával kapcsolatban. A legidősebbek vélhetően még Miles Davis billentyűseként hallották már akkor egyéni, erősen perkusszív, ámulatba ejtően virtuóz és invenciógazdag játékát a hatvanashetvenes évek fordulóján. Biztos, hogy sokakat hódított meg a hetvenes években Return to Forever zenekarával, hiszen Corea és muzsikustársai a fúziós zene egyik alappillérét helyezték le jazzből, rockból és latin zenéből kevert habarccsal, mellyel hosszú évtizedekre mutattak utat a jazztörténések számára. Ezt követően arra is volt esély, hogy valamilyen kisebb formációban érkezzen a meghatározó benyomás a hallgató számára Coreáról: duóban Gary Burton vibrafonossal, trióban Miroslav Vitous bőgőssel és Roy Haynes dobossal, vagy akár kvartettben Michael Breckerrel, Eddie Gomezzel és Steve Gadd-del. Nem kizárt, hogy a középgeneráció tagjai annak idején, a nyolcvanas évek második felében először egy Chick Corea Elektric Band-opusra figyeltek fel a Magyar Rádió valamelyik késő esti jazzműsorát hallgatva; esetleg az Akoustic Band szenzációs triójátéka ütötte meg a fülüket. De történetesen szembetalálkozhattak Mozartinterpretációival Bobby McFerrin társaságában, avagy nagy elődje, Bud Powell alakjának felidézése közepette is.

A legfiatalabbak már egy olyan gazdag életművel szembesülhetnek, amelyben megtalálhatók Coreának az ezredfordulón felfedezett kedves ritmusszekciójára, az Avishai Cohen bőgősre és Jeff Ballard dobosra épített különféle, megint csak új jazztörténeti fejezeteket nyitó csapatai, újabb duók Béla Fleck bendzsóssal, illetve Hiromi Uehara és Stefano Bollani zongoristákkal, egy óriási egymásra találás négy

évtized után John McLaughlin gitárossal a Five Peace Bandben, sőt újfent a jazz vidékén túlra kalandozó produkciók a szólózongorától a kamarazenekari felálláson át egészen a szimfonikus zenekarig.

A húsz Grammy-díjat besöpört Corea termékenységét jól mutatja, hogy bizonyos években – a koncertturnézás mellett – két-három lemezt is megjelentetett, s köztük aligha találunk mást, mint gondosan kidolgozott, jól felépített, koncepcióját tekintve elsőrangú munkát. Miközben szakadatlanul előre tekint, rendre előhúzza korábbi zenei gondolatait, hogy megcsodálja és a befogadó számára is megmutassa felfedezését: mi lehet a korhangulattól független üzenete egykori produkcióinak. Így éledt újjá a kétezres években az Elektric Band és a Return to Forever, hasonlóképp vetült mindig új fény kollaborációira Gary Burtonnel, s ezért tért vissza rendszeresen a legintimebb megszólalási módhoz – a szólózongorához. Ez a Coreaféle spirál.

A hetvenkét éves művész első szólózongora-albumát még 1971-ben jelentette meg az ECM kiadó gondozásában, címe nemes egyszerűséggel Piano Improvisations Vol. 1 lett. Egy évvel később követte a második kiadás. A túlnyomórészt eredeti darabokat felvonultató két korong dallamközpontú szerzeményeivel végig lebilincsel. Az 1978-as Delphi I: Solo Piano Improvisations töredék maradt, majd 1983-ban következett a Children’s Songs, amely emlékeztet Bartók Mikrokozmoszára, de a zeneileg átlátható, rövid Corea-művek igazi kihívást jelentenek a játékos számára. 1993-ig váratott magára az újabb szólólemez, az Expressions, amelyen az arány immár a jazzstandardek javára változott. A millennium hozta el az eleddig utolsó két szólóalbumot, amelyek ismét párt alkotnak: standardek kaptak helyet a Solo Piano: Standards, saját kompozíciók

a Solo Piano: Originals CD-n. 2014 első felében Corea Portraits címmel készített újabb szólólemezt, melyen minden eddiginél gazdagabb a repertoár. Nem maradnak el a gyermekdalok, hallhatunk Corea számára kedves standardeket, szabad improvizációkat, Corea-örökzöldeket és klasszikus darabok interpretációit. Ezekből válogat a Zeneakadémia közönsége számára is .

Modern piano playing legend Chick Corea has been to Hungary several times as a member of various formations, although only once (2006) as a soloist, and then it was in the cavernous Budapest Convention Center, not the best venue for such a performance form. Now, however, we can enjoy his unique art in the sanctuary of the piano, the Grand Hall of the Liszt Academy. Corea started making a name for himself in the early 1960s, debuting alongside Cab Calloway, and later accompanying such icons as Stan Getz and Miles Davis. During the 1970s his style gradually shifted towards avant-garde, and he is considered one of the founders of fusion blending jazz and rock. He delights in spicing his piquant harmonic flow with annotated chords creating a tension, while through their generous expressive power they hold their own as a dramaturgic rest point. In his improvisations he outlines this eternal unpredictability with passionate and yet intellectual passage variations that not infrequently flirt with the world of atonality.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Szöveg // Written by BÉRCESI Barbara Címlapfotó // Cover photo: Chick Corea Productions Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. május 5. // Finalized: 5 May 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper

TUDÁS KALAND INSPIRÁCIÓ A GEO kíváncsi, közérthető és sokszínű.

Ismeretterjesztő magazin azoknak, akik nyitottak a világra...

Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg most!

Telefon: (06-40) 510-510, elofizetes@axelspringer.hu, www.axelspringer.hu/elofizetesek

Az ismeretterjesztő magazin