Liszt Academy Schornscheim leaflet

Christine Schornsheim csembal贸estje // Christine Schornsheim Harpsichord Recital 2014.02.15.

2014. február 15. (szombat) 19.00 Solti György Kamaraterem

Christine Schornsheim csembalóestje Johann Sebastian Bach: d-moll toccata (BWV 913) Carl Philipp Emanuel Bach: B-dúr szonáta (Wq 48/2) 1. Vivace 2. Adagio 3. Allegro assai Johann Sebastian Bach: c-moll toccata (BWV 911) szünet Carl Philipp Emanuel Bach: h-moll szonáta (Wq 49/6) 1. Moderato 2. Adagio non molto 3. Allegro Carl Philipp Emanuel Bach: A-dúr szonáta (Wq 48/6) 1. Allegro 2. Adagio 3. Allegro Johann Sebastian Bach: D-dúr toccata (BWV 912)

„Akár a berlini kék! Könnyen fakul!” - értékelte állítólag egy alkalommal Johann Sebastian Bach második fia, Carl Philipp Emanuel zenei stílusát. Persze, ahogyan arra a megjegyzést idéző Bach-kutató, Christoph Wolff is figyelmeztet, a Carl Friedrich Cramer 1792-ből származó beszámolójában olvasható értékelés hitelességét érdemes fenntartásokkal kezelni.

Egyrészt azért, mert Cramer a lesújtó apai véleményt saját állítása szerint Bach legidősebb fiától, Wilhelm Friedemanntól hallotta, márpedig ez a körülmény óhatatlanul gyanút ébreszt az emberben, nem rejtőzik-e az értékelésnek álcázott bon mot mögött féltékenység, az apához intellektuálisan közelebb álló, de szakmai szempontból kevésbé sikeres fivér keserűsége.

Másrészt a rendelkezésre álló életrajzi adatok arra vallanak, hogy Bach zenész fiai érvényesüléséért mindent megtett ugyan, amit csak tudott, ízlésbeli kérdésekről azonban sosem vitatkozott velük, engedte, hogy a maguk útját járják. Így valójában semmi nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a felmérhetetlenül zseniális komponista kortársainak ízlésével mit sem törődve határozottan állás foglalt volna a sajátjánál korszerűbb, divatosabb zenei irányzatnak hódoló Carl Philipp Emanuel művészetével szemben.

A 18. század közepére ugyanis a meghatározott, statikus érzelmeket kifejező tempó- és mozgástípusok emocionális hatása, a motorikus ritmika hajtóereje és a számozott basszuson, illetve az imitációs technikákon alapuló szerkesztésmódok hatalma visszavonhatatlanul meggyengült. A helyüket változatos, szeszélyes, felkavaróan töredékes hatást keltő kompozíciós módszerek, érzékeny,

szenvedélyes drámaiságot és csendes melankóliát ötvöző tematikus kaleidoszkópok vették át, legalábbis Európának azon a területein, amelyeken az úgynevezett empfindsamer Stil, a kifinomult érzékenységet esztétikai elvvé emelő fogalmazásmód hódított. Ennek a stílusnak a legnevesebb képviselője pedig éppen Bach második fia, az 1714-ben született Carl Philipp Emanuel volt. Az évtizedeken át Berlinben élő, Nagy Frigyes csembalistájaként tevékenykedő, majd később Hamburgban letelepedő zeneszerző hatalmas hírnévre tett szert pályafutása során, elsősorban mint a billentyűs hangszerek mestere. Az évszázad második felében egyértelműen ő számított a legismertebb Bachnak, nem utolsó sorban rendkívüli jelentőségű elméleti műve, a Versuch über die wahre Art das Calvier zu spielen (A billenytűs játék igazi művészetéről) elismertségének köszönhetően. Az írás ma is roppant népszerű, mint a 18. századi billentyűs előadásmód legrészletesebb és legvilágosabb kézikönyve, kortársai pedig egyenesen rajongtak érte: Christian Gottlob Neefe, Beethoven bonni tanára csakúgy lelkes híve volt, mint Joseph Haydn.

Carl Philipp Emanuel számos billenytűs hangszer szakértője volt a csembalótól a klavikordon át a fortepiano különböző korabeli alakváltozataiig. Noha fantáziaszerűen csapongó, mégis gondosan szerkesztett rondóinak, változatos című sorozatokba rendezett szonátáinak és egyéb alkotásainak részletgazdagsága és formai koncepciója egyaránt a klavikord sajátosan pasztellszínű hangján érvényesül a leginkább, az invenció gazdagságát kifogyhatatlanul burjánzó ékesítésekkel, kisebb-nagyobb tematikus és szerkezeti variációkkal ünneplő

kompozíciók egyedisége azért csembalón is nagyszerűen megmutatkozik az olyan értő előadók keze alatt, amilyen a müncheni Hochschule für Musik und Theater professzora, Christine Schornsheim. Az ECHO Klassik- és Diapason d’Or-díjas művész számos fesztivál rendszeres vendége Schleswig-Holsteintől a New York-i Mostly Mozart fesztivál rendezvénysorozatán át a Berliner Tage für Alte Musik hangversenyeiig. A kritikusok Haydn- és Mozart-interpretációit ugyanúgy nagyra értékelik, mint a Bach-család különböző tagjainak életművéből válogató lemezeit. Koncertnaptárában az idén természetesen kiemelt szerephez jut az éppen háromszáz éve született Carl Philipp Emanuel Bach művészete: budapesti hangversenyén is az úgynevezett Porosz (Wq 48), illetve Württembergi szonátákból (Wq 49) válogat, amelyek annak idején annyira magukkal ragadták Haydnt, hogy a komponista saját bevallása szerint képtelen volt felállni hangszere mellől addig, míg valamennyi darabot végig nem játszotta. A műveket Johann Sebastian Bach egy-egy toccatája, hosszú imitációs szakaszokat, improvizatív jellegű részleteket és lassú, melodikusan zártabb formai egységeket váltakozva egymás mellé fűző alkotása ellenpontozza.

15 February 2014 (Saturday) 19.00 Solti Hall

Christine Schornsheim Harpsichord Recital Johann Sebastian Bach: Toccata in D minor (BWV 913) Carl Philipp Emanuel Bach: Sonata in B flat major (Wq 48/2) 1. Vivace 2. Adagio 3. Allegro assai Johann Sebastian Bach: Toccata in C minor (BWV 911) intermission Carl Philipp Emanuel Bach: Sonata in B minor (Wq 49/6) 1. Moderato 2. Adagio non molto 3. Allegro Carl Philipp Emanuel Bach: Sonata in A major (Wq 48/6) 1. Allegro 2. Adagio 3. Allegro Johann Sebastian Bach: Toccata in D major (BWV 912)

The toccatas of Johann Sebastian Bach written in the 1710s and those of Carl Philipp Emanuel Bach published in the 1740s are separated not only by some 30 years but by an entire world of style: the former represent Baroque improvisatory toccatas of northern Germany, while the latter personify the refined style of Empfindsamkeit, ‘sensibility’. Of course, it will be all the more interesting to see how these family works rub up against each other, and also how they neatly fit together.

Christine Schornsheim, who with this concert is also marking the birth of Philipp Emanuel Bach 200 years ago, has toured as soloist with the Alte Musik Berlin in the past season, regularly gives solo recitals, her recordings of works by the Haydn and Bach boys have won a handful of awards, and she holds masterclasses all over the world (for instance, in the Liszt Academy on the days preceding the concert).

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Szöveg // Written by: RÁKAI Zsuzsanna Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. február 7. // Finalized: 7 February 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper