Liszt Academy Opera Exam Festival leaflet

Operavizsga-fesztivál // Opera Exam Festival 2014.01.22.

2014.01.23.

2014.01.25. 2014.01.26.

2014.01.24.

Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem // Liszt Academy Concert Centre, Sir Georg Solti Chamber Hall

A Zeneakadémia első operavizsga-fesztiválja Az előző századfordulón a budapesti lapok még rendszeresen beszámoltak a Zeneakadémia nyilvános „vizsgálati hangversenyeiről”. Lehetséges, persze, hogy az olvasók nem a diákok megmérettetéseiről szóló híreknél nyitották ki automatikusan kedvenc újságjukat, az azonban biztos, hogy aki mégis szentelt némi figyelmet ezeknek a cikkeknek, az elsők között értesülhetett arról, milyen műsorral és interpretációval érdemelt ki valamely jelentős ösztöndíjat például egy Bartók Béla nevű, igen ígéretes fiatalember. Ez a szokás, amely amellett, hogy a közönséget idejekorán megismertette a holnap hangversenytermeinek csillagaival, a művésznövendékekre is komoly felelősséget rótt, mivel teljesítményüket ily módon tanáraik elvárásain és évfolyamtársaik képességein túl a hallgatóság ízlése, véleménye is mérte.

Persze az 1907-ben átadott, akkoriban még meglehetősen tágasnak tűnő új épület fényűző termei, amelyek a legkevésbé sem ébreszthettek szigorúan iskolás benyomásokat a látogatókban, felettébb alkalmasnak is bizonyultak arra, hogy a diákok nyilvánosság előtt adjanak számot tudásukról. Az énekesképzés vizsgaelőadásai mégsem vertek gyökeret a lenyűgöző külsejű palotában, annak ellenére sem, hogy a Liszt Ferenc téri akadémiát a tervezők külön kamaraopera-műhellyel látták el. A nagyszerű elgondolás zátonyra futásában alighanem több ok is szerepet játszott. Bizonyos például, hogy a korabeli ízlés jóval nagyobb szabású, nagyobb teret igénylő műfajnak látta az operát, mint amekkorát ez a különleges helyszín biztosítani tudott, így az intézmény kisebbik koncerttermének lehetőségei évtizedeken át kihasználatlanul maradtak, mígnem a hatvanas években végül zenekari árkát és zsinórpadlását is felszámolták.

A 2013 őszén befejezett rekonstrukció során azonban a kisterem – új nevén Solti György Kamaraterem – nemcsak egykori szépségét, hanem eredeti kiképzését és funkcióját is visszanyerte, a Zeneakadémia pedig egyetlen pillanatig sem késlekedett a felavatásával. A jószerével még festékszagú pódiumon már december 8-án operaelőadást rendeztek: Mozart Varázsfuvoláját mutatták be már végzett egykori hallgatók, azóta befutott művészek küzreműködésével. Ami az opera tanszakot illeti, ők január 22. és 26. között veszik először birtokukba a színpadot, hogy a korábbi operavizsgákhoz, például a Cavalli Calistóján alapuló, de a zeneszerzés szakos hallgatók hangszerelésében újrafogalmazott barokk opera-patchworkhöz vagy éppen a kortárs operát és boncteremmel kombinált Offenbach-operettet párosító tavalyi előadához hasonló produkciókat vigyenek közönség elé.

Tarkán burjánzó ötletekben most sem lesz hiány, az egyetem ugyanis négy napig tartó fesztivállal ünnepli meg apró, ugyanakkor egyedi lehetőségeket biztosító zenés színpadának felavatását. A tervek régóta érlelődtek, hiszen Zeneakadémia számos egyetemmel áll gyümölcsöző szakmai kapcsolatban, így a növendékek eddig is számos workshop és mesterkurzus keretében gazdagíthatták művészi tapasztalataikat. Megfelelő helyszín hiányában azonban mostanáig nem nyílt lehetőség olyan újszerű seregszemle megvalósítására, amely nemcsak az egyetemi hallgatóknak, hanem a kortárs operajáték iránt érdeklődő nagyközönségnek is szól.

A Zeneakadémia opera-műhelye ezúttal két alkalommal is színre visz egy „sosem látott”, pontosabban nem is létező, fiatal zeneszerzők bevonásával koncertáriákból összeállított fiktív Mozart-operát. A Stockholmi Operafőiskola egy, a tánszínház és az oratórium határvidékén egyensúlyozó kortárs előadással érkezik, a firenzei Cherubini Konzervatórium Purcell alapművét, a Dido és Aeneast gondolta újra fiatalos felfogásban, a zágrábi Színművészeti, Képzőművészeti és Zeneakadémia pedig Stravinsky klasszikusát, A katona történetét hozza el, mely darab esetében már a szerző eredeti szándéka is az volt, hogy feszegesse a zenés színház kereteit.

S ahogy az idei első alkalommal, úgy a következő években is más-más intézmények különböző stílusú és nyelvű produkcióit tervezzük meghívni – így válhat a Zeneakadémia operavizsga-fesztiválja nem csak egyetemi műhelyek, de a kultúrák közötti párbeszéd fórumává.

The first Opera Exam Festival of the Liszt Academy At the turn of the last century Budapest journals regularly reported on the public ‘examination concerts’ of the Liszt Academy. Of course, it is likely that readers did not open their favourite paper solely in order to follow news about the latest students, but those who did devote a little time to these articles were among the first to learn about, for instance, with what programme and interpretation a promising young man by the name of Béla Bartók was deemed worthy of a major scholarship. This was the way in which the general public of the day could learn about the concert stars of the future, while it placed considerable responsibility on students since their performances were assessed not only in terms of the expectations of their professors and the abilities of their fellow students but also the taste and the opinion of audiences.

Of course, the then apparently spacious, sumptuous halls of the brand-new building, inaugurated in 1907, proved more than effective when it came to students providing evidence of their skills and knowledge in front of an audience. And yet, exam performances of students on singing courses refused to take root in the finely wrought halls of the palace of music, despite the fact that the designers had integrated a separate chamber opera workshop in the academy. There were several reasons for the failure of this excellent concept. For example, the taste of the age was for opera being performed in a far more grandiose format and on a larger stage than this remarkable venue was able to supply, thus the opportunities offered by the compact concert hall remained unexploited for decades, and eventually in the 1960s even its orchestral pit and rigging loft were removed.

However, in the course of the reconstruction completed in autumn 2013, the chamber hall – now the Sir Georg Solti Chamber Hall – not only regained its former glory but its original layout and function, too, and the Liszt Academy wasted no time at all in inaugurating the venue. On 8 December 2013, an opera performance was arranged on the stage which still had a whiff of fresh paint in the air: former students of the academy, now experienced artists, presented Mozart’s The Magic Flute. As far as the opera department is concerned, they take charge of the stage for the first time between 22-26 January, presenting productions similar to earlier opera exams, for instance the Baroque opera patchwork based on Cavalli’s La Calisto, albeit instrumentally rearranged by students of the composition department, or last year’s production pairing contemporary opera and the Offenbach operetta combined with a dissecting room.

Nor will there be any shortage of varied and inventive ideas in the future, since the university celebrates the inauguration of the musical stage which, although small, contains countless unique opportunities, with a festival over four days. Plans have been maturing for many years, thanks in part to fruitful professional relations the Liszt Academy nurtures with numerous other universities, which have allowed students to enrich their artistic experience at workshops and master-classes. However, the lack of an appropriate venue hindered – until now – the possibility of implementing a new type of review aimed both at university students and that segment of the general public interested in contemporary opera. You can see some very interesting productions this year: in Liszt Academy’s own examination performances Mozart meets contemporary music in a “never seen before” (because it does not exist!) Mozart opera premiere built from concert arias. They are joined by an electronic opera performance that explores the limits of opera using the most modern techniques from Stockholm; from Florence a fresh reinterpretation of Purcell’s milestone work Dido and Aeneas; and a Stravinsky production from Zagrab which conforms to the composer’s original intention of stretching the boundaries of musical theatre.

And just as at the first performance this year, so too in years to come we intend to invite productions of the most varied styles and languages from other institutions, thereby making Liszt Academy’s Opera Exam Festival not only a forum for dialogue between university workshops but between cultures, too.

Kivételes műfaj Vizsga, melyen a hallgatók számot adnak fejlődésükről, színpadi képességeikről.

Kurzus, ahol a próbaidőszak alatt és a nyilvános előadás alkalmával tapasztalatokat szereznek az operaénekes hallgatók. Közönség előtti gyakorlat, „élesben”, színházi körülmények között.

Egy-egy vizsgaelőadás fantasztikus színházi lehetőség arra, hogy fiatal énekesek a maguk különleges energiáival keltsenek életre operákat. Talán nem annyira „kiforrottan”, olykor talán hibákkal és bizonytalanságokkal, de mindezért messzemenően kárpótol az életkorukból eredő frissesség, merészség, mondhatni: szemtelenség, ahogy képesek saját egyéniségükre formálni egy-egy szerepet. Professzionális operaházban ritkán láthatunk egyszerre ennyi őszinte gesztust, megszólalást, akciót. Az operatörténet legtöbb darabja igen fiatal emberekről szól. Ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, hiszen a szólamok nehézsége miatt „meg kell érnie” az énekesnek egy-egy szerepre, s ez sokszor jóval később történik meg, mint amennyi a szerep valós életkora. Az operavizsgák legnagyobb erénye, hogy képesek visszatérni a művek „szűz” olvasatához: a fiatal szereplők valóban fiatalok, a köztük lévő viszonyok valóban rájuk jellemzőek, nincs csalás, nincs szükség illúziókeltésre; a szereplők felvállalhatják smink és paróka nélkül is arcukat.

Az operavizsgák új dimenziókat nyitnak nem csak az ismert művek értelmezésében, de ismeretlen művek újrafelfedezésében vagy új művek színpadra állításában is. Nincs produkciós vagy eladhatósági kényszer, bátran lehet kísérletezni, felvállalni rizikós bemutatókat, nincs nagyüzem, nincs dupla szereposztás, nincs beugrás, semmi kötöttség azon kívül, amit a hallgatók fejlődése megkövetel.

Hihetetlen szabadság adatik meg mind a téma- és műválasztásban, mind a megvalósításban: az operavizsgák képesek az opera ősi, tiszta formáját visszaadni a nézőnek, ahol a játék és a felfedezés öröme az egyetlen vezérelv.

Az operavizsgák célja nem a tradíció ápolása, az ismert operák szerepeinek hagyományos megközelítése, hiszen itt a mű csak ürügy arra, hogy a hallgatók színészi személyisége fejlődjön. Nincs tehát kötelező penzum, nem kell ismert szerepekhez tapadó játszási hagyományoknak megfelelni.

A leghálásabbak azok a művek, melyekhez nem kapcsolódik semmiféle előadói tradíció, a hallgatóknak nem kell megfelelniük semmiféle nézői elvárásnak: egyes szám első személyben fogalmazva, önmagukból kell felépíteniük a szerepet.

Mindez az oktatási cél. A nézők számára azonban az operavizsga igazi zenés színházi csemege.

Almási-Tóth András

An excepTional genre An examination in which the students give an account of their development and abilities on stage. A course culminating in a public performance in which – together with the rehearsal period – the opera singer students acquire essential experience: they practise performing to an audience, “on the spot”, in theatrical circumstances.

Each exam performance is a fantastic theatrical opportunity for young singers to bring opera to life with their own unique energy. Perhaps not always with “maturity”, perhaps sometimes with mistakes and uncertainties, but this is more than compensated by the freshness of youth, by the daring – perhaps even impudence – of being able to shape each role to their own personality. In the professional opera house, we can rarely see so many sincere gestures, utterances and activity at the same time. Most works in opera history are about very young people. We tend to forget this because of the difficulties of the parts: a singer “has to mature” for each role and this very often only happens somewhat later than the age of the character being depicted. The greatest virtue of the opera exams is that they are able to return to a “virgin” reading of works: the young performers are indeed young, the relationships between them reflect this; there is no deceit, no need to create illusions; the performers can put on their faces without make-up and wigs.

Opera exams open up new dimensions not just in the interpretation of well-known works but in rediscovering forgotten pieces or in putting new works on the stage. There are no pressures from producers or the need to sell the performance; they can experiment bravely, undertaking risky premieres; there is no “production line” feeling, no double roles, no stepping in at the last moment, no restrictions other than that students should develop and learn from it. They are granted unbelievable freedom in the selection of theme and work, and in their realisation. Opera exams are capable of giving back opera’s primeval pure form to the audience, where the joy of play and discovery is the only guiding principal.

The aim of opera exams is not the nurturing of tradition and the traditional approach to familiar operatic roles, because the work here is simply the pretext to enable the theatrical personalities of the students to develop. They do not have to learn forms, or how to be sad or to be in love on stage, or what gestures must be employed in a given situation, rather how to be natural in the abstract genre of being on stage. There is no compulsory homework; they do not have to adhere to the familiar and accepted roles in performance traditions. The most gratifying roles are the ones which have no performing traditions, so there is no need to conform to any audience expectations: the students have to build the role for themselves in the first person singular.

This is the educational objective. For the watchers, however, the opera exam is a true music theatre treat.

András Almási-Tóth

2014. január 22. (szerda) 19.00 // 22 January 2014 (Wednesday) 7 pm 2014. január 23. (csütörtök) 19.00 // 23 January 2014 (Thursday) 7 pm Mozart Reloaded THE DON JUAN PROJECT A Zeneakadémia előadása // Performance of the Liszt Academy Operathriller egy részben // Opera thriller in one act Szerzők // Composers: Wolfgang Amadeus MOZART & a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének hallgatói // Students of Liszt Academy’s Composition Department (Tanszékvezető // Head of Department: FEKETE Gyula)

No. 1 Overture – SOLTI Árpád No. 1b Recitativo „Ch’io mi scordi…”(K. 505) – W. A. Mozart No. 1bb Rondo „Non temer…” (K. 505) – W. A. Mozart No. 2 A kísérlet // The experiment – SOLTI Árpád No. 2b Aria „Ah se in ciel…” (K. 538) – W. A. Mozart No. 3 A férfi életre kel // The man comes to life – KUTRIK Bence No. 3b Aria „Alma grande…”(K. 578) – W. A. Mozart No. 4 A kudarc // The defeat – PINTÉR Bence No. 4b Aria „Chi sá, chi sá…” (K. 582) – W. A. Mozart

No. 5 Kávészünet // Coffee break – PINTÉR Bence No. 5b Aria „Noi donne…” (La Finta Giardiniera K.196) – W. A. Mozart No. 6 A kísérlet folytatódik // The experiment continues – BAQAIS Ádám No. 6b Rondo „Non temer…”(La Finta Giardiniera) – W. A. Mozart No. 7 Átöltöztetés // Changing clothes – LACZKÓ Bálint No. 7b Aria „Vorrei punirti…” (La Finta Giardiniera) – W. A. Mozart No. 8 A takarítás // The cleaning – KUTRIK Bence No. 8b Aria „Crudeli, fermate…” (La Finta Giardiniera) – W. A. Mozart No. 9 Finale – SOLTI Árpád

A teremtmény // The creature – BUKTA Gergő mv. (22), HOLODA Péter mv. (23) Dr K. – VINCZE Klára Dr A. – AYANE Imai Dr E. – BERNÁTH Éva Dr O. – GHEORGHITA Orsolya Dr M. – MAKIKO Yoshida Rendezőtanár // Director: ALMÁSI-TÓTH András Főtárgytanárok // Vocals Professors: MARTON Éva prof. emer. KS, MELÁTH Andrea, KERTESI Ingrid, PÁSZTHY Júlia Tanszékvezető // Head of Department: MELÁTH Andrea Vezető korrepetítor és zongorán közreműködik // Leading répétiteur and featuring on piano: SÁNDOR Szabolcs Zenei munkatárs // Musical assistant: BAJA Mónika A karmester munkatársa // Conductor’s assistant: DOBSZAY Péter A rendező munkatársa // Director’s assistant: HAÁS VANDER Zsófia Koreográfus // Choreographer: LÁZÁR Eszter Karmester // Conductor: CSER Ádám Közreműködik // Featuring: Concerto Budapest

A librettót a rendező, Almási-Tóth András teljes egészében „társulatára”, öt opera szakos hallgatójára szabta, akik orvosnőket alakítanak a produkcióban.

A 2034-ben játszódó, de Mozart-operák alaptémáira rímelő cselekmény szerint arra tesznek kísérletet, hogy férjeik és szeretőik DNS-ének felhasználásával megalkossák a tökéletes férfit – ezt a törekvésüket Fiordiligi és Dorabella, Donna Annáról nem is beszélve, minden bizonnyal örömmel támogatta volna, ha csatlakozhat az előadás szereplőihez. A modern akcentussal kifejtett operathriller-szüzséhez hasonlóan a történet zenei nyelve is kettős: a jelenetek egy-egy Mozart-ária köré szövődnek, ezeket azonban a zeneszerzés szak hallgatóinak hangzó kommentárjai fogják össze. A teremtményt életre keltő táncos és az opera-szakos hölgyek kortárs mozgásszínházi nyelven és szabad improvizációkon alapuló komplex színpadi jelenléttel fogalmazzák meg a rémálom-szerű víziót, mely azt a kérdést

vizsgálja, létezhet-e tökéletes társ, vagy előbb-utóbb rá kell ébrednünk: saját magunkban hordozzuk végzetünket, nem várhatjuk partnerünktől a megváltást, ha magunk nem vagyunk képesek szembenézni önmagunkkal.

The opening performance is staged by the Opera Department of the Liszt Academy, headed by András Almási-Tóth. The student production is set in the future, although its music is taken from the past and present. The plot takes us to the year 2034, to a time when women doctors are attempting to create the perfect man from the DNA of their own lovers and husbands. Each of the eight scenes is built on a Mozart aria, to which students of the Composition Department have written a commentary. In the course of the performance we find out whether the creation of a perfect man is successful or not.

Makiko Yoshida, Gheorghita Orsolya, Ayane Imai a Zeneakadémia 2013 januári operavizsgáján // at Liszt Academy’s 2013 January Opera Exam © felvégi Andrea

2014. január 24. (péntek) 17.00 // 24 January 2014 (Friday) 5 pm ELECTRIC BODY SONGS A STOCHOLMI OPERAFŐISKOLA ELŐADÁSA // PERFORMANCE OF THE OPERAHÖGSKOLAN/UNIVERSITY COLLEGE OF OPERA STOCKHOLM Zene, koncepció, intonáció és szövegösszeállítás // Music, concept, intonation and textual compilation: Carl UNANDER-SCHARIN Szövegek // Texts: Albert EINSTEIN, Walt WHITMAN, William BLAKE Kiegészítő zenei részletek // Additional music: Georg Friederich HÄNDEL, Claudio MONTEVERDI, Henry PURCELL Rendezés, koncepció, koreográfia és intonáció // Direction, concept, choreograpy and intonation: Åsa UNANDER-SCHARIN Előadók // Performers: Emilia FELDT (szoprán // soprano) Annika HUDAK (alt // alto) Annastina MALM (mezzo) Erika TORDÉUS (mezzo) Vocal Chorder / MidiHarp (2004+2013) Koncepció és programozás // Concept and programming: Carl UNANDER-SCHARIN Kiegészítő programozás // Additional programming 2013: Ludvig ELBLAUS Interakció és intonáció // Interaction design and intonation: Carl UNANDER-SCHARIN, Åsa UNANDER-SCHARIN, Ludvig ELBLAUS Throat III (2010-2013) Koncepció // Concept: Carl UNANDER-SCHARIN Programozás // Programming: Ludvig ELBLAUS Interakció és intonáció // Interaction design and intonation: Ludvig ELBLAUS, Carl UNANDER-SCHARIN Kiegészítő intonáció // Additional intonation: Åsa UNANDER-SCHARIN The Charged Room Koncepció // Concept: Åsa UNANDER-SCHARIN Interakció és intonáció // Interaction design and intonation: Åsa and Carl UNANDER-SCHARIN, Mateusz HERZCKA Programozás // Programming: Mateusz HERZCKA, Nesa POPOV, Carl UNANDER-SCHARIN Cordless Obligato Koncepció és intonáció // Concept and Intonation: Carl & Åsa UNANDER-SCHARIN Programozás és intonáció // Programming and intonation: Carl UNANDER-SCHARIN, Ludvig ELBLAUS Technológia // Technology development: Ludvig ELBLAUS, Carl UNANDER-SCHARIN, Åsa UNANDER-SCHARIN Jelmez // Costume: Mats LINDBERG Sminkmester // Make-up: Gunilla PETTERSSON Gyártásvezető // Technical producer: Jimmy SVENSSON Producer: Marit WIXELL

© Martin Hellström

A Stockholmi Operafőiskola produkciója címét – „A villamos testét éneklem” (Szabó Lőrinc fordítása) – a testet, annak szakrális szépségét, erejét és gyengédségét megéneklő Walt Whitmantől, mottóját – „az energia örökös gyönyör” – William Blake-től kölcsönözte. A táncszínházi és oratorikus elemeket ötvöző előadás Monteverdi, Purcell és Händel zenéjét Einstein, Blake és Whitman szövegeire vetítve ünnepli az ember világot átformáló fizikai és mentális adottságait.

A zeneszerzőként és tenoristaként is aktív Carl Unander-Scharin és koreográfus felesége Åsa Unander-Scharin számos közös produkciót hoztak már létre, ezt a különleges, műfajokon átívelő előadást 2013 júniusában mutatták be.

“I sing the body electric” is the first line of a visionary poem by Walt Whitman, one of the most exciting American poets of the 19th century. It has also been chosen as the title of the exam concert of the University College of Opera, Stockholm. Carl Unander-Scharin, who is active as both composer and tenor, and his choreographer wife Åsa UnanderScharin have created numerous joint productions, among them this multi-genre performancewas first revealed in June 2013. The piece celebrates that special ability of man to change the world around him, by bringing together the music of Händel, Monteverdi and Purcell with the writings of Einstein, Whitman and William Blake. The motto of the performance, which blurs the boundaries of dance theatre, opera and oratorio, is taken from Blake: “Energy is eternal delight”.

2014. január 25. (szombat) 19.00 // 25 January 2014 (Saturday) 7 pm HENRY PURCELL: DIDO ÉS AENEAS // DIDO AND AENEAS A FIRENZEI CHERUBINI KONZERVATÓRIUM ELŐADÁSA // PERFORMANCE OF THE CONSERVATORIO LUIGI CHERUBINI, FLORENCE Opera három felvonásban // Opera in three acts Szöveg // Libretto by Nahum TATE Átdolgozta // Realized and edited by Benjamin BRITTEN, Imogen HOLST Dido, Karthágó királynője // Queen of Carthage – Elena TERESHCHENKO Aeneas, trójai herceg // Trojan prince – Matteo MICHI Belinda – Stefanica Dorina BAITAN Második hölgy // Second Woman – Elmas Zeynep MEHMET Varázslónő // Sorceress – Antonia FINO Első boszorkány // First Witch – Clarissa TOTI Második boszorkány // Second Witch – Isabella MESSINESE Szellem // Spirit – Adina VILICHI Első tengerész // First Sailor – Edoardo BALLERINI Udvaroncok, boszorkányok és tengerészek kórusa // Chorus of Courtiers, Witches, and Sailors Szoprán // Sopranos: Francesca CAPONI, Lara FIORILLO, Leonora GENNUSA, Sofija NAGAST, Nana TERASHITA, Adina VILICHI Alt // Altos: Ornella CORVI, Antonia FINO, Stefania GREGIS, Martina CORSI, Lucrezia SPARACINO Tenor // Tenors: Edoardo BALLERINI, Giuseppe SURACE, Yerzhan TAZHIMBETOV, Artem TARASENKO, Alfonso ZAMBUTO Basszus // Basses: Andrea BERNI, Omar CEPPAROLLI, Kaveh FARAJISAVARABADI, Michele FABBRI, Gianandrea GIOVANNARDI Rendező és jelmeztervező // Stage director and costume designer: Francesco TORRIGIANI Világosító // Light designer: Lucilla BARONI Rendezőasszisztens // Assistant director: Anna TERESHCHENKO Díszlet // Scene set: a Firenzei Képzőművészeti Akadémia szcenográfiai osztályának hallgatói // students of Scenography Class at Accademia di Belle Arti di Firenze (koordinátorok // coordinators: Prof. Gianfranco BRESCI, Prof. Massimo MATTIOLI) Continuo: Marco BALDINI Csembalón közreműködik és vezényel // Harpsichord and conductor: Umberto CERINI Közreműködik // Featuring: A Cherubini Konzervatórium vonós kamaraegyüttese // String Chamber Ensemble ”Conservatorio Luigi Cherubini”

A firenzei Cherubini Konzervatórium hallgatói Purcell egyetlen végigkomponált operáját, az 1680-as években Josias Priest leányiskolája számára készült Dido és Aeneast állítják színpadra.

Az alkotás formáját tekintve egyfajta, a bemutató körülményeihez igazított miniatűr, Vergilius Aeneisén alapuló cselekménye és lenyűgözően természetes zenei világa révén mégis bőven biztosít teret olyan asszociációs lehetőségek számára is, amelyeket a leányaik szerényen engedelmes lelkületéért aggódó, Purcell operáját túlságosan is hivalkodónak bélyegző 17. századi úrihölgyek bízvást megengedhetetlennek ítéltek volna.

One of the greatest (and shortest) works in the history of opera, Purcell’s Dido and Aeneas, was premiered at a school for girls in London in the 1680s. The tragic love story of the Trojan hero and the Queen of Carthage, the third production in the Opera Exam Festival organized by the Liszt Academy, is performed by students of the opera faculty of the Cherubini Conservatory, Florence.

© Conservatorio Luigi Cherubini

2014. január 26. (vasárnap) 19.00 // 25 January 2014 (Saturday) 7 pm IGOR STRAVINSKY: A KATONA TÖRTÉNETE // L’HISTOIRE DU SOLDAT/THE SOLDIER’S TALE A ZÁGRÁBI SZÍNMŰVÉSZETI Akadémia, A ZÁGRÁBI KÉPZŐMŰVÉSZETI Akadémia ÉS A ZÁGRÁBI ZENEAKADÉMIA PRODUKCIÓJA // PRODUCTION OF THE ACADEMY OF DRAMATIC ART ZAGREB, ACADEMY OF FINE ARTS ZAGREB AND THE ZAGREB MUSIC ACADEMY Narrátor // Storyteller – Filip RIÐIČKI Katona // Soldier – Nikola BAĆE Ördög // Devi – Dajana ČULJAK Hercegnő // Princess – Milica MANOLJOVIĆ Együttes // Ensemble: Hegedű // Violin: Đana KAHRIMAN Nagybőgő // Contrabass: Ivan DOMOVIĆ Klarinét // Clarinet: Dunja PAPRIĆ Fagott // Bassoon: Žarko PERIŠIĆ Trombita // Trumpet: Mario LONČAR Harsona // Trombone: Ivan MUČIĆ Ütőhangszerek // Percussion: Boris ŽUVELA Rendező // Director: Prof. Borna BALETIĆ, a Zágrábi Színművészeti Akadémia dékánja // Dean of the Academy of Dramatic Arts Produkciós menedzser // Production: Ana SIKAVICA, Dora PRPIĆ Marketing: Mario GIGOVIĆ Színpadi mozgás // Stage movement: Pravdan DEVLAHOVIĆ Dramaturg // Dramaturge: Ivan PENOVIĆ Jelmeztervező // Costume designer: Selena GAZDA Világítás // Lighting Design: Vesna KOLAREC, Dubravka KUROBASA Produkciós terv és látvány // Production design and visual identity: Nives VUGLEC, Jelena LOVREC Mentorok // Mentors: Robert ŠIMRAK, Prof. Goran MERČEP Karmester // Conductor: Mladen TARBUK

© Toni Renaud

A stíluskorszakokkal, kifejezésmódokkal, kontextussal egyedien játszó, illetve a hagyományos műfajok után végül olyan produkció zárja a fesztivált, amely egyszerre klasszikus és kísérletező: a zágrábi Színművészeti, Képzőművészeti és Zeneakadémia növendékei Stravinsky művével, A katona történetével érkeznek Budapestre. Az 1918-ban Ansermet vezényletével bemutatott, orosz népmesén alapuló alkotás, amely mindössze néhány szereplő, egy narrátor, hét hangszeres zenész és táncosok közreműködésével bontja ki a lelkét az örgödnek eladó hegedűs sorsát, fanyar fogalmazásmódjával és minden besorolási kísérletnek ellenálló szerkezetével maga a látható és hallható formát öltött zenés színházi kaland.

This joint production of Zagreb’s Academy of Dramatic Art, Academy of Fine Arts and Music Academy comes to the Opera Exam Festival organized by the Budapest Liszt Academy.

Stravinsky’s classic set in the First World War, The Soldier’s Tale, is a true cross-arts production, here performed by artists from Zagreb. It tells the tale of the soldier who sells his soul to the devil. The performance raises questions as to what counts as success in today’s society, about whether our goals are achievable, and whether we are able to conquer our own ambitions. Virtuoso acting is allied to the virtuoso playing of some extremely testing instrumental parts, in order to truly bring to life this thought-provoking and entertaining Faustian story.

Az 1875-ben alapított Zeneakadémián az 1882/83-as tanévtől indult el a magánének-oktatás.

Az 1908/09-es tanévben létesült hangversenyének tanszak, a XX. század második felében pedig operarendezői képzés is folyt az intézményben.

A tanszék legutolsó évtizedét Marton Éva neve fémjelzi, aki 2005 és 2013 között irányította a munkát. Ezidő alatt a Zeneakadémia hallgatói az opera programot 2009 óta vezető AlmásiTóth András rendezőtanárral az élükön operaritkaságok, kortárs zeneszerzők segítségével újragondolt klasszikusok, és speciálisan az opera szak számára írt operák sorát mutatták be.

Founded in 1875, the Liszt Academy first launched singing tuition in academic year 1882/83. A department of concert singing was established in 1908, and by the second half of the 20th century the school was running an opera direction course, too. The past decade of the Department of Vocal and Opera Studies has been hallmarked by the name of Éva Marton, who headed the section between 2005 and 2013. Under her leadership, students of the Liszt Academy presented operatic rarities, classics reworked with the assistance of contemporary composers, as well as operas specially written for the opera department, with the oversight of András AlmásiTóth, who has been head of the opera programme since 2009.

A Stockholmi Operafőiskola (Operahögskolani Stockholm) története 1772-re nyúlik vissza, amikor III. Gusztáv király megalapította a Svéd Királyi Operát. Az önálló opera-iskolát 1968-ban nyitották meg, s a Stockholmi Operafőiskola mára teljes értékű felsőoktatási intézményként működik, amelyben énekesek, opera-korrepetitorok és operarendezők tanulhatnak. Az iskolának színpadi előadásokra való felkészülést szolgáló termei, mozgásstúdiói, valamint saját kamaraszínháza van. Az intézmény énekes-képzésének célja, hogy zenei tanulmányokat ötvözze a mozgásművészeti és drámai képzéssel. A korrepetitorok és operarendezők pedig olyan komplex képzésben részesülnek, hogy a produkciókat a 21. század elvárásainak megfelelően tudják előkészíteni és színpadra vinni.

The University College of Opera, Stockholm (Operahögskolan i Stockholm) traces its history back to 1772 when King Gustavus III founded the Royal Opera. An independent school of opera was founded in 1968 and Operahögskolan i Stockholm is now a fully-fledged university college.

Operahögskolan educates singers, répétiteurs and opera directors. The school’s aim is to integrate vocal and musical study with physical and dramatic training. The premises have their own studio theatre, scenic performance rooms, movement rooms, study rooms, and practice rooms. Répétiteurs and opera directors are given the complex skills they need to coach and direct opera in the 21st century.

A firenzei Cherubini Konzervatórium a város mintegy 250 évvel ezelőtt indult virágzó fejlődésének eredményeként jött létre. A felsőfokú konzervatóriumot Itália egyesítését követően, 1860-ban alapították, s nevét Firenze egyik leghíresebb zeneszerzőjéről kapta. Könyvtárában számos jelentős kézirat található – többek között Mozart Cosí fan tuttéjának egyik kéziratos példánya – valamint nagy értékű hangszerek egész gyűjteménye. A Conservatorio Luigi Cherubini ma Olaszország egyik vezető zeneművészeti akadémiája, amely mindhárom képzési szinten kínál klasszikus, jazz és komputeres zenei kurzusokat, továbbá számos nemzetközi programban vesz részt 27 európai, ázsiai és amerikai partnerrel közreműködve.

Conservatorio Luigi Cherubini is deeply rooted in the extraordinary development of Firenze, stemming more than 250 years ago. After Italy’s unification in 1860, it was named after the most famous Florentine composer. The Library contains very important sources, such as one reference manuscript of Mozart’s “Così fan tutte”, and owns some prestigious instruments (Stradivari , Adami, Cristofori, the Medicean Viola, wind instruments, etc.). Nowadays, it is one of the leading national Music academies, with all classical, jazz and computer music classes in all three cycles, and cooperates in many international programs with 27 partners throughout Europe, Asia and USA.

A Zágrábi Színházművészeti Akadémia Horvátország első felsőfokú színészi képzést nyújtó művészeti egyeteme. Az intézményben jelenleg 300 hallgató tanul kilenc különböző tanszakon, a színész-képzősök mellett dramaturgok, film- és televíziós rendezők, színházi rendezők, vágók, gyártásvezetők, operatőrök, valamint kortárs tánc- és balett pedagógusok. A Zágrábi Zeneművészeti Akadémia a legrégebbi és legnagyobb zenei felsőoktatási intézmény Horvátországban.

Az itt végzett muzsikusok évről-évre öregbítik az egyetem hírnevét és magasszintű zenei oktatását. A Zágrábi Képzőművészeti Akadémiát Európa egyik legrangosabb művészeti egyetemeként tartják számon. Falai közt neves horvát képzőművészek tanultak és tevékenykedtek, az intézmény története jól tükrözi az egész huszadik századi horvát képzőművészet történetét.

Academy of Dramatic Arts, Zagreb is the first university school for Dramatic Arts in Croatia. Currently, the Academy has about 300 students in nine different departments dramaturgy, film and TV directing, acting, theatre directing and broadcasting, editing, production, cinematography, contemporary dance and ballet pedagogy. The Zagreb Academy of Music Arts is the oldest and largest higher education musical institution in Croatia. Its students confirmed her reputation and high level of excellence of music education in Croatia. Academy of Fine Arts, Zagreb is among the renowned art schools of Europe. It was the centre of activities for numerous major Croatian artists, so its history largely represents the history of Croatian fine arts of the 20th century.

Operavizsga-fesztivál // Opera Exam Festival Az Operavizsga-fesztivál támogatója a Magyar Művészeti Akadémia // The Opera Exam Festival is sponsored by the Hungarian Academy of Arts

Közreműködő intézmények // Contributing institutions:

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: FAZEKAS Gergely Szöveg // Written by: Rákai Zsuzsanna, Végh Dániel Tördelőszerkesztő // Layout editor: SZABÓ Ferenc Címlapfotó // Cover photo: DARABOS György Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. január 7. // Finalized: 7 January 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)

ZENEAKADEMIA.HU A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.