Liszt Academy Kodály132 leaflet

ร lesben // On the Spot Kodรกly 132 2014.12.16.

2014. december 16. (kedd) // 16 December 2014 (Tuesday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall Élesben // On the Spot Kodály 132 Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntő; Lengyel László Karácsonyi pásztortánc // A Birthday Greeting; Lengyel László Christmas Dance of the Sheperds A Hunyadi János Általános Iskola Nagykórusa (vezényel: Igaliné Büttner Hedvig) // Choir of Hunyadi János School (choir master: Hedvig Büttner) Kodály Zoltán: Székely keserves; Új esztendőt köszöntő; Szép könyörgés // Transylvanian Lament; A Christmas Carol; Beseeching Budapesti Ifjúsági Kórus (vezényel: Gerenday Ágnes) // Budapest Youth Choir (chorus master: Ágnes Gerenday) Kodály Zoltán: A 150. genfi zsoltár Chi d’amor sente; Fancy Vejnemöjnen muzsikál // Geneva Psalm 150; Chi d’amor sente Fancy; Vejnemöjnen Plays Music Kölcsey Kórus (vezényel: Tamási László, zongorán kísér: Duffek Mihály) // Kölcsey Choir (chorus master: László Tamási piano accompaniment: Mihály Duffek) szünet // intermission Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, op. 13 A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba); Budapesti Ifjúsági Kórus (karigazgató: Gerenday Ágnes); Kiss B. Atilla (tenor) vezényel: Medveczky Ádám // Liszt Academy Symphony Orchestra and Alma Mater Choir (chorus master: Csaba Somos) Budapest Youth Choir (chorus master: Ágnes Gerenday) Atilla Kiss B. (tenor); conductor: Ádám Medveczky

„Kodály Zoltán remekbe készült karművei között is különleges hely illeti meg a gyermek-kórusokat. A magyar mester e műveivel nemcsak az új magyar muzsikát gazdagította, hanem magának a műfajnak a szempontjából is új utakat nyitott, új lehetőségeket tárt fel. A népi dallamok közérthető nyelvén, leleményes, játékos formában szól a gyermeki lélekhez, a gyermek kedélyéhez, de eközben szinte észrevétlenül a legmagasabbrendű zene színvonalához emeli fel a gyermek fejlődő szépérzékét és műízlését.

Ezek a kórusok néhány év óta diadalmasan törnek előre; a kezdet bátortalan kísérletei után ma már az iskolai énekkarok egész légiója foglalkozik Kodály kórusaival. Ma már szinte természetesnek találjuk, ha bármelyik iskolai kórus technikailag kifogástalan kivitelben, a megértés és lelkesedés harmatos frissességével szólaltatja meg e műveket. A Kodály-jubileumi hangversenyek során vasárnap délután hét iskolai énekkar sorakozott fel, hogy vetélkedőn, kitűnő előadásban mutassák be az ünnepelt szerző szebbnél-szebb alkotásait. […] A jelenlevő Kodály Zoltánt úgy a gyermek-dalos sereg, mint a közönség melegen ünnepelte” – számolt be a zeneszerző ötvenedik születésnapjának tiszteletére rendezett koncertsorozat gyermekkari rendezvényéről a Pesti Hírlap 1932. december 20-án. Akkor többek között a Batthyány Utcai Polgári Leányiskola, a Cisztercita Gimnázium és a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium kórusai léptek a Zeneakadémia pódiumára, míg ma a Hunyadi János Általános Iskola Igaliné Büttner Hedvig vezette Nagykórusa, a tágabb értelemben 1950 óta fennálló, Európa-szerte ismert, salzburgi, hágai és krakkói meghívásokkal büszkélkedő Budapesti Ifjúsági Kórus, a Tamási László által alapított, Artisjus-különdíjas debreceni Kölcsey Kórus, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa, valamint két Liszt- és Kossuth-díjas művész, Kiss B. Atilla és Medveczky Ádám közvetíti a hallgatóságnak Kodály művészi hitvallását. Azt az alkotói állásfoglalást, amelyet a komponista egy alkalommal így fogalmazott meg: „legyen a zene mindenkié”.

Kodályt, persze, nem valamiféle ábrándos lelkesedés és áldás­ osztó hevület vezette, amikor először papírra vetette ezeket az időközben mottóvá és hivatkozási alappá vált szavakat.

Ellenkezőleg: nagyon is gyakorlatias szemmel mérte fel kultúra és társadalom egymást feltételező kapcsolatát, tettre készen, egészséges kritikai érzékkel mutatva rá a magas színvonalú művészeti nevelés társadalmi szükségszerűségére, illetve a közoktatásban rejlő lehetőségek kihasználatlansága és a zenei ízlés általános színvonala közti összefüggésekre. „A rossz ízlés rohamosan terjed – írta 1929-ben. – Ez a művészetben nem olyan ártatlan dolog, mint teszem az öltözködésben. Aki ízlés nélkül ruházkodik, testi épségét még nem veszélyezteti. De a művészetben a rossz ízlés valóságos lelki betegség, amely kiéget a lélekből minden fogékonyságot. […] Ez a betegség felnőtt korban többnyire gyógyíthatatlan. Itt csak – profilaxis használ. Az iskola dolga lenne megadni a védőoltást a métely ellen. […] A lelki gazdagodás hatalmas forrásai erednek a zenéből. Azon kell lennünk, hogy minél többek számára megnyíljanak.” Ő maga elsősorban komponistaként igyekezett megvalósítani ezeket a célokat, több kötetnyi könnyen énekelhető, ugyanakkor változatos szerkezeti megoldásokat alkalmazó új alkotással gazdagít­va az egynemű és vegyeskarok repertoárját. Bár néhány, instrumentális és vokális együttest egyaránt foglalkoztató kompozí­ ciótól, köztük az 1923-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára komponált Psalmus Hungaricustól elte­kintve kórusművei lényegében miniatűrök, a forma és az appará­ tus kötöttségei sosem gátolták zeneszerzői invenciójának kitelje­ sedését. Ahogyan Szabolcsi Bence 1928-ban a bécsi Musikblätter des Anbruch hasábjain megjelent cikkében megfogalmazta: „Kodály kórusműveit különleges hely illeti meg a modern zenében. Olyan műfaj ez, ahol az előadóapparátus lehetőségei fölöttébb korlátozottnak tetszenek. A zeneszerző igencsak szűkös eszköztárral rendelkezik itt. Hiszen a zenei anyag éppen nem

kényszeríthető ’lényegétől idegen’ teljesítményekre. Kodály eme szűk keretben a költői fantázia hihetetlenül gazdag világának kibontására képes. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy rendkívüli érzéke van a hangzás és a formák realitása iránt. A XVI. század a cappella mestereire emlékeztet az a mesteri képessége, hogy a legkisebb formákból és az anyag legkorlátozottabb lehetőségeiből teljes értékű művészetet bontson ki.”

Ami azt illeti, ez a gyümölcsöző művészi ellentmondás valójában nemhogy nem akadályozta, de kifejezetten segítette a komponistát abbeli törekvésében, hogy a zenét közkinccsé tegye. Kórusműveinek bizonyos értelemben Bartók zongorasorozatára rímelő ’mikrokozmo­ szában’ a szigorúan zárt formai határok között szabadon megfér egymás mellett népdal és műköltészet vallásos és történelmi inspiráció csakúgy, mint a klasszikus vokálpolifónia jellegzetes struk­turális megoldásaival (a madrigál szerkezeti sajátosságaival, az úgynevezett cantus firmus-technikával vagy éppen a korál­fel­ dolgozások formai lehetőségeivel) való stilisztikai játék. Művészi érdemein túl ráadásul ez a ’mikrovilág’ tökéletes pedagógiai eszköz is, egyfajta hangzó zenetörténeti beavatás, amelynek mélyen emberi kvalitásait Szabolcsi így méltatta: „A klasszikus nyugati zene régi, nagyszerű eredménye­i­nek megkésett, de talán legjobbkor érkezett kelet-európai társaként született a nagy magyar énekkari művészet, amelynek ma sehol sincs párja a világon; megszületett az az újfajta dallamosság, mely az Ezeregyéjszaka szivárványszíneit egyesíteni tudta az északi hősköltemények heroizmusával, a Biblia mennydörgését a renaissan­ce tavaszi édességével. Melodia humana – ez lett Kodály zenéje, nemcsak kicsiny hazája számára.”

Zoltรกn Kodรกly was an exemplary public figure of undisputed significance in the 20th century. He gained his diploma in composition at the Liszt Academy and in 1919 was appointed deputy director of the Academy. He continued teaching folk music there after his retirement. His alma mater pays tribute to the memory of the maestro in a traditional concert on the anniversary of his birthday. In the first half, three youth choruses rejuvenating and passing on the Kodรกly spirit perform a selection of Kodรกly choral pieces, and after the intermission it will be the turn of Psalmus Hungaricus (1923), one of his most important works, composed on the 50th anniversary of the unification of Buda, Pest and ร buda.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Kiadványmenedzser // Publication manager: VARRÓ Gabriella Szöveg // Written by RÁKAI Zsuzsanna Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. december 12. // Finalized: 12 December 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper