Liszt Academy Symphony Orchestra & Zoltán Kocsis leaflet

Kocsis Zoltán és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Zoltán Kocsis & Liszt Academy Symphony Orchestra 2014.11.23.

2014. november 23. (vasárnap) // 23 November 2014 (Sunday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall

Kocsis Zoltán és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Zoltán Kocsis & Liszt Academy Symphony Orchestra Pjotr Iljics Csajkovszkij: A vihar // The Tempest, op. 18 Andante con moto – Allegro moderato Edvard Grieg: a-moll zongoraverseny // Piano Concerto in A minor, op. 16 1. Allegro molto moderato 2. Adagio 3. Allegro moderato molto e marcato – Quasi presto – Andante maestoso szünet // interval Johannes Brahms: I. (c-moll) szimfónia // Symphony No. 1 in C minor, op. 68 1. In poco sostenuto – Allegro 2. Andante sostenuto 3. Un poco allegretto e grazioso 4. Adagio – Allegro non troppo, ma con brio Közreműködik // Featuring: GYÖNGYÖSI Ivett (zongora // piano) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara // Liszt Academy Symphony Orchestra KOCSIS Zoltán (karmester // conductor)

„Minden műsorom összeállításában az vezérel, hogy lehetőleg egy tematikának minél több szegmensét mutassam meg, és itt a tematika a késő romantika” – jelentette ki a mai hangverseny koncepciójáról szólva az est dirigense, Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, aki talán az egyik leggyakoribb vendégkarmestere a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának. „Érdekessége a programnak, hogy Csajkovszkij és Brahms kifeje­ zetten nem lelkesedtek egymásért. Pedig nagyon sok az átfedés a két zene között, akármennyire is par excellence lírikusnak tekintjük az előbbi komponistát, míg az utóbbit konzervatív értelemben vett német mesterként kezeljük. Ráadásul mindketten reflektálnak Lisztre, noha Csajkovszkij őt sem szerette” – tette hozzá a programon szereplő szerzőket jellemezve.

Shakespeare Viharjára Vlagyimir Sztaszov hívta fel levélben Csajkovszkij figyelmét. A zeneszerző 1873-ban, két hónap alatt készült el a dráma által inspirált szimfonikus fantáziával (amely nem azonos az Osztrovszkij nyomán 1864 nyarán írott zenekari művel, noha címük magyarul egyformán hangzik). Kocsis Zoltán választása többek között azért esett a kompozícióra, mert a meg­ szólaltatására nemcsak egy egyetemi zenekarnak nyílik ritkán lehetősége. „Nagyon nehéz mű, tele rengeteg szinkópával, és ha nem játsszák jól Ariel tündértáncát, vagy ha Caliban témája metrikailag nem halálpontos, nem teszi meg a hatását. Az osztott vonósok tovább bonyolítják a szimfonikus fantáziát, az arányok beállításához komoly karmesteri fülre van szükség” – fejtette ki véleményét a dirigens, hozzáfűzve, hogy mindez azért is lényeges, mert a shakespeare-i történet filozófiai tartalma a jelek szerint egyál­talán nem érdekelte Csajkovszkijt. Inkább a szereplők jellemének megrajzolására törekedett: Caliban motívuma például amorf, szabálytalan, bicegő ritmikájú, de különböző kontrasztáló témák jelenítik meg a többi szereplőt is. Ami az ihletadó Sztaszovot illeti, ő a következőképpen foglalta össze a darab tartalmi vázát a partitúra elején: „A tenger. Prospero, a varázsló elküldi hűséges

szellemét, Arielt, hogy támasszon vihart, amelyben Ferdinánd hajótörést szenved. Az elvarázsolt sziget. Miranda és Ferdinánd között a szerelem érzése ébredezik. Ariel. Caliban. A szerelmesek átadják magukat a szenvedély örömeinek. Prospero lemond varázs­erejéről, és elhagyja a szigetet. A tenger.” A szerelmi témával kapcsolatban pedig úgy vélte, „olyannak kell lennie, mint ahogyan egy virág felnövekedik és kinyílik”.

Edvard Grieg 1868-ban Dániában írta a-moll zongoraversenyét, amelyet – Kocsis szerint alapjában véve hanyag módon – gyakran összehasonlítanak Schumann azonos hangnemben írott versenyművével. „A hangnem nagymértékben befolyásolja a hallgatót ebben a felületes ismérvnek való öntudatlan engedel­ meskedésben” – fejtette ki a kérdésről véleményét a karmester. „Schumann skizoid jellegű izzása azonban nincs meg Griegben; tulajdonképpen az ő muzsikája klasszikus zene a romantikusok között. Olyan zenét írt, ami teljes egészében a sajátja” - tette hozzá, elismerve, hogy bár Grieg művészetén mindig érződik a szerző miniatűrökhöz való vonzódása (ami Schumannról nem mondható el), a versenymű fregmentális jellegével együtt is alkotója „egyik csúcsteljesítménye”. A darabot áthatja a norvég népzene. Már a szonátaformájú első tétel híres nyitómotívumának kisszekund-nagyterc menete is jellegzetes, a finálé pedig norvég népi táncra, hallingra emlékeztet. Emellett azonban – Grieg alkotói fantáziájának sajátosságai miatt – bizonyos fokig Chopin zenei világát is megidézi. Nem utolsó sorban ezért esett a szólis­tát kereső Kocsis választása Dráfi Kálmán tanítványára, Gyöngyösi Ivettre, akiről Chopin-játékosként feltételezte (a fiatal zongoraművész több megmérettetés, köztük a X. Darmstadti Chopin Zongoraverseny díjazottja), hogy a norvég komponista nyelvét is érti.

Brahms I. szimfóniájának tervei (c-moll helyett eredetileg d-mollban gondolkodva) egészen 1854-ig visszavezethetők ugyan, a zeneszerző azonban az akkor lejegyzett vázlatokat végül a d-moll

zongoraverseny kiindulópontjaként használta fel. Ezek után évekig nem is tért vissza a szimfónia tervéhez. Csak 1862-ben készült el az első tétellel, amellyel azonnal szabályos rajongást váltott ki Clara Schumannból: „a tétel tele van csodálatos szépségekkel ...olyan lendületes, mint egy áradat” – írta Joachimnak a híres zongoraművész. A kompozíciós folyamat mindezek ellenére mégsem haladt gördülékenyen: noha Brahms többször is elővette a művet, a premierre egészen 1876-ig várni kellett. A zárótétel körvonalainak kialakításáról ugyan már 1868-as levélrészletek is árulkodnak, mégis úgy tetszik, hogy a maradék három tétel végleges formája voltaképpen két hónap leforgása alatt született meg (közülük a második és a harmadik már jóval kevésbé nyerte el Clara tetszését). A nyitótétel elején hallható, forte dinamikája révén némiképp in medias res-jellegű orgonapontos bevezető pedig csak a teljes darab elkészülte után került a szimfóniába.

Bár a bemutatót követően a tekintélyes bécsi kritikus, Hans von Bülow – nem éppen pozitív felhanggal – Beethoven Tizedik­ je­ként aposztrofálta a művet, Kocsis Zoltán egészen másfajta figyelemmel közelít a darabhoz, annak újszerűségét, egyediségét hangsúlyozva. „Brahms progresszív szellemét gyakran el szokták hanyagolni” – figyelmeztetett, megemlítve, hogy a német mesterről elterjedt képet már Arnold Schönberg is igyekezett árnyalni Brahms, a progresszív című tanulmányában, rávilágítva a kompo­ nista motivikus építkezésének sűrűségére és modernségére.

The conductor on the first evening of the concert series of the Liszt Academy Symphony Orchestra will be Zoltán Kocsis. This is not the first time that Kocsis conducted the students of Liszt Academy, and we’re hopeful it won’t be the last. After all, the intellectual return and the musical intensity of the rehearsals and concert under the baton of the director of the Hungarian National Philharmonic are tantamount to several semesters of study for the students. The concert programme contains three 19th century works, played out in overture-concerto-symphony order.

Tchaikovsky’s rarely performed The Tempest after Shakespeare’s play is couple with Brahms’s Symphony No. 1 with Grieg’s rightly popular Piano Concerto in A minor in between. The soloist is the young and multiple prize winning (including a Junior Prima Prize) Ivett Gyöngyösi, a student of Kálmán Dráfi.

Világszínvonal Magyarországról!

Az új B-osztály.

Büszkék vagyunk arra, hogy nem csak világszínvonalú autókat gyártunk Magyarországon, hanem a világhírű Zeneakadémiát és a magyar zenei életet is támogatjuk.

Az adatok helyességéért, tévedésért vagy nyomdahibáért felelősséget nem vállalunk.

A kép illusztráció. B-osztály kombinált üzemanyag-fogyasztás: 4,1–6,7 l/100 km, kombinált CO2 -kibocsátás: 108-156 g/km. * További részletek a www.mercedes-benz.hu/szerviz oldalon.

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara koncertsorozatának támogatója az ERSTE Bank. // The concert series of the Liszt Academy Symphony Orchestra is supported by Erste Bank.

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának támogatója a Zeneakadémia Baráti Köre. // The Liszt Academy Symphony Orchestra is supported by the Friends of Liszt Academy.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VÉGH Dániel Szöveg // Written by TÓTH Endre Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. november 17. // Finalized: 17 November 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper