Liszt Academy Angelica leaflet

Ének karnyújtásnyira // Voice, So Close Az Angelica Leánykar jubileumi hangversenye // jubilee Concert with the Angelica Girls Choir 2014.12.04.

2014.december 4. (csütörtök) // 4 December 2014 (Thursday) 19.30 Nagyterem // Grand Hall Ének karnyújtásnyira // Voice, So Close Az Angelica Leánykar jubileumi hangversenye // jubilee Concert with the Angelica Girls Choir Bartók Béla: Falun // Three Village Scenes BB 87b 1. Lakodalom 2. Bölcsődal 3. Legénytánc // 1. Wedding 2. Lullaby 3. Lad’s Dance Kodály Zoltán: Fancy (szöveg // text: William Shakespeare) Csíky Boldizsár: Búcsúzás Kemenesaljától // Farewell form Kemenesalja (szöveg // text: Berzsenyi Dániel) Kocsár Miklós: Öregisten-Nagyisten (szöveg // text: Jókai Anna) Liszt Ferenc: Hymn de l’enfant à son réveil (szöveg // text: Alphonse de Lamartine) Liszt Ferenc: 137. zsoltár // Psalm No. 137 szünet // interval Benjamin Britten: A Ceremony of Carols, op. 28 1. Procession (Hodie Christus natus est) 2. Wolcum Yole! 3. There is no Rose 4. a That yonge Child 4. b. Balulalow 5. As dew in Aprille 6. This little Babe 7. Interlude 8. In Freezing Winter Night 9. Spring Carol 10. Deo Gracias 11. Recession (Hodie Christus natus est) (szólót énekelnek // soloists: DEÁK Andrea, SZÉLIG Anna) Népszerű karácsonyi dallamok // Popular Christmas carols and songs MEGYESI SCHWARTZ Lúcia (mezzoszoprán // mezzo-soprano) VIGH Andrea (hárfa // harp) BOGÁNYI Gergely (zongora // piano) KRUPPA Bálint (hegedű // violin) Angelica Leánykar // Angelica Girls Choir Vezényel // Conductor: GRÁF Zsuzsanna Az est házigazdája // Host: Takács Bence

A nőikar vagy leánykar mint önálló a cappella együttes viszonylag fiatalnak számít az európai zenetörténetben. Elvétve ugyan mű­ köd­tek női énekesekből álló csoportok, mint például a 16. század végének Ferrarajában a II. Alfonz herceg alapította Concerto delle donne, az apparátus azonban valójában csak a 19. században született meg. Ettől kezdve viszont a repertoár is gyors bővülésnek indult: 1989-re, amikor Gráf Zsuzsanna, a Városmajori Gimnázium ének-zenetanára és ének tagozatának vezetője megalapította az Angelica Leánykart, már körülbelül kétszáz év termése állt rendelkezésre, nem beszélve a korábban keletkezett egynemű­ karokról. Ezt a repertoárt a háromszoros Artisjus-díjas, valamint Liszt Ferenc-díjas és Bartók–Pásztory-díjas karnagy kortárs zeneszerzőktől rendelt darabokkal színesítette, többek között Csíky Boldizsár, Gyöngyösi Levente, Orbán György, Szőllősy András, Szőnyi Erzsébet, Tóth Péter alkotásait mutatva be a közönségnek. A Magyarországon működő leánykarok egyik legjobbjaként számon tartott Angelica hét nemzetközi kórus­ versenyt nyert meg, kétszer járt amerikai koncertkörúton, a világ számos országában adott nagysikerű hangversenyeket, és rendszeresen jelennek meg lemezei. A 2009-ben Magyar Örökség-díjjal kitüntetett együttest a hazai zenei élet vezető zenekarai kérik fel rendszeresen közreműködőnek. 2013-ban Junior Prima díjat nyertek, majd 2014-ben Prima Primissima-díjra is jelölték – jóllehet az eredmény csak e koncert körüli napokban lesz publikus. Az Angelica adventi hangversenyének programja a leánykari-nőikari irodalom legjavából válogat.

Bartók Béla (1881–1945) éppen kilencven éve, 1924 decemberében fejezte be az öt zólyomi szlovák népdalt avantgárd zenei nyelvezettel feldolgozó Falun eredeti, szóló énekhangra és zongorára írt verzióját, majd a négy vagy nyolc női hangra és zenekarra készült 1926-os átdolgozásban mindebből három népi jelenetet, falusi életképet rendezett újabb ciklussá. A bonyolult ritmikájú,

disszonáns hangzásvilágú Lakodalmas után a gyermekét ringató anya megrendítő látomása következik, a fináléban pedig egy súlyos-darabos lejtésű, később vad-extatikus táncba torkolló Legénytánc szólal meg.

Kodály Zoltán (1882–1967) Fancy című kórusműve harmincöt évvel később keletkezett; a Shakespeare-részlet (A velencei kalmár harmadik felvonásában található dal) feldolgozása egy brit kórus­ gyűjtemény számára készült. Érdekesség, hogy a gyűjtemény összeállítói ugyanennek a szövegnek a megzenésítésére kérték fel Benjamin Brittent és Francis Poulencet is.

Az 1937-ben született, marosvásárhelyi Csíky Boldizsár 2010 januárjában írta Búcsúzás Kemenesaljától című alkotását a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ünnepi ülésére, mint a társaság régebbi kitüntetettje. „A bemutató akkor nem jöhetett létre – írja a zeneszerző. Hangszíneit és technikai profilját illetően már akkor az Angelica Leánykarra gondoltam; velük többször volt magas szintű együttműködésem, Gráf Zsuzsa vállalkozott is az előadásra. A mű hangvételét illetően Berzsenyi nosztalgikus képei vezettek, a szülőföld örök vonzása, a visszatekintés rezignált fájdalmai, az öröm óráinak elmulasztott felismerése.” Mindezek után egy Kocsár-mű következik, amelyet a hamarosan nyolcvankettedik életévébe lépő, Kossuth-díjas zeneszerző 2003-ban komponált Jókai Anna abban az évben kiadott Ima Magyarországért című versének soraira.

Liszt Ferenc (1811–1886) nem kevesebb mint négy változatban írta meg Az ébredő gyermek himnuszát. Közülük a nőikari átirat az utolsó: 1874-ben Rómában készült Alphonse de Lamartine költeményére különleges kísérő hangszerekkel, hárfával és zongorával, a Budapesti Liszt Énekegyesületnek ajánlva. A mű érdekessége, hogy szöveg nélküli változatában a Költői és vallásos harmóniák című zongorasorozatnak is része. A Babilonnak folyóvizeinél kezdetű 137. zsoltár is három változatban maradt

fent Liszt műhelyében, a most hallható darab 1859 és 1862 között keletkezhetett.

Benjamin Britten (1913–1976) a huszadik század egyik legjelen­ tősebb és legnépszerűbb angol komponistája. Tizenegy tételes karácsonyi kantátája 1942-ben készült az Egyesült Államokból Nagy-Britanniába tartó, majdnem egy hónapos hajóúton. A zene­ szerző egy középkori-reneszánsz angol, úgynevezett Middle English nyelven írt verseket tartalmazó, akkoriban frissen megjelent – The English Galaxy of Shorter Poems című – kötetből válogatta ki a neki legkedvesebb szövegeket, amelyeket különböző középkori dallamok, dalok, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó gregorián énekek hangzásvilágával ötvözve fűzött össze önálló, rendkívül változatos és színes sorozattá.

In 1988, Zsuzsanna Gráf could have had little idea that when she established the music department and founded the Angelica Girls Choir at the Városmajor Grammar School she was on the threshold of a dazzling success story. The countless concert successes, recordings, tours abroad and all those works written specially for the choir by contemporary composers over the past quarter of a century all indicate that a person holding a position as a singing teacher in a grammar school can, with the right dedication, enthusiasm and energy, truly change the world. The choir made up of former and current students of Városmajor High School give a cross-section of their repertoire at the concert, which also involves Lúcia Megyesi Schwartz, Gergely Bogányi and president of the Liszt Academy Andrea Vigh.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VARRÓ Gabriella Szöveg // Written by VÁRKONYI Tamás Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. október 30. // Finalized: 30 October 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper