Liszt Academy National Choir lealfet

Ének karnyújtásnyira // Voice, So Close Nemzeti Énekkar – Bartóktól Eötvösig // Hungarian National Choir – from Bartók to Eötvös

2014.10.26.

napi gazdaság g

A Napi Gazdaság a művészetek elkötelezett támogatója!

Napi Gazdaság – Ahol üzlet lesz a hírből

2014. október 26. (vasárnap) // 26 October 2014 (Sunday) 19.00 Solti Terem // Solti Hall Bartók Béla: Négy régi magyar népdal // Four Old Hungarian Folksongs (BB 60 / 1910) Bartók Béla: Est // Evening (BB 30) Bartók Béla: Elmúlt időkből, férfikarra // From Olden Times, for Male Chorus (BB 112) Jeney Zoltán: Absolve Domine, 16 szólamú vegyeskarra // for 16-part Mixed Choir Bartók Béla: Tót népdalok, férfikarra // Slovak Folksongs for Male Chorus (BB 77) Bartók Béla: Négy tót népdal, vegyeskarra zongorakísérettel // Four Slovak Folksongs for Mixed Choir and Piano (BB 78)* Kurtág György: Kórkép és hattyudal // Clinical Picture and Swan-Song szünet // interval Bartók Béla: Székely népdalok, férfikarra // Székely Songs for Male Chorus (BB 106) Bartók Béla: Két román népdal, nőikarra // Two Romanian Folksongs for Female Chorus (BB 57) Eötvös Péter: Herbsttag (magyarországi bemutató // Hungarian premiere) Bartók Béla: Négy régi magyar népdal, férfikarra // Four Old Hungarian Folksongs for Male Chorus (BB 60 / 1926) Bartók Béla: Magyar népdalok, vegyeskarra // Hungarian Folk Songs for Mixed Choir (BB 99) Nemzeti Énekkar // Hungarian National Choir *Közreműködik // Featuring: BIZJÁK Dóra (zongora // piano) Vezényel // Conductor: ANTAL Mátyás

Bartók az 1920-as évek végéig mindössze öt rövid, részben alkalmi jellegű énekkari művet, illetve ciklust komponált, amelyek közül a leghosszabb sem több öt és fél percesnél. Mélyebb érdeklődéssel csak a harmincas évek elején fordult az énekkari apparátus felé.

Ebben minden bizonnyal része volt Kodály kórusainak, valamint a Kodály-tanítványok által életre hívott magyarországi kórusmozga­ lomnak is, ahogyan arról a harmincas években írott, részben a Bárdos Lajos és Kertész Gyula által 1930-ban alapított Magyar Kórus kiadó kezdeményezésére és gondozásában megjelent, új Bartókkórusművek is tanúskodnak, köztük a legnagyobb szabású és legutolsó énekkari sorozat, a 27 darabból álló Gyermek- és nőikarok (1935–36). Míg azonban az egyneműkarok hamar a magyar kórus­ repertoár alapköveivé váltak, addig Bartók többi énekkari műve máig sem tett szert általános ismertségre. Ezért is különleges a mai koncert programja, amelyen az egyneműkarokat leszámítva Bartók valamennyi énekkari alkotása szerepel.

Az 1903-ban férfikarként és zongorakíséretes dalként is meg­ komponált Est című Harsányi Kálmán-megzenésítés még a fiatal szerző magyaros-romantikus stílusában fogant, ezt követően azonban Bartók (a Cantata profanától eltekintve) egészen az 1930-as évek közepéig kizárólag népdalfeldolgozásokat készített énekkarra.

1909 tájáról datálódik a román népzenével való megis­merkedés friss élményéről tanúskodó, egyszerűségében is megkapó nőikari feldolgozás, a Két román népdal, 1916–1917-ből pedig a szlovák népdalokra írt két énekkari ciklus: a vegyeskarra készült, zongora­ kíséretes Négy tót népdal, valamint a kíséret nélküli férfikarra készült Tót népdalok sorozata. A Négy régi magyar népdal első megfogalmazása 1910-ből való, a szerző azonban 1926 táján alaposan revideálta a négyszólamú letétjével némiképp Bach korálharmonizálásaira emlékeztető kompozíciót: finomította a harmonizálást, részletesen kidolgozta a tempójelzéseket és egyéb előadói utasításokat, a zárótételt („Béreslegény”) pedig teljesen újraírta.

Ezekhez a darabokhoz képest a harmincas években komponált férfi- és vegyeskari művek jóval bonyolultabbak, s hogy még ma is csak ritkán hangzanak el hangversenyen, annak magyar nyelvű szövegükön túl elsősorban nehézségük az oka. A vegyeskari Magyar népdalok (1930) – nagyszabású formai koncepciójával és jelentős mértékű önálló zenei anyagával – messze túlnő a nép­ dal­­feldolgozás műfaján. Első tétele drámai erővel bontja ki az „Elhervadt cidrusfa” kezdetű népdal négy versszakát, minden egyes népdalstrófát más szólamban és hangnemben szólaltatva meg.

A második tétel szintén egy régi stílusú parlando-rubato népdalt alkalmaz („Ideje bujdosásimnak”), míg a harmadik és negyedik tétel vidám hangvételű, feszes ritmusú dallamokat használ fel.

A Magyar népdalokéhoz hasonlít a férfikari Székely népdalok (1932) felépítése is, amelynek első részében két régi stílusú parlando népdal, második részében pedig három giusto táncdal kapott helyet. A 27 gyermek- és nőikarral egy időben komponált, nagysza­­bású férfikari motetta, az Elmúlt időkből (1935) ezzel szemben nem tartalmaz eredeti népi dallamokat. E háromtételes „parasztkantátájához” – melyben talán a legnyíltabban vallott a parasztság iránti csodálatáról – Bartók régi népi és műdalszövegeket alakított át és zenésített meg.

Jeney Zoltán 2005-ben bemutatott monumentális oratóriuma, a Halotti szertartás Absolve Domine című tétele a középkori temetési rítus hajnali zsolozsmájának egyik gregorián dallamán alapul, amely egyidejűleg négyféle változatban (alapforma, tükör-, rák- és ráktükör fordítás) és négyféle tempóban szólal meg. Kurtág György Pilinszky-megzenésítése (Kórkép és hattyudal) konszonáns és disszonáns akkordtömböket állít szembe egymással, Eötvös Péter 2012-ben bemutatott nőikara, a Herbsttag pedig elszínezett mollhangzataival, egymásba úszó harmóniáival és dallamvona­ laival fordítja át zenévé Rilke költeményének nosztalgikus, fájdalmas szépségét.

A Nemzeti Énekkar elődje 1986-ban alakult meg Pászti Miklós vezetésével. 1990 óta Antal Mátyás irányítja a mintegy nyolcvan­ tagú, professzionális együttest. Több mint negyedszázados fennállása során az énekkar igen gazdag repertoárt épített fel, amely Schütztől és Bachtól kezdve a kortárs zeneszerzőkig, az a cappella művektől a nagy klasszikus oratóriumokon keresztül az operáig terjed.

Liszt and Bartók-Pásztory Prize recipient Mátyás Antal enhanced the reputation of the Hungarian National Philharmonic (or more precisely, its predecessor, the Hungarian State Symphony Orchestra) for many years as a flutist. But from the 1980s he started conducting, and he has been choral director of the National Choir since 1990.

For this programme the audience of the Liszt Academy will enjoy the cream of 20th century Hungarian choral music, including Zoltán Jeney’s moving Absolve domine for 16 voices, composed in 1990, György Kurtág’s 1978 Pilinszky piece, and the Rilke arrangement written for female choir two years ago by Péter Eötvös, which receives its Hungarian premiere.

MOBILON IS > www.okosradio.hu

TEGYE KI A FÔKÉPERNYÔRE!

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VARGA Ágnes Szöveg // Written by KERÉKFY Márton Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Layout: ALLISON Advertising Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2014. október 17. // Finalized: 17 October 2014 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper