250 20170224 weiner ensemble liszt academy leaflet

A tehetsĂŠg kĂśtelez // Talent oblige Weiner Ensemble 2017.02.24.

2017. február 24. (péntek) // Friday 24 February 2017, 19.00 Solti Terem // Solti Hall A tehetség kötelez // Talent oblige A Weiner Ensemble kamaraestje // Weiner Ensemble Chamber Recital Anton Webern: Passacaglia, op. 1 (Dani Imre átirata // arrangement by Imre Dani) Maurice Ravel: Lúdanyó meséi // Ma mère l’oye (Tornyai Péter átirata // arrangement by Péter Tornyai) 1. Csipkerózsika pavane-ja 2. Hüvelyk Matyi 3. Csúnyácska, a pagodák császárnője 4. A Szépség és a Szörnyeteg párbeszéde 5. Tündérkert // 1. Pavane de la Belle au bois dormant 2. Petit Poucet 3. Laideronette, impératrice des pagodes 4. Les entretiens de la Belle et de la Bête 5. Le jardin féerique Weiner Leó: Passacaglia, op. 44 (Bán Máté átirata // arrangement by Máté Bán) Arnold Schönberg: Kamaraszimfónia // Chamber Symphony, op. 9/1 (Anton Webern átirata // arrangement by Anton Webern) Sonata. Allegro - Scherzo - Development - Adagio - Recapitulation Weiner Ensemble: BAKSAI Réka (hegedű // violin); BÁN Máté (fuvola // flute); DANI Imre (zongora // piano); JÁMBOR Janka (cselló // cello); PÁLFI Csaba (klarinét // clarinet) Közreműködik // Featuring: FÜR Anikó (színművész // actor)

2014 szeptemberében a Zeneakadémia néhány végzős, illetve doktorandusz hallgatója együttest alakított. Elsődleges céljuk azóta is változatlan: az úgynevezett Pierrot ensemble – a fuvola, klarinét, hegedű, cselló és zongora együttese, azaz Arnold Schönberg Pierrot lunaire- jének előadógárdája – repertoárjának népszerű­ sítése, illetve bővítése. 2016-os hollandiai versenyeredménye óta (3. helyezést ért el) a Weiner Ensemble nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi hírnév útján is elindult. Ma esti hangversenyük műsorán átiratok szerepelnek, újszerű, szokatlan megvilágításba helyezve az alapul vett műveket.

A koncert zárószámaként hangzik majd el Arnold Schönberg Kamaraszimfóniája Anton Webern átiratában; mint Tornyai Péter zeneszerző megfogalmazta, ő maga éppen Weberntől tanulta meg azt, hogy a hangszerelés, az átiratkészítés a zenei anyag analízise és interpretációja is egyben. Ebből az elemző, értelmező interpretá­ cióból fakadóan tehát az átiratnak nem kell feltétlenül olyannak lennie, amilyet akár maga a szerző is elkészíthetett volna.

Az op. 1-ként jelölt Passacaglia Anton Webern diplomadarabja volt. Maga a címadó műfaj egy variációsorozatot jelöl, melyben a basszus folyamatosan jelen lévő témája jelenti a kapcsot az egyes variációk között. Ezt a technikát alkalmazza művében Webern is, bár a forma kezdeti szigorúsága a variációk során fellazul. Korai műről lévén szó, a Passacaglia textúrájában még nem érhetőek tetten a Webernre később jellemző kompozíciós technikák. A zenei anyag alapvetően tonális, bár a harmóniafűzésben már felbukkan­ nak merész megoldások. Dani Imre, a Weiner Ensemble zongoristája átiratában arra törekedett, hogy az öttagú ensemble a maga sajátos hangszínei révén a lehető leghívebben közvetítse az eredeti nagy­ zenekari hangzást. A hangszerelés sok esetben Webern zenekari megol­dásait követi, az ütőhangszeres effektusokat pedig preparált zongora helyettesíti. A legnagyobb feladatot a szimfonikus zenekaron megvalósított zenei építkezés kifejezőerejének

kamara­együttesre való adaptálása jelentette. Dani Imre a hang­ szereléstechnikai megoldások keresése során azt tartotta szem előtt, hogy Webern zeneszerzői szándéka a lényegesen kisebb együttes esetében is maximálisan érvényesülni tudjon.

A Weiner Ensemble a nemzetközi karrierjét elindító hollandiai versenyre Maurice Ravel Lúdanyó meséi című művéből rendelt kamarazenei átiratot, amelynek elkészítésére Tornyai Pétert kérték fel. Ravel 1908-ban kezdte komponálni az öttételes művet, mely 1910-ben négykezesként látott napvilágot, majd 1911-ben a zeneszerző átdolgozta zenekarra is. Az átirat készítése folyamán Tornyai mindkét verzió megoldásait figyelembe vette. Mivel a kamarazenei faktúra a zenekari szövetnél sokkal gyakoribb és gyorsabb szólamátadásokat tesz lehetővé, mozgékonysága révén lehetőség nyílik az egyes motívumok összefüggéseinek hangsúlyozására. Az átiratokra általában jellemző, hogy a zongoraszólamba zsúfolják be azokat a szólamokat, hangokat, amelyek máshol nem kezelhetőek. Tornyai ezzel szemben szándékoltan áttetsző zongoraszólamot alakított ki. Átiratában bőséggel alkalmaz a kortárszenében meghonosodott, újszerű játék­technikákat, melyek a hangszerek új oldalát mutatják be. Ilyenek például az üveghangok, felhang-játékok és a hangszerek különböző preparációi. Annál inkább helyénvaló lehet ez a megközelítés, mivel maga Ravel volt az egyik, aki a hangszínek és a hangszerek technikai lehetőségei iránt tanúsított ötletgazdag és kísérletező attitűdjével gyakorlatilag utat nyitott a 20. század második felében jellemző, nem szokványos játékmódok felé.

Műfaját tekintve Webern művére rímel a koncert második részét nyitó kompozíció, Weiner Leó Passacagliája. Szintén variáció­ sorozatot hallunk tehát, melyben a lassú, méltóságteljesen vonuló basszustéma egyre sűrűbben írt változatokon át egyfajta csúcspontig jut el, majd visszacsendesedik a kiindulópont nyugalmáig. A művet a Weiner Ensemble fuvolistája, Bán Máté

alkalmazta kamaraegyüttesre; a bemutatóra azon a 2015-ös koncerten került sor, amelyen az együttes első alkalommal lépett Weiner Ensemble-ként színpadra. Az átirat készítésének folyamata hasonlít Ravel művének esetéhez, hiszen Weiner kompozíciója is két változatban maradt fenn. Az első verziót Weiner zongorára írta meg 1936-ban, majd közel húsz évvel később, 1955-ben átdolgozta zenekarra is. Jóllehet a két verzióban a mű dramaturgiája teljesen azonos, mindkét változat messzemenően kihasználja az adott apparátus, tehát a zongora, illetve a szimfonikus zenekar nyújtotta lehetőségeket. A hangszerszerű és hangszertől idegen megoldásokat mélyrehatóan tanulmányozva és egymással összevetve alakította ki Bán Máté saját Weiner-értelmezését, mely egy adekvát kamarazenei változatként szerepelhet majd a koncertműsorokon.

A koncert zárószáma mester és tanítvány alkotóműhelyébe enged izgalmas bepillantást. Arnold Schönberg 1906-ban írta meg első Kamaraszimfóniáját, melyet később többször átdolgozott. 1912 körül zongorás változatot, 1922-ben szimfonikus zenekari átiratot készített az eredetileg tizenöt hangszerre írt, rendkívül komplex szerkesztésű kompozícióból. Szintén 1922-ben készítette el Schönberg szenvedé­ lye­sen elkötelezett tanítványa, Anton Webern saját átiratát a műből, mely az egybekomponált, de jól felismerhetően négy szakaszra tagolódó Kamaraszimfóniát a Pierrot ensemble-ra alkalmazza.

Az apparátust Schönberg javasolta tanítványának, mivel így lehetőség nyílt a későbbiekben a Pierrot lunaire-t és a Kamara­ szimfóniát egy koncerten előadni. Webern átiratának a gyakorlati megfontoláson túlmutató jelentősége abban rejlik, hogy általa egyértelműen felszínre kerülnek a Kamaraszimfónia szimfonikus igényű anyagában rejtetten jelenlévő kamarazenei indíttatású technikák.

This fantastic formation made up of young people totally committed to chamber music play pieces in arrangements the majority of which were written by members of the chamber ensemble themselves. Webern’s opus 1 is followed by Ravel’s fairy tale depicted with soaring fantasy, with the closing work reserved for the intriguing tonalities of Schönberg’s Chamber Symphony No. 1.

Furthermore, there is a piece from 1936 by the eponym of the ensemble – one of the greatest teachers of Hungarian music of the 20th century; it shares the same name as the opening work (Passacaglia). The unorthodox choice of programmes, the daring and innovative undertakings of the Weiner Ensemble formed in 2014 have attracted attention, not to mention the fact that their instrument line-up is also pretty unusual. These gifted players came third at the Orlando International Chamber Music Competition organized in the Dutch town of Kerkrade in August 2016. This achievement also entitled them to appear at the prestigious Orlando Festival.

A Tehetség kötelez bérlet következő hangversenyei // Upcoming Concerts of Talent Oblige Series 2017.03.16. | 19.00 S cheuring Kata kamaraestje // Kata Scheuring Chamber Recital 2017.04.09. | 19.00 Nyári László és Szabó Marcell kamaraestje // László Nyári & Marcell Szabó Chamber Recital 2017.04.23. | 19.00 K okas Dóra és Perényi Benjámin kamaraestje // Dóra Kokas & Benjámin Perényi Chamber Recital

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

ITT ÉS MOST

BACHTÓL FRANK MARTINIG DOBOZY BORBÁLA ZENEKARI ESTJE Dobozy Borbála (csembaló); Ránki Fülöp (zongora); Razvaljeva Anasztázia (hárfa); Budapesti Vonósok; Vezényel: Kamp Salamon

2017.03.03.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: OZSVÁRT Viktória Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2017. február 10. // Finalized: 10 February 2017 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper