239 20170125 liszt academy konzi leaflet

Konzis koncertek // Konzi Concerts 2017.01.25. 2017.02.01.

2017. január 25. (szerda) // Wednesday 25 January 2017, 19.30 Nagyterem // Grand Hall „5lett” – jubileumi különkiadás // ‘5idea’ – special anniversary edition Bartók Konzi – Új Zene // Bartók Konzi – New Music Edward Elgar: Pomp and Circumstance, op. 39/1 Gustav Holst: 1. (Esz-dúr) szvit // Suite No. 1 in E-flat major, op. 28/1 1. Chaconne 2. Intermezzo 3. March Lendvay Kamilló: Ünnepijáték nyitány // Festival Overture Hidas Frigyes: Szvit fúvószenekarra // Suite for Wind Orchestra A Bartók Konzi fúvószenekara // Wind Orchestra of Béla Bartók Conservatory of Music; Vezényel // Conductor: KISS Zoltán szünet // intermission Aaron Copland: Fanfare for the Common Man Charles Ives: Central Park in the Dark Igor Stravinsky: Ebony Concerto 1. Allegro moderato 2. Andante 3. Moderato Aaron Copland: Appalachian Spring – zenekari szvit // Appalachian Spring – Suite for Orchestra 1. Very slowly 2. Fast (allegro) 3. Moderate (moderato) 4. Quite fast 5. Still faster (subito allegro) 6. Very slowly 7. Calm and flowing (doppio movimento) 8. Moderate (moderato) – Coda KÉRINGER Dávid (klarinét // clarinet) A Bartók Konzi Szimfonikus Zenekara // Symphony Orchestra of Béla Bartók Conservatory of Music Vezényel // Conductor: DUBÓCZKY Gergely

A Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium ifjú muzsikusai ebben a koncertévadban immár másodszor mutatkozhatnak be a Zeneakadémián. Ünnepi alkalom a mai, öt éve indult ugyanis a „Bartók Konzi – Új Zene” projekt hagyománya, melynek keretében kortárs­zenei kurzusokon és koncerteken vehetnek részt az intézmény diákjai. A mai születésnapi koncert a Zeneakadémia Nagytermében kap helyet, hogy minél több konzis növendék lehessen aktív részese a jeles eseménynek.

A hangverseny első felében az iskola 2008-ban alapított koncertfúvószenekarát hallhatjuk, mely csupán néhány éve tartó működése ellenére számos kiváló versenyeredménnyel és sikeres fellépéssel gazdagította a Konzi hírnevét. Az együttes valódi színfoltja az intézmény életének, tagjai nagy lelkesedéssel vesznek részt a közös munkában, amit – a mai koncert első feléhez hasonlóan – Kiss Zoltán vezet.

A százhatvan éve született brit zeneszerző, Edward Elgar számára a századforduló szakmai fordulópontot is jelentett. Ekkor aratott világra szóló sikert, melyben nagy szerepe volt a Pomp and Circum­stance Marches (azaz Ünnepi és alkalmi indulók) című, hat kompozíciót magába foglaló sorozat első darabjának. A mű triójában ugyanis Elgar a Land of Hope and Glory (Remény és dicsőség földje) kezdetű angol hazafias dalt használta fel. A szerző által vezényelt liverpooli ősbemutató után néhány nappal, 1901 októberében a londoni Queen’s Hall-ban is elhangzott a darab a Promenade Concerts (ma BBC Proms néven ismert) fesztiválon, ahol a közönség üdvrivalgását csak három egymás utáni előadás tudta csitítani.

Az Elgar-kortárs – és elsősorban A bolygók című zenekari ciklu­sáról ismert – Gustav Holst szvitjével folytatódik a műsor.

A fúvós­zenekari repertoár egyik sarokkövévé vált, változatos hangzásvilággal gyönyörködtető darab a szerző első ilyen apparátusra írt műve, gondos felépítettsége mégis a műfajban való jártasságra utal. Holst kiváló harsonás volt, évekig a

Skót Zenekar tagja, tanulóévei alatt pedig kisebb tengerparti együttesekben játszott – már akkor elégedetlen volt az ottani fúvószenekari repertoárral, amit később ő maga gazdagított valódi mesterművekkel.

Csupán két hónapja hunyt el az Ünnepijáték nyitány szerzője, Lendvay Kamilló, Kossuth-, és Erkel-díjas zeneszerző-karmester, aki zeneakadémiai tanulmányai alatt a Légierők Zenekara trombitásaként is működött. Zeneszerzői munkássága rendkívül szerteágazó, a zenei műfajok csaknem mindegyikére kiterjed, műveit pedig a hazai koncertpódiumokon kívül Európa és Ázsia országaiban, illetve az Egyesült Államokban is rendszeresen játsszák.

Az Erkel-, és Bartók–Pásztory-díjas Hidas Frigyes a legtermé­ kenyebb és legtöbbet játszott magyar fúvószenekari szerző, az életműve zömét adó, fúvós hangszerekre írott művei révén világszerte az egyik legjátszottabb 20. századi magyar komponista.

Négy tételes szvitje sikerdarabként szerepel a Bartók Konzi fúvós­ zenekarának repertoárján.

Az ünnepi koncert második felében a Zeneakadémia gyakorló­ iskolájának másik nagy hangszeres együttese foglal helyet a Nagy­terem színpadán. A szimfonikus zenekar a nyolcvanas években, Szabó Tibor vezetése alatt vált állandó és megbecsült szereplőjévé Budapest zenei életének. Az együttest 2014 szeptem­ bere óta Dubóczky Gergely vezeti. A harmincas éveiben járó karmester-matematikus a hazai egyetemek mellett a Bard College ösztöndíjasaként tanult New York államban, valamint utóbb Bécsben, Mark Stringer osztályában. 2014 nyarán a Bayreuthi Ünnepi Játékok ösztöndíjasaként vendégszerepelt a fesztiválon.

Elkötelezett híve a barokk és a kortárs zenének is, számos mű ősbemutatója fűződik a nevéhez.

A Konzi szimfonikus zenekara az ő irányításával az Egyesült Államok muzsikájából ad ízelítőt emblematikus szerzők darabjai

révén. Aaron Copland zeneszerző, zenepedagógus és karmester a II. világháború utáni amerikai zene kulcsfigurája volt. Zeneszerzői munkásságára, stílusára eleinte Debussy és Stravinsky, később a jazz elemei hatottak. Az 1942-ben, eredetileg rézfúvós és ütős hangszerekre írt Fanfare for the Common Man a II. világháborúban elesett közembereknek állít emléket. A hangverseny zárószáma szintén Copland-mű: az Appalachian Spring (Appalachi tavasz) című, tizenhárom hangszerre komponált balett zenéjéből össze­ állított szvit.

Míg Copland a világháború után, Charles Ives az azt megelőző időszakban volt az amerikai zeneélet meghatározó egyénisége.

A Central Park in the Dark (A Central Park sötétben) című művében egy elképzelt képet komponált meg: a természet és a külvilág zajait, amit egy, az alkotás idejéhez mérten harminc évvel korábban élt ember hallhatott forró nyári éjszakákon a parkban, mielőtt az autók és a rádióhullámok kisajátították volna a földet és a levegőt.

A vonósokon megjelenített csendes éjjeli duruzsolást különféle zajok szakítják meg: kaszinóból kiszűrődő hangok, baglyok huhogása, csecsemősírás, utcazenészek… Majd újra elcsendesül minden, s csak a sötétség hallható.

Stravinsky már a húszas években kísérletezett az új, hódító amerikai stílussal, leghíresebb jazz-ihletésű művét, az Ebony Concertót azonban csak 1945-ben írta meg a sztárklarinétos Woody Hermannek és big bandjének – a cím (Ébenfa concerto) a szólóhangszer anyagára utal. Bár a darab hangzása korántsem klasszikus, formáját tekintve hagyományos versenymű: az első tétel szonáta-allegro, a második lassú – ez esetben blues –, az utolsó pedig variációs tétel kódával. A szólista Kéringer Dávid, akit elsősorban a Virtuózok című tehetség­ kutató műsorból ismerhet a közönség. A fiatal művész hazai pályán játszik, hiszen jelenleg a Zeneakadémia hallgatója, és hazai csapattal is: egyetemi tanulmányai előtt ugyanis maga is a Bartók Konzi növendéke volt.

The tradition of the ‘Bartók Konzi – New Music’ project day started five years ago, hence the concert title. The wind orchestra formed in 2008 and with several competition wins to their name perform works by two British and two Hungarian composers: the first from the popular orchestral march series by Elgar, born 160 years ago, while the audience can also enjoy the varied tonality of the superb suite by the unfairly ignored composer of The Planets orchestral cycle, which has become a cornerstone of the wind orchestra repertoire. After the compositions of these two British composers, both of whom died in 1934, is the overture of Kamilló Lendvay and a piece by Frigyes Hidas. After the intermission the symphony orchestra (founded in the 1980s) play music written in the United States by major composers: Aaron Copland and Charles Ives.

Stravinsky’s ragtime-like, jazz rhythmed Ebony Concerto is joined by the particularly gifted virtuoso clarinettist Dávid Kéringer.

ALEXANDRE THARAUD

BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

TÍZ ÚJ BÉRLET KÜLÖNLEGES KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

2017. február 1. (szerda) // Wednesday 1 February 2017, 19.00 Solti Terem // Solti Hall In memoriam Kodály Kodály Zoltán: 114. genfi zsoltár // Psalm of Genf No. 114 ELEKES Zsuzsanna (orgona // organ) Kodály Zoltán: Új esztendőt köszöntő // A Christmas Carol Kodály Zoltán: Túrót eszik a cigány // See the Gypsies Munching Cheese Kodály Zoltán: Székely keserves // Transylvanian Lament Kodály Zoltán: Mátrai képek // Mátra Pictures Kodály Zoltán: Este, rózsám, ne jöjj hozzám // Do not come to-night SZILÁGYI Júlia (ének // vocals) Kodály Zoltán: A tavasz // The Spring PINTÉR Zsolt (ének // vocals) Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt // From distant mountains JÓZAN Vivien (ének // vocals) Kodály Zoltán: Nausikaa SZABÓ Cintia (ének // vocals) Kodály Zoltán: Bordal // Drinking Song CSÖLLEY Martin (ének // vocals) Kodály Zoltán: Tiszán innen, Dunán túl // Hither To The Tisza TUZNIK Natália, TÓTH Tamás (ének // vocals)

szünet // intermission Kodály Zoltán: Adagio PETRUSKA Emma (cselló // cello) Kodály Zoltán: Lírikus románc // Romance Lyrique ASZTALOS Dorottya (cselló // cello)

Kodály Zoltán: Capriccio HARTMANN Domonkos (cselló // cello) Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz // Hymn to St. Stephen Kodály Zoltán: Magyarország címere // The Crest of Hungary Kodály Zoltán: Naphimnusz // Adoration Kodály Zoltán: Norvég lányok // Norwegian Girls Kodály Zoltán: Esti dal // Evening Song Kodály Zoltán: Kállai kettős // Double Dance of Kálló 1. Felülről fúj az őszi szél 2. Jó bort árul Sirjainé 3. Kincsem, komámasszony 4. Nem vagyok én senkinek sem adósa GÁBORNÉ JÁSZBERÉNYI Lilian, KOVÁCS Kálmán (zongora // piano) A Bartók Konzi Kamarazenekara // Chamber Orchestra of Béla Bartók Conservatory of Music (művészeti vezető // artistic director: TUSKA Zoltán) A Bartók Konzi Vegyeskara Karvezetők // Choral Directors: PAPP Edit, GYŐRFFY Katalin

Néhány nappal ezelőtt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép­ iskola zenekarai mutatkoztak be a Zeneakadémián. Ezúttal az iskola harmadik nagy együttesét, a vegyeskart, illetve magánének és cselló szakos növendékeket hallhat a közönség, amint a fél évszázada elhunyt Kodály Zoltán előtt tisztelegnek.

A Konzi vegyeskara közel száz főt számlál, és elsősorban a billentyűs és elmélet tanszakok növendékeiből áll. Jelenlegi hangzásának létrehozásában elévülhetetlen érdeme van a Lisztdíjas Ugrin Gábornak, aki közel négy évtizeden keresztül vezette az énekkart. Az együttes repertoárja igen széles, a tisztán vokális darabok előadásán felül rendszeresen részt vesznek oratorikus művek bemutatásában is. A kórus jelenleg Papp Edit és Győrffy Katalin irányítása alatt működik.

A mai műsor első blokkját öt vegyeskari mű alkotja. Kodály összesen hét genfi zsoltárszöveget dolgozott fel, melyekből egyedül a 114-hez komponált orgonaszólamot – ezt a művet ugyanis a Pozsonyi úti Református Egyházközség rendelte a templom orgonájának felszentelésére. 1924. december 1-jén hangzott el első alkalommal a Psalmus Hungaricus azon verziója, amelyben gyermekkar is közreműködik. Feltehetően az ekkor szerzett tapasztalat keltette fel a komponista érdeklődését az előadói apparátus iránt. 1925. április 2-án a Wesselényi utcai fiúiskola kórusa már fel is lépett a számára komponált Víllő és Túrót eszik a cigány című gyermekkarokkal, melyekből – egy köszöntő után – most a második vegyeskari átdolgozását hallhatjuk.

Míg a gyermekkarok többsége népi ihletésű, a vegyeskarok inkább a 19. és 20. századi magyar költészetet dolgozzák fel.

Az 1934-ben komponált Székely keserves a népdalkórusok közé tartozik, de irodalmi tapasztalatoktól termékenyül meg. Erre utalnak a balladai vonások, a variációs forma és a képszerűség, de az is, hogy Kodály mindössze egyetlen dalt dolgoz fel, nem pedig népdalcsokrot, szvitet állít össze, mint a műsor egy másik alkotása, a Mátrai képek esetében. Az utóbbi ciklus szvitszerűen megszólaló népdalai egy tragikus emberi sorsot, az otthonától messze száműzött betyár élettörténetét mutatják be.

A koncert következő részében a Konzi magánének szakának növendékei lépnek színpadra szólódalokkal és duettekkel. Az Este, rózsám, ne jöjj hozzám a Magyar népzene című, zongorára és énekhangra írt népdalfeldolgozásokat tartalmazó sorozat egyik darabja, ahogy az ezt követő A tavasz is. Ezután a Székelyfonó egy részletét hallhatjuk, majd az Odüsszeiából ismert Nausikaa alakja elevenedik meg. A Bordalt követően végül a Háry János egy részlete, Örzse és a címszereplő kettőse, a Tiszán innen, Dunán túl hangzik el.

Három hangszeres mű színesíti a mai hangverseny nagyrészt vokális darabokból álló programját. Kodály 1905-ben komponálta az Adagiót a kiváló hegedűművésznek, Waldbauer Imrének.

A műből Kodály 1910-ben mélyhegedű- és gordonkaváltozatot is készített, míg nagybőgőre Duka Norbert írta át. Ezt követi az igen fiatalon, tizenhat esztendősen komponált Lírikus románc, majd az I. világháború alatt írt Capriccio, amely rendkívül magas technikai követelményeket állít előadója elé.

Az estét kórusblokk zárja Kodály nagyszabású és talán legis­mer­ tebb vegyeskari kompozícióival. Két hazafias mű, majd az egysoros héber hinmuszszöveget feldolgozó Naphimnusz és a Weöres Sándor versére írt Norvég leányok hangzik el, hogy végül az eredetileg férfikarra szánt Esti dal, a magyar kórusirodalmat világszerte fémjelző darab után a nagyívű, részben cselekményes (szerelmi cívódást megjelenítő), zenekari kíséretes Kállai kettős koronázza meg a hangversenyt.

Leading ensembles and soloists of the Béla Bartók Conservatory of Music pay tribute to Zoltán Kodály, who died half a century ago this year, with a programme which despite the composer’s celebrated status still counts as a curiosity. The fact is that although works from the diverse oeuvre of this highly influential composer, folk musicolo­ gist and music educator are regularly performed at concerts, several genres are only rarely represented in the same programme. Centre stage is taken by the well-known grand works for mixed chorus, with major cycles closing off the parts: a kaleidoscopic arrangement of folk songs from the Mátra collection, and the Double Dance of Kálló with dance songs to orchestral accompaniment. Furthermore, there is the evergreen Evening Song as well as the masterpiece Hymn to King St. Stephen, a work lasting just a few minutes in the dramatic scale of the great series. In addition to well-known songs there are a few more unusual pieces, similarly to those penned for cello; Kodály’s Adagio written when he was just 23 and Capriccio along with Romance Lyrique composed at the tender age of 16.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: HÓZSA Zsófia Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2017. január 13. // Finalized: 13 January 2017 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper