230 20161129 liszt academy fenyo leaflet

Négyszer négyes // Four by Four Fenyő László & Philharmonia Quartett Berlin 2016.11.29.

2016. november 29. (kedd) // Tuesday 29 November 2016, 19.30 Nagyterem // Grand Hall Négyszer négyes // Four by Four Fenyő László & Philharmonia Quartett Berlin Joseph Haydn: g-moll vonósnégyes // String Quartet in G minor, op. 74/3 (Hob.III:74) 1. Allegro 2. Largo assai 3. Menuetto: Allegretto – Trio 4. Allegro con brio Wolfgang Rhim: Grave szünet // intermission Franz Schubert: C-dúr vonósötös // String Quintet in C major, D. 956 1. Allegro ma non troppo 2. Adagio 3. Scherzo: Presto. Trio: Andante sostenuto 4. Allegretto – Più allegro FENYŐ László (cselló // cello) Philharmonia Quartett Berlin: Daniel STABRAWA, Krzystof POLONEK (hegedű // violin); Neithard RESA (brácsa // viola); Dietmar SCHWALKE (cselló // cello) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Fenyő László, a Philharmonia Quartett Berlin tagjai, valamint Mona Dániel moderátor és Czinege Ádám tolmács várják az érdeklődőket.

„A 18. században a társalgás művészete a civilizáció fontos része volt: a legnagyszerűbb eredményei közé sorolhatjuk Haydn vonósnégyeseit” – jellemezte egy alkalommal az osztrák mester művészetének és a zene társadalmi életének kapcsolatát a korszak neves kutatója, Charles Rosen. A kvartett műfaja Haydn fiatalkorában újdonságnak számított. Formai és hangzáslehetőségei természetesen számos zeneszerzőt foglalkoztattak a 18. század második felében, e művészek közül a legmesszebbre azonban kétségkívül az Esterházyak Kapellmeistere jutott. Forma­kezelésé­ nek szellemessége, váratlan aszimmetriáktól eleven strukturális ötleteinek invenciógazdagsága hamar ismertté is tette Haydn nevét szerte Európában, fogalmazásmódjának gördülékenysége pedig, amelynek konverzációs jellege – ahogyan azt Rosen is megállapította – kétségkívül vonósnégyeseiben nyilvánult meg a legvilágosabban, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a Bécs környéki stílus néhány évtized leforgása alatt Európa többékevésbé egységes és hivatalos zenei nyelvévé vált.

Szokatlan hírnevét Haydn maga is megtapasztalhatta, amikor az 1790-es években két alkalommal hosszabb időt Londonban töltött. Az angol főváros nagyszabású és nyilvános koncertélete, amely olyannyira eltért az Eszterházán, de akár Bécsben tapasztaltaktól is, egészen lenyűgözte, és arra indította, hogy műveiben új, a nagyobb közönség megnyerésére törő szerkezeti megoldásokat alkalmazzon. Friss tapasztalatai jól érzékelhetőek op. 74-es kvartettsorozatának hangvételén is. A darabok egy olyan ciklus részei, amelyeket Haydn 1793-ban, két angliai útja között komponált Bécsben Apponyi grófnak dedikálva (a féltucatnyi művet utóbb a kiadó a bevétel maximalizálására törekedve két csokorban, hármasával jelentette meg op. 71-ként és op. 74-ként). A hat kompozíció közül a legnépszerűbb alkotás az utolsó, g-moll darab, amelynek könnyedén szerkesztett polifóniája és elegáns nyelvezete, valamint nyitótételének komplex strukturális terve és lassú tételének éneklő tágassága éppúgy tanúskodik azokról a zeneszerzői eredményekről,

amelyeket Haydn a Kismartonban és Eszterházán töltött évtizedek alatt elért, mint azokról az új tapasztalatokról, amelyekre a sziget­ országban tett szert. „A mozgás és a nyugalom a zenei folyamat legtermészetesebb, legalapvetőbb formái. (...) Megállunk – hallgatunk – továbbmegyünk.

Ez az élet.” Wolfgang Rihm fogalmazott így Grave című darabjával kapcsolatban. A mű a nyugalom pillanatainak sorozata, megszakítva olyan átmeneti gesztusokkal, melyek gátat szabnak az emlékek végtelen áramlásának. A Grave esetében ezek az emlékek konkrét személyhez, Thomas Kakuskához, az Alban Berg Quartett egykori brácsásához kapcsolódnak. Rihmet ugyanis egészen fiatal korától, a nyolcvanas évek elejétől szoros kapcsolat fűzte a kvartett tagjaihoz, akikhez épp abban az évben csatlakozott Kakuska, amikor az együttes Rihm 4. vonósnégyesének előadására készült.

Negyedszázaddal később, 2005-ben, az akkor elhunyt zenész emlékének dedikálva született meg a Grave, amely rendkívül érzékenyen mutatja be a brácsának a vonósnégyesben betöltött sokszínű szerepét.

Ikonikus C-dúr vonósötösében Schubert szokatlan hangszerelést alkalmazott: a vonósnégyes apparátusát nem brácsával, hanem csellóval, a középszólamok hagyományos dúsítása helyett a mélyebb regisztert erősítve egészítette ki. A hangszínekben fellelhető változatosság a zenei karakterekre is jellemző: a lírai szakaszok vadabb, olykor egyenesen bomlasztó karakterű részekkel állnak szemben. A darabot ma a kamarazene-irodalom egyik csúcsaként tartjuk számon, a maga idejében azonban közel sem volt ilyen népszerű. A Schubert által felkeresett kiadó, Heinrich Albert Probst elutasítóan fogadta a művet (valószínűleg anélkül, hogy igazán tudta volna, miről mond le; inkább újabb dalok és népszerű zongora­művek komponálására kérte Schubertet), az 1828-ban komponált mű első nyilvános előadására pedig egészen 1850-ig kellett várni.

„Mindig is olyan gyönyörű előadásban szeretném hallani a zenét, ahogyan Önök játszanak.” Nem kisebb művész, mint Yehudi Menuhin nyilatkozott így a Philharmonia Quartett Berlin együtteséről.

Wigmore Hall-beli debütálásukat követően a londoni sajtó pedig egyszerűen csak úgy emlegette őket: „négyen a legjobbak közül”.

Az egységes hangzásáért és hibátlan játékáért dicsért együttes a vonósnégyesek abszolút élvonalába tartozik, legyen szó Európa, az Egyesült Államok, Japán vagy Dél-Amerika hangversenytermeiről.

Leggyakrabban a Berlini Filharmónia Kamaratermében koncertez­ nek, de olyan neves helyszínek és rendezvények is otthont adnak előadásaiknak, mint a New York-i Carnegie Hall vagy a Salzburgi Ünnepi Játékok. A Philharmonia Quartett Berlin repertoárja több mint száz művet foglal magában, Beethoven mellett többek között Reger, Sosztakovics és Britten műveiből készült felvételeik is díjnyertesek.

A vonósnégyes partnereként a Schubert-kvintettben a rendkívüli technikájú és páratlan kifejezőkészségű gordonkaművész, Fenyő László lép színpadra. Fenyő 2014 óta a Kelemen Kvartett csellistájaként is ismert, emellett rangos zenekarok által keresett szólista és elkötelezett tanáregyéniség. 2004-ben megnyerte a Kronbergi Nemzetközi Pablo Casals Gordonkaversenyt, 2005-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Több alkalommal játszott Krzysztof Penderecki vezényletével, aki előszeretettel bízza rá csellószólót alkalmazó műveinek megszólaltatását. Fenyő László egy Matteo Goffriller mesterhangszeren játszik, mely 1695-ben készült Velencében.

“Consistent, pure intonation”; “a dense and yet multifaceted sound”; “a thorough exploration and unfolding of the layers of the composition”. These are just some of the comments of a critic a few years ago. And the truth is that Germany-based cellist László Fenyő really does handle – indeed dominate – the instrument in a most dazzling manner. He first caught the attention of the world in 2004 with his virtuoso and suggestive performance style when coming first at the International Pablo Casals Violoncello Competition in Kronberg. The Philharmonia Quartet Berlin were formed over 20 years ago from members of one of the world’s best ensembles, the Berlin Philharmonic, and they went on to gain a strong reputation in their own right among chamber formations.

Their repertoire is simply vast; they take on both the classics and works of 20th century composers with a sure hand and huge energy.

The programme contains relatively late and strongly passionate compositions: the most popular, elegant and complex string quartet from Haydn’s op. 74 ( in G minor), the contemporary German composer Wolfgang Rihm’s Grave, which expressively presents alternation between furious action and silent resignation and a grandiose Schubert masterpiece, the String Quintet in C major, which was created barely two months before the death of the composer, making it perhaps the most touching musical elegy to life’s end.

ALEXANDRE THARAUD

BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

TÍZ ÚJ BÉRLET DECEMBER 31-IG KÜLÖNLEGES, BEVEZETŐ KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: BELINSZKY Anna Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. november 16. // Finalized: 16 November 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper