177 20160302 emerson liszt academy leaflet

winner

Négyszer négyes // Four by Four Emerson String Quartet 2016.03.02.

2016. március 2. (szerda) // 2 March 2016 (Wednesday), 19.30 Nagyterem // Grand Hall Négyszer négyes // Four by Four Emerson String Quartet Franz Schubert: a-moll („Rosamunde”) vonósnégyes // String Quartet (“Rosamunde”) in A minor (D. 804) 1. Allegro ma non troppo 2. Andante 3. Menuetto. Allegretto – Trio 4. Allegro moderato (1. hegedű // 1st violin: Philip SETZER) Bartók Béla: IV. vonósnégyes // String Quartet No. 4 (BB 95) 1. Allegro 2. Prestissimo, con sordino 3. Non troppo lento 4. Allegretto pizzicato 5. Allegro molto (1. hegedű // 1st violin: Eugene DRUCKER) szünet // intermission Pjotr Csajkovszkij: III. (esz-moll) vonósnégyes // String Quartet No. 3 in E-flat minor, op. 30 1. Andante sostenuto – Allegro moderato 2. Allegretto vivo e scherzando 3. Andante funebre e doloroso, ma con moto 4. Finale. Allegro non troppo e risoluto (1. hegedű // 1st violin: Eugene DRUCKER) Emerson String Quartet: Eugene DRUCKER, Philip SETZER (hegedű // violin) Lawrence DUTTON (brácsa // viola) Paul WATKINS (cselló // cello) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Eugene Drucker, Philip Setzer, Lawrence Dutton, Paul Watkins, valamint Tóth Endre zenetörténész várják az érdeklődőket.

„Jól emlékszem még: 14 éves koromban hallottam először Beethoven cisz-moll kvartettjét; rajongtam érte, meg akartam ismerni. Persze ez nem ment olyan könnyen: a pénz nálunk szűkén volt; várni kellett a következő karácsonyig, s akkor se a partitúráját kaptam meg, hanem a négykezes zongorakivonatot” – írta a fiatal Bartók egyik levelében. Az udvarlási céllal fogalmazott vallomás címzettje Geyer Stefi, a zeneszerző első nagy szerelme, s bizonyára nem véletlen, hogy a majdani csalódás művészi feldolgozásakor Bartók éppen a vonósnégyes műfajához fordult (I. vonósnégyes, 1908).

Vikárius László szerint „a műfajválasztást valószínűleg részben belső okok – a tragikus befeléfordulás – diktálják” (Modell és inspi­ ráció Bartók zenei gondolkodásban). A kvartett műfaja ezúttal tehát a legszemélyesebb, mondhatni alanyi, lírai megnyilatkozások számára biztosít keretet, ám mindez korántsem evidens. A műfaj Haydn nevével fémjelezhető első nagy korszakának vonósnégye­ sei­ben ugyanis a legritkább esetben találkozunk vallomászenékkel, a kvartett-írás (és tegyük hozzá, hogy maga a kvartettezés is) a legmagasabb szintű intellektuális tevékenység, a teremtő géniusz ténykedése a racionalitás birodalmában. Ám Beethoven utolsó vonósnégyesei (1825–1827) – mint például a Bartók által hivatkozott cisz-moll darab (op. 131) – alapjaiban változtatták meg ezt a képet. A műfaj immár nem kizárólag a kompozíciós technika „csúcslaboratóriuma”. A szabad kísérletezés terepe is, ahol a konvenciók költői látomásokban oldódnak fel. A vonósnégyes átalakulása természetesen nem egyedül Beethovenen múlt.

Schubert például – a kései Beethoven-kvartettektől függetlenül – már az 1824 legelején írt a-moll vonósnégyesben a műfajban rejlő lírai potenciált kutatta. Különös egybeesés, hogy a művet ugyanaz az együttes – Razumovszkij herceg Ignaz Schuppanzigh vezette házi-vonósnégyese – mutatta be, mely igen szoros kapcsolatban állt Beethovennel. A Schubert-darab „feltűnő” jegye a dal műfajával való szoros kapcsolat, mely nem pusztán egyes

dalok reminiszcenciaszerű felbukkanására korlátozódik. A kom­ pozíció alapattitűdjében van valami esszenciális dalszerűség.

Sokan rámutattak már a darabot nyitó zenei gesztus és Schubert műfajteremtő dalának (Margit a rokkánál) hasonlóságára, a második hegedű forgómotívuma és a konok ritmusképlet (brácsa, cselló) felett megszólaló melódia közvetlenségére. Ez a képlet nem az érett klasszika kamarazenei szellemében fogant. A komponálás időszakában Schubert önmagát „nyomorult, szerencsétlen emberként” jellemezte, Goethét és saját dalát idézte: „nyugalmam ó jaj, és a szívem oda, és meg nem lelem már soha. Így tudnék egész nap énekelni, és amikor éjjel aludni térek, azt remélem, bárcsak soha nem ébrednék fel többé!” Ám éppen ekkoriban Schubert kevés dalt írt, „ellenben próbálkoztam több hangszeres darabbal, két vonósnégyest és oktettet komponáltam, és még egy kvartettet akarok írni” – foglalta össze terveit. A lírai én, miként majd Bartóknál, absztrakt zenei formákban kereste a megfelelő hangot.

Ugyancsak egy dalt és ezzel Schillert idéz a menüettben is (Die Götter Griechenlands – Görögország istenei, 1819), az Andantéban pedig színházi kísérőzenéjének közjátékából (Rosamunde, Ciprus hercegnője) kölcsönözte a tétel témáját.

Csajkovszkij utolsó vonósnégyese 1876-ban született. A darabot a komponista Párizsban kezdte el írni, a végső forma pedig Moszkvában alakult ki. A kompozíciót a szerző a cseh hegedű­ művész és kvartettjátékos, az 1875-ben elhunyt Ferdinand Laub emlékének dedikálta. Korábban Laub és vonósnégyese mutatta be Csajkovszkij I. és II. vonósnégyesét, de valószínűleg nem kizárólag ezért tekintette őt Csajkovszkij „korunk legnagyszerűbb hegedűsének”. Az esz-moll kvartett premierjére egy privátkoncerten került sor: a művet Nyikolaj Rubinstein lakásán mutatták be. Ekkor még a gyászinduló szólalt meg második tétel gyanánt (Beethoven Eroica-szimfóniájának szerkezetét követve). A tételsorrend megváltoztatása azonban nagyon is érthető, ugyanis így a két nagy­

szabású tétel nem egymás mellett (s nem egymást gyengítve) hangzik el. Csajkovszkij a vonósnégyessel kapcsolatos költői tartalmakról nem nyilatkozott, ám a mű sajátos formája és a megidézett zenei toposzok miatt – hasonlóan Csajkovszkij utolsó három szimfóniájához (f-moll, 1877; e-moll, 1888; h-moll, 1893) – a hallgató megalapozottan gyanakszik valamilyen irodalmi programra. Egyesek az első tétel elégikus hangütéséről és dallam­ gesztusairól az Anyegin (1877–78) harmadik felvonásának néhány helyére asszociáltak, a gyászindulóval kapcsolatban pedig sokan egy orosz ortodox templomi ének inspirációjára hívták fel a figyelmet. „Vonósnégyeseim dallamvilága lényegében nem különbözik a népdalokétól; csak épp hogy a foglalatuk szigorúbb” – mondta Bartók 1937-ben. A IV. vonósnégyes (1928) esetében a szigorú foglalat, a mérnöki szerkezet geometriai középpontjában felhangzó lassú tételben nem nehéz felismerni a népi dallamok egyik típusának, a siratónak – nem mellesleg univerzális – jellegzetességeit.

A zeneszerző e tételt nem pusztán szimmetriapontnak tekintette, sok­jelentésű metaforával a darab „magjának” nevezte.

Az Emerson String Quartet 2016-ban ünnepli megalakulásának negyvenedik évfordulóját; a patinás Juilliard School növendékei 1976-ban döntöttek úgy, hogy hivatásszerűen szeretnék művelni a kamarazene e nemes műfaját. A kvartett névválasztása izgalmas párhuzamot sugall a műfaj átszellemültségével, a hozzá szükséges, végletekig kifinomult játékkultúrával: Ralph Waldo Emerson ameri­kai költő és filozófus a 19. századi transzcendentalista mozgalmak, valamint az individualista törekvések egyik közismert szószólójaként tevékenykedett. A kilencszeres Grammy-díjas Emerson Vonósnégyes először éppen Bartók-albummal érdemelte ki a rangos elismerést, de az elmúlt négy évtized alatt több mint harminc lemezt jelentetett meg, diszkográfiája a vonósnégyesirodalom javát felöleli.

This concert in the Grand Hall of the Liszt Academy by a foremost string quartet promises to be a real treat. One reason is that in 2016 the world-renowned formation celebrates their 40th anniversary.

In 1976 students of the Juilliard School decided they would like to cultivate this noble genre of chamber music professionally.

The choice of name for the quartet draws an exciting parallel with the unworldliness of the genre and the ultimately refined culture of performance: American poet and philosopher Ralph Waldo Emerson was active as a famous advocate of 19th century transcendental movements and the endeavours of individualists.

With their latest triumph, the Emerson String Quartet, nine times Grammy winners, captured a gong for a Bartók album – a first.

Over the past four decades they have released over 30 albums and their discography spans the cream of the string quartet literature.

This concert picks out three immortal, classical works from a fantastically diverse repertoire.

A Négyszer négyes bérlet következő koncertjei // Upcoming Concerts of Four by Four Series 2016.10.26. | 19.30 Keller Kvartett 2016.11.29. | 19.30 Fenyő László & Philharmonia Quartett Berlin

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by MOLNÁR Szabolcs Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. február 15. // Finalized: 15 February 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper