173 201602 tehetseg kotelez leaflet

winner

A tehetség kötelez // Talent oblige 2016.02.11. – Varga Oszkár 2016.03.05. – Karasszon Eszter 2016.04.01. – Razvaljajeva Anasztázia, Seleljo Erzsébet & Pálfalvi Tamás 2016.05.03. – Kállai Vonósnégyes

2016. február 11. (csütörtök) // 11 February 2016 (Thursday), 19.00 Solti Terem // Solti Hall Varga Oszkár hegedűestje // Oszkár Varga Violin Recital Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr hegedű-zongoraszonáta // Sonata for Violin and Piano in B-flat major (K. 454) 1. Largo – Allegro 2. Andante 3. Allegretto Anton Webern: Négy darab hegedűre és zongorára // Four Pieces for Violin and Piano, op. 7 1. Sehr langsam 2. Rasch 3. Sehr langsam 4. Bewegt Johannes Brahms: G-dúr hegedű-zongoraszonáta // Sonata for Violin and Piano in G major, op. 78 1. Vivace, ma non troppo 2. Adagio 3. Allegro molto moderato szünet // intermission Manuel de Falla: Suite Populaire Espagnole (Paul Kochanski átirata // arr. by Paul Kochanski) Bartók Béla: I. rapszódia // Rhapsody No. 1 (BB 94a) 1. Moderato (lassú) 2. Allegro moderato (Friss) 1. El paño moruno 2. Nana 3. Canción 4. Polo 5. Asturiana 6. Jota Leoš Janáček: Hegedű-zongoraszonáta // Sonata for Violin and Piano 1. Con moto 2. Ballada 3. Allegretto 4. Adagio VARGA Oszkár (hegedű // violin) BORBÉLY László (zongora // piano) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Varga Oszkár, Borbély László és Békéssy Lili zenetörténész doktorandusz várja az érdeklődő közönséget.

Varga Oszkár februári hegedűestjének műsora az ifjú művész sokoldalú érdeklődési körét reprezentálja, emellett átfogó képet ad Közép-Európa zenei világáról – rövid spanyol kitekintéssel. Varga szerinte ugyanis fontos a széles látókör, ezért számára nem akkor ideális egy hangversenyprogram, ha kizárólag közismert művekből áll. Az esten kamarapartnere a Zeneakadémia tanára, Borbély László lesz.

Bartók Béla I. Rapszódiáját (1928) Szigeti Józsefnek, Varga Oszkár egyik meghatározó példaképének ajánlotta. A rapszódiában román és magyar táncdallamok laza füzére alakítja ki a népszerű hangver­ senydarabokra jellemző dramaturgiát. Szintén népi anyagok felhasználásával írta meg Manuel de Falla 1914-ben 7 canciones populares españolas című dalciklusát. 1926-ban ebből készítette el Paul Kochanski a hegedű-zongora változatot Suite populaire espagnole címmel. Mivel az átiraton Kochanski közösen dolgozott de Fallával, a radikális átalakítások – például a tételek sorrendjének megváltoztatatása és egy tétel elhagyása – feltételezhetően a zene­ szerző jóváhagyásával történtek. Akár frappáns ráadásszámnak is tűnhetne a sorozat, de elmélyült zenei anyaga és a rafinált felra­ kások jóval többre predesztinálják.

Nem nélkülözi a népzenére jellemző fordulatokat Leoš Janáček hegedűszonátája sem. Maga a mű ugyan alig több negyedóránál, koncentrált tartalma miatt mégis terjedelmét meghazudtolóan súlyosnak hat. Bár az első világháború idején íródott, a tragikus felhangok – például az utolsó tételben a hegedű szárnyaszegett motívum-töredéke – inkább visszatekintve tűnnek háborús gyászzenének, hiszen a szonáta Janácek már korábban kiforrott stílusát képviseli. Janáček szonátájához hasonlóan tömény monda­ nivalót hordoz Anton Webern Vier Stücke című, hegedűre és zongorára írt műve is. Az utolsó műben, Johannes Brahms G-dúr hegedű-zongoraszonátájában a zeneszerző innovatív szelleme mutatkozik meg: bár dallamait nem egy esetben szinte fütyülni lehetne, annyira természetesen hatnak, a harmonizáció mégis az

egyértelműnek látszó felszín szüntelen átértelmezésére sarkall.

A második tétel gyászindulója megrendítő életrajzi aktualitással bír: Brahms keresztfia, a tehetséges hegedűs Felix Schumann a szonáta komponálása idején betegeskedett, majd meghalt. A fináléban Brahms saját dalaiból idéz: a Regenlieder (op. 59) sorozat eső(vagy könny-) cseppjei zárják a művet.

Wolfgang Amadeus Mozart B-dúr hegedű-zongoraszonátájának (K. 454) legfőbb érdekessége a lírai második tétel után következő ambivalens zárótétel, mely bővelkedik a többféleképpen értelmezhető metrikai alakzatokban, és a végletekig menően játszik a hangsúlyokkal, felütéses textúrákkal.

“Oszkár Varga is the sort of superb musician who will be snapped up by a Hungarian or foreign ensemble very quickly indeed.” Barnabás Kelemen’s comment about his student was prompted when the violinist was asked to stand in for Gábor Homoki in the Kelemen Quartet for the 2014–2015 season. In a single year as a member of the quartet, the youthful musician acquired priceless musical experience and appeared at leading international venues such as London’s Wigmore Hall, Amsterdam’s Concertgebouw, BOZAR in Brussels and Musikverein in Vienna. Oszkár Varga graduated from the Liszt Academy as a student of Katalin Kokas and Barnabás Kelemen in May 2015. Earlier he spent a year in New York at the invitation of Albert Markov on a scholarship at the Long Island Conservatory. He has appeared at the Kaposfest on several occasions in the company of top artists. During this violin recital he is partnered by Junior Prima prize winner László Borbély, teacher at the Piano Department of his alma mater.

2016. március 5. (szombat) // 5 March 2016 (Saturday), 20.00 Solti Terem // Solti Hall Karasszon Eszter kamaraestje // Eszter Karasszon Chamber Recital Vajda János: Just for you Lendvay Kamilló: Hét rövid darab két csellóra // Seven Short Pieces for Two Cellos 1. Menuetto. Introduction 2. Dal 3. Csevegés 4. Puzzle 5. Lavotte verbunkja 6. Ősz 7. Sietős // 1. Menuetto. Introduction 2. Song 3. Chat 4. Puzzle 5. Lavotta’s Recruiting 6. Autumn 7. Hurriedly Bartók Béla-Karl Kraeuter: Hat magyar népdal // Hungarian Folk Melodies 1. Allegro ironico 2. Allegretto 3. Moderato 4. Choral: Andante 5. Allegretto 6. Con moto 7. Vivace Gárdonyi Zoltán: Cselló-zongoraszonáta // Sonata for Cello and Piano 1. Quasi Allegro 2. Lento 3. Poco Allegretto 4. Allegro risoluto szünet // intermission Bánlaky Ákos: Tarantella Kodály Zoltán: Duó hegedűre és csellóra // Duo for Violin and Cello, op. 7 1. Allegro serioso, non troppo 2. Adagio 3. Maestoso e largamente, ma non troppo lento KARASSZON Eszter, KARASSZON Dénes (cselló //cello); PUSKER Júlia (hegedű // violin); LAJKÓ István (zongora // piano) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Karasszon Eszter, Karasszon Dénes és Mona Dániel zenetörténész hallgató várja az érdeklődő közönséget.

Karasszon Eszter a magyar gordonkairodalom remekeiből kínál ízelítőt kamaraestjén: a 20. századi művekből összeállított, külön­ leges műsorban igazi gyöngyszemeket mutat be.

Szólódarab nyitja az est műsorát. Vajda János Just for you (1984) című kompozíciója címében ironikus felhangok rejlenek: a mű a Casals-verseny kötelező darabjaként nem „csak neked”, hanem „mindenkinek” íródott. A Just for you bővelkedik drámai gesztu­ sokban, szenvedélyes kitörésekben és lírai momentumokban. A formát a sokszínűség mégsem töri szét: az egyre gyorsuló, virtuóz közép­ részben kulmináló, majd fokozatosan csendesedő szakaszok hídformát alakítanak ki. Lendvay Kamilló Hét rövid darab két csellóra (1999) című sorozatát szintén sokszínűség jellemzi. A tételek stilizált karakterdarabok, melyekben a menüettől a verbunkoson át az ősz zenei megfogalmazásáig sokféle téma található. A művet Lendvay Onczay Csabának és fiának, Onczay Zoltánnak ajánlotta. Ezúttal Karasszon Eszterhez bátyja, Karasszon Dénes társul majd, aki 2015-ben szerezte meg doktori címét a Zeneakadémián.

Ezt követően Bartók Béla zongorára írt Gyermekeknek sorozatából Karl Kraeuter átiratában hangzik el hét tétel, amelyben Karasszon Eszter hegedűs partnere Pusker Júlia lesz. Az első félidő zárásaként következik Gárdonyi Zoltán, a magyar neoklasszicizmus kiemelkedő szerzőjének csellóra és zongorára írt Szonátája (1944), amelyben a szerző a klasszikus formaépítkezést népi-népies elemekkel ötvözi.

Az első tétel érdekessége a végig 5/4-ben kalapáló tematika.

A második tétel síró és drámai anyagok kontrasztjára épül, majd epigrammatikus scherzo következik, mely virtuóz zárótételbe torkollik. Gárdonyi Szonátájában Karasszon Eszter zongorista partnere Lajkó István lesz.

Bánlaky Ákos szólócsellóra írt műve eredetileg a tárgyilagos Variaciok címet kapta. A későbbi átnevezés a mű címzettjének és első előadójának, Déri Györgynek ötlete volt. A Tarantella (1992) megnevezés találó a 12/8-os lüktetés és az egyre gyorsuló tempóérzet miatt, mely utóbbi az afrikai tarantula pók csípésének

következtében kialakuló, egyre gyorsuló vitustáncot idézi. A jazzes fordulatokkal tarkított téma után egyre gyorsabb variációk követ­ keznek. Hangzásvilágában Bánlaky műve a romantika felé hajlik, hálás játszanivalót ad előadója kezébe. A koncertet Kodály hegedűre és csellóra komponált Duója (1914) tetőzi be zenei súlyával és technikai igényességével. Gárdonyi művéhez hasonlóan itt is felsejlenek az éppen zajló háború borzalmai, melyek a zenében a lírai szakaszok után vissza-visszatérő drámai kitörések formájában öltenek testet.

A három tétel végigvezetett párbeszéd a két hangszer között.

A szólamok végig egyenértékűek, mindkét játékos részéről kivételesen magas szintű technikai felkészültséget kívánnak.

Kodály az expresszivitás érdekében maximálisan kihasználta a hangszerekben rejlő lehetőségeket.

Eszter Karasszon has compiled a daring concert programme for her cello recital: instead of classical masterpieces she appears on stage to play various 20th century Hungarian solo and chamber works. The opening piece in the concert (part of the Talent Oblige series showcasing top talents from the Liszt Academy) is János Vajda’s Just for you solo written in 1984. This is followed

by Seven Short Pieces for Two Cellos by Kamilló Lendvay, which the composer penned in 1999 for Eszter Karasszon’s Liszt Academy professor, Csaba Onczay, and his son, Zoltán Onczay. But the family connections don’t end there: Eszter Karasszon’s chamber partner in the Lendvay work is her brother, Dénes Karasszon, cellist with the orchestra of the Opera House. The concert’s first half ends with Kodály’s Duo, written in his youth and a piece that poses considerable musical challenges for the performer. Vilmos Szabadi, Liszt Prize artist and professor at the Liszt Academy, plays the violin part. In the Sonata by Zoltán Gárdonyi he is partnered by the Prima Junior Prize Winner pianist, István Lajkó.

2016. április 1. (péntek) // 1 April 2016 (Friday), 19.00 Solti Terem // Solti Hall Razvaljajeva Anasztázia, Seleljo Erzsébet & Pálfalvi Tamás Georg Friedrich Händel: Vízizene – II. (D-dúr) szvit // Water Music – Suite No. 2 in D major (HWV 349) 1. Allegro 2. Alla hornpipe 3. Minuet 4. Lentement 5. Bourrée Elias Parish Alvars: Concertino hárfára és kamarazenekarra // Concertino for Harp and Chamber Orchestra, op. 34 1. Allergo moderato 2. Andante 3. Rondo. Allegro szünet // intermission Pierre Max Dubois: Szaxofonverseny // Saxophone Concerto 1. Lento espressivo – Allegro 2. Sarabande 3. Rondo Dubrovay László: III. trombitaverseny // Concerto for Trumpet No. 3 1. Tempi di walzer 2. Presto RAZVALJAJEVA Anasztázia (hárfa // harp), SELELJO Erzsébet (szaxofon // saxophone), PÁLFALVI Tamás (trombita // trumpet) Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: ROLLA János) // Liszt Ferenc Chamber Orchestra (artistic director: János ROLLA)

1717-ben egy temzei felvonulás alkalmával hangzott el Georg Friedrich Händel Vízizenéje, mellyel a zeneszerző lojalitását fejezte ki uralkodója felé. A három szvitet tartalmazó sorozatból a második, D-dúr szvit (HWV 349) nyitja az est programját a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában. A továbbiakban három különleges versenymű hangzik el három kiemelkedő hangszeres virtuóz szólójával.

Ha valaki arra vállalkozna, hogy megírja a 19. századi zeneszerzők „párhuzamos életrajzait”, Elias Parish Alvars angol hárfaművész és zeneszerző alteregója alighanem Liszt Ferenc lenne. Az analógia több szempontból találó: Alvars a dupla-pedálos hárfa lehetőségeit hangszerjátékosként és komponistaként egyaránt addig nem tapasz­talt mértékben tudta kihasználni, éppúgy, mint Liszt a zongoráét. A modern hárfatechnikát sok szempontból ő alapozta meg. A Concertinóban (op. 34; 1838) is megjelennek újításai, az üveghangakkordok, pedálglissandók, oktávglissandók.

A szólista, Razvaljajeva Anasztázia számára a hozzá kötődő emlékek miatt különleges ez a versenymű.

Pierre Max Dubois műveiben felismerhető mestere, Darius Milhaud és általában a francia „Hatok” hatása. Stílusát könnyedség jellemzi, műveinek elsődleges célja a szórakoztatás. Életművében kitüntetett szerepet kapott a szaxofon, illetve a szaxofonosok, akik sorra látták el megbízásokkal a zeneszerzőt. Dubois pedig írt, sokat és könnyen. A Szaxofonverseny 1959-ben készült el.

Az első tétel érdekessége egy rövid és emiatt szinte rejtve maradó idézet Glazunov 1934-es szaxofonversenyéből. A második tétel lírai Sarabande-ja a korszakra jellemző érdeklődést tükrözve a barokk zenéhez fordul és újraértelmezi azt, a finálé pedig fergeteges vidámsággal zárja a művet. A szaxofonosok repertoárjának mára nélkülözhetetlen részévé vált Szaxofonverseny ezen az estén Seleljo Erzsébet szólójával hangzik el.

Dubrovay László az 1970-es években Karlheinz Stockhausen tanítványaként megismerkedhetett az akkori avantgarde

legfrissebb újdonságaival. Zeneszerzői attitűdjét azóta is az experimentalizmus, a különleges effektek alkalmazása és az adott hangszerekben rejlő lehetőségek felkutatása, kiaknázása jellemzi.

Nincs ez másként a III. trombitaverseny esetében sem. A versenyművet szólistája, Pálfalvi Tamás remek darabnak tartja, amely a trombitát egészen újszerű megvilágításba helyezi a kísérletezés, a technikai innovációk jóvoltából. Az első tétel egyértelműen keringő, a komikus felhangok a wau-wau szordínó használatából erednek. A páros ütemű Presto tétel motorikus zenei anyaga magával ragadó tetőpontban kulminál. A versenymű virtuóz kadenciáját Pálfalvi Tamás és Dubrovay László közösen írták meg.

Since 2013 the Liszt Academy Artist Management has been active in paving the way for the performance careers of the academy’s most talented students and providing them with opportunities to become involved in Hungarian and international classical music.

Gifted young musicians are admitted to the programme only after a rigorous pre-selection procedure and after performing in closed concert before a jury headed by Zoltán Kocsis. Once admitted, these selected artists are helped to shape their repertoires and concert programmes and establish and maintain contacts with the media, concert organizers and artist agencies. Tamás Pálfalvi, Anastasia Razvalyaeva and Erzsébet Seleljo are all sponsored by the Artist Management and have enjoyed increasing recognition in music circles. In their spring concert, in the Talent Oblige series, they each present a remarkable work accompanied by the Franz Liszt Chamber Orchestra. All three artists are quite at home on the stage of the Liszt Academy, but this is the first occasion we can hear them play together in the framework of a very unusual concert programme focusing on the harp, saxophone and trumpet.

2016. május 3. (kedd) // 3 May 2016 (Tuesday), 19.00 Solti Terem // Solti Hall Kállai Vonósnégyes // Kállai Quartet Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr („Disszonancia”) vonósnégyes // String Quartet in C major (“Dissonance”, K. 465) 1. Adagio – Allegro 2. Andante cantabile 3. Menuetto e Trio. Allegro 4. Allegro Franz Schubert: c-moll vonósnégyes-tétel // Quartettsatz in C minor (D. 703) szünet // intermission Felix Mendelssohn-Bartholdy: a-moll vonósnégyes // String Quartet in A minor, op. 13 1. Adagio – Allegro vivace 2. Adagio non lento 3. Intermezzo. Allegretto con moto – Allegro di molto 4. Prestro – Adagio non lento Kállai Vonósnégyes // Kállai Quartet: KÁLLAI Ernő, SZAJKÓ Géza (hegedű // violin) DRÁFI Kálmán (brácsa // viola) BALÁZS István (cselló // cello)

A Kállai Vonósnégyes primáriusa, Kállai Ernő elkötelezett kamara­ zenész. Olyan mesterektől tanulhatta a vonósnégyes-repertoárt, mint Earl Carlyss a Juilliard Vonósnégyesből, Devich János, vagy Takács-Nagy Gábor. Egyesítve az amerikai és a magyar iskolák irányzatait, a Kállai Vonósnégyes egyedi inter­pretációival a kamara­ zene aranykorának megidézésére törekszik. Céljaik között szerepel, hogy legtöbb koncertjükre új repertoárral készüljenek, ezzel is megmutatva a műfaj sokszínűségét. Májusi hangversenyük program­ választásának elsődleges célja is ez volt, hiszen ezeket a műveket eddig még nem játszották nyilvánosság előtt.

A műsoron szereplő három komponista életműve nagyon jól illeszkedik egymáshoz. Franz Schubert és Felix Mendelssohn a korai romantika korszakának az a két szerzője, akiknek zenéje legközelebb áll a klasszikához, ahhoz a stílushoz, melyet a koncerten a nyitószám, Wolfgang Amadeus Mozart műve képvisel. A C-dúr („Disszonancia”) kvartett (K. 465) Mozart egyik legkedveltebb és legérdekesebb vonósnégyese, amely a kortársak számára rendkívül szokatlan hangzású, kromatikus lassú bevezetőjéről kapta a nevét.

Mozart Joseph Haydnnak, a műfaj mesterének dedikálta az 1785 januárjában Bécsben befejezett kompozíciót.

Schubertnek nem csak befejezetlen szimfóniája, de befejezetlen vonósnégyese is létezik. Ez a c-moll vonósnégyestétel (D. 702), amelyet szerzője sohasem egészített ki teljes ciklussá. Az 1820-ban írt tétel ugyanakkor a néhány évvel későbbi három nagy kvartett előhírnökeként is értelmezhető. Az eljövendő grandiózus alkotásokat előlegezi, ahogyan Schubert az invenciózus, izgalmas ötletekben bővelkedő zenei anyagot sokszínűsége ellenére is biztos kézzel fogja össze.

Az estet záró Mendelssohn-darab egy fiatalkori remekmű, amelyet nagyban inspiráltak Beethoven késői kvartettjei. 1827-ben Mendelssohn ugyan még csak tizennyolcadik évében járt, mégis már második, a-moll vonósnégyesének (op. 13) kompozíciós munkálatai foglalkoztatták. Ebben az évben Ludwig van Beethovent gyászolta

a zenészvilág, vonósnégyesével Mendelssohn is rá emlékezett.

Az első tétel bevezetésében a komponista „Ist es wahr?” című saját dalát idézi, melynek jellemző motívuma keresztülszövi a zenei anyagot. A gesztus Beethoven F-dúr vonósnégyesének (op. 135) zárótételére utalhat, ahol a „Muss es sein?” kérdést sejteti a zene prozódiája. Szintén beethoveni előképeket tükröz a második tétel fúgája, éppúgy, mint a zárótétel tremolo-kísérete fölött kibontakozó hegedűdallam. Mendelssohn tündér-zenéinek összetéveszthetetlen világa a harmadik tételben jelenik meg.

The string quartet is one of the most sensitive of the chamber music genres, and perhaps the only setup to which musicians frequently “contract” themselves for a lifetime. Looked at in string-quartet terms, the Kállai Quartet are mere babes, having formed only in 2009 (at that time under the name Nyári Quartet). Even so they have already achieved an enormous amount. Among their many competitive results the following are outstanding: first prize at the Weiner Leó National Chamber Music Competition, special prize at the 21st International Johannes Brahms Competition Pörtschach, Austria, besides which they have represented the Liszt Academy at important events such as the Kyoto International Festival and the opening ceremony series of the reconstructed music palace on Liszt Ferenc Square. The repertoire of the quartet spans Haydn, Mozart and Beethoven through Schubert, Brahms and Debussy to Dohnányi, Weiner, Bartók and Kodály. For their spring 2016 concert they have chosen to open with what is probably Mozart’s most popular string quartet, dedicated to Haydn, the “Dissonance” String Quartet in C major, which takes its name from the unusual and slow introduction.

This is followed by the first movement of an uncompleted string quartet by Schubert, and then the Mendelssohn String Quartet in A minor, which although the composer penned at the tender age of 18 (not unusual for this genius) is still a hugely passionate work.

Ingyenes heti magazin

zeneszeretőknek is

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by OZSVÁRT Viktória Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. február 1. // Finalized: 1 February 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper