161 20151222 Liszt Academy Concerto Armonico leaflet

winner

Tiszta barokk // Pure Baroque Concerto Armonico Budapest 2015.12.22.

2015. december 22. (kedd) // 22 December 2015 (Tuesday) 19.30 NagYterem // Grand Hall Tiszta barokk // Pure Baroque Concerto Armonico Budapest Spányi Miklós: G-dúr szvit fuvolára, hegedűre és zenekarra // Suite for Flute, Violin and Orchestra in G major Georg Friedrich Händel: Imeneo – részletek az I. felvonásból // excerpts from Act I (HWV 41) szünet // intermission Georg Friedrich Händel: Imeneo – részletek az II. és III. felvonásból // excerpts from Act II and Act III (HWV 41) MEG YESI SCHWARTZ Lúcia (mezzoszoprán // mezzo-soprano) MEGYESI Zoltán (tenor) Johann Sebastian Bach: a-moll hármasverseny fuvolára, hegedűre és csembalóra // Triple Concerto for Flute, Violin and Harpsichord in A minor (BWV 1044) 1. Allegro 2. Adagio ma non tanto e dolce 3. Alla breve BÁLINT János (fuvola // flute) SZŰTS Péter (hegedű // violin) SPÁNYI Miklós (csembaló // harpsichord) Concerto Armonico Budapest (művészeti vezető // artistic director: SPÁNYI Miklós, koncertmester // concert master: HOMOKI Gábor)

„Isten hozta idehaza, Mr. Dubourg!” – mordult fel állítólag egy nyilvános koncert alkalmával Händel, bőséges szarkazmussal és valamennyi jelenlévő számára jól hallhatóan kommentálva a tényt, hogy a neves hegedűművész, Matthew Dubourg egy hosszadalmas, az alaphangnemtől messze elkalandozó cadenzának valahára mégiscsak a végére ért. Az anekdota, mint a gunyorosan kritikus humorérzék megnyilvánulásai általában, gyorsan közismertté vált, bár többnyire pusztán a komponista éles nyelvének frappáns illusztrációjaként mesélik el újra és újra. Pedig a történetnek – akár igaz, akár nem –, más tanulsága is akad, amennyiben remekül rávilágít arra, milyen bonyolult és szerteágazó elvárásoknak kell megfelelnie annak, aki egy jelentős részben improvizatív, élő zenei nyelvet beszélő hallgatóságot kíván szórakoztatni. A zenei interpretáció lelke ugyanis, ahogyan azt nemcsak Händel, de a komponistát jól ismerő, a Messiás dublini bemutatóján a zenekart hegedűsként irányító Dubourg is pontosan tudta, a találékonyság, az arányérzék és a biztos ízlés. Nem létezik egyértelműen helyes előadásmód, egyetlen műnek sincs általános érvényű, végleges és definitív hangzó alakja, és ez, miközben a zene életerejének, elevenségének alapvető biztosítéka, egyben állandó kockázatot is jelent a művészek számára.

Az 1983-ban alakult neves historikus együttes, az Európaszerte jól ismert Concerto Armonico Budapest egyik alapítója és művészeti vezetője, Spányi Miklós nagyon is tisztában van mindezzel. Számára az interpretáció nem valamiféle tanult és örökölt kottaolvasási módot jelent. Ahelyett, hogy az artikulációs jelek, ékesítések és előadási utasítások kivitelezésének kézikönyv­ szerűen pontokba szedhető rendszerét látná benne, szüntelen figyelmet és gondolkodást, felis­merést és újraértelmezést igénylő szellemi tevékenységként viszonyul hozzá. Olyan folyamatként, amely – mivel óhatatlanul a mindenkori jelen pillanat prizmáján keresztül mutatja meg az egyes alkotásokat – részben játék is,

ötletek, hangulatok és szerepek váltakozása, szabad rögtönzés és precíz szakmai felkészültség ötvözete. Egyfajta kompozíciós munka lényegében, amelynek központi elvárása nem annyira az eredetiség, mint inkább a képzeletgazdag zenei következetesség.

Alkotás és értelmezés, zeneszerzés és előadás egymásra vetítését a Mannheimben és Amszterdamban is oktató művész ennélfogva egyáltalán nem tartja abszurd gondolatnak. Erről tanúskodik a mai hangverseny első műsorszáma, Spányi fuvolára, hegedűre és zenekarra írt G-dúr szvitje is, amelyről szerzője így nyilatkozott: „A múlt és a jelen érdekes kevercse a nyitódarabunk, az általam írt G-dúr szvit. […] Barokk stílusban írni nagyszerű szórakozás, ilyen zeneművek abban a korban, az udvari szolgálat során, minden nap készültek.”

Funkcionalitás, tematikus és szerkesztésbeli játék és művészi öntudat valóban színesen keveredett a 18. század első felében, egészen más értelmet adva az alkotói szuverenitás fogalmának, mint amit ma tulajdonítunk neki. Händel például híres volt arról, milyen kevéssé aggodalmaskodott, ha más szerzőknél a képzeletét megmozgató zenei anyagra bukkant. A kölcsönzés gyakorlata persze egyáltalán nem volt szokatlan akkoriban, Händel azonban nem maradt meg a jól sikerült és népszerű melódiák újrahasznosítá­ sának területén. Sokszor szinte teljes tételeket emelt át mások műveiből, mégpedig anélkül, hogy ezt lopásnak, az invenció és inspiráció szegénységének tekinthette volna bárki is (jóllehet bizonyára akadt, aki megpróbálta). A hallei születésű zeneszerző ugyanis éppen abban különbözött kortársaitól, ahogyan az egyes ötleteket felhasználta, új színekkel és értelmezési lehetőségekkel, új mélységgel és tartalommal ruházva fel őket. Népszerűségét és hírnevét nem utolsó sorban pont az a virtuóz képessége biztosította, amellyel kora zenei kifejezésmódjait, ízlésbeli árnyalatait, strukturális megoldásait a sajátjává formálta. Ennek ellenére nem minden bemutatója aratott sikert. Utolsó operáinak egyike, az 1740-ben

Londonban színre vitt Imeneo például csúfosan megbukott, igaz, a fiaskóban vélhetően nem annyira a zene, mint inkább az őszinte érzelmek felett győzedelmeskedő tisztes házasságot magasztaló libretto játszotta a főszerepet (Imeneo alakja jól felismerhetően magát Hümént, a nász és a házasságkötés védőistenét rejti).

Legalábbis erre látszik utalni a Saul és a Messiás szövegírójának, Charles Jennensnek a véleménye, aki a premier után kereken kijelentette, hogy az Imeneo „a legrosszabb Händel valamennyi kompozíciója közül, de legalább a dalok fele jó”. Az opera méltatlanul elfeledett, elegáns és letisztult zenei világot képviselő áriáiból most a Magyar Állami Operaház művésze, Megyesi Schwartz Lúcia, valamint a barokk, klasszikus és kortárs kompozíciók egyaránt avatott interpretátora, Megyesi Zoltán szólaltat meg egy néhányat.

Amíg Händel alkotói érdeklődése viszonylag gyakran irányult a kollégáinál fellelhető ötletekre, addig Bach inkább önmagától kölcsönzött előszeretettel, formai, hangszerelési és sokszor funkci­ onális szempontból is mintegy átlényegítve korábbi alkotásait. Így járt el csembalóra, hegedűre és fuvolára komponált a-moll hármasversenye esetében is, amelynek szövetében több korábbi művének zenei anyaga is fellelhető. A darabot Bach a lipcsei Zimmermann-kávéházban rendezett Collegium Musicum-estek egyikén mutatta be, amelyeken nagyszerű zenészek (köztük fiai és meghívott vendégei) mellett remek hangszerek is rendelkezésére álltak. A Concerto Armonico ma, fennállása során már nem először, az együttes egyik alapító tagja, Szűts Péter és a Liszt-díjas fuvola­művész, Bálint János közreműködésével szólaltatja meg a kompozíciót.

The traditional late-December concert in the Liszt Academy by Concerto Armonico Budapest, under the leadership of Miklós Spányi, promises to be exciting on several counts. This famous historical ensemble perform excerpts from Händel’s rarely played penultimate opera Imeneo, which dates from 1740, in the company of two great singers: Lúcia Megyesi Schwartz and Zoltán Megyesi.

Closing the concert is Bach’s Triple Concerto in A minor (BWV 1044), in which the violin, flute and harpsichord enjoy solo roles. The three leading parts are performed, respectively, by Miklós Spányi, János Bálint, who regularly plays with the ensemble and is a Liszt Prizewinning flautist, and Péter Szűts, one of the founders of Concerto Armonico Budapest and concertmaster of the Budapest Festival Orchestra for many years. The opening number is a true curiosity: a suite written by Miklós Spányi in Baroque style.

A Tiszta barokk bérlet következő koncertjei // Upcoming Concerts of the Pure Baroque Series 2016.03.25. |19.30 Purcell Kórus & Orfeo Zenekar // Purcell Choir & Orfeo Orchestra 2016.05.06. | 19.30 Boldoczki Gábor & Cappella Gabetta 2016.11.25. | 19.30 Jordi Savall & Concerto Copenhagen

Ingyenes heti magazin

zeneszeretőknek is

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by RÁKAI Zsuzsanna Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. december 7. // Finalized: 7 December 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper