Liszt Academy 20151128 Marczi leaflet

winner

Marczi Mariann zongoraestje // Mariann Marczi Piano Recital 2015.11.28.

2015. november 28. (szombat) // 28 November 2015 (Saturday) 19.00 Solti Hall Marczi Mariann zongoraestje // Mariann Marczi Piano Recital Kurtág György: Szálkák // Splinters, op. 6/d 1. Molto agitato 2. Sostenuto 3. Vivo-Prestissimo-Vivo 4. In memoriam Ştefan Romaşcanu. Mesto pesante, strascinando Kodály Zoltán: Meditáció Debussy egy motívuma felett // Meditation on a Theme by Debussy Bartók Béla: Három burleszk // Three Burlesques (BB 55) 1. Perpatvar // Quarrel 2. Kicsit ázottan // Slightly Tipsy 3. Molto vivo, capriccioso szünet // intermission Kodály Zoltán: Hét zongoradarab // Seven Piano Pieces, op. 11 1. Lento 2. Székely keserves // Székely Lament 3. „– Il pleut dans mon coeur comme il pleut sur la ville – ” (Verlaine) 4. Sírfelirat // Épitaphe 5. Tranquillo 6. Székely nóta // Székely Song 7. Rubato Bartók Béla: Szabadban // Out of Doors (BB 89) 1. Síppal, dobbal... // With Drums and Pipes… 2. Barcarolla 3. Musettes 4. Az éjszaka zenéje // The Night’s Music 5. Hajsza // The Chase MARCZI Mariann (zongora // piano) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Marczi Mariann és Tóth Endre zenetörténész várja az érdeklődő közönséget.

Nehéz meghatározni, hogy mit nevezünk kortárs zenének.

Eredetileg a melléknév csak arra utalt, hogy a műalkotás a befogadó nemzedékével azonos emberöltőben született; az elmúlt körülbelül fél évszázadban azonban a kortárs zene egyfajta műfaji megjelö­ léssé vált: ebben az értelemben a 20–21. században komponált, alapvetően radikális hangvételű, sokszor meghökkentő műveket jelenti. Napjaink stiláris sokszínűsége miatt pedig az is előfordul­ hat, hogy egy százéves alkotásra sokkal inkább ráillik a „kortárs zene” kifejezés, mint egy nem olyan régen született szerzeményre.

E jelenség miatt lehetséges, hogy sokan még ma is kortársként tekintenek Bartók Bélára, aki idén épp hetven éve hunyt el. A mai estén ráadásul nem is kései alkotásai szerepelnek: a Három burleszket például 1909-ben, százhat éve fejezte be. A ciklusban két gyorsabb, scherzo jellegű tétel keretez egy lassúbb zsánerképet.

A Perpatvar címet viselő első burleszk egy perlekedés, két zenei karakter összecsapása. A második programja ennél sokkal könnyebben appercipiálható; ennek is köszönhető a Kicsit ázottan töretlen népszerűsége. (Bartók a tételt a Magyar képekben is felhasz­ nálta.) A harmadik, cím nélküli tétel az elsőhöz hasonló, groteszk scherzo, amely A fából faragott királyfi fabábtáncának egyik rokondarabja.

A programatikus címadás nem volt túl gyakori Bartóknál; legközelebbi példája pont a Szabadban, amely 1926-ban, a Bartókéletműben „a zongora éveként” számon tartott esztendőben keletkezett. A sorozat eredetileg két füzetre oszlott, közülük az első­ben három, népi hangszereket utánzó, de eredeti népzenei anyagot nem tartalmazó darab szerepel, míg a másodikba két locus classicus, a második feleségének, Pásztory Dittának dedikált Az éjszaka zenéje, illetve a Csodálatos mandarin nyitóképére emlékeztető Hajsza került. A mai est két Bartók-ciklusának zenei nyelve nemcsak amiatt különbözik, mert utóbbiban a szerző kifejezetten természetközeli jelenségeket zenésített meg, hanem

azért is, mert a Szabadban már magán viseli az 1920-as évek preklasszikus billentyűs-repertoár közreadásainak tapasztalatát éppúgy, mint a Stravinsky neoklasszikus műveivel való megis­ merkedés nyomait.

Bár Kodály Zoltán széles körben elsősorban kórusművei és a nevét viselő oktatási módszer révén vált ismertté, az 1910-es években (valódi) kortársához, Bartókhoz hasonlóan radikális nyelvezetű hangszeres műveivel keltett feltűnést. A Meditáció közvetlenül Kodály párizsi útját követően, 1907-ben keletkezett a Naplójegyzetek sorozat egyetlen nyomtatásban megjelent és szerzőjének első publi­ kált darabjaként. Kodály ezt a művet a tanulmányút alatt megismert Debussy-kompozíciók új hangzásvilágára reagálva komponálta.

A francia komponista Vonósnégyese ugyanis olyan nagy hatást gyakorolt Kodályra, hogy hazatérve emlékezetből leírta a lassú tételt későbbi felesége, a zeneszerzéssel is kacérkodó Sándor Emma számára. Ez a történet választ ad a darab címválasz­tására is: a kissé megváltoztatott téma olyan, mintha az csak Kodály emlékezetében sejlene fel. A Meditációban a Debussy-hatás (egészhangú skála) mellett a korábbi népzenei élmény (penta­tónia) is megjelenik – az a két impresszió, amely szerzőjének pályáját végigkísérte.

Az 1921-ben napvilágot látott op. 11-es Hét zongoradarab tételei 1910–1918 között, főleg 1917–1918-ban keletkeztek. Az opusban találhatóak merész harmonizációjú népdalfeldolgozások (2., 6.) éppúgy, mint tisztán modern harmóniavilágú darabok (1., 7.).

Ezek mellett Kodály latinos orientációjára is van példa: a Sírfelirat – amely Kodály zongora-oeuvre-jének csúcspontja a maga formai összetettségével, harmóniai nyelvével és érzelmi skálájával – egyrészt címével Debussy Hat antik feliratára utal, másrészt többek feltételezése szerint a példakép halálára íródott.

Ha eltekintünk a „kortárs zene” tágabb értelmezésétől, ma este akkor is megszólal legalább egy kortárs mű: Kurtág György Szálkák című sorozata, amely 1978-ban keletkezett. A mű a szerző egy korábbi cimbalomdarabjának (op. 6/c, 1973) zongoraletéte,

ám a négytételes ciklus előzménye valójában még korábbi: két tétel ugyanis egy 1962-ben gitárra írt, meg nem jelent műben is megtalálható. A darab címe Pilinszky János verseskötetére utal, és akárcsak a versek, Kurtág tételei is rendkívül tömörek, aforisztikus megfogalmazásúak, minden egyes gesztusuk jelentőséggel bír. Az utolsó tételben Kurtág diákkori jóbarátjának, Ştefan Romaşcanunak állít emléket.

E mű ráadásul az est előadója, a kortárs zene specialistájaként számon tartott Marczi Mariann számára is jelentőséggel bír.

A zongoraművész ugyanis a Zeneakadémián Falvai Sándor, Nagy Péter és Kemenes András osztályában, illetve a berlini Hanns Eisler Főiskolán folytatott tanulmányai mellett többször vett részt Kurtág György zongora- és kamarazenei kurzusain is. A DLA értekezését Liget zongoraetűdjeiből író, jelenleg a Zene­akadémián adjunktusként tanító művésznő – akihez Kurtág mellett többek között Jeney Zoltán, Csapó Gyula és Fekete Gyula műveinek bemutatója fűződik – első lemezét is Splinters (Szálkák) címmel jelentette meg. A mai koncert műsora részben rímel is erre a felvételre.

“The duty of today’s performers is the interpretation of today’s music,” states Mariann Marczi, whose repertoire gives particular emphasis to 20th century and contemporary works (frequently world premieres). Although some of the Bartók and Kodály works forming the backbone of the programme were written over 100 years ago, still there is no doubt their experimental language and perpetual modernity make them modern music. Radically new music trends and the impact, first and foremost, of Debussy on the composer, are clearly evident in Meditation, created in 1907 after Kodály’s return from Paris, as well as in Seven Piano Pieces completed a decade later. Bartók’s Three Burlesques written between 1908-1910 and the 1926 Out of Doors cycle are no less exciting: their movement titles refer to programmatic content, the interpretation of which is a special task for both the performer and audience. The Kurtág opus opening the concert is of particular significance to Mariann Marczi, whose first album entitled Splinters covered piano compositions by 20th century Hungarian composers – including several that are on the programme of this concert.

Norman Lebrecht, the most vitriolic music critic of our day, wrote an appreciative review of the album.

Ingyenes heti magazin

zeneszeretőknek is

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: NÉMETH Zsombor Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. november 10. // Finalized: 10 November 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper