Liszt Academy 20151105 Perényi leaflet

winner

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN // COMPLETE WORKS LIVE J. S. BACH CSELLÓSZVITJEI PERÉNYI MIKLÓS ELŐADÁSÁBAN // COMPLETE BACH CELLO SUITES WITH MIKLÓS PERÉNYI 2015.11.05. 2015.11.07.

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN // COMPLETE WORKS LIVE J. S. BACH CSELLÓSZVITJEI PERÉNYI MIKLÓS ELŐADÁSÁBAN // COMPLETE BACH CELLO SUITES WITH MIKLÓS PERÉNYI 2015. november 5. (csütörtök) // 5 November 2015 (Thursday), 19.30 NAGYTEREM // GRAND HALL J. S. Bach: G-dúr csellószvit // Cello Suite in G major (BWV 1007) 1. Prélude 2. Allemande 3. Courante 4. Sarabande 5. Menuett 6. Menuett 7. Gigue J. S. Bach: Esz-dúr csellószvit // Cello Suite in E-flat major (BWV 1010) 1. Prélude 2. Allemande 3. Courante 4. Sarabande 5. Bourrée 6. Bourrée 7. Gigue szünet // intermission J. S. Bach: c-moll csellószvit // Cello Suite in C minor (BWV 1011) 1. Prélude 2. Allemande 3. Courante 4. Sarabande 5. Gavotte 6. Gavotte 7. Gigue

2015. november 7. (szombat) // 7 November 2015 (Saturday), 19.30 NAGYTEREM // GRAND HALL J. S. Bach: d-moll csellószvit // Cello Suite in D minor (BWV 1008) 1. Prélude 2. Allemande 3. Courante 4. Sarabande 5. Menuett 6. Menuett 7. Gigue J. S. Bach: C-dúr csellószvit // Cello Suite in C major (BWV 1009) 1. Prélude 2. Allemande 3. Courante 4. Sarabande 5. Bourrée 6. Bourrée 7. Gigue szünet // intermission J. S. Bach: D-dúr csellószvit // Cello Suite in D major (BWV 1012) 1. Prélude 2. Allemdane 3. Courante 4. Sarabande 5. Gavotte 6. Gavotte 7. Gigue PERÉNYI Miklós (cselló // cello)

Fazekas Gergely zenetörténész nemrég A csellószvit-univerzum címmel tartott előadássorozatot Bach gordonkaszvitjeiről, remekül érzékeltetve, hogy zenetörténeti jelentőségét tekintve egyedülálló sorozatról van szó, olyan ciklusról, amely nemcsak az előadók körében népszerű, de a kutatók elemző, értelmező figyelmére is rendre számot tart.

Ami a recepciótörténetet illeti, a hat szvit Anna Magdalena Bach másolatában maradt ránk, kéziratuk nagyjából 1728-ra datálható.

Bach valószínűleg a kötheni évek alatt (1717–1723) komponálta őket, abban az időszakban, amikor kamaraműveinek többsége is kelet­ kezett. Nyomtatásban azonban csak egy évszázaddal később láttak napvilágot, amikor az 1820-as években végre először publikálta őket Norblin, majd vele csaknem egy időben a Breitkopf und Härtel cég is. A 19. századból azonban a korabeli Bach-reneszánsz ellenére sem maradt fenn értékelhető adat a darabok ismertségére, elterjedt­ ségére vonatkozóan. A jelek szerint csak a 20. század elején váltak a csellisták repertoárjának részévé, miután a 13 éves Pablo Casals rábukkant Grützmacher 1866-os kiadására egy barcelonai antik­ váriumban, és később műsorára tűzte a kompozíciókat. 1936 – 1939 között (vagyis 60–63 éves korában) Casals volt az első, aki lemezre vette mind a hat szvitet. Azóta pedig se szeri, se száma a felvételek­ nek és koncerteknek: Rosztropovics, Pjatigorszkij, Fournier, Feuermann, du Pré, Yo-Yo Ma, Maisky, Heinrich, Schiff és Perényi, hogy csak néhány világhírű nevet említsünk, mindannyian közönség elé léptek a saját interpretációjukkal.

Felépítését tekintve mind a hat szvit hasonló szerkezetet mutat.

Egy-egy prelúdiumot követően a szvit műfajának állandó, stilizált tánctétetelei, allemande, courante, sarabande és gigue követik egymást, köztük pedig – minden esetben a sarabande és a gigue közé beszúrva – változó táncok, menüettek, bourrée-k és gavotteok sorakoznak. Az egyes sorozatok részleteit tekintve alighanem a G-dúr szvit prelúdiuma a legnépszerűbb: a hármashangzat-

felbontásokból felépülő tétel megannyi filmben felbukkant már, a King’s Singers pedig az O Waly, Waly című skót népdal alá helyezte kíséretként a híres témát. A C-dúr szvit népszerű bourrée-it rézfúvósok tűzik gyakran műsorra, míg az Esz-dúr szvitet a csellisták tartják mind közül a legnehezebbnek, a technikai tudás egyfajta próbakövének, már csak a hangnem kényes fekvése miatt is.

A c-moll szvit eredetileg olyan hangszerre íródott, amelynek A-húrját G-re hangolják (scordatura), de ma már a kiadásokban normál hangolású hangszerekre is lekottázzák. Ezt a darabot akár francia szvitnek is nevezhetnénk francia nyitánya, valamint szintén franciás courante-ja és gigue-je miatt. Híres sarabande tételét, amely nem tartalmaz akkordokat, Paul Tortelier a csend kiterjesztésének nevezte.

Hangszer tekintetében vita tárgya a D-dúr szvit is, ami állítólag eredetileg egy öthúrós csellóra íródott. A formájában meglehetősen szabad művet Rosztropovics szóló csellóra írott szimfóniaként aposztrofálta. „Bach kíséret nélküli hegedű- és gordonkaműveiben egyszersmind olyan fokú virtuozitás is testet ölt, amely e darabok egyediségénél fogva még a hasonló technikai követelményeket támasztó billentyűs kompozíciókét is felülmúlja. A két ciklus nemcsak azt mutatja meg, mennyire ismerte Bach a játéktechnikát, de azt is, hogy még kísérő basszus szólam nélkül is képes volt sűrű szövésű ellenpontot és kifinomult harmóniákat megszólaltatni jellegzetes, jól tagolt ritmusképletekben – főleg a tánctételekben.” – jellemezte Bach vonósokra komponált szóló- és kamaraműveit Christoph Wolff magyarul is olvasható monográfiájában, jól érzékeltetve, milyen komoly szellemi feladatra vállalkozik az a művész, aki, mint most Perényi Miklós, egyszerre tűzi műsorára valamennyi csellószvitet.

Perényi a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett tanulmá­ nyai után, ahol Zsámboki Miklós és Banda Ede voltak a mesterei, Enrico Mainardinál folytathatta tanulmányait Salzburgban, Luzernben, majd Rómában. Mostani Bach-hangversenyeinek kontextusában különlegesség, hogy miután 1963-ban második

helyezést ért el a budapesti Pablo Casals Gordonkaversenyen, két mesterkurzuson is részt vehetett magánál Casalsnál. Csaknem lehetetlen lenne felsorolni a világ valamennyi híres hangverseny­ termét, ahol pályafutása során fellépett, és kamarapartnereinek, muzsikustársainak listája is igen impozáns. A művész négy évtizede, 1974 óta tanít a Zeneakadémián, emellett komponál is.

A Beethoven összes gordonkaművét tartalmazó, Schiff Andrással közösen készített albuma 2005-ben elnyerte a Cannes Classical Awardot. A hazai kulturális elismerések közül valamennyinek birtokosa, köztük a Kossuth-díjat kétszer is átvehette. Repertoárja a barokktól a kortárs művekig terjed, de ha Bachot játszik, az valamiképpen mindig ünnep. Húsz évvel ezelőtt, amikor legutóbb játszotta a csellószviteket a Zeneakadémián, Kroó György a következőket írta róla: „Ezek a művek még Bach viszonylatában is a legmagasabb csúcsok közé tartoznak, és ki tudhatná ezt jobban, mint éppen Perényi Miklós, akit zsenialitása képessé tesz e csúcsok megmászására!”

There are few more moving experiences than to spend 90 minutes surrounded by the sounds of the cello of Miklós Perényi in the acoustic marvel of the Liszt Academy’s Grand Hall. We can enjoy two such occasions in late November, since after a break of 20 years Perényi is once again performing the six cello suites of Johann Sebastian Bach in two concerts. The composer intended this series as the continuation of the six works for solo violin, and in some movements the composer builds up an entire spiritual universe mainly from a single part through the string instrument with the most human of sounds. There is no human emotion that is not apparent in these works, from the measureless pain of the passions to the joyous concertos. And there are few cellists who could better encapsulate in all their brilliance these works than Miklós Perényi. The listener senses Perényi is behind every single note with heart and soul; he plays each piece “as it should be played”. He holds the audience in a state of constant tension, not letting them go for a single moment. Without regard to audience, success or posterity, it is as though he has a single objective in view: to penetrate the deepest, most hidden recesses of music.

Pablo Casals, discoverer of the cello suites for the modern age, once wrote the following, and Perényi is bound to agree: “Bach is forever, and nobody, nobody will ever reach the greatness and the profoundness and the diversity of Bach. He is the God of music, the image of what I dream in music and what I say in music.

Bach is my best friend.”

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: TÓTH Endre Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. október 22. // Finalized: 22 October 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)

ZENEAKADEMIA.HU A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper