Liszt Academy Musiciens Libres leaflet

A tehetsĂŠg kĂśtelez // Talent oblige Musiciens Libres 2015.04.28.

2015. április 28. (kedd) // 28 April 2015 (Tuesday) 19.00 Solti Terem // Solti Hall A tehetség kötelez // Talent oblige Musiciens Libres Karosi Bálint: Hármasverseny gitárra, cimbalomra és hárfára // Concerto for Guitar, Cimbalom and Harp Laczkó Bálint: Times of Change II. Pregun Tamás - Környei Miklós - ML: “Hommage á Manuel De Falla” Musiciens Libres: KAROSI Júlia (ének // voice) RAZVALJAJEVA Anasztázia (hárfa // harp) KÖRNYEI Miklós (gitár // guitar) SZALAI András (cimbalom) BÁN Máté (fuvola // flute) SZŰCS Péter (klarinét // clarinet) MOHAI Bálint (fagott // bassoon) PINTÉR Balázs (cselló // cello) PREGUN Tamás (zongora // piano) Bánki Berta (fuvola // flute) Gódor Erzsébet (cimbalom) Lydia Haurenherm (brácsa // viola) Molnár Anna (ének // voice) Laczkó Bálint (elektronika // electronics) Anima Musicae Kamarazenekar // Anima Musicae Chamber Orchestra Vezényel // Conductor: HORVÁTH Balázs

Miben áll egy muzsikus szabadsága? Az egyszerű válasz szerint abban, hogy azt játszik, amihez kedve van, és úgy, ahogy neki tetszik. Az egyéniség, a szabad akarat, az önfelmutatás extrovertált vágya – vállalva akár a nárcizmus ódiumát is – ilyenkor a felhangzó zene leglényegibb tulajdonságainak hordozójává válik. A hallgató pedig szabadon eldönti, hogy mindez tetszik-e neki, vagy sem.

Bár az ilyen muzsikusok produkcióit évszázadok óta gyakran illetjük az „ördögi” jelzővel – elég csak egy delejes kisugárzású hegedűvirtuózra vagy egy tömegeket hipnotizáló rocksztárra gondolnunk – nem ördögtől való az ilyesféle muzsikusi szemlélet.

A Musiciens Libres tagjai azonban egy másfajta szabadság­ eszmény­ben hisznek. Az ő szabadságuk a megszokások, a zenei dogmák bátor felülbírálásában rejlik, származzanak ezek akár évszázados konvenciókból, akár a különböző műfajok és stílusok kodifikáltnak tűnő gyakorlatából, akár esztétikai előítéletekből.

E szabadság élményszerű megéléséhez néha az is elegendő, ha egy jól ismert „tárgyat” szokatlan nézőpontból vizsgálunk meg. A hallgatóság ebben az esetben nem az ájult rajongás vagy a merev elutasítás pozíciójából kénytelen „ítélkezni”, egy játékos kísérlet erejéig egyszerűen csak elfogadja a felkínált, speciális nézőpontot, és előítéleteitől megszabadulva várja, hogy mindebből mi fog kisülni.

A Musiciens Libres művészi krédója szerint nincsenek falak a különböző stílusok között. „A klasszikus, a kortárs, a jazz, a népzene egyaránt maradandó értéket képvisel” – állítják.

A csapat repertoárjában nagyobb szerepet kapnak az átiratok, melyeket igyekeznek a lehető legváltozatosabb összeállítású kombinációkban – a duóktól a triókon át a nagyobb létszámú és akár meglepő hangszerelésű együttesekig – megszólaltatni. Ezen átiratokat – természetszerűleg – maguk a muzsikusok készítik el.

Karosi Bálint új műve részben a „meglepő összeállításban” rejlő lehetőségeket aknázza ki. „A Hármasversenyt – nyilatkozta a szerző – Környei Miklós felkérésére a Musiciens Libres részére írtam. A gitárra, cimbalomra és hárfára írt háromtételes versenymű ötlete úgymond magától adódott. A vonósok mellett a három szólóhangszerhez egy-egy fafúvós hangszer társul. A hat instrumentum (a gitár a fagottal, a hárfa a fuvolával, a cimbalom a klarinéttal) szimmetrikus párokba rendeződik. Az első tételben (Prelúdium) a három húros hangszer adottságait használom ki: tremolók és repetált hangokból kikevert harmóniák váltogatják egymást. Ezután egy hárfa kadencia, majd egy virtuóz scherzo szakasz következik. A második tételt a vonósok nyitják, majd az említett hangszerpárok szólói következnek. A tételt a vonósok kerekítik le. Az utolsó tétel a klasszikus concertók hagyományos rondóformáját követi”.

A másik kompozíció szerzője így vallott új művéről: „A Times of Change II. című darabom egy korábbi művem (Times of Change) alapötletére épül. Egy olyan eljárásról van szó, mely a zenei anyag adott időre kiterülő, fokozatos átalakulását eredményezi. Két homogén anyagállapot között különböző spektrális átmenetek és útvonalak jöhetnek létre. Az ekként koncipiált darabban eltérő választási szituációk alakulnak ki: megnyílhat egy, az egyenletes átalakulást váratlan eseményekkel meg-megszakító, határozott irányú és hagyományos értelemben vett drámai útvonal, illetve egy egyenletesebb folyású, ám heterogénebb összetételű, kevésbé drámai lejtésű ösvény. A Times of Change II. az előbbi, azaz a drámai változat”.

A 20. században a sajátos nézőpontból szemlélt folklór egy sor zeneszerző számára teremtette meg az egyéni hang, a korszerű stílus lehetőségét. E zeneszerzők sorában a spanyol Manuel de Falla előkelő helyet foglal el. Érdekes, hogy az ibériai félsziget sokszínű népzenéje Manuel de Falla zenei nyelvébe nem magától értődő természetességgel épült be, hanem egy hosszabb, kereső-

kísérletező tanulási, érési folyamat eredményeként. Egyik legsi­ kerültebb kompozíciója (Hét spanyol népdal) esetében például az ihlet egy igen sajátos kerülőúton talált rá. A zeneszerző még Párizsban élt, amikor egy énektanár megbízásából görög népdalok feldolgozásával foglalatoskodott. E munka közben érlelődött meg benne az (utólag triviálisnak tetsző) elhatározás, hogy kialakít egy spanyol népdalokból álló ciklust is. Amikor pedig már tuda­ tosabban kezelte a spanyol népzenét, ő maga is képessé vált nép­dalféleségek komponálására. Bartókhoz hasonlóan, nem kis büszkeséggel írta A bűvös szerelem (El Amor Brujo) című balett zenéjéről: „lehetetlenség lett volna valódi cigánymuzsikát írni anélkül, hogy a hangszeres táncok mellett ne szólaltassam meg a cigányok legjellegzetesebb művészetét, a dalokat. Mindamellett nem eredeti dallamokat alkalmaztam. Valamennyi dal saját lele­ ményemből származik, és annál nagyobb dicsőség az a körül­ mény, hogy ezeket csaknem lehetetlen megkülönböztetni az eredeti népi anyagtól”.

E saját leleményből származó dallamok egyik lehetséges próbáját a híres flamenco gitáros, Paco de Lucía akként végezte el, hogy a dallamokat „visszahelyezte” saját, autentikus összetételű együttesének hangzásvilágába. Egyik korai stúdióalbumára tíz olyan számot vett fel, melyek Manuel de Falla kompozícióiból (Háromszögletű kalap, A bűvös szerelem, Hét spanyol népdal, Rövid élet) kiemelt részletek átiratai voltak. Az eredmény nem csak meggyőző, hanem lenyűgöző is. Ez a lemez adta az ötletet a Musiciens Libres számára, hogy saját átdolgozásokat készítsenek. „Talán nem túlzás állítani, hogy az ilyen művek hangszerelésében mutatkozik meg igazán a csapat képviselte zenei szabadság és műfaji határtalanság” – vallja Környei Miklós.

“If only the artist of the future would mark out the goal within himself, and not without, and virtuosity would be the means alone and not the ultimate aim. If only he always kept in mind that although according to the saying, noblesse oblige, but at least as much, and rather far more, than nobility: GÉNIE OBLIGE (Genius obliges)!â€? Thus wrote Ferenc Liszt about Paganini in 1840, and he himself was an example to posterity of what talent demands of an artist: above all else, the sharing of talent with the world. The series of the Liszt Academy Concert Centre, which started in 2013, provides the opportunity for several students or ensembles of the Liszt Academy to present themselves every half year. Following their introductory concert last year this is another chance to hear Musiciens Libres. Members of Musiciens Libres, as the name suggests, are trustees of musical freedom. They believe that there are no barriers between styles: that classic, contemporary, jazz and folk music all represent lasting values. They are the cream of their generation; they number a jazz singer, folk cimbalom player and several classical musicians. The concert, which includes Anima Musicae Chamber Orchestra, presents works by two young composers.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: VÉGH Dániel Szöveg // Written by MOLNÁR Szabolcs Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2015. április 22. // Finalized: 22 April 2015 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper

Produkciós együttműködő partner // Co-production partner