41122 - Nepi hagyomanyok

Raffai Judit

ик е

NÉPI HAGYOMÁNYOK

За

во

д

за

уџ

бе н

az általános iskolák első osztálya számára

Завод за уџбенике Београд

Szerkesztő Dr. Crnkovity Gábor

Felelős szerkesztő Dr. Romanca Jovanović Főszerkesztő Dragoljub Kojčić

бе н

ик е

A kiadásért felel Dragoljub Kojčić igazgató

уџ

CIP - Каталогизација у публикацији Библиотека Матице српске, Нови Сад 37.016:39(075.2)

Tiraž 1.000.

За

ISBN 978-86-17-19848-8

во

д

за

RAFFAI, Judit, 1966Népi hagyományok : az általános iskolák első osztálya számára / Raffai Judit ; [illusztráció Kanyó Janovics Erika ; a kottákat készítette Juhász Gyula ; fényképek Besnyi Károly ... [et al.]]. - 1. kiad.

- Београд : Завод за уџбенике, 2018 (Beograd : Planeta print). 102 str. : ilustr. ; 27 cm

COBISS.SR-ID 323439623

ISBN 978-86-17-19848-8 © ЗАВОД ЗА – УЏБЕНИКЕ, Београд, 2018. Ово дело не сме се умножавати, фотокопирати и на било који други начин репродуковати, ни у целини ни у деловим, без писменог одобрења издавача. © ЗАВОД ЗА – УЏБЕНИКЕ, Београд, 2018.

A kiadó írásos engedélye nélül tilos e kiadvány teljes vagy részleges fénymásolása, bárminemű sokszorosítása.

A könyvben használt jelek: Kérd a tanító segítségét!

Iskolai feladat.

Hallgassátok meg a népmesét! A tanító mesélje el élőszóval a népmesét!

Kérd a szüleid és a nagyszüleid segítségét!

Otthoni feladat.

ик е бе н

уџ

Játék a tanító irányításával!

во

д

за

Tudástár – a tanító segítségével megismerhető tudásanyag.

Énekeljétek el a tanító irányításával a lenti dalt!

Beszélgetés a tanító irányításával!

За

Készítsétek el!

Rajzolj!

3

4

За во д за уџ бе н

ик е

Előszó a szülőknek és a pedagógusoknak

За

во

д

за

уџ

бе н

ик е

A népi hagyományok elnevezésű választható tantárgy szerbiai tantervbe való beiktatásának fontosságát a programot készítő szakemberek a népi hagyományaink rohamos változásával, mindennapjainkból való eltűnésével magyarázták. A népi kultúra egyes elemeinek gyakorlatban való megszűnésével kultúránk ezen szeletét már nem kezelhetjük csak úgy, mint egy megélt, élményekből megtanult tudást, hanem a változásokat figyelembe véve indokolt lesz annak tudatos tanítása, többek között az általános iskolában önálló tantárgy keretein belül is.

A népi kultúra szócsöve mindig is a szóbeliség volt. A népi hagyományt mintanyújtással, élményekkel, utánzással, illetve szóbeli közlések alapján lehet legegyszerűbben tanítani. Ennek értelmében a tankönyvünk egy részét (a szövegeket, leírásokat) inkább a szülőknek és a pedagógusoknak szántuk, arra számítva, hogy ők a fenti módokon továbbítják ezt a tudást a gyerekek felé. Ennek értelmében a könyvünkben különböző jelekkel próbáljuk világossá tenni a gyerekek számára is, hogy kinek a segítségét kérjék az egyes részeknél.

Ennek a következménye, hogy tankönyvünk számos helyen ellentmond a megszokott formáknak. Olyan tartalmakat (kotta, játékleírás, nyelvjárási szöveg) is közlünk, amelyek az elsős gyerekek számára írásban nem feldolgozhatók, viszont a pedagógus és a család segítségével, szóbeli közlések formájában már elsajátításra alkalmassá válnak.

A tankönyv összeállításakor mindvégig a népi kultúra oktatási és nevelési szabályait tartottuk szem előtt. Ennek az alapja a belenevelődés módszere, amely a mindennapi tapasztalatra és a természetes módon megszerzett közösségi tudásra támaszkodik. Ezeknek az elveknek a mentén tankönyvünkben is gyakran mellőzzük a klasszikus oktatási módszereken alapuló tudatos pedagógiai magatartást, a mindenre kiterjedő részletes magyarázatokat, az egyéni munkát, a hagyományos értelemben felfogott tananyagot. Viszont fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a feladatvégzés, a beszélgetés, a népi gyermekjátékok, népmesék, mondák, valamint az ünnepeken való közös részvétel során ismerjék meg népi hagyományainkat, néprajzi értékeinket.

5

1. A család és a rokonság

За

во

д

за

уџ

бе н

ик е

1. Rajzold a keretbe a családodat! Beszélj róluk a rajz alapján!

2. Beszéljétek meg, hogy hogyan nevezzük a családunk tagjait? Mit jelentenek a lenti fogalmak?

Testvér Szülő (apa, anya) Nagyszülő (nagyapa, nagyanya)

6

Dédszülő (dédapa, dédanya) Ükszülő (ükanya, ükapa) Szépszülő (szépanya, szépapa)

Tudtátok-e, hogy a rokonság kifejezés helyett az atyafiság, egy vérből valók, az ivadék, a pereputty, a retyerutya szavakat is használhatjuk? A családon belül másképp hívjuk a családunk férfi tagjait és másképp a női rokonokat. Mondjatok erre példát!

ик е

3. Milyen kifejezéseket ismertek még:

a testvér jelölésére,

a nagyanya és a nagyapa jelölésére?

уџ

бе н

az anya és az apa jelölésére,

за

4. Otthoni feladat: Családi fényképeink

д

Mit mesélnek a régi fényképek?

За

во

Otthon szüleitek, nagyszüleitek segítségével nézzétek át a családotok régi fényképeit! A fényképek közül válogassatok ki néhányat, amelyek családotok tagjait ábrázolják!

Ezekről tudjatok meg minél többet: kik a képen lévő személyek, hol éltek, hol készült a fénykép.

Hallgassátok meg a fényképeken szereplőkről mesélt történeteket!

A képek közül válasszatok ki hármat: − a legrégebbit, − azt, amelyiken a legtöbb családtag szerepel, − azt, amelyik segítségével az iskolában tudtok majd a családotokról mesélni!

Hozzátok el a kiválasztott fényképeket az iskolába!

7

2. Az én múltam – Családom története I. 1. Mutassátok be egyenként az otthonról hozott fényképeket, és meséljetek a képek alapján a családotokról!

ик е

Tudjátok-e, hogy a valamikori fényképek készítői a fényképészek voltak? A fényképész olyan mesterember, aki fényképeket állít elő a műtermében, illetve egyéb színhelyen a fényképezőgépe, a laboratóriuma és a műtermi kellékei segítségével. A fényképész maga állítјa be a fényképein szereplő embereket.

За

во

д

за

уџ

бе н

2. Nézzétek meg a lenti fényképeket! Mindegyik Tímár Imre szabadkai fényképész műtermében készült régen, több mint 100 évvel ezelőtt.

A képek a szabadkai Szöllösi család fényképgyűjteményéből valók.

Keressétek meg a képen az azonos műtermi kellékeket!

Vizsgáljátok meg a fényképész beállításait: – Ki ül és ki áll a fényképeken?

– Kinek a kezében van könyv?

8

Lányok, a fénykép hátlapján a következő felirat található: Kató és Mancika, 1915.

Anya lányaival

Fiútestvérek

Barátok

3. Az én múltam – Családom története II. 1. Folytassátok az otthonról hozott fényképek bemutatását!

За

во

д

за

уџ

бе н

ик е

Tudjátok-e, hogy a fényképek korát nemcsak a rajta szereplő tartalom alapján lehet meghatározni? Számos dolog utalhat a készítésének az idejére: – A fényképpapír vastagsága – több mint 100 évvel ezelőtt jött divatba a mai vékony kartonformájú fénykép. Előtte a fényképészek egész vastag kartonkeretbe illesztett képeket készítettek.

– A fénykép színe – régen a fotók technikai okok miatt fekete-fehérek voltak.

Fényképek nagyon régi karton hátlapjai szabadkai fényképészektől

2. Nézzétek meg a szöveg melletti fényképet, egy ludasi családot ábrázol.

Keressétek meg a képen a nagyszülőket, a szülőket és a gyerekeket!

Vizsgáljátok meg, hogy a képen mi utal arra, hogy a fénykép régen készült?

Ludasi család három generációja az 1950-es évekből (Varga Margit tulajdona)

9

3. Játsszunk fényképészt!

Családi kép készítéséhez készüljetek fel!

За

во

д

за

уџ

бе н

ик е

A játékot 4−10 fős csoportokban játszhatjátok. (Akkor lesz érdekes a játék, ha kis és nagy csoportok is vannak.)

Feladat: minden csoport válasszon egy fényképészt a tagjai közül! A többiek alkotják a fényképen szereplő családot. A családnak nevet is adhattok.

Beszéljétek meg a játék előtt, hogy kik alkotják a család tagjait, hány generáció (gyermekek, szülők, nagyszülők, dédszülők stb.) szerepel a fényképen, ki milyen idős.

Mindezek után a kiválasztott fényképész munkája úgy beállítani a fényképen szereplőket, hogy közben figyel arra is, hogy a családtagok kora és szerepe jól látszódjon a képen: például a gyerekek a földön ülhetnek, az idősebbek széken stb. A beállítás után jöhet egyenként a fényképkészítés. Minden családi képről igazi fényképet is készíthetünk a tanító segítségével, és megbeszélhetjük a szerepeket.

10

4. Arcképes családfakészítés 1. Készítsd el a családod családfáját!

Emlékeid alapján és az otthon átnézett fényképek alapján próbáld meg lerajzolni családtagjaidat a következő oldalon látható családfán!

A feladatot befejezheted otthon szüleid és nagyszüleid segítségével.

A családfarajzolásnál lentről felfelé haladj: én, édesanyám, édesapám, nagyanyám, nagyapám, dédanyám, dédapám.

Ha a családtagjaid közül valakit nem ismersz, és fényképed sincs róla, képzeld el, hogy milyen lehetett!

д

за

уџ

бе н

Ég szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját, Bimbaja szülte virágját, Virágja szülte Szent Annát, Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus urunkat, A világ megváltóját.

ик е

2. Rajzolás közben tanuljátok meg az alábbi, teremtésre vonatkozó népi imádságot:

За

во

(Forrás: Magyarkanizsai népi imádság, elmondta Tóthné Bagi Erzsébet, gyűjtötte Molnár Andrea 2008, Silling I. 2008. 18.)

11

12

За во д за уџ бе н

ик е

5. A múlt nyomai. Séta a településünkön 1. Tegyünk egy sétát a településünkön! Tekintsük meg településünket!

A bejárt útvonalról a következő órán térképet szeretnénk készíteni.

A séta alkalmával a következő dolgokat figyeljétek meg!

temetőt

ик е

útszéli keresztet

szobrokat

kálváriát

уџ

бе н

templomot

за

Hol találhatjuk a településünkön a következő épületeket, illetve tereket:

múzeumot

За

во

д

városházát

könyvtárat

művelődési egyesület épületét

iskolát

piacot

színházat

vásárteret?

13

уџ

бе н

a tornyokat,

ик е

2. Figyeljétek meg a régi épületeket, valamint az újakat is!

Mi köztük az eltérés?

A séta folyamán a tanító segítségével a térképhez készítsetek rajzokat az utcák és az épületek elhelyezkedéséről! Szerencsés, ha fényképeket is készítetek az épületekről.

Figyeljétek meg a lakóházak nagyságát, a tetőket és

во

д

за

az ablakokat,

За

az épületen lévő díszítményeket,

az ajtókat!

14

6. Településünk 1. Beszélgetés az előző órán tett séta tapasztalatairól: Soroljátok fel, hogy mit láttatok a séta alkalmával?

Milyen eltéréseket fedeztetek fel az épületek között?

Milyenek a régi épületek ablakai, ajtajai, díszítményei, a régi lakóházak formája és nagysága?

Milyenek az új épületek?

бе н

ик е

Tudjátok-e, hogy a térkép tájékozódásra szolgál, segíti az embert abban, hogy eligazodjon egy területen? A térképek többsége a Földet, illetve annak egy részét ábrázolja felülnézetből, leegyszerűsítve, arányosan kisebbítve, jelek segítségével. A világon nagyon régóta rajzolnak térképeket, ennek ellenére valamikor az emberek az égbolt, a Nap és a csillagképek segítségével is tájékozódtak.

во

д

за

уџ

2. Készítsetek térképet!

A térképrajzoláshoz a jegyzeteiteket, a tapasztalataitokat és a település térképét is használhatjátok. Segítségükkel próbáljátok meg egy hatalmas papírra lerajzolni azt az útvonalat, amit bejártatok. Ha ezzel megvagytok, elkezdhetitek tartalmakkal ellátni a térképet.

За

Iskola

Művelődési ház

Templom

Temető

Múzeum, helytörténeti gyűjtemény

Mit jelentenek a fenti rajzok?

Rajzoljátok át őket papírlapokra, akkorákra, hogy elférjen a térképen!

15

Emellett, ha más helyeket is jelölni szeretnétek (piac, színház, szobor stb.), rajzoljatok róluk a fenti jelekhez hasonló képeket. Ha készítettetek a sétátok alkalmával fényképeket, és ezeket ki tudjátok nyomtatni, akkor a térkép készítéséhez ezt is felhasználhatjátok. Vágjátok körül a képeket, és ragasszátok a megfelelő helyre a térképen!

ик е

Legvégül jelöljétek meg, az Itt állok rajzzal, hogy hol vagytok ti!

A térképet helyezzétek ki a tantermetek falára!

За

во

д

за

уџ

бе н

3. A térkép segítségével meséljétek el a sétátok alkalmával látott dolgokat, településetek nevezetességeit!

16