SOBIVANJE
v medkulturnem in narodnostno mešanem okolju
EGYÜTTÉLÉS
a kultúraközi és nemzetiségileg vegyesen lakott területen
Razmišljanje o multikulturalnosti Dandanes, ko imamo pogostokrat občutek, da smo prenasičeni z negativnimi vplivi globalizacije, so še posebej pomebne vrednote maternega jezika in multikulturalnosti.1 Še posebej to velja na območjih - med katere nedvomno sodi tudi Prekmurje, predvsem pa narodnostno mešano območje le tega - kjer je kulturno-jezikovna raznolikost tradicionalna. Že uvodoma je potrebno poudariti, da se zmeraj godi velika krivica v primeru, če omenjeni dve specifiki (materni jezik in multikulturalnost oz. večjezičnost) kakorkoli izrabljajo eno zoper druge. Materni jezik je vedno zelo pomemben, morda najpomembnejši dejavnik na področju ohranjanja identitete slehernega naroda. Zaradi celovitega ali delnega pomanjkanja lastne oz. samostojne države v določenih zgodovinskih obdobjih, je to v primeru slovenskega in madžarskega naroda še toliko bolj res! Kot literarno prispodobo materni jezik mnogi uporabljajo kot najučinkovitejše orožje ali najmogočnejšo obrambno trdnjavo narodne zavesti. Lahko potrdimo, da je v tem veliko resnice. Res je tudi, da je slehernemu narodu njegov materni jezik najlepši, najbogatejši in najljubši, ker je absolutna večina ljudi sposobna le s pomočjo njega najširše oblikovati in interpretirati svoje misli. Materni jezik se največkrat pojavlja tudi v sanjah, v globokih versko-čustvenih izražanjih in še kje. Pomembnost maternega jezika - poleg nesporne vloge na področju komuniciranja - je odločilna z vidika kulturne identitete sleherne skupnosti, kar pogojuje, da je resnično najpomembnejši dejavnik ohranjanja, oblikovanja in razvijanja narodne identitete.
Na območjih, kjer zgodovinsko pogojeno sobivajo različni narodi ali vsaj dve skupnosti2, je maternemu jeziku podobna vrednost tudi večjezičnost in multikulturalnost. Gre za stanje, ko pripadniki enega naroda do določene ravni obvladajo tudi jezik druge skupnosti ter spoznajo njegove tradicionalno-kulturne značilnosti. Brez tega je sožitje praktično nemogoče, v nasprotnem primeru lahko obvelja zgolj stanje prebivanja ene skupnosti ob drugi s stalnimi nasprotji in prepiri (podobnih situacij raznih oblik smo oz. so žal bili velikokrat deležni v preteklem stoletju tudi v Srednji Evropi, marsikje pa je temu tako še danes). Pri resnično uspešnem sobivanju dveh ali več jezikov in kultur oz. narodov je potrebno poudariti, da to nikakor ne sme sloneti na nadrejenosti enega nad drugim. V vsakdanjem življenju prav gotovo ne, kljub morebitnim drugačnim pravno-formalnim rešitvam (bilo bi zaželeno, da je enakopravnost na vseh narodnostno mešanih območjih tudi zakonsko zagotovljena). Danes, žal, beležimo sorazmerno malo pozitivnih primerov, ker antidemokratični in negativni politični dogodki prejšnjih zgodovinskih obdobij - tudi večine 20. stoletja - še niso omogočili oblikovanja enakopravnih narodno-jezikovnih skupnostih na območjih, kjer skupaj prebiva več etničnih skupnostih. Na vseh področjih socializacije bi morali z intenzivnimi programi sistematsko sprotno strmeti za negovanje maternega jezika in jezika ter kulturnih vrednot okolja. Prav slednje mora biti na tradicionalno večnacionalnem območju prioritetna naloga, zato jezika okolja nikakor ne bi smeli obravnavati kot tuj jezik. Žal so se iz preteklosti ohranili določeni negativni stereotipi, ki morda v določenih segmentih družbe še danes povzročajo napačno ali vprašljivo pojmovanje omenjenih procesov. Kar zadeva položaj madžarskega jezika in kulture v Prekmurju, po mojem mnenju - v nasprotju s pravno-formalno situacijo - še ne moremo govoriti o dejanski enakopravnosti v smislu zgoraj predlaganega stanja. To je posledica omenjenih negativnih pojavov v medetničnih odnosih v določenih obdobjih 20. stoletja. Predvsem v desetletjih neposredno po 2. svetovni vojni je madžarska skupnost na področju kulturno-jezikovne prestižnosti kontinuirano izgubljala. V obdobju, ki je pred nami, bi se moral ta vpliv negativnih pojavov in stereotipov občutno zmanjšati, za kar smo večinski in manjšinski narod skupaj odgovorni. dr. László Göncz, poslanec v Državnem zboru Republike Slovenije
1 2
V tem prispevku se s pojavom ter spremenjenim pomenom in velikim napredovanjem angleščine, kot s sredstvom komuniciranja v svetovnem merilu, neposredno ne ukvarjam. Po mojem mnenju - sicer v nasprotju tudi z določenimi razlagami v okviru ustanov in organizacij EU - je pomembno načelo avtohtonosti. Namreč v tem prispevku obravnavano in razumljeno enakopravnost oz. multikulturalnost je možno uresničevati zgolj na območjih, kjer je to zgodovinsko pogojeno. To pa nikakor ne pomeni, da je avtohtonost trajno stanje določene skupnosti. Nasprotno: v sleherni demokratični družbi oz. skupnosti bi naj bili formalni in moralni kriteriji za vrednotenje avtohtonosti, skupaj z možnostmi prehodnosti.
Gondolatok a multietnikus környezetről A kulturális sokszínűség tekintetében egyre inkább megnyilvánuló Európában, amelynek az egyik ilyen mikro egysége a Muravidék, a többnyelvűség, a másság elismerése és elsajátítása rendkívül fontos. Ennek értelmében az anyanyelv védelme mellett - fontos értéknek kell minősíteni a multi etnikus kötődést és a több nyelv ismeretét. Arra azonban figyelmeztetni kell, hogy a többnyelvűséget semmilyen feltétel mellett nem szabad az anyanyelv gyengítésére, elsorvasztására felhasználni, mert azzal ártunk a legtöbbet mindkét említett jelenségnek. Amikor magyar nemzetiségiként elmélkedünk e fontos jelenségről, tudnunk kell, hogy a magyar nyelv több ezer éves nemzeti létünk és kultúránk legfontosabb közvetítő eszköze volt, nemegyszer - jelképesen szólva fegyverként is szerepet játszott a nemzet viharos századaiban. Azonban ezzel párhuzamosan el kell azt is fogadni, hogy a szlovénoknak a szlovén, a németeknek a német nyelv hasonlóan fontos, és ugyanannyit jelent. Minden nemzetre általában jellemző, hogy az anyanyelv esetében nem csak afféle kommunikációs vagy nagyszabású irodalmi alkotásokat kifejező eszközről van szó, és ezzel nem ezek szerepét kívánom csökkenteni, hanem a legdrágább nemzeti kincsről, amely identitásunknak, kultúránknak az alapja, tehát nemzeti létünk szerves része, a nemzet vérkeringése. Aki az anyanyelvét elveszíti, a legértékesebb jellemzőjétől fosztódott meg. Amint már utaltam arra, mai világban, különösképpen olyan vidékeken, ahol több nemzet él egymás mellett, rendkívül fontos, számos szempontból szakmai-, sőt nemegyszer életfeltétel a többnyelvűség. Ettől azonban nem lesz kevesebb az anyanyelv szerepe és fontossága. Azt állítják sokan, hogy álmodni és imádkozni csak az anyanyelven lehet, és hosszan lehetne sorolni további előnyeit. Létjogosultsága tekintetében minden nyelv egyforma, nagyságrendtől és nyelvészeti sajátosságoktól függetlenül, azonban akkor cselekedünk helyesen, ha a szomszédok nyelvét - kölcsönösen - az átlagosnál jobban tiszteljük. Amikor nyelvről, anyanyelvről beszélünk, szükséges feltenni a kérdést, hogy tényleg egyenrangú-e, azaz hasonlóan érvényesül-e a magyar nyelv a többségi szlovén nyelvvel a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén? Formálisan példaértékű az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvének a státusa Szlovéniában, a gyakorlatot illetően azonban távolról sem ennyire kielégítő a helyzet. A 20. században sajnos a magyar nyelv társadalmi súlya folyamatosan csökkent. Ugyan el kell ismerni, hogy manapság a Muravidéken kb. 15 ezer személy valamilyen szinten beszéli, vagy legalább érti a magyar nyelvet, azonban azt is el kell mondani, hogy a magyar nyelv hiányában is nagyobb nehézség nélkül lehet boldogulni, hivatalt viselni, stb. Ez az ellenkező irányban nem érvényes, és ebből is származik az ún. presztízskülönbség a két nyelv tényleges társadalmi súlya között. A multi etnikus környezet olyan érték, amelyet tudatosan kell ápolni és fejleszteni, ami a többségnek és a kisebbségnek egyaránt feladata. Nem beszélhetünk multikulturalizmusról vagy többnyelvűségről, ha az csupán a kisebbségre jellemző! Végezetül fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az oktatási és kulturális intézményeknek, a médiának és a családnak fokozott gondot kell fordítani az anyanyelv és térségben jelen levő másik (vagy többi) nyelv elsajátítására. Az anyanyelvet és a környezet nyelvét semmiképpen nem szabadna idegen nyelvként kezelni, hanem olyan szükségszerű alapfeltételként, amely nélkül multikulturális környezetben lehetetlen élni. dr. Göncz László, a Szlovén Köztársaság országgyűlési képviselője
Spoštujemo narodno, jezikovno in kulturno drugačnost Današnji prostor našega medkulturnega in narodnostno mešanega območja, v katerem bivamo, sestavljajo in opredeljujejo mozaiki različnih tradicij, skupin in posameznikov. Naš prostor nam ponuja vrsto bivanjskih načinov in življenjskih možnosti, mišljenj in človeškega ustvarjanja, a skozi zgodovino se je trdno v naši zavesti usidralo dejstvo, da brez udejanjanja strpnosti ni spoštovanja človekovih pravic. Strpnost omogoča harmonijo različnosti. To dokazuje tudi nedavno praznovanje 50-letnice uspešnega dvojezičnega šolstva na našem območju, ustvarjalno prepletanje različnih kultur in jezikov ter mednarodni projekt Muranie, ki ga izvajamo obmejni partnerji iz Slovenije, Hrvaške in Madžarske. Ustvarjeni pogoji za medkulturni dialog, spoštovanje narodnostne in etnične raznolikosti in spodbujanje socialne vključenosti omogočajo sobivanje ljudi v živahnem medkulturnem in narodnostno mešanem okolju. Ob tem ne smemo pozabiti na pomembno vlogo vzgoje tako v družinah kot vzgojno-varstvenih organizacijah, osnovnih in srednjih šolah. Tudi kulturno-umetniške ustanove, mediji, društva in zavedni posamezniki so na našem območju pravi ambasadorji dialoga, razumevanja razlik, vrednot in medsebojnega spoštovanja.
Seveda se od časa do časa, tako kot v vsakem prostoru in življenju na svetu tudi pri nas pojavijo težave. Z njimi smo se vedno pripravljeni soočiti. Rešujemo jih s kulturnimi dialogi, saj razumevanje drugačnih idej, vrednot in mišljenjskih vzorcev bogati našo kulturno različnost. Spoštujemo narodno, jezikovno in kulturno drugačnost. Razvijamo vedenja o zgodovini, kulturi in naravni dediščini živečih na našem območju. Predvsem pa se v naši različnosti zavedamo, da bi bilo brez osnovnih vrednot in skupnih ciljev, naše sobivanje v našem prostoru nemogoče. mag. Anton Balažek, župan Občine Lendava
Tiszteljük a nemzeti, nyelvi és kulturális másságot Ma a nemzetiségileg vegyesen lakott területen és a kultúrák közti élettérben, ahol élünk különböző hagyományok mozaikját teremtettünk meg, amelyhez csoportok és egyének is tartoznak. A mi életterünk több életstílust és lehetőséget ad az élethez, egy bizonyos gondolkodásmódot és emberi kreativitást nyújt, de a történelem folyamán erősen rögzült a tudatunkban, hogy az emberi türelem gyakorlása nélkül nem tisztelhetjük az embereket sem. A türelmesség hozza létre a különbözősség harmóniáját. Ezt a megállapítást is bizonyítja a nemrég ünnepelt kétnyelvű oktatás, a különböző kultúrák és nyelvek összefonódása, valamint a Muránia nemzetközi projektum, amelyet mint határmenti partnerek vitelezünk ki Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon. A kultúrák közti dialógus feltételeinek a megteremtése, a nemzetiségi és etnikai különbözősség tisztelete és a szociális befogadás serkentése hozzák létre az emberek kellemes együttélését a nemzetiségileg vegyesen lakott területen, ahol kultúrák közti dialógusban élünk. Nem szabad megfeledkezni a nevelés fontosságáról sem, mind a családokban, mind az oktató-nevelő intézetekben, az általános iskolákban és a középiskolákban sem. A kulturális-művészeti intézmények, a média, az egyesületek és az öntudatos egyének igazi nagykövetei a másság és az egymásiránti tiszteletnek. Időről időre, mint minden térségben és az élet minden szintjén nálunk is vannak problémák. Ezekkel mindig szembesülnünk kell. Kulturális dialógussal kezeljük őket, hiszen a másféle eszmék, értékek és gondolkodási szisztémák gazdagítják a mi kulturális másságunkat is. Mi tiszteljük a nemzeti, nyelvi és kulturális másságot. Fejlesszük a történelemi, kulturális és természeti örökségünkből eredő viselkedési formákat, amelyek a térségünkben honosodtak meg. Tudatában vagyunk annak is, hogy a mi közegünkben, ahol erőteljes a másság nem létezhetünk alapvető értékek és közös célok nélkül, hiszen e felfogás nélkül a mi együttélésünk ebben a térségben lehetetlen volna. mag. Balažek Anton, Lendva Község polgármestere
Evropska unija ponuja nove priložnosti
Evropa ni cilj (Hegel), kot širša domovina, ampak pot, zato je težko določiti njene meje. Spoštovanje jezikovne in kulturne različnosti je zapisano že v Listini o temeljnih pravicah Evropske unije, ki so jo evropski voditelji sprejeli leta 2000 in omogoča večjo zaščito regionalnih in manjšinskih jezikov ne glede na to, če so omenjeni jeziki uradni jeziki Evropske unije ali ne. Pomembno je to, da se razvije jezik madžarske narodnosti v teh okvirih. V okviru Evropske unije vidim možnosti, da bi pripadala madžarska narodnost v tako imenovano »inteligento« regijo«, ki bi delovala po programu uresničevanja zahtev informacijske družbe in družbe inovacij v regionalnem smislu. Ta regija bi lahko omogočila intenzivne in kreativne življenjske pogoje v Evropski uniji, v kateri bi postalo dominantno e-gospodarstvo in digitalno upravljanje družbe. Namesto pretoka blaga in kapitala bi postal pomembnejši pretok informacij in znanja, kar bi omogočilo večjo konkurenčnost pokrajine. Madžarska narodnost in tudi druge tu živeče narodnosti bi potrebovale novo multikulturno knjižnico, ki bi okrepila razvoj informacijske družbe in s tem ustvarila osnove za ohranjanje in razvijanje različnih identitet, ustvarila skupni življenjski (slovenski, madžarski, hrvaški) prostor. Za gradnjo knjižnice bi morali pridobiti sredstva iz Evropske unije, kajti ta institucija bi lahko integrirala madžarsko narodnost v širšo regijo, oziroma z digitalnimi in on line linki bi se lahko priključila celotni Evropski uniji. Omogočeno bi nam bilo, da svojo digitalizirano zbirko gradiva posredujemo širšemu okolju. Nova knjižnica bi lahko bila skupen prostor različnih kultur, v kateri bi lahko madžarska narodnost pridobila znanje in koristno uporabila svoj prosti čas. V tej knjižnici bi bila poslušana, razumljena, dobro bi se počutili. Madžarska narodnost ve uskladiti svojo strategijo s smernicami Evropske unije, kajti v sebi nosi svoje izredne vrednote, katere članice Evropske unije potrebujejo za uresničitev evropske identitete. Evropska unija in globalizem sta odprla meje, s tem sta postala konkurenčna tako gospodarstvo kakor tudi intelektualne sfere družbe, ki veljajo tudi za madžarsko narodnost v Pomurju. Mladi morajo omenjene spremembe sprejeti kot izziv, kajti šele z osvojenim znanjem lahko odidejo v druge države Evropske unije in lahko prinesejo znanje iz teh dežel tudi nazaj v našo regijo. Kot je rekel Hegel, Evropska unija je ena nova pot posebej za mlade, ki niso obremenjeni s preteklostjo in s težko zgodovino 20. stoletja, zato je dana situacija velika priložnost vredna preizkusa. Po mojem mnenju smo z vstopom v Evropsko unijo leta 2004 dobili večje razsežnosti v prostoru in večjo odgovornost do določenih novih izzivov, možnosti, ki so lahko smernice madžarske narodnosti za uresničitev lastnih želja in potreb v Evropski uniji. dr. Judit Zágorec-Csuka, šolska knižničarka na Dvojezični osnovni šoli 1 Lendava
Az Európai Unió új lehetőségeket nyújt Európa nem cél (Hegel), mint szélesebb haza, hanem út, ezért nehéz meghatározni a határait. Az Európai Unió vezetői 2000-ben fogadták el az Európai Alapjogi Chartát, amely nagyobb védelmet nyújt a regionális és kisebbségi nyelveknek, függetlenül attól, hogy ezek az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartoznake. Fontosnak tartom, hogy a muravidéki magyarság nyelve is ezek a keretek közt fejlődjön, mivel kisebbségi nyelvről van szó. Az Európai Unió keretei közt látok lehetőséget ahhoz, hogy a muravidéki magyarság az ugynevezett intelligens muravidéki régióhoz tartozzon, amely szerintem az információs társadalom és az innovációs társadalom programjának regionális megvalósulása volna. Ez a régió az Európai Unió által is intenzív és kreatív életfeltételeket teremthet, amelyben dominánssá válhat az e-gazdaság ás a digitális közigazgatás is. Az áru és a tőke áramlata helyett az információk és a tudások áramlása kaphatna komoly szerepet, amely által versenyképességet teremthetnek a térségben. A magyar nemzetiség számára fontosnak tartanám Lendván megépíteni az új multikulturális könyvtárat, amely megerősítené az információs társadalom fejlődését és alapul szolgálhatna a magyarság identitásépítésében, valamint a közös élettér (szlovén, magyar, horvát) megteremtésében. Az új könyvtár megépítéséhez anyagi forrást kellene szerezni az Európai Uniótól, hiszen az intézmény integrálhatná a magyar nemzetiséget egy szélesebb régióba, sőt a digitális, on-line utak használatával egész Európához csatlakozhatna értékes gyűjteményével, amelyet digitalizálva továbbíthatnának a térségben. Az új könyvtár a közös kultúrák tere is volna, ahol kielégíthetné tudásvágyát és szórakozhatna is a muravidéki magyarság, ahol megértik a nyelvét és azt is amit gondol, megértést kaphatna és ahol jól érezhetné magát. Szerintem a muravidéki magyarság egyeztetni tudja a stratégiáját az Európai Unió célkitűzéseivel, hiszen a magyar nemzetiség magába hordozza a kivételes értékeit, amelyre az Európai Unió tagállamainak is szüksége van az európai identitás megteremtéséhez. Az Európai Unió és a vele terjedő globalizmus kinyította a határokat, de ezzel versenyképessé tette a piaci és intellektuális tereket is a muravidéki magyar nemzetiség számára is. A fiataloknak elsősorban mindezt lehetőségnek kell felfogniuk, hogy a megszerzett tudásukkal akár elmenni, de Európa más országaiban megszerzett tudással visszajönni is tudjanak. Szerintem az Európai Unió, ahogy Hegel mondta, főleg a fiatalok számára egy új út, hiszen nincsenek megterhelve a múlttal és a 20. század nehéz történelmével, hanem az adott történelmi szituációt lehetősségként kell felfogniuk.Véleményem szerint 2004től az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokkal nagyobb teret és felelőséggel megadott lehetőségeket kapott a muravidéki magyar nemzetiség a kibontakozáshoz az Európai Unió térségében. dr. Zágorec-Csuka Judit, 1.Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola, könyvtáros
Zadovoljni ljudje, so srečni ljudje Živeti v predelu sveta, kjer se kulture, jeziki in narodnostne skupine mešajo med sabo je jezikovna raznolikost življenjsko dejstvo. Druženje in govor med nami je zelo slikovit, saj vsak prispeva nekaj iz svojega repertoarja znanja, ki ga je pridobil tekom odraščanja v svoji velikokrat večjezični družini. Znanje jezikov, ki smo se jih naučili od očeta, ki je govoril slovensko in matere, ki je govorila madžarsko in babice, ki je govorila hrvaško itd. nas lahko popelje daleč v svetu, kjer je znanje jezikov dandanes zelo pomembna stvar. Vse to so dejavniki, ki nas razlikujejo od tistih, ki svet vidijo v črno beli barvi in ne morejo sprejeti ničesar, kar je drugačno ali ni po njihovem okusu. Seveda je sobivanje enostavno le za tiste, ki so odraščali v tem okolju in je morda težje sprejemljivo za tiste, ki so se priselili kasneje ali se morda želijo zaposliti tukaj in ne obvladajo katerega od obveznih in nujno potrebnih jezikov. Veliko nas je, kateri želimo in poskušamo pomagati ljudem v takih situacijah, saj razumemo kako težko je najti zaupanje, ko nas toliko različnih ljudi želi prepričati, da verjamemo le v njihovo mišljenje. Po mojem mnenju je najpomembnejša stvar, da vedno ostanemo odprtega mišljenja in se poskusimo učiti, ne glede na to ali je učitelj starejši ali mlajši in ali mislimo, da smo pametnejši ali ne, saj je celo življenje in celi svet ena velika učilnica, kjer rastemo, se učimo, se veselimo in se tudi žalostimo. Po narodnostni strukturi je Občina Lendava mešana občina, v kateri živijo poleg Slovencev, pripadniki avtohtone madžarske narodne skupnosti, Hrvati, Romi, Albanci, Bosanci in zadnja leta tudi Angleži. Na podlagi bogate kulturne tradicije se je izoblikovala naravna multikulturna sredina, ki opredeljuje mesto in občino. Na narodnostno mešanem območju občine so izobraževalne ustanove, vrtci, osnovne šole in srednja šola dvojezične, torej pouk poteka v slovenskem in madžarskem jeziku hkrati. Naučiti se sprejemanja različnosti in v njej živeti v sožitju, je pomemben cilj dvojezičnega izobraževanja.
Kot šolska knjižničarka Dvojezične srednje šole Lendava se trudim opravljati svoje delo v ozračju multikulturalizma ter interkulturnega dialoga, kar so pa hkrati tudi glavne smernice Evropske unije. V letu medkulturnega dialoga smo v programih – multikulturna srečanja dijakov naše šole z dijaki pobratenih šol ob meji (Lenti na madžarski strani in Mursko Središče na hrvaški strani ) - šolske knjižnice pripomogli k spodbujanju strpnosti in spoštovanju drugačnosti. S temi in podobnimi programi nadaljujemo tudi v prihodnje. V našem narodnostno in multikulturnem prostoru je to še toliko bolj pomembno, saj živimo na stičišču različnih kultur, jezikov in narodov. Zavedamo se, da Evropska unija odpira drugačne možnosti in podpira programe multikulturnega dialoga. Ob vstopu Slovenije v Evropsko unijo pa vidim za drugačnost kultur in jezikov pravo prihodnost, zato sodelovalne oblike druženja šolske mladine naše šole in šol ob meji šolskim knjižnicam in predvsem samim šolam odpira nove možnosti in temu pripisujem velik pomen. Prepričana sem, da moramo mi vzgojitelji-pedagogi in knjižničarji skupaj z našimi mladimi ljudmi pogumno v korak z novimi izzivi in verjamem, da znamo v nove zamisli vdihniti pravo vsebino. Ob teh ugotovitvah ne smemo pozabiti, da nas sprejemanje drugačnosti in večjezičnosti le še bogati in plemeniti. Na tej poti nam ponuja Evropska unija ogromne možnosti in podporo. Želim le, da bi ob svojem delu bili vsi bolj zadovoljni, srečni in uspešni. Kajti, zadovoljen otrok je srečen otrok in zadovoljni ljudje so srečni ljudje! Klara Kepe, šolska knjižničarka DSŠ Lendava
A megelégedett emberek boldog emberek Ha az ember a világ olyan szegletében él, ahol több kultúra, nyelv és nemzeti közösség él, a nyelvi sokszínűség megkerülhetetlen tényként van jelen. A társasági élet és a beszélgetés rendkívül sokszínű, hiszen mindenki arra törekszik, hogy gazdagítsa ezt az együttélést, az addigi életében, gyakran a többnyelvű családban szerzett tudástárából. A szlovénul beszélő apától, a magyarul beszélő anyától, a horvátul megszólaló nagymamától szerzett nyelvtudás segítségével messzire juthatunk abban a világban, ahol a nyelvek ismerete sokat számít. Mindezen tényezők miatt igencsak különbözünk azoktól, akik a világot fekete-fehéren látják, és nehezen fogadják el a másságot, illetve azt, ami elüt ízlésüktől. Az együttélés nyilván sokkal egyszerűbb azok számára, akik ilyen környezetben nőttek fel, és nehezebb azok esetében, akik később települtek ide, netán itt szeretnének munkát vállalni, de nem ismerik az itt kötelező és óhatatlanul szükséges nyelvek egyikét. Sokan vagyunk, akik segíteni kívánunk és próbálunk az ilyen helyzetekbe kerülőknek, tudjuk ugyanis, milyen nehéz a bizalom kiépítése, amikor olyan sokat törekszenek meggyőzni minket arról, hogy csak az ő véleményük az egyedüli szent és mérvadó. Véleményem szerint a legfontosabb a nyitottság, az, hogy tanuljunk a másiktól akár fiatal, akár idősebb a tanár, sőt akkor is, ha magunkat okosabbnak tartjuk, hiszen az egész élet egy nagy tanterem, ahol fejlődünk, tanulunk, örülünk és persze szomorkodunk is. Nemzetiségi összetétel szempontjából Lendva Község nemzetiségileg vegyesen lakott terület, ahol a szlovének mellett, az őshonos magyar nemzeti közösség tagjai, továbbá horvátok, romák, albánok, bosnyákok, és az utóbbi években, angolok is élnek. A városra és környezetére, a gazdag kulturális hagyományok alapján létrejött természetes többkultúrájú közeg jellemző. A község nemzetiségileg vegyesen lakott területén kétnyelvű oktatási intézmények, óvodák, iskolák és középiskola működik, ezekben a tanítás szlovén és magyar nyelven történik. A kétnyelvű iskola alapvető célkitűzése a másság elfogadásának megtanítása, a békés együttélésre való nevelés. A lendvai kétnyelvű középiskola iskolai könyvtárosaként arra törekszem, hogy munkámat az európai uniós irányelveknek megfelelő multikulturalizmus és a kultúrák közötti párbeszéd szellemében végezzem. Iskolánk diákjai, a kulturális párbeszéd évében találkoztak a határ menti testvériskolák diákjaival (Lenti a magyar, és Muraszerdahely – Mursko Središče a horvát oldalon), a multikulturális programok keretén belül, az iskolai könyvtárak is kivették részüket a toleranciára és a másság tiszteletére való nevelésben. Az ilyen és hasonló programokat a jövőben is folytatjuk. A mi nemzetiségileg vegyesen lakott és multikulturális környezetünkben mindez fokozott jelentőséggel bír, hiszen a különböző kultúrák, nyelvek és nemzetek találkozási pontján élünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az Európai Unióval újfajta lehetőségek nyílnak, a multikulturális párbeszéd programjai támogatást élveznek. Szlovénia európai uniós csatlakozása új jövőt jelent a kulturális és nyelvi másság szempontjából, így véleményem szerint nagyon fontosak az iskolánk és a határon túli iskolák tanulóinak találkozásait és együttműködését, ami mind az iskolai könyvtáraknak, mind pedig maguknak az iskoláknak, számos új lehetőséget biztosít. Meggyőződésem, hogy nekünk, nevelőknek-pedagógusoknak, a fiatalokkal karöltve, bátram szembesülnünk kell a kihívásokkal, és hiszek abban, hogy képesek leszünk új tartalmakat adni az elképzeléseknek. Persze, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a másság és a többnyelvűség elfogadása gazdagít és nemesít bennünket. Az Európai Unió, ezen az úton, óriási lehetőségeket és támogatást biztosít számunkra. Az kívánom, hogy munkája során legyen mindenki elégedett, boldog és sikeres. Mivel az elégedett gyerek, boldog gyerek, és az elégedett emberek, boldog emberek! Kepe Klára, a Lendvai KKI iskolai könyvtárosa
Živeti v narodnostno mešanem okolju Živeti v narodnostno mešanem okolju lahko pomeni za vsakogar le prednost in priložnost, katero ne sme izpustiti iz rok. Prednost pomeni: »Kolikor jezikov znaš, toliko veljaš!« Govoriti jezike okolja, v katerem žive ljudje različnih nacionalnih pripadnosti, je dar. Dar, s katerim je treba znati živeti. Tudi sama sem na tak način učila jezike in kasneje to pasivno znanje izpopolnila še z aktivnim učenjem. Poleg materinega jezika in jezika okolja, sem dodala dva tuja jezika v osnovni šoli in enega v srednjem izobraževanju. Vso to znanje vidim, kot veliko danost, s katero poskušam živeti in jo tudi pridno izkoriščam. Ne izključujem možnosti, da bi nekoč s tem služila tudi kruh. S pojmoma narodnostno mešano območje in multikultura, sem se srečala šele v odraslem obdobju. Na takem območju pa živim že 37 let in nikoli nisem zasledila nobenih težav, kar se tiče sprejemanja kulture drugega. Kot pripadnica madžarske narodnostne manjšine in govoreča jezike okolja in jezike sosednjih držav, sem vseskozi pozitivno gledala na multikulturnost in raznolikost okolja v katerem živim. Že od najstniških let sodelujem na različnih kulturnih področjih. Najbrž ni naključje, da sem danes zaposlena pri zavodu, ki se ukvarja z ohranjanjem kulture. Ob tem sem se šolala v madžarskem Szombathelyu, za kulturnega managerja. Znanje petih jezikov mi pomeni lažje vstopanje v dano kulturo in večje možnosti v kulturi v kateri živim. Vso to znanje poskušam prenesti tudi na hčer.
10
Z rastjo materialnih možnosti in z razvojem tehničnih dimenzij, je današnji mladini veliko bolj dostopno učenje jezikov in spoznavanje drugačnih kultur. Naša naloga pa mora biti, da ob vseh teh možnostih, pokažemo mladini, kako negovati lastno kulturo in ohranjati materni jezik. Doris Gal, Kulturni animator
Nemzetiségileg vegyesen lakott területen élni Élni, egy nemzetiségileg vegyes térségben, mindenki számára csak előnyt és lehetőset jelent. Lehetőséget, amelyet nem ejthetünk kezünkből. Beszélni a környezeted azon nyelveit, amely emberek kultúrájával vagy körülvéve, kincs. Olyan kincs, melyel élni kell. Magam is ilyen környezetben élve tanultam passzívan a nyelveket. Majd az általános iskolában az anyanyelvem mellé tanultam két idegennyelvet, a középiskolában pedig plusz még egyet. E nyelvek aktív tudását oly lehetőségnek látom, amelyel a jövőben anyagi jövedelmet is tudnék hozni családomnak. A nemzetiségileg vegyes terület és a multikultúra fogalmával először felnőttként találkoztam. 37 éve lakom e területet, amelyre e két fogalom vonatkozik, de nem tudok kulturák közti ellentétes véleményekről. Mint a Muravidéki magyar nemzetiség hozzátartozója, beszélve anyanyelvemet, a magyart, a környezet nyelvét és az itt élő kultúrák nyelvét, pozitívan tekintek a különböző kultúrák együttélésére és sokszinűségére. Tizenéves korom óta közreműködök a kultúra különböző terén. Gondolom, nem véletlennek tekinthető, hogy kultúra ápolásával tevékenykedő intézmény munkatársaként foglalkoztatnak. Emellett felsőoktatásban szereztem művelődésszervezői és térségfejlesztői diplomát Szombathelyen, Magyarorzságon. Az öt nyelv aktív tudása annyit jelent, hogy aktívabb módon léphetek be több kultúrába. Mind e tudást próbálom átadni lányomnak is. Az információs technológia fejlődésével és az anyagi lehetőségek bővülésével, a mai fiataloknak elérhetőbb a nyelvek tanulása és a más kultúrák megismerése. A mi feladatunk a fiatalok előtt, rámutatni a kultúra és hagyományok megőrzésére, valamint az anyanyelv ápolására. Gal Doris, Művelődésszervező, térségfejlesztő
11
Izborila sem si spoštovanje Sem Belkisa Kovačević, rojena 15.05.1991, in sicer v Banja Luki, v Bosni in Hercegovini. Leta 1993 smo se z družino preselili v Slovenijo, v Maribor, ker je takrat v Bosni divjala vojna, ki je terjala mnogo nedolžnih žrtev. Leta 1995 smo se znova preselili, tokrat v Lendavo, kjer sem se vpisala v 1. razred Dvojezične osnovne šole I Lendava, nato pa še v 1. letnik Dvojezične srednje šole Lendava, program Gimnazija. V tistem trenutku, ko je prišlo do odločitve, da se bomo preselili že drugič v mojem življenju, sem bila premajhna in se nisem zavedala pomembnosti tega dejanja. Slovenskega jezika nisem obvladala, čeprav smo v Sloveniji živeli že dve leti. Namreč skupaj z družino in ostalimi begunci smo bili nameščeni v posebnem delu v Mariboru, tako da sem slišala samo bosanski jezik, slovenski pa popolnoma nič. Šele ko smo se preselili v Lendavo, za katero je značilna mešana sestava prebivalstva, so mi v uho začele prihajati poleg slovenskih, tudi madžarske besede. Tako sem se počasi učila slovenščine, kar mi je omogočilo, da sem se lahko sporazumevala z otroki iz soseščine. Še sedaj se zelo dobro spomnim, da je bila prva slovenska beseda, ki sem jo slišala 'kosilo' in takrat mi je skozi glavo mrgolelo sto in sto razlag o tem, kaj bi naj bilo kosilo. Največja in najbolj pomembna prelomnica mojega življenja je bila, ko sem dopolnila 7 let in sem se vpisala v prvi razred osnovne šole. Začela sem se seznanjati s pravili slovenskega, pa tudi madžarskega jezika. Spoznavala sem nove prijatelje in tudi »ne-prijatelje«. Seveda so bili tudi takšni, ki so me, ne da bi me najprej spoznali, od vsega začetka zbadali zaradi mojega porekla. Hitro so sprejeli kakšnega otroka, ki je vedel samo madžarsko, slovensko pa še razumel ni. Vendar nekoga, ki prihaja iz Bosne, pa nikakor niso mogli sprejeti v družbo. Šele takrat sem ugotavljala kakšni so lahko ljudje, saj sem bila pred tem v stiku samo s takimi, ki so me imeli radi in niso gledali name kot na stigmatizirano osebo.
12
Prvi razred sem končala s prav dobrim uspehom. Takrat sem že tekoče govorila slovensko in začela sem se z užitkom učiti tudi vse ostale predmete. Kmalu sem začenjala dobivati same odlične ocene in kar me je najbolj presenetilo, tudi spoštovanje, tako od sošolcev, kakor tudi od vseh ostalih, ki sem jih sicer pred tem ob posmehovanju preprosto ignorirala. Skozi celotno osnovno šolo sem se borila za prav vsako oceno, saj sem vedela, da si s tem večam spoštovanje. V srednji šoli je bilo pa vse še toliko bolj zanimivo, ker sem spoznala nekatere, ki so se med seboj ves čas pogovarjali v madžarščini in s tem sem se naučila veliko novih besed. Saj vsak pozna izrek: 'Več znaš, več veljaš'. Večkrat se je zgodilo, da mi ni bilo prav, če so se v moji prisotnosti pogovarjali samo v madžarščini, ker je še niti danes ne obvladam v celoti. Vendar če pogledamo z druge plati, saj pa sem jaz samo ena, v primerjavi z njihovo celo druščino. Zakaj bi se oni vsi prilagajali meni in ne jaz njim? Ko sem bila v 2. letniku so na šoli uvedli še fakultativni pouk hrvaščine, ker v Lendavi poleg madžarske manjšine živi tudi hrvaška. Seveda sem se vpisala ter redno hodila na profesoričina predavanja. Po tistih prvih letih v osnovni šoli, več nisem imela nobenih konfliktov z vrstniki oz. s komerkoli, ker so Lendavčani za moje pojme zelo razumevajoči, ne prav pripravljeni sprejeti spremembo, še posebej neko nenadno, vendar ko jo sprejmejo, jo sprejmejo za vedno. Belkisa Kovačević, dijakinja 4. letnika Dvojezične srednje šole Lendava
Kiharcoltam a tiszteletet Belkisa Kovačević vagyok, 1991.05.05-én, Bosznia-Hercegovinában, Banja Luka-ban születtem. Családom 1993ban Szlovéniába, Mariborba költözött, mivel Boszniában abban az időben tombolt a sok ártatlan áldozatot követelő háború. Később, 1995-ben, újra költözködtünk, éspedig Lendvára, ahol beiratkoztam a lendvai I. kétnyelvű általános iskola első osztályába, majd később a lendvai kétnyelvű középiskola gimnázium programját választottam. Abban a pillanatban, amikor megszületett a döntés, hogy életemben már másodszor költözünk, még túl kicsi voltam ahhoz, hogy felmérjem az esemény jelentőségét. A szlovén nyelvet – noha már két éve Szlovéniában éltünk – nem ismertem, családom, másokkal együtt, menekültként érkezett Boszniából, Mariborban teljesen elkülönítettek bennünket, így csak bosnyák szót hallottam, a szlovén nyelvvel egyáltalán nem kerültem kapcsolatba. Amikor a nemzetiségileg vegyesen lakott Lendvára költöztünk, a szlovén szavak mellett, felfigyeltem a magyar beszédre is. Fokozatosan megtanultam szlovénul, így már el tudtam beszélgetni a szomszédban lakó gyerekekkel. Még most is világosan emlékszem az első szlovén szóra amire figyelmes lettem, ez a „kosilo” azaz ebéd szó volt, de akkor ezt még nem tudtam, és számtalan gondolat cikázott a fejemben, hogy mi is lehet ez a kosilo. Életemben a legnagyobb és legfontosabb mérföldkő volt, amikor hét évesen beiratkoztam az általános iskola első osztályába. Kezdtem megismerkedni a szlovén és a magyar nyelv szabályaival. Új barátokat, és „nembarátokat” is megismertem. Voltak ugyanis olyanok is, akik anélkül, hogy előbb megismertek volna, kezdettől fogva ugrattak a származásom miatt. Sokkal könnyebben befogadták azokat a gyerekeket, akik csak magyarul beszéltek, és szlovénul nem is értettek. Ugyanakkor, olyasvalakit, aki Boszniából érkezett, sehogy sem tudtak befogadni a társaságukba. Itt jöttem rá, hogy az emberek ilyenek is lehetnek, hiszen addig csak olyanokkal voltam kapcsolatban, akik szerettek és nem éreztem magam megbélyegzett személynek. Az első osztály jeles eredménnyel fejeztem be, majd beiratkoztam a második osztályba. Akkor már folyékonyan beszéltem szlovénul, és élvezettel tanultam a különböző tantárgyakat is. Hamarosan csak kitűnő osztályzatokat kaptam, és ami még inkább meglepett, egyre jobban becsültek. És nem csak az osztálytársaim, hanem azok is, akiknek korábbi gúnyűzését egyszerűen ignoráltam. Az általános iskolai éveim azzal teltek, hogy minden osztályzatért megküzdöttem, hiszen tudtam, hogy ily módon még jobban fognak tisztelni. A középiskolában még érdekesebb volt a helyzet, mert olyanokkal is megismerkedtem, akik egymás között csak magyarul beszéltek, és így új szavakat tanultam meg. Hiszen, tudják: „Minél többet tudsz, annál többet érsz”. Előfordult persze az is, hogy zavart, hogy jelenlétemben csak magyarul beszéltek, mert mindent azért még most sem értek. De ha a másik oldalról nézzük a dolgokat, én csak egyedül voltam, ők meg egy egész társaság. Miért kellene nekik alkalmazkodniuk hozzám, és nem fordítva? A második évfolyamba jártam, amikor az iskolában bevezették a horvát nyelv fakultatív oktatását, mert hiszen Lendván, a magyar kisebbség mellett horvátok is élnek, így beiratkoztam, és rendszeresen eljártam a tanárnő óráira. Az általános iskolai kezdeti évek után valójában már semmilyen konfliktusom sem volt sem az évfolyamtársaimmal, sem mással, mert a lendvaiak, legalábbis szerintem, megértők, noha nehezen fogadják el a gyors változásokat, de ha egyszer elfogadták, akkor ez örökérvényű. Kovačević Belkisa, a lendvai Kétnyelvű Középiskola 4. osztályos diákja
13
Prednosti dvojezičnega šolstva Kot dijak 3. letnika gimnazije imam veliko stikov z različnimi prednostmi dvojezičnega šolanja. Na naši šoli poučujejo vsak predmet v dveh jezikih, torej v madžarščini in slovenščini, saj se šola nahaja na narodnostno mešanem območju. Sam vidim velike prednosti v tovrstnem šolanju, saj imajo naši dijaki po končani srednji šoli, možnost za nadaljevanje šolanja tudi na Madžarskem (seveda so potrebni še določeni izpiti, vendar je zagotovo sprejem na določeno fakulteto lažji). Zagotovo veliko pomeni za 18-19- letnika možnost izobraževanja tudi na Madžarskem, saj se morda pri nas ne nahaja določena šola, ki je specializirana za stvari, ki jih želi posameznik v prihodnosti početi. Na žalost je še vedno veliko ljudi oz. dijakov na naši šoli, ki se ne zavedajo pomena madžarskega jezika. Zagotovo ni mednaroden jezik, vendar kot sem že omenil odpira nova vrata v prihodnost. Prej ali slej se bomo vsi zavedli, kakšnega pomena je dejansko ta jezik, ki smo se ga v srednji oz. nekateri že v osnovni šoli naučili. Veliko prednost dvojezičnega šolanja vidim tudi v tem, da se naših različnih srečanj udeleži tudi veliko Madžarov, ter tudi nekaj Hrvatov (saj sta obe meji zelo blizu). Ta srečanja, ki povezujejo ljudi različnih interesov, narodnosti, itd. nudijo veliko možnost za razširitev posameznikovega horizonta, možnost za sklepanje novih prijateljstev in nenazadnje ponovno možnost, da se naučimo nekaj drug od drugega, o različnih kulturah, jezikih in navadah. Skratka jaz osebno vidim v dvojezičnem šolanju ogromno prednosti, vendar na žalost teh prednosti vsi ne spoznajo pravočasno. Daniel Gömböš, dijak 3. letnika Dvojezične srednje šole Lendava
14
A kétnyelvű oktatás előnyei Harmadéves gimnazistaként több ponton is találkozom a kétnyelvű oktatás előnyeivel. Iskolánkban, mivel a nemzetiségileg vegyesen lakott területen működik, minden tantárgyat két nyelven, magyarul és szlovénul tanítanak. Jómagam számos előnyét látom ennek az oktatási formának, hiszen a középiskola befejezése után, a diákok Magyarországon is folytathatják tanulmányaikat (igaz, bizonyos különbözeti vizsgákkal, de mégis sokkal könnyebb bejutni valamelyik karra). Egy 18-19 évesnek ez új távlatokat nyit, mert előfordul, hogy nálunk nem találja meg azt az iskolát, amely az általa óhajtott szakmára készíti fel a fiatalokat. Sajnos, még mindig nagyon sokan vannak, akár a diákok között is, akikben nem tudatosult a magyar nyelv ismeretének fontossága. Tény, hogy nem világnyelv, mégis, ajtót nyithat a jövőbe. Előbb-utóbb megértjük majd, mennyire fontos ez a nyelv, amelyet a közép- illetve már az általános iskolában is tanultunk. A kétnyelvű oktatás egyik legnagyobb előnyét abban látom, hogy a különböző találkozókon magyarországi, és horvátországi diákok is részt vesznek (mindkét határ közel van hozzánk). Ezek a találkozások különböző érdeklődési körű és nemzetiségű embereket fűznek össze, barátságok szövődnek, nem utolsó sorban, tanulhatunk egymástól, megismerhetjük egymás kultúráját, nyelvét, szokásait. Összegezve, jómagam számos előnyét látom a kétnyelvű oktatásnak, még akkor is, ha egyesek sajnos, nem képesek idejében felismerni ezeket az előnyöket. Gömböš Dániel, a lendvai Kétnyelvű Középiskola 3. osztályának tanulója
15
Pripravil / Előkészítette: Zavod PIP Založnik / Kiadó: Zavod PIP Avtorji / Szerzők: dr. László Göncz, mag. Anton Balažek, dr. Judit Zágorec-Csuka, Klara Kepe, Doris Gal, Daniel Gömböš, Belkisa Kovačević Oblikovanje in tisk / Formatervezés és nyonda: MACULA LUNEA Naklada / Példányszám: 700 Kraj in leto izdaje: Murska Sobota, december 2009 A kiadás helye és éve: Murska Sobota, 2009 december
Informacijska točka Evropske komisije Europe Direct Murska Sobota je del mreže Europe Direct Evropske komisije. Informacijska točka skrbi za informiranje lokalnega prebivalstva o Evropski uniji, spodbuja razpravo o Evropski uniji in njeno prihodnosti ter povratno informira evropske institucije o informacijskih potrebah lokalnega prebivalstva in o odzivih na izvedene projekte. Ključni namen informacijskih točk je spodbujanje medsebojne komunikacije med evropskimi institucijami in državljani, predvsem na lokalni oz. regionalni ravni ter aktivno vključevanje evropskih državljanov v razpravo o prihodnosti Evropske unije. Az Európa Tanács muraszombati információs pontja az Europe Direct, egyik hálózati pontja az Európa Tanács központi Europe Direct-jének. Az információs pont felelős az Európai Unió polgárainak helyi informálásáért. Serkenti az Európai Unióról szóló eszmecseréket és jövőorientált, egyben tájékoztatja az európai intézményeket a helyi lakosság szükségleteiről és közvetíti a projektekről szóló visszajelzéseket is. Az információs pont végső, kulcsfontosságú célja az európai intézmények és a polgárok közti kommunikáció létrejöttének a támogatása, főleg helyi és regionális szinten, valamint az európai polgárok aktív bekapcsolása az Európai Unióról szóló eszmecserékbe.