Skip to main content

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről

Page 1

INTÉZET

Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről


Vitairat egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességéről A MIK Egyesület YZ Intézetének kiadványa


INTÉZET

Szerző: Bethlendi András - kisebbségjogász Szerző: Bethlendi András – kisebbségjogász a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudomány A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Doktori Iskola doktorandusza Jogtudományi Doktori Iskola doktorandusza Szerkesztő: Stanik Bence Szerkesztő: Talpas Botond Közreműködtek: Duduj Szilvia, Szilágyi-Kispista Ágota, Talpas Botond Közkreműködtek: Duduj Szilvia, Stanik Bence, Szilágyi-Kispista Ágota Felelős kiadó: Lokodi Katalin, a MIK Egyesület elnöke Felelős kiadó: Lokodi Katalin, a MIK Egyesület elnöke

Kolozsvár, 2019. A kiadvány partnerei: Nemzetpolitikai Államtitkárság, Miniszterelnökség, Igen, tessék! - Da, poftiţi! Egyesület


Bevezető Kolozsvár fontos színtere a magyar nyelvhasználatnak, ugyanis azon túl, hogy itt él Erdély második legnagyobb magyar közössége, itt szocializálódik az erdélyi magyar és román véleményformálók és intézményvezetők számottevő része. Így a kolozsvári interetnikus, nyelvi viszonyok mindkét közösségbe kisugároznak és össztársadalmi hatással bírnak. Ennek köszönhetően Kolozsvár az erdélyi magyar társadalom anyanyelvhasználatról alkotott normalitásképének meghatározó színhelye. Ezt szem előtt tartva kell a kolozsvári magyar nyelvhasználat helyzetének kiemelt jelentőséget tulajdonítani, és egy kolozsvári magyar anyanyelvhasználati stratégia szükségességét mérlegre helyezni. A magyar nyelv helyzetéről, szerepéről, használatáról alkotott normalitásképünk az, ami a hétköznapok nyelvhasználatával kapcsolatos társadalmi reflexeinket és politikusaink ezirányú magatartását meghatározza és végül életre hívja a nyilvános terekben tapasztalható nyelvi környezetet. Ugyanakkor maga a nyelvi környezet is visszahat a nyelvi reflexeink mögött álló normalitásképünkre. Jelenleg, a kolozsvári magyar közösség nyelvi reflexeit és politikai döntéseit az önkéntes lemondás jellemzi, sokszor a románok által nem befolyásolt szituációkban is. Az anyanyelvhasználatról vagy az egyenlő bánásmódról viszont csak akkor mond le önkéntesen, szabad akaratából egy nyelvi közösség, ha már az asszimilálódás útjára tért. Tekintve, hogy az asszimilálódást sem szükségszerűnek, sem az erdélyi magyar közösség magától értetődő sajátjának nem tekinthetjük, a Kolozsváron széles körben jellemző nyelvhasználati reflexeket egy torzult normalitáskép következményeinek tekinthetjük. Ez a torzult normalitáskép egy olyan társadalompszichológiai állapot kialakulásához vezet, ami önmagában is elősegíti az asszimilációs folyamatokat. Viszont téves volna azt gondolni, hogy az anyanyelvük használatát önkéntesen elmulasztók mind az asszimilálódás útján járnának. Például a magyar közösség megmaradása iránt elkötelezett, Kolozsváron tömörülő erdélyi magyar politikai, értelmiségi, gazdasági és egyházi elit által uralt és befolyásolt terekben is indokolatlan mértékben szorult vissza a magyar nyelv használata. A közösségi vezetők szintjein is tapasztalható torzult normalitásképpel, illetve az ebből származó nyelvi környezet jelentőségének alábecsülésével magyarázható a magyar nyelv használatának indokolatlan elmulasztása, többek között a történelmi magyar egyházak, magyar iskolák vagy a kolozsvári magyar felsőoktatási intézmények esetében, amikor csak román nyelven tüntetik fel a parkolást tiltó, a poroltót vagy a csúszásveszélyt jelző táblákat, vagy a magyar állami pénzből felújított egyházi iskolában az órarendeket. Az önkéntes lemondás példája volt a 2001-től 2019-ig tartó azon tizennyolc év is, amikor hiába volt törvényi garanciája a magyar nyelvhasználatnak a közigazgatásban, ennek csak 2017-ben és akkor is csak a többnyelvű helységnévtáblákra szorítkozva 4


INTÉZET

szereztek érvényt. Amint azt számos eset mutatja, a helyi magyar politikai szereplők mind a mai napig rendszeresen elmulasztják kérni a magyar nyelv használatát, amikor a román fél hozzájárulására is szükség volna.

vitairatcélja célja A vitairat Jelen vitairat párbeszédet és közvitát kezdeményez a társadalom magyar szereplői között annak lehetőségéről, hogy szükséges és lehetséges-e a magyar nyelvhasználatról alkotott normalitásképünk és az ezzel kölcsönhatásban lévő nyelvi környezetünk megújítása. Ennek érdekében megkíséreljük feltárni a magyar nyelv nyilvános használatának azon lehetőségeit, amelyekhez nem szükséges román fél együttműködése, ugyanakkor amelyek elmulasztásáért vagy sikeres kihasználásáért teljes felelősséggel tartoznak a magyar társadalom különböző szereplői. Habár a politikai, egyházi, közösségi vezetők, vállalkozók, civil szervezetek és városlakók saját, önálló cselekedeteiken keresztül, külön-külön mind befolyásolják a kolozsvári magyar nyelvhasználat helyzetét, mégis különböző mértékben számonkérhetőek. Akik a magyar közösség létezéséből fakadóan végezhetik munkájukat, morálisan más felelősséggel tartoznak a közösség irányába, mint azok, akiknek a megélhetése, munkahelye, szakmai pályája nincs összefüggésben azzal, hogy Kolozsvár 50.000 magyar lakosa milyen anyanyelvű vagy etnikumú. Véleményünk szerint a jelen dokumentumban tárgyalt lehetőségek egyidejű kihasználása csökkentené a kolozsvári magyar közösségre nehezedő asszimilációs nyomást, növelné a magyar nyelv „társadalmi valutaértékét”, a város méltányosabban tükrözné a magyar közösség és kultúra jelenlétét és ennek természetességét. Normalitásképünk és nyelvi környezetünk megújítása szükségszerű előfeltétele az asszimilációs nyomás csökkentésének és a kolozsvári magyarság nyelvében való megtartásának. A nyelvi asszimilációs nyomás csökkenése a kolozsvári magyarok otthonosság-érzetét, a magyar közösség vitalitását és életképességét erősíti.1

5

1 Bővebben a nyelvi tájkép társadalompszichológiai jelentőségéről lásd: Rodrigue Landry, Richard Y. Bourhis: Linguistic Landscape and Ethnolinguistic Vitality: An Empirical Study in Journal of Language and Social Psychology, 1997 16: 23.


1. A magyar nyelv nyilvános használatának legfontosabb terei, kontextusai A magyar nyelv nyilvános használata számos térben, kontextusban és módon valósulhat meg. A magyarok között megvalósuló szóbeli interakción túl a magyar nyelv nyilvános használatának legfontosabb kontextusainak a nyilvánosság számára leginkább láthatóbbakat kell tekintenünk. Ilyenek a:

1.1. szimbolikus fontossággal bíró feliratok. Például: intézménynevek, közintézmények külső és belső feliratai, helységnevek, közérdekű feliratok, folyónevek, szobor- és emlékműfeliratok, nagy méretű feliratok stb. 1.2. nagyon gyakran használt feliratok, feliratozások, szövegek. Például: poroltó, menekülési útvonal, parkolóhely, buszjegy, nyitvatartás, kijárat-bejárat feliratok, különböző jegykibocsátó automaták felhasználói felületei, veszélyjelző táblák, termékfeliratok stb. 1.3. nagy társadalmi elismertségnek örvendő személyek nyilvános felszólalásai. Például: politikai, egyházi és intézményi elöljárók, celebek, tanárok, sokak által elismert sikereket felmutató egyének stb. 1.4 nagy érdeklődésre számot tartó események. Például: Kolozsvári Városnapok, Karácsonyi Vásár, TIFF, Kolozsvári Magyar Napok, fontos sportesemények, egyéb nagy látogatottságnak örvendő események. 1.5. reklámok, kirakatok. Például: az utcára néző, az utcakép részét képező feliratok, reklámok, menük stb.

6


INTÉZET

2. A magyar nyelv nyilvános használatának társadalmi következményei A magyar nyelv írásos és szóbeli nyilvános használata, annak függvényében, hogy a románhoz viszonyítva milyen mértékben és minőségben valósul meg.

2.1. Láthatóvá teheti vagy elrejtheti a kolozsvári magyarság számbeli és kulturális jelenlétének súlyát mind a kolozsváriak, mind az idelátogatók előtt; 2.2. A magyar nyelvet magas társadalmi értékkel bíró, változatos helyzetekben egyaránt hasznos nyelvként vagy a magyarok zárt közegeinek (magyar iskola, templom, intézmény, munkaközösség, bolt stb.) nyelveként tüntetheti fel; 2.3. Megerősítheti a magyar lakosságot abban, hogy anyanyelvhasználata a nyilvános terekben akár románok jelenlétében is természetes, indokolt, helyénvaló, vagy eltántoríthatja a magyar lakosokat attól, hogy nyilvánosan, bátran merjenek magyar nyelven beszélni az utcán, buszon, boltban románok jelenlétében; 2.4. Eltántoríthatja a románokat attól, hogy kifogásolják a magyar nyelv nyilvános használatát, vagy megerősítésként szolgálhat abban, hogy a magyar nyelv használata önmagában provokatív, románellenes akciónak minősülhet. 2.5. Hitelesít vagy hiteltelenít nyelvpolitikai törekvéseket, követeléseket.

7


Amennyiben úgy gondoljuk, hogy a kolozsvári magyar közösségnek célja: - a magyar nyelv társadalmi felértékelése; - a magyar lakosok anyanyelvhasználatának bátorítása; - a román lakosság magyar nyelvvel szembeni elutasításának csökkentése; - a magyar kultúra és közösség láthatóvá tétele a nyilvánosság számára; - a magyarok nyelvi jogainak kihasználása; akkor megkerülhetetlenül célként kell tekintsünk a magyar nyelv minden szintű nyilvános használatának kiterjesztésére a nyilvánosság minden területén.

A folytatásban megpróbáljuk beazonosítani a kolozsvári nyelvhasználatra hatással bíró szereplőket és azt, hogy ezek milyen lépéseket tehetnek a magyar nyelv nyilvános használatának kiterjesztése érdekében.

8


INTÉZET

3. A kolozsvári magyar nyelvhasználatra befolyást gyakorló legfontosabb szereplők és lehetőségeik a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.1. A megyei közhatóságok, a nekik alárendelt közintézmények és a dekoncentrált közszolgáltatások

3.1.1. Jogi keret: jelenleg a hatályos közigazgatási törvény nem kötelezi a Kolozs megyei közhatóságot, a megyei tanácsot a magyar nyelv használatára, viszont a hatályos 57/2019-es közigazgatási törvény 94. cikkely, 2. bekezdése megengedi, hogy az adott közhatóság elhatározza a nyelvi jogok biztosítását. 3.1.2. Az RMDSZ-es, megyei tanácsosok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.1.2.1. Kérjék, hogy a megyei tanács kötelezze el magát tanácshatározatban a nyelvi jogok legláthatóbb szegmensének betartása mellett: megyehatárjelzések, intézményfeliratok és más statikus, nem változó feliratok. Ilyen beterjesztések nélkül a kielégítetlen nyelvhasználati igények nem igazolhatóak, és hiteltelenné válnak a jövőbeni törekvések is. A megyei tanács alá rendelt intézmények és dekoncentrált közszolgáltatások például: a Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum, az Erdélyi Néprajzi Múzeum, az Octavian Goga Megyei Könyvtár, a Puck Bábszínház, a Kolozsvári Látássérültek Líceuma, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája, Kolozsvári Sürgősségi Gyermekkórház, Leon Daniello Pneumofiziológiai Kórház, Fertőző Betegségek Kórháza, Rehabilitációs Kórház stb. 3.1.2.2. Nyilvános felületeken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalakon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak.2 A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges egy prioritási sorrendet felállítani.

A „magyarul vagy két nyelven” megfogalmazás azt hivatott hangsúlyozni, hogy a magyar nyelv használatát ne kondicionáljuk a román nyelv használatától, ha azt a törvény nem követeli meg. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy bizonyos esetekben, pozíciókban a magyar közösség elemi érdekét szolgálja, hogy a magyar elöljárók a magyar mellett románul is kommunikáljanak. Jelen vitairat szándékain túlmutat annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a román lakosság irányába milyen kommunikációs stratégiát célszerű alkalmazni.

2

9


3.1.2.3. Nyilvános, a nagy közönség előtti felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul. Először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azon eseteket, ha éppen célzottan román nyelvű célközönségnek szánják szavait.

3.2. A helyi közhatóságok, a nekik alárendelt intézmények és a Kolozsváron működő dekoncentrált közszolgáltatások

3.2.1. Jogi keret: jelenleg a hatályos közigazgatási törvény 2019. július 3. óta nem kötelezi a helyi közhatóságot a magyar nyelv használatára, viszont a törvény 94. cikkely, 2. bekezdése megengedi, hogy az adott közhatóság elhatározza bizonyos nyelvi jogok biztosítását. 3.2.2. Az RMDSZ-es tanácsosok felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.2.2.1. Kérjék, hogy a helyi tanács kötelezze el magát helyi tanács határozatban a magyar nyelv használata mellett mindazon esetekben, ahol azt a törvény nem tiltja. Ennek elmulasztása azt vonja maga után, hogy nem lesz igazolható a magyar nyelvhasználat igényének kontinuitása, állandósága, mely alááshatja a jövőbeni törekvések sikerességét. A legfontosabb ilyen esetek: - Szimbolikus fontossággal bíró feliratok: helységnévtáblák, intézmény-névtáblák, nagy méretű feliratok stb. - A lakosságnak szánt városi nagyrendezvények: városnapok, a hivatal által támogatott/kiszerződött/szervezett – a teljes lakosságnak szóló – fesztiválok, vásárok stb. - A közszállítási vállalat járműveinek külső és belső feliratai, a jegyek és bérletek feliratozása stb. 3.2.2.2. Nyilvános felületeiken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalaikon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak. A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges egy prioritási sorrendet felállítani. 10


INTÉZET

3.2.2.3. Nyilvános, a nagy közönség előtti felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul. Először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azon eseteket, amikor éppen célzottan román célközönségnek szánják szavaikat.

3.3. A közhatóságok alá nem tartozó intézmények vezetőinek felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére

3.3.1. A magyar közösség sajátos igényeit kiszolgálni hivatott intézmények vezetői 3.3.1.1. Valósítsák meg teljesen az intézmény kétnyelvű, de legalábbis magyar nyelvű kommunikációját az intézmény kültéri és beltéri feliratain, szórólapjain, programfüzetein, Facebook-oldalán, honlapján stb., úgy, hogy a magyar nyelv élvezzen prioritást mikor ezt a törvény nem tiltja. A kültéri intézménynevet jelölő feliratoknál a román nyelv kell prioritást élvezzen a törvény értelmében. 3.3.1.2. Nyilvános felületeiken (pl. személyes vagy közszereplői Facebook-oldalaikon) következetesen magyarul vagy két nyelven kommunikáljanak. A többnyelvű kommunikáció esetében a magyar kerüljön az első helyre, az legyen a terjedelmesebb, tartalmasabb, ha szükséges prioritási sorrendet felállítani. 3.3.1.2. Nyilvános felszólalásaikkor következetesen magyarul is szólaljanak fel, legalább olyan terjedelemben és tartalmasan, mint románul. Először magyarul szólaljanak fel még a vegyes anyanyelvű közönség esetében is, leszámítva azokat az eseteket, amikor célzottan román célközönségnek szánják szavaikat. 3.3.2. A nem feltétlenül a magyar közösség sajátos igényeit kiszolgáló intézmények magyar vezetőinek felelőssége és lehetőségei a magyar nyelvhasználat kiterjesztésére 3.3.2.1. Valósítsák meg teljesen az intézmény kétnyelvű kommunikációját az intézmény kültéri és beltéri feliratain, 11


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook