Önkéntesség a Kolozsvári Magyar Napokon: egy életre szóló emlék Rés Konrád Gergely tizenegyedikesként lett a Kolozsvári Magyar Napok önkénteskoordinátora. A korán jött felelősséget munkával hálálta meg. Négy éven át vezette a középiskolásokból és egyetemistákból verbuvált háttérstábot, amely nélkül nem lett volna/lenne magyar napok. – Hogy lettél önkénteskoordinátor a Kolozsvári Magyar Napokon? – Akkoriban a Kolozs Megyei Diáktanács (KMDT) elnöke voltam. – Hányadikos voltál? – A tizenegyediket fejeztem be akkortájt. Talpas Botonddal sok mindenben együtt dolgoztunk, ő épp a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke volt. Azelőtt szintén KMDT-zett, ezért az egész diákszervezet be lett vonva a magyar napok szervezésébe.
„Végül én lettem az, aki a fesztiválon is összetartotta az egészet, hozzám gyűltek be ezek az információk, én feleltem az önkéntesekért.” – Mi volt a munka rád eső része? – Fel kellett építeni a fesztivált, amihez önkéntesekre volt szükség. Márciusban kezdtünk el önkénteseket toborozni. Első évben nyolcvan valahányan lettünk. Meghirdettük KMDT-s csoportokban, szájról szájra terjedt, és a KMDSZ is sokat segített. Végül én lettem az,
21 | 2019. július–augusztus
Rés Konrád Gergely idén a marosvásárhelyi VIBE Fesztivál főszervezőjeként adott elő a Maros-parti tudásfórumon aki a fesztiválon is összetartotta az egészet, hozzám gyűltek be ezek az információk, én feleltem az önkéntesekért.
– Hogy kell nyolcvan plusz embert mozgatni? – Úgy, hogy minden embernek meg kell legyen a dolga és a fele-
lőse. Az a lényeg, hogy jól le legyen osztva, mindenki tudja, hogy kiért és kinek felel. – Gyakorlatilag egy egész érának lekoordináltál egy teljes négy éves szezont. Hogy gyarapodott az önkéntesek száma évről évre?
lősséggel járt. Ezt megértették, és emiatt komolyan is vették. Hihetetlenül jó csapatszellem alakult ki! Elhittük, hogy létre tudunk hozni valami olyat közösen, ami addig nem volt Kolozsváron. Mindenki érezte, hogy kivette a részét a teendőkből.
Az idei VIBE Kolis beszélgetésen, amin Konrád is részt vett, a fesztiválok közösségi felelősségvállalása volt a téma – Az első kiadás után egyre többen jelentkeztek. Elterjedt a diákok között, hogy ez egy nagyon bulis dolog, de úgy, hogy mellette a meló is megvan. Általában azok érezték a legjobban magukat, akik a legtöbbet dolgoztak, és úgy érezték, beletették magukat a dologba. A másodiknál, harmadiknál már százharmincszázötven önkéntest koordináltunk, majd két-háromszáz fölé ugrott a számuk. Az esemény is nőtt idővel, szükség volt rájuk. – Mik azok a kompetenciák, amiket munka közben elsajátítottak az önkéntesek? – Sok esetben tizenhat évesnél is fiatalabb gyerekekről volt szó, és egy olyan munkáról, ami fele-
„nagy elismerés volt számomra, hogy bekapcsolódhatok a magyar napok szervezésébe, erre azóta is szívesen gondolok vis�sza. Nemcsak azt éreztem, hogy Kolozsváron élek, hanem azt is, hogy Kolozsvár is él velem egy kicsit.” Az első év nehéz volt, nagyon sok munka volt, ami mindenkit megterhelt. Szerencsére nagyon gyorsan jöttek a pozitív visszajelzések a kolozsváriaktól. Nekik köszönhető-
en érezhettük, hogy megérte. Mindenki megtanulta, hogy érdemes áldozatot hozni egy nemes cél érdekében. A csapatmunka a másik része a dolognak, amibe mindenki belerázódott, és biztos, hogy hasznát vették később. A KMDT-nél és a KMDSZ-nél is olyan környezetet igyekeztünk teremteni, amiben az új emberek kipróbálhatták magukat különböző szerepkörökben. Így több szálon is be tudtak kapcsolódni a folyamatokba, ezek a felelősségvállalások végül is az egész diákéletet is pulzáltatják. – Mi az a három dolog, amire szívesen visszaemlékszel ebből az időszakból? – Először is nagy elismerés volt számomra, hogy bekapcsolódhatok a magyar napok szervezésébe, erre azóta is szívesen gondolok vissza. Nemcsak azt éreztem, hogy Kolozsváron élek, hanem azt is, hogy Kolozsvár is él velem egy kicsit. Nagyon sok tapasztalatot szereztem. Később aztán sok eseményt szerveztem a KMDSZ elnökeként, és kiderült, mennyire hasznos volt, amit csináltunk. Másodszor, megtanultam közben, hogy rakjak félre bizonyos félszeket, előítéleteket magammal szemben, és hogy legyek önazonos ebben a szerepben. Időbe telt, míg rájöttem, hogy nem muszáj mindig tökéletesnek mutatkozni, be lehet vállalni, hogy én is emberből vagyok. Gyorsan megtérül, ha őszintén viszonyulsz egy csapathoz. Csak úgy lehet átadni valamit abból a motivációs csomagból, ami neked van, ha sikerül közel kerülj az emberekhez. Egy harmadik dolog, ami örök emlék marad nekem, az, ahogy a rohamcsapat viszonyult hozzám. Ők úgy mozognak, mint egy falka, ők végzik a legtöbb fizikai munkát, szó szerint érzik a rendezvény súlyát a vállukon, valószínűleg ezért is van az, hogy köztük alakul ki a legjobb hangulat. Rendszerint a magyar napok utolsó napján ünnepeltünk, engem pedig meglepetéssel vártak. Volt, amikor felemeltek, és azzal fenyegettek, hogy beraknak egy szökőkútba, vagy volt olyan, hogy hozzászkoccsoztak egy oszlophoz. Ezeket a sztorikat a legkedvesebb emlékeim között őrzöm. Stanik Bence
Igen, tessék! magazin | 22
Nem csak a szupersztárok taroltak a VIBE tudásfórumán
I
smét kiderült: a koncertekre éhes fesztiválközönség egy része a tartalmas előadásokra is kíváncsi. Stratégiai időpontban szervezik a VIBE Kolit, hiszen a fesztiválra érkezők többsége érettségi után, felvételi előtt, államvizsgát követően tölt el néhány napot a Maros-parton. Technológiai fejlődés, humanoid robotok, az erdélyi közösséget érintő társadalmi kérdések, művészet és a mindennapi élet témakörei közül választhattak a tudásfórum iránt érdeklődők. A Koli előadásai a pályaválasztás szempontjából útmutatóként szolgálhatnak, mert a fiatalok első kézből hallhatják a szakemberek tapasztalatait, a fesztiválos hangulat pedig lehetővé
Fotó: Juhász nándor
teszi, hogy olyan kérdéseket is kitárgyaljanak, amelyeket az iskola és egyetem padjaiban talán nem mernének feltenni. Összeállításunkba a VIBE Koli három kiemelkedő pillanatát gyűjtöttük össze. Poénnak indult, vállalkozás lett belőle A VIBE Koli egyik legnépszerűbb előadása a Tibi atya kitalálójával, Tóth Mátéval való beszélgetés volt. Látva a Facebook-oldal népszerűségét (több mint egy millió követő), egyértelmű volt, hogy kíváncsiak lesznek az emberek, ki áll a sokszor megosztó, provokatív mémeket és blogbejegyzéseket szolgáltató pap profilja mögött. „Csináltunk egy nagyon
Fotó: Juhász nándor
undorító ocsormányt, összeszedtünk 20 000 követőt két év alatt, majd egy vállalhatatlan bejegyzés miatt kiírtuk az oldalunkra: az előző posztért felelős szerkesztőt kirúgtuk, én Tibi atya vagyok, az új szerkesztő” – tudtuk meg Tóth Mátétól, a Tibi atya oldal működtetőjétől. Ő a brand mögötti gazdasági tevékenységért felelős Humbák Művek kft. ügyvezetője is. Azóta saját kocsmát is nyitottak Budapesten, fesztivált szerveznek, és dobozos fröccsöt dobtak piacra. Az előadáson kiderült, az erdélyi piac meghódítása is a terveik között szerepel. Tóth Máté eredetileg orvosnak tanult, emellett gyártották egykét órában a poénokat a haverjaival. A növekvő népszerűségüket látva kiderült, vállalkozássá lehet fejleszteni a poénokat.. Tibi atya posztjai egyes közösségek számára időnként bántóak, ezért felmerül a kérdés, mi történik, ha egy feljelentés nyomán letörlik az oldalt? Erre Tóth Máténak csak annyi volt a válasza: „Az a B tervünk, hogy legyen egy nagyon jó A.” Menő tanárok nem hétköznapi történetei Akik a közösségi médiában népszerűek, azokra az offline világban is kíváncsiak a fiatalok, erre jutottunk a VIBE Kolin eltöltött néhány nap után. Közben meglepetésszerűen egy-egy olyan beszélgetés is képes volt több száz fesztiválozót becsalogatni, ami-
23 | 2019. július–augusztus
re nem számítottunk. Például három középiskolai tanár mesél a munkájáról és annak kihívásairól. Szőcs Imre és dr. Kálmán Attila a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum román- és történelemtanárai, Solymosi Zsolt pedig a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója és vallástanára. Hármukban az a közös, hogy mindannyian vállalnak osztályfőnöki feladatokat, és jól egyeznek diákjaikkal. Annyira jól, hogy a fesztivál utolsó napjának délutánján, több átbulizott éjszaka után telt ház fogadta őket, és üdvrivalgásban tört ki a bemutatásukkor a fiatal közönség. Az is közös hármójukban, hogy nem csak az iskola falai között töltenek időt diákjaikkal. Különböző iskolán kívüli programokban is részt vesznek velük, amelyek az életről szólnak, és ami közben nem csak a gyerekek, ők is sok mindent tanulnak. „Próbálunk nevelni is, nem csak tanítani, és ez nem valósítható meg abban az ötven percben, ami adott” – meséli dr. Kálmán Attila. Ahhoz, hogy a tanár és diákja hatékonyan együtt tudjon dolgozni, bizalmi viszonyra van szükség. „A dolgok természetesen működnek, az ember, ha megadja a tiszteletet a diákjának, akkor azt vissza fogja kapni” – adott választ Solymosi Zsolt arra a kérdésre, hogy hogyan lehet egy kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot felépíteni. A beszélgetést Menő tanárok nem hétköznapi történetei címmel hirdették meg, és arra keresték a választ, hogy ez a három középiskolai tanár mitől számít menőnek a tanulók körében. Hogy lehet, hogy őket nem darálja
Fotó: Gönczy tamás
be a sokszor rosszul működő oktatási rendszer vagy akár épp magánéleti problémáik? A válasz talán abban önzetlenségben, odaadásban és kifogyhatatlan lelkesedésben rejlik, amellyel ezek a tanárok a pedagógusi hivatásukhoz viszonyulnak. Szexi mezőgazdaság Ha csak az érdeklődők számában mérnénk egy beszélgetés vagy koncert sikerességét, akkor a három fiatal mezőgazdásszal folytatott eszmecsere nem lenne a top tízben. A Lackó Dénessel, Vincze Tamással és Pál Ákossal folytatott beszélgetés ettől még hiánypótló volt. Rámutatott ugyanis egy friss trendre, ami a közeljövőben több száz erdélyi fiatalt megmozgathat, jövedelmező munkával láthat el. Figyelem: az IT szektoron túl is van élet! Általános sztereotípia, hogy aki mezőgazdaságban tevékenykedik, kalapot visel, fűszálat rágcsál, arca napbarnított, és való-
Koli: trendi és versenyképes környezetben
„A fesztivál tudásfóruma egyben a rendezvény sikersztorija is. Első évben kissé félve fogtunk neki előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket szervezni egy zenei rendezvényen, de a tapasztalat azt mutatja, erre is van igény a fesztiválozó fiatalok körében. A teltházas Koli-beszélgetések annak köszönhetőek, hogy trendi és versenyképes környezetet teremtünk. Hazai és Kárpát-medencei sikersztorikat mutattunk be a fiataloknak, példaképekkel és szakemberekkel ismerkedhettek meg.” (Borzási sarolta, VIBE Koli szakmai koordinátor)
színűleg hatvan fölötti. Erre cáfolt rá három fiatal mezőgazdasági vállalkozó a VIBE Koliban. Lackó Dénes, az UBM Feed Romania menedzsere szerint az ő feladatuk is, hogy bebizonyítsák: a mezőgazdaság lehet menő szakma. A szektor rohamos technológiai fejlődésével pedig ez nem is olyan nehéz. Az UBM Feed üzeme Románia egyik legnagyobb takarmánygyártó cége, többek között 40 millió csirke ellátására vannak felkészülve. Huszonketten dolgoznak a csapatban a kapustól kezdve a könyvelőig, a gyártást pedig gyakorlatilag egyetlen ember végzi egy számítógép előtt ülve. Vincze Tamás, az East Grain ügyvezető igazgatója szerint is jelentős az elmúlt évek mezőgazdasági fejlődése, a szektor gyakorlatilag technológiai szakmává fog átalakulni. Ezt a fejlődést erősítette meg Pál Ákos, a Palcaro kft. családi vállalkozás tagja is, szerinte az az idő már elmúlt, amikor egy döcögő traktorral, negyven fokban kell dolgozni. A beszélgetés során abban is egyetértettek, hogy Románia fejlődés szempontjából előnyös helyzetben van. Vincze úgy fogalmazott: „a fejlett iparoknak nehezebb növelni a termelést. Egyszerűbb úgy versenyezni, hogy nulláról indulsz.” Generációváltás tapasztalható a mezőgazdaságban, ennek a három fiatalnak a története azt bizonyítja, hogy ez a szektor is lehet szexi. Kristály Bea
Igen, tessék! magazin | 24