Kolozsvár, Bukarest, Brüsszel: három városba visz el a KIFOR szakgyakorlata Kezdd velünk a karriered névvel indított ismét szakgyakornoki programot a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR). Ezúttal már négy intézmény, a brüsszeli Európai Parlament, a bukaresti Parlament, Kolozsvár polgármesteri hivatala és a Kolozs Megyei Tanács életébe is beleshetnek az egyetemi hallgatók.
„A
z a célunk, hogy a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistáknak egy olyan gyakornoki lehetőséget biztosítsunk, amely betekintést enged a hazai és külföldi intézményekbe, mindezt úgy, hogy közben a saját szakterületükön fejlődhetnek” – mondta el lapunknak Balló Tamás, a KIFOR elnöke a szakgyakornoki program harmadik kiadásáról. „Kolozsváron jelenleg kevés közintézmény szervez gyakornoki programokat, így akik például európai tanulmányok vagy esetleg közigazgatás szakon tanulnak, azoknak a szakterületükön való gyakorlatozás szinte lehetetlen.
11 | 2018. szeptember
A KIFOR gyakornoki programja erre az igényre ad választ” – tette hozzá Balló, aki reménykedik benne, hogy a program sikerét látva mások is elindítanak hasonló projekteket, így még több lehetőség nyílik meg az egyetemisták előtt. Az ingyenes program hat hetet ölel fel, és azok jelentkezhetnek, akik a 2018/2019-es tanévre hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek közigazgatás, jog, kommunikáció vagy akár nemzetközi kapcsolatok szakokon, bár ez utóbbi szempont nem kizáró jellegű. Nem árt, ha jó angol nyelvtudása van a jelentkezőknek és némi
előismerete a felsorolt intézményekről, illetve az Európai Unióról. A KIFOR megállapodást kötött a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem Kolozsvári Karával, így adott szakokon ezek az intézmények elfogadják a programban való részvételt szakmai gyakorlatként. Jelentkezni 2018. október 5., 23.59-ig lehet a kvarifiatalok@gmail.com e-mail-címre leküldött iratcsomóval, további információkat is ezen az elérhetőségen nyújtanak a szervezők. Gödri Csilla
Karriertanácsok kezdőknek és haladóknak Legyen szó karrierváltásról vagy akár kezdésről, az alábbi szakértők tanácsai minden helyzetben alkalmazhatóak. A lényeg, hogy ne hagyjuk magunkat az árral sodródni, vegyük kezünkbe az életünket!
M
ár nem érzed magad komfortosan a munkahelyeden? Beállt a mókuskerék-effektus? Nincs meg már a régi motiváció? Vagy csak simán azért, mert kihoznál magadból valami többet, valami mást, de nem tudod, hogy kezdj neki? Egyszerű lenne, ha mástól megkapnánk ezekre a kérdésekre a választ, miközben igazából tudjuk, hogy magunkban kell keresni azokat. Hogy álljon neki egy tapasztalt harmincas, negyvenes, ötvenes a pályaváltsához? Keresgéltem, olvasgattam, hátha a téma szakértői besegíthetnek a válaszkeresésben. Íme, hat alapötlet a kezdéshez a The Guardian tolmácsálásában, a lap a legmenőbb szakértők tanácsát gyűjtötte össze. Tracy Johnson karriercoach, a Brainbox Coaching alapítójának tanácsa: ne gondold, hogy csak egy esélyed van. Ebben a felgyorsult világban megszokott, hogy nem ragadhatunk le egy dolog mellett. Ami segíthet kitalálnod a következő lépést, az pedig az, ha azokra a képességeidre alapozod a választásodat, amikben jó vagy, és amelyeket örömmel használsz a munkád során. Gondold át, milyen környezetben lenne számodra inspiráló és öröm a munka, és milyen típusú emberekkel dolgoznál együtt szívesen. Az
után, hogy leszűkítetted a kört kéthárom területre, elkezdhetsz részletesebb kutatást végezni és konkrét állásokat keresni. Corinne Mills író, a Personal Career Management vezérigazgatója szerint a fokozatos megközelítés stratégiája nagyban segítheti a karrierváltást. Ez alatt mit értünk? Azt, hogy lassan közelíted meg a választott karriert, egy okos stratégiával, akár úgy, hogy hosszabb-rövidebb időintervallumokra olyan munkákat szerzel, amik az új karrier irányába visznek. Ez főleg akkor fontos, ha szeretnéd anyagi biztonságban tudni magad, ugyanis egy nagyot lépni mindig rizikósabb, mint fokozatosan sok kicsit. Hayley Stovold, a Jobulo karrieroldal és a CV-tartalom-applikáció vezetője szerint kulcsfontosságú a jól megírt, tömör, lényegre törő önéletrajz, és figyelem, releváns legyen a választott pocíziót tekintve. Mielőtt összeállítanád, mindig olvasd el a betöltendő munkakör részletes leírását, és gondold át, mi lehet a munkáltató célja. Ezeket és az eddigi munkatapasztalataidat, jövőbeni céljaidat vegyítve állítsd össze az önéletrajzodat. Robin Kermode, Európa egyik legjobb személyi kommunikációs trénere, a Zone2 alapítója szerint az alap-
ja mindennek, hogy el kell hinned, hogy valóban képes vagy rá! Sikeresen helyt tudsz állni az új feladatokban, újra kell definiálni önmagad, és elhinni mélyen belül is, hogy ez az új ember is te vagy. Ha már egyszer elhitted, mások is el fogják. Sally Bibb, az Engaging Minds alapítója abban látja a kulcsot, hogy megtudd, ki vagy Te valójában. Ez nem egy egynapos, könnyű munka, de ez fog segíteni meghozni a helyes döntést. Tényleg elgondolkodj el azon, mi fontos neked valójában a karrieredben. Milyen munkakörnyezetben lennél boldog? Milyen munkahelyi mentalitás motiválna téged a legjobban? Mi az, amit természetednél fogva szeretsz csinálni, és amiben jó is vagy? Networking-networking-networ king, bár nem ilyen hangzatos szavakkal, de már édesapám is ezzel a tanáccsal indított utamra, ismerkedj, építs kapcsolatokat - mondta ő. És ezt tanácsolja Dasha Amrom, a Career Coaching Ventures alapítója és vezérigazgatója is, mert csak úgy ismerhetjük meg valójában a választott szektort, ha minél több valós információt gyűjtünk be róla, ezt pedig azoktól a legkönnyebb, akik már benne vannak. Fugel Edina
Igen, tessék! magazin | 12
Együttélés vagy egymás mellett élés? Geréd Imre, volt kolozsvári önkormányzati képviselő szerint nagy hatással voltak az elmúlt évek közéleti folyamataira a fiatalok által kezdeményezett és lebonyolított programok, és a jövőben ez még jellemzőbb lesz. – Volt városi tanácsosként hogy látod, hogyan hallatja a hangját jelenleg az erdélyi városokban a magyarság az önkormányzatokban? – Ha egy módszertan beválik Kolozsváron, az nem nem feltétlenül válik be Nagyváradon, Marosvásárhelyen vagy máshol, ezért azt mondom, nincs általános recept. Kolozsváron továbbra is a csendes együttélés jellemző a magyar-román kapcsolatokra. Szerencsére eddig mindig volt annyi képviselőnk az önkormányzatban, hogy azért számoljanak velünk. A mandátumom elején, 2012ben azt láttam, hogy többször is a mérleg nyelve voltunk, aztán amikor a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt egyesült, a mérleg nyelve szerep eltűnt. Kolozsvárnak pedig van egy erős magyarsága, sok országos szervezetnek itt van a központja, tehát a súlya nagyobb, mint amit a statisztikai tizenhat százalék indokolna. Ezért is fontos, hogy van magyar alpolgármester és a megyei tanács alelnöke is magyar. Ha nem rendelkeznénk ezzel a fajta politikai képviselettel, a közösség sokkal inkább azt érezné, hogy nem vesznek róla tudomást és még inkább visszahúzódna egyfajta párhuzamos kis magyar világba. Nem lenne ennyi rálátása a döntéshozatalra és a forráselosztásra. Nagy siker és eredmény Kolozsváron, hogy a kulturális és ifjúsági keret az elmúlt nyolc évben nagyon megnőtt. Ebben nagy szerepe volt az Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerésének és a kulturális fővárosi címért való versenyzésnek is. Ezen belül az elmúlt időben a politikai képviselet jól meg tudta őrizni azt a keretösszeget, ami a magyar ifjúsági és civilszervezeteknek, illetve a kiemelt projekteknek jutott. A rendszer érzékenységét mutatja,
13 | 2018. szeptember
hogy ezekről az elosztásokról nincsenek aláírt dokumentumok, kvázi hallgatólagos megállapodás áll mögöttük.
– Vannak közös, magyar-román civil és ifjúsági együttműködések? Szükség van szerinted ilyenekre? – Van példa erre, a KMDSZ például a FTC (Kolozsvári Fiatalok Föderációja) tagja, ezzel az ernyőszervezettel az ififőváros óta tartják a kapcsolatot, ellátogatnak egymás rendezvényeire. Fontos, hogy a két közösség ilyen viszonyt is ápoljon, tapaszta-
latokat cseréljen, hiszen ha nincs párbeszéd, a románok sosem fogják megérteni, mit gondolunk mi Erdélyről, Kolozsvárról, bármiről, és így azt sem, mi van a cselekvéseink, a különböző programjaink mögött. Ha nem ismernek minket személyesen, sokkal nehezebb később az elvi vagy bármilyen más természetű támogatásukat megszerezni a számunkra fontos döntéseknél. Ennek a gyakorlatát az nehezíti, hogy a magyar ifjúsági szervezeteknél súlyos kapacitás- és pénzhiány van. A szervezetek a létezésük fenntartásával vannak sok esetben elfoglalva, például az irodabérlés vagy egy alkalmazott fizetése a gondjuk. Közben pedig még sok dologgal kellene foglalkozzanak, például a kapcsolatépítéssel és nagyobb pályázatok lehívásával. Az if-
júsági főváros egy nagyon jó minta és lehetőség volt 2015-ben, az elmúlt években magyar–román együttműködés szempontjából ez volt az egyik legjobb projekt, hiszen együttgondolkodásra sarkallta őket. – Mi az a tudásbázis, amit az ifjúsági szervezetek tudnak behozni a közéletbe?
– Nagyon hasznos, ha a fiatalok el tudják juttatni az ötleteiket és javaslataikat olyan elöljárókhoz, amelyek valamilyen segítséget nyújthatnak. Tehát fontos, hogy ismerjék ezeket a köztisztviselőket, éppen ezért születhetett meg az ötlet 2017-ben, hogy Erdélyben egy olyan vezetőképzőt hozzunk létre, amely kicsit más perspektívából mutatná meg a politikát és az eszközöket, amelyekkel a politika tud élni. Így jött létre a Mathias Corvinus Collegium, az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös programjaként az Erdélyi politikai iskola. A program azt célozza meg, hogy ne csak a választott tisztségviselők vagy a politikai pályára készülők találkozzanak a közéleti körökkel, hanem akár olyanok is, akik civilszervezeti vagy vállalkozásvezetői réteghez tartoznak, hiszen erdélyi magyar létsajátosság, hogy aki közösségi vezetői szerepre adja a fejét, elengedhetetlen, hogy a politikával, a helyi döntéshozókkal kapcsolatba kerüljön. A projekt ilyen módon versenyképessé teszi a fiatalokat, és ilyen kezdeményezésre van szükség, nem egyre, kettőre, hanem nagyon sokra. Másik jó példa az utóbbi időben a fiatalok segítésében nagy szerepet vállaló VIBE Fesztivál, ahol a nyári egyetemmel, a Koli résszel nemcsak önmagára gondolt az ifjúsági szervezeti hátterű szervezőcsapat, hanem országos szervezeteket bevonva, a felsőoktatási intézményeknek teret biztosítva hozott egy új színteret a rendezvénypalettára. Az ilyen típusú rendezvények a bizonyítékai annak, hogy itthon is lehet még újat létrehozni, nem telített a piac, Erdélyben még rengeteg lehetőség van. Ezeket kell kihasználni. Stanik Bence
Névjegy: Geréd Imre 1988-ban született, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett Kolozsváron. 2012-ben a kolozsvári fiatalok jelöltje a közelgő önkormányzati választásokra, közben szenátori kampánykoordinátor. Ugyanettől az évtől a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) diákszenátora, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum elnöke. A 2012-es választások után a kolozsvári városi tanács tagja. 2014-től a Belmonostori RMDSZ elnöke, ugyanebben az évben végez a BBTE Katolikus Teológia Karán. 2015–2017 között az RMDSZ ifjúsági ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke.
Igen, tessék! magazin | 14