GLOBAL CONNECTION
AZ YBL KAR ALULHASZNOSÍTOTT TEREINEK ÚJRAÉRTELMEZÉSE



![]()



BEVEZETÉS
AKTUALITÁS
MÓDSZERTAN
EXHIS+
Bevezetés
Módszertan
Építészeti válasz displaY+
Bevezetés
Módszertan
Építészeti válasz
köz I tér
Bevezetés
Módszertan
Építészeti válasz
Bevezetés
Módszertan
Építészeti válasz
“MI IS AZ AZ Y+?
Az Y+ mint az YMDK-t támogató platform célja, hogy közvetítse és összefogja az egyetem adta lehetőségeket, bővítse a hallgatók tanórákonkívülszerzettismereteit
Y+ LABOR
Célegyolyanplatformésrendszer létrehozása, amely támogatja tudományosésművészetialkotásokat
Y+ BRIEF
Interdiszciplin produktum létrehozása. Más társadalmi, gazdasági, ökológiai kérdések felvetése és társművészetek bevonása.
Y+ COMPETITION
Meghirdetettpályázatokonszületett díjazottpályamunkákbeugróként szolgálnakazYMDK-ra.
Y+ WORKSHOP
Workshopok,nyáritáboroklétrehozása
Hallgatói munkák elkészítése, megépítése
Y+ YEAR
Éves ciklusok létrehozása. Lemorzsolódás csökkentése, produktivitásnövelése.”
[1]
Az egyetemek egyik alapvető feladata nemcsupánahallgatókoktatása,hanem a tudományos és művészeti megmozdulások oktatáson túli lehetőségeinektámogatása,valaminta szakmai közösségek kialakítása egy biztonságot nyújtó produktivitásra ösztönző környezetben Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi KaránmegalapulóYMDKközösség(Y+), ezzel a céllal kíván gyökeret verni az egyetemiéletben AzY+tulajdonképpen kevésbékötöttrendszerrelrendelkezik, mint az MDK rendszere, ugyanakkor célja, hogy MDK dolgozat megírására ösztönözze a hallgatókat A “plusz” szimbolizálja az összefogást, a kapcsolatotaszakmávalésaszakmán kívüli társművészetekkel, valamint a lehetőségetazoktatássalkapcsolatosés azon kívüli tevékenységekben való részvételre.
Hosszútávú célja, hogy lehetőséget nyújtson további szervezetekkel való együttműködésre,legyenszóakármás karok vagy más egyetemek tagjairól, akik nyitottak a tudományos és művészetitémákbefogadására.Ígylesz a “plusz”, közösségformáló, kapcsolatteremtő,kreatívésinnovatív.

Az Y+ Project 2024-es megalapítása óta egy folyamatosan bővülő és aktívan működő szakmai és közösségi platformként van jelen a kar életében A kezdeti megnyitó esemény egyfajta kiindulópontot jelentett, ahol a projekt céljai és működési irányai kerültek bemutatásra, megalapozva a későbbi programokat.
Az ezt követő időszakban az Y+ rendszeresen szervezett szakmai eseményeket, amelyek közül kiemelkednek az együttműködések is, például az I5 Ipari Örökség Tanműhellyel közös programok, ahol hallgatók és oktatók egyaránt bekapcsolódtak a tapasztalatok megosztásába és bemutatásába.
Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a saját szervezésű hallgatói pályázatok, amelyek különböző tematikák mentén ösztönözték a kreatív és helyspecifikus gondolkodást. A projekt fontos elemét képezik a különböző terv- és ötletpályázatok, mint például az exhis 3.14, a displaY+, az inSPOT vagy a köz I tér, amelyek konkrét egyetemi helyszínekhez és használati kérdésekhez kapcsolódva adtak lehetőséget a hallgatóknak saját koncepcióik kidolgozására. Ezekhez szorosan kapcsolódnak a kiállítások is, amelyek több alkalommal bemutatták a pályamunkákat, valamint hivatalos keretet biztosítottak az eredményhirdetéseknek és elismeréseknek.
Az Y+ tevékenysége nem merül ki pályázatokban és kiállításokban: workshopok és szakmai események formájában is teret biztosít a közös gondolkodásnak és a tudásmegosztásnak Ezek közül kiemelhető egész napos EXHIS+ workshop, amely az exhis 3 14 páláyzat tematikájára építve mélyíti tovább a felvetett kérdéseket
A programok között megjelennek egyéni alkotói bemutatkozások is, mint például Rácz Zsombor fotókiállítása, amely az ipari örökség témáját dolgozta fel, és egyben kapcsolódott az I5 szakmai tevékenységéhez is
Az ilyen események nemcsak bemutatkozási lehetőséget kínálnak, hanem további szakmai diskurzust is generálnak
Összességében az Y+ Project működésére jelenleg az jellemző, hogy rendszeresen szervez változatos formátumú eseményeket – pályázatokat, kiállításokat, workshopokat, előadásokat és közösségépítő eseményeket –, amelyek egymásra épülve alakítanak ki egy aktív és folyamatosan fejlődő szakmai közeget a karon.


Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának MDK működésére vonatkozó koncepcionális javaslata.
Jelen kutatások előképeként szolgált Prof. Dr. Csontos Györgyi DLA és Dr. habil Rohoska Csaba DLA által 2024-ben készített YMDK stratégia [2] Az YMDK stratégia célja, hogy a tudományos és művészeti tevékenységek presztízsét és láthatóságát növelje, valamint egy olyan struktúrát hozzon létre, amely hosszútávon biztosítja az újonnan alakuló YMDK közösség (Y+) gördülékeny működését




MDK / Y+ TUDOMÁNYOS PLATFORMOK
A kutatások elméleti hátterét az ÓE YMÉK-en 2024-ben elindított Y+ Project keretében megvalósult “MDK / Y+ TUDOMÁNYOS PLATFORMOK” című kutatás adja [3]
A publikáció az Y+ tudományos és művészeti közösség koncepcionális és infrastrukturális hátterét mutatja be, különös tekintettel a hallgatói kutatást és alkotómunkát támogató tudományos platformok szerepére
A tanulmány kérdőíves kutatásra támaszkodva tárja fel a hallgatói és oktatói igényeket a tudományos diákköri tevékenységek átláthatóbb, motiválóbb támogatása érdekében
A kérdőívre kapott válaszok, valamint a strukturális problémák vizsgálata három fő fejlesztési irányt határozott meg, amelyek kibontásra kerültek a publikációban: egy interaktív workshop platform kialakítását, az MDK kommunikációs csatornáinak és vizuális megjelenésének korszerűsítését, valamint egy labor létrehozását, amely a közösségi és szakmai tevékenységek központjaként funkcionálhatna.
A munka összességében egy olyan komplex, ütemezett fejlesztési javaslatot vázol fel, amely a motiváció, a közösségépítés, a kommunikáció és az infrastrukturális háttér integrált fejlesztésén keresztül kívánja erősíteni az MDK/TDK-ban való hallgatói részvételt és a Kar tudományos-művészeti profilját.




Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar jelenlegi működésében több olyan nehézség is azonosítható, amelyek összességében visszafogják a hallgatói és oktatói aktivitást, valamint a szakmai kibontakozás lehetőségeit. Általános jelenség, hogy a hallgatók –és sok esetben az oktatók is – kevésbé érdekeltek az egyetemi kereteken túlmutató tudományos vagy művészeti tevékenységekben. Ez részben abból fakad, hogy hiányzik az a támogató közeg és infrastruktúra, amely inspiráló módon ösztönözné az ilyen irányú kezdeményezéseket.
Komoly hiányosságként jelenik meg egy olyan, megfelelően felszerelt és komfortos alkotótér is, amely alkalmas lenne a magas színvonalú, elmélyült munkavégzésre. Egy ilyen közösségi bázis nemcsak fizikai értelemben lenne fontos, hanem találkozási pontként is szolgálhatna a hallgatók és oktatók számára. Ehhez kapcsolódóan a Kar udvara sem tölti be jelenleg ezt a szerepet: kialakítása és használati módja nem feltétlenül a hallgatók és oktatók igényeit helyezi előtérbe, így kevésbé ösztönzi a közösségi jelenlétet és az aktív használatot Az udvar jelenlegi állapotában nem tekinthető inspiráló környezetnek, ami tovább csökkenti annak lehetőségét, hogy a hallgatók spontán módon is bekapcsolódjanak közös szakmai vagy kreatív tevékenységekbe
Ezzel párhu kiválóság tám hangsúlyt Nem átgondolt ös rendszer, am jutalmazná teljesítmények aktivitásra sa sikerélmények korlátozott: h kommunikációs mechanizmus, eredményeket, közösség számá
Ezek a tény környezetet e meglévő pote kibontakozni.
Részben ezekre meg egyfajta és az ebből tanévben készü


A kutatási jelenlegi fázisában négy meghatározó fejlesztési irány rajzolódott ki, amelyek célja az alulhasznosított egyetemi terek aktiválása:
1. 1. A „kerékpártároló” újraértelmezése:
A fejlesztés fókusza az Ybl Miklós Építéstudományi Kar belső udvarán található, jelenleg funkcióvesztett vasbeton struktúra („kerékpártároló”) és annak közvetlen környezete. Ez a terület jelenleg alulhasznosított, a gépjárműparkolás dominanciája, az árnyékos fekvés és a rendezetlenség jellemzi, ami gátolja a közösségi élet spontán kialakulását.

1.2. A belső kommunikációs felületek korszerűsítése:
A folyosókon a jelenlegi vitrinek statikus és ritkán frissülő elemei miatt kevéssé képes megragadni a figyelmet, így a naponta áthaladó több száz fős hallgatói és oktatói közösség ellenére a tér jelentős kommunikációs potenciálja kiaknázatlan marad Miközben a nagy belmagasságú zónák kihasználatlanok, a hallgatók folyosói jelenléte és az ott töltött várakozási idő egyértelműen igazolja a pihenő- és tartózkodófelületek iránti valós igényt
1.3. Az Y+ Labor „küszöbzónája”:
Az Y+ Labor előtt jelenleg hiányzik egy olyan méltó, reprezentatív bejárati szituáció és funkcionális kültéri felület, amely egyértelműen kijelölné az alkotótér helyét, és hatékonyan kommunikálná a bent zajló szakmai munkát a közösség, valamint a külvilág felé Így, ezen fejlesztési irány fókuszában az Y+ Labor 0-24 órás működését támogató téri megoldások és az utca felé irányuló vizuális kommunikáció erősítése áll


1.4. Workshop platform létrehozása:
A fejlesztés kiindulópontja, hogy az Ybl Miklós Építéstudományi Karon jelenleg hiányoznak azok a rugalmas, köztes felületek, amelyek alkalmasak lennének a hallgatói szerveződések pop-up eseményeinek és workshopjainak befogadására A fő kérdés egy olyan adaptív rendszer megalkotása, amely egyszerre közösségi tér és kommunikációs eszköz, valamint képes dinamikusan alkalmazkodni a változó felhasználói igényekhez




Akijelöltirányokmenténa2025/26-os tanévközpontimottója: „LOCALROOTS–GLOBALCONNECTIONS”, a helyi adottságokból építkező innovációtjelöltekiszakmaikeretként.
Amottóhozszorosankapcsolódva,azY+ Project az őszi szemeszterben három, nyílt,titkosötletpályázatot[4]írtki, valamint egy egynapos workshopon keresztülvizsgáltatovábbegykorábbi pályázatánakkörnyezetikapcsolatait.
A Pályázatok témája a „lokális” és „glokális”fogalmakmenténahelyhez kötöttségésavilágranyitottságközötti kapcsolatújraértelmezése.
Apályázatokcéljaolyantérbeli,tárgyi ésgondolatikísérleteklétrehozásavolt, amelyek a hely szelleméből építkezve képesek az Ybl környezetében megjelenő konkrét helyzeteken keresztül reflektálni a közösség, a környezetésazinnovációkapcsolatára.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a pályázatokelsősorbanakciókutatásként szolgáltak: segítettek feltárni a hallgatói igényeket, a terekben rejlő közösgondolatokat,tipikushasználati problémákatésfelmerülőigényeket
A beérkezett hallgatói javaslatok, így értékes kutatási anyagként járultak hozzá a Kar tereinek összehangolt, hosszútávúfejlesztésikoncepciójához, anélkül, hogy konkrét megoldások közvetlenül megismétlődtek volna a jelen publikációban ismertetett tervekben


Korábban a kutatási tevékenység elméletihátterekéntbemutatott“MDK/ Y+ TUDOMÁNYOS PLATFORMOK” kutatásban megfogalmazott fejlesztési irányelvekre építve került meghírdetésreazexhis3.14 hallgatói ötletttervpályázat[5]a2024/25tavaszi szemeszterében.Atanévmottója:
“NATUREANDARCHITECHTURE”
Amottóésazötlettervpályázattémája, akörnyezetünkbantalálható“mikrotáj” ként értelmezhető, talált építészeti objektumokújraértelmezése.Afeladat az Ybl Miklós Építéstudományi Karán található,korábbankerékpártárolóként működő vasbeton építmény új funkcióval való felruházása volt, a meglévő építészeti karakter megörzésével.
Afelhíváselsődlegescéljaahallgatói kiválóságokat bemutató kiállító tér megtervezése volt, amely a kiállítási időszakokonkivülakariközösségeket kiszolgálótérkéntműködik.
Apályázatösszdíjazása500000FtvoltA felhívásraösszesen8pályaműérkezett, amelyekközülaszakmaizsűriI,II,és III, díjat ítélt meg A díjazott pályaművekakövetkezőekvoltak:
I:AKMDZS/VARRÓZSOMBOR
II:UBU123/CSORDÁSÁGOTA
III.:A7C3F9/HALÁSZHERMAN
A pályázatra beérkezett munkák az alábbilinkenérhetőekel:link


Az exhis 314 hallgatói tervpályázat előzetes áttekintő értékelése során, észrevehető volt, hogy a beérkezett pálymunkák során részlegesen csak 2 pályamű foglalkozott a vasbeton térkompozíció környezeténke aktív bevonásával, vagy lépett ki annak kubusából.
Egyilyen“rehanilitációs”feladatsorán fontostágabbkörnyezetbenvizsgálniaz akcióterületet. Felfedni azon térhasználati problémákat és lehetőségeket, melyek akadályozzák vagy elősegítik a meglévő objektum használatot.
Ezért az “EXHIS+: Az Y+ Project első hallgatói pályázatának továbbgondolása”címűkutatáskeretein belülkerültmeghírdetésreazegynapos EXHIS+Workshop,aholazYblKarÉszakKeleti udvarának térhasználati lehetőségeitvizsgáltákahallgatók.
Az egynapos esemény felépítési struktúrájaaTPM[6](Transformative Practice-Based Pedagogical Model) metódust vette alapul, mely tágabb hallgatói körben, nem csak csapat szinten támogatta a közös együttműködéstéstudásátadást
Afelhasználtmodel4főlépése:
1-Információgyűjtéséskutatás 2-Közösterepimegfigyelés 3-Elméletiésgyakorlatiintegráció 4-Tervezésimegoldásokkidolgozása
1.Információgyűjtéséskutatás
A workshop közös tudásbázis kialakításávalindult,amelyetatémához kapcsolódószakmaielőadásokalapoztak meg. Előadást tartott Prof. Dr. Wesselényi-Garay Andor PhD, Prof. Dr. Csontos Györgyi és Szabó Valéria Zsuzsanna.
2Közösterepimegyfigyelés Az előadásokat követően a résztvevők közös helyszínbejáráson vettek részt, amely lehetőséget teremtett a terület adottságainak megismerésére és a fejlesztési lehetőségek közös megvitatására
3Elméletiésgyakorlatiintegráció
Követekezőlépéskéntazeddighallottés látott információk közös feldolgozása következett, előre meghatározott kérdések alapjá Ennek segítségére az interaktív Mentimeter weboldal került felhazsnálásra, mint kommunikációs eszköz, mely segítséget nyujtott a válaszok gyakoriságának meghatározásában és átfogó vizuális képett tudott nyújtani a beérkezett válaszokróléseredményekről.
4.tervezésimegoldásokkidolgozása
Aworkshopzárásakéntarésztvevők3–4 főscsoportokbandolgoztákkifejlesztési javaslataikat, amelyeket egy rövid, ötperces prezentáció keretében mutattakbe.
Azeseményen23embervettrészt.

A “display+ - Láthatóvá válni” hallgatói ötlettervpályázat [7] kiírása az Ybl Miklós Építéstudományi Kar - 1146 Budapest, Thököly út 74 - épületében található, közlekedőterekről szólt. A pályázat célja olyan építészeti válaszok megfogalmazása volt, amelyek a kiállítás eszközét nem csupán információhordozóként, hanem az egyetemi közösség kommunikációját és láthatóságát erősítő téralakító elemként értelmezik. Fontos, hogy alkalmas legyen hallgatói munkák, kutatási eredmények és további egyetemi események igényes bemutatására.
A pályázat értkelésekor, főként olyan építészeti megoldásokat kerestünk, amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodik a különböző kiállítási helyzetekhez, egyszerűen átalakíthatók és bővíthetők, valamint tartós, fenntartható anyaghasználatukkal hosszú távon is ésszerűen biztosítják a felületek használhatóságát. A kiírás, kiemelt szempontként kezelte a funkcionalitás és az esztétikai minőség egyensúlyát, valamint az innovatív szerkezeti és részletképzési megoldások alkalmazását
A pályázat összdíjazása 500 000 Ft volt A felhívásra összesen 6 pályamű érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri az első három helyezettet díjazta
A díjazott pályaművek a következőek voltak:
I.: DRL722 / SZŰCS LORETTA
II.: Kf5u6G / ZSADÁNYI JANKA
III.: FR4M35 / BODNÁR IMOLA, JUHÁSZ ZOLTÁN ISTVÁN
A pályázatra beérkezett munkák az alábbi linken érhetőek el: link


PÁLYÁZAT ISMERTETÉSE
Azáltalammeghírdetettpályázata“köz I tér - Az Y+ Labor előtti kültéri felületekújragondolása”címetviselte [8]
AfeladatazYblKarudvarán-1146Bp. Thökölyút74.-találhatóazY+Laborhoz társított kültéri felületek, bejárati szituációk és a külvilággal való kommunikáció koncepciójának kidolgozásavolt.
A Pályázat során olyan építészeti alkotástkelletttervezni,amely:
biztosítja az Y+ Labor 0–24-es működését képesavizuáliskommunikációra
Apályázatértékelésesoránelsősorban olyan építészeti megoldásokat kerestünk,amelyekameglévőY+Labor karakterének megőrzése mellett új építészeti minőséget hoznak létre. Kiemelt szempont volt a Labor közösségi funkciójának erősítése, az önálló,0–24óráshasználatotbiztosító bejárat kialakítása, valamint a belső udvartól való megfelelő szeparáció. Előnyben részesítettük azokat a terveket,amelyekérzékenyenkezelték az Izsó utca felőli kapcsolódást, a bejárat előtti közösségi tér újraértelmezését, valamint gyorsan kivitelezhető, tartós és időtálló anyaghasználatotalkalmaztak
Apályázatösszdíjazása500000FtvoltA felhívásraösszesen6pályaműérkezett, amelyekközülaszakmaizsűriazelső háromhelyezettetdíjazta
A díjazott pályaművek a következőek voltak:
I:Z4978L/BUDAI-BALOGHLILI, PERLAKYZSÓFIA
II:KPB678/CSORDÁSÁGOTA
III:MONLEP/POLSTERPÉTER
A pályázatra beérkezett munkák az alábbilinkenérhetőekel:link


Az “inSpot - Tervezett találkozások” című pályázat [9] célja az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi
Kar udvarán - 1146 Budapest, Thököly út 74., Y+ labor melletti területen, egy rugalmas és többfunkciós platform kialakítása, mely alkalmas:
hallgatói workshopok és fórumok befogadására ötletek és kutatási eredmények bemutatására közösségi események és spontán találkozások befogadására.
A pályázati felhívás kiemelt figyelmet fordított az alkalmazkodóképességre, a fenntartható szemléletre és anyaghasználatra, valamint az innovatív megoldásokra. A résztvevőknek olyan építészeti javaslatot kellett megfogalmazniuk, amely képes különböző használati módok között rugalmasan váltani, miközben erősíti a hallgatói közösséget, támogatja az alkotói együttműködést és megjeleníti az YMDK stratégiai célkitűzéseit.
A pályázat összdíjazása 500 000 Ft volt A felhívásra összesen 11 pályamű érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri az első három helyezettet díjazta
A díjazott pályaművek a következőek voltak:
I.: A7F3O9 / CSORBA ZSÓFIA, ERDŐS DOROTTYA
II.: PLAT4M / ZSÓTÉR CSABA
III.:NR0D1J, A7K3Q9 (megosztott) / BÓSZA LUCA, MARÁZ ANNA, SZENTKIRÁLYI - TÓTH ANNA, FRICZ LUKÁCS
A pályázatra beérkezett munkák az alábbi linken érhetőek el: link


PÁLYÁZATI ANYAGOK KIÉRTÉKELÉSE
Az Y+ keretein belül párhuzamosan futó kutatásokhoz kapcsolódva, közösen került kidolgozásra egy egységes értékelési szempontrendszert az egyes pályázatokra (exhis3.14, Display+, inSPOT, köz|tér) beérkezett munkák értékeléséhez.
A közös szempontrendszer kialakítását azért volt kiemelten fontos, mert a kutatások egymással szoros kapcsolatban állnak: reagálnak és reflektálnak egymásra. A cél egy olyan egységesen működő funkciórendszer létrehozása volt, amely hozzájárul az Ybl Kar különböző platformjainak motiválóbb, összehangoltabb működéséhez, miközben kiszűri az esetleges funkcionális átfedéseket.
A szempontrendszer kidolgozása során hazai és nemzetközi kutatások kerültek elemzésre, különös tekintettel a pályázatértékelés módszertanára Ezek rámutattak arra, hogy nincs egységesen alkalmazott, minden helyzetben működő értékelési modell: a kutatások céljai eltérőek, a szempontok folyamatosan változnak, és az értékelés gyakran nem egyszeri esemény, hanem egy interaktív, fejlődő folyamat A szakirodalom kiemeli továbbá, hogy az értékelés alapvetően kollektív tevékenység, ahol a közös munka, a szervezés és a különböző nézőpontok integrációja kulcsszerepet játszik, valamint hogy a valódi hangsúly nem a rangsoroláson, hanem a hatás és az eredmények értelmezésén van. [10]
A különböző vizsgált tanulmányok eltérő értékelési megközelítéseket alkalmaztak: egyesek pontszám-alapú rendszert, mások szöveges vagy kombinált értékelést Ezek alapján a következtetés, hogy a kizárólag pontszámokra épülő értékelés nem feltétlenül ad reális és árnyalt képet a pályamunkákról Mivel a vizsgált pályázatok esetében a bírálók is elsősorban szöveges visszajelzéseket adtak, ez a rendszer került előtérbe és egy egységes, strukturált szöveges értékelési rendszer alakult ki. Ennek megfelelően nem cél a pályamunkák sorrendbe állítása vagy rangsorolása, sokkal inkább egy közös konklúzió megfogalmazása, amely a koncepcióalkotást segíti. [11] [12]
Az értékelési rendszer célja tehát nem a „legjobb” pályamű kiválasztása, hanem annak feltárása, hogy mely területek kaptak nagy hangsúlyt, melyek maradtak esetleg feldolgozatlanul, illetve mely megközelítések bizonyultak a hallgatók számára különösen relevánsnak vagy érdekesnek. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az értékelés visszacsatolásként működjön a további tervezési és kutatási folyamatokban.
Kiindulópontként egy olyan tanulmány eredményei kerültek felhasznál, amely a leggyakrabban alkalmazott 15 értékelési szempontot azonosítja. [13] Ezek közül az Y+ Project alapelveivel és célkitűzéseivel legjobban megegyezző 10 szempont került kiemelésre
A meghatározott szempontok négy fő kategóriába rendeződtek: jelentéstartalom, innováció, változatosság és fenntarthatóság
A részletesebb értékelés érdekében a tíz fő szempont további alszempontokra tagolódott, amelyek kialakítása során a pályázati kiírás sajátosságai, valamint az előzetes megállapítások egyaránt figyelembevételre kerültek Ennek eredményeként lehetővé vált a beérkezett pályamunkák strukturált, pozitív és negatív megállapításokra épülő értékelése, amely megalapozta a részletes szöveges értékelések elkészítését.
A kialakított szempontrendszer egyúttal választ ad a szakirodalomban is megfogalmazott hiányosságra, miszerint a kutatások és pályázatok értékelésére nem áll rendelkezésre általánosan alkalmazható, egységes értékelési keretrendszer. Ennek megfelelően a rendszer kialakításának célja egy olyan közös értelmezési keret létrehozása volt, amely támogatja a párhuzamosan zajló kutatások közötti kapcsolódásokat, valamint elősegíti egy egységes, kollektív koncepció kialakulását.
Az így létrejött Y+ értékelési szempontrendszer nem tekinthető lezárt struktúrának, hanem egy hosszú távon továbbfejleszthető és folyamatosan pontosítható keretrendszer alapját képezi Ennek eredményeként a jövőben akár az Y+ pályázati rendszerének értékelési gyakorlatában is alkalmazhatóvá válhat
EGYÉNI KONCEPCIÓ





A kutatás célja az Ybl Kar alulhasznosított tereinek feltárása, valamint olyan hallgatói javaslatok összegyűjtése volt, amelyek hozzájárulhatnak az egyetemi közösségi terek fejlesztéséhez A projekt során négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó Y+ hallgatói / kutatói munka készült, melyek azonos szempontokból vizsgálták az egyetemi terek használatát és hasznosításának lehetőségeit
A beérkezett pályázatok alapján a részvevő hallgatók kreatív és egyedi megoldásokat alkalmaztak a pályaművekben
Az Y+ események résztvevői nyitottan és aktívan kapcsolódtak be a közös gondolkodásba, érdeklődést mutattak saját egyetemi környezetük fejlesztése iránt, és számos a valós igényekre reagáló javaslatot fogalmaztak meg.
A visszajelzések megerősítették, hogy a hallgatói bevonás értékes eszköze az egyetemi terek fejlesztésének, mivel hozzájárul a használói igények pontosabb megértéséhez és a közösségi szemlélet erősítéséhez.
A következő fejezetek az Y+ Project négy hallgatójának munkáját mutatják be részletesebben:
EXHIS+ displaY+ köz I tér inSpot


AZ Y+ PROJECT ELSŐ HALLGATÓI PÁLYÁZATÁNAK TOVÁBBGONDOLÁSA: PÁLYÁZAT ÉS WORKSHOP ALAPÚ KONCEPCIÓALKOTÁS

BURGOND LÁSZLÓ, DR. HABIL ROHOSKA CSABA




A kutatás fókuszterülete az Ybl Karának északi udvara Jelenlegi használatában az udvar nem tölt be érdemi, a hallgatók által aktívan használt szerepet, funkciója elsősorban parkolóként definiálható, amely jelentős mértékben korlátozza a közösségi használat lehetőségét. Gépjárművel az udvar az Izsó utca és a Zichy Géza utca felől közelíthető meg, amelyeket egy belső aszfaltozott út köt össze. A gyalogos megközelítés ezzel szemben korlátozott, kizárólag az épületen keresztül lehetséges, ezért a gyalogos és gépjárműforgalom az A és B épületet összekötő híd alatt keresztezi egymást.
A korábban kerékpártárolónak kijelölt vasbeton építmény funkcióját nem töltötte be, mivel kerékpárral nehezen megközelíthető: a kapukon nincs kerékpáros bejutás, a főbejáraton pedig a kerékpárt lépcsőn kell bevinni, ami megnehezíti a mindennapi használatot.
A terület árnyékos fekvése és parkolásközpontú használata miatt nem alakult ki spontán térhasználat. Aktiválásához tudatos térhasználati eszközök alkalmazása, valamint az autós forgalom jelentős csökkentése szükséges
A következőkben bemutatásra kerül a „Exhis 3 14” című hallgatói pályázatra beérkezett munkák elemzése, az „EXHIS+ Workshop” során szerzett közösségi tapasztalatok ismertetése, az ezekből levont közös következtetések, valamint az ezekre épülő építészeti koncepció



ALAPGONDOLAT / MOTTÓ NARRATÍVA / GONDOLATISÁG 02 02
A pályaművek többsége a kiírásnak megfelelően elsősorban kiállítótérként értelmezte a meglévő vasbeton objektumot. Jellemző, hogy a tervek főként erre a funkcióra fókuszálnak, így a kiállítási és a mindennapi használat párhuzamos működése nem minden esetben megoldott zökkenőmentesen. Emellett három olyan pályázat is érkezett, amelyek inkább a közvetlen találkozásokra és a közösségi együttlétre helyezték a hangsúlyt. Az eseményszerű használatot támogató, háttér épületként való müködtetés a pályázók többsége figyelmen kivül hagyta.
KOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA / YBL TUDAT / Y+ 03 03
Valamennyi pályamű esetében megfigyelhető, hogy az alapgondolat és a kialakított koncepció összhangban áll egymással, a tervek pedig érthetően közvetítik a választott funkciót. A beérkezett munkák közül mindössze kettő alkalmazza az Y+ logót vagy jelet identitásképző elemként. Az Ybl logóra, illetve a karhoz köthető vizuális azonosítókra – mint például színek vagy grafikai elemek – a pályaművek többsége nem reflektál. Ez felveti a kérdést, hogy létezik-e egységes Ybl-identitás és azzal a hallgatók tudnak-e azonosulni? Ugyanakkor több pályamű is megjelenít saját, markáns arculatot: stílusukban és színhasználatukban olyan, korábban a karon nem alkalmazott elemek jelennek meg, amelyek egyéni karaktert kölcsönöznek számukra.

KÖZÖSSÉGTUDAT 04 04
A beérkezett pályaművek, öt terv volt, amelynek térszervezése és az elhelyezett elemek kifejezetten támogatják a közösségépítést. Ezek a megoldások lehetővé teszik több csoport párhuzamos használatát, valamint az ebből adódó spontán találkozásokat és párbeszédeket, miközben megfelelő felületeket és tereket is biztosítanak e használati formák számára. Ezzel szemben a többi pályamű gyakran inkább 1–3 fős használatra optimalizált. Ezen pályművek kialakításukból adódóan könnyen kelthetik azt az érzetet, hogy az adott hely már foglalt, ami visszatarthat másokat a csatlakozástól vagy a tér használatától.
HÁNY PÁLYAMŰ ALKALMAS, KÉPES ERŐS KÖZÖSSÉGI JELENLÉTET/ HASZNÁLATOT KIAALKÍTANI?
KISÉRLETI JELLEG ÚJ GONDOLAT / KIEGÉSZÍTÉS
A beérkezett pályaművek közül mindössze négy fogalmazott meg új, a kiíráson felüli plusz kiegészítő gondolatokat funkcionális és térszervezési szempontból. Ezek közül kiemelendők a használatot támogató kisebb elemek – például vízvételi hely, szemetes, tárolók és egyéb praktikus kiegészítők. A pályaművek közül kifejezetten csak egy lépett ki teljes mértékben a meglévő kubusból, és a tető hasznosítására is javaslatot tett. Ugyanakkor ez az elképzelés –közösségépítő potenciálja mellett – több kockázatot is magában hordoz balesetvédelmi és akadálymentességi szempontokból.
TÉRSZERVEZÉS FUNKCIONALITÁS 06 0 6
A pályaművekben általánosan megfigyelhető volt, hogy az építmény vízszintes vasbeton elemeit adottságként kezelték, és ezeket rögzített vagy elhelyezett ülőfelületek kialakítására használták. A fő közlekedési sáv jellemzően a vasbeton és az acél tartószerkezeti síkok között kapott helyet. Szinte minden pályamű kihasználta az acélszerkezeteket is, elsősorban installációs vagy mozgatható felületek hordozójaként.
Ugyanakkor az építmény „hátsó”, a kerítéshez közel eső, szűkebb területeinek hasznosítása több esetben nem bizonyult kellően komfortosnak, valamint nem minden esetben reagált megfelelően a hely adottságaira.
ALAKÍTHATÓSÁG VARIÁLHATÓSÁG 07/10 0 7 / 1 0
A pályaművek közül összesen négy esetében jelentek meg mozgatható, variálható vagy átalakítható felületek. Ezek a megoldások minden esetben elősegítették a tér multifunkcionális használatát, emellett izgalmas, változatos karaktert is kölcsönöztek az adott terveknek.

ÜTEMEZHETŐSÉG KIVITELEZHETŐSÉG 08/09 0 8 / 0 9
IDŐTÁLLÓSÁG KARBANTARTHATÓSÁG
Bár az ütemezhetőség vagy a több fázisban történő megvalósítás egyik pályaműben sem került kifejezetten megfogalmazásra sem vizuális, sem leíró formában, néhány terv esetében ez a megközelítés mégis elképzelhető lenne. Mindez fontos szempont lehet, ugyanakkor a tervek léptékéből adódóan ennek hiánya nem jelent lényeges problémát.
A tervek jellemzően egyszerű beavatkozásokra és kiegészítésekre épülnek, amelyek könnyen megvalósíthatók. Az alkalmazott anyagok többnyire költséghatékonyak, ami egy egyetemi projekt esetében különösen fontos szempont.
HÁNY PÁLYAMŰ KIVITELEZHETŐ ANYAGI SZEMPONTBÓL ?
A pályaművek karbantartási igénye megközelítőleg fele-fele arányban oszlik meg. A pályázók jellemzően olyan anyagokat alkalmaztak, amelyek illeszkednek az ipari jellegű megjelenéshez és esztétikához. A faanyag használata, illetve a zöldfalakat alkalmazó tervek esetében ugyanakkor magasabb karbantartási igénnyel kell számolni. Jó példa erre az udvar túloldalán található raklapbútorok állapota is, amelyek a rendszeres karbantartás hiánya miatt már korhadásnak indultak. Mindez felveti a kérdést, hogy mennyire célszerű olyan anyagokat választani, amelyek folyamatos fenntartást igényelnek.
EXHIS + WORKSHOP ÉRTÉKELÉS
Aközöselméletiháttérmeghatározását ésaterületmegismerésétkövetően,a TPM módszer mentén kijelölt irányok alapján közös brainstorming szekciót tartottunk. Ennek során a résztvevők lehetőséget kaptak egymás nézőpontjainak és gondolatainak megismerésére. A folyamat támogatására 10 előre maghatározott kérdéskerültmegfogalmazásra,amelyek célja a jelenlegi problémák feltárása volt
Akérdésekazalábbiakvoltak:
1.MILYEN SZAVAKKAL JELLEMEZNÉD AZ YBL KAR UDVARÁT?
2.MILYEN TULAJDONSÁGOKTÓL VÁLIK EGY EGYETEMI UDVAR LEHANGOLÓVÁ?
3.HOGY LÁTOD MILYEN SZEREPET TÖLT BE JELENLEG AZ UDVAR?
4.ELÉGEDETT VAGY EZZEL?
5.SZERINTED MILYEN LEHETŐSÉGEKET REJT AZ YBL KAR UDVARA?
6.HOL ÜTKÖZIK AZ ÉPÜLET ÉS AZ UDVAR MŰKÖDÉSI LOGIKÁJA?
7.MILYEN TOVÁBBI FUNKCIONÁLIS JAVASLATAID VANNAK?
8.HOVA ALAKÍTANÁL KI TERVEZETT TALÁLKOZÁSI PONTOKAT?
9.MI AZ AMIT MINDENKÉPPEN ÚJRA KÉNE ÉRTELMEZNI AZ UDVARON?
10.KÉSZÍTS EGY FELSOROLÁST, HOGY SZERINTED MILYEN ÜTEMBEN KELLENE FUNKCIÓKAT
ELHELYEZNI A TERÜLETEN!
KIHASZNÁLATLAN, LEHETŐSÉG, ELHANYAGOLT, BARÁTSÁGTALAN
PARKOLÓ, KÁOSZ, KIHAZSNÁLATLANSÁG, SZÜRKE
PARKOLÓ, DOHÁNYZÓ, TÁROLÓ, RÖVID TARTÓZKODÁS
NEM VAGYOK ELÉGEDETT
KÖZÖSSÉGI TÉR, ALKOTÁS, KIKAPCSOLÓDÁS, TALÁLKOZÁSI PONT
MEGKÖZELÍTÉS, TÉRSZERKEZETI PROBLÉMÁK
MŰHELY, ALKOTÁS, ÜLŐFELÜLETEK, PIHENÉS, BEJÁRATOKHOZ
AUTÓS FORGALOM, BURKOLT FELÜLETEK ARÁNYA
AUTÓ KI - KÖZÖSSÉGI TÉR - ZÖLDFELÜLET -EXTRA FUNKCIÓK

Kiemelkedő minőségként jelent meg a beérkezettmunkákbanaközösségépítést támogató térszervezés: azok a megoldásokműködnekjól,amelyektöbb csoport egyidejű használatát teszik lehetővé Ezzelösszefüggésbenfontosa túlzottan kisléptékű, zárt használati egységek kerülése, mivel ezek könnyen kizáró jellegűvé válhatnak. A multifunkcionalitás meghatározó elemként jelenik meg, különösen a mozgatható, variálható felületek alkalmazásán keresztül, amelyek rugalmashasználatotbiztosítanak.
Emellett fontos tanulság, hogy a használatot támogató kisebb léptékű elemek–példáultárolók,infrastruktúra, kiegészítők–jelentősenhozzájárulnaka tér működéséhez, ezért ezek tudatos integrálásaindokolt.
Az identitás kérdése szintén hangsúlyosanmegjelenik:azYblKarhoz köthető arculati elemek csak elvétve jelennek meg a pályaművekben, mindössze két terv alkalmazza az Y+ logót.Alegtöbbkoncepcióehelyettsaját vizuálisidentitástalakítki,amifelvetia kérdést, hogy létezik-e egységes, a hallgatókáltalismegéltYbl-identitás. Atervekalapjánfontostanulság,hogya fejlesztések során a tartós, alacsony karbantartási igényű megoldások és a meglévő ipari karakterhez illeszkedő anyaghasználatelőnybenrészesítendők Emellett a tervezésnek nemcsak az udvarra,hanemannaktágabbkörnyezeti kapcsolataira is reflektálnia kell a jól működő, integrált térhasználat érdekében
A brainstorming eredményei egyértelműen kirajzolták az udvar jelenlegiproblémáit,amelyekelsősorban a térszervezés hiányosságaira és a spontán közösségi használatot hátráltató működtetésre vezethetők vissza.Ezekkelarésztvevőkegyhangúan elégedetlenekvoltak.
A résztvevők az udvart leginkább kihasználatlannak, ugyanakkor lehetőségekkel telinek írták le, ami jól szemlélteti a jelenlegi állapot és a jövőbenielvárásokközöttifeszültséget
A hallgatók jövőre vonatkozó elképzeléseikövetkezetesenaszervezett és spontán közösségi funkciók erősítésére irányulnak, amelynek eredményeként az udvar a jövőben elsősorbanközösségitérként,valaminta kikapcsolódástésazalkotásttámogató helyszínkéntműködhet
A beavatkozások sorrendjét tekintve egyértelműkonszenzusrajzolódikki:első lépésként az autós forgalom visszaszorításaszükséges,eztkövethetia közösségihasználatmegerősítése,majd ezekreépülvejelenhetnekmegtovábbi, kiegészítőhasználatifunkciók.
Összességébenabrainstormingrámutat arra,hogyaterületújraértelmezésének alapjaajelenlegi,nemközösségközpontú működés feloldása, és egy olyan tér kialakítása,amelyahallgatóiéletaktív részévéválik.
A workshopra beérkezett munkák egységes szemléletet tükröztek: a parkolás megszüntetésével a közösségi ésaktívhasználatothelyeztékelőtérbe, teret biztosítva a hallgatói élet különbözőformáinak.
Több terv hangsúlyt fektet a B épület földszintizónájánakaktiválásárais,ahol kávézó, catering vagy más kiszolgáló funkciók jelennek meg, ösztönözve az udvar mindennapi használatát Ezzel párhuzamosan visszatérő elem a zöldfelületek bővítése, amely nemcsak esztétikai, hanem használati szempontbólisfontosszerepetkap Az aktív használatot több csapat a mozgás lehetőségével kapcsolta össze, ami rámutat egy általános hallgatói igényre: jelenleg hiányoznak azok a terek, ahol a nap folyamán lehetőség nyílik a rövid átmozgatásra vagy rekreációra
A meglévő elemek újraértelmezése szintén hangsúlyos: több pályamű foglalkozik a kerítés függőleges felületeinek funkcionális és művészeti hasznosításával.
Egyes tervek az udvar utcaképben betöltött szerepét is vizsgálják, vagyis azt,hogyanérzékelhetőatérazutcáról, ésmilyenképetközvetítajárókelőkfelé.
Ez a megközelítés túlmutat a belső használaton, és az udvar identitását tágabbvárosikontextusbahelyezi.
Aworkshoplegnagyobbtanulsága,pedig a hallgatók nyitottsága és vágya környezetükformálására.


KÖZÖSSÉG - IDENTITÁS 03 0 3
SPORT - REKREÁCIÓ


A kutatás eredményei és a workshop tapasztalatai alapján három alapvető tervezési irány határozta meg a koncepció kialakítását: az udvar autómentesítése, amely lehetőséget teremt a tér teljes értékű közösségi használatára; a közösség és a kari identitás erősítése, olyan funkciók és arculatielemeklétrehozásával,amelyek támogatják a hallgatói közösség formálódását; valamint a sport és a rekreációintegrálása,amelyhozzájárul azaktívkikapcsolódásésamindennapi jóllétbiztosításához.
KÖZÖSSÉG - IDENTITÁS
Az YB Kar hallgatóinak szükségük van egy aktívan használt közösségi térre, amely lehetőséget teremt spontán és szervezett találkozások. Az EXHIS+ projekt erre a hiányra ad építészeti választ, ezért a korábbi exhis 3.14 hallgatói tervpályázatban szereplő kiállítótér funkció elhagyásra került. A projekt elsődleges célja egy mindennapokban élő, közösségépítő felület létrehozása. Emelett cél az új Ybl identitás kialakításának elinditása, melyre szintén javaslattétel szükséges.
A közösségi használatot elsősorban akadályozó jelenlegi parkoló funkció, a kialakuló tervben teljesen megszüntetésre kerül. Helyére olyan területhasználati javaslat szükséges, amely elősegíti a hallgatók fizikai és mentális felfrissülését is.
AUTÓMENTESSÉGREKREÁCIÓ
ÜTEMEZHETŐSÉG
A teljes terület rehabilitációja nem célszerű egy előre meghatározott, végleges terv alapján, mivel az egy rögzített identitást kényszerítene a helyszínre, amellyel a hallgatók nem feltétlenül tudnak azonosulni. Ehelyett fontos, hogy a hallgatók folyamatosan részt vehessenek környezetük alakításában.
Ennek megfelelően a következő fejezet a vasbeton térkompozíció hasznosítására fókuszál, míg a terület további részeire csupán területhasználati javaslat készül Ez a megközelítés tudatosan teret hagy a hallgatók aktív bevonásának




A projekt tervezési programja a korábbanmegfogalmazott3pontraépül. A„kerékpártárolóépület”integrálásaaz Ybl Kar életébe nem önálló objektumként, hanem egy tágabb, közösségi használatra épülő tér részeként értelmezhető. A tervezési programkiindulópontja,hogyajelenlegi parkolásközpontú működés megszüntetésével felszabaduló terület lehetőséget ad egy olyan nyitott, többfunkciósterületkialakítására,amely a hallgatói mindennapok aktív részévé válik.
Apárhuzamoskutatásokkalösszhangban a program nem ismétli más tervezési fókuszoktartalmait,hanemelsősorbana közösségi tér és használati felületek kialakításárakoncentrál.Acélegyolyan térlétrehozása,amelyképespárhuzamos használatokbefogadására,éselsősorban abeszélgetés,pihenés,sportésmentális feltöltődésfunkcióittámogatja.
A tér akkor működik jól, ha nem zárt, kisléptékű egységekre tagolt, hanem nagyobb, összefüggő, szabadon használható felületeket kínál, amelyek lehetőséget adnak spontán találkozásokraéskülönbözőintenzitású használatokra Ezterősítikarugalmasan alakítható elemek, valamint az olyan alapvető,használatottámogatófunkciók integrálása, mint a tárolás, vízvételi lehetőség és különböző típusú ülőfelületek
Atervezésimegközelítésrészeameglévő épület karakterének megtartása és továbbértelmezése, az ipari jelleghez illeszkedőbeavatkozásokkalésalacsony karbantartási igényű megoldásokkal. A célameglévőstruktúrákaktiválása,nem pedig egy új, domináns rendszer létrehozása.

Amennyiben ezek a szempontok – a funkcionálisrendszer,atérformálás,az anyaghasználat és a teljes tervezési program szintjén – a párhuzamos kutatásokkalegyüttmegvalósulnak,úgy reálislehetőségevanannak,hogyazYbl Kar udvara egy élőbb, közösségibb és jobbanhasználhatókörnyezettéváljon.


Aterületaktiválásánakelsőlépésekénta szomszédos telektől elválasztó kerítés felületénekújraértelmezésejelenikmeg. Ennek részeként a meglévő vakolat eltávolítása, majd a felület grafikai eszközökkeltörténőmegújításatörténne meg. A grafikai tartalom tematikusan, akárfélévesciklusokbanváltozhatna,így abeavatkozásnemegyszerigesztusként, hanem folyamatosan megújuló folyamatként értelmezhető. Ez a rendszeresség lehetőséget teremt arra, hogy a felület alakítása közösségi eseménnyé váljon, amely idővel a kari élet visszatérő, identitásképző elemévé alakul.
Afolyamatkövetkezőlépéseként–azY+ eseményekhezhasonlókeretekközött–a kerékpártároló megtisztítása valósul meg. Ennek során az építményből eltávolításra kerülnek a felhalmozott anyagok, majd magasnyomású tisztítással feltárul az eredeti, az idő által formált felületi karakter. Ezzel párhuzamosan ideiglenes ülőfelületek kerülnekkihelyezésre,amelyektervezése hallgatóipályázatkeretébentörténik.Az installációk lehetőséget biztosítanak a tér azonnali használatára, miközben megalapozzák azt a fokozatos birtokbavételi folyamatot, amelynek során a hallgatók egyre szorosabb kapcsolatotalakíthatnakkiaterülettel.


A folyamat harmadik lépéseként a project tárgyát képező beavatkozás valósulna meg, amely már közvetlenül hozzájárul az autóforgalom visszaszorításához a területen. Fontos szempont,hogyazautókkiszorításane hirtelen, egyik pillanatról a másikra történjen, hanem egy fokozatos, tudatosanfelépítettfolyamatrészeként. Ezazátmenetimegközelítéslehetőséget ad arra, hogy a használók alkalmazkodjanakazújhelyzethez,ésa területlépésrőllépésrealakuljonátegy autómentes,közösségihasználatraépülő térré.
Negyedik lépésként az EXHIS-hez kapcsolódva bevonásra kerül a Zichy Gézautcafelőli„garázs”épületésaz intézményáltalnemhasználtterületek. Itt egyszerű, előregyártott, mégis karakteres kültéri sporteszközök elhelyezése javasolt egy rugalmasan használható sportzóna kialakítására, amelyrövidátmozgatásraésedzésreis alkalmas.
A kialakításnál fontos szempont a közösségi használat támogatása, ezért például pingpongasztalok és más, interakciótösztönzőelemekelhelyezése isindokolt. 03 03 04
Az épület térszervezésének kialakítása során alapvető szempont volt a közösségi használat erősítése és egy olyan tér létrehozása, amely képes többféle használati helyzet befogadására. Fontos volt, hogy a tér egyszerre támogassa a spontán beszélgetéseket és a kisebb csoportos együttléteket. A használat komfortjának növelése érdekében szükséges volt egy részben szélvédett tér kialakítása, ennek megfelelően került a meglévő acélszerkezetre egy polikarbonát fal Ugyanakkor lényeges szempont volt, hogy a tér ne váljon statikusan zárttá, ezért a fal mozgatható kialakítást kapott A csigás rendszerrel nyitható felület lehetővé teszi, hogy az építmény a használati igényekhez és az időjárási körülményekhez igazodva nyitottabb vagy zártabb módon működjön
A használati tér egyértelmű kijelölése, a közösségi jelenlét erősítése és a parkolás gátlása érdekében került kialakításra az emelt járószint. Ez nemcsak térszervező eszközként működik, hanem lehetőséget biztosít a leülésre és a tartózkodásra is, így aktív használati felületté válik. A járószinthez hasonlóan az építményen belül található ülő- és tárolófelületek is a vasbeton szerkezet adottságaihoz igazodva, arra ráültetve kerültek elhelyezésre.
A tér kiterjesztése a sportfunkciók irányába szintén tudatos térkompozíciós döntés volt, mivel fontos szempontként jelent meg, hogy a különböző használati módok és ütemek egymással kapcsolatban jelenjenek meg.




FEDETT - NYITOTT KÖZÖSSÉGI TÉR

FEDETTLEN KÖZÖSSÉGI TÉR - SPORT
2,47 1,00
+2,52
+1,99
HIRDETŐ FELÜLET IVÓKÚT
ALUMINIUM KOMPOZIT LEMEZ, KÉK SZÍNBEN
MEGLÉVŐ VASBETON TARTÓ
MEGLÉVŐ VASBETON "PI" PANEL
PVC BEVONATÚ, SORDRONY KÖTÉL 7X19 Ø4 mm KÉK SZÍNBEN
HORGANYZOTT ZÁRTSZELVÁNY 5X5 NATUR SZÍNBEN, RAL 9006
ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT KÉK SZÍNBEN, SY505
ROZSDAMENTES,GOLYÓSCSAPÁGYAS CSIGA, Ø 20 cm NATUR SZÍNBEN, RAL 9006
HORGANYZOTT "L" ACÉL NATUR SZÍNBEN, RAL 9006
MEGLÉVŐ GÁZSZEKRÉNY
KÖTŐ ELEM NATUR SZÍNBEN
ZÁRTSZERLVÉNY
HORGANYZOTT
+2,52
+1,98
+0,39
+0,00
-0,38
-0,82
FEDETT - NYITOTT KÖZÖSSÉGI TÉR
+0,00
-0,38
-0,82

HŐKEZELT FA LAP, KÉK SZÍNBEN
HORGANYZOTT "L" ACÉL NATUR SZÍNBEN, RAL 9006
HORGANYZOTT TALAJCSAVAR NATUR SZÍNBEN, RAL 9006
+0,49
FEDETTLEN KÖZÖSSÉGI TÉR - SPORT -0,85 -0,38 +0,00
HORGANYZOTT "L" ACÉL NATUR SZÍNBEN, RAL 9006

+2,52
+1,99
HIRDETŐ FELÜLET
IVÓKÚT
ALUMINIUM KOMPOZIT LEMEZ, KÉK SZÍNBEN
MEGLÉVŐ VASBETON GERENDA
HORGANYZOTT ACÉL KERÉK, NATUR SZINBEN
MEGLÉVŐ VASBETON "PI" PANEL
PVC BEVONATÚ, SORDRONY KÖTÉL 7X19 Ø4 mm KÉK SZÍNBEN
MEGLÉVŐ ACÉL ZÁRTSZELVÉNY 10X10
HORGANYZOTT ZÁRTSZELVÁNY 5X3 NATUR SZÍNBEN
ROZSDAMENTES,GOLYÓSCSAPÁGYAS CSIGA, Ø 20 cm NATUR SZÍNBEN
ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT KÉK SZÍNBEN
HORGANYZOTT "L" ACÉL NATUR SZÍNBEN MEGLÉVŐ GÁZSZEKRÉNY
KÖTŐ ELEM NATUR SZÍNBEN
HORGANYZOTT ZÁRTSZERLVÉNY
+2,52
+1,98
+0,39
+0,00
-0,38
-0,82
FEDETT - NYITOTT KÖZÖSSÉGI TÉR
+0,00
-0,38
-0,82

HŐKEZELT FA LAP, KÉK SZÍNBEN
HORGANYZOTT ZÁRTSZELVÁNY 5X5 NATUR SZÍNBEN
HORGANYZOTT "L" ACÉL NATUR SZÍNBEN
FEDETTLEN KÖZÖSSÉGI TÉR - SPORT
HORGANYZOTT TALAJCSAVAR NATUR SZÍNBEN

HORGANYZOTT "L" ACÉL NATUR SZÍNBEN
HORGANYZOTT TALAJCSAVAR NATUR SZÍNBEN




Horganyzott, zártszelvény 5x5
hatlapfejú átmenőcsavar, M10 80mm
zárt talajcsavar, 50mm acél zártszelvény kötőelem
Horganyzott, zártszelvény 5x5


Egy közösségi tér megfelelő működéséhez elengedhetetlenek azok a kiegészítőfunkciók,amelyektámogatják és kiszolgálják a mindennapi használatot
A vasbeton térkompozíció és a kerítés között húzódó keskeny sáv közösségi célokra nem alkalmas, arányai és karaktere inkább átmeneti zónaként értelmezhető. Ennek megfelelően a terület tárolási funkciót kapott, miközben a mellette kialakuló sáv közlekedőkéntműködik.
Az új tárolószekrény a kültéri használathoz kapcsolódó eszközök elhelyezésére szolgál. Belső kialakítása rugalmas,mobilelemekkelalakíthatóaz eltérő igényekhez. Tartószerkezete az emelt járórács szerkezeti rendszeréhez igazodik: zártszelvényekből és rögzítőelemekből épül fel, burkolata pedigkékalumíniumkompozitlemez.
Aterületenmeglévőkútszinténmegújul, és rehabilitációját követően vízvételi pontkéntszolgáljaatérhasználóit.




Amozgathatópolikarbonátfalegyszerű, kézi működtetésű szerkezetként került kialakításra.Afalmozgatásátegykézi hajtókerék biztosítja, amelyhez PVC bevonatúacélsodronykötélkapcsolódik, ezfelelaszerkezetfel-ésleengedéséért. A fal tartószerkezete 3×5 cm-es egymáshoz hegesztett zártszelvény vázból készül, amelyre a kék színű polikarbonátburkolatkerülrögzítésre.
A hajtást biztosító fő csiga Ø200 mm átmérőjű, egyedi lézervágott tartószerkezete átmenőcsavarkötéssel kapcsolódik a meglévő acél tartószerkezethez,biztosítvaamegfelelő teherátadást.
A kötélvezetést segítő mellékcsigák a meglévő acélszerkezethez rivnutos rögzítésselcsatlakoznak.Amellékcsigák átmérőjeØ100mm.
A sodronykötél egy acél kötélosztó elemhez kapcsolódik, amely a terheket egyenletesenosztjaelafalkétoldala között. Ennek köszönhetően a mozgatórendszer a fal mindkét sarkát szinkronban emeli és süllyeszti, megakadályozvaaszerkezetmegdőlését vagymegszorulásátműködésközben.





Köszönömkonzulensemnek,Dr.habil.RohoskaCsabaDLA-naka szakmai támogatást és iránymutatást, valamint az Óbudai Egyetemnek, amely az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP2025)keretébentámogattakutatásomat.
„A2025-2.1.1-EKÖP-2025-00019-M-150számúprojektaKulturálisés Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-211-EKÖP EgyetemiKutatóiÖsztöndíjProgramfinanszírozásábanvalósult meg”


LÁTHATÓVÁ VÁLNI
AZ YMDK KARI KOMMUNIKÁCIÓS FELÜLETEINEK ÚJRAGONDOLÁSA
BORBÉLY LAURA VIKTÓRIA
DR. HABIL ROHOSKA CSABA




Ajelenlegiállapotbanavitrinekpasszív elemként jelennek meg: tartalmuk ritkán frissül, sok esetben kihasználatlanok, vizuálisan kevéssé vonzóak,megjelenésükpedigmonoton. Mindeközbenafolyosókonnapiszinten többszázhallgatóésoktatóhaladát, ami jelentős, jelenleg alulhasznosított kommunikációspotenciáltjelent.Atér adottságai közül a nagy belmagasság sincs kellően kihasználva, ennek következtében számos üresen maradó felület és téri zóna figyelhető meg. Továbbá a hallgatók gyakran a folyosóra szorulnak rövid idejű tevékenységek – például egy gyors étkezés, telefonhívás vagy informális beszélgetés – lebonyolítására, ami egyértelműen jelzi a pihenő- és tartózkodófelületekhiányátésigényét isegyaránt.


Mivel a kar épületének nincs aulája, illetve nagyobb közösségi tere, ahol kiállításokat és installációkat lehetne bemutatni, ezért ezek elhelyezése a folyosókra kényszerül. Ez azonban nem feltétlen csak hátrány, hanem lehetőségként értelmezendő.
A folyosók napi szinten használt, nagy forgalmú közlekedő terek, ahol állandó jelenlét biztosítható a hallgatói és oktatói munkák számára. A cél ezért egy olyan okosan kialakított, vizuálisan izgalmas rendszer létrehozása, amely nemcsak a munkák bemutatására alkalmas, hanem felkelti az érdeklődést azokban is, akik csak áthaladnak a téren.
Fontos, hogy ezek az elemek folyamatosan frissüljenek, reflektáljanak a félév eseményeire, aktuális projektekre, kutatásokra, versenyekre A bemutatás és információközlés mellett téralakító szerepet is betölt, irányítja a figyelmet, vezeti a tekintetet





A displaY+ hallgatói ötletterv pályázatrabeérkezőmunkákegy4tagú szakmaizsűriáltalkerültekértékelésre Ezeket az értékeléseket, valamint a saját véleményemet ütköztetve kialakítottamegyáltalánosabbképeta beadottpályázatokról Többmegoldást is érdekesnek találtam, azonban a pályázat kiírását alapul véve, sok esetbenúgyítéltemmeg,hogynemvolt minden elvárt szempont kibontva a pályaművekben.Annakérdekében,hogy ez ne csak egy feltételezés legyen felállításra került a már említett 10 szempontot tartalmazó elemzési rendszer, ami segített a pontos összehasonlításban.
Az elemzés eredményeinek ősszesítésében az olvasható, hogy a pályaművek 40%-ban kedvezőtlenül, vagy csak részben reflektáltak az
általunk felállított elemzési szempontokra Összességében az elemzett pályaművek számos értékes gondolatotfogalmaztakmeg,különösen inspirálóakvoltakazanyaghasználatés azalakíthatóságkérdésében
A pályaművek vizsgálata alapján egyértelműen kirajzolódik az igény a folyosó aktívabb használatára: több tervisrámutatottapihenőfelületekés találkozásipontokhiányára.
Alapgondolat / Mottó Kommunikáció Közösségtudat Kísérleti jelleg Térszervezés / Funkcionalitás
Szinte minden pályázó integrált valamilyen ülőfelületet, ezek azonban gyakranvagyakarbantarthatóság,vagy a közlekedés zavartalansága szempontjábólmutattakhiányosságokat Ahallgatóiésoktatóimunkákbemutatása szintén minden pályaműben hangsúlyos szerepet kapott Kiemelten fontosnak tartottákamakettekésfélévestervek installálását, ami arra utal, hogy a láthatóság és a bemutatás lehetősége jelentős motivációs tényezőt jelent a használókszámára. tásához.
Elsősorban az általam kidolgozott építészeti válasz a kommunikációra valamint a megvalósíthatóságra koncentrál
Acélegyolyanobjektumlétrehozása, amely képes párhuzamos használatok befogadására Funkcióját tekintve, rugalmasan biztosít platformot tudományos és művészeti munkák bemutatására továbbá tervezett és spontántalálkozásokmegvalósí

01 0 1
KOMMUNIKÁCIÓ/ LÁTHATÓSÁG
02 0 2
ALAKÍTHATÓSÁG/ ÜTEMEZHETŐSÉG
03 0 3
KÖZÖSSÉGTUDAT

A pályaművek és a folyosók jelenlegi állapotánakelemzésealapjánháromfő irányrajzolódottkiszámomra,amelyek mentén az építészeti koncepciómat kialakítottam: a kommunikációs és kiállítási felületek láthatóságának növelése, a folyosó térhasználatának hatékonyabb kihasználása, valamint a felületek rugalmas frissíthetőségének és az aktuális eseményekhez való alkalmazkodásánakbiztosítása,mindezt kiegészítve a pihenő- és tartózkodófelületekintegrálásával.
Vizsgálatomelsősorbanazelsőemeleti folyosószakaszra fókuszált. A helyszín karakterétalapvetőenmeghatározzaa folyosó hosszan elnyúló kialakítása, amelyhez viszonylag szűk keresztmetszet társul. Ez a térarány erőteljesen befolyásolja a használat módját: a folyosó elsősorban közlekedési térként működik, intenzív átmenő forgalommal, amely csak korlátozottan teszi lehetővé a tartózkodást Ebből következően a nagyobb kiterjedésű információs és kiállítási felületek elhelyezése nem a padlószinten,haneminkábbafalakon, illetve a magasabban fekvő zónákban indokolt, ahol nem akadályozzák a közlekedést, ugyanakkor megfelelő láthatóságotbiztosítanak





RASZTER
A tervezési folyamat kezdetén kisebb léptékű, négyzethálós raszterben gondolkodtam, azonban a végleges koncepciótaz50cmszélesfüggőleges sávokalkalmazásatettekoherensséés térbenjobbanértelmezhetővé Ebbena rendszerben különböző funkciójú elemekjelennekmeg: azülőfelületek50cm-es magasságbanhelyezkednekel, akönyöklők1méteresmagasságban biztosítanakrövididejűmegállást, mígszemmagasságban kiállítófelületekkaptakhelyet Alegfelsősávegyfixenrögzített elemkéntműködik,amelybea világításintegrálásatörténik.


A forma kialakítása hajlított, anyagában színezett plexi lemezek alkalmazásán alapul, amelyek egy sávban vannak rögzítve a falhoz A pihenőfelületek konzolos kialakítással, hajlítottformábanjelennekmeg
Aszerkezetkétfőrészrebontható:egy fixen rögzített és egy variálható rendszerre Afixelemavilágítástrejtő takarópanel Acserélhető,mozgatható elemek a könyöklő- és ülőmodulok, amelyek az aktuális eseményekhez és kiállításokhoz igazodva átrendezhetők Ezek átalakítása nem a hallgatók, hanem az egyetem üzemeltetői, karbantartóiáltaltörténne,biztosítvaa rendszer hosszú távú működőképességét.
Anyaghasználatában a felületek színátmenetes kialakítást kapnának: felfeléhaladvafokozatosanáttetszőbbé válnának, elősegítve a fény átszűrődését, ezáltal könnyedebb, lebegő hatást keltve. A meglévő világítási rendszert LED csövekre cserélném,amelyekazeredetisávban maradva, de korszerűbb és egyenletesebb fényeloszlást biztosítva illeszkednekazújkoncepcióhoz.




világítás
fixátlátszóelem-világítás
hirdető/kiállítófelület
könyöklő
ülőfelület
Az elem két fő részre bontható: egy fixen rögzített és egy variálható rendszerre Afixelemavilágítástrejtő takarópanel Acserélhető,mozgatható elemek a könyöklő- és ülőmodulok, amelyek az aktuális eseményekhez és kiállításokhozigazodvaátrendezhetők





Akoncepciómmásikmeghatározóeleme apályázatokbanishiánykéntmegjelenő térhasználat újragondolása, különös tekintettel a keresztboltozatok által kijelölt felületekre Ezeket a jelenleg kihasználatlan zónákat információs tartalmakkal, adatokkal és motiváló üzenetekkeltöltenémmeg,ezáltalaktív részévéválnánakafolyosóvizuálisés kommunikációsrendszerének
Az elhelyezésükből adódóan ezek a felületek nem csupán egyetlen nézőpontból érzékelhetők, hanem a folyosótöbbpontjárólisjólláthatóak Ennek köszönhetően a használóknak nemszükségestudatosankeresniükaz információt: az a haladási irányuk mentén, szinte észrevétlenül válik befogadhatóvá.






VETÍTŐFELÜLET
Az információs felületet egy sajátos, vetítővászonként értelmezett installációként képzelem el, amely vékony, sűrűn sorolt elemekből áll A felület fölé egy kisméretű projektor kerülneelhelyezésre,amelyazaktuális eseményekhez kapcsolódó tartalmakat vetítirászintefüggőlegesen
Ezakialakításkülönlegestérélménytis létrehoz, ahogy a folyosón áthaladó hallgatók mozgása finoman megmozdítja
Afelületlehetőségetadnakülönböző társművészeti területek megjelenésére is, így nemcsak építészeti munkák, hanem grafikai, vizuális vagy akár médiatartalmak is helyet kaphatnak rajta, erősítve az interdiszciplináris kapcsolódásokat.
A felületeket színes, élénk és figyelemfelkeltő vizuális megjelenéssel képzelem el, amelyek dinamizálják a teretésoldjákannakmonotóniáját.





Azalábbiábrákonjólláthatóazelemek variálhatósága Aelsőrajzegyátlagos egyetemi napot mutat, amikor a hallgatók használják a felületeket, kisebbközösségihelyzetekalakulnakki, miközben az aktuális eseményekhez kapcsolódó plakátok, eredmények és hallgatóisikerekjelennekmeg


hirdető/kiállítófelül tervezettobjektu
folyosóhasználóiegyátlagosegyeteminap



A következő rajz egy kiállítás vagy stúdiójellegűkipakolástábrázol,ahola rendszer átalakul: csak könyöklő modulokból álló elemek kerülnek kihelyezésre,amelyekazadotttárgyhoz kapcsolódó tablók és makettek bemutatását szolgálják Mindkét esetben a felső, vetített felületeken folyamatosanfutnakazinformációk


hirdető/kiállítófelül tervezettobjektu kiállítás/kipakolásrésztvevői



A dinamikus, folyamatosan változó tartalom lehetőséget ad arra, hogy különböző nézőpontok, alkotói megközelítések egyszerre jelenjenek meg, ami élővé és aktuálissá teszi a folyosóterét
67 ábra: látvány
68 ábra: látvány


Emellett orientációs szerepet is betölthetnek:atantermekajtajafelett elhelyezve nemcsak az adott helyiség azonosítását segítik, hanem annak funkciójátésazaktuálisprogramokatis közvetíthetik.


Akövetkezőképenakarépületeegy estivagyegytélidélutánimegjelenését mutatja Ahogyan a hallgatói létszám egyre csökken, a benti felületek elkezdenekkommunikálniakültérrel Az eddig teljesen elszürkülő épület most vizuálisanérdekesésvonzzómejelenést kapna





KUTATÁSTÓL A TÉRALKOTÁSIG: KÖZÖSSÉGI TEREK ÚJRAGONDOLÁSA AZ YBL KARON - Y+ LABOR
GÖRGÉNYI VERONIKA, DR. HABIL ROHOSKA CSABA




Az Y+ Labor előtti kültéri felületek jelenleg kihasználatlanok, így nem biztosítanakméltófelvezetéstaLabor számára, valamint nem képesek megfelelőenkommunikálniazY+Project jelenlétét.
Atéregyetlenaktívanhasználtelemea dobogó, amely a hallgatók számára találkozásipontkéntéspihenőhelyként szolgál. Emellett az Y+ Project által szervezett előadások és közösségi programok során is fontos szerepet töltöttbe,igazolvaaterületközösségi hasznosításánaklehetőségeit.Adobogó állapota azonban már nem megfelelő, átalakítástigényel.
A dobogó jelenlegi helyzetéhez egy további probléma is kapcsolódik: az árnyékolás hiánya. Mivel az udvar leginkább napsütésnek kitett részén helyezkedikel,használatátbefolyásolja amegfelelőárnyékoláshiánya.
A Labor működéséhez, a 0–24 órás használat biztosítása érdekében elengedhetetlen az udvartól való leválasztás.Ebbőlkifolyólagszükséges van egyfajta szeparációra, ami biztosítaná, hogy a Labor a Kar nyitvatartásán kívül is működhessen Ennekmegoldásalehetegyfajtakapu, amelyre a hallgatói pályaművekben is találhatótöbbpélda
További feladatként jelenik meg a kommunikáció erősítése, amely az Y+ Project jelenlétét hirdetné, miközben vizuálisan is hangsúlyozná a Labor szerepét mint a tudományos és közösségi élet egyik meghatározó helyszínét Emellettfontoscél,hogya kialakított arculat és építészeti megjelenésakülvilágfeléisközvetítse az Y+ nyitottságát és aktív szakmai működését


A Labornak szüksége van egy méltó felvezetésként megjelenő bejárati szituációra, amelyre kiválóan alkalmas a Labor előtti, a Kar udvarához tartozó felület Ez a bejárat jelöli ki azt a sajátos „küszöbzónát”, ahol a nyitottság és az „exkluzivitás”, a kari udvar nyüzsgése és a 0–24-ben működő alkotótér találkozik Ezzel a Labor nemcsak hiányzó infrastrukturális elemet pótol, hanem az Y+ hosszú távú stratégiai törekvéseinek térbeli manifesztumává válik: egy hely, ahol a tudományos és művészeti produktivitás a közösségi jelenléttel szerves egységet alkot.
A következőkben bemutatásra kerül a „köz I tér – Az Y+ Labor előtti kültéri felületek újragondolása” című hallgatói pályázatra beérkezett munkák elemzése, az értékelésből levont következtetések, valamint az ezekre épülő építészeti koncepció.


A hallgatói ötletterv pályázatra beérkező munkák egy 4 tagú szakmai zsűriáltalkerültekértékelésre.Ezeket az értékeléseket, valamint a saját véleményemet ütköztetve igyekeztem egy általánosabb képet alkotni a beadottpályázatokról.Többmegoldást is érdekesnek találtam, azonban a pályázat kiírását alapul véve, sok esetben úgy ítéltem, hogy nem volt minden elvárt szempont kibontva a pályaművekben.Annakérdekében,hogy ez ne csak egy feltételezés legyen felállításra került a már említett 10 szempontot tartalmazó elemzési rendszer, ami segített ennek alátámasztásában. Az elemzés eredményeinek ősszesítésében az olvasható, hogy fele-fele arányban pozitív, illetve negatív a hallgatói tervpályázatok által a 10 szempontra adottválasz
Alapgondolat / Mottó
Kifejezetten jó volt látni, hogy nagy hangsúlyt fektettek a pályaművekben az időtállóságra, karbantarthatóságra, valamintakivitelezhetőségre Ezekrea szempontokramindanyaghasználatban, mindműködtetésbentöbbalkotásbanis választ adtak Erős volt a közösségformáló szándék tübb pályázatnális,ehhezkültéribútorokat vagy a tér formálását használták eszközként Ehhez kapcsolódva került fókuszba az alakíthatóság is, amely több esetben is megjelent a bútorok vagymozgathatóelemektekintetében.
A kísérletező, újító megoldásokat, azonban hiányoltam a legtöbb munkából, továbbá, amelyet a legfontosabbnakvélek,atérszervezésa 0-24 órás nyitvatartás miatti szeparálás-,valamintakommunikáció erősítéseelmaradtalegtöbbműben.
Kommunikáció Közösségtudat
jelleg
/ Funkcionalitás
Úgy gondolom, hogy az utóbbi három szempont kiemelt figyelmet igényel, ezért ezek képezték a tervezési folyamatkiindulópontját Ehhezértékes alapot biztosítottak a hallgatói pályaművek, amelyek számos inspiráló megoldást mutattak be Az értékelés során levont következtetések egyértelmű iránymutatást adtak a véglegeskoncepciókialakításához

A negatívan értékelt pontokból két pontot szeretnék kiemelni, amelyek mentén alakítottam az építészeti koncepcióm:
akommunikációsfelületektöbbnyire nemelégfigyelemfelkeltőekazutca felől
TÉRSZERVEZÉS / FUNKCIONALITÁS
apályázóhallgatóktöbbnyirenem tudtakmegfelelőjavaslatotadnia024-eshasználatra,valaminta részlegeselszeparálásraazudvartól (működés)
A koncepció alkotásom fókuszában a KOMMUNIKÁCIÓ - külső felületeken, valamintazudvarfeléfordulva-,ésa TÉRSZERVEZÉS / FUNKCIONALITÁSműködési javaslat a részleges szeparálásra a 0-24-es használat érdekében-áll.
Mindezek mellett az elméleti háttér fejezetbenbemutatottanyagok,mintaz YMDK stratégia, a “MDK / Y+ TUDOMÁNYOS PLATFORMOK” című kutatás, valamint a 2025/26-os tanév mottója a “LOCAL ROOTS – GLOBAL CONNECTIONS” iránymutatásként szolgálnak, hogy a fent említett problémákat milyen módon érdemes kezelni.



MARKETING, MOTIVÁCIÓ
ÜTEMEK ÁTGONDOLÁSA - 1. LEVÁLASZTÁS, HÍRDETÉS
MOTTÓ
KÖZÖSSÉG, KÖRNYEZET, INNOVÁCIÓ - KÖRNYEZETRE VALÓ HATÁS
PÁLYÁZATOK -
HIÁNYOK, MEG NEM ADOTT VÁLASZOK, REAKCIÓK - KOMMUNIKÁCIÓ- KOMMUNIKÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓ - FUNKCIONALITÁS/MŰKÖDTETÉS - FUNKCIONALITÁS/MŰKÖDTETÉS - MŰKÖDTETÉS, KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZÖSSÉG - MŰKÖDTETÉS, KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZÖSSÉG

Ezekazokakifejezések,-valamintaz ELEMZÉS fejezetben megfogalmazott két fő pont, amelyek mentén elindítottam a koncepcióalkotás folyamatát.
A programhoz tartozik továbbá az elemzéssoránkialakított10szempont mindegyike,különösenazidötállóság,a kivitelezhetőség és az alakíthatóság kérdésköre.
ANYAGHASZNÁLAT, MŰKÖDTETÉS
KIVITELEZHETŐSÉG - KIVITELEZHETŐSÉGALAKÍTHATÓSÁG - ALAKÍTHATÓSÁG -
KÖNNYEN, BESZEREZHETŐ, SZERELHETŐ, BEÉPÍTHETŐ ANYAGOK
NYITOTT - ZÁRT ÁLLAPOT, ELBONTHATÓ - HOZZÁÉPÍTHETŐ





VIZSGÁLATOK
ANYAGHASZNÁLAT
Több szerkezetet, anyagot vizsgáltam, amelynek fókuszában többnyire acél szerkezetek álltak A döntésem az indokolja, hogy ezek a szerkezetek többnyireelőregyárthatóak,elemenként beszerezhetőek, valamint a helyszíni szerelés könnyen kivitelezhető Ezen a témakörön belül megjelenik tehát az időtállóság,kivitelezhetőségis Emellett aLabortetejénmegjelenőacélelemreis egyfajtareakciókéntértelmezhetőeza tipusúanyaghasználat.







INSPIRÁCIÓ
Kiemelnémaztareakciót,am tetején megjelenő acélgeren beton elemekre reflektá adottságként kezelve formavilágot és anyag alkalmaztam koncepcióm m során, amely illeszkedik karakteréhez
Olyan koncepció lét törekedtem,amelykapcsoló akarakterjegyekhez,miközbe gondolja azokat. Cél figyelemfelkeltőelemmegalk amely a külvilág felé k ugyanakkor kapcsolatot ter udvarávalis.

MŰKÖDTETÉS
A 0-24-es nyitvatartás érd részlegesszeparálásmellettd amely napközben egy nyito nyitvatartásiidejénkívülpedi állapotot eredményez eszközekéntjelenikmega“ker használata
A vizsgálatok során több es nagyobb felületen nyitott gondolkoztam,azonbanhamar látnom, hogy ez nem a választás. Majd ezt követően “kerítés/kapu” felület m vizsgáltam. Ez a megoldás nyitott-zárt állapotot, va kommunikációja - nyitott á átjárható, vonzó, zárt állapo erőteljesjelzés-issokkaltajel
Azonban úgy gondoltam ,h elegendő az előbb említett k megjelenítése csak a “kerítés keresztül,eztkommunikációs isérdemeshasználni.







VIZSGÁLATOK
KOMMUNIKÁCIÓ
Ez a többször említett szempont - a kommunikáció: kültérrel és beltérrel, mutatja, hogy mennyire fontos hangsúlyt fektetni ennek a megoldására Több verziót is vizsgáltam, azonban ezek közül a “cégér” tipusú jelzést gondolom a legerősebb jelzésnek Az utca felé kommunikálja a jelenlétet, ugyanakkor az udvarról is jól látható A már említett “kerítés/kapu” működtetésével, mozgásával ellentétesen működtethető elemként tekintek rá. Így itt is megjelenik egyfajta dinamika, két állapot.


MOZGÓ Y+ JELZÉS
VÉGSŐ VERZIÓ
A vizsgálatok segítsé eljutnom egy építészeti Átültetve az elemzett tulajdonságait a állapítottam meg:
ANYAGHASZNÁLAT
A meglévő acél gerendá egy váz kialakítása, ame már meglévő szerkezet működtetését segíti elő elemek acél szelvénye erősített terpesztett le pillérek alapozásaként található trapéz szerű utánozva jelenik meg a méretben, asszimetrikus
MŰKÖDTETÉS
Egy teljes felületen m kialakítása bizo legmegfelelőbbnek, ame jelenlétet is serkenti a állapotával, valamint m elem is megjelenik a La mozgatás görgők segíts Az Izsó utcai homlok árnyékoló elem is helye Labor előtti dobogót ké anyaghasználatában a rendszerre épül.
KOMMUNIKÁCIÓ
A „cégér” típusú jel legerősebb vizuális eszk felé egyértelműen kom jelenlétét, miközben az érzékelhető A m „kerítés/kapu” működé logika szerint, annak mo kommunikációs eszközké



Ezen a rajzon jól látható az Izsó utcáról nyíló gyalogos bejárat, az udvarra vezető autós beközlekedésra alkalmas kapu, valamint a Laborhoz vezető bejárat - kapu - pozíciója
A Labor ajtaja előtt található dobogó újragondolásra került, a mostani anyaghasználatot járórácsok váltják fel




Ezen a két rajzon az udvar felőli homlokzat két állapota látható. Jól kivehető a görgös mozgató szerkezet, valamint az Y+ logó ellentétes állása a kapuval
A már említett kapcsolat megjelenik a beton tuskókkal, amelyek magasságát asszimetrikusan alakítottam ki, valamint az I-acélokból felépülő keret által A kapu osztását a Labor homlokzatán megjelenő beton gerenda alsó síkja adja


Ezen a látványterven a kapu a környezetébe illesztve látható, így érzékelhető leginkább annak léptéke és viszonya a környezetéhez képest. Célom egy figyelemfelkeltő installáció létrehozása volt, amelynek karakterét a nagyméretű tolókapu, az acélkeret és a betontuskók együttese adja
A dobogó megtartását indokoltnak tartottam, hiszen a hallgatók használják, valamint a korábbi Y+ események során rendszeresen teret adott előadásoknak és beszélgetéseknek Ugyanakkor felújítása szükséges, ezért tervemben erre is javaslatot tettem A kapu formavilágára reagálva a dobogó acélvázas szerkezetet kapna, amelyet terpesztett lemezből készült ülőfelületek egészítenének ki
A rajzon jól látható továbbá az árnyékoló is, amely a dobogó fölé került. Mivel az udvar ezen része a leginkább kitett a napsütésnek, az árnyékoló jelentősen javítani tudja a tér használhatóságát és komfortját. Így a hallgatók számára a mindennapokban is kellemesebb tartózkodási helyet képes biztosítani, emellett az Y+ események alkalmával is hasznos funkciót töltene be.












alsó km.: 88x50 cm
felső km.: 40 - 46x50 cm
m: 110 cm - 280 cm














Köszönömkonzulensemnek,Dr.habil.RohoskaCsabaDLA-naka szakmai támogatást és iránymutatást, valamint az Óbudai Egyetemnek, amely az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP2025)keretébentámogattakutatásomat
„A2025-211-EKÖP-2025-00019-M-87számúprojektaKulturálisés Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-211-EKÖP EgyetemiKutatóiÖsztöndíjProgramfinanszírozásábanvalósult meg”


TERVEZETT TALÁLKOZÁSOK:
AZ YMDK PLATFORM SZÜLETÉSE

TORJÁK KITTI, DR. HABIL ROHOSKA CSABA



Kiinduló problémaként megállapítható, hogy az Ybl Miklós Építéstudományi Kar jelenleg nem rendelkezik olyan köztes felülettel, amely lehetőséget teremtene pop-up események, közösségi találkozók vagy a Kar különböző szerveződéseinek (pl Y+, I’5, NTDK) kitelepülésére
A kutatás előzetes (MDK-Y-tudomanyosplatformok) és jelenlegi eredményeire reflektálva a tervezési koncepció fókuszában egy olyan rugalmasan alakítható workshop platform került, amely képes köztes térként működni az udvar mindennapi használata és az alkalomszerű közösségi események között A cél nem egy végleges kültéri elem létrehozása volt, hanem egy olyan moduláris rendszer megtervezése, amely alkalmazkodni tud a különböző használati helyzetekhez, miközben erősíti a Kar közösségi identitását és lehetőséget biztosít a hallgatói kezdeményezések megjelenésére.


AzinSpothallgatóiötlettervpályázattal tudatosankerestemválaszokatahely ésaközösségiidentitáskapcsolatára Azelemzettpályaművekrávilágítottak arra,hogyapályázatbankijelölthelyet (Y+ Labor melletti terület - 1146 Budapest, Thököly út 74.) a hallgatók elsősorban találkozási pontként használják. Ez megerősítette azt a korábbanisfelmerültelképzelést,hogy aplatformszámáraaCépületudvara(1146 Budapest, Thököly út 67.) kedvezőbbhelyszínlenne.





Korábbi elméleti kutatásunk egyik legfontosabb megállapítása, hogy egy tér akkor válik valóban a használói sajátjává, ha annak alakításában is aktívan részt vesznek. Erre építve a platform működésének részeként, félévente meghirdetett hallgatói workshopok szervezését javaslom, amelyeksoránarésztvevőkameglevő moduláris elemekből, közösen tervezhetik és építhetik meg az adott szemeszterplatformját.




Az inSpot hallgatói ötletterv pályázatra beérkező munkák egy 4 tagú szakmai zsűri által kerültek értékelésre Ezeket az értékeléseket, valamint a saját véleményemet ütköztetve kialakítottam egy általánosabb képet a beadott pályázatokról Több megoldást is érdekesnek találtam, azonban a pályázat kiírását alapul véve, sok esetben úgy ítéltem meg, hogy nem volt minden elvárt szempont kibontva a pályaművekben. Annak érdekében, hogy ez ne csak egy feltételezés legyen felállításra került a már említett 10 szempontot tartalmazó elemzési rendszer, ami segített a pontos összehasonlításban.
Az elemzés eredményeinek ősszesítésében az olvasható, hogy a pályaművek 70%-ban kedvezőtlenül, vagy csak részben reflektáltak az általunk felállított elemzési szempontokra.
Röviden összegezve:
Jelentéstartalom tekintetében pozitív visszajelzés, hogy a közösségtudat mindenhol egyaránt megjelent, ugyanakkor a narratíva, vagyis az, hogy a pályamű mennyire reagált a pályázati kiírásra és a local roots global connection mottóra, meglepően kevés koherenciát mutatott 11 pályaműből mindössze 4 építette be szervesen a kiírt tartalmakat
Bár az Y+ és az YMDK stratégia, viszonylag friss kezdeményezések a Karon és még talán nem épültek be eléggé a köztudatba, a pályázat egyik alappillére lett volna a stratégia megértése és a kapcsolatok keresése a Karon működő egyéb szervezetekkel (pl. Y+, I’5, NTDK).
Sajnos a tervek közel 70%-a nem kommunikálta ezt a megközelítést, sokkal inkább elindultak egyfajta
Alapgondolat / Mottó Kommunikáció Közösségtudat Kísérleti jelleg Térszervezés / Funkcionalitás
bútor- vagy tárgytervezési kísérletbe, amely kijelöli a helyet, ahol találkozni lehet, anélkül, hogy vizsgálnák az egyéb felmerülő igényeket
Ellenben fontos kiemelni, hogy a 3 nyertes pályamű és további 1, nagyon szépen beépítette ezeket a háttér gondolatokat és az ötleteik építészeti megfogalmazásával tovább gazdagították a kérdesekre adható megoldásokat
A kiírásra reflektálva, ugyan 9 pályamű lehetővé tette a különböző működések közötti átállást, sajnos a térszervezés sok esetben rugalmatlan maradt és statikus megoldásokat vagy fix elemeket láttunk.
Így a multifunkcionalitás és variálhatóság, már csak 5/11 pályaműben mutatkozott meg moduláris vagy mozgatható elemek integrálásával.
Fenntarthatóság szempontjából elmondható, hogy 8/11 esetben időtálló anyagokat választottak melyek, azonban sok esetben telepítettek magaságyásokat, zöldfelületeket, melyek folyamatos karbantartást igényelnek Mivel nem volt megszabva költségkeret, viszonylag drága anyaghasználatban gondolkodtak, de volt példa arra is hogy újrahasznosított anyagokat vagy moduláris szerkezeteket használtak, mely könnyen beszerezhető.
Érdekesség, hogy a nyertes pályamű mindegyik általunk támasztott szempontra maradéktalanul reagált, ami azért különleges, mert az elemzési szempontrendszerünk a helyezésektől függetlenül, az eredményhirdetést követően került megfogalmazásra.


Összességében az elemzett pályaművek sok értékes gondolatot tartalmaztak, inspirálóak voltak anyaghasználat és alakíthatóság tekintetében
Rávilágítottak arra, hogy a hallgatók egyaránt igényt mutatnak egy olyan kültéri helyre, ahol lehetőségük van a alálkozásra
Ezen felül további közös mozzanat, hogy sokan vetítő felületet integráltak Az egyik pályamű például az Y+ Laborból vetített a workshop platform “oldalára”, ami egy nagyon egyszerű, de mégis szellemes gondolat. Néhányan keresték a kapcsolatot az Y+ Laborral, ami ovább erősíti előzetes eltételezéseinket, miszerint az udvaron megjelenő új platformokkal lehetőséget kell teremtenünk a kapcsolódásra. Legyen szó anyaghasználatról, összeépíthetőségről egymás kiterjesztéseként való használatról vagy akár arról, hogyan adnak otthont párhuzamosan zajló eseményeknek.
Feltételezéseimhez és a korábbi elméleti kutatásom eredményeihez ragaszkodva, meggyőződéssel állítom, hogy egy variálható objektumnak, szükségszerűen modulárisnak és mozgathatónak kell lennie, ami újra és újra lehetőséget teremt nem csak a orma, de a hely átértelemzésére is.
A felsorolt és részletesen bemutatott elméleti és akciókutatások, valamint az általam levont következtetések, mindmind hatással vannak a saját koncepcióalkotásom folyamatára
A pályaműveket vizsgálva egyértelmű következtetésként levonható igény a leendő installáció léptéke, mely az építészeti válasz fejezetben illusztrálásra kerül a későbbiekben
Fontos hangsúlyozni, hogy a párhuzamos kutatásokkal összhangban a későbbiekben ismretetett tervezési program, nem ismétli más tervezési fókuszok tartalmait és nem emel be konkrét részleteket a hallgatói ötletterv pályázatban látott megoldásokból.
Elsősorban az általam kidolgozott építészeti válasz az átalakíthatóságra valamint a megvalósíthatóságra koncentrál.
A cél egy olyan objektum létrehozása, amely képes párhuzamos használatok befogadására. Funkcióját tekintve, rugalmasan biztosít platformot tervezett és spontán találkozások megvalósításához.

MARKETING, MOTIVÁCIÓ
PUBLIKÁCIÓ
PLACEMAKING - MIT? MIBŐL? KINEK? HOGYAN?
KÖZÖSSÉG, KÖRNYEZET, INNOVÁCIÓ
-
HIÁNYOK, MEG NEM ADOTT VÁLASZOK, REAKCIÓK - KÖZÖSSÉGTUDAT- KOMMUNIKÁCIÓ - KOMMUNIKÁCIÓ - VARIÁLHATÓSÁG VARIÁLHATÓSÁG - FUNKCIONALITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZÖSSÉG - FUNKCIONALITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZÖSSÉG

Ezek azok a kifejezések, amelyek mentén elindítottam a koncepcióalkotásfolyamatát. A programhoz tartozik továbbá az elemzéssoránkialakított10szempont mindegyike, különösen az alakíthatóság,akivitelezhetőségésaz YblTudat.
-
KÖZÖSSÉGTUDAT
KIVITELEZHETŐSÉG-
KÖNNYEN BESZEREZHETŐ, SZERELHETŐ, BEÉPÍTHETŐ ANYAGOK
ALAKÍTHATÓSÁG ALAKÍTHATÓSÁG-
MODULÁRIS, ELBONTHATÓ - HOZZÁÉPÍTHETŐ






Az Ybl Tudat és identitás erősítése érdekében,szerettemvolnahaazelemek valahogyan képesek vizuálisan is megjeleníteni egy Y-t Eleinte az foglalkozatott,hogymagaatalpvagy rögzítő elem lehetne ilyen formájú, ugyanakkor ez nem bizonyult jó megoldásnak,tekintve,hogytúlkötött voltaforma
Ezután azt vizsgáltam, hogy mely egyszerűgeometrikusformáklennének alkalmasak az Y térbeli megformálásának, így esett a választásom az ábrákon látható két idomra, melyek magassága ülőfelületként is ideális méretekkel rendelkezik.
Ezek lettek a “súlyok”, amik tulajdonképpen úgy működnek mint a napernyők talpai. Anyagát tekintve készülhetnek újrahasznosított műanyagból, így üres állapotban könnyenmozgathatók.
Ahhoz hogy az installáció megfelelő stabilitással rendelkezzen fel kell töltenünkőket vízzelvagyhomokkal.Ez a plusz súly nem csak a rögzítésben játszik szerepet, hanem ideiglenesen képeskorlátozniamozgathatóságot,ami azért fontos, mert így tényleg csak akkor kerül az (ideiglenes) platform átalakításra, ha ahhoz engedély és konkrétcéltársul.






Az alaptest egyszerű geometriai kialakításából adódóan az elemek elhelyezése nem korlátozódik kizárólag Y-alakúkonfigurációra,hanemtöbbféle térbeli elrendezés is megvalósítható Ennek megfelelően lehetőség nyílik kisebb színpad vagy dobogó kialakítására is (ld 117 ábra) Ezen funkció megvalósításához azonban kiegészítő szerkezeti elemek ideiglenes integrálása szükséges, amelyek szintezőtalpakkal rögzíthetők az alátámasztólábakfelületéhez
A korábbi verzióban is látható ponyvaszerkezet ebben az esetben is alkalmazható, hasonló módon, mint az ülő- vagy prezentációs felületek kialakításánál. (ld. 116-121. ábra). A ponyvarögzítésekampókésgumizsinór alkalmazásávaltörténhet,lehetővétéve arugalmasésgyorsszerelhetőséget,a mellékelt magyarázó ábráknak megfelelően(lásd118-119.ábra)


Horganyzott acél csőváz Ø48,3 mm (Layher)
Kampós gumifeszítő rögzítőelem

Acél csőcsatlakozó idom (Layher kompatibilis)
PVC bevonatú poliészter ponyva
PVC bevonatú poliészter ponyva

Horganyzott acél csőváz Ø48,3 mm (Layher)







Köszönömkonzulensemnek,Dr.habil.RohoskaCsabaDLA-naka szakmai támogatást és iránymutatást, valamint az Óbudai Egyetemnek, amely az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP2025)keretébentámogattakutatásomat.
„A2025-2.1.1-EKÖP-2025-00019-M-153számúprojektaKulturálisés Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2025-211-EKÖP EgyetemiKutatóiÖsztöndíjProgramfinanszírozásábanvalósult meg”



Röviden összefoglalva, a strukturális problémák vizsgálata, az elméleti keretbenbemutatottanyagok,valamint az általunk létrehozott 10 egyedi szempontból álló elemzési rendszer segítségével négy fő fejlesztési irány bontakozottki,amelyaKarudvarátés belsőtereitisérinti Ezekakövetkezők: egy interaktív workshop platform kialakítása, az MDK kommunikációs csatornáinakésvizuálismegjelenésének korszerűsítése, az Y+ Labor kommunikációjánakésanap24órájában történő működtetésének megoldása, valamint a Kar udvarán álló kerékpártároló és környezete. Ezek a fejlesztések együttesen hozzájárulhatnakazMDKláthatóságának növeléséhez, a részvételi hajlandóság erősítéséhezésazegyetemiközösségen belülitudományosésművészetiaktivitás fokozásához. Továbbá a Kar épületei által közrezárt alulhasznosított udvart egy vizuálisan egységes koncepció menténbevonódásratudjuksarkallnia hallgatói életbe, valamint eszközévé válhatazY+kommunikációjának.
Fontosazonbankiemelni,hogyezeka fejlesztésekmindrészelemeiegyátfogó fejlesztésnek,amelytöbbütembenjöhet csaklétre.
Kutatásaink következő lépése, hogy terveinkre támogatást szerezve lehetőségkerüljönmegvalósításukra



BORBÉLY LAURA VIKTÓRIA
építészmérnök
displaY+ HIRDETŐFELÜLETEK
ÓE-YMÉK
borbelylauraviktoria@gmailcom
+36702909886
GÖRGÉNYI VERONIKA építészmérnök
közItér Y+LABOR
ÓE-YMÉK
BURGOND LÁSZLÓ építészmérnök
EXHIS+ KÖZÖSSÉGIFELÜLET
ÓE-YMÉK
burgondlaci@gmailcom
+36703693393
TORJÁK KITTI építészmérnök inSpot WORKSHOPPLATFORM
ÓE-YMÉK gveronika16@gmailcom
+36308988394

torjakkitti@gmailcom
+36202660746



FORRÁSJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK



ÁBRAJEGYZÉK - EXHIS+ ÁBRAJEGYZÉK - displaY +
ÁBRAJEGYZÉK - köz | tér
ÁBRAJEGYZÉK - inSpot

