Skip to main content

Design Elements In Photography Part 1

Page 1

www.fotovilag.hu

114 F o t o g r á f i a

F o t o g r á f i a 115

Design elemek a fotográfiában 2.

4.

bözô síkjait. Mihelyt azonban kezdjük felismerni a többszintû kompozíció erejét, mindig törekedni fogunk e grafikai technika alkalmazására. (5. kép)

Szín és tér

1.

Egy fénykép hatáselemeit elôre megtervezhetjük. Azért fontos ez, mert egy nézô legfeljebb hat másodpercet tölt egy fénykép megnézésével. A fotós feladata, hogy ezt az idôt minél jobban megnyújtsa. Kanadai szerzônk érdekes cikke megmutatja, hogy ezt hogyan tehetjük meg. A háromszög Ez az egyik legfontosabb grafikus szerkesztési mód a fotózásban és általában az alkalmazott mûvészetben. Itt a legérdekesebb képi elemek háromszögletû keretbe illeszkednek. Ezzel sikerül a szemet a háromszög egyik pontjáról a másik felé vezetnünk, majd megint a következô felé, utána pedig viszsza hurokszerû mozgásirányban. Képünk megállítja a nézôt, mert arra készteti, hogy újra meg újra kutassa tartalmát. 2. (1-4. kép)

nulva jobb kompozíciókat készíthetünk. Természetesen a több sík alkalmazása nem korlátozódhat a tájfelvételekre. Például az emberi arcról készített közelkép is többszintû (elölrôl hátrafelé haladva: orr, orca, szemek, fülek). Ahhoz némi gyakorlat szükséges, hogy témánkat többszintû környezetbe helyezzük, vagy megteremtsük a háttér külön-

Síkok és a mélységi dimenzió síkjai A mélység megteremtésére szolgáló eszközök váltogatásával – amelybe beletartozik a képünkben található sokféle mélységi szint is – azt a hatást érjük el, hogy realisztikusabbnak láttatjuk a felvételt. Ezenkívül a képünkön lévô minden síknak és szintnek mást és mást kell közvetítenie, ilyen módon erôsítve a felvétel által elmesélt történetet. A váltakozó síkokban megfogalmazott tájképek sokkal vonzóbbak, mint a csupán egysíkú felvétel. A képkivágásunkban megtalálható különbözô szintek felismerését megta-

3.

Ki ne ismerné a vibráló színek mágnesként vonzó tulajdonságait? Elsôsorban ez az, ami fényképezésre késztet bennünket: sokan úgy gondolják, hogy a szín egymagában súlyt ad a képnek, és szinte belevakulnak ebbe. A szín hatásos alkalmazása fejleszthetô készség, és nem a természet ajándéka. A fekete-fehér fotózás népszerûsége annak tudható be, hogy valójában nincs feltétlenül szükség színekre lenyûgözô képek alkotásához. Ha azonban nem élünk vissza a színekkel, felbecsülhetetlen értékû kompozíciós eszközhöz jutunk. Jobb képeket kaphatunk, ha megértjük, hogy a fény minôsége milyen módon határozza meg az árnyalatot, telítettséget és világosságot.

5.

A Photoshop segítségével felerôsített színû kép felkeltheti ugyan a figyelmet, de hamar felismerjük, hogy ez a hatás irreális (6. kép). A fehér térnek is megvan a maga jelentôsége. A drámaiság megteremtésének nagyszerû módja, ha kompozíciónkban kiegyensúlyozzuk a fehéret, azaz a negatív teret.

6.


www.fotovilag.hu

114 F o t o g r á f i a

F o t o g r á f i a 115

Design elemek a fotográfiában 2.

4.

bözô síkjait. Mihelyt azonban kezdjük felismerni a többszintû kompozíció erejét, mindig törekedni fogunk e grafikai technika alkalmazására. (5. kép)

Szín és tér

1.

Egy fénykép hatáselemeit elôre megtervezhetjük. Azért fontos ez, mert egy nézô legfeljebb hat másodpercet tölt egy fénykép megnézésével. A fotós feladata, hogy ezt az idôt minél jobban megnyújtsa. Kanadai szerzônk érdekes cikke megmutatja, hogy ezt hogyan tehetjük meg. A háromszög Ez az egyik legfontosabb grafikus szerkesztési mód a fotózásban és általában az alkalmazott mûvészetben. Itt a legérdekesebb képi elemek háromszögletû keretbe illeszkednek. Ezzel sikerül a szemet a háromszög egyik pontjáról a másik felé vezetnünk, majd megint a következô felé, utána pedig viszsza hurokszerû mozgásirányban. Képünk megállítja a nézôt, mert arra készteti, hogy újra meg újra kutassa tartalmát. 2. (1-4. kép)

nulva jobb kompozíciókat készíthetünk. Természetesen a több sík alkalmazása nem korlátozódhat a tájfelvételekre. Például az emberi arcról készített közelkép is többszintû (elölrôl hátrafelé haladva: orr, orca, szemek, fülek). Ahhoz némi gyakorlat szükséges, hogy témánkat többszintû környezetbe helyezzük, vagy megteremtsük a háttér külön-

Síkok és a mélységi dimenzió síkjai A mélység megteremtésére szolgáló eszközök váltogatásával – amelybe beletartozik a képünkben található sokféle mélységi szint is – azt a hatást érjük el, hogy realisztikusabbnak láttatjuk a felvételt. Ezenkívül a képünkön lévô minden síknak és szintnek mást és mást kell közvetítenie, ilyen módon erôsítve a felvétel által elmesélt történetet. A váltakozó síkokban megfogalmazott tájképek sokkal vonzóbbak, mint a csupán egysíkú felvétel. A képkivágásunkban megtalálható különbözô szintek felismerését megta-

3.

Ki ne ismerné a vibráló színek mágnesként vonzó tulajdonságait? Elsôsorban ez az, ami fényképezésre késztet bennünket: sokan úgy gondolják, hogy a szín egymagában súlyt ad a képnek, és szinte belevakulnak ebbe. A szín hatásos alkalmazása fejleszthetô készség, és nem a természet ajándéka. A fekete-fehér fotózás népszerûsége annak tudható be, hogy valójában nincs feltétlenül szükség színekre lenyûgözô képek alkotásához. Ha azonban nem élünk vissza a színekkel, felbecsülhetetlen értékû kompozíciós eszközhöz jutunk. Jobb képeket kaphatunk, ha megértjük, hogy a fény minôsége milyen módon határozza meg az árnyalatot, telítettséget és világosságot.

5.

A Photoshop segítségével felerôsített színû kép felkeltheti ugyan a figyelmet, de hamar felismerjük, hogy ez a hatás irreális (6. kép). A fehér térnek is megvan a maga jelentôsége. A drámaiság megteremtésének nagyszerû módja, ha kompozíciónkban kiegyensúlyozzuk a fehéret, azaz a negatív teret.

6.


116 F o t o g r á f i a

Egyetlen lényeges pont és egyszerûség

7.

Ellentétes hatást válthat ki, ha túl sok szép dolgot ábrázolunk a fotón. Az emberek átlagosan hat másodpercet szánnak arra, hogy egy képet szemlélgessenek, mielôtt továbbállnának. Hogyan tudjuk feltartóztatni a figyelmet egy fotónál, ha rejtvényeket kell megfejteni, és túl sok mindent kell megérteni? Ha a képet a lényegre egyszerûsítjük, és csupán csak egy érdekes pontot mutatunk, csodákat mûvelhetünk. Söpörjük el az útból a fölösleges dolgokat, mert ez elmélyíti fotóink hatását (7. kép). Általában szükség van bizonyos alapvetô grafikai tudásra felvételeink javításához. Ez nem jelenti szükségszerûen azt, hogy tehetségesen kell rajzolnunk, ha jobb fotóssá akarunk válni. Csupán az szükséges, hogy tudatosítsuk magunkban a fent említett grafikai elemeket. Amikor a fényképet készítjük, próbáljuk alkalmazni ôket. Mielôtt akárcsak meghatároznánk témánk képkivágását, figyeljünk arra, hogy nem tudunk-e beépíteni átlós elemet. Nem kelle a fényrekesz megváltoztatásával nagyobb térbeliséget teremtenünk? Van-e bármi is, ami nézônket elvezeti a fotó belsejébe, és képen túli képzelôdésre készteti? Ha ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, a siker néhány kattintásnyira lesz tôlünk.

Az elemek kapcsolata Nehéz elképzelni olyan jól megkomponált felvételt, amelynek elemei nem állnak kölcsönhatásban egymással, és nem keltenek harmonikus benyomást. A témák egymáshoz viszonyított elhelyezése jórészt eldönti képünk sikerét.

9.

Mindig törekedjünk az elemek közötti kapcsolat kimunkálására. Ha csendéletrôl van szó, amelyen két körte szerepel, vagy ha portréfelvételrôl, meg kell lennie az érzékelhetô kapcsolatnak. Az elemek közelsége vagy távolsága azért fontos, mert ezzel teremtjük meg a történés érzékelhetôségének lehetôségét (8-9. kép). 8.

Yannis Souris


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Design Elements In Photography Part 1 by Yannis Souris - Issuu