Design elemek a fotográfiában I.
1.
2.
Fotósként megpróbálunk ábrázolni valamit, amit egyénien és érdekesen megláttunk vagy elképzeltünk. A legtöbb fotós azonban csak meglát valami szépet, és úgy rögzíti a filmen, hogy nem is gondol arra, hogy a keresôben látottakon javítani lehetne. Ez az önkifejezés egyik módja, amely a nézô részére érdekes látnivalót nyújt. De mi az a bizonyos plusz, ami valóban figyelemreméltóvá teszi a
Egy fénykép hatáselemeit elôre megtervezhetjük. Azért fontos ez, mert egy nézô legfeljebb hat másodpercet tölt egy fénykép megnézésével. A fotós feladata, hogy ezt az idôt minél jobban megnyújtsa. Kanadai szerzônk érdekes cikke megmutatja, hogy ezt hogyan tehetjük meg.
fényképeket, és megragadja a nézôt? Talán az egzotikus helyek és a furcsa emberek, akiket felkerestünk? A vibráló színek? A történet, amelyet igyekszünk közvetíteni? És mi a helyzet a kép által keltett érzésekkel? Mindez együttvéve, és még ennél is több. A látványos tájképek vagy egy gyermek arckifejezése nagyszerû téma, ne támaszkodjunk azonban csupán a színek hatására vagy az elénk kerülô, „talált” kompozíció erejére. A látványos jelenet hordozhatja magában a képet, ám ez mégsem elég. Egy igazán lélegzetelállító fotó megalkotásához ennél többre van szükségünk. Kombináljuk az érdekes témákat néhány alapvetô képalkotási elvvel, és nagyszerû eredményeket érhetünk el! A design alapjainak megértése segítségünkre lehet ebben. Íme néhány gondolat, amelyet a hatáselemek tervezése szempontjából hasznosnak vélek, és amelyek segíthetik Önöket jobb fotók megkomponálásában.
www.fotovilag.hu
F o t o g r á f i a 85
3.
Mélység A világ, amelyet fényképezünk, háromdimenziós, 4. mégis megdöbbentô, hogyan sikerül gyakran mindent olyan laposnak láttatnunk. A képeket két dimenzióban rögzítjük, mert csak szélességük és magasságuk van, de parancsoló követelmény, hogy megteremtsük a mélység érzetét. A tér mélységének változtatása természetesen csak az egyik módszer. A másik az, hogy olyan lehetôségeket
keressünk, amikor a nézôt be tudjuk csalogatni fotónk belsejébe. Az 1-3. kép jó példa erre. A szemlélôt meghívjuk, lépjen be a fénykép belsejébe, és kíváncsiskodjon, mi van azon túl, ami a szeme elé tárul. Ez teszi a fotót érdekessé.
Irány A sikeres, dinamikus kép a nézôt elhívja a felvétel konkrét terébôl, és körbevezeti, hogy kutassa fel a többi térrészletet is. Kompozícióink javításához alapvetô, hogy képalkotásunkban megkeressük, és használni tudjuk az irányt és mozgást (4.-5. kép).
Egyensúly A képi elemek kiegyensúlyozásával a szem számára kellemes környezetet teremtünk. A negatív és pozitív teret lehet úgy egyensúlyba hozni, hogy kiegészítsék egymást. A színekkel ugyanez a helyzet. Az irányba és a mozgásba ugyancsak kellemes egyensúlyt lehet vinni. Amikor a képeinkre gondolunk, koncentráljunk a jinre és jangra. Ha valami harmonikusra vágyunk, egyensúlyozzuk ki kompozíciónk alkotóelemeit. Ezenkívül arról is gyôzôdjünk meg, hogy felvételünkbôl ne hiányozzék a geometriai egyensúly sem. A meggörbült horizonttal nem fogunk díjakat nyerni, az objektív súlyos torzítása pedig (ha csak nem szándékos) irreálissá teszi kompozíciónk vizuális megjelenését (6. kép).
5.
6.
11 F o t o g r á f i a
8.
Átlók Erejüket senki sem vitathatja el. Helyezzünk fotóinkba átlókat, és biztosan fel fognak figyelni rájuk. Talán a telített színek kivételével semmi sem tudja úgy vonzani a figyelmet, mint az átlós elem. Ez beviszi a szemet a képbe és ki is vezeti onnan. Ráirányítja egy-egy érdekes elemre, és egyúttal irányt és mozgást is kölcsönöz a fényképnek. Az egymást metszô átlók még erôteljesebbek. Felbecsülhetetlen értékûnek bizonyulhat , ha felismerjük az átlókat a képkivágásban. Kezdetben ez nem könnyû, mert hajlunk arra, hogy lineárisabb módon lássuk a dolgokat. Ha azonban tudatosan átlókat viszünk a kompozícióba, az eredmény azonnal megmutatkozik. (7.-8. kép)
7.
Dinamikus elrendezés S-alakban Ha a legfontosabb elemeket úgy rendezzük el, hogy a szem nemcsak követi, hanem kutatja is a képünket úgy, hogy a tekintet a kép egyik oldaláról a másik felé vándorol, érdekesebb felvételt alkotunk. Ezt nehéz szavakkal leírni, de vessenek egy pillantást a 9. képre, és rájönnek, hogy
9.
az az ötlet, amelyet megpróbálunk kifejezni, erôt kap az S-alakú elrendezôdéstôl. Ugyanezt az elvet felhasználják a hírlapok tördelésében is. Az egy oldalon lévô fontosabb elemek S-alakban rendezôdnek el, ezért a szem az egyik fôvonalról a másikra ugrál, anélkül, hogy beleunna. ( 9.-10. kép) Folytatjuk... 10.
Szerzônkrôl Yannis az YS+Associates ottawai reklámügynökség kreatív igazgatója. Mûvészeti igazgatóként szerzett szakmai hátterével mindössze néhány éve kezdett komolyan érdeklôdni a fotográfia iránt. Bár Yannis nem hivatásos fotós, egymás után három évben megkapta az „Év fotósa” kitüntetést Ottawában. www.moodscapes.net