Kisokos a legnépszerűbb hazai fajtákhoz

MI VAN A POHARUNKBAN?

KISOKOS A LEGNÉPSZERŰBB HAZAI FAJTÁKHOZ

AZ ALÁBB BEMUTATÁSRA KERÜLŐ FAJTÁK SZINTE MINDEGYIKE KÉPVISELTETI MAGÁT A MAGAZIN 100-AS LISTÁJÁN. DE MIÉRT IS SZERETJÜK ŐKET ÉS MELYIK AZ IGAZÁN NEKÜNK VALÓ? EZT SEGÍT ELDÖNTENI EZ AZ ISMERTETŐ.

OLASZRIZLING

Az egyik legnépszerűbb fehér szőlőfajta Magyarországon, a Tokaji borvidék kivételével mindenhol termesztik. Nagyon sokoldalú és kiválóan visszaadja a termőhely jellegzetességeit. A Balaton északi partján fekvő borvidékeink vulkanikus talaját különösen kedveli, az itt készült olaszrizlingekre az ásványosság és a keserűmandulás íz jellemző. A Mátrában, a Bükkben és Eger környékén ezzel szemben könnyedebb, virágosabb képviselőivel találkozni. Legyen akár tartályos vagy hordóban érlelt, száraz, netán töppedt vagy botritiszes szemekből készült édes olaszrizling, minden alkalomhoz és hangulathoz megtalálhatjuk a nekünk megfelelőt.

CHARDONNAY

A világ legnagyobb mennyiségben termesztett fajtái közé tartozik. Nagyfokú alkalmazkodóképességének hála változatos körülmények között nagy minőséget és elegáns bort ad. Klaszszikusan hordóban készült, de az utóbbi évtizedekben a tartályos erjesztés és érlelés is teret nyert. Kiválóan jeleníti meg a termőhely jellegzetességeit. A csendes borokon kívül pezsgők alapanyaga is, champagne készítéséhez is használják. Hazai vonatkozásban az Etyek-Budai borvidék és Balatonboglár környéke emelhető ki, de Eger és Csopak meszes-homokköves területein szintén szép borokat ad.

FURMINT

Bár származása nem teljesen tisztázott, őshonos fajtának tekinthetjük, mivel vélhető eredete és mai elterjedése is a Kárpát-medencéhez köthető. Két fő termőhelye hazánkban Somló és Tokaj. A benne rejlő mélységeket a magas ásványianyag-tartalmú talajokon mutatja meg igazán. Az éretten szüretelt, gondosan elkészített furmintok közös jellemzője a jó savgerinc, a testesség, ásványosság és a komplex illat- és ízvilág (körte, birs, amihez társulhatnak a késői szüretelésű boroknál citrusok, őszi- és kajszibarack, méz, avar és trópusi gyümölcsök). Jó cukorgyűjtő, ezért a száraz furmintok általában magasabb alkoholtartalommal bírnak, miközben remek édes borok (tokaji aszú és édes szamorodni) is készíthetők a fajtából. Pezsgőalapanyagként is egyre népszerűbb.

HÁRSLEVELŰ

A furmint leszármazottja, ám nem pusztán emiatt szoktak párhuzamot vonni kettejük között: a hárslevelű szintén Tokajban és Somlón a legelterjedtebb, kedveli a vulkanikus talajokat, jó cukorfokkal érik be, aszúsodásra hajlamos. Nevét levelének hárslevélhez hasonlatos formájáról kapta, de a túlérett szőlőből készült borokban is megjelenik egy virágos, hársmézes aromavilág. Szárazon iskolázva jó savszerkezetű, elegáns bort ad, a hordós érlelés kifejezetten jól áll neki. A termelők előszeretettel számolnak vele az Egri Csillag összeállításakor.

SÁRGAMUSKOTÁLY

Az egyik legrégebb óta termesztett szőlőfajta Európában, gyakran találkozhatunk vele muscat lunel néven is. Hazánkban főleg Tokajban, a Mátrában és Balatonbogláron termesztik. Jó cukorgyűjtő, jellegzetesen aromás fajta, jó savszerkezettel bír. Megtalálhatók benne a gyümölcsös (sárga húsú gyümölcsök, szőlő) és a virágos jegyek (szőlővirág, bodza, rózsa) egyaránt. Használják aszú és szamorodni készítéséhez, száraz iskolázása ritkább.

SAUVIGNON BLANC

Aromás jellegű, friss, élénk savakkal bíró bort ad, kiváló tulajdonságai miatt világszerte elterjedt. Szülőföldjén, a franciaországi Loire vidékén leginkább száraz, reduktív fajtaborok készülnek belőle, de Sauternes-ben gyakran házasítják természetes édes borok készítésekor. Egrest, spárgát, csalánt érezhetünk ki a hűvösebb helyekről készített borából, míg melegebb körülmények között déli gyümölcsöket (mangót, passiógyümölcsöt) fedezhetünk fel benne. Új-Zéland kitartó munkájának köszönhetően sokan ma a csendes-óceáni országgal azonosítják a fajtát.

IRSAI OLIVÉR

A pozsonyi fehér és a csabagyöngye keresztezéséből született 1930-ban Kocsis Pál munkájának köszönhetően. Szinte minden borvidékünkön foglalkoznak vele, csemegeszőlőként is ültetik. Szőlős, muskotályos illatú fajta, visszafogott savai barátságossá teszik, viszont éppen ezért nem tartozik a sokáig eltartható borok közé. Általában acéltartályban készül, hogy természetes aromáját és frissességét megőrizzék. Igazi könnyű, nyári bor.

CSERSZEGI FŰSZERES

Bakonyi Károly nemesítette az Irsai Olivér és a piros tramini keresztezésével Cserszegtomajon. Legnagyobb termőterületét a Kunságon találjuk. Az Irsai Olivérhez hasonlóan nagyon jellegzetes illatú, fűszeres, virágos aromáiról könnyen felismerhető, savai üdék. Ajánlott fiatalon elfogyasztani. Több termelő az Egri Csillag készítéséhez is felhasználja.

KÉKNYELŰ

Régi fehér fajtánk nevét a levélnyél kékes árnyalatáról kapta. A vulkanikus talajokat kedveli, az egész világon gyakorlatilag csak Badacsonyban találkozhatunk vele. Kizárólag nőivarú virágai miatt rosszul termékenyül, nagy hozamokra nem képes, azonban éppen csekély terhelhetősége miatt tud igazán nagy minőséget adni. A belőle készült bor rendkívül elegáns, finom szerkezetű, savai határozottak, hosszú érlelési potenciállal bír. Reduktív és hordós tételek egyaránt készülnek belőle, igazi szépségét hosszabb érlelés után mutatja meg.

TRAMINI

Világszerte elterjedt, nagyon régi fajta. Tramini alatt hazánkban általában a fűszeres traminit értjük, de több változata is elterjedt. Bora élénk színű, meleg árnyalatú sötét, pirosas bogyóinak köszönhetően. Parfümös, jellemző íz- és illatjegye a rózsa, de bizonyos termőhelyeken egzotikus licsis aromák is megjelenhetnek benne. Stílusa sokféle lehet, a tartályos és a hordós iskolázás is jól áll neki.

JUHFARK

Őshonos fajta, több száz éves múltra tekint vissza hazánkban. Nevét fürtjének formájáról kapta. Napjainkban szinte csak Somlón találkozhatunk vele, kis mennyiségben a Balaton-felvidéken és Badacsonyban van még jelen. Illatában visszafogott, csonthéjas gyümölcsök és mandula fedezhető fel benne. A néhány éves érlelés általában megszelídíti a savait.

SZÜRKEBARÁT

A szürkebarát, vagyis a pinot gris a pinot noir mutációjaként született, bogyói lilás-szürkék és olykor bora is enyhén rózsaszínes árnyalatú. Magas cukorfokkal érik, ezért gyakran készítenek belőle félszáraz és édes borokat, szárazon iskolázva pedig jellemző rá a magas alkoholtartalom. Aromavilága gyógynövényes, édesgyökér és macskagyökér keveredik benne. Badacsony egyik jellegzetes fajtája, de a Balaton-felvidéken és az Északi-középhegységben is szép borokat ad. A legenda szerint badacsonyi szerzetesek misebor készítésére használták.

RAJNAI RIZLING

A nemzetközi bornyelvben csak rizlingként (riesling) emlegetett fajta nem összekeverendő az olaszrizlinggel, nem rokona annak. Németországból származik, az egész világon elterjedt, kiváló tulajdonságait egyre szélesebb körben fedezik fel. Jól bírja a hűvösebb klímát, jó cukorfokkal érik be, savai lendületesek és komoly érlelési potenciállal bír. Általában önállóan iskolázzák, szárazon vagy akár édesen. Jellemző íz- és illatjegyei a citrusok, zöld gyümölcsök, rózsa, érettebb korában petrolos jelleget ölt.

KÉKFRANKOS

A legnagyobb mennyiségben termesztett kékszőlőfajta hazánkban. Tannintartalma és teste közepes, élénk savú, gyümölcsös bort ad, amiben többek között meggy, cseresznye, hűvösebb termőhelyeken, például Sopronban vagy Egerben málna és ibolya fedezhető fel. Nagyon változatosan felhasználható fajta, a vörösborok mellet rozé és siller alapanyagnak is kiváló. Nemcsak fajtaborként kerül a palackba, gyakran házasítják más fajtákkal, például a szekszárdi és az egri bikavér készítésekor.

KADARKA

Az egyik legősibb kék fajtánk a Balkánról vagy Kis-Ázsiából származik, a Kárpát-medencében a 14-15. század óta foglalkoznak vele. Termesztése kihívások elé állítja a szőlészeket, de kedvező körülmények között rendkívül elegáns, alacsony tannintartalmú, ellenben magas savtartalmú bor készíthető belőle. Fűszeres illata és egy kis gyümölcsösség teszi gazán gazdaggá és izgalmassá. Nem tartozik a hosszan érlelhető borok közé.

PORTUGIESER

A portugieser (másnéven: kékoportó) minden vörösbort termő borvidékünkön megtalálható, de a villányi tételek a legismertebbek és legnépszerűbbek. Általában nem szánják hosszú érlelésre, nem is igazán alkalmas rá, viszont – mivel az egyik legkorábban érő kék fajtánk – ebből készítik a Márton-napi újbort. Alacsony sav- és tannintartalma intenzív gyümölcsösséggel párosul (ribizli, meggy), igazán kedves, jól iható bort ad.

CABERNET FRANC

Ősi szőlőfajta Európában, hazánkban inkább a déli borvidékeken foglalkoznak vele. Közülük is kiemelkedik Villány, ahol ma már önálló eredetvédelem is kapcsolódik hozzá (Villányi Franc), és ahol Michael Broadbent nemzetközileg elismert borkritikus szerint a fajta megtalálta igazi otthonát. A bordeaux-i fajták közé tartozik, ott szinte kizárólag házasításokban használják, azonban a Villányi Franc ékes példa arra, hogy bora önállóan iskolázva is kiváló. Visszafogott és elegáns, a bogyós gyümölcsök mellett olykor megjelenhetnek benne a fűszeres, herbális aromák is.

MERLOT CABERNET SAUVIGNON

A harmadik bordeaux-i fajta a két cabernet mellett. Azokhoz hasonlóan hosszan érlelhető, ám szelídebb karakterű és hajlamos a túlérésre, így házasításokban kitűnő párja az előbbi kettőnek. Emellett fajtaborként is gyakran készítik, a hordós érlelést ekkor is megkívánja. Bora általában kerek, tannin- és savtartalma sosem bántó, aromái szilvára, bogyós gyümölcsökre emlékeztetnek.

PINOT NOIR

Széles körben kedvelt és termesztett világfajta. Mivel hajlamos a mutációra, nagyon sok klónja jött létre az idők során (a fehér pinot gris és a pinot blanc fajták is „leszármazottai”). Sokféle különböző stílusban készítik, s emellett még a termőhely jellegzetességeit is kiválóan képes bemutatni. Nagyon érzékeny, termesztése nagy odafigyelést igényel, ezért hazánkban csak a nagyüzemi borászat korszaka után kezdett ismét népszerűvé

válni. Általános jellemzője a világosabb szín, valamint az alacsony vagy közepes tannintartalom. Fiatalabb korában gyümölcsösség (meggy, cseresznye) jellemzi, ez az érlelés során kiegészül narancsos, gombás aromákkal. Pezsgőkészítésre is kiválóan alkalmas, Champagne egyik fontos fajtája. A cabernet franc és a sauvignon blanc kereszteződéséből született, szintén a bordeaux-i fajták között tartjuk számon. Az egyik legismertebb világfajta. Hazánkban a délebbre fekvő, vagy a melegebb mezoklímájú északi termőhelyek kedvezőek számára, mivel ha nem éri el szüretkor az úgynevezett fenolos érettséget, nem kívánatos zöldpaprikás jegyek jönnek elő. Savakban és cseranyagokban gazdag, komplex aromatikájában ribiszke, szeder, meggy, csokoládé és cédrus fedezhető fel. Fajtaborként és házasításokban is találkozhatunk vele, általában hosszú érlelésre szánják.

SYRAH

A syrah vagy más néven shiraz fajtát hazánkban csak az 1990-es években kezdték telepíteni. Behízelgőbb, könynyebben érthető borokat ad, mint a cabernet fajták. Fűszeres-gyümölcsös

illatával és ízével, melyben szedret, feketeribizlit, borsot és csokoládét fedezhetünk fel, könnyen megkedvelteti magát a fogyasztóval. Nem érdemes fiatalon elfogyasztani.