Sevillai látnivalók

Andalúzia fővárosa a Guadalquivir folyó bal partján fekszik.

Ez a város megtestesíti mindazt, amit Spanyolországról jellemzőnek gondolunk és tartunk. Ez a „legspanyolosabb” város.

A legenda szerint maga Herkules alapította. A római korban Hispalis néven kiemelkedő kikötőnek számított, mert akkor még a Guadalquivir az Atlanti-óceánig hajózható volt. Sevilla, Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmat volt.

A középkorban hajókkal szállították a dohányt Kubából, de később a folyó eliszaposodott, és nem lehetett felhajózni Sevilláig. Egyébként Kubával ma is szoros kapcsolat ápolnak, anyagilag is támogatják, miközben Spanyolország is csőd-közeli állapotban van. Évszázadokon keresztül a mórok uralkodtak a városban, míg a Katolikus Királyok el nem űzték őket. Az arab építőművészet alkotásait megőrizték az utókornak, többek között, a Sevilla jelképének számító, karcsú minarettornyot, a Giraldát.

A közel 40 méter magas toronyba lépcsők helyett emelkedőkön lehet feljutni így a müezzin szamárháton tudott felmenni, és lihegés nélkül hívhatta imára az igazhitűeket.

A csúcson Gábriel-arkangyal arany figuráját láthatjuk. A toronyból fantasztikus kilátás tárul elénk, megfigyelhetjük a szűk és kanyargós utcákat, a mór stílusú épületeket és az Arénát.

Sevilla, Andalúzia fővárosa és a negyedik legnagyobb spanyol város. Egyetemi város és érseki székhely, de emellett a flamenco és a bikaviadal fővárosa.

Innen indult több felfedezőút, a város őrzi Kolumbusz hajójának, a Santa Mariának modelljét.

A hőmérséklet nyáron gyakran meghaladja a 40°C-t is.

A Santa Maria katedrális: 1401-ben a katolikus egyház új templom építését határozta el. „Építsünk székesegyházat, olyan nagyot, hogy mindenki, aki látja, őrültnek fog tartani bennünket.”

Mintegy száz év alatt, a korábbi mecset helyén, felépült Európa harmadik legnagyobb temploma, és a világ legnagyobb gótikus temploma. Az öt hajós katedrális Sevilla leglátogatottabb építménye.

A mecset részei közül máig fennmaradt a minaret, a Giralda, amely ma a katedrális harangtornya, 25 haranggal, és a tetejéről 360º-os kilátás nyílik a városra.

Kolumbusz Kristóf sírja: A székesegyház belsejében láthatjuk a világhírű felfedező Kolumbusz Kristóf síremlékét, bár máig kétséges, hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e.

Kolumbusz Valladolidban hunyt el1606-ban. Sírjára Ferdinánd király a következőket íratta: „A Castilla y a León Nuevo Mundo dió Colón” azaz Kolumbusz egy új világot adott Kasztíliának és Leonnak.

Hamvait később Santo Domingóba szállították és a székesegyház szentélyében, temették el. Ugyanide temették fiát Diegót is. Évszázadok elteltével, amikor Dominika megszűnt spanyol gyarmat lenni, a koporsókat Kubába akarták szállítani, de az egyik eltűnt. Biztosak voltak benne, hogy a megtalált koporsó Kolumbuszé, és Kubába, majd onnan Sevillába szállították.

Amikor évtizedek múlva felújították a dominikai székesegyházat, megtalálták a másik koporsót is, és azt is Sevillába vitték. Hogy melyik sír, kinek a hamvait rejti, az archeológusokra vár a feladat megoldása.

A mai modern eljárásokkal ez könnyen kideríthető lenne, de senkinek nem érdeke a helyzet tisztázása, mert így több helyen is mondhatják, hogy ott nyugszik Kolumbusz Kristóf. A nagy felfedezőnek állítólag Santo Domingóban is van sírja.

Kolumbusz koporsóját, a négy királyságot jelképező alak, Navarra, Aragonia, Castillia és Leon tartja. Leon lándzsáján, az arany gránátalma, Granadát jelképezi.

Az Alcazar: A római kori castrum (katonai tábor) helyén emelt mór várpalota, egyike a keleti építészet legszebb alkotásainak, és, Sevilla legkedveltebb látnivalói közé tartozik.

A várfalak nemcsak az épületeket, hanem a kerteket is körbevették, így megmaradt az erődjelleg.

Az eredeti építményből ugyan kevés maradt meg, de a korabeli sevillai és toledói mesterek a mozarab stílus legszebb alkotását hozták létre.

(Mozarabnak nevezték a mór uralom alatt azokat a spanyolokat, akik keresztény vallásukat megőrizték, de átvették az arab nyelvet és kultúrát.)

A Maria Luisa park: egykor a Szent Telmo-palota parkjához tartozott. A névadó hercegnő ajándékozta a városnak, közpark létesítésére. A hatalmas park árnyas fáival egy év alatt épült meg.

Számtalan tarka virággal, örökzöldekkel és más növénnyel díszítették, mesterséges tavakat, szökőkutakat, sétányokat és lugasokat létesítettek benne. Különböző stílusú palotákat és pavilonokat is láthatunk itt.

Egyéb látnivalók: Ha kevés az időd, de szeretnél egy jellemző képet kapni a városról, akkor bérelj egy konflist, amely kellemes ügetésben végigvisz a belváros egy részén, a kocsis szakértő idegenvezetése mellett.

A Judería: Sevilla középkori zsidó negyede a mór és a zsidó építészet jegyeit viseli magán. Különös, kacskaringós utcáival, erőteljes színeivel mindenkit magával ragad.

Plaza De Espana: A Plaza de Espana teret félkörös árkádsor határolja, csempéin valamennyi spanyol tartomány címere látható. Ma a Tartományi Parlament székhelye. A hely érdekessége, hogy itt forgatták a Csillagok háborúja 2. epizódjának egyes jeleneteit.

Az árkádsor mentén dísze padokat építettek, melyek mindegyike Spanyolország egy-egy tartományát jelképezi, a történelméből kirakott jellemző kerámiaképpel.

Művészet: Sevilla számos opera helyszíneként él az emlékeinkben. Itt játszódik többek között a Sevillai borbély, a Don Giovanni és a Figaró házassága is.

Sajnos korabeli kinézetű borbélyüzletet nem találtam.

Külön kell beszélni Carmen történetéről, aki a ma is meglévő dohánygyárban volt munkáslány. Bizet népszerű operája ma is szerepel, a világ operaszínpadainak repertoárjában. Az épületben, ma már egyetem működik.

A Dohánygyárnak az üzemi épületek mellett saját kápolnája, börtöne és szökőkútja volt.

Az építményt vizesárok vette körül, melyben krokodilok látták el a biztonsági őri feladatokat.

Az üzemben több mint 3000 munkáslány dolgozott.

Nézzetek meg egy sevillai slideshowt és hallgassátok meg a Habanérát, Bizet Carmen című operájából: http://www.youtube.com/watch?v=XJC7B7hHfgc A híres dohánygyár:

A Palacio de San Telmo nevét onnan kapta, hogy korábban tengerészeti akadémia volt, ahol Amerigo Vespucci oktatta a leendő felfedezőket a hajózás és a navigálás tudományára.

A Szent Elmo tüzéről bizonyára hallottatok, ezt a misztikus természeti jelenséget a Földközi tenger hajósai nevezték el védőszentjükről, Erasmusról Szent Elmo tüzének.

Az épület ma az autonóm andalúz kormány, elnöki palotája. Általában viharok végén figyelték meg, amikor a levegő már telítődött elektromossággal, a hajóik árbocain megjelenő kisülések felvillanó fényeit égi jelnek tekintették.

Szent Elmo tudatja, hogy védelmébe vette őket. Ezt a hitet erősítette, hogy a jelenség általában a viharok végén tűnt fel, amikor már remélhető volt, hogy túlélték az égiháborút.

Egy másik legenda szerint onnan származik az elnevezés, hogy ez a különös fényjelenség gyakran volt látható Szent Elmo templomának tetején, ahol az ereklyéit őrizték.

2010 Augusztus