MEXIKÓ Az aztékok földjén
A közel 14 órás kimerítő repülőút alatt többször eszembe jutott gyermekkorom egyik bolondos dalocskája Mexikóról: „Mexikói préri pusztán cowboy lovagol Lasszójával a kezében vígan így dalol, Hands up boy, pénzt vagy életet, Mert különben szétlövöm a tojás fejedet” Ki gondolta volna akkor, hogy egyszer én is eljutok ebbe a fantasztikus országba, melyet csak ronggyá olvasott kalandregényekből ismertem. / Sierra Madre kincse, Úton Santa Fébe, Pokol a hegyek között stb. / Közelítve Mexikóváros repteréhez, döbbenten láttam, hogy a fedélzeti monitoron elromlott a magasságmérő, hiszen amikor nagy döccenéssel földet értünk, még mindig 2240 métert mutatott. Az első oxigénhiányos levegővételnél, aztán rájöttem, hogy szó sincs meghibásodásról, a város ilyen magasan fekszik.
Egy kis történelem: "Az arany a legnagyszerűbb minden dolgok között, írta Kolumbusz. Akinek arany van a birtokában, az megszerezhet mindent, amit csak kíván”. Ez a szemlélet volt az, mely 1492 után, amikor Kolumbusz először szelte át az Atlanti-óceánt, útnak indította a spanyolokat az Újvilág meghódítására. A mexikói aztékok és a perui inkák tulajdonát képező óriási mennyiségű aranyat 50 év leforgása alatt széthordták a konkvisztádorok.