Masada és a Holt tenger

Masada: A Holt tenger nyugati partjától néhány kilométerre, látható Masada erődje. Az erődöt Heródes építette, aki, Josephus Flavius szerint "úgy került hatalomra, mint egy róka, úgy uralkodott, mint egy tigris, és úgy halt meg, mint egy kutya".

Az erőd makettje Nagy Heródes, a Római Birodalom, Júdea nevű provinciájának a királya volt. Nevében a nagy jelző nem megtisztelő cím, jelentése: idősebb. Heródes vér szerint nem volt zsidó, politikájának egyetlen vezérfonala volt: a Róma iránti totális hűség.

Masada-n, csodálatos palotát épített, víztározókkal, a hozzájuk kapcsolódó vízvezeték rendszerrel, padlófűtéses szaunákkal, és gabonaraktárakkal.

Mivel Masadán szinte soha nem esik eső, a Jeruzsálemből, árvízszerűen lezúduló esővizet fogták fel gátak segítségével, majd csatornákon keresztül, a sziklába vésett ciszternákba vezették. 100 ezer m3 vizet tudtak tárolni, ami tíz évre elegendő mennyiség.

Heródes rettegett uralkodó volt, zsidó alattvalói gyűlölték, barátai elfordultak tőle. Sírját a közelmúltban tárták fel Herodionban.

Az erődhöz feljuthatunk, kötélvasúttal, de gyalogosan is.

Masada erődjének romjai, lent a római sereg tábora

Az erőd vízellátása

Jeruzsálem eleste után, több mint 900 zelótának sikerült kimenekülni a városból, és elfoglalták Masada erődjét.

A közel 30000 főnyi római sereg három évig ostromolta az erődöt, végül egy rámpát építettek az erőd falához, és azon keresztül törtek be az erődbe.

A betörő rómaiak csak halottakat találtak. Mivel a vallásuk tiltotta az öngyilkosságot, minden férfi legyilkolta a családját, majd önmagával végzett, végül tízen maradtak, majd sorsolás után egyikük leölte mind a kilencet, végül önmagával is végzett, hogy elkerüljék a rabszolgaságot.

A zsidók Masada-t kegyhelynek tartják, mivel ez volt a helyszíne hősies küzdelmüknek, itt íródott, a rabszolgaság helyett, a halálba menekülő katonák története.

Masada, a zsidók szemében a hősiesség jelképe. Masada volt az utolsó erőd, amit Jeruzsálem lerombolása után még tartani tudtak a zsidók, az időszámítás utáni 70-ben.

Masada erődje a zsidó hazaszeretet megnyilvánulásának egyik emblematikus helyszíne, ezért az erőd gyakran a katonai eskütételek színhelye.

" Masada

nem eshet el még egyszer"

így hangzik az izraeli hadsereg mai esküje.

A történelmi környezetbe ágyazva, 2010-ben több alkalommal bemutatják, Verdi: Nabucco című operáját, mely a zsidó nép hősies harcának állít emléket.

Hallgassuk meg Verdi: Nabucco című operájából a Rabszolga kórust! http://www.youtube.com/watch?v=8mp4_W30R5I Flavius Josephus: A zsidók története, című könyvében erről a tragikus eseményről is részletesen olvashatsz.

Az ostromról a római történetíró, számolt be először, aki állítása szerint az ostrom során elbújt, és két, a szörnyűségeket túlélt nő, valamint öt gyermek visszaemlékezésére egyaránt hagyatkozott.

Elbeszéléséről a múlt századig bezárólag megoszlottak a vélemények: volt, aki hitt benne, s volt, aki történelmi kitalációnak vélte az egészet.

A régészeti munkálatok végül igazolták Flavius Josephus történetét, azonban a védők tömeges öngyilkosságának tényét annak ellenére sem sikerült egyértelműen alátámasztani, hogy úgynevezett sorsolási köveket is találtak.

Masada ostromának történetét, a védők hősies helytállását filmen is feldolgozták, sajnos nálunk nem vetítették.

Kilátás az erődből, a távolban a Holt tenger látható

Az erőd madarai

A Holt tenger A nevét onnan kapta, hogy rendkívül magas sótartalma miatt nincs benne élet, bár újabban kimutatták, hogy élnek benne egysejtűek és zöld algák.

Kíváncsi lennék a vérnyomásukra, ilyen só-koncentráció mellett.

Mintegy 400 méterrel a tengerszint alatt fekszik, és térfogata egyre csökken, évente kb. 1 métert, mivel a vízutánpótlása a Jordán folyóból történik, de a folyó előzőleg a Genezáreti tóba folyik, ahonnan az ország ivóvízellátásának 2/3-t biztosítják, ezért kevés jut a Holt tengerbe.

Az ivóvíz ellátásra, a tervezett tengervíz sótalanítók jelenthetik a megoldást.

Az izraeli-jordániai határvonal a tenger közepén húzódik, állítólag egyes tájékozott amerikai turisták látták már a határt jelző piros vonalat is./egy-két üveg whisky után/ A tenger vizéből párolt ásványokból és a tenger iszapjából különböző kozmetikai és bőrgyógyászati termékek készülnek, ezek gyártására szakosodott többek között Ahava kibuc is, akik termékei a leghíresebbek, és eddigi tapasztalataink szerint a legdrágábbak is a holt-tengeri termékek közül. Érdemesebb a piacon vagy a bazárban vásárolni.

A Holt tenger vízében, az elsüllyedés veszélye nélkül lebeghet az ember, de lehet, hogy meg kellett volna próbálnom a vízen járást is.

Vigyázat! A turista kenve van. Remélem az agyműködést is, serkenti.

Lebegés Ein Gedi (jelentése: a kecskegida forrása) egy oázis a sivatagban, egy bővizű forrás mellett megbújó oázis.

Az oázist és környékét nemzeti parkká nyilvánították, leopárdok, hiénák, mormoták, núbiai kőszáli kecskék, és sok madárfaj él itt.

Nézzük meg a Holt tengert Jordánia felől is: A Holt Tengerhez közelítve hatalmas, különleges formájú sziklák övezik az utat. A néphit szerint az egyik szikla a bibliai Lót feleségét mintázza, amikor sóbálvánnyá változott.

Szodoma és Gomora bűnös életet élt és Isten elpusztította a két várost, Lót és felesége megmenekült, de Isten megtiltotta, hogy hátranézzenek.

Természetesen Lótné / nőből volt az istenadta / hátranézett mi is van a Holt tenger felé és sóbálvánnyá változott. Legenda szerinti alakja ma is figyelmeztet a női kíváncsiság következményeire.

A Holt-tenger földünk egyik természeti csodája. Különleges fekvése és klímája természetes gyógyító hatást hordoz.

A napfény, a víz és a különleges ásványi anyagok együttes hatása rendkívüli. A Holt-tenger egyedülálló gyógyító erejét már az ókorban felismerték, harcok dúltak az értékes terület megszerzéséért, ókori uralkodók, mint Kleopátra, Sába királynője, palotát emeltek a Holt-tenger partján és élvezték a fürdőzést.

Kellemetlen viszont, hogy a víz bármilyen sérülés esetén pokolian csíp. Az íze is pocsék, és a bőrön kellemetlenül nyálkásnak érezzük Mielőtt bemész a vízbe, dörzsöld magad be alaposan a gyógyító iszappal. Azt mondják, hogy a tyúkszemtől az impotenciáig mindent gyógyít, és ez egy kicsit gyanús.

Otthon drága pénzért vehetsz egy kis flakon iszapot, naná, hogy honfitársaink azonnal megittak minden, az útra hozott folyadékot, és lelkesen gyömöszölték az iszapot az üres palackokba.

A kumráni tekercsek:

1947-ben, a Holt tenger észak-nyugati partvidékén, egy elkóborolt kecske után menő kis beduin pásztor hatalmas cserépedényekben papiruszra és pergamenre írt tekercseket talált.

A közel 900 szöveg mintegy 15 ezer darabban volt, papiruszra és pergamenre írva, rendkívül rossz állapotban. A kéziratok túlnyomórészt héberül íródtak, kisebb részük arámi nyelvű, néhány tekercs szövege, pedig a legrégibb görög.

Azóta rekonstruálták a tekercseken lévő szöveget, melyből az esszénusok történetét ismerhetjük meg. A fény fiainak tartották magukat, szerintük a népük sorsát a fény és a sötétség harca dönti el, de hitték, hogy jön majd egy megváltó, aki legyőzi a gonoszt.

Mindezt Krisztus előtt 100-200 évvel. Meglepő, nem?

A témának ma is számos kutatója van, többféle hipotézist találtak már ki, lehet, hogy az Indiana Jones következő része, ezt a rejtélyt is könnyedén megoldja.

A tekercsek a jeruzsálemi Izrael Múzeumban láthatók.

2001-2009