Látogatás az Országos Széchenyi Könyvtárban
Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás nemzeti tárháza a magyar kulturális örökség dokumentumainak megőrzője. A Könyvtárat a Vár Oroszlános udvarában az F jelű épületben találjuk, ahová minden 16 évét betöltött magyar állampolgár beiratkozhat. Annyiban különbözik a hagyományos könyvtárak rendjétől, hogy itt nem lehet az olvasnivalót kikölcsönözni, hiszen ezzel a Könyvtár értékőrző funkciója sérülne. Az Országos Széchényi Könyvtár névadója, gróf Széchényi Ferenc (1754-1820), aki nagycenki és soproni könyvtárának, valamint magángyűjteményeinek adományozásával megalapozta az Országos Széchényi Könyvtárat és a reformkorban felépülő Nemzeti Múzeumot. Széchényi fia volt a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István, aki a nemzet javainak gyarapítását illetően édesapja méltó örökösének bizonyult. A könyvtár alapító okmánya, 1802. november 25-én kelt melyet egy nappal később a király is megerősített.
A gyűjtemény mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott. A magyar társadalom részéről hamarosan megindult az adományozás. A rendszeres gyarapítást a kötelespéldány-jog megszerzése biztosította, melyet a rendek szorgalmazására 1804-ben adott meg a király. Emellett rövid időn belül számos értékes gyűjtemény megvásárlásával, ill. hagyatékokkal is sikerült a gyűjteményt tovább gazdagítani. A könyvtári dokumentumok mellett a bibliotéka gyűjtőkörébe nem illeszthető nagy mennyiségű tárgyat (érceket, kőzeteket, ásványokat, kézműipari remekeket, ipari és néprajzi objektumokat, fegyvereket stb.) is ajándékoztak az új intézménynek, ezek az új Nemzeti Múzeumba kerültek. A két társintézmény 1846-tól több ütemben költözött be az addigra felépült Múzeum-palotába és 1949-ben a könyvtár kivált e közös intézményből, és, helyileg is elkülönülve a múzeumtól, felköltözött a Budavári-palota F épületébe (1985). Az F épület Ybl Miklós tervei szerint épült, de belső terei inkább Hauszmann Alajos ízlését tükrözték. Eredeti célja a nagyszámú Habsburg főherceg, illetve az uralkodói vendégek elszállásolása volt a remélt nagy udvari ünnepségek idején. 1920 után Horthy kormányzó rezidenciája, a kormányzói kabinetiroda, és munkatársainak szolgálati lakásai foglalták el az épületet. A díszlépcsőház helyén ma az OSZK főlépcsőháza áll, hasonló arányokkal, de díszeitől teljesen megfosztva.
A díszlépcsőházból, csak Fadrusz János két Atlasza maradt meg, azok is feladat nélkül, hiszen már nem kell tartaniuk a falakat. Az egyik szobor arcát az alkotó, Fadrusz János saját magáról mintázta. Egyébként Fadrusz alkotása a Kolozsvárott lévő Mátyás király szobor is.
Az épület könyvtári használatához hozzájárult a két belső udvar beépítése is, melyekbe egyenként 11 emeletes, nagy teherbírású acélvázas épületeket illesztettek. Ezekben tárolják a könyveket, és program szerint, egy elektromechanikus szerkezet hozza fel a kért anyagokat a könyvtári szintre.
Az emeleti szintek kialakítása lehetővé teszi, hogy a többféle funkcionális olvasóteremben az olvasók és kutatók is zavartalanul hozzáférjenek a szükséges kiadványokhoz.
A kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Cronica Hungarorum, amelyet 1473-ban adtak ki, és itt őrzik a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, Halotti beszédet is.
Megtaláljuk itt az első fennmaradt magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis). A háború előtt itt őrizték a magyar koronát is, valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából. A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kézirata, közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak. A korábban már említett kötelespéldány rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. A nyilvántartásban megtaláltam Édesanyám egyik tanulmányát is.(Ő az 50-es és a 60-as években elismert gyógypedagógus szaktekintély volt.)
Az előterekben és a közlekedőkben időszaki kiállításokat láthatunk: régi magyar filmek képei, Kölcsey és Jékely emlékkiállítás.
Készítettem egy kis videót is a látogatásról: https://www.youtube.com/watch?v=xoeJdYg7hRw 2014 Január
Készítette: Vincze Péter