Látogatás a Mátyás templomban

Látogatás a Mátyás templomban A templom története: Egyházi legenda szerint a templomot Szent István alapította 1015.-ben, bár erről semmiféle írás nem maradt fenn.

A templom eredeti neve Budai Nagyboldogasszony-templom, bár a köznyelv Mátyástemplom néven említi, mivel a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király a hollós címerével díszített toronnyal tovább bővíttette a templomot.

A Mátyás király legenda ellenére a templom védőszentje Szűz Mária, magyaros névadással a Boldogasszony.

A Boldogasszony-egyház az egész középkoron át a város német lakosságának plébániatemplomaként szolgált. A magyar lakosság a 14-15. század fordulóján mind számban, mind vagyonában megerősödött, önálló plébániákat hozott létre, de ennek ellenére a Boldogasszony-templom továbbra is a németek plébániája maradt.

A templom jelentőségét növelte, hogy az elhunyt királyt a Boldogasszony-templomban ravatalozták fel, mielőtt temetése megtörtént. Korábban már említettem, hogy Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartotta, de például, Hunyadi János győzelmes balkáni hadjárata után itt függesztették ki a zsákmányolt zászlókat.

Az oszmán hódítás véget vetett a középkori plébániatemplom fénykorának. 1541-ben a várost elfoglaló II. Szulejmán iszlám vallás szerint átalakítatta a templom belsejét, és a szultán itt mondta el pénteki imáját. A mohamedán imahellyé lett épületet Szulejmán khán dzsámi néven nevezték. Szerencsés módon vészelte át a templom a török kor háborúit.

Fekvésének köszönhetően az egyetlen keresztény templom volt, amely viszonylagos épségben érte meg a város 1686-os visszafoglalását. A vár visszafoglalása után barokk stílusban átépítették.

A 19. században a nemzeti érzelmű gondolkodás erősödésével a nemzeti történelmi emlékekre is egyre több figyelem irányult. Nem véletlen, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés tényét megpecsételendő a Nagyboldogasszony-templomban koronázták fényes külsőségek között magyar királlyá I. Ferenc József császárt és feleségét, Erzsébet királynét. Itt hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje.

Az épület bejárata a déli kapu előcsarnokán keresztül vezet a templombelsőbe. Az itt látható Mária-kapu, amely timpanonjában Mária elszenderedését ábrázolja, a templomban megőrzött kevés eredeti, középkori emlék egyike. A templom nyugati főkapuját csak nagyobb egyházi vagy kulturális események alkalmából szokták megnyitni.

1873-ban Ferenc József elrendeli, hogy állítsák vissza a templom eredeti állapotát. 18951903-ban Schulek Frigyes tervei alapján neogótikus stílusban felújították. A ma látható freskók, belső díszítések és a színes üvegablakok Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály alkotásai.

A Lorettói kápolna: Története Buda visszafoglalásához kapcsolódik. A keresztény seregek utolsó rohama előtt felrobbant a lőportorony, és ledőlt egy fal a főmecsetben. Az imádkozó törökök legnagyobb rémületére megjelent a Magyarok Nagyasszonyának korábban befalazott szobra.

A törökök babonás félelmükben hanyatt-homlok menekültek, a vár még aznap este a keresztények kezén volt. A diadalmas Mária-szobrot hálaadó körmenetben hordozták végig Buda utcáin.

A Szent Imre kápolna: A Szent Imre életét ábrázoló oltárképet Zichy Mihály festette.

A Szent László kápolna: Lotz Károly freskóciklusa jeleníti meg a nép körében Szent Istvánnál is jobban kedvelt és tisztelt, 1077-95-ig uralkodó lovagkirály életét. Az oltár középpontjában a híres Szent László herma másolata áll.

A Béla kápolna: Itt őrzik III. Béla király (1172-1196) és felesége szarkofágját. A székesfehérvári királyi bazilika ásatásakor előkerült csontok megtalált maradványait temették ide.

A maradványok közül csak III. Béla királynak és első feleségének, Chatillon Annának tetemét tudták azonosítani.

Nézzünk meg egy-egy videót a templomról és a környezetéről: https://www.youtube.com/watch?v=35z_6WLH74k https://www.youtube.com/watch?v=U47Xh2POPU8 A hófehér mészkőből épült, gyönyörű Zsolnay-cserepekkel fedett neogótikus templom a budai várnegyed egyik leglátványosabb épülete.

Budapest 2015

KĂŠszĂ­tette: vinpet