Jézus útján

Jeruzsálem Az izraeliek, Jeruzsálemet tartják a fővárosuknak, de a határkérdések tisztázatlansága, és egyéb okok miatt a világ számára Tel Aviv a főváros.

Jeruzsálem neve azt jelenti, a béke városa, a Szentírásban is Salem városaként említik először. Sajnos, a város történelme nem igazolta ezt a nevet.

A hagyomány szerint két Jeruzsálem van, a földi és az égi. Ha itt, a földön nem találjuk meg az igazi, vágyaink szerinti béke városát, égi mása akkor is ott lebeg fölöttünk, és megvalósulásra vár.

Olajfák hegye: Jézus az olajfák hegyéről, az Aranykapun keresztül érkezett Jeruzsálembe, melyet halála után befalaztak a következő Messiás eljöveteléig.

A zsidók hite szerint, amikor a megváltó ismét eljön, megszólalnak az égi harsonák, és kinyílik az óváros falában lévő aranykapu, és ezen a kapun megy be egy fekete szamáron a Messiás Jeruzsálembe. A muszlimok is itt várják Mohamedet.

Kilátás az Olajfák hegyéről

A hegyoldalán lévő temetőben millió dollárokért foglalnak sírhelyet a tehetős zsidók, és muszlimok. Mindenesetre, nem árt közel lenni a feltámadás helyéhez. A zsidó sírokon köveket láttunk virág helyett, mivel a negyven éves pusztai vándorlás során a holtakra köveket hordtak, és azt a hagyományt őrzik ma is.

Az Aranykapu a sírokkal

Kilátás az Óvárosra, az Olajfák hegyéről, előtérben, egy orosz ortodox templommal

A Getsemáni kert: Jézus az Olajfák hegyén levő Getsemáni nevű majorba ment az utolsó vacsora után, ahová Jeruzsálem lakossága az olajbogyót hordta. A kertben a többi között nyolc, több mint kétezer éves olajfa van, melyek ma is hoznak termést, de érdekesség, hogy nincs rajtuk évgyűrű.

Getsemáni olajprést jelent, de utal az emberi szenvedésre, amikor az ember szívét szorítják össze.

A Júdás árulása nyomán, itt a Getsemáni kertben fogták el Jézust, később Júdás az öreg olajfák egyikére akasztotta fel magát.

A kertben áll a Minden Nemzetek temploma: Az oltár előtt van az Agónia sziklája, ahol a hagyomány szerint Jézus utoljára imádkozott elfogatása előtt.

A főoltár mozaikján, az arany háttér előtt az imádkozó Jézus látható (Muzsinszki Nagy Endre alkotása).

A templom ablakait nem üveg, hanem sejtelmesen áttetsző alabástrom borítja, így örök félhomály uralkodik odabenn.

A Nemzetek temploma főoltára és kupola

A Getsemáni kert mellett, a hegy lábánál, egy barlangban, találjuk Szűz Mária sírját.

Az Óváros: A Templom-hegyen, a muzulmánok építették fel a Sziklamecsetet, ahol hitük szerint Mohamed fénylépcsőkön a mennybe emelkedett.

A Sziklamecset nevét az ott látható hatalmas szikláról kapta, és a szikla köré épült a legrégebbi iszlám szentély. A Biblia szerint, itt tette próbára az úr Ábrahámot fia feláldozásával.

A jeruzsálemi panoráma aranykupolás látványossága, a Sziklamecset iszlám fennhatóság alatt áll, a muszlimok 2000 óta senkit sem engednek föl a Sziklamecsethez, aki nem muzulmán.

Néhány szó a mohamedán vallásról: Mohamed: Gábriel arkangyal megjelent Mohamed előtt, és 20 éven keresztül ismertette vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet) jelent, és összességét Koránnak nevezzük.

Hívei moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezték magukat. Összeütközésbe kerültek a többistenhívő Mekka lakóival, ezért 622-ben Medinába menekülnek, ez a (hidzsra), a muzulmán időszámítás kezdete.

Itt ismerkedik meg a zsidókkal és szokásaikkal, és hogy megnyerje őket, elrendelte, hogy a hívők Jeruzsálem irányába fordulva végezzék mindennapi imádságaikat, és hogy Jom Kippur böjtjét is tartsák meg.

A zsidók azonban nem ismerték el Mohamedet sem messiásuknak, sem prófétájuknak, ezért Mohamed az imádkozás irányát Mekka felé helyezte, a böjtöt, pedig áttette Ramadan hónapra, mert ezen a hónapon nyilatkoztatta ki a Koránt.

Az iszlám vallás nem egységes, két nagy ága van, a „siita” és a „szunnita”.

A siita, az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-20%-t egyesíti. A síiták Mohamed halála után vejét és unokatestvérét, vagyis vér szerinti rokonát, Alit tartották törvényes utódnak.

A szunniták szemében a kalifa csak egy ember és nem Allah kiválasztottja.

A későbbiekben a két irányzat között egyéb ellentétek, így nemzetiségi különbségek is felmerültek.

A szunnita iszlám általában az arabsághoz kapcsolódik, míg a síita iszlám a nem arab muszlimokat jelöli.

Európában elterjedt megnevezés a mohamedán, de ezt ők nem tartják helyesnek - mivel az iszlám alapvető elve Allah kizárólagossága - így helytelen egy ember nevéhez kötni.

Kilátás az Óvárosra, az Olajfák hegyéről előtérben a Szikla Mecsettel

A Templomhegyen รกll az El Aksza mecset, ahol Salamon palotรกja volt.

A Szent István kapun át, belépve az óvárosba, először a Bethesda tónak nevezett medencéket láthatjuk. Bethesda, annyit tesz: az irgalom háza.

Itt gyógyította meg Jézus a nyomorék embert.

A Via Dolorosa: A Biblia szerint Jézus ezen az, alig nyolcszáz méter hosszú úton vitte a keresztet a Golgotára.

Az arab bazáron keresztül vezető út részleteit 14 stáció örökíti meg.

Az egyes stációk jelzése jelentősen eltér, van, ahol csak hosszas keresgélés után találod meg a jelet egy falon, máshol, kápolnát vagy templomot építettek.

Néhány Stáció:

Az Elítélés kápolnája

A Megkorbácsolás kápolnája és a kupola A Szent Sír Bazilika: Az utolsó négy stációt a Szent Sír Bazilikában találjuk, amely öt templomból álló épületegyüttes. Belépéskor, rögtön X. Stációt, a Golgota szikláit láthatjuk az oltár alatt, mivel évezredek alatt annyira feltöltötték az Óvárost, hogy a Golgota hegyéből, csak egy kis szikladarab látszik.

A XI-XIII. Stáció is, ahol Jézust keresztre feszítik, meghal a kereszten, és leveszik a keresztről.

Nézzünk meg egy panoráma összeállítást, az egyik legszentebb helyről. A látottakról angol nyelvű információt is láthatunk a képeken. http://www.360tr.com/kudus/kiyamet_eng/index.html A Szent Sír Bazilika bejárata: A létra története: Szent Sír-bazilika használatán, egy 1757-es felosztás szerint a görög ortodox, az örmény ortodox és a római katolikus egyház is folyamatosan vitázik, illetve abban szintén saját jogát érvényesítené az etióp, a kopt, és a szír ortodox egyház is. Az egyik legismertebb vita akkor robbant ki, amikor egy 19. századi létrát szerettek volna odébb tenni: ebben a mai napig nem sikerült megállapodni, így az még ma is eredeti helyén áll.

A Golgota sziklája az oltár alatt látható A XIV. Stáció, a Szent Sír, egy alacsony bejáraton keresztül lehet bejutni, a sírt egy márványlap fedi, természetesen Jézusnak nincsenek itt földi maradványai, hiszen a mennybe ment.

Dávid király sírja: Az egyik leglátogatottabb zsidó kegyhely Izraelben. A síremlék kőből van, egy hímzett takaró fedi. Itt mindig találkozunk imádkozó férfiakkal az egyik, imádkozó nőkkel, pedig a másik oldalon. Dávid király sírja felett található a Coenaculum vagy Étkezőterem. Ez az Utolsó Vacsora terme.

A Siratófal: A Nyugati Fal, más néven Siratófal a zsidóság egyik legszentebb helye, a "Sirató" név onnan ered, hogy az emberek ide jöttek megsiratni lerombolt templomukat.

A Nyugati Fal elnevezés, pedig arra utal, hogy a fal egykor, a Heródes által újjáépített templom udvarát határolta.

A zsidó hit szerint Isten szelleme nem távozott el a templomból, mikor azt lerombolták, hanem ma is a fal felett lebeg, ezért itt érzik magukat legközelebb Istenhez. Az asszonyok csak a férfiaktól elkülönített részen imádkozhatnak, hogy ne vonják el a férfiak figyelmét.

A fal repedéseibe kis cédulákra felírt kívánságokat rejtenek, s remélik, hogy Isten teljesíteni fogja.

Van egy jeruzsálemi mondás, mely szerint, ha Istennel akarsz beszélni, akkor ezt itt csak helyi hívásnak minősül.

A Knesszet: Az izraeli parlament előtt egy nagy menóra áll, rajta a zsidó nép történelmének epizódjai. A menóra, egy hétágú gyertyatartó, mely a Mózes által látott égő csipkebokor szimbóluma.

A Knesszet látványa elsőre becsapós: az egyszerű kivitelű épület egyetlen emeletnek tűnik, ám ez csak látszat: valójában ötszintes, ám ebből négy a föld alatt van.

Yad Vashem Múzeum:

Ez az a hely, ahol elcsendesül a turisták lármás hada, hiába van készenlétben a fényképezőgép, itt nem készülnek felvételek. A döbbenetet az elszörnyedés váltja fel a képek és a kiállított korabeli tárgyak láttán.

A holokauszt múzeuma az emlékezést szolgálja. Sokaknak csak ez maradt, hiszen nyom nélkül eltüntették családjukat, szeretteiket, de a személyes emlékeken túl a világ emlékezetét is ébren kell tartania.

A felelősségünk közös, nem hagyhatjuk, hogy ez még egyszer megismétlődjön. Idegenvezetőnk magyar édesapjának teljes családját is kivégezték.

Az ablak nélküli „Emlékezés csarnokában", örök láng ég, és a padlón a 22 legnagyobb haláltábor neve olvasható.

A gyermekek emlékművénél 5 gyertya fényét sokszorozták tükrök segítségével, a másfél millió meggyilkolt gyermek emlékére.

A kinti részen különböző magasságban félbetört kőoszlopok jelképezik a kettétört kis életeket, majd egy szűk kőfolyosón sötét helyiségbe érünk.

Itt elsőként néhány tucat mosolygós, cserfes gyerek fotóját láthatjuk különböző tükrökben.

Tovább botorkálva a sötétben kísérteties hangulat fogad, mécsesek és tükrök között sétálunk tovább, miközben a gyermekáldozatok nevét, életkorát és származási országát sorolja angolul és héberül egy hang.

Az aprócska lángok, mint parányi csillagok az égen jelképezik az ártatlan áldozatokat. Ezen nincs mit magyarázni. Nem lehet meghatódottság nélkül megnézni.

Csak az érti meg igazán a zsidó népet, ennek a népnek a ragaszkodását a hazájához, aki látta ezt a kiállítást.

Egyéb: Az Óvárosban hangulatos éttermeket is találunk, érdekes kilátással. A háztetők is biztosan, a történelmi korokból származnak.

Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől: Makó városának semmi köze az ismert mondáshoz, mivel a "messze van, mint Makó Jeruzsálemtől" szólás a keresztes hadjáratok idején keletkezett.

Egy Makó nevű vitéz II. András királlyal indult a Szentföldre. Makó vitéz a hosszú út alatt folyamatosan ürítgette a boros flaskákat, és amikor egy szép város tornyain meglátta a keresztet, azt hitte, elérték Jeruzsálemet, pedig csak Splitbe érkeztek, tehát Makó, még nagyon messze volt Jeruzsálemtől.

Szupermarketben:

http://www.ende.hu/video/013ac554571fbd180e1c

Betlehem: Betlehem Ciszjordániában, a megszállt területen fekszik, ezért csak külön engedéllyel lehet látogatni, és az NDK-s időket idéző, hatalmas fal választja el Izraeltől.

A Születés temploma, Jézus születésének emlékére épült. Az épület külseje inkább egy középkori várra emlékeztet. A bejáratot annyira lekicsinyítették, hogy csak meggörnyedve lehet bejutni, megakadályozván, hogy lóval is be lehessen menni, bár a mai turista autóbusszal megy mindenhová, igaz, egy mini busz sem fér be a szűk nyíláson.

Betlehemben, a Születés templomában, három karácsonyt is ünnepelnek a különböző vallások miatt, de rendeznek itt esküvőket, keresztelőket és temetéseket is.

Jézus születési helyét egy latin nyelvű felirattal ellátott ezüst csillag jelzi. Közelében található egy jászol, melynek eredetije a római Santa Maria Maggiore bazilika altemplomában található, átvették, tartós megőrzésre.

Egyéb érdekességek: A sofar egy ősi zsidó kürt melyet kosszarvból készítenek, és zsidó újévkor mindenki lelkesen fújja. A monda szerint ilyen kürtökkel döntötték le Jerikó falait.

A Shalom szó jelentése, béke.

A szélsőséges, olcsó népszerűségre vágyó politikusok szokták időnként azzal riogatni a magyar embereket, hogy Izraelből tömegesen települnek Magyarországra, és a határon a SHALOM köszöntéssel üdvözlik őket, pedig a magyar határon látható SHALOM felirat nem üdvözlés.

Eredetileg HEGYESHALOM volt, csak kiégtek a lámpák.

A Mezuza: A mezuza szó eredeti jelentése: ajtófélfa, melyet a zsidó otthonok jobboldali ajtófélfájára helyeznek a bemenet felé megdöntve.

Ez tulajdonképpen egy többnyire fából készült tok, melyben egy idézet található a Tórából. Jelzi, hogy a ház zsidó emberek otthona, egyben, az isteni gondviselés jelképe is, amely védelmezi a házat és a benne élőket.

A drúz vallás: A drúzok hisznek a lélekvándorlásban, ha valaki meghal, abban a pillanatban egy új lélek születik, aki emlékszik előző életére. Drúz vallásra nem lehet áttérni, oda kell születni, ha valaki más vallású párt választ magának, akkor kiközösítik. A drúz falvakat a Karmel hegyen láthatjuk. A drúzok a legjobb izraeli katonák.

Az önbizalomról: A bazárokban az egyik sláger az alábbi feliratú póló, mely magyarul annyit tesz, hogy „Ne félj Amerika, Izrael mögötted áll”

Az EL – AL szó jelentése, fenti, az isten vigyáz rá. Egyébként minden szó eredete levezethető a héberből, akár a „Bazi nagy görög lagziban”, a görögből.

Az izraeli zászló színeinek, az imádkozó kendő színei az alapja.

Palesztina neve a filiszteusok nevéből származik, a törökök adták ezt a nevet, mert könnyebb volt kimondani.

A héber írást jobbról balra kell olvasni. A monda szerint, eredetileg, az ökrök váltakozó irányú szántása szerint olvastak, azaz először balról jobbra, majd visszafelé, és végül maradtak a mai iránynál. Ha ezt a terminológiát általános érvényűnek tekintjük, érdekes belegondolni, hogy a korábbi kínai írás fentről lefelé történő olvasása min alapszik. Talán a szakadékokat is felszántották?

Az út mentén rengeteg banánültetvényt látni, távolról azt hihetné az ember, hogy a fürtök génkezeltek, mert az izraeli zászló kék színében tündökölnek, de közelebb érve kiderül, hogy a gyorsabb érés, és a gyümölcsevő denevérek elleni védekezés érdekében kék nylon zacsiba vannak csomagolva.

A zsidó viccek: A zsidó irodalom egyik legismertebb, közkedvelt műfaja, keletkezését a zsidóság gazdaságitársadalmi helyzete teremtette meg, de már a Talmud-ban is van rá utalás. Többnyire a zsidók üzlet és munkamániája elé tart görbe tükröt, ill. kedvenc téma a csavaros eszű rabbi tanácsait hallgatni. Sajnos, zsidó vicc címén, elég sok antiszemita förmedvény is fellelhető.

A zsidó a halálos ágyán szólítja a családját: - Itt vagy, édes feleségem? - Itt vagyok, édes férjem.

- Itt vagy, édes fiam? - Itt vagyok, édes apám.

- Itt vagy, édes lányom?- Itt vagyok, édes apám.

- Ha mindenki itt van, akkor ki van a boltban?

A rabbi súlyos beteg, bekerül a kórházba. Érzi is, hogy lassan lejár az ideje ezért behívat egy katolikus papot és mondja a végrendeletet: - A gyáram bevételének a felét felajánlom a Kerületi Zsidó Iskola segítésére.

A pap szorgosan írja.

- Az aranykészletemet felajánlom a Zsidó Kulturális Múzeumnak.

Ezt is írja.

- A megmaradt 22 millió készpénzt, pedig küldjék el a Szegény Zsidók Alapítvány javára.

Ezt már nem bírja szó nélkül a pap sem, ezért megkérdi: - Mondja, ha mindent a zsidóknak ajánlott, miért nem hívott egy hivatásos rabbit?

- Megőrült? Egy rabbit a fertőző osztályra?

Egy öregúr minden áldott nap a Falhoz jár, immár hatvan éve. Erről tudomást szerez a CNN riporternője. Érdekelte a dolog, elment a Falhoz, majd azonosította a bácsit mialatt az imádkozott. 45 perc múltán az öreg megfordult, a nő odament hozzá, hogy interjút készítsen vele.

-

Bocsánat uram. Rebeka Smith vagyok a CNN-től. Hogy hívják Önt?

Móric Fischbein, -válaszolta az ember.

Mióta jár a Falhoz?

Körülbelül hatvan éve.

Hatvan éve!? És miért imádkozik?

“ Imádkozom azért, hogy zsidók, keresztények és muzulmánok között béke legyen” “Imádkozom azért, hogy ne legyenek háborúk és szűnjön meg az emberek közötti gyűlölet” “Imádkozom azért, hogy ne legyen éhínség sehol a világon” -És mit érez 60 év után?

- Mintha a falnak beszélnék!

Gasztronómia, kóser ételek: A zsidók számára fogyasztható, azaz a kóser ételekre vonatkozó vallási előírások többségét Mózes ötödik könyve tartalmazza.

Ez a törvény a különböző állatok húsát tiszta (kóser) és tisztátalan, tiltott (tréfli) húsokra osztja. Tisztátalan például a disznó, a nyúl, a teve, és a ló húsa.

A disznóhúshoz hozzáérni sem szabad.

A marha, a szárnyasok, a bárány és a kecske viszont kóser húsnak minősülnek, és a halak közül azok, amelyek uszonnyal és pikkellyel rendelkeznek, de nem ehető például a harcsa és az angolna.

Előszeretettel fogyasztják a humuszt, ami fűszerezett csicseri borsóból készült pástétom, de csicseri borsó az alapanyaga, a közkedvelt falafel-nek is, amely tulajdonképpen, csicseri borsóból készült fasírt.

Ízletes vegetáriánus kaja

Az EL – AL járatain, ilyen igazolást adnak, hogy a felszolgált étel megfelel a „kóser” követelményeknek A vallásos zsidó, a szeszes italok közül sem iszik meg bármit. A zsidók isznak bort, de csak saját termesztésű szőlőből készítettet. Ismertebb a kóser (szilva) pálinka, amelyet a gójok (hitetlenek) is szívesen fogyasztanak. Sör is kapható, de általában a nem hívők fogyasztják.

A különféle zsidó ételek szerves részei a mindennapi háztartásunknak, gondoljunk csak a sóletre vagy a többféle módon elkészített libaételekre.

Összegzés: A Szentföldi utazás mindig megmarad emlékeimben, ez nem csak egy nép, egy nemzet, egy vallás történelme, harca, szenvedése, hanem az emberiség történelmének külön fejezete.

A próféciákban Izrael jelképe a fügefa, mely kiszáradt, és a mai értelmezés szerint, akkor fog újra sarjadni, amikor a Szentföldön tartós lesz a béke. Remélem, ez a jövendölés hamarosan beteljesedik.

Akkor felemeljük a poharunkat, a hagyomány szerint az életre koccintunk: Le'haim , (az Életre)!

Nézzünk meg egy Szentföldi panorámát, Jézus nyomában címmel: http://www.p4panorama.com/panos/HOLYLAND/index.html Szentföld 2009 november