Isztambul

Isztambul: A történelemben sok neve volt a városnak. Volt Bizánc, majd Constantin császár idején Konstantinápoly, és végül Isztambul. A város körbeveszi az Aranyszarv-öblöt, amely az ország egyik legjobb természetes kikötője.

Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredésének is a helyszíne. Noha Európához csak kis része tartozik, mert a legnagyobb része Ázsiáé, mégis az európai városok közé sorolják. A Boszporusz partján elterülő városnak nemcsak a fekvése, hanem a római, bizánci és az oszmán korból származó építészeti emlékei, művészi alkotásai is segítettek abban, hogy turisztikai központtá váljon. Éghajlata mérsékelt, mediterrán, amelyre a hosszú meleg és párás nyár és hűvös esős/havas tél a jellemző. A város méreteire, következtethetünk abból a tényből is, hogy több lakosa van, mint Magyarországnak.

Az Aranyszarv-öböl, két folyó összefolyásánál, csakugyan szarv alakú. A Galata híd mindig is szimbolikus kapocsként szolgált a régi városrész és a külföldi diplomatákkal és kereskedőkkel zsúfolt, jobbára keresztény lakosságú modern negyedek között. Ebből a szempontból a híd kultúrákat is kötött össze.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhetően rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat.

Hagia Sophia székesegyház.

A székesegyház Isztambul egyik legfőbb ékessége, az egyik legrégebbi keresztény templom.

Az épületet eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Constantinus, majd Justitianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter. Amikor a mohamedánok elfoglalták Isztambult, a templomot mecsetté alakították át. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, mely számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Ma már esedékes lenne egy felújítás.

Sultanahmet Mecset /Kék Mecset / Az Hagia Sophiával szemben álló mecset az oszmán birodalom aranykorában épült. Hét év és hét nap alatt készült el, mert a hét egy mágikus szám, hiszen az Isten is hét nap alatt teremtette a világot.

Amikor a törökök meghódították az örményeket, az volt a hadisarc, hogy vagy adót fizettek, vagy pedig adtak egy ifjút a szultán hadseregébe. Így került a Kék Mecset későbbi építésze törökhonba.

A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.

Hat minaretje emelkedik az ég felé, ennyi korábban csak a mekkai szent helynek volt, de oda építettek egy hetedik minaretet is, a szent hely fölényét jelképezendő. Egyébként a hat szó törökül utal az aranyra, és szimbolizálja a gazdagságot is.

Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt.

A mecsetbe, csak cipő nélkül lehet bemenni, az előtérben van cipőmegőrző, de ha biztos akarsz lenni abban, hogy a további városnéző sétát ne zokniban kelljen megtenned, tedd a cipődet, egy műanyag szatyorba, és vidd magaddal.

A padlózat tulipán és szegfűmintás vörös szőnyeggel van borítva.

Hollandiát tartjuk a tulipánok hazájának, pedig Törökországból származik. A monda szerint, amikor a törökök tulipánhagymát küldtek a hollandoknak, azok megfőzték levesnek, de a rossz íze miatt kidobták a szemétbe, ahol az épen maradt hagymákból gyönyörű virágok nőttek ki.

Egyébként a tulipánt azért is tartják szent virágnak, mert a levelek formája emlékeztet Allah jelére.

A zöld szín az iszlám színe. A Korán-ban is többször felbukkan a zöld szín, és minden egyes esetben a természet bőkezűségével, a szerencsével, a sikerrel, valamiféle pozitív ígérettel kapcsolódik össze.

Több feljegyzés is megemlíti Mohamed profétát amint zöld öltözéket viselt, többek között például Kábában.

Az arab országokban a hatalmas kiterjedésű, kietlen sivatagokban, egy-egy oázis üde zöld színe az életet jelentette.

Yerebatan ciszterna A háborúk és az ostromok idején az ellenség megmérgezte a vizet, vagy lerombolta a vízvezetéket, ezért hatalmas ivóvíztározókat építettek. A bizánci időkben kialakított ciszternarendszert 336 korinthoszi oszlop tartja.

A tározó végében két medúzafejet mintázó oszloptalp van, melyeket azért állítottak, hogy az istenek ne haragudjanak meg.

Azért van a fej lefelé, mert így a fején lévő kígyók téli álmot alszanak, és ilyenkor nincs mérgük.

A mitológiában az egyik Gorgó, Meduza kígyókat visel a testén. Feje szarupikkelyes, a haja helyén több száz kígyó tekereg, szájából vadkanszerű agyarak állnak ki.

Medusa kővé változtatja azt, aki ránéz. A hős Perszeusznak sikerült levágnia Medusa fejét és megszabadítani a világot a gonosz uralmától.

A Boszporusz híd A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot.

Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap, mint nap ezt az utat.

A Boszporusz név ökörgázlót jelent, melynek eredete Zeuszhoz kötődik, amikor felesége Héra tudomást szerez Io-val való románcáról, Io, fehér tehénné változva menekül előle.

A teljes monda a következő: Történt egyszer, hogy Zeusz beleszeretett Ió- ba, amiről azonban Héra tudomást szerzett, és bosszút akart állni Ión. Zeusz, hogy megvédje kedvesét, tehénné változtatta. Ám Héra elragadta Iót, és Argosz, a százszemű óriás pásztor őrizetére bízta, hogy Zeusz nehogy a közelébe férkőzzön. Ám Hermész Zeusz utasítására édes énekével és Pántól kapott sípjával mind a száz szemét elaltatta és álmában levágta az óriás fejét. Ekkor megjelent Zeusz, és Ióval Egyiptomba ment, ahol visszaváltoztatta üszőből emberré, és végre egymáséi lehettek.

Héra megtalálta Argosz holttestét, és hogy tette örök emlék maradjon kárpótlásul szemeit felrakta szent állata, a páva farktollára.

A magyar nyelvben is erre a mondára utal az, ha valaki „árgus szemekkel figyel”.

A Leander torony A tengerben álló sziklákra épített tornyot a helyiek „Lány torony”-nak hívják, egy legenda alapján.

Egy bizánci császár ide börtönözte be a lányát, akit egy boszorkány mérgezett almával etetett meg.

Lehet, hogy innen ered a Hófehérke mese, de akkor hol vannak a törpék?

Korábban börtönnek is használták, ma étterem és kávézó működik itt.

A kép hátterében a Boszporusz híd látható.

Grand bazár A bazárban eladó az egész világ!

A nagypapától a legkisebb gyerekig mindenki árul valamit. A törökök vérbeli kereskedőként szinte mindenre rá tudják beszélni a bámészkodó turistákat. Szerintem, még senki sem jött ki onnan üres kézzel.

Ha megemlíted, hogy mit keresnél, azonnal elkísérnek egy vagy több boltba akkor és készségesen feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított cuccot.

A fedett, Grand bazár-t nem lehet kihagyni. Több mint 4000 üzletében rengeteg áruféleség található.

A legnagyobb választék arany ékszerekből és ruhafélékből van.

Ha feltűnik egy jámbor turista, már messziről kiabálnak: „vigéc”,” verarju”, ami annyit tesz, hogy „we geht es Ihnen”és „where are you from”. A német és az angol mellett egyre gyakrabban hallani orosz szavakat is.

Ha sikerült kiválasztanod valamit, akkor következhet az alku.

Ha megtudják, hogy magyar vagy, rögtön extra ajánlatot kapsz. Persze ez sem működik egyformán.

Egy üzletben akartam venni két pár cipőt, nagyon előzékenyek voltak, a feleségem hoztak teát.

Miután felpróbáltam a cipőket, megkérdeztem az árat, majd ajánlottam kb. 50%-kal kevesebbet.

A főnök felkapta a cipőket, és úgy odaba*ta a sarokba, hogy csakúgy porzott. Mondtam is a nejemnek, hogy teázzon talán máshol, mert itt alacsonyan repkednek a cipők.

Egyébként egy másik üzletben, az általam ajánlott árért sikerült megvenni a cipőket, bár ott már nem mertünk teát kérni.

Nézzünk meg egy videót a bazári forgatagról: http://www.youtube.com/watch?v=RXtTRwqW5Rs

Gasztronómia Mivel Törökország lakosságának kétharmada mohamedán, ez meghatározza étkezési szokásaikat.

Vallásuk miatt nem esznek sertéshúst, ellenben rengeteg halat, kagylót, stb. fogyasztanak. Előételként pástétomokat és tengeri herkentyűket, kolbászkákat, kaviárt kedvelik. Leggyakoribb húsféle a bárány, ürü, kecske, vad és tyúkhús.

Nagyon finom a világszerte ismert döner kebab. A pitába töltött döner kebabot egy nyugat-berlini török bevándorló, Kadir Nurman találta ki.

Jellegzetes a darált birkahúsból burgonyával, paradicsommal, joghurttal készített muszaka, a birkahúsból készített rizottószerű fűszeres, rizses étel a piláf. Ételeiket erősen fűszerezik.

Ramadan idején csak napnyugta után esznek, de akkor töménytelen mennyiséget. Egyszer részt vettem egy ilyen vacsorán, ami nyolc fogásból állt. Édességeik számunkra túl édesek, fontos exportcikkük a mazsola. Legismertebb pálinkaféléjük az édeskés, ánizsos Raki. A török nép szeret komótosan étkezni. A kávéivás valóságos szertartás náluk, a kávéval együtt a csészébe egy kis zacc is kerül, mert a török kávé így az igazi.

Kedvenc csemegéjük a „Turkish delight”, ez egy gumiszerű cukrozott édesség, csak akkor kóstold meg, ha nincs tömés a fogaidban, vagy el akarod távolítani azokat.

Érdekességek A háremről: Ma már ez is történelem, a török szó jelentése "tiltott hely". A hárem a nők részére fenntartott hely volt, ahova a férjen kívül más személynek tilos volt a bejutás.

Háremet általában a gazdagok tartottak fent. A moszlim férfinak maximum négy felesége lehetett, de a háremhölgyek számát nem korlátozták. „Egy ház négy feleséggel olyan, mint egy viharba került hajó" - tartja a török közmondás.

Az eredeti szó, az arab harím, az iszlám kultúrában mindenféle pikáns tartalom nélkül a nők elkülönített lakosztályát jelölte A legnagyobb - és a többitől eltérő módon működő - hárem a szultáné volt. A szultáni palota, a Topkapi szeráj, egy elkülönített részén működött a hárem.

A több száz évig szigorúan elzárt hárem kapuja ma mindenki számára nyitva áll, sajnos háremhölgyek nélkül.

Néhány szó az iszlám vallásról: A Ramadan, a böjti hónap, az iszlámban az ünneplés Allah szolgálatáról szól, nem öncélú mulatozás.

A böjt idején számos tilalom lép életbe, kifejezve a test és a lélek feletti kontrolt.

Az iszlám világ szent hónapja alatt napfelkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni és vízipipázni. Ezeken felül tartózkodni kell a hazugságtól, a rágalmazástól, a hamis tanúskodástól, és tilos más tulajdonát megkívánni. A borravalót azért ilyenkor is elfogadják.

A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is.

A böjt célja kettős: a hívő muzulmán egyrészt ez úton bizonyíthatja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain.

Az önmegtartóztatás másik célja, hogy egy teljes hónapig a jómódban élők is valamelyest átérezhessék a szegények problémáit, az éhezés gyötrelmeit.

A ramadán mindenki számára kötelező, az iszlám öt alappillérének egyike. A továbbiak: - a hitvallás, „Egyedüli Isten Allah és Mohamed az ő prófétája” - az imádkozás, naponta ötször - a szegényadó, „zakát”, a szegények támogatása, ma adományként - a zarándoklat, a „hadzzs”, melyen minden muzulmánnak egyszer részt kell venni

A muszlin nők.

Az Iszlámban a nő tiszteletet és megbecsülést élvez. Mikor Mohamed prófétát megkérdezték, melyik szülőt kell jobban szeretni, azt felelte, először az édesanyát, másodszor az édesanyát, harmadszor az édesanyát és csak negyedszerre az apát.

Ugyanő mondta, hogy a Paradicsom az anyák lábainál van. Szerintem kicsit feljebb.

A vallásos moszlimok ruhában fürödnek a tengerben, a lányokon még kendő is van.

Egyebek: A legegyszerűbb köszönés a „merhaba”. Ezt mindenkinek, minden napszakban mondhatod.

Sok történelmi görög város Törökországban van. Nem szeretik a görögöket, legszívesebben a görögdinnyét is törökdinnyének hívnák.

Ha elmész egy autóbusz kirándulásra a Taurusz hegységen keresztül, ajánlatos előtte végrendelkezni.

A több száz méteres szakadékokkal övezett, keskeny hegyi utakon úgy száguldoznak a buszokkal, mint az őrültek, és még élvezik is, látva a halálra rémült arcokat.

A legtöbb turista Oroszországból jön. Tipikus, hogy a család nyaral, gyerekekkel, nagymamával, a férfi, meg otthon hajtja a profitot.

Egy török férfi az utcán sétálgatva meglátja a szomszédot, aki a szőnyeget rázza az ablakban, és felszól neki: - Mi van Ali? Nem indul?

Az isztambuli közlekedés, egy külön csoda. A kijelölt sávok senki sem érdekelnek, annyi sáv van amennyit az autósok, kierőszakolnak maguknak. Csak az menjen saját kocsival Isztambulba, akinek kitűnőek a reflexei, és nem lesz ideges egy kis karcolástól. Mindig, mindenért, és mindenki dudál.

Szerintem a török autós műszaki vizsga abból áll, hogy megnézik, hogy a duda működik-e.

Az köztudott, hogy a törökök szeretik a magyarokat, ha megtudják, hogy magyar vagy, azonnal szívélyesebbek, készségesebbek. Érdekes módon a rokonszenvüknek semmi köze a középkori csatározásainkhoz, egy török barátom mesélte, hogy ők a magyarokat testvéreiknek tekintik.

Szerintük, közös őshazából származunk, csak a nagy népvándorlás során, mi a keresztény Európához csatlakoztunk. Úgy gondolják, mi vagyunk a „keresztény törökök”.

Amikor a törökök Konstantinápolyt ostromolták, az oszmánok a táborában volt egy Orbán nevű magyar is, aki jól értett az ágyúöntéshez.

Orbán ágyújának azonban voltak hátrányai is. Alig találtak el vele valamit, még egy akkora várost sem, mint Konstantinápoly, hat órát kellett tölteni és az ágyú végül összeomlott a hat hetes ostrom után.

Nézzünk meg egy videót a városról: http://www.youtube.com/watch?v=fLWXkUMpmFs Törökörszágot nem csak a múltunkat ezer szálon összekötő emlékek miatt érdemes meglátogatni.

Egyedülálló természeti adottságai, egyetemes történelmi emlékei, a szívélyes vendégfogadás olyan vonzerőt jelent, aminek nem szabad ellenállni.

Isztambuli kĂŠpek:

Isztambul 1995-2012