Franciaország

„Párizs megér egy misét”

A francia trikolor Párizs címerével A világ fővárosa, a fény városa, a világ legszebb városa, a szerelem városa, de a művészek, hírességek, parfümök, divatbemutatók, kávéházak, mulatók és múzeumok városa is, és még sorolhatnám a jelzőket, melyekkel illették már, ezt a csodálatos várost. Mintegy 2500 éves történelme alatt Párizs egy kis kelta faluból a világ egyik politikai, kulturális, és gazdasági központjává, valamint a világ leglátogatottabb városává vált.

Már Navarrai Henrik is megmondta, hogy „Párizs megér egy misét”.

Egy kis visszatekintés: Vallásháborúk A hugenották a francia protestánsok, akiket a katolicizmus tűzzel-vassal próbált kiirtani a 16. század közepén. Ezreket mészároltak le, vagy égettek el máglyán.

Az áldatlan állapotokat egy dinasztikus házassággal próbálták megszüntetni, a hugenották vezetője Navarrai Henrik feleségül vette Valois Margitot, a király testvérét. Érdekes volt a szertartás is, mivel Henrik, protestánsként, nem volt hajlandó bemenni a Notre Dameba, és ő a kapu előtt felállított oltárnál, menyasszonya, pedig a székesegyházban, mondta ki a boldogító igent.

Még tartott a menyegző bódulata, amikor Szent Bertalan éjjelén (aug23-24) a katolikusok legyilkolták a hugenottákat.

A több ezer áldozatot követelő vérengzés Medici Katalin kezdeményezésére történt, aki Navarrai Henrik és Margit hercegnő esküvőjére a király meghívása alapján összesereglett tekintélyes hugenottáktól így akart megszabadulni.

A pápa, örömét kifejezve, emlékérmet veretett a szörnyű éjszakáról.

A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén

Később a király halála után Henrik beszállt a francia trónért folyó harcba, de bölcs politikusként belátta azonban, hogy örökösi jogok ide vagy oda, hugenottaként nem szerezheti meg tartósan a zömében katolikus királyság koronáját, ezért, 1593-ban áttért a katolikus vallásra.

Ekkor hangzott el híres, szállóigévé vált mondása: „Párizs megér egy misét!”.

Párizs felfedezése: Az első úton autóbusszal közelítettük meg Párizst, mely az utazás fáradalmait kárpótolva, lehetővé tette, hogy útközben is megnézzünk néhány nevezetességet.

Verdun: itt zajlott az I. világháború leghosszabb, és egyik legvéresebb csatája, mintegy negyedmillió halottal. Örök mementóként tekinthetünk az emlékműre, és a katonasírok erdejére.

Reims: nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, ebben a városban, koronázták meg a francia királyokat, a Miasszonyunk Katedrálisban. A Notre-Dame székesegyháza egyike a legszebb gót épületeknek. Az épület nagyon hasonlít a párizsi székesegyházhoz.

Párizs: Természetesen nem célom a város összes nevezetességét bemutatni, elsősorban a számomra különleges helyeket, építményeket és élményeimet szeretném bemutatni és megosztani. http://www.photojpl.com/eiffel-tower:-visit-under-the-tower-in-photo-and-360-tour/-/VYgGh9fNbR/ Az Eiffel-torony, Párizs jelképe, a Mars-mező végén magasodik a város fölé.

A 300 méter magas építmény, tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják, egyesek Csúfságnak hívják, mások Öreg Hölgynek. Építésének idején vegyes fogadtatása volt, állítólag Maupassant azért járt rendszeresen a tetején levő étterembe, mert szerinte ez volt az egyetlen olyan hely Párizsban, ahonnét nem lehetett látni a tornyot.

A toronyba liftek repítenek fel, az első lift a második kerengőig visz, itt kell átszállni a csúcskilátóhoz vivő felvonóra. Érdekes volt megfigyelni, hogy a látogatók, talán a magasságtól való rejtett félelmeik miatt, felfelé szinte néma csendben utaztak, lefelé olyan megkönnyebbült zsivaj volt, hogy nem értetted a saját szavadat sem.

Az „Öreg hölgy” nappal, éjszaka és Millennium- i pompában

Az Arc de Triomphe, közismert magyar nevén a Diadalív Párizs másik jelképe, Franciaország fővárosának egyik legismertebb látnivalója a Charles de Gaulle (korábban Étoile) téren. Az építményen számos felirat látható, amelyek részint a napóleoni csaták mintegy 174 helyszínének, köztük Győrnek is Raab néven, részint a korszak 660 tábornokainak állítanak emléket a császár végakaratának megfelelően.

Itt találjuk az ismeretlen katona sírját is.

A forgalom itt mindig óriási, visszaemlékezések szerint, a hazai motorizáció kétütemű időszakában néhány merész honfitársunk órákat körözött, mire sikerült kiverekednie magát a Diadalív körforgalmából.

A Champs Elysees, (elysiumi mezők, avagy az ókori legendák mennyországa) a világ talán legszebb sugárútja a Diadalívtől indul. Egykor az arisztokraták népszerű sétánya volt és a párizsiak életörömét szimbolizálta. A két kilométer hosszú és 70 méter széles út, pompázatos kirakataival, éttermeivel ideális hely esti sétákhoz, de itt csak nézelődni érdemes, mert az árak letaglóznak.

Második utunk az ezredfordulóra esett, cégem Párizsban szervezte az ún. „Christmas Partyt”, és az ünnepi vacsora a sugárút végén lévő, patinás, La Doyen étteremben volt. Végig kóstoltuk az agyondicsért francia borokat, de semmivel sem jobbak, mint a minőségi magyar borok, a tokajiról nem is beszélve. Az ünnepi kivilágítás látványa életre szóló élményt jelent.

A Notre Dame székesegyház, az Ile de la Cité sziget fő nevezetessége, a középkori templomépítészet egyik csúcsteljesítménye. A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország jelképe.

Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekművét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A belső részen lenyűgöző rózsaablakokat láthatunk. A nyugati homlokzatról Párizs gyönyörű látképe tárul elénk.

A Notre Dame esti fényben http://www.photojpl.com/notredame-de-paris-seen-from-the-pont-de-la-tournelle/-/4SXWmwYOS7/

A La Defence negyed Párizs modern városrésze, melynek leghíresebb épülete a négyszögletes diadalív, az épület a Champs Elysées tengelyében áll, körülötte változatos alakú modern irodaházak állnak.

Mintha egy képzelt futurisztikus városban lennél

Lafayette áruház: Ha a világ egyik legelegánsabb és legpatinásabb áruházára vagyunk kíváncsiak, látogassuk meg a Lafayette-et. Ide ugyanis nem csak a már jól megszokott pazar választékért és a megkérdőjelezhetetlen minőségért érdemes betérni, hiszen már az épület belső tere is lenyűgöző.

Ha igazi francia parfümre vágyunk, akkor itt garantáltan jó helyen járunk. A karácsonyi díszkivilágítás meg egyszerűen fantasztikus.

Párizsi mulatók: Folies-Bergere az egyik legnépszerűbb éjszakai mulató volt, gyönyörű ruhákkal, és gyönyörű nőkkel, időnként ruha nélkül. Látogatásunk idején, világhírű honfitársunk, Michael Gyarmati volt a Folies Bergere művészeti igazgatója, rendezője és jelmeztervezője. Nagy pártolója volt a látványra kiéhezett, de üres zsebű magyar turistáknak, és sokszor beengedte ingyen őket. Nekünk a legolcsóbb jegyünk volt, de olyan helyre ültetett, ahonnan a legjobban lehetett látni a lányokat. Az induláshoz készülődve, a nejem kis híján új párizsi divatot teremtett, ugyanis sikerült a hengeres, tüskés hajszárítót úgy belecsavarni a hajába, hogy alig tudtuk kiszedni. Jól mutatott volna a fején keresztben álló hajszárítóval, és a térdéig lógó elektromos csatlakozóval.

A Pigalle-on találjuk a Moulin Rouge-t, amely a francia kánkánnak köszönhetően vált világhírűvé, ma is káprázatos és lenyűgöző előadásokkal várja a vendégeket.

A show-hoz tartozik a gyönyörű lányokból álló tánckar, a látványos kosztümök, és nem utolsósorban itt láttuk először fellépni a már szintén világhírű Rippel fivéreket is.

A környéken sétálva, örömmel fedeztük fel a Budapest teret, némi büszkeséggel néztünk körül, de hamarosan felfedeztük, hogy ez a prostik tere. Az nem derült ki, hogy van-e összefüggés a tér neve, és funkciója között.

Toulouse Lautrec: Moulin Rouge

Montmartre a mĹąvĂŠsz-negyed

Montmartre tetején egy hófehér bazilika, a Sacre-Coeur áll, melyhez hosszú lépcsősor vezet fel, ahonnan páratlan kilátás nyílik Párizsra. A bazilikában, ha megsimogatod Szent Péter lábujját, kívánhatsz valamit, én szerényen csak azt kívántam, hogy még ne találkozzunk egy ideig.

Feleségem olvasta egy útikönyvben, hogy a bazilikában van egy magyar kápolna is, de nem találtuk.

Az információs ablaknál nagyon szégyenkeztek, hogy nem tudnak segíteni, pedig kézséggel átnézték a bazilika leírását. Később kiderült, hogy nem is a párizsi útikönyvben olvasott róla. Bocsika…

Louvre múzeumként 1793-ban kezdett működni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbe hozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. A Louvre-hoz, stílusában nem illő üvegpiramis, éppen úgy megosztja a párizsiakat, mint annak idején az Eiffel torony, sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. A csodálatos képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa, a Milói Vénusz és a Szárnyas Niké körül állandóan hatalmas a tömeg. A „Da Vinci kód” című regény és film világsikere még növelte a látogatók számát. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik.

A világhírű képek előtt több helyen is láthattuk, hogy mai festők próbáltak, hiteles másolatot festeni az eredeti művekről. Érdekes volt számunkra, hogy nézve a készülő másolatokat, szinte minden a helyén volt, de mégsem éltek a képeken az alakok, tompábbak voltak a színek.

Versailles kastélyát és hatalmas parkját XIV. Lajos, a "Napkirály" uralkodása idején építették. A kastély parkjának központi részét egy szabályos rendben kialakított franciakert foglalja el. Maga a kastély impozáns termek sokaságát rejti. Fő nevezetessége a 73 méter hosszú Tükörterem. A 17 hatalmas ablakkal szemben ugyanannyi tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik. Két kastélyt is felkereshetünk itt, a Nagy-Trianon és a Kis-Trianon épületét. Utóbbi volt az első világháborút lezáró békeszerződések aláírásának színhelye.

A tükörterem

A kápolna

Pompidou Centre egy meglehetősen különleges épület a '70-es években készült, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére, a modern és a kortárs művészet támogatására és bemutatására, Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepő, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közműberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A központ előtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektől.

Disneyland 32 km-re Párizs központjától épült a fantasztikus európai meseváros. Itt pillanatok alatt újra gyermekké válhatsz.

Megcsodálhatod Csipkerózsika várát, felfedezheted a vad nagy mennydörgés hegyét, harcolhatsz a karibi kalózokkal, reszkethetsz a félelemtől a fantomházban.

A bejárat

Csipkerózsika vár

A nagy mennydörgés hegye (Big thunder mountain)

A karibi kalรณzok tรกmadรกsa

Vidรกm felvonulรกs

Művészet:a francia művészvilág mérhetetlenül gazdag tárházából két, számomra meghatározó művészről szeretnék írni.

Edit Piaf (a Piaf franciául verebet jelent) alig 48 évet élt, óriási tragédiák és nagy örömök forgatagában, gyorsan, viharosan és szenvedélyesen. Törékenységével, érzékenységével, elszántságával, a dalaiból áradó szerelem erejével, hódította meg az egész világot. Mintha az egész francia nemzet testesülne meg benne és dalaiban.

Yves Montand, olasz származása ellenére, a külföld szemében sokáig a francia férfieszmény megtestesítője. Edith Piaf felfigyelt a sármos, tehetséges fiúra, igazgatta művészi pályáját, de szerelmével is megajándékozta Montand-t.

http://www.youtube.com/watch?v=bKSdk46kd2Y

nézd meg!!!

Általános észrevételek: Párizsnak különleges hangulata van. A csodálatos épületek, a történelmi levegőjű kastélyok és múzeumok mellett, számomra egy Szajna-parti sétát, a helyi portré és tájképfestők műveinek megbámulását, egy hagymalevest vörösborral, egy Pernod-t egy kiskocsmában a Pigalle-on, és felsorolni sem tudnám még mi mindent jelent.

Sokféle nemzetiségű és bőrszínű ember él itt, különösen a külvárosokban. Első szállodánk ablakából láttuk a tarka népviseletbe öltözött fekete nőket, ahogy vitték a gyerekeket az oviba. Reggelizni a téren lévő kávéházba jártunk, friss meleg croissant ettünk, forró kávéval, a helyi munkába indulók társaságában. Szuper élmény volt látni ezt a miliőt.

A "savoir vivre" az "életművészet", amely szerint az élettől többet várunk, mint pusztán a munkát, a franciák egyik legrokonszenvesebb jellemvonása.

„Liberté, Égalité, Fraternité” (magyarul: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”) a francia

forradalom jelmondata, ma a francia alkotmány alappillére.

Delacroix: A Szabadság vezeti a népet

Tavasz a Francia Riviérán /Cote d’Azur/

Az Azúr-partnak, illetve Francia Riviérának, a Marseille-től az olasz határig húzódó francia partszakaszt nevezik. A Provence-i régióhoz tartozik, amelyik az egyig legnagyobb, Franciaország 23 régiója közül. Provence hat megyéből áll, a megyerendszert még Napóleon alakította ki.

A mintegy 120 km-es partszakaszon számtalan érdekességet, különlegességet láthatunk. Ezen a varázslatos helyen soha nincs tél, szinte örökös a napsütés, a part mentén húzódó homokos vagy finom kavicsos strandok, és azúrkék víz várja az utazókat.

A völgyekben megbúvó bájos falucskák, a középkori várak, a partmenti luxuspaloták pompája, az óvárosi részek ódon hangulata, az egzotikus virágcsodák, és a kéklő tenger látványa egyszerűen elbűvöli az embert.

Már évek óta nagyon nehezen akar megérkezni hozzánk a tavasz, ezért elébe siettünk a Francia Riviérára. Az Azúr part híres városai ilyenkor is nagyon vonzó utazási célok.

Az autóbuszos megközelítés tűnt a legkézenfekvőbbnek, akkor még nem tudtuk, hogy a ránk váró mintegy 3500 km buszozás mennyire kimerít bennünket.

Meglepődtünk, hogy milyen sok az idős utastárs, akik nagyon jól bírták a megpróbáltatásokat.

Ha leszámítjuk a velünk utazó 3 fiatalt, úgy néztünk ki, mint egy vidám, kimenős csoport az öregek napközijéből.

Az átlagéletkor valahol 65 és 70 között lehetett.

Társat kereső öreg fiúk figyelem! Öt öreglány jutott egy öregfiúra. Ez nem rossz arány ugye?

A tavasz első leheletét már Szlovénia déli részén érezhettük, egy alagutat elhagyva a korábbi havas, zimankós táj, mintegy varázsütésre, tavaszias zöldre váltott.

Később, a virágzó mimóza fák aranysárga koronája, a napsugarak csillogása a kék tengeren, már biztossá tette, hogy megérkezett a tavasz.

A Francia Riviérán több párhuzamos úton haladhatunk, érdemes a tenger fölé emelkedő úton menni, ahonnan gyönyörű panorámájával tárul elénk a Cote d’Azur.

Nizza: A Cote d'Azur fővárosa, Nizza megőrizte egyedülálló turisztikai vonzerejét, itt élvezhetjük az élet szinte minden szépségét.

A várost, mi magyarok, az olaszok által adott néven Nizzának ismerjük. A franciák Nice-re ("Niszre") keresztelték, az utcákat, tereket is többnyire átnevezték.

A város megközelítően 500 évig a Savoyai-ház fennhatósága alá tartozott, és csak 1860-ban került (népszavazás eredményeként) vissza Franciaországhoz.

Ekkor adta át Nizza polgármestere a város kulcsait III. Napóleonnak, a középkori hagyományokhoz híven, lándzsavégre tűzve.

Nem minden hely kapott új nevet, egy szép tér neve például ma is arra emlékeztet, hogy 1807-ben itt született az olasz szabadsághős, Giuseppe Garibaldi.

A Palais Lascaris, a Lascaris család palotája 1648-ban épült, és egészen a francia forradalomig a család tulajdonában maradt. IV. Béla felesége, Mária Lascaris lány volt. Érdekesség, hogy derék királyunk a feleség családi ékszereinek árából kezdte építetni a visegrádi fellegvárat 1249-ben.

Óvárosi hangulatok: A város védőszentjének tiszteletére épült a 17. században a Szent Réparate templom. A templom mellett láthatjuk a száz évvel később épült harangtornyot.

A szűk utcák, lépcsők, barokk templomok, lakóházak, az erkélyekről és az épületek között kifeszített kötélen száradó fehérnemű olaszos hangulatot ad az óvárosnak.

A város leghíresebb útja az Angyalok-öble mentén húzódó, pálmafákkal szegélyezett Angol Sétány (Promenade des Anglais), mely minden képeslapon szerepel. A kéklő tengerben visszatükröződnek az elegáns szállodák.

A szállodasor legnevesebb épülete, a Hotel Negresco. Egy bukaresti fogadós fia, Henri Negresco építette 1912-ben. Az egyik kaszinó vezetőjeként szedte össze a pénzt, és a kapcsolatokat a munkához.

Az első világháború előtt ez volt az orosz hercegek szállodája. A világ egyik legszebb szállodájának tartják.

Nizza, az orosz arisztokraták körében is nagyon népszerű hely volt, sokan telepedtek le a városban.

Itt áll a legnagyobb Oroszországon kívül található hagymakupolás, orosz ortodox katedrális is, melyet II. Miklós cár emeltetett, hogy honfitársai Nizzában se maradjanak saját templom nélkül.

A kikötő mögött magasodik az egykori "várhegy", ahol hajdan a görög kereskedők megtelepedtek.

Innen fantasztikus a rálátás a városra. Távolból még havas csúcsok övezik a látóhatárt.

Naplemente az Angol SĂŠtĂĄnyon

Egyéb érdekességek: Az egyik ház falán tábla állít emléket "Nizza hősének", Catherine Seguranának, aki helyi Dobó Katicaként az 1543-as török ostrom alatt harcra buzdította a város lakóit.

Egyes történészek szerint a termetes asszonyság csak a városfalon állva megemelte a szoknyáját az ellenség felé, mire azok hanyatt-homlok elmenekültek. Lehet, hogy nekünk is ezt a módszert kellett volna alkalmazni a török hódítás idején.

A legnépszerűbb étel a socca, ami a csicseriborsó lisztjéből sütött kocsikeréknyi méretű lepény, ami a turistáknak is egyik kedvenc étele. Sajnos, a meglátogatott piac socca árusa nyugdíjba ment, pótlásáról még nem gondoskodtak.

A templomok közül a vesztett ügyek védőszentjének, Szent Ritának a templomába szerettünk volna betérni, de vesztett ügy volt, mert mise miatt nem engedtek be.

Szent Rita

Ha biciklivel szeretnéd felfedezni a várost, sok helyen találsz automata bringakölcsönzőket.

A város címere

Antibes: Antibes-ot Marseille-i görög telepesek alapították, és ők adták neki az Antipolis nevet (a város görög neve, jelentése: szemben lévő város), a város helyzetéből adódóan, mert Nizzával szemben helyezkedik el, más történészek szerint az Antipolis elnevezés Korzikára utal.

A város végig nagy jelentőséggel bírt a történelem folyamán. A francia királyok is tudatában voltak hadászati jelentőségének, és 1794-ben Bonaparte is Antibesben lakott a tengeri kikötő biztosítása érdekében.

Antibes-nek, a Grimaldik által építetett, csillag alakú vára jól védhető volt, mivel, ha az ellenség megközelítette a várfalakat, a csillagformának köszönhetően, már két oldalról tudták őket nyilazni a várvédők.

1946-ban Pablo Picasso érkezett a városba, és a várban lakott. Féléves itt tartózkodás után, az itt készült munkáinak nagy részét a városra hagyta.

A Picasso Múzeum, a Grimaldi Várban kapott helyet, ahonnan festői kilátás nyílik a Földközitengerre.

A művész imádta Antibes városát, itt készített műveiből sugárzik az élet szeretete. „Joie de Vivre”,-nek, az életörömök városának nevezte.

A fallal körülvett tengerparti város változatos és kontrasztos szépségével csábítja a látogatókat Hangulatos mediterrán óvárosa, festői sikátorai, provinciális piaca, kulturális látnivalói mellett számos fesztivált és koncertet rendeznek itt az év során.

A Chapelle du Saint-Esprit székesegyházban láthatjuk Louis Brea „Szűz Mária a rózsafüzérrel” című festményét. A festő a Nizzai Iskola megalapítója, a barokk mester művei a Cote d’Azur szinte minden városában láthatóak.

Antibes egy különlegessége, hogy a városon belül található a Safranier szabadállam, melynek 1966 óta független polgármestere van. Itt élt és alkotott a világhírű görög író: Kazantzaki, a „Zorba a görög” szerzője is.

Kár lenne kihagyni a helyi piacot, ahol friss zöldségek, különleges húskészítmények, házi sajtok, szappanok, mediterrán fűszerek, mézek, borok, olívaolajok között válogathatunk.

A piac végében Franciaország egyetlen működő abszintbárja várja a különlegességre vágyókat a pinceszinten. Itt csak abszintet kínálnak, abból viszont tucatnyi félét. A pincében kialakított bár korhű berendezése nagyon látványos.

A századforduló művészeit megihlető „zöld szemű szörnyetegtől” ma már nem kell félni: a legjobb minőségű szeszből készül. Az impresszionista festészetnek és irodalomnak gyakori témája volt a magányos, tönkrement abszintivó. Ha elegendő mennyiséget ittál, akkor csak egy fejet látsz.

Az ital magas szeszfokát szertartásos módon, speciális abszintkanálra helyezett kockacukron keresztül csepegtetett víz hozzáadásával lehet enyhíteni.

Ha valamitől tartani kell az a kóstolónak becézett átverés, amikor egy gyűszűnyi cukros, szinte szeszmentesre higított löttyöt adnak 6€-ért.

Degas:Abszint című festménye

Kilรกtรกs a vรกrbรณl:

Cannes: A települést a rómaiak „Canois”-nak, nádas kikötőnek nevezték, innen ered a mai városnév.

Népszerűségét, paradox módon egy kolerajárványnak köszönheti, mert egy angol főúr, Lord Brougham, a vesztegzár miatt Cannes-ban rekedt, és annyira megtetszett neki a táj szépsége, hogy a karantén feloldása után is itt maradt, és egy villát építtetett magának.

A londoni ködhöz szokott angol főrend szinte lubickolt a szikrázó napsütésben, és időnként a tengerben is.

Az angol arisztokrácia köreiben is hamar népszerűvé vált ez a gyönyörű partszakasz, és a franciák is kezdték felfedezni, a mára virágzó üdülőhellyé vált városkát.

A „városalapító” tiszteletére a hálás utókor még szobrot is emelt.

A hosszú, fövenyes strand mentén húzódik a pálmafákkal szegélyezett sétány, a „Croisette”, ahol a híres filmpalotát is találjuk, a luxusszállodák mellett.

A filmfesztivál: 1939-ben a francia kormány „napsütött volta és elbűvölő környezete” miatt Cannes-t választotta a nemzetközi filmfesztivál helyszínéül.

A Croisette-n megépült a fesztiválpalota, ami csak erős túlzással nevezhető palotának, valójában külsőleg egy betonerődítmény, a helyiek találóan „Bunker”-nek nevezik.

Az egyéb rendezvények mellett, a május közepén megrendezett filmfesztivál a legfontosabb esemény.

A fesztiválpalota előtt mintegy kétszáz filmsztár /színész, rendező/ tenyérlenyomatát láthatjuk.

Arany pálma díj átadására a világ filmiparának jeles képviselői érkeznek a Croisette luxusszállodáiba, ahol a sztárok minden igényét kielégítik.

Kérésre szó nélkül kicserélik a szőnyegpadlót parkettára, vagy fordítva. Depardieu, például csak a személyzeti liften hajlandó közlekedni. /lehet, hogy csak az bírja el?/

Innen a Majestic hotelből sétálnak át vörös szőnyegen, a sztárok a szemben fekvő filmpalotába a vetítésekre, fogadásokra és a díjkiosztóra.

Cannes-i kĂŠpek:

Egyéb érdekességek: A város melletti kis szigeten, a Sainte-Marguerite-on áll a Király erőd, ahol a francia történelem regényes alakja, a „Vasálarcos” raboskodott, mielőtt a Bastille-ba szállították.

Hogy valójában ki volt a Vasálarcos ma sem tudjuk, kilétét történelmi homály fedi.

A legnépszerűbb, és legtöbbször feldolgozott variáció szerint, XIV. Lajosnak, a Napkirálynak az ikertestvére raboskodott az álarc mögött.

Más vélemény szerint XIII. Lajos orvosának a vejét rejtette az álarc, mert nyilvánosságra akarta hozni apósának a feljegyzéseit a király férfiúi képességeinek hiányáról.

A legmeglepőbb feltételezés szerint Moliere volt az álarc mögött, polgárpukkasztó, ironikus történetei, egyház és társadalomkritikái miatt. Különösen a „Tartuffe” című műve keltett nagy felháborodást a jezsuiták körében.

A cannes-i várban ez a szobor állít emléket a vasálarcosnak.

Minden év március elején, Napóleon, Elba szigetéről történt visszatérésére emlékeznek. Az emberek színes egyenruhákba öltöznek, korabeli fegyvereket viselnek.

Csónakokkal kieveznek a tengerre, és a csónak végében egy Napóleonnak öltözött ember áll, a jellegzetes császári testtartással.

Grasse: A várost a parfümgyártás fővárosaként tartják számon világszerte. A parfümök nagy része, mint a híres Chanel n°5 is Grasse-ban került kidolgozásra.

A 18. század óta készítenek itt illatkeverékeket, mellyel a település korabeli kézműiparára jellemző bőrgyártás és bőrdíszmű készítés kellemetlen szagát próbálták ellensúlyozni.

A környék jellegzetes mikroklímája rendkívül kedvező a virágok és a gyógynövények termesztésére, de a világ minden részéből szállítják ide a parfümgyártás alapanyagait. A rózsa és a jázmin különböző változatai nyílnak itt.

A Fragonard parfümgyár ingyenes idegenvezetéssel várja a látogatókat, ahol megismerhetik a parfümgyártás technikáját.

A parfümkészítés főszereplője a „Mr. Orr” aki, különleges szaglóérzékével mintegy 1000-1500 féle illatot tud megkülönböztetni, míg az átlagember 20-30 között. A világon néhány százan vannak ilyen érzékkel megáldott illatkreátorok.

Zólyomi Zsolt, az egyetlen Kelet-Európa-i parfümőr, a nagy múltú versaillesi parfümiskolában tökéletesítette tehetségét, majd körbeutazta a világot, és szinte az összes illatszeriparban működő cégnek dolgozott. Elmondása szerint egy parfümőrnek csupán egyetlenegy feladata van, mégpedig az, hogy új illatokat talál ki.

Mindegyik parfümgyár rendelkezik bolttal is, ahol a gyári áron juthatunk hozzá egy-egy bódító illatkreációhoz. / az árak még így is szintén bódító hatásúak /

A híres film: A parfüm: Egy gyilkos története-nek hírhedt főhőse is Grasse-ban kísérletezi ki végzetes illatkompozícióját.

Érdemes bejárni a középkori hangulatot árasztó óvárosi részt is. A XII. századbeli székesegyház olyan, mint a keresztes-lovagok templomai a kápolnában három Rubens festményt is láthatunk.

Menton: Egy olaszos hangulatú francia városka, közvetlenül a határ közelében. A tél itt a legkellemesebb, a magas és meredek hegyvonulat megvédi a várost a hideg szelektől.

Az óváros is rendkívül hangulatos, keskeny utcácskáival, a barokk stílusú Saint-Michel templom meglátogatását sem szabad kihagyni.

Általánosságok: A gyönyörű kéklő tenger hívogató strandjai mellett számos érdekességet, különleges látnivalót fedezhetünk fel a Cote d’Azúr-on.

Nem kizárólag a szuper-gazdagok Mekkája ez a partvidék, mindenki élvezheti szépségét.

Picasso festményével búcsúzzunk ettől a gyönyörű tájtól.

Strasbourg az Elzász főváros

Történelem: Strasbourg, régi latin nevén Argentoratum, Elzász – Alsace fővárosa, a Vogézek és a Fekete Erdő között fekszik. Évszázadok óta a francia-német érdekek ütközőzónája.

A háborúk során gyakran jelentős véráldozatok mellett gazdát cserélt terület lakossága ma békés, kiegyensúlyozott körülmények között él.

Itt kell megemlíteni a várostól északra létesített óriási erődrendszer, a Maginot vonal történetét is.

1930-bankezdték építeni, a várható német támadás elleni védelemre hihetetlen mennyiségű anyagot és technikát felhalmozva.

Mindenre gondolva szervezték meg az ellátást, a biztonságot, a lehetséges menekülési útvonalakat stb. Egy nagyon fontos dologra nem gondoltak, hogy a német támadó egységek Belgium felől megkerülik a vonalat, és gyakorlatilag érdemi harc nélkül elfoglalják Párizst.

Az erődrendszer ma turista látványosság.

A városról: A várost az Ill folyó szeli át, melynek szigetén az óváros található, mely a világörökség része. A folyó mellett hangulatos csatornákon hajózhatunk, megcsodálva a régi németalföldi építészeti stílusban épült szebbnél-szebb házakat.

A leghangulatosabb rész az ún. „Petit France”, a szűk utcácskáival, színes favázas épületeivel, hívogató éttermeivel, teraszos kávézóival, a rengeteg kis bolttal, melyek tele vannak mindenféle csecsbecsével.

A favázas házak jellegzetessége, hogy régen, költözés esetén a kitöltő, többnyire vályogból készült falakat kiverték, és a favázat elvitték magukkal.

A város egyik nevezetessége a Notre Dame katedrális gótikus csipkecsodáival, finom arányaival, égbenyúló, karcsú tornyával, rózsaszínnek tűnő köveivel. Este gyönyörű fény és hangjáték teszi tökéletessé a hatást. A homlokzaton a középkori szobrászat remekeit láthatjuk, belül gyönyörű, színes ablakok, és a híres asztrológiai óra látható.

A világóra egyszerre mutatja a hold állását, a csillagok helyzetét és az égi jegyeket. Minden délben a tizenkét apostol figurája vonul el Jézus előtt, aki megáldja őket, az óraütést a halál jelképe szolgáltatja. A harangjáték kezdetét egy kakas szárnycsapásai, és kukorékolása jelzi.

A tartós európai megbékélés jelképeként, a város ad helyet az Európai Parlamentnek.

A szocialista frakció ülésterme, egy ideiglenes levezető elnökkel.

Gasztronómia: Az elzászi emberek nagyon szeretnek enni és inni. Ez meg is látszik rajtuk. A nyugodt, békés életmód hatása kilókban mérhető. Jóleső érzés nézni, hogy a legtöbb embernek nagyobb a pocakja az enyémnél.

Előételként általában a pizzához hasonló „tarte flambe”-t eszik, melyet egy fatálon szolgálnak fel, és te szeletelheted fel tetszés szerint. A szélét általában szénné égetik, de mindenki eszi vidáman. A tetejére sajtot, gombát, hagymát stb. szórnak már sütés előtt.

A legjellegzetesebb főétel a „choucroute”, ami káposztaágyon feltálalt kolbászt, virslit, szalonnát, húsgombócot jelent. Ezt gyakran együtt szolgálják fel a csülökkel, krumplival készített „baeckeoffe”-val. Mindkettő igen emberes adag, ezért az étkezés gyakran órákig tart. / aztán jöhet a vacsora /

Hangulatos étterem, jókedvű vendégekkel

Egészségünkre!

Kirándulás Colmarba: Colmar, Elzász ékköve, egy tündéri kisváros Strasbourg szomszédságában, nem csoda, hogy a királyok kedvenc pihenőhelye volt. Az útikönyvek szerint a legelzászibb az elzászi települések között.

A virágba borult, favázas középkori épületek között sétálva a középkorban érezzük magunkat.

Colmar házai a festő szemével

Kis Velence / Petite Venise /csábítja a szűk csatornán való csónakázásra a turistát. Colmar óvárosa méltán lett a Világörökség része.

A Szent Márton székesegyházban látható Martin Schongauer jeles oltárfestő 1473-ban készült alkotása, a Madonna a rózsalugasban (La Vierge au buisson de roses).

A Szent Márton székesegyház Nem lehet kihagyni a hajdani ciszterci kolostorban berendezett Unterlinden Múzeumot sem, ahol egyedülálló reneszánsz kori szárnyas-oltár gyűjteményt láthatunk.

Egyéb érdekességek: A strasbourgi utcanevek között tallózva, sok híres ember nevével találkozhatunk. Itt dolgozta ki találmányát Gutenberg, itt alkotott Goethe, és itt komponálta Rouget de Lisle a „Marseillaise”-t.

Az elzásziak egy sajátos nyelvjárást beszélnek, a franciául tudók is nehezen értik meg őket. Egyébként nem tapasztaltunk semmi idegenkedést az angol nyelvvel szemben, bár elég kevesen beszélik.

Elzász jelképe a gólya, úgy tartják, hogy évről-évre ők hozzák el a tavaszt az embereknek. Amikor csökkent a visszatérő gólyák száma, a lakosok fészkeket készítettek számukra, azóta sok gólya ott marad télre is.

A boldogság és a hűség jelképe, aranyos szokás, hogyha egy gyermek testvért szeretne, cukrot rak ki az ablakba a gólyák számára, remélve, hogy egyszer csak bekopog egy, csőrében a bebugyolált bébivel. A butikok tele vannak plüss gólyákkal.

Ma Strasbourg, a különböző népek egymás mellett élésének, a közös párbeszédnek, a békének a jelképe.

Befejezésül hallgassuk meg az Európai Unió himnuszát, azaz Beethoven Örömódáját. http://www.youtube.com/watch?v=BNXJlmUir_8 http://www.strasbourg-360.fr/