Fóti séta

Fóti séta Aki nem járt még Fóton, ezen a nemrég várossá nyilvánított pestmegyei településen, az is ismerheti Vörösmarty Mihály gyönyörű költeményéből, a „Fóti dal”-ból, mely itt született, a Fáy présházba, de erről majd később.

A város nevének eredetéről többféle történelmi adat is fellelhető.

Kálti Márk Képes Krónikájában részletesen taglalja Salamon király és a hercegek: László és Géza csatáját, melyet 1074-ben a mogyoródi dombokon vívtak.

A hagyomány a történelmet az évszázadok során mondákkal társította: „László a Somlyóról letekintve a völgyben egy foltszerűen megbúvó kicsiny települést látott, s megkérdezte a körülállóktól: Mi az a folt odalenn?”

Egy másik változat szerint Lászlónak a csata hevében elszakadt nadrágját a falu menyecskéi bársonyfolttal foltozták meg. A népköltészetben sokszor szerepel „Bársonyfót”-ként a falu.

"Fót nélkül Magyarország lyukas lenne."

Egy ősrégi mondóka így hangzik: „selyem Palota, bársony Fót, dimbes-dombos Mogyoród. „

Fót címere:

Az évszázadok folyamán többször is változott Fót birtokosa. A XVI. században a Rátótiak – Újfalussy Gergely és leszármazottai – voltak a tulajdonosok, később a Kálnay család birtokába került a község.

A XVIII. század végén Mária Terézia gróf Galánthai Fekete György országbírónak adományozta Fótot. Fia, Galánthai Fekete János, aki maga is költő volt, a kor divatja szerint már ekkor irodalmi társaságot szervezett Fótra.

A birtokot gróf Károlyi Józsefné 1808-ban vette meg fiai számára. A Károlyi család egészen az államosításig volt Fót birtokosa. A család mind az ország, mind Fót életében, fejlődésében fontos szerepet töltött be.

A település szerkezetileg három, jól elkülöníthető részre tagolódik. Az Ófalu volt évszázadokig a település központja. Kisalagot később, 1952-ben csatolták Fóthoz. A kettő között található FótÚjfalu, ahol az első világháború után gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska közadakozásból építtette fel a Suum Cuuique (jelentése: kinek-kinek a magáét (meg kell adni), telepet a hadirokkantak, hadiözvegyek- és árvák részére.

A Károlyi család címere:

A Károlyi kastély: Az épület klasszicista stílusú külső képét Ybl Miklós 1847-es átalakítási munkái nyomán nyerte el. Az egyemeletes épület főhomlokzata 100 m hosszú, főbejáratát hat oszlopon nyugvó timpanon emeli ki.

A kastélyt 300 holdas park veszi körül, ahová különleges növényeket, facsoportokat és halastavakat telepítettek. A kastélyparkban található a Mogyoródi-patak felduzzasztásával nyert Hármas-tó.

Az 50-es évek végén itt létesült a Fóti Gyermekváros, (a „Gyeri”), mely a hazai gyermekvédelem egyik legjelentősebb bázisa volt. Az elhagyott gyerekek részére volt itt óvoda, általános- és középiskola, könyvtár, mozi és színházterem, gyermekkórház, központi konyha, mosoda, strand és sok minden más.

A helyiek is hamar befogadták és megszerették az intézményt, sok fóti lakos számára ez kitűnő munkalehetőség is volt. Bár azt meg kell jegyezni, hogy a befogadás nem megy könnyen a helyi lakosok részéről. Ha nem vagy tősgyökeres fóti, még 50 év multán is „gyüttment”-nek tartanak.

A gyerekek 18 éves korukig voltak itt, a fóti fiúk szívesen választottak párt a gyermekvárosi lányok közül, a rossznyelvek szerint a lányok szépsége mellett, sokat számított az a tény is, hogy itt nem járt a lányhoz anyós.

Egyébként a fóti lányok is nagyon szépek, én is Fótról választottam feleséget.

Károlyi István Gyermekközpontban, napjainkban mintegy 100 gyermek és fiatal él 7 gyermekotthoni csoportban illetve lakásotthonban.

A Károlyi-kastélyban már régen nem laknak gyermekek; a díszterem és a vadászterem rendezvények színhelyéül szolgál.

Az egyik szárnyat a tíz éve hazatért Gróf Károlyi László lakja, és étterem is található itt. A kastélypark Fót legnagyobb közparkjaként működik.

A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom): Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.

Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.

A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény.

A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.

A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.

A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.

A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.

A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja

A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse. A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot.

Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai.

Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.

Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte. http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs

A Fáy présház: A Somlyó oldalában található Fáy Andrásnak, a „haza mindenesének” egykori présháza, ahova a reformkorban számos politikus és művész is szívesen ellátogatott.

Kilátás a présházból

A présház mellett áll a Vörösmarty kunyhó. E kunyhó falai közt írta 1842-ben Vörösmarty Mihály első hazafias bordalunkat, a Fóti-dalt.

Részlet: „Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi.

Tőle senki e jogát el Nem veszi.

Törjön is mind ég felé az Ami gyöngy; Hadd maradjon gyáva földön A göröngy.”

A Somlyó: A város északi részén emelkedik a Somlyó (287 m), mely nagyszerű kirándulóhely. A hegy nagy része természetvédelmi terület, ahol a különleges növények és rovarok mellett itt találjuk a köznyelvben fóti boglárkának hívott Plebejus Sephirus lepkét, azaz a Zefír-boglárkát.

Védett természeti területén keresztülvezető tanösvény, a Fáy présháztól indul. A 3,5 km-es útszakasz 11 állomáshelyből áll.

A 11 állomás mindegyike valamilyen helyi sajátosságra, jellegzetességre épült. Ilyen például a gyurgyalagok fészkelő helye.

Itt volt honos a „fóti vagy más néven rákosi vipera”, ez sajnos ma már csak elvétve lelhető fel.

A térséget egyre inkább az újgazdagok hivalkodó házai jellemzik.

A hegy lábánál találjuk a Somlyó-tavat, melyet inkább Fóti tó-ként emlegetnek. Sokáig strandként működött, mára inkább horgásztónak hasznosítják.

Fót 2013 április

Egyéb érdekességek: Gyüttment