Delhi, az Aranyháromszög északi ékessége

Delhi A legtöbb látogató itt, India fővárosában találkozik először az indiai valóságával, a lármával, a tömeggel, a lökdösődéssel, a folyamatos dudálással, az erőszakos árusokkal, a mindent elhomályosító szmoggal, a koszos utcákkal, és sajátos indiai szagokkal.

A hatalmas forgalom miatt úgy érzed, hogy a túlsó oldalra születni kell. Az iszonyatos szmog miatt tiszta fotókat készíteni bravúrnak számít.

Mumbay / Bombay / után India második legnagyobb metropolisza. Lakossága 12,8 millió, az elővárosokkal együtt 22 millió fő. Ez 2007-es adat, azóta mát biztosan elérte a 25 milliót.

Brit-Indiának korábban Kalkutta volt a fővárosa, de V. György angol király 1911-ben a fővárost visszaköltöztette Delhibe.

Az 1920-as években itt épült fel az új főváros, Újdelhi, mely ma Delhi kilenc közigazgatási kerületének egyike.

Miután 1947-ben India felszabadult az angol uralom alól, Újdelhi lett az új állam fővárosa is.

A várost a Yamuna folyó szeli ketté észak-déli irányban.

Az északi parton fekszik Ó-Delhi, egykori nevén „Shahjahanabad” keskeny utcáival és sikátoraival, jellegzetes keleti bazárjaival és a mogul császárok kiemelkedő épületeivel.

A déli részen épült Új-Delhi, ahol széles sugárutak fogadják a látogatót. Újdelhi a Brit Birodalom korszerű hatalmi központjaként a 20. század húszas éveiben angol várostervezők és építészek tervei alapján bámulatos gyorsasággal épült fel.

Mintha egy angol várost látnánk.

A diadalív mintájára kialakított India Kaputól pompás sugárút, a Rájpat vezet az egykori brit alkirály rezidenciájáig, mely 1947 óta India államelnökének székhelye.

A Gandhi síremlék: Minden esztendőben január 30-án India fővárosába a zarándokok tízezrei jönnek leróni kegyeletüket, Gandhi síremléke előtt akit Mahatmának, Nagy Léleknek neveztek.

Gandhi Gujarat államban született, jómódú család sarjaként. Pályakezdéskor Gandhi habozott, hogy a jogászi vagy az orvosi pályát válassza-e. Azért döntött mégis a jogászi hivatás mellett, mert nem tartotta erkölcsösnek az orvosi munkát (a boncolások miatt).

1915-ben a függetlenségi mozgalom élére állt, s ekkoriban kapta a Mahatma jelzőt is híveitől. India ebben az időben még brit gyarmat volt.

1920-ban Gandhi lett az Indiai Nemzeti Kongresszus irányítója. A Kongresszus Gandhi javaslatára jóváhagyta a kormánnyal való együttműködés megtagadását, az idegen intézmények bojkottját és a teljes önkormányzat követelését. Gandhi a fejlődés gátjának az idegen (angol) uralmat tartotta. A Kongresszus és Gandhi politikai követeléseinek sztrájkhullám, fegyveres megmozdulások és parasztmozgalmak adtak nyomatékot.

1930 jan.26.-án ünnepelték meg országszerte a Függetlenség napját, amely azóta is India ünnepe.

Ugyanaznap mindenütt felolvasták Gandhi függetlenségi nyilatkozatát.

1948. január 30-án történt, hogy az erőszakmentesség hirdetőjét az esti ima idején egy fanatikus agyonlőtte a háza előtt. Ezen a helyen hamvasztották el a merénylet után. Sima márványlappal fedett síremléke pont olyan egyszerűséget, puritánságot tükröz, mint amilyen Ő volt egész életében. A síremlék előoldalán utolsó szavai: Ó Istenem! – olvashatók.

Egy örökérvényű Gandhi idézet: "Élj úgy, mintha holnap meghalnál, de tanulj úgy, mintha örökké élhetnél."

A Vörös erőd: Méltóságteljesen emelkedik Ó-Delhi fölé homokkő falaival a Lal Quila, vagyis a Vörös Erőd, az egykor hatalmas és virágzó Mogul Birodalom jelképe.

A 17. században Sáh Jahán mogul császár emeltette a Yamuna folyó nyugati partján a Vörös Erődöt, hogy távol tartsa a portyázó betolakodókat, ám ma is uralja a város látképét.

Az erőd pompás palotákkal, fürdőkkel, kertekkel és háremmel büszkélkedett, ám nemcsak uralkodói rezidenciaként szolgált: itt volt a kincstár és a fegyverraktár is, itt állomásozott a helyőrség is.

A belső épületek egykor Jahan sahnak, családjának és háromezer alattvalójának adtak otthont.

A falakat valamikor drágakövek díszítették, és még a légkondicionálást is zseniálisan megoldották: egy vízcsatornát („a mennyei folyam”) vezettek keresztül az épületeken, amely kellemesen hűsítette a levegőt a legforróbb napokon is.

A Vörös Erőd palota-együttese Delhi legnevezetesebb turistalátványossága lett. Az uralkodói székhelyet félkör alakban vette körül a magas fallal övezett császárváros, Ó-Delhi legrégebbi része.

A szipojlázadás leverése után Delhi brit kézre került, az utolsó mogul császárt a burmai Rangoonba vitték, és a császárváros nagy részét lerombolták.

Az erőd 1857-ben az indiai felkelés legfontosabb helyszíne volt, így India függetlenségének szimbólumává is vált. A Lahore (pakisztáni város)irányába néző kapunál kiáltották ki India függetlenségét, itt húzták fel először a független India zászlóját.

Jama Masjid mecset: Sáh Jahán a város legmagasabb részén hatalmas mecsetet emeltetett. Az 1638-ban megkezdett Jama Masjidot (Pénteki mecsetet) 1658-ban fejezték be, és olyan óriási, hogy az udvarán 25 000 hívő fér el. Három pulpitusról egyszerre három imám beszél a hívekhez.

Két 40 méter magas minaretjéből lenyűgöző kilátás nyílik a kétarcú fővárosra.

A múzeumban szent iszlám ereklyéket láthatunk. (Mohamed próféta saruja, szakállának egy szála)

Jain (dzsain) templom: A Jain vallás a hindu vallás egyik önálló ága, es azok választják, akik a földi életben már mindent elértek, és csak a megvilágosodás és a szellemi fejlődés érdekli őket.

A Kutub Minár: Ez egy ókori és középkori épületekből és romokból álló együttes, legszebb és leghíresebb építménye a 72 és fél méter magas, ötszintes torony, a világ legmagasabb, téglából épült minaretje a győzelem és a világnézeti ellentétek szimbóluma.

Az építményt egykor muszlimok emelték emlékműként, mivel a város 1206-ban iszlám uralom alá került Az éjjelente fényszórókkal megvilágított homokkőtorony, a Kutub Minár Delhi legrégebbi jelképe.

399 lépcső vezet fel a tetejére, de nem lehet felmenni, mert a 90-es évek végén egy elektromos hiba miatt több gyerek fennrekedt a toronyban és pánik tört ki.

A minaretet Delhi első muszlim uralkodója kezdte építeni a 12. században, s utódai fejezték be. A hinduk vörös citadellájának romjain áll.

A keleti kapu fölött olvasható felirat tanúsága szerint a mecsetet a hindu és a jainizmus 27 lerombolt templomának köveiből emelték.

Ami még megmaradt a régi szentélyekből, azt az 1398-as földrengés pusztította el, majd Tímur Lenk mongol seregei fosztották ki a várost.

A minaret vörös homokkőből készült, kacskaringós faragványok és a Korán versei díszítik.

A komplexum legrejtélyesebb építménye a minaret közelében álló hét méter magas, nem rozsdásodó vasoszlop, az Iron Pillar.

A súlya több mint 6 tonna.

A jain templom-együttes központja lehetett, és legvalószínűbb, hogy a 4. század vége felé épült, mivel az oszlop tetején egy szanszkrit felirat méltatja az akkor uralkodó Chandra királyt.

Az oszlop különlegessége, hogy 98 százalék tömör vasból áll, s ennek ellenére a szabad levegőn állva 1600 éven keresztül nem korrodálódott, ami a Delhit uraló szmogban kész csoda.

Bár vannak olyan vélemények, hogy a helyi időjárás elősegíti egy vasoxidokból és foszfátokból álló szilárd védőréteg képződését, és ez megakadályozza a felszíni rozsdaképződést.

Más vélemények szerint egy oxidálódást gátló anyaggal vonták be az oszlopot, de az anyagot azonosítani és az elméletet bizonyítani eddig nem sikerült.

A legenda szerint, aki háttal az oszlopnak két karjával körbe tudja fogni, annak egy kívánsága teljesül. Sajnos ma már nem próbálkozhatsz, az oszlopot kerítéssel védik, nehogy az izzadság korrodálja.

Az oszlop eredetileg Visnupadagiriben („Visnu lábnyoma-hegy”) állt, India Középső részén.

Az oszlopnak ezen az eredeti helyén fontos asztronómiai feladata volt: hajnali árnyéka csak a nyári napforduló környékén esett az Visnu lába irányába.

Az Aláudín Minár építését, mely a tervek szerint kétszer akkora lett volna, mint a Kutub Minár, az első, 24,5 méter magas szint befejezése után, a szultán halálát követően abbahagyták.

Humayun síremlék: Humayun császár síremléke Delhi északi részén fekvő épületegyüttes, a világörökség része, és az első példa a mogul építkezésre. Később az uralkodó család más tagjait is ide temették, így a végén már 150 halottnak adott végső nyughelyet az építmény. Gyakran a mogul dinasztia nekropoliszának hívják.

A sír egy kert közepén helyezkedik el, amit csatornákkal összekötött medencék díszítenek. Maga a mauzóleum egy magasan fekvő, széles síkon van, amihez alacsony boltíves út vezet. Fentről nézve az építmény szabálytalan nyolcszög.

A Lakshmi Narayan templom: Ezt a viszonylag új templomot a gazdag Birla család építtette és a jólét istennőjének szentelték. Delhi egyik legnagyobb vallási építménye zarándokhellyé vált.

A termekben Vishnu es Lakshmi indiai istenek feldíszített szobrait láthatjuk, de van külön Buddha szentély is.

India Kapu (India Gate): A párizsi Diadalív mintájára Edwin Lutyens tervezte annak a közel 90 ezer indiai katonának az emlékére, akik az első világháborúban, az 1919-es afgán háborúban és a Pakisztán elleni harcban haltak meg.

A 42 méter magas építmény alapkövét 1921. február 10-én fektették le, és az építése 1931-ben fejeződött be. A falaiba az elhunyt katonák neveit vésték. Itt van az ismeretlen katona emlékműve.

Séta az utcán: Egyedül sétára indulni, csak a legelszántabb turistáknak ajánlott. Alighogy kilépsz a szálloda ajtóján, rögtön megrohan néhány tucat helybeli, folyamatosan beszélve hozzád.

Vagy taxit, riksát, vagy idegenvezetést ajánl, vagy csak el akar adni valamit, amire semmi szükséged sincs.

Ha választasz valamilyen járművet, hiába állapodsz meg az árról, először is becipelnek egy általában hangzatos nevű üzletbe (Exotic store, Hightech shop) és próbálnak rád sózni valami gagyit.

Olyan, hogy kirakatnézés, az itt nem létezik.

Ha utána megérkezel a célodhoz, a sofőr még további pénzt követel.

Ha rászánod magad valami emléktárgy vásárlására, bátran ajánld a közölt összeg 40%-át, még úgy is ők járnak jól.

Attól se hatódj meg, ha arról érdeklődnek mely országból jöttél, hiszen a válasz nem nagyon érdekli őket, legfeljebb annyit mondanak, hogy „nice country”, de általában fogalmuk sincs, hogy hol fekszik Magyarország.

Az utcán ne vegyél semmiféle enni vagy innivalót, hacsak nincs szorulásod, mert az garantáltan elmúlik egy utcai lötty elfogyasztása után.

A Lótusz Templom: A delhi Baha’i templom 1986-ban épült. A Lótusz templom, a bahá’í vallás szentélye, az egyik leglátogatottabb pontja a földnek. Több mint 4,6 millió látogatószáma megegyezik a római Szent Péter bazilikáéval.

A templomban nincsenek szertartások, így India változatos vallási életének megfelelően mindenki maga döntheti el, hogyan gyakorolja saját vallását, ül, imádkozik vagy meditál a templomban.

A bahá’í vallás egy viszonylag fiatal, befogadó vallás, az a hit, amely azt tanítja nekünk, hogy mindenki egyenlő.

Ide bármilyen hithez vagy valláshoz tartozó ember betérhet meditációra vagy imára. Az ima hosszúságát mindenki saját maga határozza meg.

Mindenki, addig marad, ameddig akar, mindenki azt csinál, amit szeretne: pihen, imádkozik, meditál, gondolkozik, olvas, ír, nézelődik mindezt szépen csendben. Erre figyelmeztet a bejáratnál álló hölgy is: "Ahhoz hogy Istennel vagy a lelkünkkel beszélgessünk csendre és fegyelemre van szükség!"

A hatalmas lótuszformájú épület betonból épült, de fehér márvánnyal borították be a hatalmas virágformát.

A 9-es szent szám, a templom 9 oldalú, és 9 bejárat található.

Smaragdzöld tavacska van körülötte, a közelben csodálatos kertek találhatóak.

Befejezés: Indiát nem lehet könyvekből, filmekből megismerni, ezt a kontinensnyi országot látni kell a maga valóságában. Itt egyszerűen nem maradhatsz közömbös, minden ami körülvesz, érzelmileg megérint Itt mindent megtapasztalhatsz ami Indiára jellemző.Közelről láthatod az évezredes műemlékeket, a pompás palotákat, és a város nyüzsgő, lüktető, semmihez sem hasonlítható életét.

A rengeteg egzotikum mellett érzel valamiféle ezoterikus vibrálást, a hit erejét.

Az Aranyháromszög városain keresztül próbáltam megmutatni a hétköznapi Indiát, minden paradoxonával, néha egy kicsit a kulisszák mögé kukkantva.

Nézzünk meg egy videót Delhiről: https://www.youtube.com/watch?v=-ZUUvnSzO4M

India, Delhi 2012 november