Magyar városok: Debrecen

Magyar városok: Debrecen

Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye.

Debrecen a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, a legnagyobb és a legjelentősebb városa.

Időnként „a kálvinista Róma" néven vagy „cívisváros"-ként emlegetik.

A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1683-ban szabad királyi városi rangot kapott.

Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.

Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848--49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett.

Nézzünk meg egy videót a városról: http://www.youtube.com/watch?v=i4BoWUI-th8

A Debreceni Nagyerdő: Nevét a hatalmas, 100-120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.

A védetté nyilvánítás célja a Magyarországon elsőként védetté nyilvánított öreg tölgyes és a környező erdőtársulások megőrzése az utókor számára.

Az 1092 hektáros védett terület Debrecen belterületén a település északi felében az egyetemvárosi résznél található meg.

Debrecen város életében a Nagyerdő mindig jelentős szerepet játszott, megőrzése a város és a természetvédelem szempontjából egyaránt fontos.

A Nagyerdő nevezetes pihenő- és szórakozóhelyei, valamint látnivalói: Békás-tó, Millenniumi játszótér, Medgyessy sétány (neves írók, költők szobraival), Nagyerdei Gyógyfürdő, Aquaticum Élményfürdő, Nagyerdei Strand, Csónakázótó, Vidámpark, Állatkert, Jégpálya, Sportcentrum, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok, Nagyerdei Stadion, Ötholdas Pagony (Játszótér), Egyetemi park, Botanikus kert.

Nézzünk meg egy videót a Nagyerdőről: http://www.youtube.com/watch?v=TD1k3ah3aio

Az Egyetem:

A debreceni felsőoktatás gyökerei a Református Kollégiumba nyúlnak vissza, melyet 1538-ban alapítottak. Ha ezt is jogelődnek tekinthetnénk, akkor a Debreceni Egyetem lenne Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

1914-ben az ország harmadik egyetemeként három karral kezdte meg működését: Jog- és Államtudományi Kar, Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és Református Hittudományi Kar.

A hatvanas években jelentős építkezések folytak az egyetem területén: felépült a Tóthfalusi Sándor Kollégium (1965) és a hatemeletes Kémia Épület (1969), melyet a rohamosan fejlődő természettudományi képzés hívott életre. 1970-ben jött létre az Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Főiskola és a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum egyesítésével.

A Debreceni Egyetem ma 15 karral rendelkezik, ezzel az ország legtöbb karral rendelkező, legnagyobb hallgatói létszámú és költségvetésű felsőoktatási intézménye, amely közel negyvenezer hallgatót tudhat magáénak.

A Nagytemplom: Debrecen jelképe a Református Nagytemplom.

Móricz Zsigmond szavait idézve: "...két tömör tornyával, mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel".

A kéttornyos debreceni Nagytemplom 1805-1824 között épült klasszicista stílusban, Debrecen és a hazai reformátusok egyik szimbolikus építménye.

Templom Debrecen belvárosában magasodik az ég felé. 1500 négyzetméterével hazánk legnagyobb református temploma, valamint a hazai református templomok között a debreceni Nagytemplomnak van a legnagyobb harangja.

A Nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, miután ez leégett, a helyére a gótikus stílusú András templom épült, ez is leégett.

Az András templom újjáépítését elsőként Bethlen Gábor kezdeményezte, majd Rákóczi György folytatta, és végül 1628-ban elkészült az új András templom. A templomhoz 1642-ben építették fel a vakolatlan veres téglás Verestornyot, amely otthona lett az 56 mázsás haragnak.

Nézzünk meg egy videót a Nagytemplomról: http://www.youtube.com/watch?v=rhAedCFQ4ig

A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a templom súlyosan megrongálódott a megrepedt harangját 1873-ban újraöntötték, eltávolították róla Rákóczi jelmondatát: „Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.” (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), és elhelyezték a kollégium oratóriumában.

Jelenleg a Nagytemplom nyugati oldalánál tekinthető meg az András-templom és a Verestorony alapjainak régészeti bemutatása.

Az új templom építését 1803-ban Péchy Mihály tervei alapján kezdték meg, azt azonban elvetették és helyette 1805-ben Thaller József építész terveit, fogadták el.

1808-ban mégis számítottak már Péchy tervei és részben azok alapján is folytatódott a Nagytemplom építése.

A 61 méter magas tornyok külön-külön készültek el, az egyik a bal oldali 1818-ban, a jobb oldali pedig 1821ben.

A Nagytemplomnak történelmi jelentőségű múltja is van, hiszen 1849. április 14.-én itt kiáltották ki Magyarország függetlenségét, és itt választották meg Kossuth Lajost kormányzó elnökké. Kossuth Lajos széke a mai napig a Nagytemplomban megtekinthető féltett ereklye.

Kilรกtรกs a templom tornyรกbรณl:

Belvárosi séta: A Nagyerdő felől a Péterfia utcán közelíthetjük meg a város központját. Útközben érdemes bekukkantania a patinás nevű Óbester szálloda és étterem komplexumba, ahol megcsodálhatjuk a város vezetőiről készített öntömjénező faliképet is, melyről érdemes egy videót is megnézni. http://www.youtube.com/watch?v=2CXELN4-x8U

Továbbhaladva álljunk meg a Déri Múzeum impozáns neobarokk épülete előtt, ahol korábban először csodálhattuk meg a Munkácsy trilógiát.

A Nagytemplom mögötti téren láthatjuk Bocskai István szobrát, és a Múzeum utca sarkán áll a történelmi nevezetességű líciumfa. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság.

Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. Az ágacska fává nőtt, ágaival befonta a lelkészlak vasrácsos ablakát, tartja a hagyomány.

A nagytemplomtól indulva az állomás felé, először is álljunk meg a templom előtti téren, melyet gyönyörű épületek szegélyeznek, és a tér önmagában is nagyszerű látvány.

Külön figyelmet érdemel, az egykor jobb napokat látott Aranybika szálloda, melyet Hajós Alfréd tervezett. Az építmény ma egyfajta ideiglenes állapotban leledzik, remélem, hamarosan régi fényében láthatjuk.

Tovább sétálva elérünk a neoromán stílusú Csonka templomhoz.

A templom falai között volt 1860-ban az a nagygyűlés, amely a protestáns egyházak önkormányzatát tiltó császári-királyi rendelet ellen tiltakozott.

Itt először volt kénytelen a császári hatalom visszakozni a szabadságharc óta.

A hagyomány szerint a császári megbízott a közgyűlés előtt állva jelentette ki: „A gyűlést a király nevében betiltom!”, erre Balogh Péter, a város püspöke teljes nyugodtsággal felelte: „Én pedig az Isten nevében megnyitom!”

A szemben lévő oldalon gyönyörködhetünk a most 100 éves „Első Takarékpénztár” épületében.

Itt a Piac utcán közlekedik az egyetlen villamosjárat is, a Nagyállomás és a Nagyerdő között. Érdekes, hogy Debrecenben milyen gyakran használjuk a „nagy” jelzőt, gondoljunk még a templomra is.

Első debreceni emlékeim a 60-as évek elejéről datálódnak, amikor itt töltöttem a katonai időmet, a ma is regnáló Kossuth laktanyában. Akkor még nyolc villamosjárat volt, ma próbálják újra elindítani a másodikat.

Még számos meglátogatásra érdemes, gyönyörű hely található a városban, de úgy gondolom, hogy kedvcsinálónak, az érdeklődés felkeltésére elég ez a rövid bemutató is.

Debrecen 2012