Angliai anzix

Angliai anzix

A 90-es évek elejétől rendszeresen jártam Angliába, mint energetikai vezető, ahol többek között, cégünk szigetországi gyárainak szakmai felügyelete volt a feladatom.

Munkám során több városba is eljutottam, sok érdekes emberrel találkoztam.

Nyelvtanulás: Mint tudjuk, minden külföldi munkához nélkülözhetetlen a megfelelő nyelvtudás, ezért szerény angol tudásom fejlesztése céljából részt vettem egy angliai nyelvtanfolyamon Coventry városában.

A nyelviskolába a világ minden részéről érkeznek tanulók, és nem csak fiatalok. Az oktatás kizárólag angolul történik, a jelentkezőket az első napon íratott teszt alapján osztják be közel azonos szintű csoportokba. A tanulás során, az előmeneteltől függően, van lehetőség csoportváltásra. A hétvégeken kirándulásokat szerveznek, nevezetes angol városokba. Az elhelyezés angol családoknál történik, tehát egész nap gyakorolhatod a nyelvet.

A képen távol-keleti nebulókkal

Angol szokások: Mint említettem, én is egy angol családnál laktam, ahol részese voltam a mindennapi életüknek. Ők a nyelviskolával voltak szerződéses viszonyban, a szállás mellett reggelit és vacsorát kaptam. Ely és Paul tipikus középkorú angol házaspár, tipikus angol szokásokkal.

Az első nap, a házirendet tudakolva, megkérdeztem, hogy mikor használhatom a fürdőszobát, mondták, hogy kedden, mert ők hétfőn szokták. Kérésemet, hogy én naponta szeretném használni, értetlenkedve fogadták, de tudomásul vették. A fürdőkád egyébként tele volt rakva cserepes virágokkal, melyeket én rendszeresen kirámoltam, majd vissza. Még egy érdekesség: külön csapból jön a meleg (forró), és külön csapból jön a hideg víz. Ezért van az, hogy a mondás szerint az igazi brit bal kezén soha nincsen szőr.

A tradicionális angol mosdó A reggelihez a hagyományos English Breakfast tartozékait tálalták fel, melynek a felét sem tudtam megenni, melyen nagyon csodálkoztak, hiszen azt hallották, hogy a magyarok sokat esznek. /na meg állandóan fürödnek/

A kép nem teljes, hiányzik a véreshurka, és kolbászból is legalább kettőt adtak, majd utána yoghurt, sajt. / nem is tudom felsorolni / Egy kis érdekesség: a breakfast szó jelentése, az előző napi vacsora óta tartott böjt megszakítása, breaking the fast.

Diner, az egy szent dolog, mindennap 6 órakor tálalnak, nagy illetlenség elkésni. Általában jellegzetes angol ételeket készítenek, pl. Yorkshire pudding, Shepherd’s pie stb. Az étkezésnél a villának a domború oldalát használják, egy kis darab húst felszúrnak a villa hegyére, és ez tartja a domború oldalra felkent krumplit vagy egyebet. Aki a homorú oldalt használja, az, szerintük lapátolja magába a kaját, tehát zabál. / mint én is / A dinerhez mindig felbontanak egy üveg italt is. Az étkezéssel úgy kell iparkodni, hogy 7 órakor kezdődik a BBC híradó, akkor már a TV előtt kell ülni egy pohár itallal a kezedben.

Egy könnyű vacsora sherryvel

Az angol otthonok ezernyi csecsebecsével vannak díszítve, én póriasan csak szir-szar-nak hívom ezeket. Egy kandalló-párkány nem létezhet anélkül, hogy tele legyen rakva ezekkel az apróságokkal.

Közlekedés. Külön meg kell szokni az ellentétes irányú közlekedést. Első nap szaladtam a busz után, még szerencse, hogy nem értem el, mert később rájöttem, hogy az ellenkező irányba megy. A sofőrnél kell jegyet venni, de célszerű előre kiszámolni a viteldíjat, mert nem ad vissza. Igaz, hogy a megállóban türelmesen állnak sorban, de az udvariasság nem erős oldaluk. Amikor a buszon átadtam a helyemet, nem értették, hogy miért állok fel, ha nem akarok leszállni. Az emeletes busz felső szintje tele van dobálva szeméttel, üres italos konzervdobozok gurulnak előre-hátra, az utasok a tiltás ellenére dohányoznak. Az viszont szuper dolog, hogy a reggeli iskolakezdésnél ill. délután, a forgalmas útkereszteződéseknél un.” lollipop-ladyk” megállítják a forgalmat, amíg a gyerekek átkelnek. A név valószínűleg a tábla alakjából származik. / lollipop –nyalóka / Egyébként az angolok úgy mennek át a piroson, mintha kötelező lenne. Aki kivárja a zöld jelzést, az nagy valószínűséggel „turista”.

Autóvezetés: Képzeld el, hogy Angliában autózol és már elég zavarodott vagy, hiszen a baloldalon kell közlekedned, aztán meglátod ezt a táblát:

és egy pár méter múlva meg is érkezel ide ...

Utcai artisták. Nagyon sok helyen látni utcán fellépő művészeket, rajzolókat, akik különféle, de színvonalas produkcióval szórakoztatják a járókelőket, és többnyire valamilyen nemes ügy érdekében gyűjtenek.

3D rajz a Waterloo Station előtt Fogadás: Angliában mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet fogadni. Példázza ezt az alábbi kis eredeti angol story. Egy idős lady bemegy az Angol Bankba és többszázezer fontot kíván betenni.

Az összeg nagysága miatt igazgató fogadja nagy-nagy tisztelettel. A hivatalos rész elintézése után az igazgató sűrű bocsánatkérések közepette, de kíváncsiságának nem tudván ellenállni, megkérdezi a ladyt, hogy tett szert ekkora összegre. Fogadáson nyertem, válaszolja a lady, de szívesen fogadok önnel is. Fogadjunk 1,000 fontba, hogy az ön heréi szögletesek. Az igazgató elképed, de gondolja, hogy ilyen könnyen még nem keresett pénzt, ezért beleegyezik. Jó, mondja a lady, akkor, holnap 10 órakor az ügyvédemmel megjelenünk és eldöntjük a fogadást. Másnap az igazgató izgatottan várja a ladyt, előtte azért biztos, ami biztos alapon leellenőrzi a dolgot. Megérkezvén a lady kéri, hogy had tapintsa meg a heréit, hogy meggyőződjön a valóságról. Természetesen minden rendben van, a lady szó nélkül átadja az összeget. Az igazgató nem tudja megállni, hogy ne kérdezze meg. Drága asszonyom, mi volt ebben az üzlet önnek, hiszen nyilvánvaló volt, hogy veszíteni fog. Az igaz, feleli a lady, de fogadtam 10,000 fontba az ügyvéd úrral, hogy ma délelőtt 10 órakor a markomban tartom az Angol Bank igazgatójának a heréit.

A pub-ban: A pubokat, tekinthetjük Anglia egyik jelképének. Fantáziadús neveket adnak nekik. Az első pub neve, amiben voltam: „Painted Lady”, ahol rögtön érdekes tapasztalatra tettem szert. Végigcsodálva a rengeteg csapolóhelyet, kiválasztottam a legszebb színű sört, majd belekóstolva, kiderült, hogy almabor / cider /, természetesen az összes többi csapból sört mértek.

Egy tipikus angol pub kívülről és belülről

Volt más kalandom is, egyszer úgy kértem sört a csapostól, hogy keverjen össze egy világos sört sötétbarnával. Helyi ismeretek híján úgy kértem, hogy: „ a pint of mix please”. Később olvastam egy Angliában élő magyar hölgy könyvét, melyben az általános útmutatások mellett, szó volt a pub-ban használatos kifejezésekről is. Helyesen, tehát úgy kellett volna kérnem, hogy” a pint of half and half please”. Na legközelebbi utam során, büszkén, mint aki már igazi angolként is tud sört rendelni, a fenti módon kértem. A csapos: „what?”, gondoltam biztos bevándorló és még nem ismeri a helyi szlenget, ezért szép lassan elismételtem a kérésemet, hogy ő is megértse. Nézett rám, majd kis idő múltán látszott a szemén a megvilágosodás: „Oh, you want a mix.”

Aki nagyon szomjas és nem akar állandóan rendelni, kérhet, egy „beer tower”-t is.

A pubokban étkezni is lehet, a kisebb helyeken csak snack-et, nagyobb puboknak van külön étterem részük is, ahova a rendelt italt utánad viszik. Feleségemmel történt meg, hogy meleg sört kapott / ez is angol specialitás /, szerette volna elveszíteni, de a pincér mindenhová utána vitte.

A gyorsétkezdék speciális kínálata a „fish and chips”, de a kergemarhakór idején lambburgert is kínáltak / birkaburger /, ami azért volt meglepő, mert a fertőzés eredeti alanyai a birkák.

Londoni nevezetességek: A Piccadilly Circus: Egy londoni városnéző sétát érdemes a Picadilly Circus-nél kezdeni, innen szinte minden elérhető közelségben van.

A Piccadilly Circus nappal és esti fényben

A Soho: A Piccadilly-ről egyik irányban elsétálhatunk a Soho-ban, ami elsősorban szórakoztató negyed, színházakkal, éttermekkel, pubokkal, és természetesen erotikus szolgáltatásokkal.

A Leicester Square az Odeon mozival és Chaplin szoborral

Londoni telefon

A Chinatown

A Soho Az angol nőkről: Őszintén meg kell mondani, az angol nők nem szépek, a magyar lányoknak a nyomába sem érhetnek. Ha látsz az utcán egy szép nőt, az valószínűleg turista. Gyakorlati tapasztalatot nem szereztem, de az alábbi kis párbeszéd azért jellemző: „Bíró: /szigorúan / Vádlott, nem szégyelli magát, megerőszakolt egy halott nőt.

Vádlott: /döbbenten / Halott volt? Bíró úr, én azt hittem, hogy angol. „

A Piccadilly-ről, néhány perces sétával eljuthatunk a Buckingham Palace-hoz, ahol megnézhetjük a hagyományos őrségváltást. Az angol túlzásokra jellemzően, még a lovakon is „láthatósági mellény” van.

A Pall Mall lovas őrsége

Mint tudjuk, a lónak négy lába van, de baleset azért előfordulhat

A St. James Park bejárata és kedves lakói

Westminster: Westminsterben található a Parlament. Ez a világ egyik legrégebbi demokráciájának központja, amelyet a „parlamentek anyjának” is neveznek. A Big Ben (Nagy Béni) a londoni Westminsterpalota toronyórájának harangja. Eredetileg ez a harang elnevezése volt, ma azonban a hivatalosan St. Stephan’s Tower-nek nevezett tornyot, mindenki csak Big Ben-ként ismeri. A Parlament a Westminster- apátsággal együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.

A Parlament a Big Ben-nel

A Westminster Abbey kívülről és belülről A Da Vinci Code című regény megjelenése óta jelentősen megnőtt az érdeklődés a Westminster Abbey iránt, külön turistautakat szerveznek a regényben szereplő nevezetes helyszínek látogatására, ezért nagy a tolongás Isaac Newton síremléke előtt. Aki nem tudja az összefüggést, olvassa el a regényt.

Isaac Newton síremléke

A Trafalgar Square, Nelson admirális emlékoszlopával

A Harrods áruház

A London Eye és a kilátás

A Tower, a Themze partján épült erődítmény, melynek az építését Hódító Vilmos rendelte el 1078ban. Az épületegyüttes, az idők során erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, és csillagvizsgáló is volt. Jelenleg a Towerben őrzik a brit koronaékszereket. Az 1894ben épült hídnak, a Tower Bridge-nek, nincs történelmi kapcsolata az erőddel.

A Tower őreit, akiket Yeomen Warder-nek, vagy a köznyelvben, Beefeater-nek, azaz, marhahúsevőknek neveznek, egyben idegenvezetők is és maguk is turistalátványosságnak számítanak.

Az őrök minden este végrehajtják a Kulcsok Szertartását, és a tornyot bezárják éjszakára. A Tower ünnepélyes bezárását, 1340 óta mindennap végrehajtják. Még egy német bombatámadás alatt is végigcsinálták a ceremóniát.

Az erődítmény udvarán hollókat láthatunk, mert a legenda szerint addig áll fenn az angol királyság, amíg hollók laknak a Tower-ben. Azért, hogy a királyság fennmaradását biztosítsák, a Tower őrei közül egy, hivatalosan is felel a hollókért. II. Károly egyszer elrendelte az elköltöztetésüket, mert letojták a csillagvizsgáló távcsöveit, de végül a csillagvizsgálót költöztették el Greenwich-be.

Kísértetek: azt mondják, hogy Boleyn Anna királynő, akit VIII. Henrik felségárulással vádolt, és lefejeztetett, néha a torony körül sétál, hóna alatt a levágott fejével. Mások szerint, a szintén itt kivégzett Howard Katalin szelleme kísért.

A legenda szerint a beefeater gin is, az őrködő úriemberekről kapta a nevét. Ugyanis a Tower mellett üzemelt egy szeszfőző manufaktúra mely a nemes borókapálinkát állította elő. Az itt dolgozók látták, hogy az őrszemek gyakran kaptak marhahúst fizetésük kiegészítéseképpen, és ezért elkezdték maguk között beefeater nek hívni őket. A hangzatos és akkora már jól ismert név ötletet adott a gin-főzőknek és a jobb eladás reményében elnevezték Beefeater-nek a borókalöttyöt. Így alakult ki a mai napig méltán kedvelt Beefeater London Dry Gin neve!

A Tower Bridge Rengeteg nevezetességet lehetne még Londonból bemutatni, de ennek a kis útibeszámolónak a keretében képtelenség erre vállalkozni. Elég csak utalnom a City-re és a St. Pál katedrálisra, a Hyde park-ra, a Madame Tussaud panoptikumra, és még sorolhatnám.

A város megismerésére, legalábbis nagy vonalakban, a legjobb módszer, ha részt veszünk egy buszos városnézésen, és egy Themze-i sétahajózáson, majd sietve betérünk egy pubba.

Egyébként az utcák koszosak, a metro zsúfolt és lehangoló. Itt is élnek szép számmal hajléktalanok, ha reggel elszállítják a szemetes konténert, előtte megkopogtatják, hogy nem alszik-e benne valaki.

Ha sétád során hosszú, kanyargó sorokat látsz, ott valószínűleg kedvezményes árú színházjegyet lehet kapni.

Londonról készítettem egy kis videó összeállítást is, melyet szíves figyelmetekbe ajánlok: http://www.youtube.com/watch?v=UAvUgRPpgIQ

A vidéki Anglia Coventry: Néhány szó a városról: A II. világháború történetéből ismert, hogy a németek megtorlásként, szinte porig bombázták ezt az elsősorban autóiparáról nevezetes várost, melyet csodálatosan újjáépítettek, de néhány helyen, mementóként, meghagyták a romokat.

A Coventry-i székesegyház romjai és az új templom belseje

Még néhány szó a városról: A belvárost leszámítva az utcák és a házak teljesen egyformák. A házak kétszintesek, kis előkerttel, a földszinten van a nappali és a konyha, és a nappaliból ki lehet menni a hátsó kertbe, ami kb. 60-80 négyszögöl. Az emeleten három szoba és a fürdőszoba található. Ezek a házak annyira egyformák, hogy amikor Anglia belépett a II. világháborúba, és leszedték az utca névtáblákat, valamint a házszámokat, ezért a már Angliában lapító német kémek közül, sokan nem találtak haza.

Enfield: Enfield, London legészakibb kerülete, régen egynapi járóföldre volt Londontól, ma elérhető a Piccadilly line-nal. Érdekesség, hogy itt szerelte fel a Barclays bank a világ első ATM-ét. Az enfieldi ipari zónában található gyárunkhoz sokszor ellátogattam, sok nyakas angollal vitatkoztam, változó sikerrel.

Leicester: Leicester, Leicestershire székhelye a Soar folyó partján fekszik. A rendkívül színes város római-korba visszanyúló múltja, a jelenlegi nyüzsgő bárok, az árkádok, bevásárlóutcák, butikok, üzletláncok és különleges boltok tarka egyvelege. A város más értelemben is elég színes, hiszen az első olyan város, ahol az indiaiak és a muszlimok száma meghaladta az angol fehér lakosság számát. A leicesteri gyárban is sokszor megfordultam, érdekes módon itt nagyobb kreativitást tapasztaltam.

Leicester központja

Leicester környékén nagy hagyománya van a rókavadászatnak, bár érdekes módon a helyi focicsapatot is „Rókák”-nak nevezik. Viszonylag sok földesúri kastély most szállodaként működik, egyikben volt szerencsém eltölteni néhány éjszakát. Fantasztikus környezet, komornyiknak öltözött pincérek, lobogó tűz a kandallóban, az étterem bejáratánál páncélos vitéz. / meglepetésemben majdnem köszöntem neki /

Rothley Court Hotel

Az ismétlődő szakmai utak mellett volt alkalmam meglátogatni Anglia néhány nevezetes helyét is.

Stonehenge: A Salisbury-i síkságon található kőépítményt 5000 évesre becsülik, eredeti rendeltetéséről nincs egységes álláspont, de legtöbben templomnak, vallási helynek tartják. A hatalmas kőtömbök titka nem csak a tudósokat vonzza, turisták százezrei keresik fel évről évre ezt a kultikus helyet. Csillagászati érdekesség, hogy a nyári napforduló idején a Nap a Sarokkő és egy másik kő között kel fel.

Stonehenge máig őrzi a rejtélyét. Akit érdekel a titok egy lehetséges magyarázata, annak érdemes elolvasni Bernard Cornwell : Stonehenge című könyvét.

A Stonehenge sziklái Bath: Nagy-Britannia egyetlen természetes melegvizes forrását már a rómaiak élvezhették. A várost a Világörökség részévé nyilvánították, ahol a római fürdők mellett megcsodálhatjuk Royal Crescent épületeit is.

A római fürdő és a félhold alakú paloták

Warwick: Ha igazi angol kastélyt szeretnénk látni Warwickba kell menni. A hatalmas bástyáról és erődfalakról gyönyörű panoráma tárul elénk a vár környékére és Warwick városára. A fegyveres őrségen kívül, a várat pávák is őrizték, ha idegent láttak hangos rikoltozással alarmírozták az őröket. A várbörtön és a kínzókamra láttán rögtön kiveri a víz, az embert. A főúri nagyterem a viktoriánus idők fényűző gazdagságát jelképezi.

Kilátás a vártoronyból

Őrségben még a nőkre sem nézünk

Stratford: Itt született és itt nyugszik a költőóriás William Shakespeare és itt lép fel a Royal Shakespeare Company is. Érdemes megnézni az Anne Hathaway’s Cottage-t amely Shakespeare feleségének volt az otthona. A korabeli bútorokkal berendezett angol vidéki házban sok érdekességet láthatunk. A hosszú, tölgyfa étkezőasztal középső harmada elfordítható, így amikor befejeztek egy fogást, a maradékot középre tolták, majd megfordították és az étel leesett az asztal alatt heverő kutyák számára, a felső részére, pedig lehetett hozni a következő fogást.

Stratfordi utcarészlet

Anne Hathaway’s Cottage

York: A nagy múltú város számtalan látnivalót kínál, természetesen mindent megelőz a történelmi katedrális megtekintése.

Az év minden szakában zajlik itt az élet, különböző témák szerint összeállított útvonalak mentén, / templomok, étel-ital, folyópart római örökség, városfalak stb. / várják a felfedező kedvű turistákat.

Bármikor járunk erre, biztosan látunk valami vidám mulatságot.

Táncosok a katedrális előtt

Wales:

A változatosság kedvéért érdemes, egy kirándulás erejéig, átruccanni a tündéri Llandudno nevű walesi városkába, mely egy gyönyörű panorámájú félszigeten fekszik.

„hadd látom úgymond mennyit ér a walesi tartomány”

Egyébként Walesben található a leghosszabb nevű település, aki egy levegővétellel, nyelvtörés nélkül ki tudja mondani, jelentkezhet nálam egy pint Guiness sörre.

A név: Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch (Wales) Két amerikai turista Walesben kirándulgat. Megállnak ebédelni Llanfacwyrnirbwlantyslioggich-ban és egyikük, azt kéri a pincérlánytól: - Mielőtt rendelünk, segítene eldönteni a vitánkat? Megtenné, hogy lassan, tagoltan kimondaná a hely nevét, ahol vagyunk?

A lány odahajol, és szótagolva elmondja: - Bööör-ger-kiiiiing.

Angliát, különcségével együtt, megszeretni egy perc is elég, de felfedezni egy élet is kevés. Ha megkérdezel egy angolt, hogy mit eszik vacsorára, biztos, hogy azt mondja, hogy „I will have some take away”, ami azt jelenti, hogy egy elvitelre berendezett étteremből rendeli meg a vacsorát.

Isten óvja a királynőt és országát, meg természetesen a turistákat.

A királyi párnak is lehet rossz napja

GOD PRESERVE our QUEEN! Anglia 1992-2009