Egy igaz magyar hazafi emlékezete

Dr. Kómár Gyula a gazdák mellett a kollégák patrónusa is volt

Az Állatorvostudományi Egyetemen huszadik alkalommal rendezték meg február 4-6-ig a Kómár Napokat, melynek online elõadásaira 250-en regisztráltak. A továbbképzés keretében adták át a Kómár-díjat és emlékplakettet Dr. Koleszár István állatorvosnak. Az esemény résztvevõit köszöntötte Dr. Sótonyi Péter rektor, aki egyetemtörténeti dokumentumot vett át a névadó sebészprofesszor unokájátó Dr. Kómár Gyulától. l, B. G. Az 1904-ben Aszódon született Dr. Kómár Gyula életérõl több regényt lehetne írni. Állatorvosi oklevelét 1928ban szerezte, majd a következõ évben doktori diplomát kapott. Az Állatorvosi Fõiskolán Berrár Mihály klinikáján kezdett dolgozni. Egy évig Bécsben tanult. 1934-ben megvált a fõiskolától. Gyomán járási állatorvosként, késõbb fõállatorvosként mûködött. 1945-ben Csongrád vármegye fõállatorvosa lett. 1948-tól 10 évig ismét Intézményünkben dolgozott, a Sebészeti Klinika élén. 1958-tól 1968-ban bekövetkezett haláláig a Ceglédi Állatkórházat igazgatta. A Magyar Állatorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete az ezredfordulót követõen indította el a Kómár Napokat továbbképzõ elõadásokkal és az évente átadott Kómár-díjjal. Az újra önállóvá vált Állatorvostudományi Egyetem 2016 õszén csatlakozott az alapítókhoz. Az idei ünnepségen Dr. Kómár , az unoka, a Vadaskerti Állat-Gyula orvosi Ambulancia állatorvosa azt a kéziratot ajándékozta az Egyetem könyvtárának, amelyben nagyapja megmagyarázta, hogy miért nem tudta elfogadni a számára 1948-ban felajánlott dékáni tisztséget. Dr. Sótonyi Péter az ajándékot megköszönve megígérte, hogy annak méltó helye lesz az Egyetem könyvtárában. Hozzátette, ha valaminek helye van az egyetemen, az pontosan ez az esemény. Komár professzor példakép az állatorvosok és az ifjúság számára; emlékével minden nap találkoznunk kell! A t i s z t e le t b e l i Kómár-díjas egyetemi vezetõ ezután arról beszélt, hogy Kómár Gyula Gyomán és Orosházán a gazdák mellett a kollégák patrónusa is volt. Emberi nagysága abban is megmutatkozott, hogy a második világháborúban az aszódi tábori kórházban napi 18-20 órán át végezte a humán mûtéteket. 1948-ban egyhangúlag támogatták megválasztását a Sebészeti és Szemészeti Tanszék élére. Hihetetlen szorgalommal végezte a feladatát, emellett a kutatásban és a könyv- és jegyzetírásban is példát mutatott. Igaz, mire a könyvei megjelentek, már nem volt az Egyetem dolgozója. Két évvel a tanszékvezetõi megbízás elnyerése után felkérték dékánnak, de ezt elhárította. Levelében a következõt írta: „Magamat felkészületlennek és alkalmatlannak tartottam, és hogy végül mégis ide kerültem, annak egyedüli oka, hogy beláttam, nincs választék az állatorvos karban, aligha akadna alkalmasabb ember nálam a sebészet tanszék vezetésére. Elvállaltam és ma, két év után még inkább látom, hogy olyan tanár, amilyennek én fiatalon megálmodtam magamat, és amilyen talán a másfél évtizedes kiesés nélkül valóban válhattam volna, sohasem lehetek már. (…) Régi megérzésem, hogy olyan feladat ellátása, amelyrõl eleve tudjuk, hogy képtelenek vagyunk rá, felelõtlenség." Kómár Gyula igaz magyar hazafi volt, folytatta Dr. Sótonyi Péter. Az 1956-os forradalom minden napján az egyetemen végezte a munkáját. A forradalom leverése után elõadását tartva azt mondta a hallgatóknak, hogy az elmúlt hónapok eseményei felett nem mehetünk el szó nélkül. Felállva emlékeztek azokra, akik a szabadságért az életüket áldozták vagy hazájuk elhagyására kényszerültek. Ezután még kinevezték a hallgatók forradalmi viselkedését elbíráló bizottság elnökének. Õ azonban nem volt hajlandó részt venni a megtorlásban, a jelentését nem fogadták el és azonnali hatállyal elbocsátották az Egyetemrõl. Mint Dr. Fehér Dezsõ professzor írta: egy nagy ívû pálya kettétört, de a gerince egyenes maradt. A tanyavilágba került, majd egy évvel késõbb állt a ceglédi állatkórház élére, ott születtek meg a könyvei, s fejlesztette a hazai állatkórházak hálózatát. Életének ebben a fejezetében nemcsak õ, hanem kollégái is egymás versenytársait képezték ki. Dr. Sótonyi Péter bejelentette, 2023ban az Egyetem Dr. Kómár Gyula mellszobrának felállítását tervezi. Az ünnepség a Kómár-díj átadásával ért véget. – Egész életemben azzal foglalkoztam, amivel szerettem. Sokak vágya ez; nekem sikerült elérnem – köszönte meg az elismerést . Dr. Kerényi János