Turista Magazin 2023 április

HISTÓRIA

ÉVSZÁZADOS ROMOK A CSERHÁTI ERDŐK MÉLYÉN TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

KÉT KERÉKEN

KALANDOZÁS AZ ALFÖLD ÉSZAKNYUGATI CSÜCSKÉBEN

2023. ÁPRILIS › ÁRA: 1190 Ft

2023. ÁPRILIS

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

TOP 10

TÍZ SZUPER TÚRA A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN JELVÉNYVADÁSZ

KÁLVÁRIAJÁRÁS A BÖRZSÖNYBEN METEO

SZÍNPOMPA AZ ÉGEN

ZÖLDHULLÁM

A TERMÉSZET VADVIRÁGAI

FÓKUSZBAN A TERMÉSZET

UTAZÁS AZ APRÓ LÉNYEK MESÉS VILÁGÁBA

Féléves előfizetéssel 4990 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

Féléves előfizetésed mellé dísznapraforgó vetőmaggal kedveskedünk.

Lazúrcinege - Cyanistes cyanus

I

I I

E L Ő S Z Ó Nyüzsög körülöttünk az élet

Mindig is imádtam a makrofotókat, mert ezeken még a közönséges házilégy is úgy fest, mintha egy másik galaxisból csöppent volna ide. Elképesztő formákat, alakzatokat, színeket és „technikai megoldásokat” figyelhetünk meg azokon a kis lényeken, amelyek legtöbbször csupán egy-egy alig észrevehető foltocskának látszanak a padlón, a falon vagy éppen a mennyezeten csüngve. Ujvári Zsoltnak hála most jó pár gyönyörű makrofotó került a magazinba, mellé pedig egy olyan élettörténet és filozófia is, amely példamutató lehet a legtöbb természetjáró számára. A gigantikus méretekben látható ízeltlábúakon túl készültünk még egy csokor tavaszi virággal – szó szerint –, és szokásunkhoz híven összeszedtünk egy rakás szuper túratippet, valamint felkeresni érdemes helyet, hogy rajtunk ne múljon a tavaszi kirajzás.

Nógrádi Attila főszerkesztő

Címlapfotó: Ujvári Zsolt: Dán kérész pihen egy pajzsika levelén Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Dömsödi Áron (szerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Rácz Attila (olvasószerkesztő), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; e-mail: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két keréken), Gaál Nikolett (Meteo), Német-Bucsi Attila (Túrakártyák), Argalász Péter, Makrai Kornél, Jakab Éva és Bánhidi Árpád (MTSZ-híradó)

Magazinunk a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága támogatásával jelenik meg.

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, w wkészülnek. w.t u r i s ta m a g a z i n . h u | 3 ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból

8 30

42

18 Tartalom 6 8 18 30 42 48

54

54

72

62 72 80

62 4

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

87

MTSZ-HÍRADÓ JELVÉNYVADÁSZ

Kálváriajárás a Börzsönyben

TOP 10

Tíz szuper túra a Budapest környéki hegyekből

FÓKUSZBAN A TERMÉSZET

Interjú Ujvári Zsolt természetfotóssal

HISTÓRIA

Évszázados romok a cserháti erdők mélyén

METEO

Színpompa az égen

TÚRAPRAKTIKA

Erdei menedékek a Cserháttól a Bükkig

ZÖLDHULLÁM

Tavaszi virágözön

KÉT KERÉKEN

Kalandozás az Alföld északnyugati csücskében

TUDÁSTÁR

A klímaváltozás a kullancsokra is hatással van

TÚRAKÁRTYA

Az Aggteleki-karszt zegzugos világa Szerről szerre a „Szala” mentén

a m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i Oktatási szakmai műhelysorozat Az oktatási bizottság szervezésében elindultak az oktatási szakmai műhelyelőadások. Az MTSZ megújuló képzési rendszerében fontosnak tartjuk az oktatók felkészítését. A januári oktatási szakmai napon ismertetett úton haladva szakmai műhelyt hoztunk létre oktatók részére, amelynek keretében a képzésvezetők, illetve központilag az MTSZ oktatási bizottsága is előadásokkal, beszélgetésekkel biztosítja a túravezető-képzésben oktatási tevékenységgel részt vevők fejlődését és a közös gondolkodást.

Az első előadást Németh Imre, a TVOSE oktatója tartotta Hivatásunk a polihisztorság címmel március 9-én, sorra véve a túravezetőkkel szembeni elvárásokat, valamint azt, hogy egyáltalán oktatható-e a túravezetés. Az előadás-sorozat április 12-én a dél-dunántúli oktatói közösség előadásával folytatódik pedagógiai és módszertani témákban.

Lezárult a jelzésfestés-pályázat A kiírásában szereplő április 3-i határidő előtt, már március 20-án lezártuk az idei jelzésfestés-pályázatot, ugyanis a beérkezett tervek alapján elértük a keretösszeg felső határértékét. A korábbi években előfordult, hogy pótpályázattal is tudtuk szolgálni a nagyfokú érdeklődést, ezúttal azonban már a kiíráskor is hangsúlyoztuk, hogy a megváltozott gazdasági környezet miatt az idei év rekordrövid pályázati időszakot és korlátozottan befogadható kilométereket hozott.

Az eddig feltöltött szakaszok feldolgozása – turistaszakmai indokoltság, előzetes igényfelmérésben jelzett vállalás, a legutóbbi felújítás óta eltelt idő, korábbi években elvégzett munkák minősége alapján – folyamatban van.

Május 15-ig minden pályázót e-mailben értesítünk az elbírálás eredményéről.

Fotó: MTSZ

Emlékkő Thuróczy Lajos tiszteletére Márciusban emléktáblával ellátott díszkövet helyeztünk ki Dobogókőn, a Báró Eötvös Loránd menedékház előtti réten. A kő egy kislevelű hársfa mellett kapott helyet, amelyet még tavaly szeptemberben, a 34. Természetjárók Napján ültettek a rokonok és az MTSZ elnöke a 2021 decemberében elhunyt tiszteletbeli elnökünkre emlékezve.

6

Fotó: MTSZ

| w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Köszönjük minden pályázónak, hogy vállalják a jelzésfestéssel járó komoly fizikai munkát, jelentős mértékben hozzájárulva ezáltal az átlátható, rendezett turistajelzés-rendszer fenntartásához!

A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 óta írja ki jelzésfestés-pályázatát azzal a céllal, hogy a hazánkban található gyalogos turistautak megrongálódott, elkopott és hiányos turistajelzései felújításra kerüljenek.

Lezajlott az idei első tagsági találkozó A jelentkezők által előzetesen megküldött kérdések és javasolt témák összesítése alapján többek között a természetjáró képzésekről és a tagsági támogatási lehetőségekről beszélt Stramszky Judit szakmai igazgató március 4-én.

dokumentumai kerültek/kerülnek kidolgozásra.

Fotó: MTSZ

A tizenhárom tagszervezet képviseletében jelen lévő hallgatóság az online tagsági találkozón megtudhatta, hogy az önkéntesekből álló oktatási bizottság elsősorban a gyalogos szakághoz kapcsolódó természetjáró képzések, oktatási és vizsgakövetelményeinek kidolgozásán munkálkodik. Egyrészt országosan erre van a legnagyobb igény, illetve ezen a területen van szakmai tudás és tapasztalat a jelenlegi bizottságon belül és az Országos Központban. A megújított oktatási szabályzat alapján 1% ado_TM200x130 mm.pdf 1 2022. 02. 10.

10:40 eddig a gyalogos túravezetői és útjelző-vezetői oktatás

A találkozó másik kiemelt témája az MTSZ tagsága, azaz a civil szervezetek számára elérhető támogatásokról szólt. A szövetség idén a jelzésfestés-pályázat keretében tud az elvállalt és elvégzett turistaút-felújítási munkákért „cserébe” anyagi segítséget nyújtani a tagszervezeteinek, emellett folyamatosan keresi a további támogatás lehetőségeit. Felmerült, hogy a szövetség hamarosan megújuló honlapján a civil pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást gyűjtőoldal is segíthetné.

Szóba kerültek még a tagság számára igénybe vehető, a szövetség által biztosított kedvezmények, amelyek jelenleg a TEKA-kártyával és a turistashopos kedvezménykóddal érhetőek el legkönnyebben.

jelvényvadász

​K álváriajárás Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

8

|

Szenvedésről szó sincs, ájtatosságról is csak annyi, amennyit mi viszünk bele, ugyanakkor ez a börzsönyi keresztekhez elnavigáló jelvényszerző túra bemutatja számunkra a táj kevésbé ismert és hangulatos részeit.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Börzsönyben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

jelvényvadász z a túramozgalom még 2015 őszén született. Jómagam akkortájt minden börzsönyi túrára mozdultam, de bevallom, ez a kálváriás tematika elsőre nem nagyon hozott lázba. Jelvénygyűjteményemből azonban ez az ereklye sem hiányozhatott, így nekiveselkedtem a dolognak, majd hamar beláttam, hogy a Kálváriák a Börzsönyben sokkal többről szól holmi keresztgyűjtögetésnél. A túra igazolófüzete ugyanis nem csupán a 14, zömében a hegység peremén található helyszín felkeresésében segít, hanem túraajánlataival eldugott és mesés tájrészletekhez kalauzol el, amelyek tovább színesítik a hegységről kialakított képünket. Meleg szívvel ajánlom ezeket a remek túrautakat, melyek vallásos attitűd nélkül is remek programot ígérnek a börzsönyi értékek felfedezőinek.

E

A kálvária melletti Trianonemlékműtől csodás kilátást élvezhetünk Zebegényre és környékére

1. Panorámákkal a Dunára

fölé emelkedő Kálvária-domb dunai panorámával megfestett stációit és az itt álló kápolnát.

A városból a kék kereszt jelzéseken kapaszkodunk fel a Köves-mező csodás kilátópontjához, ahonnan a Dunakanyar egyik leglátványosabb képe tárul elénk, központjában a visegrádi Várhegy markáns kúpjával, rajta egyik legszebb erősségünkkel.

405 m szintemelkedés) A festői Duna-parttal bíró Nagymarosról indítjuk keresztutakból álló változatos tematikánk bejárását, ami első alkalommal Szobig tart, és számos látnivalóval és élménnyel gazdagít. Itinerünk először a pompás Szent Kereszt felmagasztalása templomot, majd a plébániakertet megkerülve veszi célba a város

Még teljesebb panorámát élvezhetünk a szomszédos Hegyes-tető Julianus-tornyából, ahová a kéktúrán tehetünk kitérőt, feltéve, ha nem riadunk vissza a hegytetőre vezető meredek kaptatótól. A kék kereszten maradva, mondhatni, átvágunk a Dunakanyart megformáló földnyelven, amit kényelmes erdei ereszkedésben teszünk egészen Zebegény határáig. Itt rö-

 (Nagymaros–Szob, 15 km,

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nagymarosról indulva a Dunakanyar panorámája egészen a Köves-mezőig kísér minket (balra), a szobi Kálvária-kápolna belseje (jobbra)

Fotó: Gulyás Attila

vid kitérővel érdemes ellátogatni a Kós Károlykilátóhoz, mielőtt megcsodáljuk a zebegényi kálvária öntöttvas stációit. A kápolnával végződő keresztút tőszomszédságában találjuk a Trianon-emlékművet, ahonnan szerpentines lejtmenetben érkezünk meg az idilli település főterére, melynek legfőbb dísze a szeces�sziós stílusban épült Havas Boldogasszonytemplom. Zebegény minden évszakban festői környezetet és kényelmet ígér az erre járóknak, így nem csoda, ha kicsit elidőzünk, mielőtt felkaptatnánk a település északi határában elnyúló Malom-hegy panorámás platójára.

A szántókkal szegélyezett dombtetőről elsősorban Esztergom irányába élvezhetjük a Duna, illetve a visegrádi hegyek megkapó lát-

Bernecebaráti kőfallal kerített Nagyboldog­ asszony temploma közelében két hármas ­keresztet is begyűjtünk

1. túra A stációk kialakítása, művészi koncepciói nagy változatosságot és kreativitást mutatnak

ványát. Miután részben egy tanösvényt követve elértük a sípályát, leereszkedünk a régi nosztrai útra, ahonnan jelzetlen, csendes földutakat követve hágunk fel a Szob feletti hegyoldal gyümölcsöseihez, melynek lankája újfent kilátást enged a csodás környezetre. Természetesen Szob kálváriáját is érintjük, amelyet a település délkeleti oldalán a Duna-part és a vasút közelében találunk. A domborműves stációk kápolnában végződnek, melynek érdekessége, hogy két oldalról 25-25 lépcsőfok vezet fel a tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Dunára, a dömösi hegyekre, az esztergomi Szamár-hegyre és a Hideglelős-keresztre. Érdemes a túrát a közeli vízparton befejezni: a révállomásnál büfék nyújtanak frissítési lehetőséget.

2. Bernecei körmenet  (Bernecebaráti, 27 km,

560 m szintemelkedés) Egyetlen körtúránk kiindulópontja a Börzsöny északnyugati oldalán fekvő Bernecebaráti, ahol a település palóc lakóházai mellett például a Huszár-, illetve Szokolyi-kastély és a Templomhegyen álló erődített szentély szolgáltat látnivalót. Mielőtt mindezeket – a kálváriával együtt – közelebbről is megcsodálnánk, teszünk egy nagyobb túrakört a börzsönyi rengetegben, amit a kék kereszten, majd a Börzsönyi Kéktúra jelzésein kezdünk meg keleti irányban.

A hegyoldalban sok nyílt résszel, csalitos, fiatal erdő mentén emelkedünk a Csitári-keresztig.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

jelvényvadász

Innen már szintben haladunk tovább, mígnem az Ötholdas-mezőtől leereszkedünk a Zöld-mál vadregényes oldalában egészen a Nagy-völgybe, ahol a hangulatos Kalakocs-pataki pihenőnél szusszanhatunk egyet. A Nagy-völgyben több remek piknikezőhelyet is találunk, mielőtt az erre vezető Mária-útról letérve a sárga keresztre, felkaptatnánk az Ozmotringra.

Az erdő fái alatt katonák és egy kanász tragédiájának keresztjei kísérik utunkat, mígnem a hos�szas emelkedést követően a Varjas-pihenőnél elérjük a börzsönyi Hegyhát gerincét. A hosszú kaptató utáni pihenőt követően a sárga úton fokozatosan beereszkedünk a kemencei Nagyvölgybe, amelynek aszfaltcsíkja a település határától kezdődően sorra végigvezet minket

A Varjas-pihenő a Hegyhát gerincen (balra), a kemencei kálvária domb­ oldalában bújik meg a Szent Sír-kápolna (jobbra)

2. túra Kemencén a Múzeumvasút nem csak a vonatozásról szól.

Kiállító­terében hely­történeti érdekességeket is láthatunk

Kemence turisztikai élménypalettáján. Ifjúsági táborok, strand, panzió, kisvasút és látványos ipar-, illetve helytörténeti kiállítás hív minket hosszabb megállóra, mielőtt begyűjtenénk a tematikánkban szereplő kemencei kálváriát. Ez a keresztút a község északi részén, pincék mentén kapott helyett, kilátással a falu házaira és az Ipoly menti sík tájra. A Szent Sír‑kápolnától kezdődő és három kereszttel végződő kálváriát észak felé, a kék jelzéseken hagyjuk el az áradásairól híres Kemence-patakot kísérve.

Az egykori víztározó, majd pincék mentén érünk vissza Bernecebarátiba. Túránk végén még várnak ránk a helyi nevezetességek és két kálvária is. Az elsőt annak a temetőnek a közelében találjuk, ahol többek között az első újkori olimpián, az 1896-os athéni játékokon 100 méteres síkfutásban bronzérmet nyerő olimpikon, Szokoly Alajos, illetve a híres nógrádi betyár, Sisa Pista is nyugszik. A második kálváriát a Templom-hegy túlsó végén, a középkori fallal körülvett festői Nagyboldogasszony-templom után pillanthatjuk meg, melynek hármas keresztjétől már csupán pár lépés választ el minket a falu központjától.

3. Dél-börzsönyi tájakon

 Márianosztra–Kismaros, 27 km,

Fotó: Gulyás Attila

12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

865 m szintemelkedés A Börzsöny egyik legszebb kálváriája, amelyet még a nosztrai pálos szerzetesek alakítottak ki a 18. században, Márianosztra határában látható. A 16 stációból álló keresztutat hárs­

fa­­matuzsálemek szegélyezik, a dombtetőn álló barokk kápolnától pedig szép kilátás tárul elénk a környék hullámzó vulkáni formáira. Az egyik ilyen jellegzetes hegykúp a nevéhez hű Kopasz-hegy, melynek festői panorámáját mi is megcsodáljuk, mielőtt a Bükkös-árok és Bezina-völgyön keresztül

Kilátás is vár minket a kóspallagi kálváriánál

Túránk egyik legvarázslatosabb helye a márianosztrai Kálvária-hegy

felérünk Nagyirtáspusztára. Innen akár hangulatos kisvasutazással is beereszkedhetünk Kisirtáspuszta csendes völgykatlanjába, ahol turistaházak fokozzák az erdei idillt. Visszafordító pontunktól az Érsek-tisztás érintésével vesszük célba következő állomáspontunkat, a kóspallagi kálváriát. Az ide tartó erdei túra felés lejtmenetet és patakátkeléseket is tartogat.

A végén a kéktúra jelzésein érünk fel a keresztút tetejét jelző hármas kőkereszthez, ahonnan rálátunk a hangulatos, déli fekvésű falura.

Miután a templomot is érintve átgyalogolunk a falun, érdemes felkapaszkodni a település déli határában magasodó Mocsár-hegy (ahol a Tűzoltófa is áll) panorámás oldalába. Innen nem csupán a festői fekvésű községre, hanem a Börzsöny központi vonulatára is rálátunk.

Továbbra is délnek tartunk a sárga jelzésen, követve a gyakran mocsaras környezetet teremtő

3. túra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

jelvényvadász

A Kálváriáról és a stációkról A Kálvária azt a Jeruzsálem határában álló ókori kivégzőhelyet (Golgotahegyet) jelöli, ahol annak idején Krisztust is keresztre feszítették. A magyar Golgota elnevezés a héber gulgólet szóból ered, melynek arámi változata gulgóltá. A görög evangéliumi fordításokban kranion, a latinban pedig calvaria alakban maradt meg, ebből származik a mi kálvária szavunk. A szó jelentése: koponyák helye.

A középkorban sok keresztény zarándok látogatta a jeruzsálemi keresztutat, de mivel nem minden hívő kereshette fel a Szentföldet, a római Szentszék megengedte, hogy máshol is felállítsanak kereszteket és képeket, amelyek Krisztus keresztútjának jeleneteit ábrázolják.

A keresztúti ájtatosságnak a ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője.

Maga a kálvária Krisztusnak a Bibliában leírt kínszenvedéseit és kereszthalálát ábrázoló, tizennégy képből vagy domborműből (stációból) és három, rendszerint magaslatra állított keresztből álló sorozat, amelyet községek határában vagy temetőben szoktak elhelyezni. A kálváriák kialakítása, a stációk bemutatása igen változatos és látványos formákat ölthet.

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vallásos attitűd nélkül is művelődhetünk

4. túra

Az egyik legnagyobb stációegyüttest Nagyoroszi határában találjuk

Kis-Hanta-patakot, majd hatalmas szántókkal szegélyezett utunk a Száraz fák útelágazódásához vezet. A Gál-hegy és a Nagy-Morgó erdőtájban vezető szekérútját elhagyott hétvégi házak kísérik, majd a gerincen már ép épületek is felbukkannak, mielőtt lassú ereszkedésben megérkezünk Kismarosra. Feltűnik előttünk a község temploma, rálátunk a ciszterci nővérek Boldogasszony-monostorára is (ahol egyedi kálváriát alakítottak ki), de mi csupán egy 1897-ben állított, út menti keresztet érintünk, mielőtt a központban befejezzük a túránkat. Itt tehát nem jegyzünk fel kódot, de a monostor kálváriáját és parkját azért érdemes felkeresni.

4. A Börzsöny keleti végein  Nagyoroszi–Nógrád, 25 km,

570 m szintemelkedés Hazánk egyik legszebb vasútvonalán érkezhetünk meg Nagyorosziba. Az állomástól kicsivel több mint egy kilométerre, a piros, majd a tanösvény jelzéseit követve érjük el a hegység keleti szélén fekvő község kálváriáját. A stációk régen megkopott bádogképeket mutatnak, az új képeket a kápolnában tárolják, és csak a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén (szeptember 14.) szokták kihelyezni. A dombot elhagyva visszatérünk a piros jelzésre, majd fiatal erdőben enyhén emelkedő földutat követünk, a

zöldre váltva pedig a közelmúltban felújított, remek turistaházáról neves Pénzásáshoz kapaszkodunk fel. Innen már a Börzsöny saját kék útját követve, a legendás Kámor lábán tartunk déli irányba. Diósjenőig kényelmes ereszkedésben, elegyes erdőtájban telnek a léptek, majd az előttünk felbukkanó templom, illetve temető jelzi a település határát. Betérhetünk a faluba frissítőért, de a kálváriához innen a leggyorsabban a kékről leágazó sárgán juthatunk el. A diósjenői Kápolna-hegyen a régészeti feltárások szerint már az Árpád-korban is állt szentély, a ma látható egyszerű, kis kápolnát 1993-ban szentelték fel. A dombtetőn állva három keresztet, csodás panorámát és természetesen tematikánk kódját is megtaláljuk. Mezőgazdasági földek mentén földutakat követve érkezünk meg a Jenői-tó pompás

A nógrádi vár falairól a Magas-Börzsöny fenséges vonulatában gyönyör­köd­ hetünk Fotó: Gulyás Attila

5. túra

Diósjenő határában, félreeső helyen találjuk a kápolnát Fotó: Farkas Péter / termeszetjaro.hu

víztükréhez, ahonnan szintén mesés rálátást kapunk a börzsönyi hegyek füzérére. Továbbra is szántókkal kísért tájban gyalogolunk, mígnem elérjük a panorámás várromjáról neves Nógrádot. Semmiképpen se hagyjuk ki a romjaiban is tekintélyes méretű történelmi falakat, mielőtt ellátogatnánk a falutól kissé távolabb eső, fenyvessel takart Kálvária-dombhoz, ahol egy kis festői kápolna is áll. Utunkat a néhány száz méterre fekvő nógrádi vasútállomáson, a kéktúra jelzéseit követve fejezhetjük be.

5. Vissza a Dunakanyarba  Nógrád–Verőce, 22 km,

490 m szintemelkedés Egy Nógrádban töltött éjszakával akár össze is köthetjük az előző utunkat a soron következő túrával. Az előzőleg említett panorámás várélményt azonban semmiképpen se hagyjuk ki, mielőtt délkeleti irányban átgyalogolnánk a rendezett környezetéről, tavasszal rózsaszínben pompázó vérszilvafáiról ismert Berkenyére. Azt gondolhatnánk, hogy a csodás fekvésű község kálváriáját a település északi határában fekvő Kálvária-hegyen találjuk, de 1971‑ben az itt álló stációk átkerültek a temetőbe, 2000‑ben pedig modern bronz domborművek kerültek a régi, megkopott festett képek helyére. A domboldalban fekvő temető

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

jelvényvadász

Szendehelyen színpompás tűzzománc stációkban gyönyörköd­ hetünk

SZLOVÁKIA

Infók a jelvényszerzéshez A Kálváriák a Börzsönyben túramozgalmat a Börzsönyi Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) gondozza. A sikeres teljesítéshez 14 helyszínt kell felkeresni (a kihelyezett kód feljegyzésével igazolni) időkorlát nélkül tetszőleges sorrendben. Az egyesülettől 2000 Ft-ért megvásárolható igazolófüzetben öt részletes túraajánlat is olvasható, amelyeket nem kötelező lejárni, de érintik az összes kálváriát, továbbá számos egyéb börzsönyi látnivalót és érdekességet is felkeresnek. Díjazás: névre szóló emléklap, illetve kitűző (14 különböző kitűzőből lehet választani). További részletek a bthe.‌hu oldalon.

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kis táblákon a jobb beazonosíthatóság érdekében. Eredetileg vaslemezre festett képek voltak a kálvárián, ezek tönkrementek. 2000‑ben Bacsúr Sándor művésztanár tűzzománc képei kerültek a régiek helyére. Nem mes�sze a kálváriától rácsatlakozunk az Országos Kéktúra jelzéseire, és ezeket követve átgyalo-

Bernecebaráti–Kemence Nagyoroszi–Nógrád Márianosztra–Kismaros

Nógrád–Verőce Nagymaros–Szob

0

5 km

Térkép: Bába Imre

alatt húzódik a Hársas-tó idilli környezete, amelynek partján végigsétálva déli irányban hagyjuk el Berkenyét. Jelzés nélküli, de széles földutat követve átkelünk a Morgó-patakon, majd erdők és mezők váltakozásában, illetve rálátással a Naszályra érünk át Szendehelyre.

A kálvária a község keleti oldalában, egy meredek domboldalban kapott helyett. A kálvária stációit a Naszály hegy homokkövéből faragták: érdekessége, hogy egy-egy oszlopon két kép kapott helyet, így a kálvária mindössze hét stációból áll, illetve hogy az adományozók nyelvjárási ragadványneveit is feltüntették a

golunk a településen, az erdőszélen érintjük a Szentháromság-kápolnát, mielőtt bevennénk magunkat a Keskeny-bükki-patak völgyébe.

A széles erdészeti út elhalad a Bika-rét, illetve Aranyoskút padokkal ellátott pihenője mellett, és csak ezután érkezik meg a csendes Magyarkútra. Itt az Orgonás út kanyarjában

Magyarkút egyik kanyarjában találjuk az egyedi Turista kápolnát Fotó: Lánczi Péter

Verőcei kálvária a Szent Andrástemplomnál

találunk rá az 1933-ban felszentelt Turista kápolnára, amit a MÁV Gépgyári SE (MÁVAG) Turista Osztálya épített a közvetlenül a közelben általuk feltárt Árpád-kori templom maradványai mellé. A piros négyzet jelzést követve felhágunk a Borbély-hegy gerincére, a piros háromszögön pedig kitérőt tehetünk a hegy Dunakanyarra nyíló kilátópontjához. Innen már jól látszik a végállomásunkat jelentő Verőce és a település központjában magasodó Szent András-templom tornya. A dombtetőn álló barokk szentélyhez vezető lépcsők mentén találjuk a stációkat, melyek téglából rakott fülkéiben ma szögvasból hajlított „plasztikák” mutatják be a keresztutat. Innen már csupán néhány lépés választ el minket a túra végétől, amit érdemes a verőcei Duna-part hangulatával lezárni. Itt büfék teszik kényelmessé a pihenést, mielőtt vonattal vagy busszal, de akár hajóval is hazafelé vennénk az irányt. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

top 10

A Budapestet szegélyező hegyvidék elsősorban amolyan hétvégi kirándulóterepként él a köztudatban. Ennek megfelelően egymást Írta: Dömsödi Áron érik a legszebb természeti látványosságokat és kirándulóhelyeket vagy a legjobb túrákat listázó gyűjtések. Mi viszont ezúttal arra vállalkozunk, hogy olyan túrákat mutassunk be a Természetjáró kínálatából, amelyek a „kihagyhatatlan látnivalókat” nem a szokványos irányokból érik el, és kevésbé ismert helyszínekkel is ötvözik.

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Legek helyett maradandók

Tíz vérbeli túra a főváros környéki hegyekből

A Vadálló-kövek között vezet az ország egyik legizgalmasabb ösvénye – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

top 10 Budapest környéki hegységeket a tömegtől tartva sokan elkerülik a tavaszi és őszi kirándulószezonban. A könnyen hozzáférhető, „komfortosított” kirándulóhelyek ugyanis népszerű célpontok, és a kaotikus tömegjelenetek forgatagában valóban nehéz a természetre figyelni. A kilátók némelyikében közelharcot kell folytatni a panorámáért, a szűkebb ösvényeken csak előzési és kitérési manőverek kombinációival érvényesülhetünk, a máskor hangulatos pihenőhelyek pedig gyakorlatilag önkiszolgáló gyorséttermekké lényegülnek át.

A

Budapestet kiterjedt turistaút-hálózat övezi – Fotó: Farkas Péter

10. Bánatos partokon a folyópatkó kapujában 9. Vadászok nyomában a Visegrádihegység tilalmas ösvényein 8. A királyok túrája, a túrák királya 7. A Visegrádihegység esszenciája

6. Körözés a pilisi Sasfészek fölött 4. A Pilis sziklakapujában

5. Körtúra a Pilis múltja és kilátásai mentén

3. A pilisi kopárfásítás nyomában 1. A Budai-hegység csúcspontjai

Térkép: Bába Imre

2. Kopárok és fenyőerdők Budaörs határában

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szerencsére azonban a Budaörstől Visegrádig és Esztergomig elterülő hegyvidék van olyan méretes és zegzugos, hogy egy kis kreativitással a csúcsidőszakokban is élvezetes túrákat tehetünk. És a népszerű, valóban érdekes látnivalók mindegyikéről sem kell lemondanunk, hiszen megközelítésükhöz még mindig találhatunk kevéssé közismert, viszonylag mellőzött völgyeket, gerinceket és ösvényeket a főváros „házi hegyeiben”.

Ez a válogatás nem egy klasszikus top 10-es lista a legekről, helyette azoknak szeretne ötleteket adni, akik most ismerkednek a Budai-hegységgel, a Pilissel és a Visegrádi-hegységgel, vagy éppen gyerekkoruk óta kirándulnak a térségben, de átfogó, tartalmas, településeket alig érintő útvonalakon is felfedeznék ezt a sokrétű tájat.

A főváros park jellegű kirándulóhelyeit (pl. a Normafát) elkerültük, de a valóban lehengerlő, ennélfogva komoly érdeklődést kiváltó helyszíneket természetesen nem hagytuk ki: szerepel gyűjtésünkben például a Prédikálószék és a Spartacus-ösvény, ám a bevett körtúrák helyett ezúttal egy útvonalat színesítenek. És nem tanácsoljuk a Pilis-tető elkerülését sem, ám a kedvelt aszfaltsétát a hegytömb békésebb ösvényeivel egészítjük ki. Jól ismert és gyérebben látogatott célpontok nívós túrákon – ezt kínálja tízes listánk. A QR-kódok segítségével még több információt és a túra nyomvonalát is elérheted a Természetjáró oldalán.

A Budai-hegység csúcspontjai Érdekes kettőség jellemzi a Nagy-Szénás hegycsoportját: míg a nevezett csúcs az egész fővárosperemi térség egyik legnépszerűbb kirándulócélpontja, addig tőle nyugatra éppen a Budai-hegység legjáratlanabb terepe hullámzik. A „fűkupolás” Nagy-Szénás az árkait bélelő fenyveseknek köszönhetően (némi fantáziával) enyhén havasi hangulatot hordoz, a széles háton pedig eloszlik az esetleges tömeg. Ezért a Gerecsétől a Mátráig húzódó, tágas panorámába akkor is könnyű belefeledkezni, amikor éppen sokan döntenek úgy, hogy felkapaszkodnak a hegység harmadik legmagasabb csúcsára. Amiről az első kettő is megfigyelhető: felismerhetjük a kilátós Nagy-Kopaszt, de az útvonalunk mentén domborodó, az előzőtől csak centiméterekkel elmaradó Kutya-hegy is látszik nyugat felé. És bár kilátást utóbbi csúcs nem enged, a lejtőinek erdőségét szaggató rétekről menet közben rálátni a Zsámbéki-medencére. A túra ezután kis kitérőt tesz a hegység kevesek által ismert, markáns hangulatú szegletébe: a sajátosan tagolt, keskeny gerincekben és szűk szárazvölgyekben bővelkedő terület panorámás kopárosai emlékezetes kilátópontok. A sziklás lejtők sajátos mikroklímaviszonyai speciális élőhelyi viszonyokat teremtenek, a sérülékeny dolomitsziklagyepeken pedig ritka növényfajok élnek (pl. Szent István-szegfű). A térségben, mivel sokáig lezárt vadászterület volt, sosem tör-

A Nagy-Szénáson – Fotó: Dömsödi Áron

téntek turisztikai fejlesztések, és ma is csak egyetlen jelzett turistaút szeli át. Ennek kilátópontjáról fordulunk vissza, hogy leereszkedjünk Nagykovácsiba.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Nagykovácsi

VÉGPONT:

Nagykovácsi

TÁV:

12,6 km

SZINTEMELKEDÉS:

387 m

SZINTCSÖKKENÉS:

387 m

NEHÉZSÉG:

A havasok hangulata a főváros közelében – Fotó: Tassy Márk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

top 10

Talajjavítási céllal ültetett fenyves a Sorrentónál – Fotó: Farkas Péter

Kopárok és fenyőerdők Budaörs határában Egyszerre áldás és átok a Budai-hegység számára a főváros közelsége. A természet megszenvedte az intenzív tájhasználatot, de mivel „szem előtt van”, mára jelentős figyelem irányul a védelmére, ami az erdőkezelésben is megmutatkozik: viszonylag ritkán találkozni kiterjedt tarvágásokkal, és üdítően vegyes, öreg erdőállományokban is túrázhatunk karnyújtásnyira a Normafa forgatagától. A Budaörsi-kopárokként elhíresült Csíkihegyek füves hátú bérceit pedig éppen az mentette meg az újraerdősítéstől, hogy sziklagyepük védett növény- és állatfajok garmadájának biztosít (sérülékeny) élőhelyet.

Csodával határos módon túlélt itt például a zavarásra érzékeny haragos sikló legészakibb populációja. Velük nem, kirándulókkal viszont szép számmal találkozunk mindkét említett végpont körül. Az őket összekötő, egyes szakaszain a Spartacus-ösvényt megidéző, szintben harántoló csapáson ugyanakkor általában gyér a forgalom, és az öreg bükkösből sűrű tölgyesen át érkezünk meg a „kopárok” fenyőligetei közé. A Sorrento sziklafogait elhagyva végigmegyünk a gyepes hátú, 22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

panorámás bérceken is, mielőtt a rögvonulat utolsó zöld bástyájaként magasodó Rupp-hegy erdőfoltján át visszatérnénk a városba. Az útvonal kiválóan illusztrálja, miért érdemes a Budai-hegységben erdei séták helyett komplexebb, kiadósabb túrákat is tenni: ha a közvetlenül egymás mellett sorakozó, meglepően különböző karakterű „tájtöredékeket” egy egész napos vándorlásra fűzzük fel, változatosabb természetélményben lehet részünk, mint akár a magasabb, kevésbé leigázott hegységeinkben. És bár a közelségét folyamatosan érezni fogjuk, a városba nem muszáj leereszkedni útközben.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Normafa

VÉGPONT:

Gazdagrét

TÁV:

13,4 km

SZINTEMELKEDÉS:

426 m

SZINTCSÖKKENÉS:

690 m

NEHÉZSÉG:

A pilisi kopárfásítás nyomában A Pilis vagy a Budai-hegység térképére tekintve viszonylag jellegtelen, lapos kis hátakat látunk a két hegység között, Pilisvörösvár és Piliscsaba szorításában. A Zajnát-hegyek csoportjától elszólítja a kirándulókat a közeli Pilis-tető és a Nagy-Szénás; a relatíve ingerszegény terep nem kelhet versenyre magasabb és látványosabb szomszédaival, hiába kapott kilátót a Nagy-Kopasz hegy. Mégis, van itt valami, amit máshol nem lelünk a főváros körül: hazai mércével egész nagy fenyves, méghozzá dolomitsziklákkal és éles kiszögellésekkel, valamint izgalmas kis szintösvényekkel.

Először a körpanorámás kilátót keressük fel, majd a „dzsengatornyot” elhagyva elmaradnak a kirándulók, és tölgyesben vándorlunk át a fenyves peremére. Ahol hirtelen megélénkül a terep, és meredek lejtők, hófehér murvatakaró, valamint kopár sziklafelszínek ráznak fel az előző kilométerek egyhangúságából. A Zajnáthegyek e szeglete a földtörténet évmillióinak ráérős szobrászkodása után mindössze néhány évszázad alatt

szenvedett el gyökeres változásokat, amikor letermelték az erdőtakaróját. A talajukat vesztett, szikkadt kopárok visszaerdősítése hozzávetőleg száz éve vette kezdetét, e folyamat közbülső állomásai a feketefenyvesek is. A körülményes munka műszaki megoldásaival, az ösvényeket szegélyező facölöpökkel, hordalékfogó gátakkal többször találkozunk, és érintjük a kevesek által ismert Sas-szikla tekintélyes monolitját, amely hunyorítás nélkül is azonnal magyarázattal szolgál elnevezésére.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Piliscsaba (Klotildliget)

VÉGPONT:

Pilisvörösvár (Szabadságliget)

TÁV:

9,4 km

SZINTEMELKEDÉS:

361 m

SZINTCSÖKKENÉS:

387 m

NEHÉZSÉG: Dolomitélen a fiatal fenyvesben – Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

top 10

A Csévi-sziklák egyik kilátópontja – Fotó: Dömsödi Áron

A Pilis sziklakapujában Ahogy az már egy rendes mészkőhegységtől elvárható, a Pilis dúskál az ékes sziklaformákban és karsztjelenségekben. A Pilis-tető és a Fekete-hegy platói közé szorulva, magasra törő szomszédjaihoz képest enyhén lesüllyedve található a hegység egyik legizgalmasabb szeglete, amelynek meredek peremein látványos barlangi csarnokok és kitett sziklaormok strázsálnak, de még víznyelőt, sőt menedékkunyhót is lelünk a turistautak mentén.

Túránk a Piliscsév fölé emelkedő Basa-hegy gyéren látogatott, unalmasnak mégsem nevezhető terepéről indul, amely erdei hintával felszerelt forrásával, szép panorá-

máival és átjárható barlangüregével kis méretei ellenére is simán versenyre kel a legfelkapottabb pilisi célpontokkal. E rövid útvonal komoly szintkülönbséget hidal át, középső szakaszán felemelő hangulatú, természetszerű bükkösben is tekereg, a megtermett famatuzsálemek közül pedig egy drámai sziklakéményre is kitérőt tesz: a Kémény-szikla roppant szirtjéről visszatekinthetünk a hegylábra és a Gerecsére, mielőtt felkeressük a Leány- és a Legény-barlang nyers mészkőfalait. A legizgalmasabb élményt azonban a Csévi-barlang tartogatja: felső bejáratát beépített fémeszközökbe kapaszkodva közelíthetjük meg, majd egy fejlámpa segítségével mászhatunk át a néhány méteres járaton. A rövid táv ellenére még pálosok és eszperantisták nyomaival is találkozunk, de hiába a sok látnivaló, ezen az útvonalon sosincs tömeg.

Túrainfó

Pumpálós kút hoz vizet az Eszperantó-forrásnál – Fotó: Dömsödi Áron

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

KIINDULÓPONT:

Piliscsév

VÉGPONT:

Piliscsév

TÁV:

12,5 km

SZINTEMELKEDÉS:

622 m

SZINTCSÖKKENÉS:

622 m

NEHÉZSÉG:

Körtúra a Pilis múltja és kilátásai mentén Némileg kilóg válogatásunkból a Pilis-tető tömbjén körbekalauzoló túra, ugyanis ez az a pontja a hegységnek, ahol a kilátó megépítése óta szinte mindennap élénk a forgalom. Azonban a csúcspontra vezető aszfalcsíkot kikerülve nincs tömeg, a Dunántúli-középhegység legmagasabb platójának peremén futó, nyílegyenes utat (talán viszonylag félreeső mivolta miatt) kevesen használják.

Ennek egyik oldalán még erdőrezervátum is található, ahol hosszú ideje nem folyik erdőkezelés. De a Pilistető hátán terpeszkedő bükkös sem az a tipikus „gótikus templom”, ahogyan a legtöbb felé látjuk ezt a társulást: sűrű, vegyes korú rengeteg borítja a hegyet. Ahova először is fel kell kapaszkodnunk, és ez bizony nem egyszerű feladat: Pilisszentkeresztről indulva először a meredek leszakadás tövében, majd a Pilis tömbjének oldalába mélyülő egyetlen fejlett árokban, a Vaskapu-völgyön kaptatunk fel. A köves, vadregényes mélyedést girbegurba fák részeg erdője tarkítja, és eldugott barlangok tekintenek rá. Fönt csak röviden követjük az aszfaltot, majd az em-

legetett peremi úton vesszük célba a csúcspontot – egy tisztásról még ki is látunk a Budai-hegység felé. A Pilistető hajdani bázisának romjai között magasodó kilátóból Budapest közvetlen környezetének legteljesebb panorámáját csodálhatjuk meg, de a java csak ezután jön! Lefelé a térség talán legizgalmasabb kialakítású turistaútján, a Grófi út panorámaszerpentinjén ereszkedünk. Bár ez egyre népszerűbb, továbbra sem kell rajta tömegtől tartani, pedig majd minden kanyarja új perspektívát kínál. Azért erre a túrára érdemes hétköznap vállalkozni.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Pilisszentkereszt

VÉGPONT:

Pilisszentkereszt

TÁV:

13,2 km

SZINTEMELKEDÉS:

425 m

SZINTCSÖKKENÉS:

425 m

NEHÉZSÉG:

A bioszféra-rezervátum egyik elégedett lakója – Fotó: Kisida András

A Boldog Özséb-kilátó – Fotó: Tassy Márk

A pilisszentkereszti kolostorrom – Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

top 10 A Visegrádi-hegység esszenciája

A Berda József kulcsosház, azaz a Sasfészek – Fotó: Gulyás Attila

Körözés a pilisi Sasfészek fölött Az észak felé elvékonyodó Fekete-hegyen, a Pilis legészakibb, hegyként értelmezhető mészkőtömbjén meredeken leszakadó, sziklabordás lejtőket és erdő fedte platót egyaránt találunk. A hegység jelzett turistautakon felkereshető részeinek legbékésebb szilánkja ez a terület, mivel hírneve és látogatottsága messze elmarad az adottságaitól. Különösebb kuriózumok nélkül, de unikális terepen vezet a túra a Berda József kulcsosház panorámás hegyorra épült, toronyszerű épületéhez, de ellátogatunk a Fekete-kő nagyszabású sziklaormára is, amelyről a Börzsönyig szárnyalhat a tekintet. És a Pilis talán legalulértékeltebb kilátóhelyét is útba ejtjük: az Öreg-szirt sziklagyepes letörése igazi páholy a Kétágú-hegy peremén. Így összességében három különböző irányba is kilátunk, de a panorámapontok között sem fogunk unatkozni. A Postás út lépcsőkkel tagolt ösvényén kívül kényelmes sétautakon, öreg erdőkben tekereg az útvonal, és általában olyan kevesen járnak erre, hogy jó eséllyel semmi sem vonja majd el a figyelmet a pilisi természetről. A magasan fekvő Kétbükkfa-nyeregből startoló körtúra bárkinek ajánlott, igazán nehéz szakaszokat nem tartalmaz, de érint falut és jól kiépített pihenőhelyeket is.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Kétbükkfa-nyereg

VÉGPONT:

Kétbükkfa-nyereg

TÁV:

13 km

SZINTEMELKEDÉS:

589 m

SZINTCSÖKKENÉS:

589 m

NEHÉZSÉG:

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

E körtúra látnivalóinak listája nem fog újat tartogatni a fővárosiaknak, de a távolabbról érkezők a hegység rendkívüli természeti látványosságait sűríthetik egy napba ezzel az útitervvel. Nem túlzás kijelenteni, hogy az ország egyik legjobb, de mindenképpen legkalandosabb túrájáról beszélünk. A Dobogó-kő és a Prédikáló­ szék elképesztő dunakanyari panorámái, a Vadállókövek szédítő meredélyei és sziklafogai, valamint a Rám-szakadék létrákon leküzdhető vízesései nem hiányoznak egyetlen legeket gyűjtő kirándulóhelylistáról sem, de egy útvonalra felfűzve, egymás után látogatva őket a hatásuk egészen megismételhetetlen.

Persze némi állóképesség elengedhetetlen a kimerítő szintkülönbség leküzdéséhez, és a sok nézelődés miatt a középhosszú táv is időigényesebb lehet a vártnál.

A Visegrádi-hegységet méreteihez képest különösen élénk formakincs jellemzi: a komor andezittornyok,

a kisebb-nagyobb zuhatagokat rejtő, zegzugos völgyek és a meredek, köves lejtők elsőrangú túratereppé teszik a főváros környéki térség egyetlen markánsan hegyvidéki jellegű tagját. Hogy karakteres táji vonásait felfedezzük, ahhoz kiváló választás e körtúra, de ha nem szeretnénk sok emberrel találkozni, időzítsünk inkább a kirándulószezonokon kívülre.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Dobogókő

VÉGPONT:

Dobogókő

TÁV:

15,2 km

SZINTEMELKEDÉS:

774 m

SZINTCSÖKKENÉS:

774 m

NEHÉZSÉG: Létrás vízesés a Rám-szakadékban – Fotó: Farkas Péter

Búbánat-völgyi idill – Fotó: Kisida András

Bánatos partokon a Dunakanyar kapujában Búbánat, hideglelés, törökvész, pestis – a terephez tartozó nevek és a mögöttük felsejlő történetek sötét képet festenek a Visegrádi-hegység északnyugati szegletéről. Pedig napjainkban idilli fekvésű, hegyalji tófüzér és látogatóközpont, feljebb a Dunára és a túlpart hegyeire nyíló panorámák határozzák meg a táj karakterét. Az alacsony, de meredeken letörő bércek között túrázva a hegység egy kompakt szeletébe kóstolhatunk bele, kis területen meglátogatva számos érdekességet.

A helyi névrajzra és legendáriumra a török seregek rombolása és a pestisjárványok pusztítása, a környező magaslatokra pedig a hegység kései kiemelkedése, valamint a Duna bevágódása nyomta rá a bélyegét.

A Búbánat-völgyben sorakozó, idilli fekvésű tófüzértől a magasba emelkedünk, és a Sas-hegy lejtőjéről már a hegyek közé érkező Dunára tekintünk – szokatlan közelségből. A folyókanyar magyar oldalának nincs még egy kilátópontja, amely olyan szoros közelségből tárná elénk a Dunát, mint a Hideglelős-kereszt kiszögellése.

E rövid túra bárki számára élménydús programlehetőséget kínál a helyieken kívül kevesek által járt hegységperemi vonulat elvégződésén.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Esztergom, Búbánatvölgy

VÉGPONT:

Esztergom, Búbánatvölgy

TÁV:

9,9 km

SZINTEMELKEDÉS:

321 m

SZINTCSÖKKENÉS:

277 m

NEHÉZSÉG:

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

top 10

A Vadálló-kövek szirtjei között – Fotó: Farkas Péter

A királyok túrája, a túrák királya Ha Dunakanyar és hegyi túrák, akkor nem feledkezhetünk meg a Spartacus-ösvényről. A környék látványosságait és kilátásait sokan ismerik, így aztán ez a túra is elsősorban vonalvezetésével kínál új élményt, szokatlan perspektívát azoknak, akik rendszeresen járják a térség ösvényeit: először a Vadálló-köveken át hódítjuk meg a Prédikálószéket, amelynek a „folyópatkóra” nyíló kilátása mindig elvonja a figyelmet a Visegrádi-hegységre tekintő

panorámáról. Pedig ritka Magyarországon a hegyekben ennyire gazdag látvány, és a túra második felében el is merülünk a felülről megszemlélt bérctenger hullámai között. Változatos erdőkben kanyargunk egy ősöreg vulkáni felépítmény roncsának peremén, majd Pilisszentlászlót átszelve nekivágunk a hírneves Spartacus-ösvénynek.

A keskeny szintösvényt néhány izgalmas kilátása mellett mindenekelőtt szokatlan vonalvezetése miatt szórakoztató élmény végigjárni – akár újra és újra. A jól kiépített, nyüzsgő Apát-kúti-völgyet ezúttal elkerüljük, így befejezésül a vele párhuzamos hátakról, „alulnézetből” is szemügyre vehetjük a Dunakanyar hegyeit.

Túrainfó

„Kőember-zarándoklat” a Szentfa-kápolnánál – Fotó: Farkas Péter

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

KIINDULÓPONT:

Dömös

VÉGPONT:

Visegrád

TÁV:

21,7 km

SZINTEMELKEDÉS:

795 m

SZINTCSÖKKENÉS:

796 m

NEHÉZSÉG:

A Visegrádi-hegység tilalmas ösvényein A hegység hosszú hátat alkotó, kiemelt keleti tönkjein egészen sokáig volt korlátozva a természetjárók mozgása. A térség a 20. század közepéig a vadászokat szolgálta, a túrázók méretes területről voltak kitiltva, cserébe viszonylag változatos, beépítetlen rengeteg és több izgalmas vezetésű, keskeny cserkelőösvény is fennmaradt az utókor számára. (A 20. század második felében ráadásul évtizedekig működött rejtegetett katonai bázis az Urak asztalán, amit szintén nem akartak „kicsomagolni” az erdőborításból.) Hiába szeli át most már az Országos Kéktúra a hosszú hegyhátat Pilisszentlászló és Visegrád között, a forgalom továbbra is visszafogott, és jelzett turistaútból sincs sok errefelé.

A kilátásokban, kőzetformációkban, izgalmas vonalvezetésű szakaszokban bővelkedő, rendkívül változatos útvonalak a Visegrádi-hegység legfélreesőbb részeit tárják fel. Ajánlott túránk Visegrádról hág a hegyhátra, és szelíden hullámozva fűz fel pazar, félreeső dunakanyari kilátóhelyeket (pl. a Borjúfőt és a Moli-pihenőt), majd Pilisszentlászlót érintve tér a Szent László-

völgybe, amely Budapest közvetlen szomszédságának egyik legizgalmasabb völgye. A szűk árok alján hosszú szakaszon ösvény követi a kőgörgeteges patakot, és a tájképbe nem tolakodik be semmilyen feltáróút. Végül az Apát-kúti-völgy kirándulóparadicsomában zárjuk be a kört. A kisebb vadonélményt kínáló útvonal hegyi és völgyi szakaszát általában külön szokás végigjárni, de ez a túra jó példa rá, miért érdemes összekötni külön-külön kényelmesebben feltérképezhető terepeket: így sokkal színesebb képet kaphatunk a hegységről.

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Visegrád

VÉGPONT:

Visegrád

TÁV:

22,6

SZINTEMELKEDÉS:

795 m

SZINTCSÖKKENÉS:

795 m

NEHÉZSÉG:

A visegrádi Fellegvárban – Fotó: Tassy Márk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Fókuszban a természet

Frissen kikelt dán kérész pihen egy pajzsika levelén

30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„Nem ölök meg még egy szúnyogot sem” Interjú Ujvári Zsolttal Írta: Pálvölgyi Krisztina Fotók: Ujvári Zsolt

Sokan talán nem értik, mit lehet szeretni a rovarokban.

A biológusként végzett Ujvári Zsolt eltökélt szándéka, hogy képei és történetei segítségével egy olyan mesés világba repítsen minket, ahol rájöhetünk, hogy az addig rettegett apró nyüzsgő lények valójában milyen szépek és érdekesek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Fókuszban a természet solt Gyömrőn született és nőtt fel, kezdetben édesapjával járta a természetet, majd tizenéves korától egyedül is kint csatangolt.

Már gyerekként imádta a rovarokat, gyűjtötte is őket, és sokat hazavitt. Otthon pedig büszkén mutogatta legújabb apró szerzeményeit, amelyeket édesanyja nem fogadott kitörő örömmel, de nem volt mit tennie, a gyerek ezért bolondult, így csak gyűltek a bogarak és a rovarok a befőttesüvegekben, terráriumokban.

Z

Hogyan kezdődött nálad ez a „rovarszerelem”?

Amikor kisgyerek voltam, édesapám vett nekem egy pedálos zöld Moszkvicsot, mert próbált volna az autók felé terelni, de azt vette észre, hogy én inkább megállok a virágoknál, és nézegetem a méhecskéket, amikor pedig a kertet ásta, a pajorokat, cserebogarakat, százlábúakat szedegettem ki a barázdákból.

Gyerekként mi fogott meg bennük?

A külsejük, hogy mennyire szépek, érdekesek és sokfélék, gyakran le is rajzoltam őket. Imádtam figyelni a ke-

resztespókot, ahogyan vadászik, a barátommal gyakran dobáltunk be neki legyeket a hálójába. Néztem, hogyan verekednek az imádkozó sáskák, mert nagyon érdekelt ezeknek a kis állatoknak a viselkedése.

Ezek szerint egyértelmű volt, hogy a továbbtanulásnál a biológia felé fogsz elindulni?

Számomra igen, és egész kicsi korom óta tudtam, hogy nem a népszerű, szőrös vagy tollas állatok érdekelnek, hanem az extrémebbek. Imádtam például a pókokat, de rettegtem is tőlük.

Hogy alakult ki ez a félelmed pont a pókotól?

Volt egy rossz kalandom az egyikkel gyerekkoromban. Egy pici sárga pókot akartam kimenteni az esőgyűjtő kádból, és azt hittem, hogy majd nagyon hálás lesz érte, de miután kiemeltem a partra, megharapott. Azóta tudom, hogy az egy sárga dajkapók volt, amelynek a marása kifejezetten kellemetlen.

Ez nagyon megmaradt bennem, pedig addig bátran megfogtam mindenféle pókot, de innentől elkezdtem tartani tőlük.

Balra egy pár milliméteres hím árvaszúnyog „fülel” tollas csápjaival, jobbra egy kaszáspókfaj fiatal példánya apró gombák társaságában

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Gombára szőtt hálóján függeszkedő kerti vitorlapók spórafelhőben

És ezt hogyan sikerült leküzdened?

A nagy pókoktól még mindig tartok egy távolságot, de próbáltam kondicionálni magam arra, hogy nem fognak bántani, ezért tudatosan elkezdtem őket megfogni, így ilyenkor már nincs bennem félelem. De a hirtelen meglepetéseket nem szeretem, a mai napig megrettenek, ha beleszaladok egy pókhálóba, és érzem, hogy mászik rajtam valami.

A gyerekek valamiért sokkal nyitottabbak ezekre a lényekre – persze ha nem éri őket olyan rossz élmény, mint téged. Szerinted ez miért lehet?

Az ösztönös félelem egyrészt benne lehet a génekben, hiszen egykor az maradt életben, aki tartott ezektől a mérges állatoktól. Másrészt a legtöbb viszolygás egyfajta tanult dolog, alapvetően nem úgy születünk, hogy féljünk egy póktól vagy kígyótól. Ha egy gyereknek azt mondják, hogy ne fogd meg, mert csíp, akkor ezt tanulja meg, és távol tartja magát ezektől, de így hamar elveszti az érdeklődését is irántuk.

A biológusnak tanuló Zsolt taxonómiával kezdett foglalkozni, mentora, dr. Kontschán Jenő javaslatára pedig egy Magyarországon még nem kutatott atkacsoport lett a fő témája, ami elég jól ment neki, még új fajokat is sikerült leírnia. Miután megszüntették korábbi munkahelyét, az Akadémia Zootaxonómiai Kutatócsoportját, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézethez került, ahol sokáig egy helyszínelő egységnél dolgozott biológusként, a feladata pedig az volt, hogy halottakról kellett leszedegetnie a légylárvákat, és ebből megállapítania, hogy az áldozat mikor halhatott meg.

Ahogy a bogaras vonzalmad, ez a munka is elég extrém, mintha egy bűnügyi sorozatba csöppentél volna. Mentálisan nem volt ez megterhelő?

Lelkileg eléggé megtört, hogy abba kellett hagynom kutatói pályafutásom, de akkoriban nem nagyon volt más választásom, aztán pedig meglepően jól bírtam ezt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Fókuszban a természet

Őszi éjszakán készült multiexpozíciós és kompozit fotó kis téliaraszolókról és egy spóráit szóró gombáról

az új munkát. Inkább kihívás volt, mintsem megterhelő, azért is, mert tudtam, hogy jót teszek ezzel, hogy a munkámnak köszönhetően a nyomozók tovább tudnak haladni az ügy megoldásában.

Tavaly óta már igazságügyi botanikus szakértőként dolgozol. Most mi a dolgod?

Főként kábítószerügyekben dolgozom, és zömében magokat, növényeket határozok. De az ügyek spektruma széles, emberölés is akad, amikor például ruházatról származó növénymaradványokat azonosítok.

És egyből makrofotózni kezdtél?

Kezdetben mindenfélét fotóztam, mert nem volt olyan objektívem, amivel rovarokat tudtam volna fényképezni, makroobjektíveket pedig csak csillagászati áron lehet kapni, így más megoldást kerestem. Csekély összegért beszereztem egy makro dupla kihuzatot, fordítógyűrűt, 50 mm-es objektívet, és elkezdtem ezekkel próbálkozni.

De mivel ekkor még nem használtam vakut, csak természetes fényeket, így nagyon hosszú, olykor 30 másodperces expozíciókkal tudtam csak fotózni, ami nagyon kevés ahhoz, hogy mozgó állatokat makrózzak.

A fotózás hol kapcsolódott be az életedbe?

18 éves voltam, amikor vettem egy egyszerű kompakt fényképezőgépet, és hatalmas élmény volt, amikor le tudtam fényképezni egy szitakötőt közelről. Sajnos az öröm nem tartott sokáig, egy terepgyakorlaton sikerült megmerítenem a gépet a vízben, így egy ideig nem fotóztam. Aztán amikor lediplomáztam, megkaptam az első tükörreflexes gépemet.

A makrofotózás egy elég speciális terület, kitől tudtál tanulni, inspirálódni?

Rahmé Nikola fotóit nézegettem, akinek elképesztően részletgazdag, nagy mélységélességű képei vannak. Ezt az úgynevezett focus stacking technikával éri el, amiről korábban még sosem hallottam. Viszont azt is láttam, hogy használ vakut, de nem hittem el, hogy az jól működhet, mert nekem mindig nagyon kontrasztos árnyé-

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy parányi gömböcugróka lovagol egy fenyő tűlevelén egyensúlyozó, pár milliméteres csiga hátán

kok lettek a képeimen. Megmutatta, hogyan használja a vakut derítőlappal, és miután én is kipróbáltam, leesett az állam, hogy tényleg milyen szépen működik. Aztán lett makroobjektívem is, így belevetettem magam a rovarfotózásba, rengeteg érdekes és ritka fajt örökítettem meg.

Akkor kezdetben a fajgyűjtés volt a célod?

Igen. Kitaláltam például, hogy lefotózom az ország ös�szes szitakötőfaját, de ehhez nagyon sok helyre el kellett volna jutnom, így csupán 37-38 fajt tudtam megörökíteni. De már ekkor is volt egy olyan szándékom, hogy megismertessem az emberekkel az olyan apró lényeket, amiket észre sem vesznek, vagy épp el sem tudják képzelni, hogy léteznek. Ezért kezdtem fotózni többek közt atkákat, gömböcugrókákat, utóbbiak pedig kinézetük miatt nagy sikert arattak, mindenki imádta őket.

Zsolt létrehozta fotós oldalát a Facebookon, ahová a posztolt képei mellé elkezdett érdekes történeteket írni

az adott fajról vagy a kép készítéséről. Hamar jöttek a pozitív visszajelzések, hiszen az érdekes képek és a laza, közérthető szövegek könnyebben befogadhatóak egy átlagember számára, mint a tudományosan megírt ismeretterjesztő szövegek. Zsolt oldalán a követők szórakoztatva tanulhatnak valami újat mindennap.

A fotós oldaladon közzétett képeid inkább művésziek, mintsem dokumentaristák. Hol fordult át a fajgyűjtés alkotássá?

Egy idő után a fajgyűjtögetés már nem elégített ki.

A fordulat a 2020-as Az év természetfotósa pályázathoz köthető, amikor ismerősök unszolására én is küldtem be képeket. A nyilvános zsűrizéskor pedig láttam, milyen fotókat készítenek mások, hogy mitől lesz egy kép igazán jó természetfotó. Potyó Imre és Daróczi Csaba képei nagyon tetszettek, bár Csaba viszonylag ritkán készít makrofotókat. Később pedig Kaszás Norberttől is sokat inspirálódtam.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Fókuszban a természet akartam mutatni, hogy milyen szépek, mennyire érdekes életük van. Például a bikapók olyan gondos anya, hogy föláldozza magát az utódai érdekében, ugyanis saját testéből táplálja a kikelő kispókokat. Ha az emberek megismerik és megkedvelik a viszolyogtatónak látott állatokat, onnantól már teljesen másképp tekintenek rájuk, ami akár felülírhatja a félelmüket is.

Parányi kérész pihen egy foltos szalamandra orrán

Mitől lesz egy fotó már alkotás, és nem dokumentarista kép?

Egy művészi természetfotóhoz nem elég egy érdekes pillanatot elcsípni, hanem a jó kompozíció mellett kell benne lennie valami extrának. Például ha egy állatot olyan nézőpontból mutatsz meg, amilyet még senki sem látott, vagy olyan technikát, speciális világítást használsz, mint mondjuk az ellenfény, amitől teljesen egyedi és újszerű lesz a kép. Fontos a kreativitás, hogy legyen dinamikája, mondanivalója a képnek. És akkor nekiálltál kísérletezni?

Igen, elkezdtem játszani a fényekkel, és próbálkoztam multiexpozícióval, ezzel igyekeztem elhelyezni az állatokat a tájban, hogy megmutassam, hol is élnek ezek a jószágok. Számomra az is szempont, hogy olyan pillanatokat tudjak megmutatni ezeknek az állatoknak az életéből, amiket még azok sem láttak eddig, akik pedig tudtak ezek létezéséről. Például olyasmit, hogy a gömböcugrókák felmásznak egymás hátára a pocsolyákban, vagy tisztogatják magukat a kis hasi tubulusukkal (polipkarra hasonlító hosszú csövecske), illetve azt, hogy bizony nekik is vannak parazitáik.

Nagyon sok képed olyan mesés hangulatú, amely – sejtésem szerint – sokat segít abban, hogy megszerettesd ezeket a nem éppen jó hírnevű lényeket.

Valóban, és kapok is visszajelzéseket, hogy amióta nézik a képeimet, kevésbé félnek mondjuk a pókoktól. Először nem is volt bennem ilyen szándék, hiszen csak meg 36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

És ezek a fajok nemcsak érdekesek, hanem hasznosak is.

Bizony, az ökoszisztéma fontos elemei. Az atkákat sokszor azonosítják a kullanccsal, parazitákkal, pedig rengeteg hasznos, lebontó atka létezik, például a páncélos atkák a talajban. De ugyanilyen hasznos lebontók az ászkarákok az avarban, a bolharákok a patakban, és van egy csomó féreg is a fonalférgektől a gyűrűsférgekig. Érződik, hogy kifejezetten szereted megosztani másokkal a megszerzett tudásod, viszont pályázatokon azóta se indultál. Ennek mi az oka? Én nem veszem zokon, ha más is próbálkozik ugyanazzal a témával, technikával, mint én, sőt, örülök neki, ha átadhatok valamit, és csak biztatni tudom őket, hogy csináljanak még jobbat. Ha valamit kitalálok, tökéletesítek, akkor azt szívesen megosztom másokkal, sokszor ezeket le is írom az oldalamon, hogy tudjanak belőle tanulni.

De akár meg is mutatom, hogy én hogyan csinálom. S bár a természetfotós közösség meglehetősen szűk, mégis érezhető, hogy van egyfajta feszültség a fotósok között, éppen ezért nem vagyok motivált, hogy megmérettessem magam.

Parazita bársonyatka-alakú lárvák szívogatják egy iszapszúnyog torát

A gömböcugrókák nagy esők után gyakran rekednek meg a leveleken felgyűlt víz felszínén.

Ilyenkor bármilyen száraz pontra felkapaszkodnak, hogy onnan elrugaszkodva a partra szökkenjenek, legyen az akár egy rokonuk háta

Így született a fotós túrák ötlete, hogy megmutasd, hogyan fotózol?

A túrák a gömböcugrókákkal indultak, sokan egyszerűen nem hitték el, hogy ilyenek tényleg léteznek, hiába írtam le sokadszorra, hogy szinte bárhol ott lehetnek. Ezért úgy döntöttem, hogy akit érdekel, annak megmutatom élőben. Az első ilyen túrára vagy húszan jöttek el, és csak ámultak, amikor meglátták ezeket az apró lényeket.

Közben persze meséltem is róluk, a sok érdekességet pedig csillogó szemmel hallgatták.

A technikai tudáson, felszerelésen túl még mi szükséges a makrofotózáshoz?

Nem árt, ha valakinek van szeme hozzá, és állítólag nekem van. Nagyon rossz az arc-, név- és dátummemóriám, de ha kimegyek az erdőbe, akkor felismerem a mintázatokat, például simán meglátok egy pár méterre lévő araszolólepkét a fakérgen, amely egyébként teljesen beleolvad a környezetébe. De kell ehhez a műfajhoz az a tudás is, hogy hol, mit, mikor keressél. Ismerni kell az állatok viselkedését, mikor párzanak, melyik napszakban

A túrákon pedig nemcsak segít megismerni ezeket az állatokat, hanem azt is megmutatja, hogyan érdemes fotózni őket. Mi is elmentünk vele egy ilyen fotós túrára, és hogy mi mindent láttunk és mit sikerült végül lencsevégre kapnunk, azt ebben az élménybeszámolónkban nézhetitek meg. aktívak, vagy tudni, hogy melyik faj az, ami szélben vagy esőbe elő sem jön, így nem érdemes keresni.

Milyen faj fotózása jelenti számodra a legnagyobb kihívást?

A repülő rovaroké, főleg az éjszakai fajoké, és leginkább a nyári időszakban, mert akkor gyorsabbak is.

Sötétben hogyan állítasz élességet repülő rovarra?

Igazából sehogy. Az objektív fix fókusztávolságra van beállítva, és ilyenkor nem a keresőben nézem a témát, hanem a gép előtt figyelem, hogy mikor van jó helyen az

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

Fókuszban a természet állat. A repülő szarvasbogaras, a lepkés és a hangyalesős képeim is így készültek. A szarvasbogár jól kiszámítható, csak épp baromi gyors, ezért ténylegesen futni, ugrálni kell utána a szürkületben, és amikor végre a beállított nyolc centiméter távolságra kerül a lencsétől, akkor vakuzva exponálok párat. Aztán vagy sikerült, vagy nem.

Azért ez elég viccesnek hangzik, meg olyan lehetetlennek is.

Egy idő után rá lehet érezni, és akkor egyre több kép sikerül élesen.

Bár mókásan hangzik, de nem is veszélytelen.

Sokszor vizes köveken mászkálsz, hasalsz, volt már valamilyen baleseted fotózás közben?

Akadt, de szerencsére semmi komoly. Csúsztam már meg néhányszor, és estem is vízbe, de a felszerelést min-

Nagy szarvasbogár szürkületi röpte

dig úgy tartom, hogy annak ne legyen baja. Amikor a szentjánosbogarakat fotóztam a kövi rákkal, már épp végeztem, és jöttem fel a meredek partfalon kezemben a géppel, az akváriummal meg az állvánnyal, hátamon a táskával, s amikor a legtetejéhez értem, elvesztettem az egyensúlyom, hasra estem, és vagy nyolc métert csúsztam visszafelé. Mindenem összekaristoltam, de

Hangyalesők a kiskunsági éjszakában – Multiexpozíciós kép

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Amikor megismerkedtünk, még nem fotóztam sokat, de az az érdekes, hogy mellette ki tudok teljesedni, támogat és biztat, hogy folytassam, mert tudja, hogy nagyon szeretem ezt csinálni. Az első komoly makroobjektívemet is neki köszönhetem, ugyanis magamnak sose vettem volna meg. Timi ötletére a család összefogott, és egyik karácsonyra megajándékoztak vele.

a felszerelésnek most sem lett semmi baja szerencsére.

Mire újra felmásztam, a feleségem, Timi már ott állt fejlámpában, csípőre tett kézzel. És nem volt túl boldog.

Tulajdonképpen mit ad neked ez a tevékenység?

Ha összejön, amit elképzeltem, és sikerül pár jó fotó, akkor az teljesen feltölt, de maga a természet is. És vannak napok, amikor nem fotózok, csak élvezem a szép időt, a jó levegőt. Egy szeles, hideg téli nap viszont ugyanúgy tud frusztrálni is, de leginkább az, ha valami nem jön össze.

Kicsit úgy tűnik, mintha a fotózásokra megmaradtál volna egy nagy gyereknek. A feleséged mit szól ehhez a szenvedélyedhez?

Volt már olyan, hogy emiatt feladtad egy terved?

Ilyen még nem történt, mert ez motivál arra, hogy vis�szamenjek, és újra megpróbáljam. Előtte otthon addig

Dunavirágok elképesztő tömege Tahitótfalunál

Egy ikerszelvényes faj egyede tekergőzik egy gomba kalapján

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

Fókuszban a természet aknál ezt sokkal nehezebb értelmezni, főleg makrotémánál. Egyrészt az emberek kevésbé tartják etikátlannak, ha egy rovart piszkálsz vagy megfogsz, mert hát az „csak” egy rovar. Sőt, jobban elfogadják azt is, ha megölöd.

Másrészt az ízeltlábúak sem szeretik, ha zavarják őket, és többségük igenis érzékeli, hogy ott vagyunk. Aki fotózott már bogarat, az valószínűleg tett már arrébb egyet egy másik fűszálra. Hogy honnan válik etikátlanná a fotózás, azt valahogy érzi az ember, hogy mikor zavarja már annyira az állatot, hogy az túllép egy határt.

Fél milliméternél is kisebb gömböcugrókák egy aprócska légy társaságában

gondolkozom, amíg rá nem jövök, hogy mit kéne másképp csinálni. Az élet sok területén maximalizmusra törekszem, és a fotók esetén is a még tökéletesebbet, a még érdekesebbet szeretném elérni. Engem nem a díjak motiválnak, hanem hogy megismerhessék ezeket az állatokat az emberek, amikor pedig azt jelzik vissza, hogy az én kis állatos történeteim olvassák a gyerekeknek esti meseként, az az igazi motiváció.

Rovarfotóknál előfordul, hogy lefagyasztják vagy elkábítják szén-dioxiddal a rovart, netán megölik egy kép kedvéért. Felmerül a kérdés, hogy ez mennyire etikus. Erről te mit gondolsz?

Az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek esetén elég konkrét etikai elvek fogalmazódnak meg, az ízeltlábú-

A már említett focus stacking módszernél zömében elpusztult állattal dolgoznak, vagy megölik a fotóért, amely nem minden esetben etikátlan, hiszen ezt tudományos céllal is tehetik. Persze akik szigorúan veszik a fotós etikát, azoknak ez sem fér bele. De egyáltalán nem biztos, hogy minden ezzel a módszerrel készült képért megölték vagy elkábították az állatot. Rahmé Nikola is fotóz így élő rovarokat sikeresen, csak ezt gyakran hajnalban, a még mereven pihenő állatokkal teszi.

Jól érzem, hogy neked annyira az életed részei lettek ezek az apró élőlények, hogy végtelenül tiszteled is őket?

Igen, és nem ölök meg még egy szúnyogot sem. Sokan megkérdezik, miért vannak egyáltalán ilyen paraziták, miért van szúnyog meg kullancs. Egészen egyszerűen azért, mert volt egy kihasználatlan hely az ökológiai térben, a vérszívás, amit kevés állat csinál, s ők aztán erre specializálódtak. Ráadásul nagyon fontos biológiai szabályozó szerepük van. Komoly betegségeket terjesz-

Balra egy gömböcugróka és egy apró meztelencsiga figyel, jobbra hosszúcsápú ugróvillás parányi páncélosatkákkal

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Idegenhonos vörös mocsárrák szökken el az iszapos aljzatról egy békásmegyeri patakban

tenek, ami az ember, az egyén szempontjából természetesen rossz, de épp ezáltal érvényesül az ökoszisztéma szempontjából fontos populációszabályozó hatásuk. És persze táplálékforrások is.

ott tele van velük a pókháló. Amióta a Dunán mindenhol irtják őket, egyre kevesebb a fecske, és már borul is az egész ökoszisztéma, amiatt, mert nekünk nem volt komfortos, hogy a Duna-parti nyaralóknál döngicséltek a szúnyogok.

Ezért is nagy probléma a vegyszeres szúnyogirtás.

A szúnyog rengeteg állat táplálékforrása, ahol nem irtják,

Most épp milyen témákon dolgozol?

Egy nagy látószögű makroobjektívvel kísérletezem, amely jobban enged elmozdulni a kétéltűek, hüllők irányába, amiket már régóta szerettem volna fotózni, például víz alatt, megmutatva az életterüket is. Amit eddig multiexpóval oldottam meg, azt most egy expozíción szeretném megörökíteni. És persze így tavasszal vannak rákok, kérész- és szitakötőlárvák, vízibogarak is.

Erdei békák víz alatti násza

Úgy hat éve foglalkozol a fotózással komolyabban, és még hajt a hév. De vajon ki fog tartani ez életed végéig?

Ha valamit elkezdek, akkor azt nagyon kitartóan csinálom, nem szeretek csapongani, a munkámban is ilyen vagyok. Persze ha lesz egy gyerkőc, akkor a fókusz nyilván máshova fog helyeződni egy időre, de ahogy cseperedik majd, neki is meg fogom mutatni ezt a világot, hiszen imádom átadni ezt a tudást másoknak is. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

história

47.822026, 19.307615

Csővár vára

évszázados romok a cserháti 42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ezúttal egy kevésbé ismert, de annál izgalmasabb Írta: Hidvégi Brigi várromot mutatunk Fotók: Csanádi Márton be, ahonnan még akkor is lélegzetelállító panoráma nyílik, ha nem a legkellemesebb kirándulóidőben hódítjuk meg a „csúcsot”. zemerkélő, majd fel-felerősödő esőben tettük meg a felfelé vezető utat a kis cserháti község, Csővár hajdani erősségéhez. Váctól mintegy 20 kilométerre járunk. Autónkat a település szélén hagytuk, ahonnan már jól láthatóak a vadregényes romok. Elhaladunk egy mesebeli erdészház mellett, majd a piros rom jelzést követve sétálunk tovább, nem sokat, nagyjából másfél kilométert. A várat elméletileg egy rövidebb, de annál meredekebb útvonalon is meg lehetne közelíteni, erre a kihívásra azonban a kedvezőtlen körülmények miatt most nem vállalkozunk.

S

erdők mélyén

Fent már messziről feltűnik a romok előtt elhelyezett figyelmeztető tábla: mindenki csak saját felelősségére látogathatja a helyszínt.

A vár környékén valóban nem árt odafigyelni, a falak között keresztül-kasul kis ösvények vezetnek, de a terep nem túl sima, és elég egy rossz lépés, hogy az ember pórul járjon, körben pedig sziklák és szakadék övezik a középkori falmaradványokat.

Még csak kora tavasz van, hétköznap délelőtt, ráadásul az eső is esik, így rajtunk kívül egy lélek sem jár erre. Felfedezzük a 349 m magas mészkőcsúcsot, az omladozó, kisebb-nagyobb falakat, a téglával kirakott ciszternát és persze a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

história

Így nézhetett ki a vár a 15. században – Grafika: Fodor Zsolt / regmult.hu

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

minden irányban szuper kilátást. Bár nem sok esélyt látunk rá, reménykedünk benne, hogy legalább egy percre felszakadozik a felhőzet, és szerencsénk lesz, mert hamarosan tényleg eláll az eső, és egy kis időre kisüt a nap. A táj depresszív-borongós oldala után a romok vidámabb arcát is megláthattuk, és mindkettőt izgalmasnak találtuk. Pláne abban a tudatban, mi minden történt egykor itt, a Cserhát dimbes-dombos vonulatai között.

Csővár, a rablótanya Ugorjunk vissza a középkorba, pontosabban a 13. századi Magyarországra! Miután a tatárokkal megjártuk, nagy szükséglet mutatkozott az erős, kőből épült várak építésére. Ekkor keletkezett sok Balaton melletti és nógrádi várunk.

Utóbbi várrendszer legdélebbi erőssége volt a csővári vár, illetve annak kisebb elődje, amelyet 1250 és 1400 között a Csői és a Nézsai család emelt több ütemben. Erre az időszakra itt talált ezüstpénzek alapján következtethetünk. Írásban 1319-ben említették először az épületet mint „Castrum nostrum Cheewar”, amikor Károly Róbert elvette eredeti tulajdonosaitól és Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta a birtokot. Ezután Csák Máté csapatai elpusztították a várat, és nagyjából száz évig semmi nem állt a helyén. Nem tudni, hogy ekkoriban kihez tartozhatott a terület, az 1400-as években azonban ismét képbe került a Csői–Nézsai család. Ekkor építették újjá a várat, az említett família pedig elfoglalta, és rossz hírű rablótanyává varázsolta. Innen indultak portyákra a környező településekre a Felvidéket is megszállás alatt tartó huszita Giskrával karöltve.

Mi a piros rom jelzést követtük, ez a legrövidebb út a településről a vár felé

A csővári vár a tatárjárás után épült, és a 19. századig használták

A vár virágkora Ezután egy ideig elzálogosították a birtokot Parlagi György számára, majd Mátyás 1486‑ban törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A fiú egyéb területeket is kapott, hogy ő lehessen az ország leggazdagabb földesura, így apja halála után esélye legyen a trón megszerzésére. Egyes források szerint már Mátyás király halála után elkezdték elkobozni Jánostól a birtokokat a főnemesek, máshol azt olvashatjuk, Csővár csak elhunytával került Ráskay Balázs kezébe, aki egyébként hű volt hozzá. Egy biztos: a dúsgazdag királyi tárnokmester hatalmas átépítésekbe kezdett, és reneszánsz lakókastéllyá alakíttatta az épületet.

Ekkor élte a vár – illetve palota – a virágkorát.

1470-ben Csői Miklóst birtokvesztésre ítélték garázdaság és testvérgyilkosság miatt, így a vár egyedül a Nézsaiaké lett (akik egyébként részt vettek a Mátyás király ellen szőtt összeesküvésben, ezért hűtlennek nyilvánították őket). Hamarosan elhunytak, ráadásul fiú utód nélkül, így 1474-ben az uradalom visszakerült a királyhoz.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

história Csővár ismét hadban áll, majd elpusztul Az épület 1523 körül Bebek Ferenc báróhoz, Ráskay Balázs vejéhez került, aki Salgót és Füleket is megkapta. Miután Buda 1541-ben elesett, a vár megint hadi szerepet kapott. Tulajdonosa megerősítette, hogy ellen tudjon állni az ágyúzásnak, ekkor épült fel a külső vár és egy 20 méter magas rondella. De a várnak nem sok esélye volt a törökökkel szemben.

1551‑ben elesett, egy kisebb csapat foglalta el, és néhány évtizedig itt laktak, amiről a régészeti feltárás során talált tárgyak mesélnek. Ezután nagy valószínűséggel szedték a sátorfájukat, és búcsúzóul még felgyújtották az épületet, amely enyészetnek indult.

A Ráskay-örökösök, majd a Károlyi család is birtokolták az épületet, majd 1731-ben a Prónay családhoz került, amely körülbelül 14 évig tudhatta a magáénak. Sok kövét elhordták, hogy abból építsék meg acsai kastélyukat.

Ennek ellenére lakható lehetett, mert azt valószínűsítik, hogy egyik falába, amely akkor várkápolna lehetett, a Prónayak vágattak ablakot.

Ez a fal még ma is látható. Érdekesség, hogy a 19. század elején erdészházat alakítottak ki a várban, amihez hasonlóról még nemigen hallottunk, és erről sem tudni sokat, csak hogy nem használták ilyen módon sokáig.

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A század közepére magára hagyták, és már csak rom volt, ahonnan folyamatosan hordták el a köveket. A torony majdnem leomlott, így az utolsó pillanatban, 1954 és 1961 között megerősítették. A területet megtisztították, a falakat konzerválták, feltárták a ciszternát, de részletes régészeti kutatást nem végeztek azóta sem.

A romoknál nem árt a lábunk elé nézni. A jobb oldali képen az egykori ciszterna

Mit látunk most?

Ma már nem könnyű elképzelni, hogyan nézhetett ki egykor a vár, főleg, hogy a romok terü-

letének felfedezését sok helyen szúrós bokrok nehezítik. Ezért is érdemes lehet még a tavasz első felében vagy ősszel, télen jönni. A bokrokba ugyan ilyenkor is beleakadhatunk, de könnyebb kivenni a falak kanyarulatait.

Utoljára kb. 70 éve végeztek itt állagmegóvást, így a romok szépen lassan az enyészeté lesznek

Egykor belső és külső várra lehetett tagolni az épületet. Míg előbbi 36 m x 25 m-es, utóbbi 110 m x 60 m-es területet foglalt el. A keleti palotaszárny kőfala ma is több méter magas, az északi és a déli oldalon a gazdasági helyiségek nyomai fedezhetőek fel, a délnyugati sarkon pedig a négyszögletes torony csonkja áll, legalábbis a kihelyezett tájékoztató tábla szerint.

Egyes netes források arra figyelmeztetnek, hogy ha belecsúsznánk, a várudvar ciszternájából önerőből nem lehet kimászni (ezt erős túlzásnak érzem, de azért nem próbálnám ki), a hatalmas gödröt azonban kerítés veszi körbe, így ettől nem kell félnünk.

Állítólag ez az a fal, ami egykor a várkápolna lehetett, és a birtokos Prónayak vágattak rá ablakot

Ma már bárki szabadon (saját felelősségére) mozoghat a területen, de a várat a középkorban nem lehetett egyszerű bevenni. Három oldalról 10 méter széles, sziklába vájt szárazárok húzódott, negyedik, déli oldalán 100 méter mély függőleges szakadék tátongott. Ez azonban már a múlté – a szakadék persze nem, de ma már bárki szabadon meglátogathatja a Cserhát egyik legvadregényesebb várát. 

STABIL KÉNYELMES VÍZHATLAN

COLUMBIA NEWTON RIDGE WATERPROOF AMPED

Meteo

Színpompa az égen Írta: Gaál Nikolett

Egy szivárvány feltűnése a borús égbolton mindenkinek mosolyt csal az arcára, legyen az gyermek vagy felnőtt. Örülünk, mert egy olyan égi tüneménynek lehetünk a szemtanúi, amely nem fordul elő bárhol és bármikor.

Fotó: Somogyi László

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Meteo

em véletlenül kötődik a szivárvány megjelenéséhez számos hiedelem és legenda. Vannak, akik szerint aranykorsót rejt a vége, de akadnak olyan kultúrák is, amelyek úgy vélik, hogy a föld és a mennyország között a szivárvány az út. Természetesen a tudósokat és kutatókat is vonzotta a jelenség tanulmányozása. A francia filozófus, René Descartes már az 1630-as

N

Néha a főív körül megjelenhet egy mellékív is fordított színvilággal Fotó: Somogyi László

Fotó: Gulyás Attila

években rengeteget vizsgálta, hogyan törik meg a fény egy vízcseppen belül. Lefektette a szivárvány keletkezésének elméleti alapjait, melyeket 1637-ben az Értekezés a módszerről című művében publikált.

Descartes optikai vizsgálatainak eredményeit felhasználva, mintegy fél évszázaddal később Isaac Newton angol tudós adott elsőként tudományos magyarázatot e színpompás jelenség kialakulására. Kísérletéhez egy háromszög alakú üvegprizmát használt, majd fehér fényt bocsátott rá. A fény – áthaladva a prizmán – megtört, irányt változtatott, majd hét különböző színre vált szét: pirosra, narancssárgára, sárgára, zöldre, kékre, indigóra és ibolyára.

E színek sorozatát látható spektrumnak nevezzük, tehát a fehér fény igazából különböző színek egyvelege, melyből a napfény is áll, csak ezt az emberi szem nem képes elkülöníteni.

Hozzávalók: napfény és eső Ahhoz, hogy szivárvány alakulhasson ki az égbolton, általában napfényre és esőre van szükség. Ha észleljük az égen, az azt jelenti, hogy 50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a nap a hátunk mögött helyezkedik el. Ilyenkor a fény bejut a vízcseppekbe, útja során a cseppen belül kétszer is megtörik, majd vis�szaverődik, ezt követően pedig elhagyja azt.

A fény a belépést követően nemcsak törést szenved, hanem színeire is bomlik az eltérő törési szöggel rendelkező, különböző hullámhosszúságú sugaraknak köszönhetően.

A vörös sugarak törnek a leggyengébben, az ibolya sugarak pedig a legerősebben. Emiatt lehetséges az, hogy amikor ezek a sugarak elhagyják a cseppet, a két szín hajlásszöge között 2 fok eltérés mutatkozik. Míg a belépő napsugár és a kilépő ibolya sugár között 40 fokos hajlásszög mérhető, addig ugyanez a kilépő vörös sugár esetében 42 fok. Ezért van 2 fok körül a szivárvány ívszélessége. Az ibolyaszín

a szivárvány alján helyezkedik el, majd a színspektrum színei sorban felfele jönnek, végül pedig a vörös mutatkozik meg.

Az űrhajósok kör alakú szivárványt is láthatnak Olykor szemtanúi lehetünk, hogy az égen tündöklő szivárványnak akad egy párja is. A főív körül megjelenhet egy mellékív is, ilyenkor a vízcseppekben nemcsak egyszer, hanem kétszer verődik vissza a fény. Ebben az esetben a színek fordított sorrendben mutatkoznak, a vörös lesz belül, az ibolya pedig kívül. A két szivárvány között létrejött megvilágítatlan területet Alexander-féle sötét sávnak nevezzük, melyet felfedezőjéről, az ókorban élt Aphrodisziászi Alexandroszról neveztek el. Akár háromszor vagy négyszer is történhet visszaverődés,

Illusztráció: Ricsli-Tauzer Éva

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Meteo de ezek a nap és az észlelő között helyezkednek el, így elveszve a nap fényében, csak igen ritkán láthatóak.

A lemenő nap sugarai vörösre festik a szivárványt Fotó: Somogyi László

52

|

A szivárvány alakja valójában kör, melyből a megfigyelő általában egy félkört vagy még en�nyit sem érzékel. A cseppekből kilépő megtört sugarak a szemünkbe jutva egy kúp palástjára érkeznek. Szemünk a kúp tengelye, a nap beeső sugaraival párhuzamosan helyezkedik el, míg a cseppekből kilépő sugarak a kúp palástját

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

alkotják. Ezért látjuk úgy, hogy a színspektrum színei egy-egy külön ívet alkotnak, egy középpont, ún. antiszoláris (a nappal ellentétes) pont körül.

Minden észlelő szemének tengelye másként párhuzamos a nap beeső sugaraival, ezért a jelenséget mindenki másként látja. Nagy magasságból – űrhajóról és repülőgépről – akár teljes szivárványkör is megfigyelhető.

Egy öntözőrendszer is képes színpompát varázsolni – Fotó: Somogyi László

Nem minden szivárvány pompázik színekben Minél nagyobb egy esőcsepp például egy kiadós zápor esetén, a fénytörés annál fejlettebb színvilággal rendelkezhet, ha létrejön az égi jelenség. Az esőcseppek minél kisebbek, annál kevésbé tudnak a színek jól különválni. Köd esetén a ködcseppek már annyira parányiak, hogy képtelenek a napfényt felbontani a szivárvány színeire, így ködös időben fehér ködszivárványt láthatunk.

Sokszor alakulnak ki színes szivárványhoz hasonló irizáló jelenségek szökőkutak, hullámzó vízfelület vagy akár egy nyári locsolás alkalmával is. Naplementekor a nap lemenő sugarai vörösre festik az égboltot, így az akkor keletkezett szivárvány vörös színű is lehet. Nagyon ritkán fehéres-sárgás holdszivárvánnyal is találkozhatunk, ilyenkor a hold fénye jut be a vízcseppekbe, és alakítja ki az ívet. Még ritkább esetben sivatagokban is létrejöhet az égi színpompa még akkor is, ha nincs eső. Ennek oka, hogy a szél a nagyon tiszta, kvarcban gazdag homokszemeket felemeli, melyeken a napfény megtörik és színeire bomlik.

Többen és több alkalommal megfigyelték, hogy mennydörgés esetén a színes körív megremeg, mint a kocsonya. Több magyarázó elméletet is alkottak már ezzel kapcsolatban, hogy vajon ilyenkor mi történhet. Egy biztos, a jelenség kialakulási körülményeinek pontosabb megismerése még bőven tartogat számunkra felfedezetlen titkokat. 

Ködös időben fehér szivárványt láthatunk – Fotó: Fekete Tibor

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Túrapraktika

Erdei menedékhelyek a Északi hegységeink nemcsak az egynapos Írta: Lánczi Péter és Dömsödi Áron kirándulások, hanem kiterjedésüknél fogva a napokig tartó vándortúrák ideális terepei is. Gyűjtésünkben összeszedtünk néhány kitűnő éjjeli menedékhelyet, ahol tető alatt tölthetjük a két túranap közötti éjszakát, de fizetnünk nem kell, és az erdőtől sem szigetelődünk el teljesen.

Fotó: Dömsödi Áron

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Cserháttól a Bükkig

iután legutóbbi válogatásunkban az ország legjobb erdei menedékhelyeit mutattuk be (ügyelve a helyszínek jellegének sokszínűségére is), ezúttal az Északi-középhegység középső szegletére, a Cserhátra, a Mátrára és a Bükkre koncentrálunk.

Ugyanis, bár sokuk nincs különösebben szem előtt, mindig nyitott kunyhók, barlangszállások és éjszakázásra kiépített pihenőhelyek északi hegyeink kisebb vadonjaiban is találhatók.

M

A Cserhát széttagolt domb- és hegyvidékének pagonyai is rejtenek néhány meglepő hajlékot: Magyarnándor közelében masszív kilátótorony kínál szerény, mégis védett komfortot a csillagleshez, a tájegység legnagyobb erdőfoltjának mélyén pedig az ország egyik legötletesebben megépített táborhelye, a Dobos-kút erdei tanyája rejtőzik. A Mátra bérceit borító, összefüggő rengetegnek ezúttal a lakatlan keleti oldalára fókuszálunk: mutatunk egy tóparti táborhelyet a Kékes békés lejtőjén, valamint egy ágyakkal berendezett kunyhót, amely megkönnyítheti és meg is színesítheti a legnehezebbnek tartott kéktúraszakaszt. A Bükk számos menedékhelye közül ezúttal félreeső helyszínekre esett a választásunk: az Andó-kút pompás pihenőhelyének pavilonjai a hegység északi területeinek bebarangolásához kínálnak emlékezetes táborhelyet, míg a Bükk déli kapujában fekvő Ódorvár szédítő kilátása mellett az ország egyik legjobb, klasszikus menedékkunyhóját tartogatja. Ami egyelőre csekély ismertségű, de fekvésével és leleményes kialakításával mintaként is szolgálhatna további menedékhelyek kialakításához. Válogatásunk természetesen nem hiánytalan, ezért keretes írásunkban néhány egyéb erdei hajlékot is ös�szegyűjtöttünk a térségből.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Fotó: Lánczi Péter

Fotó: Lánczi Péter

A Cserhát „Nagy” kilátója

kilátónál, a panoráma a lényeg, de a toronyba belépve Még a „fekete öves” túrázók közül is kevesen ismerik egyből érzékeljük, hogy itt többről van szó. Miközben ezt a cserháti lankák közt megbúvó kilátót, amely re- meredeken fellépcsőzünk a legfelső szintig, több különmek turistamenedékként is szolgál. A Magyarnándortól álló szobán haladunk át, melyek paddal, asztallal és még csupán másfél kilométerre fekvő, a Becske felé vezető világítással is felszereltek. A széltől és esőtől országútról is megpillantható jellegzetes kőtokiváló védelmet nyújtó toronyban akár rony láttán könnyen déjà vu élményünk egy cserkészcsapat is kényelmesen 47.953136, 19.334269 lehet, ugyanis az épület nagyban haelfér, de ellentétben a Gortva–Jójártsonlít a Mátra nyugati gerincén álló, kilátóval, itt a fekhelyeket nem kanapék, szálláshelyként is ismert Gortva–Jócsupán a kőpadló szolgáltatja. Megfelelő járt-kilátóra. A hasonlóság inkább derékaljjal ez különösebb kényelmetlenséget csak kívülről érződik, bent ugyanis jóval aligha okoz a „kint alvó” túrázóknak. A tökészerényebb körülmények fogadnak a mátletes idillhez talán csak egy kiépített forrás és tűzrakó rai rokonhoz képest. Persze ettől még egy kiváló me- hiányzik a kilátó tőszomszédságából. nedékről beszélünk, amely főként az eldugott helyek kedvelőit fogja elbűvölni. A térképen is feltüntetett, Az 5 x 5 méter alapterületű, 20 méter magas építmény 2015-ben épült, négy emelet magas Nagy-kilátó nem kis ablakain keresztül elsősorban keleti irányba látunk tekintélyes mérete, hanem az építtetője, Nagy János után ki. A legfelső szinten talán érdemes lett volna nagyobb kapta a nevét. A réttel és akácossal övezett torony igazi kilátást engedő ablakokat kialakítani, de a panoráma így kuriózum, hiszen a környéken közel s távol sem talá- is élvezhető: rálátunk a Cserhát keleti vonulataira, benne lunk hasonló természetjáró létesítményt. Mint minden a szandai Vár-hegy jellegzetes csúcsaira, a szemközti Bikamáj-hegy és Sirató-hegy vonalaira, Magyarnándor házaira és a Rézparti-víztározó innen csupán foltnak tűnő víztükrére, továbbá a távolban a Mátra és a Karancs csúcsai is feltűnnek.

Fotó: Lánczi Péter

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Túratipp: Magyarnándort és környékét elkerülik a jelzett turistautak. A Nagy-kilátót az innen északra elhaladó „Palóc Pirosról” lehet elérni. Érdemes jelzetlen utakon felkeresni a környék számos látnivalóját. Magyarnándor határában a Rézparti-víztározó vagy a Reviczky-kúria szolgáltat programot, de érdemes felkutatni a szomszédos Becske mesés tájon álló sztúpáját, illetve a panorámás sziklacsúcsra épült Szandavár romjai sincsenek túl messze.

Túrapraktika Az erdei idill: a Dobos-kút

négy–hat (a puritán körülményekkel kiegyező) személy A Cserhát legnagyobb összefüggő erdőtömbjének mé- alhat hálózsákban. A kis padlás végén nyitható ablak is lyén, a Nógrádsipeket Hollókővel összekötő Országos van, az esti időtöltés barátságos hangulatát petróleumKéktúra leágazó forrásjelzésénél találjuk a hűs vizű lámpa fokozza. A dobos-kúti bivakszállás már 2010 óta Dobos-kutat, tőszomszédságában pedig tűzrakót és egy szolgálja a természetjárókat; jó állapota hazai viszonylatban példaértékűnek mondjelzi, hogy vendégei megbecsülik és ható táborhelyet, amelyet a Doboskút óvják a hazai viszonylatban ritkának 47.985549, 19.537077 Baráti Társaság közösségi munkával mondható létesítményt. Használjuk hozott létre. Voltaképpen két, éjszami is felelőséggel, pótoljuk, amit elhaszkázásra alkalmas faépületről van szó, náltunk, fokozottan ügyeljünk a Dobos-kút amelyek kialakításukkal és felszereltvédett állatokat éltető vizének tisztaságára is! ségükkel az erdei kényelem teljességét kínálják. Az egyik építmény egy klasszikus, Túratipp: A dobos-kúti bivaknál eltöltött hangulatos három oldalról védett esőbeálló, ami polifoammal és éjszakát érdemes egy olyan túrába belefoglalni, amely hálózsákkal remek menedék, a másik faházikó azonban a környék látnivalóit érinti. A közeli Hollókő értékei még ennél is többet tud. A palával fedett nyeregtető alatt és pompás vára miatt vonzó úti cél, de a szomszédos elsőként egy hosszú asztalt és a hozzá tartozó fapadokat települések is tartogatnak felfedeznivalót. A táborhelyvesszük észre, közelebbről azonban feltűnik, hogy a kis től nem messze a Pusztavár, a Remete-hegy vagy a épület oldalsó szekrényei mennyi mindent rejtenek: bog- Dobogó-tető magaslatai tárják elénk a jellegzetes cserrácsállvány, grillrács, nyársak, evőeszközök, csupa olyan háti tájat. A dobos-kúti bivak akár a kék dolog, amire egy sütögetés és étkezés alkalmával szüksé- út vándorainak is pihenőpontot jelenthet, günk lehet. Még a felhasogatott tűzifa is be van készítve. tekintve, hogy nem kell túl nagy kitérőt Az asztal közepénél kis padlásra mászhatunk föl, ahol tennünk az OKT nyomvonaláról.

Fotó: Dömsödi Áron

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

Túrapraktika

Fotó: Gulyás Attila

Pihenő a mocsárban A csúcsponttól eltávolodva meglepően békés a Kékes tömbjének rengetege, az északi oldalon egészen elhagyatott a terep, a hangulatot pedig hatalmas, sötét bükkös vadítja. A Kékes tető északi leszakadásának tövében, az egykori csuszamlások nyomában ellaposodó terepen néhány kisebb mocsár alakult ki.

A duzzasztott Pisztrángos-tó mind közül a leglátványosabb, amihez kiépítése is igazodik: pihenő- és tűzrakó helyek, vécé és tágas esőház is rendelkezésre áll, egy hosszú, U alakú, fedett építmény asztalain pedig kényelmesen alhatunk, de ha ez valakinek nem felelne meg, a terep van annyira lapos, hogy könnyűszerrel találhatunk helyet egy egész sátortábornak is. Sőt, a hosszú asztal fölé függőágyakat is kifeszíthetünk az építmény tartógerendáit hasznosítva. A sötétszürke andezitsziklák közül előtörő, favályúba vezetett forrás a nyári aszály idején éppen csak csöpög vagy elapad, máskülönben számíthatunk rá. A

Fotó: Dr. Szentes Szilárd

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Dr. Szentes Szilárd

helyszín hangulatát a zsombékos, békalencsés vízből ágaskodó, öreg fák, no meg a mohos kőgörgetegekkel tűzdelt bükkös látványa határozza meg. A Pisztrángos-tó leginkább azoknak való, akik a Mátrában töltenének egy éjszakát, és 47.882004, ehhez egy viszonylag félreeső, de jól 20.012922 kiépített helyszínt keresnek. Mindenképpen készüljünk arra, hogy az év bizonyos szakaszaiban a vízhez kötődő rovarvilág keserítheti meg a tó közelében töltött estét, és figyeljünk az élővilágra, mert az alpesi gőték és foltos szalamandrák szaporodóhelyén járunk.

Túratipp: A Pisztrángos-tó közelében több kiváló kilátóhely is található, és nincs messze a hegység keleti főgerince sem. Így érdemes felkeresni a közeli Szálláshegy kárpáti távlatokat nyitó panorámapontját vagy a Sas-kő és a Disznó-kő vadregényes letöréseit. De elérhető az Ilona-völgyi-vízesés vagy a Kékes is.

Fotó: Német-Bucsi Attila

Fotó: Német-Bucsi Attila

Eltévedt víkendház az erdő mélyén A Keleti-Mátra gerincén vezet az ország egyik legizgalmasabb gerincútja. A Kékestől Sirokig tartó kéktúraszakasz emberpróbálóan nehéz, hiszen valójában meredek lejtőjű csúcsok láncolatán kell áthullámvasutaznunk, és a táv is meghaladja a húsz kilométert. Település és épített menedék pedig nincs útközben, de rövid, mindössze negyedórás kitérővel útba ejthetjük a Csurgó-kút mellett álló, mindig nyitott ajtójú kunyhót, amelynek szerény berendezése két ágyat és néhány széket tartogat. A Jagus és a Nagy-Zúgó-hegy közti nyeregből a g jelzésen kell letérni a gerincről, és még csak ereszkedni sem kell sokat, hogy a pihenőhellyel is felszerelt forrással szemben álló faházhoz érkezzünk. Mellette pad és asztal található, bent pedig a földön is elfér még egy-két ember. (De az apró veranda is fedett egyébként.) Vécé nincs a közelben, az erdős környezet miatt kilátást se keressünk, vízért viszont szinte csak ki kell lépni az ajtón. A helyszín maga nem annyira megnyerő, hogy érdemes le47.877908, gyen éppen ide elindulni 20.105517 egy erdei éjszakára – így az elhagyott, régi nyaralót idéző kunyhó inkább a kéktúrázóknak jön kapóra.

Túratipp: A Csurgó-kút kunyhója leginkább a kéktúrázók menedéke lehet, amennyiben megszakítanák a keleti gerinc hosszú túráját a Kékes és Sirok között. Ezenkívül azoknak ajánlott, akik Recsk és a déli oldal falvai között tennének túrát, és fent maradnának éjszakára a hegyekben. Egy napon belül elérhető innen például az Ilona-völgyi-vízesés, a markazi várrom vagy a főgerinc panorámás csúcsainak sora (pl. Nagy-Szár-hegy, Gazos-kő stb.).

Fotó: Német-Bucsi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Túrapraktika

Fotó: Dömsödi Áron

Fotó: Dömsödi Áron

Ódorvári fakuckó

réptetős kis menedék elsősorban a szél 47.984138, A Hór-völgy fölé magasodó Ódorvár a és a csapadék ellen nyújt védelmet, fa20.511464 dél-bükki táj hajdanán erősséggel bíró padlóján maximum hat embernek jut meredek hegykúpja, amelynek tetefekvőhely. A táborhely komfortját az ötjén állva a Bükk egyik legizgalmasabb percnyire fekvő Zsilibes-forrás iható vize fopanorámáját élvezhetjük: ameddig a kozza, továbbá budikat is találunk a közelben. szem ellát, egybefüggő erdőséggel borított völgyek és hegyek láncolata sorakozik, melynek Túratipp: Az ódorvári élmény a környék természeti és épíhátterét a Bükk-fennsík déli, sziklás peremvidéke adja. tett értékeinek felkeresésével teljesedik ki. Cserépfaluból A Cserépfalutól csupán 5 km-re fekvő, vadregényes ki- indulva kihagyhatatlan látnivaló a Millenniumi kilátó, látóhely közelében – az Ódorvár szirtjének nyergében – az Ördögtorony látványos kaptárköve, a Neander-völgyi egy tűzrakóval, padokkal és zárt padlástérrel rendelkező ember csontjait rejtő Suba-lyuk, illetve az ehhez kapesőbeállót találunk, amely tökéletes táborhely lehet egy csolódó kiállítótér. Az Ódorvárhoz felkabükki csillaglesős kint alváshoz. A puritán szálláshelytől paszkodhatunk a sziklafalas Hór-völgyből, ne várjunk sokat, de megfelelő felszereléssel kényelmes vagy megközelíthetjük a hegységen átkelő és hangulatos kis kuckót varázsolhatunk belőle. A cse- piros turistaút felől is.

Ahol még jó éjszakázni Bivakos válogatásunk csupán hangulatképet fest e három tájegységünk számos kintalvási lehetőséget nyújtó helyszínéről. Mindenképpen meg kell említenünk a Mátrától északra fekvő vidéken található bárnai bivakházakat, melyek nem régóta szolgálják a turistákat, továbbá a Karancs csúcsától csupán kőhajításnyira fekvő Kápolna-hegy erdei menedékét. Az itt található Szent Margit-kápolna impozáns épülete mellett padokkal és tűzrakóval felszerelt, hangulatos turistapihenőt, valamint Trianon-emlékművet és bivakszállást is találunk.

A Mátra puritán szállások tekintetében főként tornyairól híres. Aligha kell bemutatnunk Galya-tető dizájnos (és fizetős) kilátótornyát, illetve a Nyikom egyedi messzelátóját, ahol gyakorlatilag télen is minden rendelkezésre áll a hangulatos menedékélményhez.

A Bükkben találjuk hazánk legtöbb erdei menedékét, köztük olyan barlangszállásokat is, ahol igazán egyedi körülmények teszik felejthetetlenné a túrakalandot. Ilyen a kéktúra mentén található Cserepes-kői-barlangszállás, a Mályinkától nem messze fekvő Odvas-kői-barlanglak vagy a Garadna-völgy fölött megbújó Sólyom-kői-barlangszállás. A Bükk kunyhók tekintetében is jól áll, közülük a Felső-forrás völgyében található kis kalyibát, illetve a Toldi-kunyhót emeljük ki.

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Német-Bucsi Attila

Vízágy helyett csobogás éjszakára A bükki Kis-fennsík északi lejtőjén, hűvös forráskatlanban fakad az iható vizű Andó-kút. A környéken források láncolatában lép felszínre a mészkőplató magasabb részein elnyelődő víz, közülük azonban ötletes kiépítésével tűnik ki az Andó-kút: a vizet egy kis tóvá duzzasztották, amelynek közepén pavilonnal fedett pihenőhelyet építettek, a parton, körben pedig egy tágas esőbeálló, tűzrakó helyek, padok és asztalok szolgálják a túrázókat. És persze a vadkempingezőket: bár a katlan végén álló fák mö48.138163, gött kisvasúti állomás ta20.600073 lálható, a mahócai vonalon nincs rendszeres közlekedés, és túrázók sem vetődnek erre nagy számban, így az erdei estét legfeljebb a kifolyó alatt dagonyázó vaddisznók röfögése lármázza fel. Az Andó-kutat főleg azoknak ajánljuk, akik a szabad ég alatt, viszonylagos kényelemben pihennének egyet a hegységben, és nem egy hosszú vándortúrára indulnak. A környéken egyébként van mivel eltölteni egy túrázós hétvégét: a Kis-fennsík barlangi képződményeire, sziklakilátóira és buja erdőségére érdemes rászánni két napot. Az idilli, „vízcsobogással bélelt” katlanban nem lesz panasz a komfortra, de sátorra vagy legalább is matracra mindenképp szükség

van (hiszen épületbe nem, csak tető alá húzódhatunk be), vécét viszont hiába keresnénk.

Túratipp: Az Andó-kutat bázisnak használva, két nap alatt kényelmesen felkereshetjük a Kis-fennsík keleti felének fontosabb látnivalóit: a beszakadt Udvar-kőbarlangot, a Forrás-völgy tágas üregeit, a Zsófia-kilátót, a Szeleta-barlangot és a Molnár-sziklát, de mindössze tíz perc a táborhelytől a Dobrica-forrás alig ismert, mégis látványos, hatalmas mésztufagátja, amely csapadékos időszak után vízesésként működik.

Fotó: Német-Bucsi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Zöldhullám

Tavaszi virágözön A természet vadvirágai

„Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet” – tartja a mondás, pedig nem is oly rég még sok „virágszerető” kiránduló szedegette a természet e kincseit pusztán azért, hogy pillanatÍrta: Pálvölgyi Krisztina nyi örömet szerezzen, netán saját vadvirágos kiskertjét gondolta így gazdagítani. Szerencsére ma már a többség tudja, hogy sokkal jobb érzés gyönyörködni bennük saját élőhelyükön.

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gyorsan színesedő tavaszi tájban sok száz virágfaj nyílik, érthető módon ezeket nem tudjuk most mind bemutatni, viszont élőhelytípusok szerint összeszedtünk nektek néhányat, amelyekkel nagy valószínűséggel találkozhattok áprilisban túráitok során.

A

Üde talajú erdők virágai Ide tartoznak hegyvidékeink és dombvidékeink bükkösei, gyertyános-tölgyesei, de az Alföldön a folyók árterein fellelhető keményfa-ligeterdők is. Ezeken a helyeken a talaj szinte egész évben nyirkos, a fák szálegyenesen nőnek, nyáron sűrű lombozatot alkotnak, ezért a virágoknak nagyon kell sietniük, hogy még a lombzárás előtt termést érleljenek. Ennek köszönhetően ezeken az élőhelyeken már kora tavasszal nagyon sok virág nyílik. Áprilisban még biztosan gyönyörködhettek a fürtös virágzatú odvas keltike (Corydalis cava) hatalmas virágszőnyegeiben, amely talán az egyik legismertebb tavaszi virág az erdőkben. Két színváltozatával, a gyakoribb lilával és a ritkább fehérrel egyszerre találkozhattok. A hangyák nagyon szeretik az odvas keltike magjain lévő magas fehérjetartalmú hangyakalácsot, ezért a magokat elhurcolják, hogy leegyék róla, ezzel pedig segédkeznek a keltikék elterjesztésében. A kis apollólepke hernyójának pedig kizárólagos tápnövényei a különböző keltikefajok, amelyek tápanyagban gazdag magvait fogyasztja.

Odvas keltike – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

A sárga virágú bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) szintén elterjedt, olykor ös�szefüggő virágszőnyeget alkot, de gyakran virít együtt odvas keltikékkel is. Nevét egy érdekes megfigyelésnek köszönheti, amely az első században élt római természettudóshoz, Pliniushoz köthető. Naturalis Historia című művében ugyanis az anemone nemzetséget Herba ventinek, azaz szélfűnek írta le, mert úgy vélte, hogy virágaik csak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Zöldhullám

Erdei galambvirág

Bogláros szellőrózsa – Fotó: Miskolczi Timi Panny

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

a szél fuvallatára nyílnak ki. Sokfelé virágzik az erdei galambvirág (Isopyrum thalictroides) is, igaz, sehol sem tömegesen, de a vékony szárak tetején nyíló apró fehér virágaival mindenkit levesz a lábáról. A pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis) nem véletlenül kapta nevét, hiszen levelein fehér foltok láthatóak, mintha figyelmetlenségből csepegtették volna össze festés közben.

Virágai is érdekesek, bimbósan még piros, majd kinyílva bíborszínűek, a virágzás előrehaladtával pedig gyönyörű kék színben pompáznak. Gyógyhatásának köszönhetően

Pettyegetett tüdőfű – Fotó: Miskolczi Timi Panny

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

sokan orvosi tüdőfűnek ismerik, légzőszervi megbetegedések hatásos ellenszere, teája pedig köptető és köhögéscsillapító hatású.

Az árnyékos, nedves helyeket kedvelő szagos müge (Galium odoratum) már április végén is virágozhat.

Nemcsak apró, fehér virága, hanem levelei is illatosak, főleg, amikor száradnak. Ezt a növényt már a legrégebbi gyógynövényes könyvek is említik, a belőle készült erdőmesterbólé az egyik legismertebb németországi ital. Népi

Szagos müge – Fotó: Miskolczi Timi Panny

Nemes májvirág – Fotó: Miskolczi Timi Panny

gyógyászatban álmatlanság, nyugtalanság és emésztési zavarok kezelésére alkalmazzák. A szerény, de kedves kinézetű, sárga virágú tyúktaréjnak hazánkban hét faja is él, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra. Ezek közül a sárga tyúktaréj (Gagea lutea) igen gyakori, és előszeretettel fordul elő a medvehagyma társaságában. A népiesen sárga madárliliomnak is nevezett virág délelőtt kinyílik, majd délután összezárja szirmait. A tyúktaréjjal ellentétben a nemes májvirághoz (Anemone hepatica)

hasonlót viszont nem nagyon fogunk látni hazánkban.

Nevét jellegzetes, háromkaréjú leveléről kapta, amely némileg hasonlít a lebenyes felépítésű májra. A liláskék virágú májvirág hegységeinkben sokfelé felbukkanhat, de elsősorban a Dél-Dunántúlon, ott is a Mecsekben színezi be az erdő alját tömeges megjelenésével. Létezik rózsaszín és fehér színváltozata is, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.

Sárga tyúktaréj – Fotó: Miskolczi Timi Panny

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Zöldhullám Száraz tölgyesek virágai Főképp középhegységeink délies, sziklás lejtőin találunk ilyen élőhelyeket, ahol a fák nem nőnek túl nagyra, lombkoronájuk pedig nem záródik be teljesen, ezért elég fény jut le a föld közelébe, így nyáron gazdag cserjeszint és aljnövényzet jellemzi. A virágoknak is van idejük kiteljesedni, ezért az üde talajú erdőkhöz képest itt a virágzás jobban eltolódik a késő tavaszi időszakra.

A kankalinok közül ezen az élőhelyen pompázik a tavaszi kankalin (Primula veris), amely kisebb csoportokban bújik elő a föld alól. A kankalinfélékre jellemző, hogy kétféle viráguk van, az egyikben a porzók, a másikban a bibeszálak hosszabbak, viszont egy növényen csak egyfajta virág található. Ezzel a trükkel az önbeporzást igyekeznek elkerülni. Az érdekes nevű olocsáncsillaghúr (Stellaria holostea) termőhelyét tekintve egy nem túl válogatós növény, egyszerű „vadvirágos” kinézete miatt talán sokan el is mennek mellette. De érdemes közelebbről megnézni fehér virágát, amelynek szirmai és főként csészelevelei szabályos csillagalakzatba rendeződnek.

Egy tavaszi virágválogatásból nem hiányozhat az ibolya, amelynek húsz faja is él hazánkban. Az egyik a borzas ibolya (Viola hirta), amelynek halványlila virága nem il-

Tavaszi kankalin – Fotó: Király Zsolt

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

latozik, szemben a sokkal gyakoribb és ismertebb illatos ibolyával. Viszont ugyanúgy ehető, és a népi gyógyászatban is használják, a gyökerében található hatóanyag hurutoldó és köptető hatású. Veronikából is van hazánkban vagy harmincféle, amelyek különböző élőhelyeken virítanak. Az egyik leggyakoribb az ösztörüs veronika (Veronica chamaedrys), a kék szirmú virág szélei fehérek, fura nevét pedig a szárának két átellenes oldalán futó szőrcsíknak köszönheti. Az ösztörü elnevezést több dologra is használták, leginkább a szalmaszárításra alkalmas ágas-bogas karót hívták így, erre halmozták a boglyát. A régi oromdíszeket is így nevezték, de az ösztörüs veronikának a juhászok által leheveredésre használt juhbőrhöz lehet köze. Ezt is az ösztörünek hívták, amit bőrös felével kifelé tekertek fel, így azon szintén egy szőrcsík jelent meg.

Sziklagyepek, lejtősztyeppek, sztyepprétek, homoki gyepek virágai A sokféle formát öltő száraz sztyeppvegetáció termőhelyein már nem tud fás növényzet kialakulni, így itt főként szárazságtűrő fűfélékkel és sásokkal fogunk találkozni.

Ezek közt bújnak meg a virágok, amelyek már egész korán, tél végén elkezdenek kinyílni. A sietségnek itt azonban pont a sok napsütés és a kevés nedvesség az oka

Ösztörűs veronika – Fotó: Miskolczi Timi Panny

Borzas ibolya – Fotó: Molnár Péter

Olocsáncsillaghúr – Fotó: Molnár Péter

– ellentétben az üde talajú erdőkkel –, ugyanis júliusra ezeken a területeken már elszárad minden.

Tavaszi hérics – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Ha szerencsénk van, még áprilisban is láthatunk csoportokban nyíló tavaszi héricset (Adonis vernalis). Mintha apró napocskák mosolyognának ránk, a virágok alatti, sűrű leveles része pedig puha fenyőágnak tűnik. Latin nevét a szépségéről híres Adoniszról kapta, de amilyen szép, olyan mérgező is ez a virág. Szerencsére a legelő állatok ezt nagyon jól tudják, így messziről elkerülik. Viszont nem kerülték el a kirándulók és a gyógyszeripar sem, akik nagy mennyiségben gyűjtötték egykor, állománya emiatt erősen megritkult, ezért védetté nyilvánították, természetvédelmi értéke 5000 forint. Amivel biztosan sokfelé fogtok találkozni, az a fehér virágú sárma, vagy más néven madártej, amelynek több faja is őshonos Magyar­ országon. Ezek közül több is nagyon hasonlít egymásra, így csak a leghozzáértőbbek tudják megkülönböztetni

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Zöldhullám

Homoki báránypirosító – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Pusztai sárma – Fotó: Pálvölgyi Krisztina

őket. A leggyakoribb az ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum), amely inkább az üde élőhelyeket szereti, viszont a ritkább pusztai sárma (O. kochii) és a védett csilláros sárma (O. refractum) a szárazgyepekben érzi jól magát. A madártej elnevezést opálosan tejfehér virágaik után kapták, amelyeket estére látványosan becsuknak.

A gyöngyike az egyik legérdekesebb kinézetű vadvirágfélénk. Hazánkban négy faja él, és ebből a leggyakoribb a fürtös gyöngyike (Muscari neglectum), amellyel min-

Fürtös gyöngyike

Fotó: Miskolczi Timi Panny

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

denhol találkozhatunk, ahol száraz gyepek vannak, akár tömegesen is. Kékeslila, enyhén illatos, fürtös virágzata tényleg olyan, mintha apró gyöngyök alkotnák, amelynek további érdekessége, hogy csak a legalsó virágok termékenyülnek meg, a felsők meddőek. A homoki gyepek egyik különleges növénye a homoki báránypirosító (Alkanna tinctoria), amelyről még egy tanösvényt is elneveztek a Kiskunságban. Nevét nem hiába kapta, hiszen a gyökeréből kivont, piros festékanyagot egykor bárányok jelölésére használták, de élelmiszerek és kozmetikumok

Sziklaiternye – Fotó: Molnár Péter

színezésére is alkalmazták. A kékeslila virágú növény sűrűn szőrözött, ezzel csökkenti a párologtatást, és védekezik a kiszáradás ellen.

csak emiatt kedvelik a beporzók, nektárt is kínál bőven, viszont ebben is különleges, ugyanis az édes nedűt a mocsári gólyahír magháza termeli.

Tavasszal még a sziklafalak is kivirágoznak, és egy olyan érdekes növény is pompázik rajta, mint a sziklaiternye (Aurinia saxatilis). A sziklarepedésekből előbújó virág már messziről sárgállik, mészkövön és vulkános kőzeten egyaránt megél. A bazaltorgonák, sziklagyepek, várromok jellegzetes virága, láthatjuk például a Szent György-hegy bazaltorgonáin, de a füzéri várhegyen is.

A tavaszi virágözönt egy igazán különleges virággal zárjuk, a mocsári kockásliliommal (Fritillaria meleagris).

A nedves rétek, ligeterdők kecses növényét könnyű felismerni sakktáblamintájú, bókoló virágáról, amely jellemzően sötét bíbor vagy rózsaszín, de akadnak fehér színváltozatú példányok is. Élőhelyének rohamos csökkenése miatt mára Európa-szerte ritka és veszélyeztetett fajjá vált, hazánkban is már csak szórványosan van jelen, ezért védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Virágzásának csúcsán hatalmas mezőket alkot, és gyakran látható a mocsári gólyahír társaságában. 

Vizes élőhelyek virágai Bár ezeken a helyeken sok a nedvesség, mégis jóval később kezdődik itt a virágzás, mert a víz miatt sokkal lassabban melegszik át a talaj. De ha beindul, akkor az üde rétek, lápok, mocsarak virágfajokban nagyon gazdag élőhelyek, és már áprilisban láthatjuk egyik tipikus virágát, a mocsári gólyahírt (Caltha palustris). Imádja a vizet, olyannyira, hogy sokszor maga is vízben áll, és így virít aranysárga virágaival. Sziromlevelei nincsenek, virágát a csészelevelek adják, amelynek különlegessége, hogy olyan, szabad szemmel nem látható elszíneződések vannak rajta, amelyeket csak az ibolyántúli fényre érzékeny rovarok érzékelnek, és ez odavonzza őket. De nem

Mocsári kockásliliom – Fotó: Ravasz Balázs

Köszönet Rédei Tamásnak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért!

Mocsári gólyahír – Fotó: Molnár Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

Promóció

Kerékpárosbarát alkalmazás, nem csak kerékpárosoknak Hiánypótló alkalmazással rukkolt elő a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség. Az app térképes nézetében országszerte láthatók a minősített kerékpárosbarát szolgáltatók, de elkezdték összegyűjteni a vízvételi helyeket, kerékpárszervizeket, bringaparkokat, pihenőhelyeket, szervizoszlopokat, e-bike-töltőket és a közmosdókat is. Az alkalmazás a túrázóknak, futóknak is hasznos, ráadásul ingyenesen letölthető bármilyen okostelefonra. z Aktív Magyarország megbízásából a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (Maketusz) kapta meg az Országos Kerékpárosbarát Szolgáltatói Hálózat kiépítésének feladatát.

A távlati cél 3000 olyan szolgáltató, vagyis vendéglátóhely, szálláshely és attrakció bevonása a hálózatba, amelyek megfelelnek a rájuk vonatkozó kritériumrendszernek.

A

A kritériumrendszer olyan kötelező elemeket tartalmaz, mint szervizeszközök biztosítása, biztonságos kerék­pár­

tárolás vagy kulacstöltési lehetőség. Apró dolgok, amelyek egy szolgáltatónak minimális odafigyeléssel és kis anyagi ráfordítással megoldhatók, de egy kerékpáros túrázónak annál nagyobb figyelmességet, odafigyelést és kényelmet jelentenek a megállójakor.

Minden infó egy helyen 2022 nyarán a Maketusz egy olyan alkalmazás fejlesztésébe kezdett, amely egyszerre nyújt széles körű információkat a természetben kerékpározóknak és túrázóknak, illetve biztosít megjelenési felületet a hálózathoz csatlakozó szolgáltatóknak. Az eredmény egy egyszerűen kezelhető, jól átlátható alkalmazás, amely a Kerékpárosbarát névre hallgat, és bármelyik okostelefon áruházából ingyenesen letölthető.

A Kerékpárosbarát alkalmazást megnyitva egy térképpel találkozunk, amit akár meg is változtathatunk, attól függően, hogy kerékpárutakat, esetleg túraútvonalakat szeretnénk-e látni. Az alaptérképekre ráadásul rátétrétegek is ráhelyezhetőek, az alkalmazásban elérhető például egy bringás „hőtérkép” is, amely hasznos lehet akkor, ha egy számunkra ismeretlen helyen szeretnénk egyet tekerni vagy túrázni.

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kerékpárosbarát szolgáltatók A képernyő alján öt különböző ikont találunk, ezek valamelyikére rábökve nyithatjuk fel a fő kategóriákat, és ezen keresztül tudunk szűrni a térképen látható pontokra, vagyis POI-kra (érdekes pontok). Itt szűkíthetünk a szálláshelyek, vendéglátóhelyek és az élmény, látnivaló alkategóriái között. Ezek tartalmazzák a kerékpárosbarát hálózathoz csatlakozott szolgáltatókat, vagyis ezek mindegyike megfelel a hálózat kritériumrendszerének.

Ezenkívül az információ kategória alatt vízvételi helyekre, bringás pihenőhelyekre, szervizpontokra, e-bike-töltési lehetőségekre, közmosdókra és kerékpárboltokra is szűrhetünk, attól függően, hogy mire van szükségünk az adott pillanatban. Az alkalmazás utolsó ikonja az útvonalakat jelöli – jelenleg még csak az ország egyes térségeiben –, mindegyike leírással, letölthető GPX-fájllal elérhető. Ezt az útvonallistát folyamatosan bővítik a szövetségnél, de akár a felhasználók is küldhetnek javaslatokat.

A közösség is fejlesztheti 2022 őszén az alkalmazás 2.0-s verziójában elérhetővé vált, hogy a felhasználó maga jelenthessen be POIkat, ezzel a Kerékpárosbarát app elindult a közösségi alkalmazások útján. Ezt a funkciót a bal felső sarokban található plusz ikonra kattintva lehet elérni, és egy központi ellenőrzés után a bejelentett pont láthatóvá is válik a térképen. A funkció élesedése után már közel 300 ilyen bejelentés érkezett, és idén a bringás szezon még csak most indul el! A bejelentésen túl, ha egy POIra kattintunk, akkor akár változást is bejelenthetünk,

így ha egy vízvételi hely már nem elérhető, vagy egy szervizpontot megrongáltak, már mehet is a bejelentés.

A Kerékpárosbarát alkalmazást már több mint 20 000 felhasználó töltötte le, az alkalmazás sikerét látva és a felhasználói visszajelzéseket is figyelembe véve további fejlesztésekbe kezdett a szövetség: azon dolgoznak, hogy a jelenlegi online térképet offline-ra cseréljék, további útvonalakkal bővítsék a rendszert, amelyben már az alkalmazáson belül is lehet navigálni.

Bizonyos útvonalakon bevezetik majd a QR-kódos pecsétgyűjtést, és szeretnék elérni, hogy saját GPX-et is be lehessen tölteni az appba, valamint a kerékpárosbarát szolgáltatókról is olyan további információkat szeretnének megjeleníteni, hogy hol elérhető kerékpármosási lehetőség, túravezetés, vagy hol várják extra kedvezményekkel a bringásokat.

A Maketusz szeretné, ha a Kerékpárosbarát alkalmazás egy olyan POI-gyűjteménnyé válna, amely kikerülhetetlen a kerékpárosok, a túrázók, de bárki számára, aki a természetben szeretne aktívan kikapcsolódni. (X) A QR-kódok segítségével töltsd le, és próbáld ki te is!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Két Keréken

„Montis” kalandozás az Alföld északnyugati csücskében Ha az Alföldről és a hegyikerékpározásról van szó egy Írta és fotók: Abelovszky Tamás mondatban, úgy érezhetjük, hogy valami sántít. Ha azonban terepkerékpározásról beszélünk, máris lehet létjogosultsága a kifejezésnek. Persze ebben az esetben sem elsősorban technikás ösvényekre, esetleg izzasztó mászásokra kell gondolni.

Az Alföld másképp dolgoztatja meg a bringásokat, és ezen a Budapest környéki túrán kiderül, miért érdemes szinte sík terepen is letérni az aszfaltról.

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Monori utcakép a katolikus templommal

onor éppen csak egy kisebb ugrásnyira található Budapesttől, a főváros szívéből (a Nyugati pályaudvarról) vonattal alig több mint fél óra alatt elérhető, így ideális kezdőpontja egy bringatúrának, ráadásul látnivaló is akad errefelé. A település északi részén fekvő szőlőhegy nem más, mint a Gödöllői-dombság legdélebbi nyúlványa, ahol egy remek pincesort és egy kilátót is találunk. Lássuk, miért érdemes indulás előtt körülnézni Monoron!

M

Ezer pince a Strázsa-hegyen A városon hamar keresztül lehet tekerni, de egy-egy apró kitérőt azért megéri tenni a központba érve. A református és a katolikus templom egymással farkasszemet nézve áll az út két oldalán. A két egyházi épület első ránézésre belesimul a megszokott templomképbe, de a református istenháza 1630-as alapokra

Változatos tájakon tekerhetünk az Alföld északnyugati csücskében

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

Két Keréken

Az evangélikus templom Monoron

A strázsa-hegyi kilátóból a budai hegyek is jól látszanak

épült (bővítésekkel, átépítésekkel), és a római katolikus templom is több mint kétszáz éves.

Szubjektív gondolat, de mindkettőnél érdekesebb építmény a körforgalom mellett álló

evangélikus templom, ahogy a katolikus templom melletti parkban található második világháborús emlékmű is, amely elsősorban nem a katonákra, hanem a polgári áldozatokra emlékezik, ezt hangsúlyozza a gyermekeit védő anya szobra is.

Megközelítés Mivel nem körtúráról van szó, viszont az útvonal mindkét végén van vasúti kapcsolat, célszerű a Budapest–Cegléd– Szolnok vasútvonal valamelyik fővárosi állomásáról, megállóhelyéről (Nyugati pályaudvar, Zugló, Kőbánya alsó, Kőbánya-Kispest) indulni, majd ugyanoda visszatérni egy, a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vonalon közlekedő vonattal.

A hegy nedűjét 960 pincében dolgozzák fel, melyeknek tizede eredeti állapotában maradt fenn. A dűlőutakon érdemes egy kicsit letérni a túraútvonalról, és felfedezni az olyan apróságokat, mint egy csinos kerekes kút (a pincefalu egyik jellemzője), egy szőlővel futtatott kis terasz a pince előtt vagy egy-egy évszázados pinceajtó (a felfedezést segíti az Ezer pince szőlészeti és borászati tanösvény). A pincék közötti tekergést megkoronázza a Strázsa-hegy tetején (190 méter) álló kilátó meglátogatása, ahonnan a ferihegyi repülőtér irányítótornya felett a budai hegyekig lehet ellátni az egyik irányban, a másik irányban túránk dimbes-dombos vidéke látható be, míg dél felé az Alföld végtelen síkja.

Ócsai Tájvédelmi Körzet

Térkép: Bába Imre 74

0

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Strázsa-hegy északkeleten „magasodik” Monor fölé, a várostól gyakorlatilag teljesen elkülönülve. Beszédes utcanevek sorakoznak egymás mellett: Leányka dűlő, Kadarka sor, Zalagyöngye sor, Ezerjó dűlő, Rizling dűlő.

A Kunsági borvidék e részén egyébként a rizling, a rizlingszilváni, a rajnai rizling, a kékfrankos és a zweigelt számít a leggyakoribb szőlőfajtának.

5 km

A kilátótól déli irányba, az Alföld felé indulunk el: egyfajta bemelegítésként ismét átte-

A monori pincefalu mintegy ezer pincéje mind más és más

kerünk Monoron, majd még aszfalton Vasad felé karikázunk.

Vasadon csak átgurulunk Csévharaszt felé, de a Rákóczi utcára jobbra letérve (közvetlenül előtte buszmegálló) hamarosan magunk mögött hagyjuk egy időre az aszfaltot. Délnyugati irányba

tartva egy nagyobb szántóföldön vágunk keresztül, és hellyel-közzel már itt megmutatja magát az alföldi bringás legnagyobb ellensége, a homok.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

Két Keréken Az útvonal egyes későbbi részein bizony lesznek olyan szakaszok, ahol kemény küzdelmet ígér a mély homokkal borított út, de itt még csak ízelítőt kapunk ebből. Egy tanyához közeli elágazásban balra térünk, innen a Csévharasztig vezető dűlőúton haladunk nyíl­ egyenesen – előbb tanyák között, majd a település szélén egybefüggő lakóterületen. Egy nagyobb elágazásban lehetőség nyílik jobbra térni, a csévharaszti borókás felé. A közelben található, úgynevezett Buckás-erdőben neve ellenére nemcsak borókát találunk, hanem tölgyes-nyáras-borókás elegyes erdőben bóklászhatunk, amely ráadásul homoksztyeppel váltakozik, és árvalányhaj, valamint báránypirosító is előfordul (de bringával már csak a mély homok miatt is jobb elkerülni a területet).

Homoki betyárok nyomában Annál inkább érdemes célba venni a pótharaszti sétaerdőt. Pótharasztot – tulajdonképpen a mai Csévharaszt elődjét – kezdetben a kü-

Nem biztos, hogy mindenki szeretni fogja a mély homokkal borított útszakaszokat

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A pótharaszti erdő bejáratánál mindenféle turistavonzó létesítmények is helyet kaptak

lönféle korabeli okiratok Poudharasta, Potharazta, esetleg Poltharasztya néven említették, és többször is elpusztult a történelem folyamán. A pótharaszti erdőtömb az Alföld egyik legnagyobb egybefüggő erdőtömbje a maga közel 10 000 hektárjával. Már 1922-ben megfogalmazódott a nagykőrösi polgármesterben a gondolat, hogy a Budapest közepétől légvonalban mindössze 22 kilométerre lévő terület akár a főváros „kedvenc kiránduló helye lehetne”, mégsem találkozunk tömegekkel a környéken. Pedig az erdő „bejáratánál” számos turistacsalogató létesítményt találunk Csévharaszt délkeleti határában: egy kis parkoló mellett egy

a bűnözőket és a közösségből kitaszítottakat temették. Ezzel együtt a hely nyugalmat áraszt, a történelmi múlt ismeretében sem érezni semmi hátborzongatót.

Az inárcsi középkori templom romjait monumentális faszobrok veszik körbe

büfé üzemel (első ránézésre rejtély, hogy üzleti vállalkozásként hogyan értelmezhető a kis fabódé, de a bringás turistáknak kiváló frissítőhely), a közelben pedig az erdőgazdaság létesítményei várják a látogatókat. Az egykori erdőőri lakból egy kiállítóhelyet alakítottak ki, a közelben tűzrakóhelyek, egy minikilátó, illetve tűzrakóhelyek szolgálják az erre tévedő turistákat.

A környéket nem csak a kirándulók kedvelik, a mondák szerint így voltak ezzel a betyárok is. A néphagyomány szerint a pótharaszti csárda alatt alagút szolgálta a betyárok menekülését. A 19. század romantikus irodalma egyfajta népi hőst faragott egyes betyárokból, de ezzel együtt mégiscsak bűnözők voltak, akik rettegésben tartották a Duna–Tisza közét. Közéjük tartozott Bogár Imre is, akinek bandája a környéken is portyázott, és egyiküket a pótharaszti csárdában fogták el. Ha volt is alagút, akkor vagy nem volt ideje menekülni Bartucz betyárnak, vagy a kijáratoknál is pandúrok várakoztak.

A pótharaszti csárda már rég az enyészeté lett, a település emlékét azonban máig őrzi templomának maradványa egy szántóföld közepén.

Egyetlen falról van szó a pusztában, amely dacol az idővel, immáron körülbelül hatszáz éve: a 14. század végén, esetleg a 15. század elején emelhették gótikus stílusban a templomot, amelynek hírmondója a körülbelül 5 méter magas nyugati fal. Az itt végzett ásatások tanúsága szerint korábban már állhatott itt egy román kori templom is, amelyre később ráépült a gótikus istenháza. A templom körül egykor cinterem, azaz temető terült el, emellett a temetőárok helye is kirajzolódik, ahova a középkorban a megkereszteletlen csecsemőket,

A pótharaszti templomromtól folytatjuk utunkat a pusztában – hol jól járható, hol az Ős-Duna homokhordaléka miatt küzdelmesebb terepen. Az általában rövidebb homokos szakaszok mellett jól járható utak jellemzőek az útvonalra, ahol lendületesen lehet haladni, az eltévedés különösebb veszélye nélkül, ugyanis a dűlőutak, mezőgazdasági vagy erdészeti utak többsége turistajelzéssel is el van látva (igaz, turistát ritkán látni errefelé). A kezdetben mezőkön, majd egy erdőn keresztülvezető út egyszer csak egy aszfaltútba torkollik: az inárcsi szovjet laktanya volt a közelben.

Kicsit arrébb a szemfülesebbek egy egykori iparvágány helyét is felfedezhetik, amely a közeli Inárcs-Kakucs állomáson ágazott ki a lajosmizsei vasútvonalból. Inárcsig a laktanyába vezető úton gurulunk, hogy a településre érve kicsit megpihenjünk a középkori Szent György-templom feltárt részének maradványai mellett található történelmi emlékpark egyik padján. A meglehetősen nagy méretű rom arra utal, hogy a településnek jelentős szerepe lehetett a középkorban, a templom alapjai körül felállított tíz, tölgyfából készült szobor

Nem sok maradt a pótharaszti templomból

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Az ócsai templom lenyűgöző méreteivel, letisztult szépségével véteti észre magát

pedig arra, hogy a múltat tisztelik a helybéliek (de legalábbis a település önkormányzata biztosan). A számos történelmi személyiség szobrai között megtaláljuk például Szent Istvánt, IV. Béla királyt, Hunyadi Mátyást, Deák Ferencet és Széchenyi Istvánt is.

Ócsai időutazás Ócsa felé változatos terepen haladunk tovább: Inárcsot egy napelempark mellett elhagyva előbb jól járható földúton, majd egy pár kilométeres szakaszon aszfalton (útközben két elágazásnál is figyelni kell, merre kanyarodunk: előbb jobbra, majd a vasúton átvezető úton balra kell térni), utána művelt kultúrtájon, majd erdős területen keresztül közelítünk Ócsa felé. Mielőtt elérnénk a települést, a nevezetes Selyem-rétre érünk. A terület a jellegzetes Duna–Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással.

Ebből az idefelé vezető, jól járt, majd az aszfalt­ út felé vezető murvás úton keveset érzékelünk, de a Selyem-réti tanösvény remekül bemutatja az élőhely sajátosságait az arra fogékonyaknak.

Milyen bringával indulj útnak?

Erre a túrára mindenképp hegyikerékpár használata ajánlott, lehetőleg ballonos gumikkal felszerelve a hosszabb-rövidebb homokkal borított szakaszok miatt.

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az ócsai templom szentélyében az Árpád-kori falfestmények

Ócsán természetesen azonnal a település nevezetes temploma és tájháza felé vesszük az irányt. A tájház valójában egy kisebb épületegyüttes, amelyet hat egyedi, műemléki védelem alatt álló ház alkot (2022-ben az épületek felén felújítási munkák zajlottak). A környék (Öregfalu) Ócsa legidősebb része, amelynek utcaszerkezete – az úgynevezett kétbeltelkes településszerkezettel együtt – több száz éves, ezért a 62 portából álló falurészt a nevezetes templomával 1975-ben védelem alá helyezték. A településforma lényege egyébként, hogy nem a lakóház udvarán, hanem a lakótelkeket övező kertben, ólastelkeken voltak a telkes jobbágyok istállói, széna-szalma boglyái, cséplőhelyei, és itt tartották az egész állatállományt. Mivel a férfiak igen sokszor éjszakára is kint maradtak, szállástelkesnek is nevezik ezt a településszerkezetet.

Ottjártunkkor három épület, a Nagygazda portája, a Sütőasszony portája és az Ágasház állt nyitva a látogatók előtt, amelyek berendezése a körülbelül kétszáz évvel ezelőtt itt élt lakók használati tárgyait, ruháit, lakókörülményeit idézi. A kedvencem a Sütőasszony portája volt, amely egy szobából és egy konyhából álló zsellérház volt, a konyhában úgynevezett „csikótűzhellyel” és a kenyérsütéshez szükséges eszközökkel. A konyhai asztalon letakarva bújik meg a „sütnivaló”, azaz szárított kovász – a „kevés a sütnivalója” mondás eredetileg erre vonatkozott, ugyanis szégyennek számított, ha egy asszony nem figyelt saját kovászának minőségére, mennyiségére.

Miután a tájházban alaposan megismerkedtünk eleink életkörülményeivel, irány az épületek fölé magasodó templom, a túra legizgalmasabb, messze földön híres nevezetessége! Izgatottan léptem át az istenháza küszöbét, hiszen hazánkban nagyon kevés hasonló épület maradt meg az utókornak. A templom román stílusban

Két Keréken kedő alkotásai. Az apostolokon kívül láthatjuk a falakon Szent Miklós és Szent György alakját, emellett Szent László és Szent Margit legendájából vett részleteket, de még az utolsó ítélet ábrázolásával is találkozhatunk. Mindemellett egy Mekka irányába néző mihráb is látható a szentélyben (egyébként közvetlenül egy felszentelési kereszt mellett), ami arra emlékeztet, hogy rövid ideig a törökök dzsámiként használták a templomot.

A Sütőasszony házában még a kovász is ott van az asztalon

épült ugyan, de a gótika tipikus stílusjegyeit is megtalálhatjuk a tekintélyt parancsoló méretű épületben, amely építésekor (a 13. században) egy premontrei kolostor része volt. A kolostorból mára semmi sem maradt, a háromhajós, keresztházas bazilika azonban átvészelte az évszázadok viharait, és számos megpróbáltatás ellenére ma is megcsodálható. A templombelső legérdekesebb része talán a szentély, részben annak bordás boltozata, részben pedig az itt feltárt freskók miatt, amelyek Árpád-kori falfestészetünk kiemel-

A körítőfal kapuján kilépve Ócsa határa, a pincefalu felé vesszük az irányt. A Strázsahegyre települt monori pincesorral ellentétben az ócsai pincéket egy szinte sík területen ásták a földbe, és a bejáratok fölé kis szalmatetők kerültek. A löszös, agyagos talajba vájt mintegy száz pince fura, de kedves látvány, ráadásul egy-egy pincénél borkóstolásra is van lehetőség, de azért ne feledjük: a túrát a vasútállomáson fejezzük be. 

Az ócsai tájházban mindent megtudhatunk a kétszáz évvel ezelőtti mindennapokról

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

Tudástár

Kullancsokkal nemcsak az is találkozhatunk Írta: Tóth Judit Fotók: Adobe Stock

80

|

Az, hogy már februárban találunk kullancsot, az egyre enyhébb telek fényében ma már nem meglepő. Ráadásul ahhoz, hogy az ember kullanccsal találkozzon, nem is kell feltétlenül az erdőt járni, a saját kertünkben is jó eséllyel összefuthatunk velük.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

erdőben, de a kertünkben Földvári Gábor, az Ökológiai Kuta­ tó­k özpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa sok más mellett a kullancsokat és a kullancsok által terjesztett kórokozókat kutatja. Tíz éve rendszeresen jár a Pilisbe kullancsot gyűjteni, és télen sem szokott üres kézzel hazatérni. „Az egyes kullancsfajok különböznek abban, hogy mennyire bírják a telet.

Van egy téli kullancsfajunk, ami kifejezetten a téli hónapokban aktív, amikor például a mi közönséges kullancsunk éppen nem. A faj számára a téli aktivitás helyzeti előnyt jelent, hisz ilyenkor a vetélytársak többsége téli álmot alszik.” Az enyhülő telek azonban lehet, hogy változtatnak a jelenlegi felálláson.

Dr.

A korán ébredők A nálunk előforduló kullancsfajok többsége normális esetben téli álmot alszik. A régen megszokott, mínusz 10–20 °C-os telek azonban egyre ritkábbak, így a kullancsok is hamarabb ébrednek. Például a Dermacentor fajok akár már február elején is aktívak lehetnek. Közéjük tartozik a Dermacentor reticulatus, amely a kutyák babéziás megbetegedését okozó kórokozót terjeszti. A babézia világszerte elterjedt; hazánkban először 1905-ben írták le. Az állatok a kullancs közvetítésével kapják meg a betegséget okozó egysejtű kórokozót, amely a vörösvértestekben szaporodik, és azok szétesését okozza. Gyógyulás csak a korai stádiumban elkezdett gyógyszeres kezelés esetén várható.

A Dermacentor fajok már februárban is aktívak

A kullancsok egyik legak­tí­ vabb időszaka a tavasz

betegség, ami hozzá köthető. A szerencsére viszonylag enyhe lefolyású TIBOLA, egy seb kialakulásával járó nyirokcsomó-gyulladás. Érdekes, hogy ez a kullancsfaj, ha emberbe megy, különösen a nők hajas fejbőrét kedveli, és jellemzően tarkótájékon fúrja be magát.

A Dermacentor reticulatus pajzsa foltos, barnás-fehér mintázat jellemző rá. Ez a faj elsősorban állatokon élősködik, de ritkán emberbe is mehet, sőt van is egy emberek felé terjesztett

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

Tudástár Akár kilenc évig is élhet Nálunk a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti a legtöbb, emberre veszélyes kórokozót. Ez a faj egyébként nemcsak az emberen, de hüllőkön, madarakon és emlősökön egyaránt megtalálható. „A faj télen nyugalmi állapotban van, a hótakaró alatt vagy az avarban telel át. Egyébként nemcsak a hőmérséklet az, ami október–november tájékán kiváltja a kullancsok nyugalmi állapotát, de a fény is. A közönséges kullancsoknak nincs szemük, de fényérzékelő sejtjeik vannak. Ezek segítségével érzékelik a nappalok rövidülését, ami egy jel számukra, hogy ideje biztonságos telelőhelyre vonulni” – magyarázza Földvári Gábor.

Ha a hőmérséklet pár napig 5-6 °C felett van, és a páratartalom sem nagyon alacsony, akkor a közönséges kullancsok felébrednek.

Ezért is történhet meg, hogy már februárban tapasztalhattuk a jelenlétüket. A közönséges kullancs két fő aktivitási időszaka tavaszra, illetve ősz elejére tehető, amikor a 20 °C körüli meleg mellé csapadék is társul. A nyári száraz forróságot a közönséges kullancsok nem kedvelik, ilyenkor inkább megbújnak az aljnövényzet hűvösében, és átmeneti nyugalmi állapotba vonulnak.

A kullancsok életéhez vér kell, de meglepően sokáig kibírják anélkül is

Nálunk a közönséges kullancs terjeszti a legtöbb, emberre veszélyes kórokozót

A kullancsok fejlődési ciklusa több évig tart, és négy fázisra osztható. A tojásból lárva, nimfa, majd kifejlett állat lesz. A nimfa kisebb, mint a kifejlett kullancs, és még nincsenek ivarszervei. „A kullancsok bármelyik fejlődési stádiumban képesek arra, hogy néhány hónapos nyugalmi periódust beiktassanak az életükbe. Ezért aztán nagyon hosszú, akár 7-8 vagy 9 év is lehet a kullancsok fejlődési ciklusa, ami viszonylag hosszú időszaknak számít egy ízeltlábú esetében.” A kullancsok fejlődéséhez mindenképpen vérre van szükség, nemcsak kifejlett, de lárva és nimfa állapotban is. Ennek tükrében mégis meglepő, hogy életük 99%-át gazda nélkül töltik a természetben, és akár évekig is képesek táplálkozás nélkül túlélni.

A messziről jött potyautasok A kullancsok a pókszabásúak közé tartoznak, és világszerte több száz fajuk van, ezek közül Magyarországon kb. 20-30 kullancsfaj fordulhat elő. A nálunk őshonos fajok mellett az utóbbi években több idegenhonos faj is felbukkant, és ezek túlélését a klímaváltozás megkönnyítheti.

A hozzánk érkező milliárdnyi vonuló madárral gyakran potyautasok is érkeznek, például Afrikában honos kullancsok. Így juthatott el hozzánk a Hyalomma marginatum nevű faj is, amelynek egy nimfa példányát néhány éve a Margitszigeten egy sünön találták meg Földvári Gáborék. Ez a faj a krími-kongói vérzéses láz 82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Forrás: kullancsfigyelo.hu

vírusát képes terjeszteni, de annak az esélye, hogy vándormadárral érkezzen ezzel a vírussal fertőzött kullancs hozzánk, viszonylag kicsi. „Érdekesség, hogy a Hyalomma kullancsok előfordulnak olyan élőhelyeken is, ahol télen mínusz 10–20 °C-os fagyok lehetnek. A számukra kritikus időszak ebből a szempontból az őszi lehűlés.

Amennyiben ez gyorsan és drasztikusan történik ugyanis, nem tudnak átalakulni a hidegnek sokkal ellenállóbb felnőtt kullanccsá, így nem fognak túlélni. A klíma melegedésével és a hosszabbodó nyárias őszi időjárással azonban ezeknek a fajoknak a túlélési esélye is nő” – magyarázza a szakember.

A lakosság is segíthet

A kullancsmintavételezés egyik legfon­to­ sabb eszköze a fehér zászló Fotó: Tóth Judit

A Hyalommakullancsok nagyobbak, mint a nálunk őshonos fajok, és lábaik gyűrűszerűen sávozottak

gyors a hazánkban őshonos kullancsfajokhoz képest, de talán leglátványosabb tulajdonságuk a lábak világos, gyűrűszerű sávozottsága. Sok más fajjal ellentétben ezek a kullancsok nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, és követik a kiszemelt gazdát.

A Kullancsfigyelő program első évében, 2021‑ben két Hyalomma egyedet találtak, 2022-ben már 9-et. „Azt tapasztaltuk, hogy nagyon aktívak az emberek, és a program sikerességét mutatja az is, hogy az országban több helyen is megtalálták ezeket a fajokat.

Ez pedig az első lépés ahhoz, hogy fel tudjunk arra készülni, ha esetleg valamilyen kórokozót is behoznának a kullancsok” – mondja a szakember.

A közösségi kutatások vagy citizen science programok ma már nálunk is egyre elterjedtebbek. Ezeknek a lényege, az ismeretterjesztésen túl, hogy a lakosság közreműködésével lényegesen nagyobb számú adathoz juthatnak a kutatók, mint ha csak ők maguk végeznék a monitoringot. A 2021-ben indult Kullancsfigyelő programban is a lakosság segítségét kérték az Ökológiai Kutatóközpont szakemberei, hogy minél hatékonyabban nyomon tudják követni az idegenhonos fajok felbukkanását.

A Hyalomma fajokat kis odafigyeléssel egy laikus is meg tudja különböztetni a nálunk leggyakoribbnak számító fajoktól. A Hyalomma kullancsok nagyobbak, és mozgásuk kifejezetten

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Tudástár Kullancs a kertben A kullancsok ellen nem létezik 100%-os védelem, de ha időben átvizsgáljuk magunkat, családtagjainkat és házi kedvenceinket, sokat tehetünk a betegségek megelőzéséért. A kórokozók átadásához ugyanis a kullancsnak több órára vagy akár még több időre is szüksége lehet. A Lyme-kórt okozó Borrelia nemzetségbéli baktériumok például a kullancs bélrendszerében élnek. Addig, amíg ezek a kórokozók a bélből feljutnak a nyálmirigybe, és a kullancs átadja a kórokozót, akár egy-két nap is eltelhet. „Nagyon fontos, hogy a saját kertünkben, kerti munkák után is gondolni kell arra, hogy kullancs mehetett belénk. Nem kell ehhez kirándulni, parkba menni, a sünök, a madarak, a rágcsálók jönnek-mennek a kertekben, és emiatt a kullancsok is

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

jelen lehetnek. Gyakran előfordul, hogy az emberek a saját kertjükben találkoznak fertőzött kullanc�csal” – hívja fel a figyelmet Földvári Gábor egy kevéssé ismert tényre.

Bár az interneten találkozni kullancsirtást hirdető cégekkel, az igazság az, hogy sem gazdasági, sem természetvédelmi szempontból nem lehet hatékonyan irtani a kullancsokat. „Ehhez el kellene árasztani a területet egy erős hatóanyagú vegyszerrel, mert a kullancs bárhol lehet 0-tól 1,5 méteres magasságig. Ráadásul az alkalmazott szerek nem szelektívek, vagyis minden ott élő más atkát is kiirtanak. Az atkákhoz sok ezer faj tartozik, soknak a hasznáról, káráról semmit sem tudunk, és úgy kiirtani valamit, hogy nem is tudunk róla semmit, enyhén szólva sem felelősségteljes dolog.”

Nemcsak túrázás, de kerti munkák után is érdemes átvizsgálni magunkat, nincs-e bennünk kullancs

Fotó: James Gathany / CDC / PHIL

Az interneten böngészve találtunk olyan, kullancsirtásról szóló hirdetést is, amelynek feladói levéltetvek és hangyák (!) ellen permeteznek, a kullancsokat pedig „járulékos veszteségként” könyvelik el. De hogy a többi ott élő ízeltlábúval mindeközben mi lesz, és miért is kellene a hangyákat kiirtani a kertből, azt nem részletezik.

Több helyen olvashatunk arról is, hogy bizonyos növények ültetésével távol tarthatjuk a kullancsokat, de ez sem nevezhető biztos védelemnek. „Vannak olyan növények, hatóanyagok, amelyek távol tarthatják a kullancsokat, de ez csak azt jelenti, hogy arra a növényre nem mennek fel, két méterrel arrébb azonban már ott lesznek.

Ez nem 100%-os megoldás, akárcsak a kullancsriasztó spray-k, csökkentik a rizikót, de nem jelentenek teljes védelmet, attól még ugyanúgy át kell nézni magunkat túrázás és kerti munka után.”

A korábbi kutatásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók szempontjából a város egy gócpontnak tekinthető. Épp ezért az Ökológiai Kutatóközpont idén egy új programot is elindított Kullancs a kertben címmel, amely során arra kérik az embereket, hogy a saját, városi kertjeikben próbáljanak kullancsokat gyűjteni.

Az ehhez szükséges felszerelést postán küldik ki a jelentkezőknek. „A program két szempontból is jó, hisz a résztvevők számára is kiderülhet,

A Lyme-kór legjelleg­ ze­te­sebb tünete a piros kokárdaszerű mintázat a bőrön

hogy van-e a kertjükben kullancs, másrészt mi is hozzájuthatunk hasznos információkhoz. A talált kullancsokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetjük alá, hogy kiderüljön, fertőzöttek-e.”

A programra a kullancsfigyelo.hu oldalon lehet jelentkezni. A gyűjtés márciusban indult, hogy a tavaszi kullancsszezont elcsíphessék, de menet közben is lehet csatlakozni.  További részletek: https://kullancsfigyelo.hu

TIPP Hogyan távolítsuk el a kullancsot? Csipesszel, vagy ha az nincs, akkor esetleg körömmel fogjuk meg az állatot a bőrfelülethez minél közelebb, és óvatosan, de határozottan húzzuk ki. Ha még többet szeretnél tudni a kullancsokról és a csípések megelőzéséről, használd a QR-kódot!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

Az áprilisi Hüllők és kétéltűek témánkra beérkezett sok kép azt mutatja, hogy bár akadnak, akik viszolyognak ezektől az állatoktól, mégis sokan szeretik őket. Szerkesztőségünk zsűrije végül egy olyan képet emelt ki a mezőnyből, amelyen megcsodálhatjuk ezeknek az élőlényeknek a különlegességét és szépségét is. A győztes fotót, amelyen egy barna varangy szemét láthatjuk, Rácz Tünde készítette, így ezúttal neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Rácz Tünde: Golden eye „Teendőim Bujákra szólítottak, ahol tudtam, hogy a Honvéd Üdülő melletti tóban béka is akad bőven. Így a munkafelszerelés mellett fényképezőgépet is vittem magammal, és elsősorban barna varangyot szerettem volna fotózni. Rengeteg tavi és kecskebéka fogadott a vízben, de varangyból csak egyetlen példányt találtam. Nagyon óvatosan mozogva, a végén már lehasalva kúsztam közelebb hozzá, és elég sok időt töltöttem el a megfigyelésével a kép elkészültéig, amelyhez egy nagy gyújtótávolságú makroobjektívet használtam.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok ki a leadott lájkjai­tokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig Turista Magazin-előfizetéssel vagy más ajándékkal jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Témáink 2023-ban

(Zárójelben a beküldési határidő.)

Május: Szimmetria a természetben (április 12.)

Június: Tanúhegyek (május 12.)

Július–augusztus: Élet a folyón (június 12.)

Szeptember: Ember a tájban (augusztus 12.)

Október: Gombák (szeptember 12.)

November: Erdei kápolnák (október 12.)

Az Aggteleki-karszt zegzugos világa W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Az Aggteleki-karszt patakvölgyekkel szabdalt mészkőtömbjén járunk, hazánk legjellegzetesebb karsztformái közt: meredek falú völgyek felett lekerekedett hegytetők és összeolvadó töbrök ritmikus váltakozásától hullámzó fennsíkok jellemzik a hegységet. A töbörsoros Baradla-völgyben a csapadék rögtön a felszín alá szivárog, hullámossá oldva a mészkőfelszínt, a patak pedig mélyen alattunk, a Baradla-barlangban folyik.

Amit a víz kiold, azt a forrásoknál látjuk viszont. A mész kicsapódása már a barlangokban megkezdődik, gyönyörű cseppkőalkotásokat teremtve, ám a patakos barlangok kifolyásait egyesítő jósvafői katlanban valóságos vízi édenkertet találunk. A felszínre törő karsztvíz barna kalcitbevonattal fed mindent, törékeny mészgátak fodrozzák a patakok folyását. A Béke-barlang kifolyásánál apró csigavázak borítják a felszínt: a kárpáti forráscsiga stabil állománya él itt. Nemhiába a foltos szalamandra a nemzeti park címerállata, az állandóan nedves völgyek mohás üregeiben él a színpompás kétéltű, amelyet gyakran láthatunk itt lomha léptekkel bandukolni.

0

A buszmegállótól a i jelzésen sétálunk a turistaszállóhoz.

A Baradla-barlang aggteleki bejáratától a f jelzést követjük a Baradla-völgyben a Kecső-völgyi torkolatáig.

A Kecső-völgyben a o jelzést követjük a Baradla-barlang jósvafői bejáratáig.

A o jelzés navigál vissza a Jósva-forrás érintésével a Szent Ferenc-kápolnáig.

A kápolnától jobbra, a f jelzésen megyünk fel a Közép-hegyre, ahol csatlakozunk a o jelzéshez.

A o jelzésről a következő hágóban letérünk a d jelzésen a Baradla-tetőre.

Csatlakozunk a o jelzésbe, amelyet egyenesen követve érkezünk vissza a Baradla-barlang aggteleki bejáratához.

Magasság méterben 500 400

1

4 3

300 200 0

2

4

6

6

5

2 8

10

12

15,1 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

BARADLA-BARLANG

2

A sokáig a világ leghosszabb ismert barlangja címet viselő Baradla-barlang – hétköznapi nevén: aggteleki cseppkőbarlang – hazánk egyik legismertebb természeti képződménye. A több mint 25 kilométernyi barlangrendszer, amely Szlovákiába is átnyúlik, 1995-től az UNESCO-világörökség része. Hazánkban három bejáratából (Aggtelek, Vörös-tó, Jósvafő) indulhatunk vezetett túrára a kiépített járatokon, de akár overallba öltözve, sisakkal és fejlámpával felszerelkezve, kúszva-mászva is be­ka­ lan­doz­ha­tunk egy-egy szakaszt szakképzett barlangászok segítségével.

3

JÓSVAFŐ-ÓFALU

4

A gyönyörű Ófalu a patakok folyása köré szerveződött, rendezett falusi portáknak köszönheti képét. A bővizű karsztforrások energiájának kö­szön­ he­tően egészen a 20. század elejéig működött itt vashámor, illetve kendertörő és számos malom. Az egyik öreg malomépületben üzemel a vendéglő, de találunk itt régi bútorokkal berendezett vendégházat és tájházat is. A falumúzeum múlt századi tárgyakkal és eszközökkel a hagyományos paraszti életet mutatja be, egyik szobájában a környék barlangkutatásának történetéről szóló kiállítást találunk.

1

2

JÓSVA-FORRÁS ÉS TENGERSZEM

Az ország legnagyobb vízhozamú, hideg vizű forrása, a Jósva másodpercenként 7000-8000 liter vízzel tör elő a Baradla-barlanghoz tartozó vízhálózat felszíni fakadásaként. Az innen induló patakokat a közeli Tengerszem gátja duzzasztja smaragdzöld színű, hangulatos tóvá. Kezdetben malom hasznosította itt a víz energiáját, majd 1935-ben épült a völgyzáró gát és turbina, hogy a barlang világításához szükséges energiát megtermelje. Környezetében hangulatos, égerligetes park és vízparti sétány található.

VÖRÖS-TÓ ÉS MEDVE-SZIKLÁK

A töbrökkel hullámzó fennsíkon, erdők öle­lé­ sében rejtőző tisztáson találjuk a változó nagyságú, buján benőtt tavat. Az eredeti víznyelőt a mészkő oldódásából kimosódó vörös agyag tömítette el. Amikor még a falu állatai legeltek a környéken, azok rendszeresen „kifürödték” a tó növényvilágát, valamint felkavarták a vörösagyagos iszapot, ettől pedig vörösre színeződött a víz. Partján a kimosódó agyagból a Medve-sziklák együttese került felszínre. A kúpkarsztnak nevezett formák a trópusi esőzések erősen oldó hatására, több tízmillió éve keletkeztek.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Aggtelek, Baradla-barlang buszforduló

VÉGPONT:

Aggtelek, Baradla-barlang buszforduló

TÁV:

15,1 km

IDŐTARTAM:

4 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

541 m

SZINTCSÖKKENÉS:

541 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

A túra épp elkerüli Jósvafőt, de ha szeretnénk körbenézni, megpihenni, inni vagy enni a faluban, akkor a Tengerszemtől tíz-húsz perc séta a faluközpont.

TIPP!

A Baradla-barlangot érdemes a túra előtt vagy után meglátogatni. Egész napot rászánva átmenő túrát is tehetünk a föld alatt Aggtelek és Jósvafő között.

Szerről szerre a „Szala” mentén W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Túránk az Őrségi Nemzeti Park élőhelyeit szemléletesen bemutató látogatóközponttól indítva Őriszentpéter parkerdején át vezet, szerről szere barangolva a tájjal együtt lélegző porták, a környezetükbe simuló házak mentén. A települést a Szala menti tanösvény nyomvonalán hagyjuk el, hogy találkozzunk a patak menti égerliget és az itt még fiatal patakként csörgedező Zala (az Őrségben csak „Szala”) élővilágával. Szalafőn tiszteletünket tesszük a szerek világát szimbolizáló életfánál, a Szala mentén kidőlt öreg tölgyből mesterien kifaragott szakrális alkotásnál, illetve a történelmi múlthoz köthető faragványokat tekinthetünk meg. A Felsőszeren kódisállásos portákkal és a tökmagolaj-készítés fortélyaival ismerkedhetünk, majd hamisítatlan őrségi erdőkben teszünk rövid sétát a Zala forrásvidékén. Erdei körtúránkból visszakanyarodva eurázsiai vadlovak és európai bölények megfigyelésére nyílik lehetőségünk a Pityerszer szélén kialakított rezervátumban.

Felfedező utunkat az Őrségi Népi Műemlékegyüttes néprajzi értékeit bemutató pityerszeri skanzenben zárjuk.

0

A o jelzésen indulunk a Natura 2000 Látogatóközponttól az őriszentpéteri parkerdő felé.

A parkerdőtől a f jelzésen folytatjuk utunkat.

A Keserűszeren a Szala patak mentén a o jelzésen indulva, a Szala menti tanösvény nyomvonalát követve Szalafő központjáig, a Templomszerig haladunk.

Innen a jobbra térő o jelzésről a Papszer tövében leágazva, Szalafő-Felsőszer felé sétálunk tovább.

A Felsőszeren a Felsőszeri tanösvény nyomvonalán haladunk, majd a szert nyugati irányban az erdő felé vezető földúton hagyjuk el.

Ezen az úton a f jelzésű túraút eléréséig haladunk.

A f jelzés mentén érintjük az „Őserdőt”, majd a o jelzésre váltunk.

Magasság méterben 325 300

4

1

275

225

0

3

2

250

2

4

6

8

10

12

14

16 18,3 km

2 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZENT PÉTER-TEMPLOM

2

Őriszentpéter Árpád-kori temploma a 13. században, 1230 körül épült román stílusban.

A ma látható templom hajója és tornya gyakorlatilag azonos az eredetivel, bár a történelem viharai nem kímélték az épületet. Gótikus stílusú bővítése békés aktus volt ugyan, 1550 körül azonban erődtemplommá alakították: bástyákkal, sánccal, árokkal vették körül. Miután a környék földesurai, a Batthyányak református hitre tértek, 1570 körül az Őrség népe is követte őket. Lemeszelték falait, és bibliai idézeteket festettek rá a Károlyi-féle bibliafordításból.

3

KÖMPE SZEME KILÁTÓ

4

Kömpe nem más, mint Szalafő egyik része, amely az itt eredő Zala (Szala) patak völgye és a Felsőszer alja között található. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. A Kömpe szeme kilátó Szalafő hét szeréből ötre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). A kilátó egy szoknyás őrségi harangláb vonásait tükrözi, vörösfenyőből és tölgyből ácsolt szerkezete tájba illő megjelenést nyert.

1

SZALA MENTI TANÖSVÉNY

A Balatont tápláló, teljes folyásán hazánk területén haladó folyó eredetét járja be az Őriszentpéter és Szalafő között vezető patakparti útvonal. Az éger- és fűzfaligetekkel szegélyezett patakot számos „bürün”, keskeny fahídon keresztezzük, így remek rálátásunk van a kristálytiszta patak élővilágára, idilli környezetére. A patak felett nyári idényben néha tömegesen repkedő álkérészek, kérészek – híresebb rokonukhoz hasonlóan – tiszavirág-életűek, mindössze pár óráig léteznek ilyen formában, vízben élő lárváik (nimfáik) viszont egy évig fejlődnek.

PITYERSZER

Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes skanzenhez méltó módon vonultatja fel a tájegységre jellemző építészeti jegyeket, az egykori mindennapi élethez szükséges eszközöket. Három, helyben megőrzött porta (kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház) épületeit mutatatja be a szabadtéri kiállítás, szemléletesen példázva lakóik életmódját, kulturális örökségét. Vezetett séták keretein belül a helyi hagyományok minden részlete megismerhető.

Kézműves-foglalkozásokon (kerekperec- vagy mézeskalácssütés, tökmagolajütés, íjászat) próbálhatjuk ki az őrállók életét.

3

2

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Őriszentpéter, Natura 2000 Látogatóközpont

VÉGPONT:

Szalafő, Felsőszeri buszforduló

TÁV:

18,5 km

IDŐTARTAM:

4 óra 45 perc

SZINTEMELKEDÉS:

294 m

SZINTCSÖKKENÉS:

277 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Őriszentpéter-Városszeren a Szikszai Edit helytörténeti gyűjtemény, a Templomszeren a középkori téglaégető és a Csörgőalma gyümölcsöskert gazdagítja ismereteinket!

TIPP!

Szalafőn nézzünk be a nyitott portákra, és szeptemberben ne hagyjuk ki az Őrségi Tökfesztivált, vasárnaponként pedig a termelői piacot!

4

www.termeszetjarokartya.hu

CSAK MUTASD FEL A KÁRTYÁDAT, ÉS ÉLJ A KEDVEZMÉNYEKKEL!

Ó R Á J T E Z TERMÉS K E D

V E Z

M

K Á É N Y

R T Y

A

AZ ORSZÁG EGÉSZ TERÜLETÉN TEKA-KÁRTYÁVAL

10–50%

NEMZETI PARKOK ATTRAKCIÓI

20%

MÁV-START PÉNTEKTŐL VASÁRNAPIG

10%

MAHART-PASSNAVE BP.-SZENTENDRE BP.-VÁC

15%

INTERSPORT

5–50%

20%

SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS, TURISTASHOP BELÉPŐK, STB.

179

INGYENES KERÉKPÁRPONT

A TEKA-kártya érvényességi ideje 13 hónap, a tetszőlegesen megválasztott induló hónaptól kezdődően.