Turista Magazin 2022 december

KÉT KERÉKEN

AZ „ELESETTSÉGÉBEN IS SZÉP” CSEREHÁTBAN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

REJTETT KINCSEINK

A CSÖRSZ-ÁROK TANÖSVÉNYÉN

2022. DEC.–JAN. › ÁRA: 1190 Ft

2022. DECEMBER – 2023. JANUÁR

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

HISTÓRIA

AZ ANGYAL ÓVTA LÉBÉNYI TEMPLOM TUDÁSTÁR

TERMÉSZETJÁRÁS LÓVAL VÁROSI SÉTA

A SOKTORNYÚ PÁPA

INTERJÚ

MAGYAR LÁNY AZ USA LEGBRUTÁLISABB TÚRAÚTVONALÁN

VÖRÖSBEGY

ÓVATOS, DE BIZALMAS

AJ

ÁN

DÉK CSŐS

ÁL

Éves előfizetéssel csak 9900 Ft! 2023-as éves előfizetőinknek ajándékkal kedveskedünk.

I

I I

E L Ő S Z Ó Óvatosan, áhítattal és bizalommal

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Így november végén, a lapszám készítésekor, amikor már megfakult a táj, és elcsöndesedtek a kertek, gyakran hallani a vörösbegy kedves énekét. Ezzel az óvatos, körültekintő, az etetőkön mégis megforduló madárral (Zöldhullám) és a természet megfigyelése jelentette mindennapi csodával kívánunk Olvasóinknak kellemes ünnepeket. Mi is próbáltunk az ünnepekre hangolódni. Ahogy e kicsiny madár is, körültekintően és áhítattal néztünk körbe hazánk legidősebb apátsági templomában (História), amelynek meglátogatását akár össze is köthetjük egy téli hétvégén a soktornyú Pápa felfedezésével (Városi Séta). Amellett, hogy mindig előszeretettel irányítjuk a figyelmet a pesti oldal látnivalóira, valahol szintén a rácsodálkozásé volt a főszerep a Csörsz-árok tanösvényen is (Rejtett Kincseink). Az áhítat mellett a bizalom volt útitársunk az „elesettségében is szép” Cserehátban (Két Keréken), ahol a felbecsülhetetlen értéket képviselő Árpád-kori és görögkatolikus templomok mellett a változás első nyomait is felfedeztük e jobb sorsra érdemes tájban.

A tudatos belföldi turizmus témaköre vezetett minket az egész világon egyedülálló, jövőre debütáló Eurohorse Lovas Barangoló bemutatásához és a lóval való természetjáráshoz (Tudástár). Minden bizonnyal sokat tudna mesélni a bizalomról Alberti-Hamlet Nóra is, aki egyedül járta végig az USA legvadabb és leghosszabb túráját, a Continental Divide Trailt (Interjú). A természetet járni és azt megfigyelni csak óvatosan, körültekintően, áhítattal érdemes – ebből kívánunk sokat az új esztendőre!

Címlapfotó: Koncz-Bisztricz Tamás: Vörösbegy Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 1190 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jakab Éva (MTSZ Híradó)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

12

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

8

HÍREK

10

28

TUDTAD-E?

Érdekességek az ünnepekhez kapcsolódóan

12

HISTÓRIA

20

ZÖLDHULLÁM

Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan lébényi templomra

42

22 28

Vörösbegy – Óvatos, de bizalmas

TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT

Új fogadóépület a Rám-szakadéknál Száraz lábbal a Dera-szurdokban

KÉT KERÉKEN

Kerékpárral „az elesettségében is szép” Cserehátban

40

METEO

Téli időjárás a népi regulák tükrében

42

REJTETT KINCSEINK

54

TUDÁSTÁR

62

INTERJÚ

72

GASZTRO

Hazánk legtitokzatosabb védvonalának felfedezése

72

76

62

Lóhátról az ország Minden, amit a lovas természetjárásról tudni akarsz Egy magyar lány, aki végigjárta az USA legbrutálisabb túraútvonalát

76 87

4

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nyúlsomból sósat és édeset Finomságok a sóskaborbolya terméséből

VÁROSI SÉTA

A soktornyú Pápa Kisváros a Bakony peremén

TÚRAKÁRTYA

Ősi sziklák és régi nevek nyomában Vándorlás a Cserehát kies halmain

HARKÁNY

KIKAPCSOL, GYÓGYÍT, FELTÖLT Fedezd fel Magyarország fürdői t!

HAJDÚSZOBOSZLÓ

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Túravezető-képzés egy Ötvenhat túrázó vizsgázott sikeresen 2022-ben a Magyar Természetjáró Szövetség tagegyesületei által szervezett három bronzjelvényes túra­ vezetői tanfolyamon, tizenkét fő pedig ezüstjelvényes túravezető lett.

A képzések folyamatban lévő megújítása miatt az MTSZ Oktatási Bizottsága a szokásosnál alaposabban kísérte figyelemmel a folyamatot.

Anno 1932 Nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy túravezető-képzés szinte mindig létezett a természetjárásban.

Az első, egyesületek közötti túravezető-képző tanfolyamokat 1930-ban szervezte a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete (BOTE). Az előadás-sorozat – amely az általános tudnivalókon kívül egészségtani, tájékozódási, jogszabályi, valamint felszereléssel, síeléssel és hegymászással kapcsolatos ismereteket, továbbá egy külön blokkban az elsősegélynyújtást tartalmazta – annyira sikeres volt, hogy már 1931-ben megismételték.

Dr. Zsembery Gyula így írt a kezdeményezésről a Turisták Lapjában 1930-ban: „Ha ez a kísérlet beválik, a Szövetség az ilyen tanfolyamokat, »turista akadémiát« rendszeresíteni fogja, talán vizsgát is fog tartani és esetleg egyes vidékeken csak ilyen képesített vezetőknek

|

Eszerint a túravezetéshez többek között a következők szükségesek: a turista-tízparancsolat szó szerinti tudása, a tájékozódásban (tájolóval, ködben, éjjel), a térképolvasásban (szintgörbék, csíkozás, fent és lent) való jártasság, a „miheztartás túra közben a vezető és a vezetettek részéről” (haladás, pihenő, fényképezéssel kapcsolatos várakozások), az alpinizmus tárgykörébe tartozó alapfogalmak, illetve a téli túrázási lehetőségek és praktikák (síelés, „hókarikák”) ismerete.

Izgalmas kérdés volt a gyakorlati jártasság mérésének a mikéntje. Erre vonatkozóan dr. Strömpl Gábor térkép­ olvasó vizsgatúrákra tett javaslatából van elképzelésünk.

A vizsgapálya 5–8 órás, forgalomban lévő turistatérképen kijelölt útvonal volt, amely nem jelzett utakat érintett. „A vizsga célja az, hogy a térképen bejelölt útvonalat pontosan mindenki végigjárja, útközben sehol el ne tévedjen.” A lebonyolítás és az ellenőrzés úgy valósult meg, hogy a vizsgázók 15 vagy 30 perces időközökben

Fotó: Fortepan

6

lesz joguk kirándulást vezetni, vagy más előnyöket is fog biztosítani részükre.” Kilencven éve, 1932-ben, az akkor tizenkilenc éves Magyar Turista Szövetség saját hatáskörben „intézményesítette” a túravezetői tanfolyamokat, majd egy évvel később elkészült a túravezetői képesítés rendje, elindultak a vizsgák. A túravezetői képesítés korabeli rendjéből részletesen megismerhetjük a túravezetőtől elvárt elméleti ismeretek sokaságát (minden bizonnyal ekkortól eredeztethető, hogy a túravezető egyfajta modern kori polihisztor).

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kor és most

indultak, egyedül haladtak, egymást nem érhették utol, megkeresték a megjelölt helyeket (forrás, szikla, tisztás stb.) az útvonalon, egyes kijelölt helyeken pedig ellen­ őrökkel találkoztak, akik feljegyezték a vizsgázó számát és érkezési idejét. A vizsgázók szintén felírták a térképükre az ellenőrök helyét és a találkozás idejét.

Az egyenletes ütemű gyaloglás is feladat volt: „Nem rohant, de tétovázó tájékozódása miatt nem is késlekedett.”

A jelen – 2022 Milyen manapság egy gyakorlati túravezetői vizsga? Épp olyan, mint 90 évvel ezelőtt. A 2022. október 22‑ei, dél-dunántúli túravezetői vizsga pályája a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) térképésze által készített, 1 : 20 000 méretarányú turistatérképen volt ábrázolva. A vizsgapálya – az MTSZ oktatási szabályzatának megfelelően – 6,5 kilométer hosszú volt, az egyik pályán 8, a másikon 9 ellenőrző pontot kellett a vizsgázóknak érinteniük, két állomáson pedig ellenőrökkel találkoztak, akik szóbeli kérdéseket tettek fel. Az indítási időköz 15 perc volt. A vizsgapálya több mint felén nem jelzett útvonalon kellett a leendő túravezetőknek tájékozódniuk.

A túravezető-képzés jövője Az MTSZ keretein belül két-három éve zajlik a szervezet képzési rendszerét, a túravezető-képzés jövőjét meghatározó, illetve megújító munka. A jelenlegi képzés keretrendszerben zajlik, a vizsgakövetelményeket szem előtt tartva az egyesületek módszertani szabadságot élveznek.

Bár az elméleti ismeretek (élővilág és környezet, természet- és környezetvédelem, épített környezet, térkép, tájékozódás, egészség, biztonság, természetjárói ismeretek stb.) még követik a több évtizedes példát, az utóbbi évek képzéseibe sok újabb elem is beépítésre került.

Az elmélet, a gyakorlat és az önálló témafeldolgozás mellett az egyénileg teljesítendő túrák is a képzés részét képezik: teljesítménytúra, tájékozódási túraverseny, jelzésfestő munkatúra. Az elméleti vizsga központi, a gya-

A leendő túravezető lánya húzza ki édesapját egy árokból a gyakorlati túrán – Fotó: Jakab Éva

korlati vizsga pedig szabályokhoz kötött. Jól „vizsgázott” idén a túravezetőknek szervezett egynapos elsősegélynyújtás-tanfolyam. A jövő feladata, hogy a tematikában a hangsúlyok módosuljanak.

Az MTSZ új képzési rendszere nemcsak a túravezető-képzés témáját fogja tartalmazni, hanem képzési szintjeivel figyelembe veszi, hogy eltérő képzésigényei vannak a kezdő kirándulónak, a túravezetőnek és a tapasztalt túravezetőnek.

Az MTSZ oktatási tevékenységének jövőjéről a 2023. január 14-én megrendezésre kerülő információs napon tudhatnak meg többet az érdeklődők. Részletek: mtsz.org  Források: Jellinek János: A magyar természetjárás története (1939) Turistaság és Alpinizmus (1932) Turisták Lapja (1930–1932)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

hírek A vénic-szil nyert az Év Fája versenyen

Fotó: Schmutzler-Schaub / Adobe Stock

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A mozgalom célja az őshonos fafajokra való figyelemfelhívás, valamint a kiválasztott fafajjal kapcsolatos ismeretterjesztés. 2013 óta online szavazáson dől el, hogy a kuratórium által megadott három fafaj közül melyik lesz az Év Fája cím birtokosa. A mozgalom honlapján idén is bárki leadhatta a szavazatát. 2022-ben a kecskefűz (Salix caprea), a rezgő nyár (Populus tremula) és a vénic-szil (Ulmus laevis) volt versenyben, és mivel ez utóbbi nyerte a szavazást, 2023-ban ez a faj kerül az ismeretterjesztés fókuszába.

Először láttak kanadai darut Magyarországon

Fotó: Mike Lane / Adobe Stock

Október 29-én a darvakkal együtt kanadai daru érkezett a Hortobágyra – számolt be az év madárszenzációjáról a Birding Hungary, s ezzel ismét bővült Magyarország madárfaunája. A poszt szerint valószínűleg ugyanez a példány tűnt fel Skandináviában még 2020-ban, és a madárbarátok azóta reménykedtek benne, hogy a darvakkal együtt egyszer Magyarországra is elvetődik. A kanadai daru Szibéria északkeleti részén és Észak-Amerikában költ, telelni rendszerint Mexikóban szokott.

Digitális térkép segíti a túrázókat Hargita megyében Hargita megye turistaútvonal-hálózata 2600 kilométer hosszú, s ennek mintegy 70%-át már digitalizálták a hegyimentők. A digitális térkép a nyomvonalakkal ingyenesen letölthető, és a túraútvonalakat akkor is követhetjük a telefonunkon, ha nincs térerő. Egy-egy túránál fel van tüntetve az útvonal hossza, a nehézségi foka és a bejárásához szükséges idő is. Ezenfelül a honlapon van egy alkalmazás, amely a túra megszervezésében is segíti a Hargita megyében kalandozókat.

Töltsd le a térképet, ismerkedj Hargita megye túrakínálatával!

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Promóció

Meghódította a MOL hot-dog az országot Ha pótolni kell a túrázás során megcsappant energiát, érdemes betérni a Fresh Cornerbe a MOL-kutakon. Friss szendvicsek, péksütemény, hot-dog, továbbá számos helyen pizza várja az éhes vendégeket.

eljesen meghódította a magyar lakosságot a MOL hot-dogja: idén hazánkban közel 7 millió eladott darabnál tart a Fresh Cornerekben kapható street food király.

A legnépszerűbb íz továbbra is a klasszikus, de egyre kedveltebb a nyáron bevezetett XL magyaros hot-dog is.

T

Az étel népszerűsége nem véletlen, a jelenleg négyféle ízvariációban kapható, grillkolbászos hot-dog a magyarok kedvence, hiszen gyorsan elkészül, laktató, az utazások során is könnyen fogyasztható, így az autósok elsősorban ezt választják, ha valami finom harapnivalóra vágynak.

Hamarosan pedig megérkezik az üzletekbe a hot-dog család legújabb, különleges, télies ízvilágú tagja, amely

december 1-jétől lesz elérhető az országszerte immáron közel 300 egységet számláló Fresh Cornerben. A frissen készített kávék itallapját szintén érdemes lesz böngészni, a forró cappuccinók és latték is helyet kapnak a kínálatban.

A MOL által készített fogyasztói kutatásokból kiderül, hogy az autósok többsége ma már többet igényel egy gyors tankolásnál: gasztronómiai élményt, rekreációt és változatosságot az utazás során. A Fresh Corner koncepciójának lényege pedig éppen az, hogy a finom kávén és harapnivalón túl lehetőséget kínál minőségi idő eltöltésére az utazóknak. Egyre több helyen várja terasz, szabadtéri fitneszpark, gyereksarok, pelenkázó és kutyafuttató is az utazókat. (x)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

Tudtad-e?

Fotó: Gulyás Attila

…mikor van az év leghosszabb éjszakája az északi féltekén?

A téli napforduló idején, jellemzően december 21-én.

Ekkor a legrövidebb a nappal, míg a nyári napforduló idején (jellemzően június 21-én) a leghosszabb. A téli napforduló egyben a tavaszi nap-éj egyenlőségig (ez a nap rendszerint március 20-ára esik) tartó csillagászati tél kezdete is bolygónk északi féltekéjén. Megjegyezzük, hogy a meteorológiai tél Földünk ugyanezen részén december 1-jétől február 28-áig, szökőév esetén 29-éig tart. A téli napfordulóhoz a kultúrák többségében számos ősi eredetű népszokás kapcsolódik.

Fotó: Adobe Stock

…mi a kiskarácsony?

„Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom?”

A Kodály Zoltán által a Nógrád megyei Palotás községben éppen száz éve gyűjtött népdal a legtöbbünknek valószínűleg ismerősen cseng, ugyanakkor azzal, hogy mire is vonatkozik a „két karácsony”, csak kevesen vannak tisztában. A nagykarácsony napja december 25‑ére, Jézus Krisztus földi születésének napjára, míg a kiskarácsony január 1-jére, újév napjára, tehát az új esztendő legelső napjára esik. Jó tudni, hogy míg a nyugati kereszténység december 25-én, addig a keleti (ortodox) kereszténység január 7-én ünnepli a karácsonyt.

TUDTAD, …milyen bor a misebor?

Fotó: Adobe Stock

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szőlőből préselt színbor, tehát olyan természetes eredetű bor, amely nem tartalmazhat mesterséges eredetű összetevőket, Írta: adalékanyagokat, hozzáadott cukrot vagy Nagy Loránd István tartósítószert. A misebor nem lehet eleve vizezett, egy kevéske víz hozzáadása azonban – szimbolikus okokból – engedélyezett a szentmise során. Bár az átváltoztatott misebor Krisztus vérévé (az ostya, a kovásztalan kenyér pedig Krisztus testévé) lényegül át, a leggyakrabban mégsem vörös-, hanem fehérbort használnak liturgikus célokra. Ennek hátterében praktikus megfontolás áll: a fehérbort könnyebb kimosni a fehér textíliákból. Érdekesség, hogy a görögkatolikusok előnyben részesítik a vörösborokat, mivel azokat „mélyebbnek”, gazdagabb szimbolikájúnak tartják.

Fotó: Sztankó Bálint

…melyek a karácsonyt nevükben őrző helységeink?

A Zala megyei Mikekarácsonyfa község, a Fejér megyei Nagykarácsony község, a Zala megyei Karácsonyhegy (Zalaegerszeg városának egyik külterülete), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Karácsonylova-tanya (Borsodnádasd városának egyik külterülete), valamint a Pest megyei Karácsonytanya (Százhalombatta városának egyik külterülete). A teljesség kedvéért meg kell említenünk a Heves megyei Karácsond községet is, amelynek neve (dobpergés!) a karácsony szóból képződött.

Fotó: Burger Barna

…milyen magyarországi időjárási rekordok kötődnek a szentestéhez?

A december 24-ei legalacsonyabb napi minimumhőmérsékletet (–26,6 °C) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnok városában 1963-ban, míg a legmagasabb napi maximum-hőmérsékletet (17,7 °C) Békés megye székhelyén, Békéscsabán mérték 1958-ban.

E két hőmérsékleti érték alapján a napi abszolút hőingás 44,3 Celsius-fok. A legcsapadékosabb december 24-e 1959 szentestéje volt, ezen a napon 40,8 milliméter csapadék hullott a Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti községben.

…mi mindennel etetheted a madarakat télen?

Növényi eredetű táplálékként elsősorban a napraforgómag ajánlott, amelyet kölessel, dióval, mogyoróval vagy pisztáciával is kiegészíthetünk. Állati fehérjék és zsírok forrásaként a nem sós szalonna, a kacsa-, liba- vagy sertésháj, valamint a faggyú a legmegfelelőbb. A gyümölcsök közül az alma igen népszerű a tollruhások táborában, persze nem árt felszeletelni nekik, hogy gondtalanabb legyen a csemegézés.

Biztosítsunk számukra vizet is egy kis itatóban, hálásak lesznek érte. Csak akkor vágjunk bele a madarak etetésébe, ha folyamatosan, egész télen át képesek vagyunk róluk gondoskodni!

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

História

Angyal vigyáz az

Magyarország legidősebb apátsági Írta: Hidvégi Brigitta templomát nem Fotók: Csanádi Márton kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. Ellátogattunk a Kisalföldre, a Győrtől nem messze fekvő Lébénybe, hogy a saját szemünkkel lássuk a legendákkal övezett épületet.

12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

elpusztíthatatlan

lébényi templomra

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

História ppen delet harangoznak, amikor megállunk az impozáns látványt nyújtó Szent Jakab-templom mellett. Falai tövében, egy levélkupacon kiscica heverészik, és még a nap is kisüt, így igazán idilli hangulatban csodálhatjuk meg az egyébként rendkívüli építményt. A templom déli tornyában négy harang található – tudjuk meg vezetőnktől, Nagy Ildikótól, aki, úgy tűnik, a templom minden kis szegletét és kövét ismeri. Ilyenkor, délben, a 8 mázsás Hősök harangja szól, nála eggyel kisebb a 4 mázsás Jakab-harang, és van még kettő, a 2,5 mázsás Mária-harang, illetve a 60 kilós lélekharang, amelyet akkor szólaltatnak meg, ha valaki elhunyt a településen.

É

Jegyet venni a templom mellett álló látogató­ központban lehet

Odakint is titkokat rejt Fertőrákos kőfejtőjéből származnak azok a jókora mészkőtömbök, amelyekből megépítették a templomot. Ha kicsit közelebbről megnézzük, érdekes dolgot vehetünk észre: a kő telis-tele van fosszíliákkal, megkövesedett csigákkal és kagylókkal. Az is látható, hogy a tömbök színe nem egyforma, vannak egészen fehér, sárgásbarna és pirosas darabok is. Utóbbi annak köszönhető, hogy némi bauxit is keveredett a mészkőbe, mert ezt már nagyon mélyről bányászták.

Szinte hihetetlen, hogy a templomot az 1100‑as évek közepén kezdték építeni a település legmagasabb pontján a kolostorral együtt, amelynek ma már csak egy része látható. Ebben az épületben van most a látogató­központ a jegypénztárral, ezért ha a templomot szeretnénk megnézni, először ide kell betérnünk.

A hatalmas építkezés 40-50 évig folyt, amelyen 60-70 kőművesmester dolgozott a brigádjával, itáliai és francia kőfaragókkal. 1206-ra már minden állt itt, a templom, a kolostor,

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a kerengő, középen szökőkúttal, ahogy a többi bencés rendi apátságnál. Az épületegyüttes első írásos említése 1208-ból származik.

Az épület legnagyobb része több mint 800 éves

Ha még tovább vizsgálódunk, fura vésésekre is felfigyelhetünk a köveken: fordított A és M,

fektetett S és T, nyilak és hasonlók bukkannak fel itt-ott. A jelenség nem egyedi. A különös jeleket maguk az építők hagyták ott: a kőfaragók kézjeleit fedezhetjük fel bennük, és az is kiderül belőlük, hogy miként illeszkednek össze a kövek. És még mindig van mit nézni kint: nem hagyhatjuk ki a „legfontosabbat”, amire már a címben is utaltam. Az oldalsó kapuzat jobb oldali oszlopának tetején egy angyal csücsül. A legenda úgy tartja, hogy ő az, aki minden viszontagságtól és pusztítástól megvédi a templomot és a lébényieket. A másik oldalon lenne a párja, de hiányzik, látszik, hogy azon a helyen javításra volt szükség. Azt mondják, az az angyal útra kelt, és mindig annak segít, aki éppen bajban van, és fohászkodik hozzá.

Az építők kézjelei (balra) és a templomra vigyázó angyal (jobbra)

A lébényi templom a Szent Jakab-út magyarországi állomása

A főkapun is találunk kőarcokat a díszes ornamentika mellett. Az egyik a gazdag kegyúri családból származó építtetőt, a másik pedig az apátot szimbolizálja. Ha felnézünk, egy kronogrammát is felfedezhetünk, azaz szavakba rejtett római évszámot. „Íme, megújultam, és az épség megadatott nékem” – szól a latin felirat, amely az 1879-es évszámot rejti.

Ezekben az években esett át a templom egy hatalmas renováláson, ezzel az első restaurált műemlék lett Magyarországon.

Mielőtt belépünk a templomba, még egy utolsó dolog: mindkét bejárat előtt egy fésűkagyló alakú jelzést vehetünk észre a földön. Ez nem más, mint az El Camino jele, a lébényi templom ugyanis a világhírű zarándoklat egyik magyarországi állomása.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

História

Az 1100-as években épült templom belseje egy-két javítást leszámítva teljesen eredeti

A juhokból lett templom Belépve ne számítsunk hatalmas freskókra és aranyozásra: egy egyszerű középkori, román stílusú kőtemplomban járunk, amelyben díszítések nincsenek, és belül is kissé erődszerű.

Ezt az érzést fokozzák a kis méretű, lőrésszerű ablakok. A templom nagyon masszív, nem véletlenül. Ugyan vagy 600 évig csak a szerzeteseknek volt szabad belépni ide, veszély esetén, például ha jöttek a tatárok vagy a törökök, kivételt tettek, itt húzta meg magát a lakosság is. A belső tér puritánsága ellenére mégis lélegzetelállító, pontosan azért, mert tudjuk: ugyanezek a falak vették körbe a betérőt már 800 évvel ezelőtt is. És hogy mi történt akkor? A legenda szerint réges-régen élt itt egy kis szerzetesi közösség, amelynek tagjai szerettek volna Isten dicsőségére egy hatalmas templomot építeni, de nem volt rá pénzük. A közösség vezetője egy nap elhatározta, hogy felkerekedik, és mindenképpen szerez segítséget, valamilyen támogatást,

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

pénzt vagy köveket, hogy méltó helyen tudják dicsérni a jóistent. Sokáig úton volt, és amikor visszatért, nem köveket és nem is adományt hozott, hanem egy jókora juhnyájat.

A rend tagjai kétkedve nézték: mit kezdjenek ezzel a sok birkával, hogyan lesz ebből templomuk? Vezetőjük erre azt mondta: „Ne legyünk hitetlenek, a jóisten biztosan segít rajtunk, imádkozzunk egész éjszaka!” Így is tettek, de előtte még kihajtották a juhnyájat a dombtetőre. A juhok elfeküdtek, szunyókáltak, a szerzetesek pedig egész éjjel áhítatosan imádkoztak és énekeltek. Reggel felnéznek a dombra, és mit látnak? A juhokból hatalmas kövek lettek.

Ezekből építették fel a templomot.

A valóság, ahogy az már lenni szokott, ennél sokkal kevésbé izgalmas. A templomot egy testvérpár építtette, akik a Győr nemzetségbeli lovagok leszármazottai voltak. Temetkezési helyet szerettek volna maguknak (feltételezhetően ma is ott nyugszanak az oltárok alatt),

illetve azt akarták, hogy legyen, aki a lelki üdvükért imádkozik, ezért a bencésekre hagyták a kolostor és a templom működtetését.

Pusztít a török és a tűzvész

A két torony közül ez az, amelyet a töröknek nem sikerült lerombolnia

A rend jó háromszáz évig éldegélt itt békében.

1529-ben aztán erre haladnak Bécs felé a törökök, akik felgyújtják a templomot, lerombolják a kolostort, a szerzetesek pedig Pannonhalmára menekülnek. Egy ideig üresen, tető nélkül áll a templom, mígnem egy nap olasz munkások érkeznek, hogy elhordják köveit a győri vár megerősítéséhez. Amikor azonban meglátják a még mindig mutatós épületet, az olaszok megtagadják a munkát, és azt mondják, bíznak abban, hogy egyszer még valaki helyreállítja. Így is történik: 1631-ben a győri jezsuiták kerülnek ide, akik megkapják az apátsághoz tartozó birtokokat is, majd azok hasznából rendbe teszik a templomot. Visszaépítik téglából az északi tornyot (ezt láthatjuk ma is) és a tetőzetet, valamint helyrepofozzák a romos kolostort is, legalábbis akkora részét, amekkorára szükségük volt. Jön megint a török, ismét rombol, a jezsuiták pedig megint rendbe hozzák az épületegyüttest.

A szerzetesek 1773-ban hagyják el Lébényt, amikorra már tudni lehetett, hogy hamarosan

A díszes szószéken evangélisták láthatók

érkezik a császári rendelet, amely feloszlatja a rendjüket. Ezután a templom jó ideig üresen áll. A 19. században a Zichy család birtokolja a területet, és a lakosságnak adja az addig csak szerzetesek által használt templomot – így lesz plébániatemplom 1838-ban, és onnantól fogva a katolikus közösség használja.

Történetének azonban itt még nincs vége.

1841-ben hatalmas tűzvész pusztít Lébényben, amely valószínűsíthetően egy lakóházból eredt.

Betör a templom faajtaján is, és mindent elpusztít, ami fából volt a belső térben. Nagy felújításra van szükség, amelyet először adományokból finanszíroznak. Ekkor készül el az egyedülálló szárnyas oltár és a szószék is, 1872 után pedig megemelik a tornyokat, új sisakokat kapnak, vízköpőket helyeznek el rajtuk.

Végül a műemlékvédelem is bekapcsolódik a felújításba. Azóta a templomot nem érte nagy pusztítás, szerencsére a második világháborúra is csak néhány golyónyom és az egyik torony kisebb sérülése emlékeztet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

História Mi a közös a Szent Jakabtemplomban és a Notre-Dame-ban?

Bár a templom puritán belül, érdekességeket azért bőven láthatunk idebent. A különleges szárnyas oltárhoz foghatót például nemigen találunk Magyarországon: egy német építész, August Ottmar Essenwein tervezte éppen akkorára, hogy betöltse a teret. Hasonlókat inkább a Felvidéken és Erdélyben, illetve Németországban láthatunk. Közepén a templom védőszentje, Szent Jakab apostol áll, az első apostol, aki vértanúhalált halt Jézus Krisztusért. És hogy mi köze van a kagylókhoz? A történet úgy szól, hogy földi maradványait hívei méltó helyen szerették volna eltemetni, ezért csónakba ültek vele, de a spanyolországi partoknál hajótörést szenvedtek. Ők megúszták, de a test eltűnt. Imádkozni kezdtek, mire kisebb vihar támadt, és Jakab apostol földi maradványait kivetette a víz, ruháján rengeteg fésűkagylóval.

A szárnyas oltárt egyébként hamvazószerdán, a nagyböjt kezdetekor bezárják, majd 40 nap múlva, húsvétkor nyitják ki. Még egy érdekesség az oltárral kapcsolatban: úgy tájolták, hogy július 25-én, Szent Jakab napján a nap délután pont az ő alakját világítsa meg.

A templom szárnyas oltára egyedülálló Magyarországon

Az épület mintájára készítették el az orgonát

A templom orgonája szintén kivételes, formája az épületét követi. A rózsaablakban Szent Mihályt láthatjuk, a kétoldali, kisebb ablak­ üvegek szenteket ábrázolnak, egyik oldalon a nők, másikon a férfiak sorakoznak. Ebből egyből lehet tudni, hogy a nők és a férfiak a templom mely oldalán ülhettek le, régebben ugyanis nem keveredett a két nem egymással a szentmiséken. A hatvanas évek elejéig egészen máshogyan festett egy mise, mint ma: latinul tartották, és a pap háttal állt a híveknek.

A jobb oldali mellékhajóban Mária-oltár, a bal oldaliban Margit-oltár található, ez utóbbi annak a kis templomnak az emlékét őrzi, amely valaha szintén a településen állt. Antiochiai

Hasznos információk Nyitvatartás Április 1. – október 31.: 9.00 – 18.00 November 1. – március 31.: 10.00 – 17.00 Belépőjegyárak Felnőtteknek: 700 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak: 500 Ft Szakvezetéssel

Felnőtteknek: 1200 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak: 1000 Ft

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szent Margitról valószínűleg kevesen hallottak. A lány 300 körül élt Antiochiában, a mai Törökország területén, egy pogány pap lánya volt, de anyja meghalt, ezért egy keresztény dajka nevelte a saját hite szerint. 15 éves volt, amikor bárányt legeltetett a barátnőivel. Arra járt egy római elöljáró, akinek nagyon megtetszett, feleségül akarta venni. Azt szerette volna, hogy Margit tagadja meg a hitét, ám mivel ezt a lány nem volt hajlandó megtenni, börtönbe zárta, ahol válogatott kínzásoknak vetette alá. Mivel nem sikerült megtörnie, végül lefejeztette, így vértanúhalált halt a hitéért. Lába alatt egy sárkány fekszik a templomban látható szobron: állítólag a gonosz sárkány formájában környékezte meg, hogy meggyőzze, adja fel a hitét.

Szent László az egyik üvegablakon (balra) és az Antiochiai Szent Margit tiszteletére készült oltár (jobbra)

A román stílusú templomon néhány vízköpő jelképezi a gonosz legyőzését

A sárkányábrázolás odakint is megjelenik vízköpők formájában, rá is kérdezek, mit keres ez a negatív szereplő egy ilyen áhítatos helyszínen. Természetesen erre is van magyarázat.

Egy francia legenda szerint volt egyszer egy városka, mellette egy nagy tóval, amelyben egy sárkány élt. Ezzel még nem is lett volna gond, de mindennap fel kellett áldozni neki valakit, hogy ne bántsa a település lakóit. A püspök egy nap megelégelte a helyzetet, és ment, megküzdött a sárkánnyal. Sikerült levágnia a fejét, majd kitűzte a templom tetejére, ezzel hirdetve, hogy legyőztük a gonoszt, a templom pedig egy biztonságos hely. Így kerülnek a csúf szörnyek Isten házára, a lébényi templomra ugyanúgy, mint a párizsi Notre-Dame-ra. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Zöldhullám

Óvatos, de bizalmas

Vörösbegy

Erdőségeink gyakori kakukkgazdája előszeretettel látogatja télen az etetőket, tollazatát Írta: Nagy Loránd István felfújva pedig egy pompás kis „gömb­madár” benyomását kelti.

Hímjét és nőstényét egyaránt könnyű felismerni, a fiatalok beazonosítása ugyanakkor már próbára teheti a határozásban kevésbé jártasakat. Éneke egészen egyedi, amelyet esetenként utánzások is színesítenek.

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

verébalakúak (Passeriformes) rendjének légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó vörösbegy (Erithacus rubecula) egy politipikus faj, amelynek nyolc (egyes szerzők szerint kilenc) alfaját különböztetjük meg. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy egészen a közelmúltig a rigófélék (Turdidae) családjába sorolta e madárfajt a tudomány, a modern taxonómiai kutatások eredményei ugyanakkor felülírták rendszertani hovatartozását. A vörösbegy elterjedési területe ÉszaknyugatAfrikától a vén kontinens legnagyobb részén át egészen Délnyugat-Szibériáig húzódik.

Európa kontinentális területein a törzsalak (Erithacus rubecula rubecula) fészkel, amelynek areája egészen az Urálig és NyugatTörökországig tart. Részleges, rövid távú, éjszakai vonuló: az Európában költők többsége Nyugat-Európában és a Földközi-tenger partvidékén, míg az Uráltól keletre fészkelők a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában telelnek.

A

Fo tó :

Az európai vörösbegyek tavasszal és ősszel Kiemelt oltalom vonulnak, a csúcsidőszak jellemzően március–áprilisra, illetve szeptember–októberre A vörösbegy (Erithacus rubecula) a védett állatfajok közé taresik. Bár a Kárpát-medencei fészkelők zöme tozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 az ősz első hónapjában elhagyja költőterüleforint egyedenként. E pompás megjelenésű légykapóféle a tét, enyhe időjárás esetén a hazai állomány egy Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is része Magyarországon telel át. Decemberben szerepel – besorolása LC (Least Concern), k c és januárban jó eséllyel megpillanthatjuk azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. o St be o az etetőket is előszeretettel látogató Ad „maradókat”, mégpedig olyan északözepétől foglalnak territóriumot, ki – nagyobb testű, hosszabb és a finom gyökerekkel, tollakkal és hegyesebb szárnyú – vörösbegyek állati szőrzettel bélelt fészket – társaságában, amelyek nálunk véamelyet az ismert fészekparazita szelik át a hideg évszakot. (költésparazita), a kakukk (Cuculus A vörösbegy hazánkban domb- és canorus) gyakran szemel ki magának, hegyvidéki erdőségekben, alföldi liget­ hogy saját tojásait ügyesen belecsemerdőkben, parkokban, arborétumokban péssze – a tojó építi gyökerek közé, fatörés nagyobb méretű, erdős területekhez közeli zsek alá, patakparti üregekben száraz növényi kertekben fészkel, de leginkább a gazdag aljrészek és moha felhasználásával. Csak a nősnövényzetű, kisebb vízfolyásokkal is rendelketény kotlik az 5–7 tojáson, amelyekből 13–14 ző, 200 méternél nagyobb tengerszint feletti nap múltán kelnek ki a fiókák. Az apróságok magasságban fekvő erdőket részesíti előnyben eleinte igen gyámoltalanok, önállósodásukig Madárdal költése idején. Legjelentősebb állományai az az őket tápláló szüleik segítségére szorulnak.

Ha kíváncsi vagy a Északi-középhegységben élnek, előfordulási A vörösbegymenü elsősorban rovarokból és vörösbegy valószínűsége pedig a Kisalföldön és a Tiszánpókokból, kisebb mennyiségben férgekből énekére, hívóhangjára vagy túlon a legkisebb. Évente kétszer, rendszerint és csigákból áll, ősz végén és télen azonban riasztására, április–májusban és június–júliusban költ, megnő a növényi összetevők szerepe az étszkenneld be de pótköltése is előfordul. A hímek március rendben: madarunk ilyenkor különböző boa QR-kódot! gyóterméseket fogyaszt. Zsákmányát főként a talajon ugrándozva cserkészi be. Pár szökdécselés között meg-megáll, bókol egyet, farkát felcsapja, mozdulatlanná dermedve fürkészik, majd lecsap a finomnak ítélt falatra. Óvatos természetű, de nem félős: bizalmas tekintetét gyakran az emberre is rászegezi.

Fotó: Adobe Stock

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1996-ban Az Év Madara címmel tüntette ki a a 12–14 centiméter hosszú, 16–22 gramm tömegű, 20–22 centiméter szárnyfesztávolságú, kifejletten narancsvörös pofa- és mellfoltot viselő vörösbegyet, amelynek fiataljai barnás alapon sárgásan pettyezettek. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Új fogadóépület a Rám-szakadéknál Írta: Turista Magazin

Szeptember végén adták át a gigantikus méhkaptárnak tűnő épületet az ország talán legismertebb szurdoka mellett.

Fotó: Farkas Péter

Fotó: Farkas Péter

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ermészetjáró szemmel nézve minden bizonnyal hazánk egyik leglátogatottabb helyszíne a Dömös környéki, vadregényes szurdokvölgy, a Rám-szakadék, de a közelben magasodó, csodálatos panorámájáról nevezetes Prédikálószék, illetve a Vadálló-kövek sem sokban maradnak el tőle. A Szentfa-kápolna és a Kaintz György-forrás az itteni túrák csomó- és kezdőpontja, különösen azóta, hogy a Rám-szakadék bejárása csak egy irányban haladva engedélyezett. A hely népszerűségét jól tükrözi, hogy a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. évente több százezer belépést regisztrál itt.

T

Szeptember végétől egy korszerű, többfunkciós fogadóépület szolgálja a természetjárók kényelmét és biztonságát a Dömösről vezető út mellett, a Szentfa-kápolna szomszédságában.

A 29 négyzetméter alapterületű, fából készült, könnyűszerkezetes épület részben nyitott felső

Fotó: Csanádi Márton

47.752913, 18.903261

Fotó: MTSZ

szintjén a kilátással, valamint a büfé jóvoltából a helyi termékekből készült finomságokkal lehet ismerkedni, de akár a magunkkal hozott elemózsia elfogyasztására is lehetőségünk nyílik.

Az épület első emeletén külön helyiséget alakítottak ki a bajba jutott turisták ellátására. A defibrillátor, az elsősegélycsomag és a

Ha még többet szeretnél megtudni a fogadóépületről és a megközelít­ hetőségéről, szkenneld be a QR-kódot!

hordágy mellett az erdei kirándulások során gyakori problémát okozó kullancscsípés elleni eszközök, valamint a darázscsípés sürgősségi ellátásához szükséges gyógyszerek és kötszerek is megtalálhatók itt. Mindezek használatát szakképzett személyzet segíti. Az épület nyitvatartása jelenleg változó, a helyi erdészet ugyanis még tárgyal az üzemeltetéséről. 

A Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen valósult meg

Fotó: Farkas Péter

A beruházást a Pilisi Parkerdő Zrt. valósította meg a Magyar Természetjáró Szövetséggel konzorciumban, a Széchenyi 2020 európai uniós projekt GINOP-7.1.2.-15-2017-00019-es kódszámú, Lépésekre a Dunakanyartól című pályázat keretei között. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: https://projekt.mtsz.org

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Száraz lábbal a

Dera-szurdokban Írta és fotók: Turista Magazin

24

|

Nyár, illetve ősz folyamán készültek el a népszerű Dera-szurdok új hídjai és pallói, így akkor is szárazon úszhatjuk meg a túrát, ha éppen „bő lére van eresztve” a szurdokon átfolyó Dera, más néven Kovács-patak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

udapest környékén nagy népszeOrszágos Kéktúra 15. szakarűségnek örvend a sza. Ennek köszönhetően Pilisszentkereszt hétvégente szinte alig lehet 47.685488, mellett található megállni autóval a szurdok 18.920223 Dera-szurdok, ami érthető, alsó bejáratánál lévő parkolóhiszen könnyen megközelítban, de hétköznapokon is szinte hető, minden évszakban gyönyömindig össze lehet futni valakivel a rű, nem mellesleg pedig itt vezet az sziklák között kacskaringózó ösvényen.

Sajnos az elmúlt években nagyon leromlott a szurdokban található hidak állapota, ezért igencsak időszerűvé vált ezek megújítása.

B

Egy uniós pályázatnak köszönhetően épültek új hidak és hordalékgátak ebben a csodálatos, alig egy kilométer hosszú szurdokban, de ezeken kívül erdei bútorgarnitúrák, tűzrakó helyek és esőbeállók is létesültek a parkoló melletti erdei pihenőhelynél, remek lehetőséget biztosítva egy kis szalonnasütéshez, piknikezéshez vagy éppen bográcsozáshoz.

A természetjáróknak további jó hír, hogy a Dera-szurdok megújítása mellett lezajlott a fokozottan védett természeti területen, a Pilis-tetőn található Boldog Özséb-kilátó környezetének rendezése is, így az végre méltó módon fogadhatja a kirándulókat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt Családi körtúra a Dera‑szurdokban Ahogy a bevezetőben is írtuk, a Dera-szurdok nem véletlenül népszerű, mert szinte tökéletes kirándulóhely, amelyet minden évszakban érdemes felkeresni. Tavasszal jó eséllyel víz csobog a patakmederben, nyáron – a legnagyobb kániku­lában is – értékelni fogjuk az árnyas szurdok hűvösebb mikroklímáját, ősszel színes levéltakarón vonulhatunk végig a kacskaringós ösvényen, télen pedig teljes pompájában, lombtakarás nélkül láthatjuk a völgy sziklacsodáit.

Ez utóbbiakat természetesen a víz alakította ki, bár néhol úgy néznek ki, mintha csak egy óriási gyerkőc hajigálta volna el a kedvenc kavicsait.

Hiába a sok híd, babakocsit nem fogunk tudni végigtolni a sziklás terepen, viszont négy év

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen valósult meg

feletti gyerekekkel már felettébb jó móka lehet a patakmeder szikláin végigugrálni. Ha megtaláljuk a Dera-szurdok parkolóját (a Google Maps és a Waze navigációs alkalmazás is ismeri), nincs más dolgunk, mint átkelni a kis patakon, majd követni az Országos Kéktúra jelzéseit egészen Pilisszentkeresztig. Itt két lehetőségünk van: vagy folytatjuk utunkat a kék sávon, és betérünk például egy sütire a falu valamelyik cukrászdájába, vagy a település határában visszafordulunk, és nem a kék jelzésen megyünk vissza a parkolóig, hanem az ott induló kék háromszög jelzést követve felkaptatunk a szurdok melletti magaslatokra.

Nagy kaptatóra ne készüljön senki, annyi szint viszont összejön, hogy szép panorámákban lesz részünk az ösvény melletti kilátópontokon.

Az egyik helyről még a Megyeri híd teteje is megfigyelhető, a másik irányban pedig a Pilistető uralja a látképet, rajta a Boldog Özsébkilátóval. Geoládavadászoknak jó hír, hogy az egyik ilyen pont közelében egy kis láda lapul, így érdemes előre készülni geoládában hagyható mütyürökkel. Érdekesség, hogy a szurdok

A beruházást a Pilisi Parkerdő Zrt. valósította meg a Magyar Természetjáró Szövetséggel konzorciumban, a VEKOP-4.1.1-15-2017-00007 kódszámú projekt keretei között. A projekt teljes költségvetése 1 078 970 645 Ft, ebből a Pilisi Parkerdő Zrt. fejlesztései 827 584598 Ft-tal részesültek. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: https://projekt.mtsz.org

Ha még többet szeretnél megtudni a Dera-szurdokról és annak megközelít­ hetőségéről, szkenneld be a QR-kódot!

végén, Pilisszentkereszt határában egy jókora víznyelő tátong az út mellett, szomszédságában az összes fontos tudnivalót ismertető információs táblával. Erről megtudható, hogy a mélybe vezető sziklaüreget „Ősnyelő” névre keresztelték, amióta pedig kisebb a patak vízhozama, nem sok dolga akad, van viszont lejjebb, a patak medréhez közel egy másik víznyelő, ám ennek bejáratát vasajtó fedi. Nem véletlenül, ugyanis alatta egy 80 méteres mélységig feltárt barlang lapul, amelyet nem is olyan régen, 2011-ben az Anubisz Barlangkutató Csoport tárt fel. 

Két Keréken

Rockenbauer Pál stábja még a térkép hiányára panaszkodott, de anélkül Írta: Szigeti is megannyi rejtett Ferenc Albert Fotók: Csanádi Márton kincset talált az általa így aposztrofált dombságban. Térkép már van, az elesettség viszont maradt, ahogy az egyedülálló Árpád-kori és görögkatolikus templomok áhítata is. De mintha a változás első nyomait is láttuk volna e jobb sorsra érdemes és egyébként kerékpárért kiáltó tájban.

Kerékpárral az „elesettsé 28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gében is szép” Cserehátban Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Két Keréken z egykor cserfáiról ismert, aprófalvas, dimbes-dombos Cserehát, az Országos Kéktúra „nagy fehér foltja”, meg persze az attól északra található, bringázás során kihagyhatatlan Rakacai-völgymedence, a Tornai-dombság és az Alsó-Bódva-völgy ma is „ritkán látogatott, mert látnivalók nélkülinek mondott” táj. A valóság az, hogy az ország halmozottan hátrányos kistérségeiben járunk, s bizony, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat elkészülte óta sok tekintetben csak rosszabb lett a helyzet.

A

Ahogy Sinkó László mesélte anno: a Csere­ hátnak történelme is kegyetlen volt, még az ellenségnek sem kellett tartósan, annál nagyobb volt itt a pusztítás. A termőföld sovány, a természeti erőforrások szűkösek, s amikor az első világháborút követően a térség elvesztette kassai felvevőpiacát, közigazgatási, kulturális és emberi kapcsolatait, akkor e városhiányos térség végérvényesen perifériává vált. A második világháború után a tágabb környék iparosítása ellenére is folytatódott a falvak elnéptelenedése, ahogy azt Rockenbauer Pál is dokumentálta, a rendszerváltással pedig minden remény végleg szertefoszlott.

A Rákóczi-szabadságharc és az azt követő pestisjárvány miatt a Cserehát egyébként egyszer

A Rakaca-patak vadregényes völgye és a Szalonnai-karszt jellegzetes sziluettje Rakaca templomától nézve

A nyugodt út és a nyugodt táj (meg persze a sok és egyedi kulturális látnivaló) egyaránt kerékpárért kiált

már szinte teljesen elnéptelenedett. Akkoriban az érkezők számára nyújtott adómentesség volt a megoldás. Jöttek is telepesek, többek között felvidéki ruszinok, akik felépítették látványos görögkatolikus templomaikat.

A tájegységet átszelő Országos Kéktúrát járók is csak egy szűk szeletét ismerhetik meg e tájnak, de a név hallatán a legtöbben bizony a Börzsöny és a Mátra között elhelyezkedő Cserhátra asszociálnak, ha gondolnak egyáltalán valamire. Volt egy remek kezdeményezés a gyalogos természetjárók részéről, de a Cserehát Turistája mozgalom végül érdeklődés hiányában 2016-ban hivatalosan megszűnt. Pedig ma, ha valakit leraknak Irotán, Viszlón vagy Keresztétén, a szépen felújított házak között, a kifejezetten festői tájban sétálva nagy meglepetésben lesz része. Kerékpárral nemcsak hatékonyan fűzhetjük fel a ritka látnivalókat, de a jót is felfedezhetjük ebben az elfeledett tájban.

Rögvalóság és a turizmus reménye „Itt tényleg csak a rosszról beszélt mindenki, még a vendéglátás kapcsán is. Minek ide jönni, nincs itt semmi látnivaló... Az elmúlt években viszont valami változás tényleg elkezdődött, kezdenek értékként tekinteni erre a vidékre” – ezt már Barta József, az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola energikus igazgatója mondja, útban Irota felé. „Nagyon sok nehéz sorsú ember él itt, de minket olyan emberek látogatnak, akik rá tudnak csodálkozni erre a tájra, s ha a helyi azt látja, 30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hogy másoknak ez értékes, akkor elkezd hinni benne. Nyáron mintegy hatszáz gyerek kerékpározott a Cserehátban az itt első ízben megszervezett vándortábor jóvoltából. Egy részük a családjával remélhetőleg visszatér ide, ahogy a kéktúrázók közül is sokan megszállnak Irotán, s egyre többen gondolják úgy, hogy jobban körbe kellene nézni errefelé. Irotán az elmúlt 20 évben nem volt bolt, most pedig, hogy rendszeresen vannak itt vendégek, főleg gyerekcsoportok és kerékpárosok, egy vállalkozó meglátta a lehetőséget ebben. A változást hirdeti az is, hogy megjelentek a prémiumminőségű helyi termékek és a »gyüttmentek« is, hiszen itt nagy a csönd, a házak pedig olcsók.”

Mindennek akár szimbóluma is lehetne a mintegy 80 lelket számláló, az OKT által is érintett Irota, ahol magas színvonalú erdei iskolát és bakancsos szállást is üzemeltet a görögkatolikus egyház, s ahol nem mellesleg az ország egyetlen, zéró kibocsátású szálláshelye is működik. A környező hegyvidékek, a Bükk, az Aggteleki-karszt és a Tokaji-hegység árnyékában még mindig „fehér foltnak” számít idegenforgalmi szempontból a Cserehát, de a most induló kerékpáros- és lovasturizmus talán áttörést hozhat.

Irota turista­ szállásként is működő erdei iskolája

A ma már üdülőfaluként ismert Szanticska sorsa az 1990-es években került útelágazásba

hanem akkor is, amikor nem hagynak megszüntetni iskolákat, avagy amikor robotikával foglalkozó labort építenek az edelényi iskolában (szintén a görögkatolikusok).

Józseffel reggelig tudnánk beszélgetni hagyományról és progresszív térségfejlesztő kezdeményezésekről, amelynek kombinációja an�nyira hiányzik az országból, de indulnia kell, másnap az Esztramos-hegy új vasalt útjaira viszi diákjait. Mi pedig ott maradunk Irotán, és a Cserehát közepén a dézsafürdőből hallgatjuk az éjszaka tökéletes csöndjét.

„Majd eljönnek a városrul, s fognak itt tenyerelni” A Másfélmillió lépés Magyarországon című, legendás sorozat egyik emblematikus jelenetében

Persze a mélyszegénység nagyon is látható, s az egyházak nemcsak akkor lépnek fel tudatosan térségfejlesztőként, amikor minőségi szálláshelyet alakítanak ki egy volt parókia üresen álló épületéből, mint Irotán a görögkatolikusok,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Két Keréken

Fotó: MTSZ

mondja ezt egy idős asszony az akkor 28 lakosával az ország legkisebb településének számító (1870-ben a szomszédos Abaújlakhoz csatolt) Szanticskán arra a kérdésre, hogy mi lesz a faluval. S bizony, Szanticska a sorozat elkészültét követően kihalt, de jöttek a városiak, a falu megmenekült, és az átalakulás országos hírnevet szerzett neki. Az 1990-es években a Pál család kezdeményezésére indított gyerektáboroztatás mentette meg a falu házait az enyészettől, ma pedig Szanticska egy, a csend közepén álló üdülőfalu. Mintegy 10 család tulajdonolja a szépen felújított 19 házat, a faluház éppen épül, igaz, nem sok, de van ismét állandó lakos, a többi tulajdonos pedig hétvégén jár ide, zömében Budapestről. Szanticska tehát ma már nem csupán arra jó, hogy elmerengjünk a táj múltján, de mint a most induló Eurohorse lovas túra egyik állomása, a jövőn is érdemes itt gondolkodni.

Szanticska kétségkívül a Cserehát egyik – turisztikai szempontból szó szerinti – epicentruma: tekintélyes szálláskapacitása ideális 32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szanticska sosem volt skanzen, hiszen itt az épületek eredeti helyükön állnak

családi célponttá teszi a falut, ahol egyre több a kerékpáros túrázó, illetve ahol még esküvőket is szerveznek. Az üdülőfaluban áll – igaz, leggyakrabban üresen – a római katolikus és a görögkatolikus kápolna, sőt még egy kis harangláb is. Innen indulunk első körtúránkra, amely lényegében a Cserehát keresztmetszetét adja: mindenből egy kicsit.

Első célpontunk a Szanticska feletti Magashegy hátán álló új kilátó, amelyet a bringákat lerakva, gyalog közelítünk meg. Bár eső régen esett, az őszi ködök napokra beborították a tájat, s bizony emiatt a kéktúrázók által jól ismert, vendégmarasztaló sár ezen a rövid szakaszon is megmutatja erejét. Már csak emiatt is jobb szerintem a Cserehát lankáit bringával felfedezni, ahol nem mellesleg az alsóbb rendű országutak egy jelentős részét felújították az elmúlt években.

A térség a görögkatolikus lakosság egyik központja, érdemes megismerkedni e különleges vallással

dencejellegű a táj, míg a Hernád és a Bódva völgye felől nézve a dombsági arculat a szembetűnő. A terület földtani felépítésében döntően a miocén földtörténeti kor végén itt hullámzó Pannon-tó, majd az azt feltöltő folyók kavicsos, homokos és agyagos üledékei játszották a főszerepet, míg a dombvidék felszabdalása sokkal később, a pleisztocénben lejátszódott eróziós folyamatok eredménye.

Ez az elfeledett táj a kilátóból mutatja meg igazi arcát: tágas dombtetők és lankás oldalak (a magyarországi dombságok között itt az egyik legkisebb a völgysűrűség), széles, sokszor mocsárrétekkel övezett patakvölgyek, cserjésedő egykori legelők, hagyásfák, legelő állatok, egyes helyeken pedig a névadó, mára jórészt kiirtott tölgyerdők szép maradványai. Engem például meglepett, hogy mennyire kevés akácost láttam. Lehet annyira elfeledett egy táj, hogy még az özönnövények is elkerülik?

A Cserehát az észak-magyarországi tájak közül sajátos, alföldi vonásokat is hordozó karakterével tűnik ki. Tágabb környezetéhez viszonyítva kettős arculatú, mert a környező, 300–600 méterrel magasabb hegységkeret felől nézve me-

Kány lenyűgöző ikonosztáza a templom belső terét és lelkünket egyaránt betölti

Gagyvendégin, illetve Krasznokvajda szélén áthaladva a határ közelében fekvő Kány, illetve a szép, rendezett falu temploma a célpontunk.

Utunkat e rövid szakaszon a szegénység kíséri, de a félreeső Kányban új építésű rönkházat, mediterrán lakot és olyan modern épületet is találunk, amely bárhol elmenne Budán. Vajon üdülőfaluvá válik Kány is? Ezen mélázunk a görögkatolikus templom kulcsát kutatva, merthogy annak ikonosztáza (a szentélyt a templomhajótól elválasztó, szentképekkel telerakott fala) kihagyhatatlan látnivaló állítólag.

S valóban, a szavunk is eláll a templomba lépve.

Ahogy Barta József mondta előző este: „A görögkatolikusok szeretik az »ízeket«: a liturgia tömjénillatú, énekközpontú, és a templomban minden papi ima az ikonosztáz mögött történik. Az ikonosztáz a mennyország bejáratát szimbolizálja, a szentképekbe az alkotók »beleimádkozzák« a szentséget. A parókus a közösségnek háttal misézik, vezeti a híveket. Amikor a szentélybe lép a csak általa használható, úgynevezett királyajtón, az ikonosztázon belül megvalósul az átváltoztatás csodája.” A keleti misztikum egy olyan szeletét őrzi Kány temploma, amelyért érdemes ide eltekerni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Két Keréken

Buzita és Szemere között

Kányról felkapaszkodunk a buzitai (buzicai) határátkelőhöz, jobbra fordulunk, majd az egész Cserehát talán legszebb útján, hatalmas tölgyesek szélén, jó ideig a határsávot követve haladunk. A gyümölcsfeldolgozónál széles perspektíva nyílik a Tokaji-hegységre, ezt követően legurulunk Szemerére. Fájon ismét „fáj” a Cserehát szomorú sorsa: az alapvetően klasszicista jegyeket viselő, viszonylag jó állapotú és gyönyörű Fáy-kastély üresen áll a szebb

Tornaszentjakab látképe a Szádelői-völgy monumentális kapujával a háttérben

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Viszló bájos temploma a falu feletti dombon áll

Torna­szent­ andrás, a Bódva völgye és az Alsó-hegy Fotó: MTSZ

napokat látott település szélén. Nehéz elhinni, hogy az itt szervezett zenei estek országszerte híressé tették fénykorában, Fáy István gróf birtoklása idején a kastélyt…

Templomok, amelyeket látni kell A vendégházzal is rendelkező Viszló szintén jó túrabázis, ahol ismét a „másik”, az előítéletekkel szembemenő Cserehátban találjuk magunkat. Szépen felújított, hagyományos házak, a település határában meseszép hagyásfák alatt állatok legelnek, és a görögkatolikus templom ikonosztáza figyelemre méltó. De az új közösségi ház láttán itt is felmerül a kérdés: ki fogja azt használni?

A Fáy-kastély az Északmagyarországi Kastélyút részeként hazánk legértékesebb kastélyai közé tartozik

elhelyezve. Az alsó sorban mindig négy alapkép látható: a templomhajó felől nézve bal oldalon általában Szent Miklós, majd Mária, őt követi Jézus bíróként ábrázolva, végül az adott templom védőszentje. A királyajtó felett mindig az utolsó vacsora jelenete látható, fölötte Krisztus mint király és főpap, legfelül pedig a szent kereszt. A felső sorokban sok esetben az apostolokat, illetve a prófétákat ábrázolják.

Viszló és Tornaszentjakab között egész túránk talán legszebb kilátása tárulkozik fel: a Szádelői-völgy monumentális kapuja, előtérben az Aggteleki-karszthoz tartozó, zsombolyairól híres Alsó-heggyel és az innen csak sejthető Bódva-völggyel. Közvetlenül alattunk a Sas-patak meglehetősen vadregényes völgyét látjuk, amely mentén a Cserehát egyik

Sok időnk nincs ezen merengeni, Kisfalusi Imre polgármester már vezet is bennünket a dombtetőn álló, festői fekvésű templomba, s tovább pallérozza tudásunkat az ikonosztázokról. Mint megtudjuk, az azokon látható képek meghatározott szabályok szerint vannak

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Két Keréken

legértékesebb természeti értékét, a vízfolyást kísérő lápréteket találjuk (a Rakaca-patakot kísérik még hasonlóan értékes láprétek). Magát Tornaszentjakabot csak érintjük, de a település túlsó határában egy megkapó kis kápolna miatt érdemes megállni egy újabb fotó kedvéért. Itt már elhagyjuk a Csereháttal közvetlen rokonsági viszonyban álló Rakacai-völgymedencét, és a Tornai-dombság triász mészkőrögei között haladunk, bár arculatában még ez a táj is inkább a Csereháthoz tartozik, mint a Bódvától északra és nyugatra eső hegyvidékhez. Átkerekezünk a „freskófalunak” is hívott Bódvalenkén, amely egy újszerű ötlettől vezérelve külső segítséggel, a művészet és a turizmus segítségével próbál kitörni a mélyszegénységből: roma festőművészek valóban

Kápolna Tornaszentjakab határában (balra) és a Cserehátra jellemző harangtornyok egyike Szalonnán (jobbra)

A híres ikerszentély Torna­ szentandrás Árpád-kori templomában

szép és látványos, közösségi táborok keretében alkotott festményei díszítik a házfalakat.

Célpontunk Tornaszentandrás, amelynek temploma állítólag nemcsak Magyarországon, de ebben a formában legalábbis egész Európában egyedülálló. A templom ugyanis a szomszédos Esztramos-hegy vasbányászata miatt behívott, dél-németországi bányászok vélt vagy valós szokásainak megfelelően épült fel ikerszentéllyel a 12. században. Annyi bizonyos csupán, hogy hazánkban nincsen másik ikerszentélyes templom, de nagyon is lelkes helyi vezetőnk szerint ilyen régi ikerszentélyes templom, ahol ráadásul a 14. századból származó freskók is viszonylag jó állapotban megmaradtak, Európában sem ismert. Ez utóbbiak kicsit ijesztőek egyébként, mert a törökök lesatírozták az arcvonásokat. A legmegkapóbb és egyben legépebben megmaradt kép a szent kereszt megtalálását ábrázolja: a kereszttől jobbra látható három alak egymás vállán tartja kezét, e különleges szimbolika állítólag azt jelenti, hogy vállaljuk a kereszt követését. Az pedig csak hab a tortán, hogy itt található a méltán híres Szádvár fából készült, 350 éves oltára is.

A világhírű barlangokat rejtő Esztramos-hegyet most csak kerüljük, következő célpontunk a különleges nevű Szalonna, amelynek közelében egy enyhén sós vizű forrás fakad. A főút mellett álló, Árpád-kori templom túránk talán legismertebb helyszíne. Tényleg régi templomról van szó, hiszen a mai szentélyt képező ere-

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

román stílusjegyeket őriznek, de az átépítés során gótikus mennyezetet (már nem látható) és támfalakat kapott. A két hajót félköríves diadalívvel kötötték össze, ezen láthatók a legépebben megmaradt, 1426-ból származó freskók: középen Isten báránya, kétoldalt 3-3 ószövetségi próféta.

deti körtemplomot a honfoglaló Örs rokonai építették a 12. században. Kezdetben családi kápolna volt, majd a 13. században egészítették ki a ma is látható, négyszögletes hajóval (a körtemplom egyik falát lebontva). Az ablakok formája, a tömör falak és a boltívek

A szalonnai templom freskóinak legmegkapóbb részlete

A templom legnagyobb értéke ugyanakkor az Antiochiai Szent Margit legendáját elmesélő, töredékesen megmaradt freskósorozat. Szinte mindenkinek megakad a szeme azon a képen, ahol Margit az őt kísértő sátán fejére lép.

A sátán Olybrius, a római császár helytartója, aki feleségül akarta venni a libákat legeltető, gyönyörű lányt, egyben azt követelve, hogy adja fel keresztény hitét. Érdekes a legendát

SZLOVÁKIA

Kány, görögkatolikus templom (18. sz.)

Tornaszentandrás, római katolikus templom (12. sz.)

Viszló, görögkatolikus templom (19. sz.)

Rakaca, görögkatolikus templom (20. sz.)

Szalonna, református templom (13. sz.)

Rakacaszend, református templom (13. sz.)

Szanticska, római katolikus kápolna (20. sz.)

0

5 km

Térkép: Bába Imre

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

Két Keréken

Fotó: MTSZ

elmesélő falfelület utolsó, viszonylag jól látható darabja is, ahol szemlátomást nem maradt hely a történet befejezésére, ezért egy képbe sűrítve ábrázolta az alkotó a sztori lezárását.

Következő megállónktól, a Rakaca-víztározótól körbenézve a Szalonnai-karszt uralja a tájat.

Az 521 méteres magasságban tetőző, erdős vonulat már egyértelműen az Aggteleki-karszttal mutat rokonságot, hiszen jól karsztosodó, triász időszaki mészkőből épül fel. A szintén festői látványt nyújtó, felduzzasztott tó állítólag hatalmas fejlesztések előtt áll.

Innen a láprétek övezte Rakaca-patakot követjük a kimondottan festői országúton.

Rakacaszend a patak nagy kanyarjában épült, a vízfolyást kanyarra késztető dombon pedig egy újabb, más szempontból különleges templomot csodálhatunk meg. Ahogy a vendégkönyvből is kiderül, sajnos nem sokan járnak erre, s hívek is alig maradtak. Pedig a huszártornyos református templom nem akármilyen csoda. A bejárat előtt látható, téglából épült templomromok a 12. századból valók, a ma is látható kőtemplom közvetlenül melléje épült a 13. században.

1350-es, főleg az apostolokat ábrázoló freskóit az esztergomi kápolna képeivel hozzák rokonságba. Az eredeti templomot 1820 és 1821 között bontották le, amikor a mai templomot kibővítették. A freskók mellett a templom festett mennyezete is kifejezetten érdekes, mert a 38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A víztározó jövőbeli fejlesztése remélhetőleg kihat az egész térség turizmusára (balra), és Rakacaszend templomát (jobbra) is többen látogatják majd

A Cserehát „bazilikája” mind kívülről, mind belülről különleges látvány

Fotó: MTSZ

virágos motívumok nem kazettákra kerültek, hanem hosszú deszkákra.

Szürreális búcsú a Csereháttól Tovább folytatjuk utunkat a Rakaca-patak festői kanyarjait követve. A földtan iránt kicsit is nyitott szem itt észreveheti hazánk egyik legidősebb kőzetét, a 350–300 millió éve, a karbon időszakban lerakódott, előbb mész­ iszapból mészkővé vált, majd abból átalakult márványt. Az úgynevezett rakacai márvány a szocializmus évtizedeiben annyira közkedvelt díszítőkő volt, hogy még a moszkvai KGSTpalota építése során is felhasználták.

Viszlóra tartó körünk utolsó megállója a Cserehát „bazilikája”, Rakaca hatalmas, a dicső múltat meglehetősen zavarba ejtő módon őrző görögkatolikus temploma. Azt már megszoktuk, hogy a görögkatolikus templomok gyakran állnak dombtetőn, itt pedig konkrétan egy vár adta át helyét a közösség templomainak. A jelenlegi, a rakacai hívek adakozásából mindössze egy év alatt, 1921-ben épült templom önmagában is monumentális, pláne ebben a kiemelt helyzetben, s különösen Rakaca község szegényes házai fölött. Lehet, hogy régen is szegény volt ez a vidék, de azért annyira nem, ha ilyen templomot tudtak építeni.

Rakaca temploma akár a Cserehát jelképe is lehetne, de annak a hirdetője is, hogy mennyire megváltozott az élet az elmúlt száz évben… 

A szegénység csak távolról nézve romantikus, közelről szívbe markoló

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

Meteo

Téli időjárás a népi Elődeinknek, különösen a mezőgazdaságban dolgozóknak nagyon fontos volt ismerni az időjárás alakulását, bár hőmérők, légnyomásmérők, légkört leíró meteorológiai egyenÍrta: Gaál Nikolett letek, szuperszámítógépek és időjárási modellek még nem álltak rendelkezésre akkoriban. A népi megfigyelések segítségével azonban mégis megtanulták előre jelezni az időjárást. gy alakultak ki a dátumokhoz, névnapokhoz és jeles napokhoz köthető, generációkon keresztül átadott, rövidebb vagy hosszabb távra szóló népi hiedelmek. Szinte mindegyik hónaphoz rengeteg népi regula tartozik, kiváltképp a téli hónapokhoz.

Í

December elsejével kezdetét veszi a meteorológiai tél.

Beköszönt az év legsötétebb hónapja, hiszen a napsugárzás ilyenkor éri a legkisebb hajlási szögben hazánkat (és egyben az egész északi félgömböt), ezért a nappalok az év során ekkor a legrövidebbek, az éjszakák pedig a leghosszabbak. December 13-a, Luca napja megannyi népi hiedelemmel kapcsolható össze. Ha megfigyeljük az időjárást Luca napjától 12 napon át karácsonyig, a régiek hite szerint megjósolhatjuk, hogy miként alakul a következő év tizenkét hónapja meteorológiai szempontból. Ha például a harmadik nap napos lesz, akkor márciusban is sok napsütés várhat ránk, de ha az ötödik nap esős, akkor a május is az lesz. December 21-én, a téli napforduló napján beköszönt a csillagászati tél is, ezen a napon a legrövidebb a nappal. Karácsony első napjáról, december 25-éről a népi hiedelem úgy tartja, ha fehér a karácsony, akkor zöld a húsvét, ha pedig fekete a karácsony, akkor fehér lesz a húsvét. Úgy gondolták, ha karácsonykor nem esik a hó, húsvétkor bizony ezt az időjárás bepótolja.

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy régi, Makó környékén és a székelyeknél is bevett szokás szerint Szilveszter napján hagymakalendáriumot készítettek. Ilyenkor egy megpucolt vöröshagymát félbevágnak (vagy elnegyedelnek) és 12 levélre szednek szét, majd sorba rakják azokat egymás mellé egy tepsire.

A hónapokat szimbolizáló leveleket sóval meghintik, újév reggeléig állni hagyják a kemence tetején, majd ennek segítségével megjövendölik a következő 12 hónap időjárását. Az a hagymalevél, amelyen a só feloldódott, csapadékos hónapot, az viszont, amelyiken nem, valószínűleg száraz hónapot jelez előre.

Az új év első hónapja a január (népies nevén Boldog­ asszony hava). Vízkereszt napján, január 6-án megjósolhatjuk, milyen tél vár még ránk, hiszen ha ezen a napon az eresz csurog, akkor hosszú lesz a tél, ám ha hó esik, akkor korán tavaszodik. Vagyis akkor, ha vízkereszt napján olvad, hosszú télre számíthatunk, de nemsokára beköszönt a tavasz, ha aznap a hó szakad.

Piroska napján, január 18-án akár negyven napra is előre láthatjuk az időjárást, ha ugyanis ezen a napon fagy, az negyven napig el nem hagy. Ágnes napján, január 21-én úgy tartották, hogy jó termés várható, ha aznap derült idő köszönt be. Január 22-e fontos dátum a szőlősgazdák életében: úgy tartják, ha megcsordul Vince, tele lesz a pince, vagyis abban az esetben, ha aznap olvad, szőlőben és borban gazdag évre számíthatunk. Január 25-e,

regulák tükrében Pál napja a híres pálforduló dátuma. A régi időkben úgy tartották, hogy ezen a napon megtudhatjuk, marad-e még negyven napig a tél, avagy fordulatot vesz, és melegedés, olvadás kezdődik. Amilyen időjárás van ezen a napon, olyan lesz a következő negyven nap is.

Fotók: Adobe Stock

A februárhoz (népies nevén böjtelő havához) számos hidegrekord kapcsolódik. Gyertyaszentelő Boldogas�szony napján, február 2-án a hiedelmek szerint a kora tavasz hírnöke a hideg idő, míg hosszú télre számíthatunk, ha jó az idő. Ha a medve meglátja aznap az árnyékát, bizony még visszamegy a barlangjába, ahonnan nem bújik elő negyven napig, mert a tél még kitart.

Ha viszont hideg időt talál, akkor kint marad, hiszen nemsokára a tél is alábbhagy.

Hazánkban 1929. február 10-én mérték a legalacsonyabb maximum-hőmérsékletet: –20 Celsius-fok volt Nyíregyházán, ez a mai napig országos hidegrekordnak minősül. Február 16-ától, Júlia napjától kezdve viszont elvileg melegebb időjárásra számíthatunk, bár néha megesik, hogy „bolondoznak a Julisok”, és aznap hó is esik.

Február 16-ához ismét egy országos hidegrekord társul: Miskolc-Görömbölytapolcán –35 Celsius-fokot mértek 1940-ben, amely máig a legalacsonyabb mért hőmérsékleti érték Magyarországon. Zsuzsanna napján, február 19-én „elviszi a havat”, ha a pacsirta dalol aznap, azaz közeleg a tavasz. Február 24-e jégtörő Mátyás (apostol) napja, s a néphit szerint, ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál jeget, majd csinál eleget.

Bár nem sok hiteles tudományos kutatás vizsgálja a téli hónapok népi hiedelmeinek meteorológiai beválását, az nagyon is valószínűsíthető, hogy a népi regulák bekövetkezésének gyakorisága az elkövetkezendő években csökkenni fog az éghajlatváltozás felgyorsult üteme miatt. Elég csak azt megfigyelnünk, hogy mennyit csökkent a havas napok száma Magyarországon az elmúlt 20-30 évben… 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

Rejtett Kincseink

Hazánk legtitokzatosabb

védvonalának fel

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fedezése

A Csörsz-árok keletkezésnek története homályba vész, még Írta: Nógrádi Attila a régészek között Fotók: Csanádi Márton sincs egységes álláspont, ám ez mit sem csökkent az Alföldet átszelő, több mint 1200 kilo­méter hosszú árokrendszer monumentalitásán. Ha valaki kíváncsi a késő római kor egyik ma is felfedezhető maradványára, az egy tanösvény segítségével szó szerint belegyalogolhat a múltba.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

Rejtett Kincseink működésének köszönhető. Nyolc információs táblát helyeztek ki a mintegy 8 kilométeres, jól felfestett nyomvonalon, amely az egykori királyi vadászterületen, közismertebb nevén a Juharoson vezet keresztül.

gy meglehetősen borongós novemberi napon sikerült leparkolnunk Csanádi Marci fotós kollégával Gödöllő határában, a Valkóra vezető út egyik leágazásánál. A ködbe vesző fák misztikus hátteret adtak a jó előre kitervelt túránknak, de ezt egy cseppet sem bántuk, mert tökéletesen passzolt a ránk váró hely hangulatához. A Csörsz-árok egy szakaszát terveztük felderíteni egy új tanösvény segítségével, amelynek első táblája mindössze néhány méterre áll a Valkót és Gödöllőt összekötő úttól.

E

Ha valaki kedvet kap a következő oldalakon ismertetett túrához, viszonylag egyszerű dolga lesz, mert a „Csörsz-árkot” a Google Maps és a Waze is ismeri, így egyszerűen odanavigáltathatjuk magunkat. Közösségi közlekedéssel is több lehetőség adódik: HÉV‑vel, vonattal vagy Volán-járattal is el lehet jutni Gödöllőre, a buszosok a Vaskapui út (Kőkereszt) nevű megállótól tudják gyalogosan megközelíteni a tanösvény starthelyét, míg vonattal Máriabesnyő a legközelebbi állomás, amely közel egyórás sétát jelent bemelegítésnek.

Tanösvény összefogásból Tehát ott tartottunk, hogy megérkeztünk Csanádi kollégával a Csörsz-árok tanösvény első táblájához, amelyet át is böngésztünk ráhangolódásképpen. Az idén nyáron elkészült tanösvény a Csörsz-árok Mente Egyesület, a Pilisi Parkerdő Zrt., valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együtt44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tanösvény első tábláján a ránk váró, mintegy 8 kilométeres nyomvonalat is bemutatják

Ember­emlékezet óta népszerű vadászterület ez a hely, amelyet ma Juharos néven ismerünk

Az első tábla sok szeretettel köszönt minket, majd fejest is ugrunk a történelembe, és minden lényeges adatot megtudhatunk a Csörsz-árokról. Nagyon röviden a lényeg: az 1200 kilométernél is hosszabb, az űrből is látható árokrendszer a Kárpát-medence leghatalmasabb építménye, építői 15 millió köbméter földet mozgattak meg. Aszimmetrikus árkot kell elképzelni, amely átlagosan 2,5 méter mély, a kiásott földet pedig sáncként halmozták fel, amely szintén átlagosan 2,5 méter magas. Az egész képződmény szélessége 3-4 métertől 10 méterig változik.

Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy kik és miért vágtak bele ebbe a – mai léptékkel is nézve – hihetetlenül nagy munkába, ám mind a mai napig több elképzelés kering a különböző szakterületek között, és sok még a kérdőjel. A leginkább elfogadott régészeti álláspont szerint a Csörsz-árok a

A Csörsz-árok leglelkesebb hívei Elsőre furcsának tűnhet, hogy egy árokrendszernek is lehetnek rajongói, de ha jól belegondolunk, milyen monumentális és rejtélyes építményről van szó, máris érthető a Csörsz-árok Mente Egyesület léte. „Az az elvünk, hogy csak az védhető meg, amit szeretünk, és csak azt szerethetjük igazán, amit ismerünk” – árulta el megkeresésünkre Harkányiné dr. Székely Zsuzsanna elnök, aki nem mellesleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense is. A fentiek szellemében hozták létre a tanösvényt, de készítettek már ismertető kiadványokat, kiállítási anyagokat, továbbá előadásokat is szoktak tartani különböző helyeken.

A természetjáróknak jó hír, hogy rendszeresen szerveznek túrákat a látható szakaszokra, ezek közül a Csörsz-napi Csörsz-túra az egyik legnépszerűbb május első szombatján.

A közvetlen ismertetésen túl még rengeteg terve van az egyesületnek: egyebek mellett térinformatikai rendszerbe gyűjtik a jelenleg is rendelkezésre álló adatokat, pontosítják az árokrendszer futását a térképeken, valamint egységesítik az ábrázolását. Szintén fontos céljuk, hogy növeljék az árokrendszer „védettségi fokozatát”. Dr. Székely Zsuzsanna elmondása szerint a tagság (volt) egyetemi tanárokból, dolgozókból, (volt) hallgatókból, valamint lelkes érdeklődőkből, barátokból, családtagokból áll, de mindenkit sok szeretettel várnak, akár személyesen a rendezvényeikre, akár a nyílt Facebook-csoportjukban, ahol rengeteg információt, képet és érdekességet osztanak meg az árokrendszerrel kapcsolatban.

Tudj meg többet az egyesület munkájáról a közösségi oldalukon!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

Rejtett Kincseink

Római Birodalom elővédvonala, amely római irányítással, a szarmatákkal való együttműködésben készült I. Constantinus császár uralkodása alatt a 4. században. Persze léteznek egyéb eredettörténetek is, van, aki szerint jóval korábban, 2500 éve kezdték el építeni, majd évszázadokon keresztül építették védvonalként az Alföldet uraló népek.

És egyszer csak a ködből kibontakozott az árok Az imént szerzett tudásunk birtokában vetjük be magunkat a ködös erdőbe, követve a tanösvény semmivel sem összetéveszthető, narancssárga-fehér jelzését, és nem kell sokat

Érdemes a megszokottnál több időt szánni a táblákra, mert rengeteg hasznos információt tudhatunk meg

Közel 170 évre teszik a Bethlen-fa néven ismert, hatalmas kocsányos tölgy korát

botorkálnunk a fák között, hogy feltűnjön az árok egy szakasza. Meg is állapítjuk, hogy ároknak így még nem örült egyikünk sem, és megilletődötten haladunk a történelmi emlék egy rövid szakaszán. Körülbelül egy kilométer után jött velünk szembe a tanösvény második táblája, amely – egyebek mellett – a környék természeti értékeire hívja fel a figyelmet, valamint egy szép nagy képen megmutatja a közeli Bethlen-fát. Ezt a hatalmas kocsányos tölgyet egyébként pár perc séta után már élőben csodáljuk, és miután elkészítjük a kötelező fotókat, indulunk is tovább a következő táblához.

Ezt a nemrég felújított Erzsébet-pihenő mellett találjuk, és a mondák világába visz minket, ugyanis jó pár történet kapcsolódik a Csörsz-árokhoz. Egy valkói legenda szerint élt a környéken egy király, akinek volt egy gyönyörű, ám meglehetősen dölyfös lánya. Ebbe a teremtésbe szeretett bele egy, a Tisza mentén élő királyfi, aki meg is kérte a kezét, ám a jellembéli kihívásokkal küszködő lány azt a feltételt szabta, hogy hajóval akar utazni az új otthonába. A királyfinak – akit történetesen Csörsznek hívtak – nem volt más választása, és egy árkot ásatott a Tiszától egészen Valkóig, majd hajón érkezett a mátkájáért.

Fotó: Nógrádi Attila

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

Fotó: Farkas Péter

A méltatlanul mellőzött Gödöllői-dombság A közelben lakókon kívül elég kevés természetjárónak jut eszébe a Gödöllői-dombság mint túrahelyszín, pedig a környék számtalan izgalmas célpontot rejt. Arról nem is beszélve, hogy amíg a dombság délebbi, homokkal borított területei alföldi jellegűek, a Gödöllő–Valkó-vonaltól északabbra már inkább középhegységet idéznek a meredek dombsorok a szurdokvölgyszerű vízmosásokkal. Ennek köszönhetően – egy megfelelően választott túraútvonallal – amolyan kettő az egyben élményünk is lehet, hiszen egy túrán láthatunk árvalányhajas „sztyeppét” és tölgyes „hegyi” erdőt. A környék vonzerejéhez jelentősen hozzátesz a terület gazdag növényés állatvilága, nem véletlenül hozták itt létre még 1990-ben a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet. A Vácegres és Pécel között elterülő, mintegy 12 ezer hektáros védett természeti terület tizenegy település határát érinti.

Ma már kevésbé él a köztudatban, de a 19. századig ez a térség volt hazánk szürkemarha-kereskedelmének egyik legjelentősebb pihenőterülete: a pesti és a nyugat-európai piacokra hajtott gulyák a környék hatalmas fás legelőin pihentek meg. Ennek megfelelően jelentős volt itt a pásztorélet csárdákkal, betyárokkal, és még a hírhedt Rózsa Sándor is sokszor megfordult a környéken. A marhahajtás emlékét több elnevezés őrzi ma is, ilyen például a Nyári-járás, a Csárda-lapos, az Ökörállás és a Király-kút. Az évszázados legeltetés ugyanakkor nem tűnt el nyom nélkül, az erősen letaposott, összetömörödött talajon nehezen tudott megújulni az eredeti erdő, ezért sok helyen nem őshonos fafajokat, elsősorban fehér akácot és fekete fenyőt telepítettek.

A környék felfedezéséhez számos remek túraútvonal áll rendelkezésünkre, ezek közül ajánljuk a Természetjáró. hu kínálatából az alábbi QR-kóddal elérhető, bő 24 kilométeres körtúrát. A Történelmi emlékek nyomán a Gödöllőidombságban néven elérhető túra a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő vasútállomásáról indulva a Gödöllő környéki dombvidék középső részén kanyarog, történelmi emlékeket is érintve.

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A vizesárok-teóriát egyébként a valóságban is elképzelhetőnek tartják a vízgazdálkodási szakemberek, ugyanis a Tarna máig négy Csörsz-árok-szakaszt köt össze, ezért kön�nyen lehet, hogy az árokrendszerrel védték a lakóházaikat a régiek, akik így tarthatták meg, illetve vezethették el a vizet.

Sissi kedvenc pihenője A hármas tábla mellett egy takaros kis házikót találunk. Ez az Erzsébet-pihenő, amely egy régi vadászház, de ez nem látszik rajta, mert nemrég újították fel, és jelenleg négy évszakos pihenőként funkcionál. Az épület nem véletlenül kapta a nevét, ugyanis ezen a területen előszeretettel vadászott Ferenc József, míg feleségének ez volt az egyik kedvelt pihenőhelye. Ha többet szeretnél megtudni a Magyar Természetjáró Szövetség segítségével megújított ház történetéről, használd a QR-kódot, mert mi most árkozunk tovább.

Rejtett Kincseink

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Rejtett Kincseink A negyedik tábla nagyjából a tanösvény távjának felénél ácsorog, így van idő emészteni a korábban kapott információkat, illetve gyönyörködni az erdőben, mert ezen a környéken szerencsére nem az akácos az úr, hanem leginkább a tölgyes. Ha nem trappolunk hangosan, és egy kis szerencsénk van, jó eséllyel találkozhatunk az erdő néhány lakójával is, vadban ugyanis kimondottan gazdag ez a vidék. Őzet, szarvast és vaddisznót ugyan nem láttunk, madarakból viszont nem volt hiány, csuszkák, különböző fakopáncsok repkedtek felettünk, majd egyszer csak nagy zsibongás támadt, és egy zsákmányra leső karvalyt láttunk elsuhanni a ködben.

A tanösvényre visszatérve: a negyedik tábla az árokrendszer védelmére hívja fel a figyelmet, valamint arra is rávilágít, hogy – monumentális

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hetedik tábláról megtudhatjuk, hogy a régi térképek sokszor útként ábrázolták a Csörsz-árkot

mivolta ellenére – mennyire kevesen ismerik.

Két másik hasonló védmű is létezik Anglia és Skócia határán (Antoninus és Hadrianus fala), amelyek már a világörökség részei, és nem csekély turisztikai forgalmat generálnak.

A viszonylag közeli ötös tábla gyakorlatilag egy kis dicsekvés, mert a Csörsz-árok Mente

A tanösvény egy jól felszerelt pihenőhelynél ér véget Valkó határában, van itt ivókút, tűzrakó hely és még mosdó is

Egy kiszáradt, homokkal borított tengerfenék A Gödöllői-dombság geológiai szempontból az Alföldet egykor borító Pannon-tenger kiszáradt aljzatának összetöredezett és hatalmas vetődések mentén kiemelkedett, illetve megsüllyedt maradványa. A későbbi földtörténeti korok során e tagolt felszínbe folyóvölgyek vágódtak be, amelyek napjainkban jobbára már szárazak, csak időszakosan folyik bennük víz. A dombság tengeri üledékes alapzatára nagy területen tekintélyes vastagságú folyami, durvább szemcséjű homok települt. A mainál jóval hűvösebb éghajlatú pleisztocén korban pedig finomabb szemcsés homok és porszerű lösz rakódott le – olvasható a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fedezze fel a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet! című kiadványában, amelyből rengeteg egyéb érdekesség is kiderül a környékről. A szuper fotókkal illusztrált füzet az alábbi QR‑kód segítségével érhető el.

Köszönet a Csörsz-árok Mente Egyesületnek a cikk elkészítéséhez adott hasznos információkért!

0

1 km

Térkép: Bába Imre

Egyesület szakmai eredményeit mutatja be, míg a hatodik A sokarcú Csörsz címet kapta, és ennek megfelelően az árokrendszer mai állapotait mutatja be, az egészen jól kivehető árkoktól a szántásokban megbúvó mélyedésekig, amelyek leginkább csak légi és műholdfelvételek segítségével azonosíthatók be.

Ha valaki figyelmesen olvasott, tudja, hogy már csak két tábla vár ránk Valkóig. A hetedik a korabeli térképi ábrázolásokat mutatja be, amelyen gyorsan átsiklunk, mert így ebben a formában nem könnyen befogadható. A nyolcas, egyben utolsó tábla előtt viszont le a kalappal, mert gyakorlatilag az összes lehetséges elméletet megvillantja az árokrendszerrel kapcsolatban, a római védműtől kezdve a vízgazdálkodáson át egészen a Tejút földi vetületének megvalósításáig. Ennél a pontnál Csanádi kollégával azon kapjuk magunkat, hogy ki is értünk az erdőből, és ismét a Valkót és Gödöllőt összekötő autóútnál vagyunk egy sportpályával kombinált pihenőhelynél. Itt két dolgot tehet a Csörsz-árkot megjárt vándor: vagy visszabuszozik a közeli megállóból a kiindulási ponthoz, esetleg Gödöllőre, vagy nekiáll stoppolni, ami jóval gyorsabb és hatékonyabb megoldás lehet, ráadásul a rövid autóút alatt remekül felvághatunk frissen szerzett tudásunkkal. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Promóció

Téli felfedezőúton Auszt Amikor a hó, a jég és a fagy átalakítja a tájat, nem csupán a tél varázsa csábíthat a hegyekbe, hiszen ilyenkor van esélyünk a legkülönlegesebb állatok nyomaira is rábukkanni. Ausztria számos nemzeti parkjából három elsősorban a biológiai sokszínűsége miatt vonzó célpont, télen is. ár Ausztria a hegyeiről és természeti értékeiről ismert széles körben, a biológiai sokféleség kapcsán három, magashegységi környezetben található nemzeti parkot külön ki kell emelni. A Hohe Tauern, a Kalkalpen és a Gesäuse Nemzeti Park különleges természeti értékeket őriz. Mint minden nemzeti parkban, a természet és a fajok sokféleségének megóvása itt is elsődleges feladat, de a vezetett túrák keretében egyes rendkívüli fajok különleges élőhelyeit is megismerhetjük.

B

Hiúzok birodalmában A Kalkalpen Nemzeti Park erdős vidékén a területen újból megjelenő hiúzok nyomába erdehetünk a téli túrákon. A 2022-ben fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, erdőségeiről híres nemzeti park Felső-Ausztria déli részén található, különlegessége pedig a faállomány változatossága: a hegyvidéki területen 32 különböző fafaj nő. Feltűnő a bükk­fák jelentős aránya, az öreg bükkösökben található KözépEurópa legöregebb bükkfája is, amely több mint 560 éves. Az itteni bükkerdők már öt éve az UNESCO világörökségi címének birtokosai is egyben. Néhány évvel ezelőtt egy kisebb hiúzpopuláció telepedett meg a nemzeti park érintetlen erdőiben. Ezek az állatok rendkívül 52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Nationalpark Kalkalpen / M. Graf & C. Sonvilla

félénkek, ezért csak ritkán mutatkoznak az emberek előtt. A téli túrák során azonban jó eséllyel fedezhetünk fel hiúznyomokat a hóban – különösen akkor, ha a nemzetipark-igazgatóság egyik őrével járjuk a vidéket. Természetesen egyedül is útnak indulhatunk, a téli túrázásra alkalmas útvonalak a nemzetipark-igazgatóság honlapján találhatók.

Kőszáli kecskék otthonában A Hohe Tauern Nemzeti Park impozáns hegyi világában a szerencsés téli túrázók akár még kőszáli kecskéket is láthatnak. Ausztria

ria nemzeti parkjaiban legrégebbi és legnagyobb védett természeti területe 342 gleccsernek és több mint háromszáz 3000 méter feletti csúcsnak ad otthont, többek között az ország legmagasabb hegyormának, a 3798 méter magas Großglocknernek. A védett régió Salzburg, Tirol és Karintia tartományára terjed ki. Télen különösen ajánlott ezt a magashegységi terepet felfedezni, de erre csak a nemzeti park természetvédelmi őreinek (ranger) kíséretében van módunk, ha nem vagyunk képzett hegymászók.

A nemzeti park igazgatósága mindhárom tartományban, több helyszínről indulva, rendszeresen kínál hótalpas túrákat és egyéb téli programokat. A Salzburg tartományban található Mittersillből például a vadon élő állatok táplálkozásának megfigyelésére indulnak túrák.

A karintiai Heiligenblut környéki hótalpas túrákon különösen nagy az esélye annak, hogy kőszáli kecskét lássunk. A kelet-tiroli Kalsból startoló hótalpas túrák során pedig csodás kilátás nyílik Ausztria legmagasabb hegyére.

Fotó: Nationalparks Austria / Stefan Leitner

Fotó: Nationalparks Austria / Stefan Leitner

Hótalppal és szakértőkkel Impozáns hegycsúcsokkal körbevéve túrázhatunk a stájerországi Gesäuse Nemzeti Park területén – akár nappal, akár éjszaka, a ragyogó csillagokkal teli égbolt alatt. Vad folyóvizek által kivésett szurdokok és meredek sziklák jellemzik a Gesäuse Nemzeti Park tájképét, amely 2022‑ben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. E nemzeti park földrajzi elhelyezkedésén túl alapvetően domborzati adottságainak köszönheti rendkívüli biodiverzitását. Ausztriában sehol máshol nem fordul elő ennyi, csak egy adott térségben megtalálható, úgynevezett endemikus, azaz bennszülött faj, mint itt.

Az Irdningből és Admontból induló, természetvédelmi őrök által vezetett túrákon télen is bebarangolhatjuk ezt a lenyűgöző természeti területet. Különlegességnek számítanak a kétórás éjszakai expedíciók, amelyek során megcsodálhatjuk a lenyűgözően tiszta csillagos égboltot.  Bővebb információ a téli túrákról: austria.info

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Tudástár

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Trieber Anna

Azt sokan tudják, hogy a magyar lovas nemzet. Azt viszont jóval kevesebben, hogy Magyarország nemcsak Európában, de az egész világon a lovas természetjárás „éllovasa”.

Egy, a szemünk előtt kibontakozó és nemzeti büszkeségre is okot adó történet következik.

Lóhátról az ország Minden, amit a lovas termé 54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

szetjárásról tudni akarsz w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Tudástár óska Jánossal, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület elnökével, a Kincsem Nemzeti Lovas Program szakmai vezetőjével és Trieber Annával, a Zöldlovas Egyesület alapító elnökével, lovastúra-vezetőkkel beszélgettünk arról, hogy hol bukkanhat fel lovas az erdőben, hogyan néz ki egy lovas vándorlás, mit tud az egész világon egyedülálló, jövőre debütáló Eurohorse Lovas Barangoló, valamint hogy miért éppen a magyar fajták és hazánk északkeleti térségei a legmegfelelőbbek a lovas természetjárás szempontjából.

L

Lóval terepen Én gyerekkorom óta járom az erdőt országszerte, de túráim során nagyon kevés lovassal találkoztam – kezdem a beszélgetést. Ez nem véletlen, mutat rá Lóska János. Mind a lónak, mind lovasának érdeke ugyanis, hogy ne olyan helyen közlekedjenek, ahol a gyalogos természetjárók jelen vannak, pláne ott, ahol sok a gyerek vagy a kutyasétáltató. Ott nincs helye a lovasnak. A ló egy prédaállat, amely menekülőre foghatja, ha megijed. Ez nyilván nagyban függ a ló és lovasának felkészültségétől is, de a ló súlyfölénye olyan veszélyes szituációt teremthet, amelyet mindenképpen el kell kerülni. „Egyébként valóban nem egy

Lóska János szeretett lovai között – Fotó: Csanádi Márton

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Csanádi Márton

konfliktusos helyzet ez. Életemben több mint 500 hosszabb lovas túrát szerveztem és vezettem, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor találkoztam gyalogos természetjáróval az út során. A csend a jó lovas túrák fokmérője. Nem akarjuk egymást zavarni a gyalogosokkal, illetve el is akarjuk kerülni egymást” – osztja meg János évtizedes tapasztalatát.

Az egyébként nemzetközi mércével is előremutató magyar szabályozás (az erdőtörvény) értelmében az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles. Az állam, illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi. A megjelölt turistaúton vagy kerékpárúton lovagolni viszont csak abban az esetben szabad, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel megjelölésre került.

A természet védelméről szóló törvény közvetlenül nem tiltja, illetve engedélyhez sem köti a védett természeti területen való lovaglást (kivéve a fokozottan védett természeti területeket, ahová a jelzett turistautak és tanösvények kivételével tilos a belépés). Bár konfliktus ebből sem igen származik János elmondása szerint, a védett és a fokozottan védett természeti terü-

letek, valamint a Natura 2000 területek vonatkozásában érdemes volna átgondolni a lovasturizmus szabályozását a jövőben.

Hazánk, a tereplovaglás európai éllovasa Az 1960-as években a régi ludovikás tisztek bevonásával Magyarországon nagyon is virágzott a lovas természetjárás. Csak éppen külföldiek számára, hiszen itthon nem működtek lovas­iskolák. „Verhetetlen marketingajánlat volt ez akkoriban: romantikusan, a híres magyar lovak hátáról kukkanthattak be a vasfüggöny mögé, huszárok vezetésével. Sajnos volt egy időszak, amikor visszaesett a lovas túrák száma, illetve a minőségük is romlott, de az 1990‑es évektől kezdődően – elsősorban Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön – a nemzetközi élmezőnybe tartozó lovas túrák szerveződtek” – meséli János.

Végül a Kincsem Nemzeti Lovas Program teremtette meg az ágazat fejlesztésének jogi alapját. Ennek keretében 2012 óta épül ki a jövő tavasszal debütáló Eurohorse Lovas Barangoló: egy gerincútvonallal, négy főbb útvonallal és számos csatlakozó, kisebb útvonallal. A honlapon megtalálhatók (lesznek) a lovas természetjáráshoz szükséges szolgáltatások (szállás, étkezés, kovács, állatorvos), a GPS-koordináták, s ezáltal egyedül is nekiindulhat bárki saját hátasa társaságában, de több fogadóponton túravezetők is elérhetők lesznek, esetenként pedig akár lovat is bérelhet a túrázó.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

Tudástár A hálózat kulcspontjai az elmúlt években EU-s társfinanszírozással kiépült megállópontok és lovas szolgáltatók, ahol mind a lovas, mind lovasa megpihenhet. Mindez egymástól olyan távolságra, hogy komfortosan, biztonsággal be lehessen érni az esti pihenőhelyre.

Ezek alapvetően igényes falusi szálláshelyek, amelyek rendszerint különböző kiegészítő szolgáltatásokat kínálnak. Négycsillagos szállodába nem akar menni a lovas túrázó, nem is nagyon életszerű ez. „Nálunk, Gömörszőlősön például nagyon sok a helyi lótartó, az elmúlt évtizedben újraéledt a helyi lovaskultúra, így az infrastrukturális, turisztikai fejlesztésekben már évek óta gondolunk a lovasokra is. A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesülettől meg is kaptuk a „Lovasbarát Település” címet korábban, s ehhez most hozzáadódott a hat vendég ló befogadására alkalmas megállópont.

A vendéglátás nálunk gyógynövényismereti előadásokkal és túrákkal, néprajzi előadással, illetve ökológiai kertészeti ismeretekkel

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kombinálható (ahol a trágya is visszakerül a körforgásba), mert ehhez van helyben szaktudás. S ehhez jön még a falu messze földön híres épített öröksége, és ez így együtt, lóháton megérkezve valóban egyedi élményt nyújt. Minden fogadópontnak megvan ugyanakkor a maga sajátossága. Amiben megegyeznek, az a hozzáállás. Az összefogás, a lokálpatriotizmus, a helyi értékek megbecsülése, mert erre lehet építeni, jelen esetben egy igen bonyolult logisztikát igénylő útvonalhálózatot, amely önmagában is fantasztikus” – mondja Anna.

A hosszú fejlesztési munka eredményeként, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület szakmai irányításával létrejött egy 1813 kilométer hosszú, GPS-koordináták szintjén kijelölt lovasútvonal-hálózat Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, valamint Pest megyében is kialakításra kerül egy 509 kilométer hosszú körgyűrű. Ez az összesen több mint 2300 kilométer hos�szú útvonalhálózat szinte végig elkerüli az épített környezetet és a gyalogos természetjárók által kedvelt helyszíneket. „Csöndes, kevésbé járt völgyekben tudunk jól lovagolni, folyamatosan felés lemászni lóval nem élvezetes. A Eurohorse azért ezekben a régiókban épült ki első körben, mert itt volt tapasztalat, márpedig az útvonalak kijelölése nagyon bonyolult folyamat, sokkal több szempont van, mint a gyalogos természetjárásban. Jól lovagolható, kevésbé járt, kevésbé iparosított, de látványos terepek kellenek,

napi távolságra lévő, lónak és lovasának egyaránt megfelelő szálláshelyekkel. Mindehhez jön a változatos talajadottság, na meg persze a kulturális és tájképi sokszínűség” – foglalja össze a komplex szempontokat János.

Budapest környékén van olyan település, ahol annyi ló van, mint máshol egy egész megyében, az agglomerációban viszont nehéz jó lovaglóterepeket találni. „A Pest megyei körgyűrűt azért alakítottuk ki, mert ez lehetőséget ad arra, hogy az itt élő lovasokat »összekössük« az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön kialakított útvonalhálózattal.”

Mintegy 90 országban szerveznek lovas túrákat a világban, de ilyen hosszúságú, összefüggő úthálózat, amely magas szintű, a lovasélet semmihez sem fogható érzését közvetítő szolgáltatások igénybevételével, ráadásul ilyen jó minőségű, felkészült lóállománnyal lovagolható, ilyen nincs máshol. Ezt már Anna teszi hozzá, aki az egyesület tagjaival több térségben is részt vett az útvonal kialakításában. „Nagyon fontos a lovas természetjárás kapcsán kihangsúlyozni a magyar lófajták alkalmasságát, hiszen a nyugati, versenyteljesítményre céltenyésztett lófajtákkal szemben az itthoni őshonos fajták pont a sokoldalúságukkal, szívósságukkal, stabilitásukkal és kiegyensúlyozottságukkal tudnak érvényesülni. A ridegtartásban, itthoni legelőkön nevelkedett lovakból válnak a legjobb túratársak, hiszen ez nekik »hazai pálya«. Szerencsére a lovas turisztika egyre népszerűbb, a magyar fajták előnyeit pedig külföldön is kezdik felismerni, ezzel új célt és jövőképet kapott az egykor nagy múltú lótenyésztésünk”– teszi hozzá.

Az útvonalnak nincs külön jelzése, a gondosan bejárt és felmért útvonalakat térképpel és GPS-nyomvonalak segítségével lehet követni.

A rendszer ugyanakkor a szolgáltatások árszínvonalát is igyekszik egységesíteni, a lovak elhelyezésének árai például maximalizálva vannak.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Tudástár emberek, hiszen egy lovardában nincs szintkülönbség. „A lovas túrázás, különösen a hosszabb távú vándorlás egy érzésvilágról szól. Arról, hogy a lovas a lehető leginkább természetes közegben mozog. Én például begyűjtöm az órákat és a telefonokat, még a külföldi topmenedzserektől is” – mondja János.

Nagyon fontos, hogy a lónak is felkészültnek kell lennie. A természetben van felriadó fácán, megugró őz, ráadásul egy eldobott papír zsebkendő is kiválthatja a lóból a menekülés ösztönét. Egy jól felkészített ló széles mosolyt csal az arcunkra, míg egy felkészületlen lóval balesetveszélyes a közlekedés. Fontos továbbá a szociális rangsor is a lovak között.

„Tény, hogy Magyarország elvesztette vezető szerepét a lovas természetjárásban, de ha a szolgáltatók most megfelelő számban fel tudnak sorakozni e hálózat mögé, akkor nemcsak a külföldiekre számíthatunk ismét, hanem a magyar célközönséget is megszólíthatnánk, s ez az igazán fontos. Nagyon kevesen ismerik lóhátról az országot, pedig kiváló módja ez hazánk felfedezésének. Nem ez a legolcsóbb szabadidős tevékenység, de például a magyarok körében is népszerű síeléssel összevethető az ára” – foglalja össze a belföldi turizmus szempontjából szintén fontos kezdeményezés lényegét János.

De milyen is egy jó lovas túra, főleg egy lovas vándorlás?

Először is szükséges, hogy mindhárom jármódban biztonsággal tudjon lovagolni a túrázó, emellett rendelkezzen a csoportos mozgáshoz szükséges alapismeretekkel, tisztában legyen a lovasra vonatkozó etikettel. Ez nem az adrenalinhajhászásról szól, lóval alakzatban, csoportban mozogni csak fegyelmezetten, felelősséggel szabad. A túravezető 10-12 lovassal közlekedik, ott az alaptudás csiszolására már nincs lehetőség, bár például a lejtőn való közlekedést általában a túra során tanulják meg az 60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hosszabb túrák általában egyhetesek, a lovas túrázók pedig jellemzően napi 35-40 kilométert tudnak megtenni két részletben, egy hosszabb pihenő beiktatásával. Mivel a logisztika a lovak miatt fontos, a helyszínek pedig foglalva vannak, az időjárás viszontagságait tűrni kell. A túrát természetesen komoly előkészítés előzi meg, nem csupán a szokásos igényeket és szükségleteket (betegség, ételérzékenység) kell felmérni, hanem a lovas tudását is, hiszen van kockázata a tereplovaglásnak. „Az első napon én gyakran teszek egy próbatúrát a vendégekkel, hogy lássam, ki hogyan lovagol, hogy melyik lovasnak hogyan áll a választott ló. A túrázás csúcspontja a vágta, de ennek lehetőségét gondosan fel kell építeni, a lovas jármódoknak alkalmazkodnia kell a ló használati módjához és a terepi viszonyokhoz. A lovaglás elején lépésben lehet haladni, aztán – ahogy a ló bemelegszik – lehet ügetni, végül vágtázni, de csak megfelelő terepen. Kavicsos úton vagy lejtőn például nem” – villantja fel János a helyismeret és a gondos tervezés fontosságát.

Trieber Anna oktatás közben – Fotó: Trieber Júlia

A lovas természetjárást egész évben lehet űzni, de nagyon jeges időszakban és hőségriadós napokon nem célszerű útnak indulni.

Több száz túrája során Jánosnak mindössze egyszer kellett feladnia a túrát, amikor a talaj az Alföldön annyira átázott, hogy fel kellett menniük a gátra, ahol viszont árvízvédelmi okokból kifolyólag tilos volt haladni.

Napközben fontos a természet élménye, túra előtt és után viszont a társállatról való gondoskodás kerül előtérbe, ez szintén a történet része. Lehetne lovászt is bérelni a túrára, de azért a dolog úgy kerek, ha a ló felkészítése és gondozása szintén a lovas feladata, és ebből a szempontból az infrastruktúra megléte alapvető fontosságú.

A ló mint társállat A lovas természetjárás arra hívja fel a figyelmet, hogy társállatként tekintsünk a lóra. Ebből a szempontból a gyerekek oktatása kiemelt fontosságú, és a lovas túrázás is akkor lesz hosszabb távon sikeres, ha a mai fiatalok aktívan lovagolnak, hiszen jó pár generációnak nincs lovaglótudása, sem képe az egykori lovaskultúránkról.

Pont ez a szemléletformálás a Zöldlovas Egyesület célja. „Mi alapvetően lovaskultúrában, helyi közösségek kialakításában gondolkodunk, amelynek a gyerekek oktatásával része a jövőépítés is.

Ez egy, a bérlovagoltatásra szakosodott intézményektől eltérő,

komplex, kis csoportos formája a lovaglótudás megszerzésének. Ahol az alapok elsajátítása mellett a gyerekek szénát hordanak, a trágyából kertet építenek, megtanulják a ló ellátását, megismerik a természetét, hozzáállásukat pedig meghatározza, hogy a társállatot, nem a sporteszközt látják a gondosan felkészített iskolalovakban. A lovak természetes közegükben vannak a legelőn, a ló a falu része, s az alapok elsajátítása után a lovaglás »csúcsélménye« a tereplovaglás, a természetjárás, nem pedig a versenyek olykor túlerőltetett világa. A fenntartható vidéki lótartást, a tereplovaglás kulturális és szakmai hátterét is próbáljuk megőrizni, illetve fejleszteni a térségünkben, ahol azért ez jóval költséghatékonyabban megoldható, mint például Budapesten. A föld is olcsóbb, így a térség valóban lehetőséget nyújt a fenntartható vidéki lótartásra, annak életmódszerű megélésére. Számomra a legszebb feltöltődést jelenti a naplementét saját lovam hátáról, a saját falum fölött megnézni nap mint nap” – fogalmaz Anna.  Bővebb információ a Eurohorse Lovas Barangolóról

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Interjú

Egy magyar lány, aki az USA legbrutálisabb

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Alberti-Hamlet Nóra szeptemberben első magyarként teljesítette Szöveg: Annamária az Amerikai Egyesült Joó Fotók: Alberti-Hamlet Államok legvadabb, Nóra leglátványosabb és leghosszabb túráját, a Continental Divide Trailt, amely mintegy 5000 kilométeren keresztül kanyarog a mexikói határtól egészen Kanadáig.

Ennek kapcsán beszélgettünk vele az outdoor életmódról, a természetről, a világról. És persze néhány műhelytitokról is fellebbentjük a fátylat.

148 nap, 5000 km, 280 000 m szintkülönbség

végigjárta túraútvonalát

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Interjú Mikor kezdtél el túrázni? Hogyan lett az életed része a természetjárás?

Alberti-Hamlet Nóra: 16 évesen indultam először túrázni, egy középiskolai szünetben.

Egynapos, könnyű kirándulást terveztem az Országos Kéktúra nyugati szakaszain, de annyira fantasztikusan éreztem magam, hogy csak 360 kilométer után mentem haza. Tisztán emlékszem, hogy – városi gyerekként – men�nyire meglepett az erdőben engem körülvevő végtelen nyugalom és béke. A kék jelzés korábban sosem látott vidékeken és településeken kalauzolt át, rengeteg élménnyel gazdagodtam. Úgy éreztem, többet „éltem” az említett út során, mint azelőtt fél év alatt, és a hosszú távú túrázás szeretete azóta is, immár 9 éve kísér.

Elképesztő túrák vannak mögötted: az Országos Kéktúra 5-ször, az Országos Kékkör, 4300 kilométer az amerikai Pacific Crest Trailen, közel 200 kilométer az Oregon Coast Trailen, 800 kilométer az Israel National Trailen, na és ez a mostani 5000 kilométer. Hogyan találtál rá a hosszú távú túrázásra?

A.-H. N.: Tinédzserként hajtott a kalandvágy, a túrázás pedig izgalmasnak, kihívással telinek tűnt. Sokszor vettem részt szervezett, egynapos teljesítménytúrákon is, de ezek sosem töltöttek fel igazán. Persze, fantasztikus érzés könnyű hátizsákkal, sietős léptekkel haladni az erdőben, estére pedig hazatérni, zuhanyozni és ágyban aludni, de nekem egy nap mindig is kevés volt arra, hogy teljesen elmerüljek a természetjárás élményében.

Mi fogott meg ebben a túrázási formában?

A.-H. N.: Számomra a hosszú távú túrázás egyfajta létforma. Az általad említett túrákon lehetőségem nyílt hetekig, hónapokig gyalogolni a vadonban, ezt csak ritkán szakította meg egy-egy, a civilizációban töltött pihenőnap. Ezeken az ösvényeken néhány nap után természetessé válik, hogy körülvesz az erdő csendje és szépsége, lelassul minden, 64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Országos Kéktúra az örök kedvenc, ahol minden elkezdődött.

A célt jelző OKT-kilomé­ ter­kőnél: megérkezés Hollóházára nehéz zsákkal, de könnyű lélekkel

könnyebb jelen lenni, értékelni minden pillanatot. Az utóbbi években több mint 22 000 kilométert hagytam magam mögött, ennek köszönhetően ma már rutinosan pakolok a hátizsákomba, pontosan tudom, hogy mire lesz szükségem az adott 6-7 napos szakasz során, ez a tudás pedig lehetővé teszi, hogy magabiztosan haladjak az úton. Persze minden nap új kihívásokat tartogat, és adódnak váratlan helyzetek, sokszor nehéz, fájdalmas vagy magányos a gyaloglás, de nincs nagyobb jutalom annál, mint amikor egy fárasztó nap után a sátorból figyelem, ahogy a naplemente színesre festi a vidéket. Számomra ez jelenti a szabadságot, ez tesz igazán boldoggá.

Melyik volt az eddigi legnehezebb túrád, illetve a legkeményebb kalandod?

A.-H. N.: Egyértelműen a Continental Divide Trail (CDT). Az út 5 USA-beli államon vezet át közel 5000 kilométer hosszan, összesen 280 000 méter szintkülönbséggel. Tisztában voltam vele, hogy több kihívást tartogat, mint

Gyönyörű naplemente Colorado államban a Continental Divide Trailen

a korábbi túráim, kint mégis arcul csapott egyegy szakasz brutalitása. Az időjárás nem volt túl emberbarát: sokszor kísértek olyan heves viharok, hogy bizonyos szakaszon járhatatlanná vált az út, néha pedig annyira lelassítottak, hogy egy adott településre való érkezésem előtt elfogyott minden élelmem. Utólag nagyon boldog vagyok, hogy ezt az útvonalat választottam, feltöltődve, rengeteg élménnyel gazdagodva tértem haza, de a túra teljesítése közben többször kerültem a feladás közelébe, ez korábban nem volt jellemző.

Coloradóba érkezve a túra megmutatta, miért hangzik így a CDT mottója: „Öleld át a brutalitást!”

mert „a végén még ezt az államot is elárasztják az emberek”. Észak felé haladva először a forró Vörös-sivatagon vezet át az ösvény, majd a sziklás Wind River-hegység következik, a szakaszt pedig a világ legelsőként alapított nemzeti park­ ja, a gejzíreiről híres Yellowstone zárja.

Az átlagos földi halandók nem nagyon vállalkoznának arra, amit te bevállalsz ezekkel a túrákkal. Fel szoktad tenni magadnak a kérdést, hogy miért csinálod ezt?

A.-H. N.: Eleinte egyáltalán nem foglalkoztatott ez a kérdés. Túrázás közben már egész fiatalon is úgy éreztem, hogy megáll az idő, később az egyetemen tanultam meg, hogy ezt a tökéletes időtlenséget nevezik „flow”nak. Gimnazistaként szinte csak az érdekelt, hogy az iskolai szünetek túlnyomó többségét az erdőben töltsem, a túrázás fűszerezte meg az akkoriban unalmasnak vélt tárgyak tanulását, ez jelentette számomra a kikapcsolódást.

A mintegy 4300 kilométer hosszú Pacific Crest Trailre készülve tettem fel magamnak először a kérdést, hogy tulajdonképpen miért is akarok Mexikótól Kanadáig gyalogolni, a kérdést pedig a túraútvonal válaszolta meg helyettem lenyűgöző tájakkal, jellemépítő kihívásokkal és a vadállatokkal való emlékezetes

Rengeteg helyen túráztál. Van kedvenc vidéked, ahová visszamennél?

A.-H. N.: Legutóbbi túrám, a CDT sok lenyűgöző szakaszt foglal magában, ezeket bármikor, gondolkodás nélkül szívesen megismételném.

Mind az 5 állam emlékezetes marad, de a kedvencem Wyoming. Ez az USA legritkábban lakott része, egy helyi cowboy a hegyvonulatokra mutatva félig viccelődve emlékeztetett is, hogy ne hangoztassam, mennyire gyönyörűek,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Interjú kalandokkal. A Continental Divide Trailen átélt megpróbáltatások hatására komolyan megkérdőjeleződött bennem, hogy megéri-e, de szerencsére ezek a megingások nem tartottak sokáig. A miértek racionális megválaszolása helyett hagyni szoktam, hogy a szívem vigyen előre, ezért vágok neki újra és újra a hosszú távú túráknak.

Szerinted a fizikai erőnlét vagy a mentális állóképesség segít inkább a nehézségek leküzdésében? A nehéz pillanatokban mi az, ami átlendít a holtponton? A mélypontokon mi visz tovább: a szív vagy a fej?

A.-H. N.: Erre szívem szerint azt válaszolnám, hogy az éhség. Természetesen a megfelelő erőnlét sokat segít, de nem elengedhetetlen: ismerek olyan túrázót, aki túlsúlyosan és kifejezetten edzetlenül indult el a mexikói határtól kora tavasszal, majd késő ősszel sikeresen befejezte az utat. Fejben viszont muszáj végig jelen lenni. Az akaraterő, a megoldáskereső hozzáállás és egy kis makacsság elengedhetetlen összetevője az úgynevezett thru-hikingnak (az USA-ban így nevezik a hosszú távú túrázást – a szerk.). Tudtam, ha a tervezettnél lassabban sikerül teljesíteni egy-egy szakaszt, az utolsó napra már nem marad mit ennem, ez tagadhatatlanul nagy motivációt jelentett minden, átlagosan 5-6 napos szakaszon. Ezenkívül pedig rengeteg bátorító levelet és hozzászólást

A fotó Coloradóban, a Lake Ann-hágónál készült. Ezt a CDT-szakaszt többen is kihagyták, mert a hágót vastag hó lepte.

Nem volt veszélytelen, féltem, remegett a lábam minden lépésnél, de végül csak végigjártam

kaptam a blogomon, ezekért rendkívül hálás vagyok (a blog Hamlet’s journey néven megtalálható Facebookon).

Egy ilyen több ezer kilométeres túra során biztosan többször is előfordultak fájdalmas, könnyekkel teli pillanatok. Mesélnél ezekről?

A.-H. N.: Egy thru-hike hamar megnyitja a vándor könnycsatornáit. Az úton töltött hosszú hetek, hónapok hatására leegyszerűsödik az érzelemkifejezés, így aztán sokkal könnyebben tör magának utat az önfeledt nevetés vagy éppen a sírás. Rengetegszer sírtam örömömben, és sokszor az örömkönnyekhez nem kellett több egy csendes naplementénél, egy meleg

Continental Divide Trail

Ez az az eset, amikor abból főzöl, ami van.

Szomjúság és éhség ellen az olvasztott hó felhasz­ nálásával készített leves is tökéletesen megfelel

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A mintegy 3500 kilométer hosszú Appalachian Trail és a már említett Pacific Crest Trail születését követően a CDT első kezdeménye Colorado államban jött létre 1962-ben. 1968-ban az USA kongresszusa elfogadta a nemzeti útvonalak rendszerét (National Trails System), a CDT pedig jelenlegi formájában 1978-tól létezik. A Wikipédia szerint 1994 óta csupán 525-en teljesítették a három nagy útvonal mindegyikét.

„Triple Crown”

KANADA

Continental Divide Trail Pacific Crest Trail Appalachian Trail ÁBRÁZOLT TERÜLET

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

MONTANA

WYOMING

IDAHO

U TAH COLORADO

ARIZONA ÚJ-MEXIKÓ

Rajz és térkép: Bába Imre

MEXIKÓ

Interjú

zuhanynál, egy bögre forró kávénál vagy egy finom, piros almánál. Colorado államban ezzel szemben főleg a szűnni nem akaró fájdalom miatt sírtam. Az időjárás is gondoskodott róla, hogy kellően jellemépítő legyen az út. A szűnni nem akaró esőzések hatására felázott a talpam, és hosszanti irányban felszakadt rajta a bőr, nyílt seb keletkezett, és így gyalogoltam mindennap. Nem volt hiány könnyekből…

Volt olyan, hogy feladtad a túrát?

A.-H. N.: A feladás sokszor kifejezetten csábítónak tűnt, főleg Colorado és Montana államban gondolkodtam el ezen, részben sérülések, részben pedig a barátságtalan időjárás miatt.

Hálás vagyok magamnak, amiért sikerült végig kitartani, és a Continental Divide Trail által felkínált opciók közül a legnehezebb, piros színnel jelölt ösvényt követni.

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nagy boldogság két bőrig ázás között a South San Juan Wilderness területén, Coloradóban

„Emlékkönyv” hálás túrázók bejegy­zé­sei­ vel. A CDTtúrázók ilyen füzetekbe írják bele, hogy ki mikor ér oda egyegy ponthoz.

A füzetek lelőhelye előre nem ismert, és csak gyalog megköze­ líthető helyeken bukkanhatunk rájuk

Végig egyedül túráztál a CDT-n, vagy néha azért csatlakoztak hozzád mások is, esetleg te csatlakoztál más túrázókhoz?

A.-H. N.: Körülbelül 90%-ban egyedül túráztam, szerettem volna ezúttal társ nélkül járni az utat. Már korábban megfigyeltem, hogy számomra a túrázás élménye így többet ad, többet tanít, és többet tudok belőle profitálni azáltal, hogy az adódó nehézségeket egyedül kell megoldanom. Ennek ellenére néha kifejezetten jólesett találkozni másokkal, osztozni egy-egy örömteli pillanatban, közösen szemlélni a tájat, egy helyen sátrazni, beszélgetni egy jót.

Az 5000 kilométeres túra teljesítése 148 napig tartott. Hogyan osztottad be az idődet?

Hány kilométert tettél meg átlagosan egy nap?

A.-H. N.: Nagy általánosságban minden reggel 7-kor indultam útnak, majd estig gyalogoltam kisebb megszakításokkal. A túraútvonal nem igazán érint települést, 5-6 napig halad a vadonban (a civilizációtól teljesen elszigetelve), mielőtt egy aszfaltozott úthoz ér, ahol be lehet stoppolni egy faluba. Ezeknél a megállóknál tartottam pihenőt, itt volt lehetőségem zuhanyozni, ellátmányt vásárolni a következő hosszú szakaszra. Coloradóban, ahol nehéz terep és rengeteg szintemelkedés várt, 25-30 kilométernél képtelen voltam többet megtenni naponta, míg a sivatagos részeken volt, hogy 50-60 kilométert is haladtam.

Hogyan képzeljük el egy átlagos napodat a CDT-n? Ha volt egyáltalán átlagos napod.

A.-H. N.: Kevés átlagos napom volt, részben azért is indulok útnak, mert az ösvényen az átlagos mint fogalom nem létezik, minden szakasz és minden egyes nap rengeteg új csodát és új kihívást tartogat. Néhány szokás azért állandósult: például igyekeztem korán kelni, illetve csak akkor pihenni, amikor főzni és enni álltam meg, este pedig lefekvés előtt nyújtottam egy kicsit.

Mit adott neked a Continental Divide Trail?

A.-H. N.: Röviden: megtanított arra, hogy igazán értékeljem és élvezzem az életet. Megmutatta, milyen fontos az alázat, a hála, a kitartás, a hit és az önbecsülés. Részben az út során váltam érzelmileg felnőtté.

A túrázás mellett űzöl más sportokat is, amelyekkel a kondidat szinten tartod?

A.-H. N.: Futni nagyon szeretek, és az utóbbi időben elkezdtem gyakrabban látogatni az egyetem melletti konditermet is, de főleg a rendszeres túrázás tart fitten.

Hogyan készülsz fel egy-egy ilyen ultrahosszú gyalogtúrára?

A.-H. N.: Rendszeresen túrázok Magyar­ országon, ez ad egy alapedzettséget, de a fizikai felkészülésre korántsem helyezek akkora hangsúlyt, mint a mentális alapok és a lelki állóképesség megszerzésére. Gyakran írok magamnak listát, amelyben pontokba szedve kifejtem, hogy miért indulok útnak, majd átolvasom, amikor a feladás közelébe kerülök.

Ez sokszor segít higgadtnak maradni, megelőzni az elhamarkodott döntéseket.

Ilyen, amikor reggel arra ébredsz, hogy a lábad előtt hevernek a hegycsúcsok

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

Interjú Ezek a többhetes vagy akár hónapokig is eltartó túrák nyilván nem két fillérbe kerülnek. Miből tudod finanszírozni? És hogyan teremted meg rájuk az elegendő időt?

A.-H. N.: Nagyon örülök a kérdésnek, ezt az utóbbi hetekben rengetegszer nekem szegezték. Általános tévhit, hogy egy-egy extrém hosszú túra kötelező eleme a mértéktelen pénzköltés. Régóta járom a természetet, így a felszerelés nagy része (például: quilt, sátor, hátizsák, megfelelő ruházat) alapból rendelkezésemre áll. Ezenkívül nagyon figyelek rá, hogy okosan osszam be a megtakarításaimat itthon és túra közben egyaránt, ez is fontos az anyagi háttér stabilitásának szempontjából (a CDT-n például átlagosan 9 dollárt költöttem egy nap).

A szabadidőm nappali tagozatos egyetemistaként főleg az oktatási szünetekre korlátozódik, ám idén szerencsére sikerült a szünetek nagy részét túraútvonalakon tölteni.

Névjegy Név: Alberti-Hamlet Nóra Született: 1997. 10. 09.

Hivatása és/vagy tanulmányok: pszichológia Hobbija: szövés Túrák, expedíciók: 2016–2021: Országos Kéktúra 5-ször 2018: Dél-dunántúli Kéktúra 2019: 4270 kilométer az amerikai Pacific Crest Trailen 2019: 200 kilométer az Oregon Coast Trailen 2020: 800 kilométer az Israel National Trailen 2021: Országos Kéktúra egyben, 38 nap alatt, végig bivakolva 2021: Alföldi Kéktúra 2022: Continental Divide Trail, 5000 kilométer egyben Ha még többet szeretnél olvasni Nóráról, a facebookos Hamlet’s journey blogon megteheted, valamint a hamletsjourney Instagram-oldalon is követheted.

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Mi az a három dolog, amelyeket semmiképpen sem hagysz otthon, ha túrázni indulsz?

A.-H. N.: Egyik kedvenc – és talán a legfontosabb – felszerelésem egy ultrakönnyű, magyar készítésű topquilt. Ez lényegében egy hálózsák kiváltására alkalmas, pehelytöltetű takaró zárt lábrésszel. Nagyon szeretem, mert mindös�sze 700 gramm, a felszerelés súlyára pedig egy hosszú túra során kiemelten fontos odafigyelni, ezenkívül melegen tartott a fagypont alatti éjszakákon is a magashegységekben. Túrabotot mindig viszek magammal, részben azért, mert a sátram felállításához elengedhetetlen, részben pedig azért, mert remekül segít egyensúlyozni, miközben sebes folyású patakon kelek át, avagy csúszós, sziklás szakaszon haladok, nem is beszélve arról a hatalmas segítségről, amelyet az emelkedők leküzdésében nyújt. Harmadikként a minőségi túrazoknit említeném. A lábaim épségére mindig odafigyelek (főleg a CDT-n kísérő különböző sérülések óta), ebben sokat segít néhány pár közepesen vastag, jó nedvszívó képességű túrazokni.

A sivatag egy olyan hely, ahol az ember szívből megtanulja értékelni a vizet, hiszen itt a víz egyet jelent az élettel

Ötször teljesítetted az OKT-t, volt, hogy egyben, 38 nap (!) alatt. Az Országos Kékkört is megcsináltad.

Mi az, ami újra és újra kéktúrázásra sarkall?

A.-H. N.: Van egyfajta időtlen romantikája a kéktúrának. Thru-hike-os felfogással remek választás, hiszen az útvonal jól követhető és jól járható, változatos, szerencsére gyakran keresztez településeket, emiatt nem indokolt túl sok ételt vagy vizet cipelni. Rengeteg lehetőséget biztosít vadkempingezésre, de a kényelmet kedvelők számára sem teljesíthetetlen: szinte minden településen található 2-3 szálláshely. Nem utolsósorban pedig közel van: néhány óra stoppolás az egyetemtől, s ez lehetővé teszi, hogy hosszú tervezés nélkül útra keljek, aztán a kék jelzést követve néhány napig magam mögött hagyjam a nyüzsgő várost.

Milyen terveid vannak az elkövetkező évekre? Mi a következő cél? Van olyan hosszú távú túraútvonal, amelyet mindenképpen szeretnél bejárni?

A.-H. N.: Rengeteg izgalmas útvonalat szeretnék még végigjárni, például az Arizona Trailt. Rövidebb távon viszont pszichológushallgatóként a tanulmányaimra és a szakdolgozat befejezésére koncentrálok. Az pedig, hogy mit tartogatnak az elkövetkező évek, talán még számomra is rejtély, de lélekben már készen állok a következő thru-hike-ra. 

AZ ÉLMÉNY A LÉNYEG BUDAPEST, KIRÁLY U. 59.

A topquilt (pehelytöltetű takaró zárt lábrésszel) csillagos ötösre vizsgázott az Országos Kéktúrán is

Gasztro

Nyúlsomból sósat és Finomságok a sóskaborbolya terméséből Írta és fotók: Dénes Andrea

A sóskafa, leánys­om, veres egres, nyúlsom vagy erdei sóska néven is ismert, sűrűn tövises hajtású sóskaborbolyán sokszor bőségesen és akár decemberig érnek a C-vitaminban gazdag termések. Ebben a hónapban ezzel az apró, piros, éretten is savanykás gyümölccsel sütöttünk és főztünk, sósan és édesen.

hosszúkás alakú, 1–1,5 centiméteres, magas pektintartalmú borbolyagyümölcsök (bogyótermések) őszre már pirosan virítanak a cserjéken, az idő előrehaladtával pedig egyre kevéssé lesznek savanyúak. Édesre azonban soha nem érnek meg. A régi szakácskönyvek leginkább savanyítóként, ecetként használva említik a sóskaborbolyát, de sokféle más módon is kedvelték.

A legfinomabb citrompótló

A

A sóskaborbolya aszalt termései étvágy­ gerjesztően néznek ki Fotó: Adobe Stock

A néhol vadon is előforduló cserje a búza egyik gombabetegségének köztesgazdája, ezért telepítését sokfelé tiltották a gabonatermesztő vidékeken, talán ezért is kevésbé ismert napjainkban ez az egyébként több erénnyel rendelkező növény. Európában elsőként Spanyolországban a mórok kezdték termeszteni, a régészeti leletek tanúsága szerint ugyanakkor már a neolitikum embere is fogyaszthatta. Magyarországon a 16. században kezdték el telepíteni a korabeli kertekbe. „Magostól, mag nélkül is, mézbe becsinálva vagy egybetörve és liktáriumnak megfőzve csemege gyanánt eszik” – írja Mátyus István orvos az 1700-as évek végén megjelent könyvében. Nemcsak mézben eltéve, lekvárnak, bornak, ecetnek, hanem citromlé helyett savanyítónak is használták, illetve aszalva, akár ágastól levágva is eltették télire, amikor a szabadban már nem állt el.

Zselésítőként sem utolsó Édesebb gyümölcsökkel vegyítve, lekvárrá főzve is kedvelt volt. Ha lekvárnak, zselének, szörpnek készítjük, érdemes magjait passzírozással eltávolítani, azok ugyanis megkeseríthetik a készítményünket. Tehetjük a friss vagy az aszalt borbolyát müzlibe, édes felfújtakba, van, ahol 72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

édeset

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

Gasztro

kenyérbe, kekszekbe sütik bele, illetve cukorkát ízesítenek vele. Csokoládés vagy más édességekben szintén finom, a színes gyümölcsök citrusos savasságukkal jól ellensúlyozzák az édes ízeket.

Ünnepi ételekben is szerepe van A napjainkban már mag nélküli változatban is kapható, aszalt borbolyát a közel-keleti, de különösen a perzsa konyha használja sokoldalúan, sós ételekhez is. Ünnepi fogásaik között szerepel például a sáfránnyal fűszerezett és színezett, borbolyával ízesített rizs- vagy kuszkuszétel, ame­ lyet vagy önállóan, vagy hússal fogyasztanak.

Sóskaborbolyával izgalmas ételeket varázsolhatunk az ünnepi asztalra, ha pedig a borbolyabogyókat például vodkába áztatjuk, majd az ízek kioldódása után leszűrjük és édesítjük, zamatos likőrt készíthetünk.

A színes, apró terméseket salátákba vagy köretekbe is tehetjük, és az íze sültekhez is jól illik. Kekszbe sütve valamilyen roppanó olajos maggal érdemes párosítani a savanykás aszalt gyümölcsöt, és ha már vadon termő növényekkel főzünk e rovatban, akkor miért ne választhatnánk vadon termő magot ehhez? A bükkfa termését például karácsonyig bőven eltárolhatjuk, nem avasodik meg, és bizony sok természetjáró csemegéje amolyan „erdei szotyiként” a bükkmakk. Nyersen azonban csak mértékkel szabad eszegetni, pörkölve, sütve viszont többet is fogyaszthatunk belőle, ha az apró terméseket össze tudjuk szedegetni az erdők óriásai alatt.  74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Bükkmakkos-sóskaborbolyás cantuccini Hozzávalók: 30 dkg liszt, 10 dkg vaj, 15 dkg cukor, ½ narancs és ½ citrom reszelt héja, 2 tojás, csipetnyi só, 1 tk. sütőpor, 1 maroknyi aszalt sóskaborbolya, 1 maroknyi bükkmakk és/ vagy más olajos mag. Elkészítés: a tojásokat a vajjal, a sóval, a fűszerekkel és a sütőporral habosra keverjük, majd hozzágyúrjuk a lisztet. Lisztes kézzel két darab, kissé lapított rudat formázunk a tésztából, és sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokra előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük. Ezután a még meleg tésztarudakat ujjnyi széles szeletekre vágjuk, majd a tepsiben egymás mellé fektetve150 fokon szárítjuk őket 6-8 percig.

Sóskaborbolyás-mákos szelet Hozzávalók a mákpiskótához: 4 tojás, 3 dkg vaj, 4 ek. cukor, 8 ek. darált mák, ½ narancs reszelt héja, csipetnyi só, mokkáskanálnyi sütőpor. A vaníliás krémhez: 200 ml tej, 2 ek. búzadara, 1 ek. cukor, 1 vaníliás cukor, csipetnyi só, 50 g vaj, 1 citrom reszelt héja. A csokikrémhez: 200 ml habtejszín, 3 ek. kakaópor, 2 ek. porcukor, 15 g vaj. A piskótához a tojásfehérjéket habbá verjük, egy másik tálban a tojások sárgáját a vajjal, a cukorral, a sóval, a sütőporral és a narancshéjjal habosra keverjük, hozzákeverjük a mákot, majd óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot is. Sütőpapírral bélelt, nagy méretű tepsiben, 4-5 milliméter vastagon, téglalap formában szétterítjük a tésztát, majd 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Ha kihűlt, 3 egyforma részre vágjuk, ez lesz a sütemény 3 lapja. A vaníliás krémhez a tejben a cukorral és a vaníliás cukorral keményre főzzük a búzadarát. Miután kihűlt, hozzákeverjük a vajat és a citromhéjat. A csokikrémhez a tejszínben elkeverjük a kakaóport és a cukrot, folyamatos keverés mellett főzzük, hozzáadjuk a vajat is, majd addig főzzük, amíg fényes, sötét csokikrémet kapunk. Amíg a csokikrém meleg, összeállítjuk a süteményt: az első piskótalapot megkenjük a fehér krémmel, rárakunk egy lapot, azt megkenjük sóskaborbolya-lekvárral, rátesszük az utolsó piskótalapot, arra ráterítjük a csokis krémet, végül megszórjuk aszalt sóskaborbolyával. Pár órára hidegre tesszük, szeletekre vágva tálaljuk.

Sóskaborbolyás-narancsos csirke Egy csésze rizst sóval és ½ mokkáskanál kurkumával két és félszeres mennyiségű vízben, fedő alatt megfőzzük, a főzés végén apró mazsolát is adunk a rizshez. Egy csirkemellet kockára vágunk, majd megsózva, tört borssal és egy gerezd fokhagymával serpenyőben megsütjük. Félidőben egy vékony csíkokra vágott sárgarépát és egy narancs vékony csíkokra vágott héját (fehér rész nélkül), egymaréknyi aszalt sóskaborbolyát, félmaréknyi apró mazsolát és egy teáskanál barna cukrot adunk a húshoz, majd készre sütjük. Tálaláskora a húst a rizs közepébe halmozzuk. Szeletekre vágott pisztáciával díszítjük ételünket.

Sóskaborbolyás bulgursaláta A bulgurt megfőzzük vagy vízzel leforrázzuk. Ha megpuhult és kihűlt, főtt csicseriborsóval, főtt vörös lencsével, lila hagymával, paradicsommal, előzetesen vízbe áztatott, aszalt sóskaborbolyával és apró mazsolával keverünk salátát belőle. Sóval, tört fekete borssal, frissen vágott petrezselyemmel fűszerezzük, olívaolajjal és kevés citromlével meglocsolva tálaljuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

Városi Séta

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A soktornyú Pápa Kisváros a Bakony peremén Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

A Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő Pápa nagy múltú és gyönyörű kisváros, amelyet barokk főtere, kastélya, templomai, a híres Kékfestő Múzeum és még sok más miatt az év minden szakában érdemes felkeresni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Városi Séta ápai városi sétánkat ezúttal rendhagyó módon nem a belvárosban kezdtük, hanem a közigazgatásilag Pápához tartozó, de a központjáról 6 kilométerre található Tapolcafőn. Itt ered ugyanis a Tapolca patak, amelynek nagy szerepe volt a város és a környékbeli települések életében.

Egészen addig, amíg az ember közbe nem szólt.

P

Források és malmok Tapolcafő központjában, a templom mögött induló, mintegy 600 méter hosszú Tapolcaforrás tanösvényen járhatjuk be a patak kezdeti szakaszát, ahol nemcsak egy foglalt forrást láthatunk, de áll még egy régi malomépület, és itt van az Örvény-tó is, amely joggal lett Veszprém megye hét csodájának egyike. A kis forrástóban ugyanis egy egész forráscsoport vize bugyog fel (ez a Dunántúl egyik legnagyobb karsztforrása), folyamatosan kisebbnagyobb buborékokat eregetve.

A Tapolca hajdan a térség legbővizűbb patakjának számított, a vízfolyásnak 15 nagyobb és számos kisebb forrása volt. A források három tavat tápláltak: a Déli-tavat, az Örvény- és a Templom-tavat. A patak vízmennyisége olyan nagy volt, hogy teljes 21 kilométeres hosszán 30 vízimalom működött. Ráadásul a források

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Séta a Tapolca patak mellett kialakított tanösvényen Tapolcafő központjában

Az Örvény-tó igazi természeti ritkaság, amelyben méterenként források törnek föl a mélyből

vize állandó, körülbelül 15 °C-os hőmérsékletének köszönhetően télen sem fagyott be, így a malmok évszaktól függetlenül üzemelhettek. Egyébként erre utal maga a szláv eredetű „tapolca” szó is, amelynek jelentése ’meleg víz, meleg forrás’.

Bár még 1901-ben is 21 malom működött a patakon, mára csak néhány épület maradt meg ezek közül. A második világháború után a malmok egy részét megszüntették, jó esetben darálóvá alakították, de némelyiket egyszerűen magára hagyták, majd köveit széthordták.

Ahogy a második világháborút követően fellendült mélyművelésű barnakőszén-bányászat, illetve a bauxitbányászat miatt egyre nagyobb

mennyiségben szivattyúzták ki a bányászatra veszélyes karsztvizet a kőzettestekből a Dunántúlon, úgy csökkent a karsztforrások vízszintje az egész térségben, s úgy apadtak el a Tapolca patak forrásai is. Senki nem gondolta, hogy visszatérnek még valaha, de sok-sok évtizeddel később, a bányászat megszűnése után, 2010-ben újra „életre keltek” a források. Pápán a Tapolcát azonban már hiába is keresnénk, miután ugyanis elapadt a források vize, a patak medrét betemették.

Pápa nagy­ temploma 15 év alatt épült fel.

A mennyezet­ freskók Szent István vértanú életét mutatják be

Az Esterházyak uradalmi központja Pápa belvárosába érve első utunk a Fő térre vezet, amelynek meghatározó épülete a hatalmas, Szent István vértanú tiszteletére felszentelt templom, amelynek közel 60 méteres tornya mintha az égig érne. Itt egy pillanatra álljunk meg, és ejtsünk néhány szót a város történelmében nagy szerepet játszó Esterházy családról.

A közel 30 ezer lakosú Pápa sétálóutcája, a Fő térbe torkolló Kossuth utca

A katolikus templom építését 1774-ben gróf Esterházy Károly egri püspök kezdte meg Fellner Jakab tervei alapján. A copf stílusú templom 15 évig épült, 1795-ben szentelték fel. Érdemes megnézni a mennyezeti freskókat, amelyeket Franz Anton Maulbertsch osztrák festő készített, aki négy évtizeden át dolgozott Magyarországon, és számos egyházi épület díszítése fűződik a nevéhez.

Az Esterházy család adományából, Fellner Jakab tervei alapján épült fel a város kórháza is 1763 és 1768 között. Az intézmény ma már jóval nagyobb helyen működik, de a tornyos, régi főépület ma is része annak.

Ha megnézzük a Pápáról készült középkori ábrázolásokat, azokon a vár mellett, keleten

Pápa az Esterházy család uradalmi központjaként az 1700-as években élte fénykorát.

Ekkoriban a város híres volt kézműveseiről, kereskedőiről és vásárairól. Ekkor alakult ki a mai Fő tér, ekkor épültek a belváros barokk lakóházai, illetve a Fő tér szomszédságában álló Esterházy-kastély, amelynek építését gróf Esterházy Ferenc kezdte meg. A kastély Franz Anton Pilgram tervei alapján, a korábbi birtokosok, a Garaiak által a 15. században emelt, erődített várkastély helyén épült.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

Városi Séta

egy nagy kiterjedésű, mocsárral ölelt tavat is látunk, amelyet a kanyargó Tapolca patak és a Bakony-ér alakított ki. Gróf Esterházy Károly volt az, aki lecsapoltatta a tavat, helyén kerteket, szántókat alakíttatott ki. A terület egy részét az 1920-as években felparcellázták, és ezt követően egy új városrész jött itt létre, amelyet – utalva annak múltjára – Tókertnek neveznek.

Közép-Európa egyik legszebb barokk tere Nemcsak a templom, a Fő tér maga is hatalmas, az ország egyik legnagyobbja, amelyet Közép-Európa egyik legszebb barokk tereként tartanak számon. E hétköznapi kora délutánon csak a csapatosan ide-oda röppenő galambok vannak sokan. Itt sétálgató emberek rajtunk kívül nem nagyon vannak, s ettől valahogy még nagyobbnak tűnik a hangulatos tér. Közelebb is kell mennünk a teret körülölelő házakhoz, hogy láthassuk az apró részleteket. Azokból 80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy 1617-es ábrázolás Pápáról

A Fő téren bármerre nézünk, csupa gyönyörű épületet látunk

pedig van bőven: itt egy szép kapu, ott egy míves kilincs, amott egy szép ablakrács, mögötte csendes udvar rejtőzik. Ha körülnézünk a Fő téren, több házon is láthatjuk a jellegzetes pápai zárt erkélyeket. A keskeny Ruszek közben egy másik jellegzetesség bújik meg,

a lábasház, amelynek hosszú, árkádsoros folyosója végighúzódik a kis utcán.

A Fő téren áll az 1780 és 1790 között emelt Griff Szálló, amely nevét az Esterházy család címer­ állatáról kapta. Ma is meglévő tánctermében,

Egy pápai városi séta kicsit olyan, mint egy időutazás a múltba

Pápa szíve, a barokk Fő tér

a Tükörteremben egykor színielőadásokat és bálokat tartottak. A 19. század folyamán a Griff volt a pápai társadalmi élet központja. Az itt tartott előadásoknak rendszeres látogatója volt két pápai diák, Petrovics Sándor és Jókay Móric, akik akkoriban még maguk is színészi álmokat dédelgettek, aztán máshogy alakult mindkettejük élete. A szállodában több alkalommal is fellépett Blaha Lujza, akit nagy ovációval fogadtak a városban, később, 1937‑ben pedig Bartók Béla adott itt hangversenyt.

Közléken közlekedve A történelmi belváros szűk, kanyargós utcái megtartották eredeti, középkori futásukat, bár a házak többsége később épült. A város sajátos színfoltjai a századokkal ezelőtt kialakított, párhuzamos utcákat összekötő, szűk, 1,5–2 méter széles utcácskák, az úgynevezett közlék, amelyeken – ha tudja az ember, hol keresse azokat – jelentősen le lehet rövidíteni a gyalogutat a belváros egyik pontjából a másikba.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

Városi Séta

A Dunántúl legnagyobb református temploma 1931 és 1934 között épült fel a hajdani kőszínház helyén

A szép épület­ részleteket remekül kiegészítik az őszi ruhába öltözött fák

Pápát soktornyú városnak is nevezik, mert a messziről jött utazó elsőként a város tornyait pillantja meg, amelyekből jó sok van: a település 13 templommal büszkélkedhet. A két legnagyobb, a kéttornyú katolikus, illetve református templom mellett a belvárosban található a bencés templom, amely nem egy tér közepén áll, hanem a Fő utca utcafrontjába simul bele. Már a kapuja is gyönyörű, de fafaragásokkal gazdagon díszített belső tere különlegesen szép. Itt egyébként eredetileg a pálos szerzetesek kis temploma állt, amelynek helyén 1742-ben épült fel ez a templom. Nem messze, a hangulatos, macskaköves Kígyó utca sarkán egy másik templom áll, a ferenceseké,

amelynek szomszédságában – egy kicsit romosan – egykori kolostoruk is megvan még.

Pár lépésre innen találjuk a város legidősebb házát, a Korvin-házat, amely a 15. század végén vagy a 16. század elején épült. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy Mátyás király vadászháza volt, amit elméletileg alátámasztana a kapu feletti címer, amely egy csőrében gyűrűt tartó madarat ábrázol. Ez azonban nem a Hunyadiak, hanem a házat építtető Ráskaik címere.

a Dunántúl Athénja Pápa a 19. század közepétől kezdve híres iskola­ város lett, ahol a magyar történelem neves alakjai és a mai köz- és kulturális élet ismert szereplői közül jó néhányan koptatták az iskolapadot.

A település egyik országos hírnevű iskolája az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium, a Refi, ahová Petőfi Sándor, Jókai Mór, Weöres Sándor, Nagy László és Csóri Sándor is járt. A másik neves iskolát a pálos rend alapította 1638-ban, később az intézmény a bencésekhez került, 1812–1813-ban itt tanult Deák Ferenc is. Az iskola utódja a Türr István Gimnázium és Kollégium.

Esterházy Ferenc sok jót adott a városnak, de nem szívlelte a kálvinistákat, és követelésére 1749-ben az országot irányító helytartótanács

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

megszüntette Pápán a szabad vallásgyakorlást.

Mária Terézia később enyhített a rendeleten, és megengedte, hogy a kálvinisták egy szomszédos faluban, Adásztevelen gyakorolhassák vallásukat. Itt indították újra az oktatást, és úgy tartják, akkoriban lett az iskola jelképe az eperfa. Az adászteveli iskola épülete ugyanis olyan kicsi volt, hogy nem fértek el a tanulók, ezért az udvaron, egy nagy eperfa alatt tartottak nekik órákat. Az iskola 30 évvel később térhetett vissza a városba. A 19. század első felét már a Pápai Református Kollégium virágkorának tartják. Ekkoriban Pápa igazi pezsgő kulturális életű várossá vált, ezért is nevezték a Dunántúl Athénjának.

Ahogy pár bekezdéssel korábban már utaltunk rá, a Pápai Református Kollégiumban tanult 1841–1842-ben Petőfi Sándor és Jókai Mór, előbbi itt magyarosította nevét Petrovicsról Petőfire. Egyébként a költő eleinte még színésznek készült, pápai diákként érte el első komoly irodalmi sikerét: a neves lap, az Athenaeum leközölte A borozó című költeményét. A ház, amelyben Petőfi pápai évei alatt másod-unokatestvérével, a későbbi festőművész Orlay Petrich Somával lakott, ma is áll, falán emléktábla őrzi a költő emlékét. A Jókai utcában, a kórház mellett azt a házat is láthatjuk, ahol „a nagy magyar mesemondó” lakott pápai diákként.

A belváros nem nagy, cserébe tele van olyan épületekkel, amelyek fotózásra késztetik az embert

Még ma is állnak azok a házak, ahol pápai diákként Jókai Mór és Petőfi Sándor lakott

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Városi Séta Időutazás a Kékfestő Múzeumban Pápa egyik kihagyhatatlan látnivalója a Kékfestő Múzeum, amelyet egy hajdani műhelyből alakítottak ki. A Szászországból származó Kluge család a 17. századtól foglalkozott kelmefestéssel. A magyarországi céget 1783‑ban Sárváron alapította Carl Friedrich Kluge, aki aztán 1786‑ban áttelepült Pápára.

A család egészen 1956-ig foglalkozott kékfestéssel a pápai műhelyben.

Aki ide ellátogat, az valóban egy időutazás részese lesz. A műhely némelyik helyisége ma is olyan, mint amilyen századokkal ezelőtt lehetett. Mintha épp csak ebédszünetre mentek volna el a munkások. Hihetetlenül érdekes az egész múzeum, megismerkedhetünk itt a kékfestés munkafolyamataival, a festőnövényekkel, láthatunk eredeti mintafákat, festőkönyveket, titkos recepteket, régi ruhákat és vásznakat.

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A régi gépek, festőkádak is megvannak még, és az óriási, lóvontatású mángorló is, amelynek utolsó vontatója egy háborúban megsebesült ló, Samu volt.

A múzeum önmagában is nagyon érdekes, de vezetőnk, Tóth Attila még tudta fokozni az élményt mindazzal, amit a kékfestők munkájáról és a Kluge családról mesélt. Tőle tudjuk, hogy

A pápai Kékfestő Múzeum kihagyhatatlan látnivaló, előzetes bejelentkezéssel pedig télen is látogatható

ma már csak öt család űzi ezt a mesterséget az országban. A kiállításon az ő munkáikat is láthatjuk, a műhely tágas szárítópadlásán pedig az egyik legnagyobb hazai mester, Bódy Irén kelméiben gyönyörködhetünk.

Az Esterházykastélyt már mi is bejártuk, cikkünket a Turista Magazin 2020. márciusi számában találjátok

Városnéző túránkat az Esterházy-kastély hajdani parkjában, a Várkertben fejeztük be.

A park a második világháború előtt jóval nagyobb volt, vadaskert is működött benne. Akkoriban a város lakói nem nagyon jöhettek be ide, csak a grófi család élvezhette szépségeit.

A háború után a kastélyba szovjet katonák

Még szívesen sétálgattunk volna a városban, de ránk esteledett, pedig lett volna még mit megnézni. Épp ezért azt javaslom, aki Pápára jön, az ne egy napra tervezzen, mert annál itt sokkal több látnivaló és élmény várja. 

Hasznos információk Az Esterházy-kastély a téli időszakban hétfő és kedd kivételével mindennap 9 és 17 óra között tart nyitva. Az utolsó tárlatvezetés 16 órakor indul. További információk: https://esterhazykastely.papa.hu

költöztek, akik sajnos alaposan tönkretették az épületet. Ebben az időszakban a park fái is megfogyatkoztak, de még ma is találni itt matuzsálemeket, például hatalmas platánokat, amelyeket a kastélypark telepítésekor ültethettek. A Várkereten keresztülfolyik a Bakony-ér, és egy remek játszótér is van itt, amelyet kisebb gyerekekkel érdemes útba ejteni.

0

250 m

A Kékfestő Múzeum a téli időszakban előzetes bejelentkezéssel látogatható. Érdeklődni, bejelentkezni a +36-70/663‑3540 telefonszámon lehet. További informá­ ciók: https://kekfestomuzeum.hu

Térkép: Bagaméri Gergely

A városban tett séta előtt érdemes betérni a pápai Tourinform-irodába, ahol a hasznos információk mellett térképet is kérhetünk. Cím: Márton István u. 10.

További információ aktuális pápai programokkal kapcsolatban: https://www. facebook.com/PapaTourinform

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

A december–januári „Árnyékvilág” témánkra beérkezett képek közül egy absztrakt fotót emelt ki szerkesztőségünk zsűrije, amelyen a szűz havon hullámzó árnyékok izgalmas játékát láthatjuk. Így ebben a hónapban Mádi Józsefnek gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Mádi József: Szűz hóban „Régóta vártam arra fényképezőgéppel a kezemben, hogy érintetlen, nagy havat találjak a hegyekben. Aztán szerencsémre ez megtörtént pár éve Galyatetőn. A szikrázó napsütés szebbnél szebb árnyékokat rajzolt a szűz hó felszínére. Az élményt csak fokozta, hogy a »rajzvászon« nem volt sík.”

Témáink 2023-ban

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. A beérkező pályamunkákat 2023-ban is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig Turista Magazin-előfizetéssel vagy más ajándékkal jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

(Zárójelben a beküldési határidő.)

Február: A havas táj csodája (január 12.)

Március: Fényjáték (február 12.) Április: Hüllők és kétéltűek (március 12.)

Május: Szimmetria a természetben (április 12.)

Június: Tanúhegyek (május 12.)

Július–augusztus: Élet a folyón (június 12.)

Ősi sziklák és

régi nevek nyomában W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Visegrádi-hegység széléről annak szívébe gyalogolunk, eközben pedig a felszínen hullámzó kőzetek világába is látványos betekintést nyerünk. A komor andezitidomok minden létező formában megmutatkoznak: vízesésekkel szabdalt szurdokként, háztömbnyi süvegekként, kilátó­te­ra­ szo­kat alkotó sziklapáholyokként és a talajból előtüremkedő, mohos-ragyás óriásokként. A hegység lábától annak tetőpontjáig emelkedünk – évszázados turistautakat és a kibontakozó honi természetjárás korai mementóit felkeresve.

Báró Eötvös Loránd, Téry Ödön, Thirring Gusztáv vagy épp Tirts Rezső emlékművei felidézik a kort, amikor a távoli Kárpátok árnyékában a Dobogó-kő egy feltáratlan kis hegyvidék félreeső kilátóhelyéből kultikus centrummá avanzsált. Dobogókő Duna-parti párja az erdős lejtők lábához tapadt Dömös, a hegység másik fontos turisztikai kapuja.

Kettejüket vadregényes és nagy múltú ösvényeken köti össze ez a túra, amelyet hazai viszonylatban kifejezetten extrém megjelenésű sziklaformák színesítenek.

0

Dömösről a o jelzést követjük a Rám-szakadék előtti elágazásig.

A Rám-szakadékban a o jelzés vezet végig, egészen a szurdok fölötti elágazásig.

Balra fordulunk a i jelzésre, amelyet a Rám-hegy kapujáig követünk.

A Rám-hegyre a d jeleken kapaszkodunk fel, majd ugyanezeken ereszkedünk vissza.

A kapunál balra fordulunk a i jelekre, amelyeket Dobogókő fennsíkjának pereméig követünk.

Jobbra térünk a o jelzésre, amely a dobogókői kilátóhelyre vezet.

A Dobogó-kőről a o jelzésen túrázunk vissza Dömösre.

Magasság méterben

625 500 375 250 125 0

2

4

6

8

10

12

14

15,7 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

RÁM-SZAKADÉK

2

A Rám-szakadék kapaszkodókkal és létrákkal átjárhatóvá tett sziklafolyosó, mintegy 600 méteres hosszán a víz 112 méteres szintkülönbséget hidal át, az ösvényt helyenként 30 méternél magasabb falak szegélyezik.

A Visegrádi-hegységet kialakító vulkanizmus egyik szakaszában heves kitörések lövelltek különféle törmelékeket és izzó port a levegőbe, amelyek aláhullva, majd a lejtőkön lezúdulva óriási területeket fedtek be. Az összesült, főleg dácitos anyagú breccsába vágta be magát sok-sok millió év elteltével a patak, szép lassan mély folyosót fűrészelve magának.

3

DOBOGÓ-KŐ

4

A nagy népszerűségnek örvendő, 699 méter magas kilátóhelyről északi irányba kapunk széles panorámát, amelynek lenyűgöző alkotóeleme a Duna kanyargó szalagja a körülötte hullámzó tájjal. A folyó túloldalán a Dunakanyar ívét meghatározó Szent Mihály-hegyet látjuk, mögötte már a Börzsöny hegyei sejlenek fel a Csóványossal. Könnyen felfedezhetjük a Naszályt, amelynek oldalába sebet harapott a bánya.

Tiszta időben a Cserhát lankái és a Mátra is feltűnnek – sőt, ha igazán szerencsések vagyunk, még a Magas-Tátra csúcsait is megpillanthatjuk.

1

2

RÁM-SZIKLA

A „szikladobogón” állva a Visegrádi-hegység mélyén, hegyek szorításában nézelődünk. Jobbra Dobogókő háta fut magasan, szemben pedig a Keserűshegy domborodik (végében a Prédiklálószékkel). Egy oldalgerincen a Vadálló-kövek kopár szirtsora trónol az erdők fölött. Sziklánkat az egykori vulkán palástján legördült törmelékárak anyaga (törmelékkő, breccsa) építi fel, amelyet az erózió körbefaragott, a tektonikus mozgások pedig kiemeltek. A sziklatoronynak Ferenczy-szikla a neve a Magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagya után.

TOST-SZIKLÁK

A Tost-sziklák kiszögellése hangulatos erdei környezetben „sűrít egybe” kilátást, pihenőhelyet és a meredek terepet áthidaló lépcső aljában egy emlékhelyet is. Lombok hiányában valamelyest kilátni föntről a Malom-völgyre. A sziklát Tost Gyula 19. századi erdőmérnökről, miniszteri tanácsosról nevezték el, aki turistautakat épített a környéken.

A szikla tövében kialakított Ilona-pihenő (nevét Tirts Rezső királyi erdőtanácsos feleségéről kapta) padját korlát keretezi, mögötte Szent Bernát domborműve emelkedik ki a fal göcsörtös felületéből.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Dömös, templom buszmegálló

VÉGPONT:

Dömös, templom buszmegálló

TÁV:

15,7 km

IDŐTARTAM:

5 óra

SZINTEMELKEDÉS:

728 m

SZINTCSÖKKENÉS:

728 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Dobogókőn

Az útvonal dobogókői start- és végponttal is végigjárható, de itt akár meg is szállhatunk, kétnapossá téve a túrát.

TIPP!

A Rám-szakadék csak felfelé járható, és havas-jeges időben nehéz lehet az átjutás a sziklalépcsőkön.

Vándorlás

a Cserehát kies halmain

W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén barangolunk megannyi történelmi emlék vonzásában. Érintjük Szendrő mindkét várhelyét, a Bebek- és a felső vár maradványait, átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 1956-os eseményekre emlékezik a falu körüli tanösvény, Meszesre pedig az Árpádkori alapokon nyugvó református templomnál érkezünk.

Nagy ívben kanyarodunk vissza a Bódva völgye felé a Rakacavíztározó déli partján, ahol a háború után újjáépülő gazdaságot vízzel ellátó mérnöki alkotás csillog a lankás dombhátak között.

Végül Csehipuszta évszázados majorja felett ereszkedünk vissza az egykori vármegyeszékhelyre, a Bódva-parti őrhelyre, Szendrőre. A túrázók körében viszonylag mellőzött Cserehát lankáit a közeli hegykeret alatt elnyújtózó, tágas panorámák és a kisebb-nagyobb erdőfoltok teszik hangulatossá. Legszebb arcát a táj a Rakaca-víztározó körül mutatja, ahol elzárt, hegyvidéki jellegű idillben hullámzik az ország legnagyobb tavainak egyike. Túránk változatos, panorámákban gazdag, részben tóparti útvonalat követ.

0

Szendrő központjából a Várhegyre a i jelzésen jutunk fel, majd azon is ereszkedünk le a túloldalon.

A galvácsi úton és a Köves-hegyen át a j jelzést követjük, majd a j jelzésre térünk.

Galvácson a f jelzésen sétálunk keresztül.

A falu határából a i jelzést követjük egyenesen.

A o jelzésen balra térünk.

Meszes vége után a p jelzésre térünk, amelyet a Rakaca-víztározó gátjáig követünk.

A víztározó gátjától a i jelzésen kanyargunk át a szendrői Várhegy alá.

A Várhegy tövében a p jelzést követjük jobbra, amely elvezet Szendrőre.

A buszmegállóhoz dél felé tartva, a Rákóczi utcán jutunk.

Magasság méterben 250 225 200 175 150 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18 19,9 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

ALSÓ VÁR (BEBEK-VÁR)

2

A település első erőssége a Bódva partján állt, és feltehetően a terület ura, a Bebek család építtette az Árpád-korban. A Várhegy alatti, folyó által körbevett épületet javítgatták ugyan az évszázadok során, de pozíciója nem volt előnyös. A 14. század derekán már királyi várként említették, és feltűnően sűrűn váltogatta gazdáját.

Bár a törökök soha nem vették be, a várost és a környező településeket kifosztották és felégették. Az alsó várat a Csáky-kastély olvasztotta magába, de köveit a lakosság is felhasználta saját építkezéseihez.

3

MESZESI REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS KÚT

4

A középkori eredetű református templom dombtetőn áll.

Eredetileg a 13. században épült, Árpád-kori templom volt itt, amelyet a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, majd végül a Lorántffyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt artézi kút rozsdás, vasas vize folyik ki, amelyet a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.

1

FELSŐ VÁR ÉS KILÁTÓ

A város feletti domb erőssége lassan készült el, ugyanis kapitánya a saját várát, az alsó várat erősíttette helyette. Végül a 17. század derekára be­fe­jez­ték a felső várat is, ám utána alig fél évszázadig állt csupán. Jelentős védelmi pontnak számított öt kiugró, füles bástyájával. A 18. század legelején császári rendelet született ugyan a vár le­bon­tá­sá­ról, ám a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai megszállták, végül pedig maguk robbantották fel az épület sarkait. A délkeleti bástya alapjai megtekinthetők a kilátó mellett, amelyből a Bódva látszik.

RAKACA-VÍZTÁROZÓ

A tározó gátját az 1960-as évek fordulóján építették, ekkor 6 méter körüli átlagmélységgel rendelkezett, de a mesterséges állóvíz azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény kielégítésére hozták létre.

Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, a környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellett, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín.

3

2

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Szendrő, Fő tér buszmegálló

VÉGPONT:

Szendrő, Fő tér buszmegálló

TÁV:

19,9 km

IDŐTARTAM:

5 óra 30 perc

SZINTEMELKEDÉS:

557 m

SZINTCSÖKKENÉS:

557 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Meszesen kiegészíthetjük ellátmányunkat a helyi közértben, illetve a templom alatt találunk egy vasas vizű artézi kutat.

TIPP!

Ha rövidítenénk, érdemes Meszesről Szendrőre buszozni. Viszont ez esetben az útvonal visszatérő ágán célszerű elindulni.

4