Turista Magazin 2022 november

TREKKING

PANORÁMÁS MÚLTIDÉZÉS A KESZTHELYI-HEGYSÉGBEN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

ÖKOTÚRA

AZ ISMERETLEN NAGYBEREK

2022. NOVEMBER › ÁRA: 895 Ft

2022. NOVEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

JELVÉNYVADÁSZ

DÉL-BALATONI VÁRAK NYOMÁBAN HISTÓRIA

LENYŰGÖZŐ KILÁTÁSOK A BALATON VÁRÁNÁL

ZÖLDHULLÁM

TÁJ ÉS EMBER

BARANGOLÁS A NIVEGY-VÖLGYBEN

BALATON

GARDA A LÁTOTT HAL MESSZELÁTÓ

AHONNAN VALÓBAN TENGERNYI A BALATON

TERMÉSZETJÁRÁS SZEZONON KÍVÜL

Fizess elő, és egy évig az elsők között olvashatod kedvenc magazinodat!

I

I I

E L Ő S Z Ó Az örök balatoni dilemma

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Bár a legtöbb természetjárónak a Balaton-felvidék jut eszébe a „Magyar-tenger” kapcsán, tematikus lapszámunkban arra törekedtünk, hogy a számunkra is kevésbé ismert déli part különleges terepeire is felhívjuk a figyelmet, oldva ezzel a természetjárás szempontjából szintén releváns, örök dilemmát, az északi és déli part összehasonlítását. Bemutatjuk a nemrég született Dél-balatoni várak túramozgalmat (Jelvényvadász), valamint feltárjuk a Nagyberek, a Balatont övező régi lápvilágnak a Kis-Balatonnál jóval kevésbé ismert, utolsó hírmondójának titkait (Ökotúra). Zamárdi esetében sem a természetjárásra és a település határában található erdőrezervátumra szoktunk gondolni (Rejtett Kincseink), túrakártyáink egyike pedig Fonyód jellegzetes magaslataira hívogat. Kilátásokból nincs hiány egyik parton sem: mi azt a kilátót mutatjuk be (Messzelátó), ahonnan valóban tengernyinek látszik a tó, ahol hazánk egyik botanikai különlegességét, a tátorjánt is megismerhetjük, s nem mellesleg e partszakaszra fut be a BuBa (Két Keréken). A szezonon túli Balaton a sikeres vidéki élet kérdéseit szintúgy felveti, ezért tartjuk fontosnak bemutatni az e szempontból példaértékű Nivegy-völgyet (Táj és Ember). A Keszthelyi-hegységben többek között a cserszömörce őszi lombszíneződésére csodálkozunk rá (Trekking), Szigliget várában pedig megtudjuk, hogyan vívták eleink a vízi csatákat a tavon (História). Tihanyi specialitásként a gardát ajánlom az Olvasónak (Zöldhullám), továbbá azt, hogy tapasztalja meg egyszer az őszi Balaton csendjét Tihany páratlan tanösvényén (Túrakártya).

Címlapfotó: Böröczky Bulcsú: A Szent Donát-kápolna Balatonlelle mellett Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Veres Zsolt (Messzelátó, Ökotúra)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

12

Tartalom 6

MTSZ HÍRADÓ

8

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

24

22 24

48

58

34

40 48

58

70

80

70

80

87

4

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ÖKOTÚRA

Az ismeretlen Nagyberek

ZÖLDHULLÁM

Garda – A látott hal

JELVÉNYVADÁSZ

Dél-balatoni várak nyomában Felfedezőúton a Külső-Somogyban

MESSZELÁTÓ

Kilátó a Soós-hegyen Ahonnan valóban tengernyi a Balaton

HISTÓRIA

Lenyűgöző kilátások a Balaton váránál

TREKKING

Panorámás múltidézés a Keszthelyi-hegységben

TÁJ ÉS EMBER

Dombok között, felhők alatt Barangolás a Nivegy-völgyben

KÉT KERÉKEN

Tótól tóig a Budapest–Balaton-bringaút Budapesttől távolabbi szakaszán

REJTETT KINCSEINK

Legendás sziklatömb és a Balaton egyik legjobb kilátópontja Zamárdi kincsei

TÚRAKÁRTYA

Kirándulás Fonyód magaspartjának hullámain Tihanyi hangulatok révtől révig

ÚTRA KÉSZEN! KÉSZLETRŐL,

AZONNAL,

ÁRKEDVEZMÉNNYEL

Fontos számodra a megszokott Suzuki megbízhatóság, a kedvező fenntarthatóság és a kiváló árérték arány, de ugyanilyen fontos, hogy minél előbb a volánhoz ülhess? A Suzuki közönségkedvencei új ösvényekre visznek! Válassz a hibrid hajtású Vitara és S-CROSS modellek közül, és vidd haza új autódat várakozás nélkül, több mint 1 millió forint MySuzuki Hűségprogram árkedvezménnyel!

A MySuzuki Hűségprogram árkedvezményt kizárólag a MySuzuki Hűségprogram regisztrált tagjai vehetik igénybe. A regisztráció feltételeiről, menetéről, valamint a kedvezmény pontos összegéről és érvényesítésének módjáról tájékozódjon márkakereskedéseinkben vagy online. A közönségkedvenc Suzuki Vitara 2021-ben, míg a Suzuki S-Cross 2022-ben nyerte el az Év Magyar Autója közönségdíját a közönségszavazatok alapján. Az azonnali készleteket a felszereltség és a színek befolyásolhatják, a készletről rendelkezésre álló modellek, színek, felszereltségek és specifikációk tekintetében érdeklődjön a Suzuki márkakereskedésekben. A lágy hibrid és hibrid rendszerrel szerelt Suzuki Vitara és Suzuki S-CROSS felszereltségtől és a lítiumion-akkumulátor töltöttségi szintjétől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO2-kibocsátása (g/km) vegyes használat, és a hibrid esetében az elektromotor és a benzinmotor kombinált használata mellett, WLTP mérési ciklus alapján: Suzuki Vitara — Lágy hibrid: 4,6 - 6,8 l/100 km, 105 - 152 g/km, Hibrid: 4,684 - 7,083 l/100 km, 105,98 - 160,45 g/km. Suzuki S-CROSS — Lágy hibrid: 4,649 - 6,793 l/100 km, 104,95 - 153,12 g/km, Hibrid: 4,59 - 7,09 l/100 km, 103,96 - 160,73 g/km. A kép illusztráció, a tájékoztatás nem teljes körű, a változtatás jogát fenntartjuk. További részletek a Suzuki márkakereskedésekben vagy a suzuki.hu oldalon.

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

A szervezett természetjárás

európai kérdései Vajon milyen szakmai kérdések pörögnek az Európai Gyalogtúraszövetség berkeiben, és mit szóltak a visegrádi országok turistaszervezeteinek vezetői a Kéktúrázás Napjához? Bemutatjuk a Magyar Természetjáró Szövetség nemzetközi kapcsolatait.

A

Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) 1986 óta tagja az 1969-ben alapított Európai Gyalogtúra-szövetségnek (European Ramblers’ Association, ERA, www.era-ewvferp.org). A természetjárás legtöbb országos klubját és szövetségét magában foglaló ernyőszervezetnek a Cseh Turistaklub prágai irodája ad otthont, és a mindössze egyetlen alkalmazottal dolgozó szervezet – mi tagadás – a megújulással, azaz céljai és feladatai átértékelésével küzd, ahogy a szervezett természetjárás is.

Emögött elsősorban az áll, hogy a nemzetközi szervezet még a vasfüggöny időszakában jött létre, fő célja az volt, hogy összehozza a tagországok szervezeteit egy olyan

Fotó: Katka Žákovičová

6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

korban, amikor ez nem volt egyszerű, illetve egyben koordinálja az úgynevezett európai hosszú távú vándorutakat (E1–11), amelyek ezt a kapcsolatot szimbolizálták. Ez akkor nagyon érdekes és fontos volt, de szerencsére Európa azóta egyrészt kinyílt, másrészt, mivel ezek a hosszú távú vándorutak eleve már létező útvonalakon haladnak, vagy egyáltalán nem jelzettek, vagy csak egyes csomópontok mutatják, hogy a követett jelzés egyben európai útvonal is.

Kevés arról az információnk, hogy hányan járják pontosan őket, de valószínűleg kevesen, függetlenül attól, hogy a hosszú távú túrázás reneszánszát éljük.

Az ERA keresi is az új utakat. Honlapján megtalálhatók az általa a legjobbnak minősített túraútvonalak (Európa Kiváló Turistaútja, Leading Quality Trail), és egy hiánypótló kiadványban az Európai Hegymászó Szövetséggel (European Union of Mountaineering Associations, EUMA, www.european-mountaineers.eu) közösen publikálta azt is, hogy melyik európai országban milyen jelzésekkel, jelzésrendszerekkel találkozhatunk. A szervezetnek továbbá van egy minősítési rendszere is, amellyel az egyes országok önkéntes túravezetői képzéseit támogatja, továbbá túravezetői igazolványt biztosít a tagegyesületei által kiképzett túravezetőknek (Walk Leader).

Az elmúlt években azonban rengeteg ember kezdett túrázni szerte Európában, ebből számos konfliktus is származik, ezért újult erővel merül fel a szervezett természet-

Fotó: Katka Žákovičová

járás fokozottabb képviselete, például az Európai Unió előtt is. A legfontosabb feladat az, hogy a túraútvonalak kialakításának és fenntartásának rendszere kulturális örökségként legyen bemutatva, az Európai Unió pedig deklarálja ennek az alapelveit. Fontos volna továbbá az együttműködés a turistautak törvényi szabályozásában is, hiszen ahány ország, annyi megoldás, de jellemzően inkább nincs szabályozva a turistautak fenntartásának kérdésköre. A két ernyőszervezet az európai erdőstratégiába (EU Forest Strategy for 2030) próbálja bevinni és így érvényesíteni a fent említett alapelveket.

Hogy kerül ennyi fiatal a Kékre?

A visegrádi országokkal több évtizede zajló együttműködés kevésbé formális, az elmúlt években inkább arról szólt, hogy a szervezetek meghívták partnereiket egymás eseményeire. Magyarországtól eltérően a többi érintett országban régebb óta működő hagyomány a nagy, éves turistatalálkozók szervezése, az MTSZ rendszerint saját rendezvényeire (Gerecse 50 és a Kéktúrázás Napja) hívja meg a visegrádi kollégákat. A V4-es országok ernyőszervezeteinek megállapodásában – amelyet 2013-ban írtak alá – minden második évben más tagország szervez egy nyári turistatalálkozót. 2018-ban és 2019-ben többek között ez is lökést adott a Természetjáró Fesztivál megszervezéséhez. 2020-ban jött létre először egy olyan találkozó, ahol a vezetőség kifejezetten szakmai kérdések (pl. turistautak helyzete és fenntartása) megvitatására jött össze.

Olvass többet az Európai Gyalogtúra-szövetség létrejöttéről!

Ez folytatódott idén is, 2022. október 6-a és 9-e között éppen az MTSZ adott otthont a találkozónak a Bükkben, ahol a visegrádi partnerek megdöbbenve nézték a Kéktúrázás Napja szemmel látható sikerét. Főleg a fiatalok érezhetően magas aránya érdekelte őket, hiszen a szervezett természetjárásban részt vevők száma a visegrádi országokban is csökken, a tagság öregedik, miközben rengeteg „új ember” járja az erdőket.

Az Országos Kékkör szervezése különleges színfolt a visegrádi országok tevékenységei között. Mert bár Szlovákiában ott van a nemzeti felkelésnek emléket állító, hosszú távú túraútvonal (SNP), a csehek pedig mostanában hozták létre a kéktúrához hasonló „Cseh Utat” (Stezka Českem), az egésznek a szervezése és menedzsmentje teljesen máshogy történik (többek között nincs bélyegzés), nem utolsósorban pedig az OKT az idei évben „betöltött” 70. évével „korelnöke” is az említett túramozgalmaknak. Úgy tűnik tehát, hogy a három kéktúra szervezésének tapasztalatai a jövőben mindenképpen fontos kapcsot alkotnak majd a visegrádi országok turistaszervezeteinek együttműködésében.  Az alábbi linkről te is letöltheted a turistajelzések európai rendszerét bemutató, angol nyelvű kiadványt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

hírek Megjelent a Természetjáró.hu túrakönyvsorozatának utolsó darabja

Fotó: Csanádi Márton

A különleges természetföldrajzi adottságú főváros közelében található, megunhatatlanul színes hegyvidéket (Budai-hegység, Pilis, Visegrádi-hegység) mutatja be, illetve a Gödöllőidombságból ad egy kis ízelítőt a Természetjáró Túrakönyvek egyelőre utolsó és egyben leghos�szabb – 50 túraismertetőt tartalmazó – darabja Budapest környékének legszebb túrái címmel.

Fotókkal gazdagon illusztrált, térképeket is tartalmazó kötetünk útvonalaival a természetjárás minden formáját igyekeztünk megcélozni: legyen szó rövid, látványos sétákról vagy kimerítő, átfogó vándorlásokról, túráink között remélhetőleg mindenki megtalálja majd a kedvenceit.

Emlékfát ültettek Thuróczy Lajos tiszteletére a Természetjárók Napján Éves rendezvényükön idén is Dobogókőn találkoztak a szervezett természetjárás képviselői, akik egy emlékfa elültetésével tisztelegtek az MTSZ tiszteletbeli elnöke, a tavaly decemberben elhunyt Thuróczy Lajos előtt. A Báró Eötvös Loránd menedékház előtti réten Lajos bácsi unokahúg és keresztfia, Thuróczy Csilla és Wolf Ádám, valamint Garancsi István és dr. Rácz András ültették el a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetétől kapott kislevelű hársat.

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Közönségsiker és csodás kiránduló­idő: így telt a Kéktúrázás Napja A most már hagyományosan október második szombatján lezajlott Kéktúrázás Napja során több mint 3300 kéktúrázó együtt, egy időben, szervezetten járta a három hazai kéktúrát. A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szervezésében zajló, ingyenes közösségi túranapon a kéktúrázók 292 települést érintettek, 174 kilátópontra kapaszkodtak fel, valamint 307 vízfolyást kereszteztek, összesen 2584 kilométert megtéve. GPS-jeladót használva a 143 túracsoport virtuálisan kirajzolta a három kéktúra pontos útvonalát a rendezvény honlapján.

A legkeresettebbek a legendás Országos Kéktúra Bakony és Mátra közötti szakaszai voltak, de a tematikus szakaszokon is sokan vettek részt. Volt kisgyermekes, kutyás, madármegfigyelős és nomád túra, volt olyan, ahová a fenntarthatóság jegyében csak közösségi közlekedéssel lehetett eljutni, s volt, ahol az adott nemzetipark-igazgatóság vagy az érintett erdészet szakértői vezették a túrát.

A szervezett természetjárás szempontjából nagyon fontos hír, hogy a résztvevők 20%-a 18 év alatti volt, ami erős fiatalodást feltételez a kéktúrázók népes családjában. A szervező MTSZ ezzel a túranappal a kéktúrázás legendás múltjára és lendületes jelenére szeretné felhívni a figyelmet.

Találkozzunk jövőre is a Kéktúrázás Napján, 2023. október 14-én!

Promóció

Kirándulás elektromos autókkal Ma már az egész országban kényelmesen utazhatunk elektromos autóval, sőt határainkon túlra is. A MOL Plugee 81 elektromos töltőt üzemeltet országszerte, és a nagy kapacitású töltők segítségével akár fél óra alatt menetkészre tölthetjük autónkat.

korábbiaknál még jobban felértékelődött környezet- és klímavédelmi szempontok miatt a várakozásoknál is gyorsabb az elektromos autók térnyerése. A fosszilis üzemanyagok dominanciája ugyan vélhetően még jó ideig fennmarad, azonban a remélhetőleg egyre inkább a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia mind nagyobb és nagyobb szeletet hasít majd ki magának az üzemanyagpiacból is. A technológia fejlődésének köszönhetően az elektromos meghajtású járművek egyre nagyobb távolságok megtételére képesek egy töltéssel, de – ahogy a hagyományos meghajtású modellek esetében – ez esetben is lényeges, hogy útközben elérhető legyen a megfelelő üzemanyagtöltő infrastruktúra.

A

Ha elektromos autókról van szó, a töltés mindenképpen kulcsfontosságú kérdés. A magyarországi MOL Plugee hálózat 81 egységet számlál jelenleg, amelyek közül 7 gyors-, 68 nagy teljesítményű villám-, 6 pedig ultragyors töltő. A régióban immár 190, nyilvánosan elérhető elektromos töltő működik a MOL Plugee logója alatt. A program keretében hazánkban telepített töltők döntő része az autópályák mentén, illetve azok közelében található. A MOL Plugee használata nagyon egyszerűen, egy applikációból történik, ami hozzájárul a komfortos felhasználói élményhez. A töltők jellemzően töltőállomásokon találhatók, amelyek olyan kényelmi szolgáltatásokat biztosítanak, mint az étkezési lehetőségek, a mosdó, az ingyenes wifi, megteremtve ezzel a valóban országos, egyben kényelmes átjárhatóságot a hagyományos és az elektromos közlekedésben. (x)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

Tudtad-e?

TUDTAD,

Fotó: Gulyás Attila

…hány Balaton-parti település van?

Negyvenhárom közigazgatásilag önálló település található a „Magyar-tenger” partján, amelyek közül Badacsonytomaj (2202), Balatonalmádi (9710), Balatonboglár (5381), Balatonföldvár (2328), Balatonfüred (12 790), Balatonfűzfő (4665), Balatonkenese (2760), Balatonlelle (5495), Fonyód (4959), Keszthely Írta: (18 799), Siófok (26 329) és Zamárdi (2856) városi jogállású, Balatonszárszó (2061), Gyenesdiás (3843), Nagy Loránd István Révfülöp (1265) és Vonyarcvashegy (2363) pedig nagyközség. A helységnevek után zárójelben a 2022-es KSH-adatokat tükröző népességszám szerepel főben megadva. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy – a felsorolásban nem szereplő – községek közül Örvényes a legkisebb népességszámú, mindössze 153-an lakják.

…miként lett „balatoni hal” a hekk?

Fotó: Adobe Stock

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjének Merlucciidae családjába tartozó hekk (Merluccius merluccius) az Atlanti-óceán európai és észak-afrikai partjai mentén élő, ragadozó életmódú, torpedószerűen megnyúlt testű, akár másfél méteresre is megnövő halfaj. Az ízletes húsú jószág az 1970-es években vált „balatoni hallá”, mégpedig azt követően, hogy a legnagyobb tavunkban fellépő keszeghiány miatt nehéz helyzetbe került halsütödéknek mentőövet dobott az elsősorban élelmiszer-külkereskedelemmel foglalkozó Terimpex szocialista iparvállalat az ígéretesnek tűnő halfaj importjával. Az NDK-s turisták által is kedvelt hekk hamar a magyarok nagy favoritjainak sorában találta magát, sikere pedig akkora lett, hogy sokan még ma sem tudnak elképzelni egy Balaton-parti étkezést a több ezer kilométerről ideutaztatott „balatoni hal” nélkül.

…mi viseli még Közép-Európa legnagyobb tavának nevét?

Fotó: Naval History & Heritage Command

Egy község Heves megye Bélapátfalvai járásában; egy Minnesota állambeli település az USA-ban; egy 1979‑ben alakult magyar zenekar; egy 1896-ban alapított, veszprémi székhelyű bútorgyár; egy 1956-ban bemutatott, alumíniumkarosszériás, kétszemélyes törpeautó-prototípus; egy kisbolygó (2242 Balaton), amelyet 1936-ban az egyik leghíresebb csillagászunk, Kulin György fedezett fel; egy többféle ízben kapható, mintegy 70 éves múlttal büszkélkedő ostyaszelet; valamint többek között egy, a Monarchia Császári és Királyi Haditengerészete által gyártott és használt, Tátra-osztályú romboló, az SMS Balaton, amely az I. világháborúban több bevetésen is részt vett.

…mit nevezünk halászbokornak?

A nagy- vagy kerítőhálóval dolgozó, 4–12 főből álló halászcsoportot, amelynek vezetője a bandagazda vagy halászmester néven is ismert bokorgazda volt. A tagságot rendszerint gazdák (mesterek), legények (halászok) és inasok alkották, a halászzsákmányt pedig előre meghatározott arányok szerint osztották el egymás között. A halászbokrokról Herman Ottó A magyar halászat könyve című, 1887-ben megjelent, kétkötetes művéből rengeteget megtudhatunk, ahogy többek között a tihanyi gardahalászatról is. Annak a halfajnak a halászatáról, amelyet éppen e havi Zöldhullám rovatunkban mutatunk be.

Fotó: Fortepan / Tölg Anna

Fotó: Gulyás Attila

…miért különleges a Tihanyi-félsziget a hazai természetvédelem számára?

Itt hozták létre Magyarország legelső tájvédelmi körzetét 1952-ben, amely 1997-ben, azaz alapításának évében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb részévé vált. A strasbourgi Európa Tanács 2003-ban Európa Diplomával tüntette ki az egyedülálló utóvulkáni képződményekkel rendelkező területet. Az Európa Diplomát egyébként két további hazai terület, a pilisi vagy más néven dolomitlennek otthont adó Szénások csoportja, valamint az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület érdemelte ki. A Tihanyi-félsziget legimpozánsabb természeti és kultúrtörténeti értékeit a Lóczy Lajos nevét viselő gejzírösvény (tanösvény) fűzi fel.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

Az ismeretlen Nagyberek

Ökotúra

12

|

Ha valaki a Balaton délnyugati oldalán autózik az M7-esen, Írta: Tóth Judit és fejét nemcsak a tó Fotók: Pálvölgyi Krisztina felé, hanem a másik irányba is elfordítja, nagy kiterjedésű nádasokat láthat.

A hajdani Nagyberek ma már csak foltokban maradt meg, de ha közelebb megyünk, feltárulnak előttünk e különleges lápi világ titkai.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

Ökotúra onyódliget felé haladva erőteljes „mocsárszag” csapja meg az orrunkat. „Ez már itt a Nagyberek” – mondom kolléganőmnek, és valóban, míg az út egyik oldalán házak sorakoznak egymás mellett, a másik oldalon kiterjedt nádast látunk. Hamarosan el is érjük aznapi első célpontunkat, a Berek Világa Látogatóközpontot Fonyódliget szélén. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság idén tavasszal megnyitott látogatóközpontja tökéletes helyszíne a Nagyberekkel való ismerkedésnek.

F

Nádtenger volt A Marcali-hát, a Belső- és a Külső-Somogy, illetve a Balaton által közrefogott Nagyberek hajdan a Balaton része volt, de az idők során lefűződött arról, és a táj arca először természetes folyamatok révén, később emberi beavatkozások nyomán fokozatosan megváltozott.

A Nagyberek az 1850-es évekig időnként összefüggő vízborítás alatt állt, amikor nem,

Fotó: MTSZ

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Berek Világa Látogató­ központ tájba illő épületei Fonyódliget szélén

akkor meg mindenfelé ingoványos, lápos, zsombékos területek voltak itt gazdag állatés növényvilággal.

A Nagyberek ma már csak töredéke hajdani ön­magának, és ezért is kell nagyon vigyázni rá

Ha megnézzük az 1783-as első katonai felmérés térképét, jól látszik, mekkora területet foglalt el egykor a Nagyberek. „Az óriási terület végtelen nádtenger, sehol benne emberi út, és ezen nádóceán, turzássivatag és balatoni víztükör között, mint két oázis emelkedik ki Fonyód és Boglár várhegye erdőivel, szőlőivel,

Fotó: Fortepan / Bejczy Sándor

présházaival. A falvak fent ülnek a dombok szélén, és a rajtuk átszaladó út megtorpan a berek előtt, vagy elkanyarodva felfut a hátakra” – írja Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, író, tanár, múzeumigazgató, a Nagyberek jó ismerője.

A Berek Világa Látogatóközpont kiállítása is vele kezdődik. Ahogy azt Sitku Erzsébettől, a látogatóközpont munkatársától megtudjuk, a családnak Fonyódon volt nyaralója, és később Takáts Gyula több könyvet is írt a Nagyberekről. Gyerekkorának kalandjai ihlették a Vitorlás a berken című ifjúsági regényt, de diplomamunkáját is a somogyi Nagyberek gazdaság- és településföldrajzából írta 1934-ben.

…és akkor jött az ember A 19. század közepéig a Nagyberekbe jóformán csak a pákászok merészkedtek be, aztán – ahogy a népesség növekedett, és a föld egyre értékesebb lett – egyre többen látták meg a lehetőséget a területben. A környék birtokosai elkezdtek gondolkodni, latba vetve befolyásukat a „káros nyavalyát terjesztő vidékek lecsapolása érdekében”. Kérvények mentek, bizottságok jöttek, lecsapolótársulatok alakultak, és a Nagyberek kiszárítása egyre inkább valósággá vált.

Az 1905-ös felvételen Fonyód felől tekintünk a Nagyberek felé, a 2022-es képen pont fordítva

megváltozott a táj: „A régi nádrengetegek helyett ma már csak mutatóban suhog pár szál nád a csatornák sekély vizében.”

A Takáts Gyulától származó fenti idézet szerencsére költői túlzás, de az tény, hogy a Nagyberek arculata gyökeresen megváltozott, a cél pedig az lett, hogy az addig természet uralta tájból a „Dunántúl éléskamráját” hozzák létre.

Gomolyog a tőzeg pora

A kiállítás látványos, érdekes, és érződik rajta, hogy kitalálói szívüketlelküket beletették

A kiállításon fekete-fehér képeken tárul fel a 20. századi múlt. Megtudhatjuk például, hogy hiába fűztek nagy reményeket a szántóföldi gazdálkodáshoz, a lápi talajon nem lehetett csodát tenni. Így-úgy megtermeltek ezt-azt, de a krumpli vizes volt, a cukorrépának a cukor-, a kendernek a rosttartalma volt alacsony, a termesztett zöldségeknek meg a tápértéke.

A Balaton vízszintjének maximalizálásával és a befolyó vándorvizek övcsatornába terelésével elvágták a Nagyberek területét a vízutánpótlástól, csatornák építésével pedig a belvizektől is megszabadultak. A 20. század elejére teljesen

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

Ökotúra

Ahol nem szántóföld volt, ott legeltettek, ám míg „hajdan a lápba merült a jószág, ma pedig a gomolygó tőzeg porába süpped”. A tőzegbányászat ugyanis a Nagyberek egyik fontos hasznosítási módja volt, ez pedig porral járt, nem is kevéssel. A tőzeget tüzelés mellett más célokra is használták, kiszárítva például szarvasmarhák almozására, szennyvízgödrök szagtalanítására, valamint jégvermek készítéséhez.

Kevésbé ismert tény, hogy a Nagyberekben egy munkatábor is működött. A Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI) által létrehozott KÖMI 401-es számú tábor az egyik legnagyobb volt az országban, volt, hogy egyszerre kétezren is dolgoztak itt. A rabok egy része vagyonától megfosztott nagypolgár és kulák volt, de sok Jehova tanúja, valamint politikai nézetei miatt bebörtönzött értelmiségi is került ide.

A kiállításon a múlt egyéb érdekes szeletei is felvillannak. Szó esik például a kőolajkutatás közben megtalált fonyódi ásványvízről, valamint a közeli Csisztafürdőről (jelenleg Buzsák településrésze), amely szintén a kőolajfúrásoknak köszönheti termálvizét, de működött itt egy „mentagyár” is, ahol mentából és kaporból pároltak illóolajat.

A munkások és a rabok is az 1950-es években épült munkástelepeken laktak, amelyek egykori birtokosaikról kapták a nevüket. Pálmajort, amely Esterházy Pálról, valamint Bélamajort, amely Zichy Béláról kapta a nevét, ma már hiába keresnénk, egyedül a Hunyady Imréről elnevezett Imremajor van meg. A Balaton­ fenyveshez tartozó településrészen napjaink-

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csisztafürdőn kőolajat kerestek.

Azt nem találtak, de termálvizet igen, a helyiek legnagyobb örömére Fotó: Fortepan / Berkó Pál

A kiállításon alapos áttekintést kapunk a Nagyberek tájtörténetéről és természeti értékeiről

ban is visszaköszön még a munkástelep hangulata, bár az egyforma házakat ma már a saját ízlésük szerint alakították át a tulajdonosok.

A majorok kiszolgálására épült meg az ötvenes években a részben még ma is közlekedő, keskeny nyomtávú kisvasút, amely ma két vonalon, Csisztafürdő és Somogyszentpál felé jár.

Nemcsak a kirándulókat, hanem a környékbeli települések lakóit is szállítja.

Séta az Ordacsehi-berekben Hogy milyen volt a hajdani Nagyberek, arról ma már csak néhány különálló terület árulkodik. Ezek egyike az Ordacsehi-berek, illetve az 1977-ben védetté nyilvánított Fehér-vízi-láp.

Ezek a területek természeti értékeiket tekintve ma is nagyon gazdagok. Hogy mi mindennel

A Balaton turzásai A Balaton négy részmedencéje a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végén, mintegy 15 ezer évvel ezelőtt jött létre, több tényező – tektonikus süllyedés, defláció, egyéb erózi­ ós folyamatok – együttes hatására. A tó egységes víztükre azonban csak a jelenkorra (holocénre) alakult ki, megköze­ lítőleg 5 ezer évvel ezelőtt – természetesen a mainál jóval nagyobb kiterjedésben.

A Balaton szerves része volt többek között a Balaton­ fenyvestől délre elterülő Nagyberek is, amelyet a tóban zajló természetes folyamatok fűztek le az élő víztömegről.

A Bakony felől lecsapó északias szelek hatására a Bala­ tonban dél felé haladó hullámok hatékony anyagáttele­ pítést végeztek, s a meder üledékeiből (pl. homok, iszap) egy úgynevezett parti turzást építettek fel. Ez a hosszú és keskeny turzás fűzte le az egykori Nagyberek öblét is. Az elmocsarasodó, láposodó, tőzeges területnek a 19. század második felében induló lecsapolási munkálatok adták meg a kegyelemdöfést.

A Nagyberek egy része ma védett természeti terület számos értékes vizes élőhellyel. A parti turzáson jelenleg a Balatonparti települések, a 7-es főút és a vasútvonal húzódik, amely legszebben a Fonyód feletti Várhegy kilátójából látható.

A Balaton déli partján egy másik turzástípus is tanulmá­ nyozható, méghozzá Tihannyal szemben, Szántódnál. Itt a félsziget miatt a balatoni tavi áramlások átrendeződésének köszönhetően épült ki egy úgynevezett turzásháromszög, amelynek szárain ma Szántód utcái húzódnak, a háromszög belseje pedig érintetlen nádrengeteg. (Veres Zsolt)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

Ökotúra

találkozhatunk itt, arról már a kiállításon is kaphatunk egy kis ízelítőt. A tárlat minden korosztálynak szól. Míg a gyerekek interaktív játékokon keresztül ismerkednek a Nagyberekkel, addig mi, felnőttek az érdekes leírásokban és a régi képekben merülhetünk el, de kisfilmek is segítenek az ismerkedésben.

Aztán persze élőben is meg kell nézni mindezt, és ehhez nem is kell messzire menni, hisz a látogatóközpont kapuján túl az Ordacsehi-berek terül el. Az épület helyén egyébként az 1950-es években tőzegbánya működött, később szeméttelep lett a terület, ma pedig újra a természet az úr. A nádasokkal rétek, nyílt vizű területek váltakoznak, a háttérben pedig az északi part tanúhegyei magasodnak.

Az út mentén lilában pompáznak a sziki őszirózsák, az elmúlt napok esőzései nyomán kialakult pocsolyákban békák ugrándoznak, és nagy örömömre villanásnyira még egy törpeegeret 18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Októberben az Ordacsehiberekben úton-útfélen szépséges őszirózsák virágoznak

is láthatok. Ez utóbbi faj egyébként nemcsak védett, de 2022-ben az Év Emlőse címet is elnyerte. Egy igazi kis akrobatával van dolgunk, aki mesteri ügyességgel kúszik-mászik a növények szárán. Nádszálakra, kórókra építi

teniszlabdára emlékeztető, fűszálakból készült fészkét. Jelenlétéről leginkább ez árulkodik, őt magát nagyon ritkán lehet megpillantani.

Keresztül a bürün Nappal aranysakállal sincs sok esélyünk találkozni, pedig Somogy a faj egyik fő hazai élőhelyének számít. A nádasban több helyen vidracsapák vezetnek a vízhez, de természetesen a madarak is szép számban képviseltetik itt magukat. A gém- és kócsagfélék, illetve a nádi énekesek mellett májustól szeptemberig gyurgyalagokat is lehet látni, ugyanis egy hajdani anyagnyerő gödör oldalában fészkelnek.

Az egyik csatorna túloldalán többsoros villanypásztorra leszünk figyelmesek, s mint Zsókától megtudjuk, ez nem a legelő állatok, hanem a teknősök védelme érdekében készült.

Ez a terület ugyanis kedvelt tojásrakó helye a mocsári teknősöknek, és ezt a ragadozók is tudják. A nyári aszály miatt a teknősök vizeletükkel lazítják fel a talajt, hogy le tudják rakni tojásaikat, a szagok azonban a rókákat és a borzokat is idecsalogatják. A tojások és az utódok védelme érdekében kellett a kerítés, amely az emlősöket távol is tartotta, de a dolmányos varjakat sajnos nem.

A közönséges bábakalács már túl van legszebb napjain, de így, elszáradva is szép

A parányi törpeegér és a kissé rozoga bürü is hozzátartozik a berekhez

Az Ordacsehi-berek vizeiben lápi pócok is élnek. A fokozottan védett halfaj az élőhelyek zsugorodása miatt ma már csak kevés helyen található meg az országban, pedig régen a réti és a vágócsíkkal együtt gyakori halfajnak számított. Olyan mennyiségben voltak jelen, hogy még a disznókat is etették velük.

A terület nemcsak állat-, de növényvilágát tekintve is értékes, a láprétek és szikes gyepek megmaradt kis foltjaiban például több orchideafaj is él. A terület szabadon látogatható, de persze az a legjobb, ha egy szakvezetéses túrán is be tudjuk azt járni. Visszafelé még útba ejtünk egy bürüt is. Ezek a kis fahidak régen a berek szerves részei voltak, nélkülük ugyanis nem lehetett átkelni a vízfolyásokon.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Ökotúra

Fotó: MTSZ

Látogatás a Nagyberek szentélyében A Nagyberek féltve őrzött része az 1977 óta védett Fehér-vízi-láp, amely Imremajor felől közelíthető meg. A Fehér-vízi-láp neve egyébként onnan ered, hogy a lápba kívülről érkező patakoknak világos (fehér) színe van, míg a huminsavakban gazdag lápi víz sötét színű. De más beszédes nevek is akadnak a Nagyberek

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Múlt és jelen: egy hajdani földvár és a ma is népes madárvilág

A Nagyberek legféltettebb szegletében a természet van otthon, mi csak látogatók lehetünk

térképén. Ilyen például a legeltetésre alkalmas, jó füvet adó Pázsit-legelő, avagy ennek épp az ellenkezője, a Lengyeltóti határában található Bárnevolna-rét, amely sásos, süppedős, legeltetésre alkalmatlan terület.

A Fehér-vízi-láp legnagyobb értékét a madárvilág adja – meséli Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Hasznos információk A Berek Világa Látogatóközpont október 1-jétől május 31‑éig hétvégente tart nyitva. Ebben az időszakban keddtől péntekig csak csoportok számára és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a létesítmény.

A látogatóközpont mellett található Ordacsehi-berek sza­ badon látogatható, gyalogosan és kerékpárral, de berekjárás néven szakvezetéses túrák is rendszeresen indulnak. Ezek aktuális időpontjáról a látogatóközpont Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Kis-Balaton–Nagyberek tájegységének ter­mé­ szet­védelmi őre. Az ott eltöltött egy-két óra alatt a nagy kócsagtól kezdve az üstökösgémen és a kis kárókatonán át a rétisasig elképesztően sok faj került a szemünk elé. A tó partján még dagonyázó gímszarvasokat is láttunk.

Itt él egy igen ritka kisemlős is, az északi pocok, amely egy jégkorszaki maradványfaj, és ezeken a lápi vidékeken a hűvösebb mikroklíma miatt tudott megmaradni. Remekül alkalmazkodott a nedves környezethez, jól tűri a hideget, a megfelelő élőhelyek szűkülése azonban komoly veszélyt jelent rá.

Berek Világa Látogatóközpont Cím: Fonyód, Hangár utca 17.

Kapcsolat: +36-30/491-0071 További információ: www.bfnp.hu A balatonfenyvesi kisvasút szerelvényei egész évben köz­ lekednek, a menetrendet a www.mavcsoport.hu oldalán találjátok.

A Nagyberekben szervezett kenu- és kerékpártúrákkal kap­ csolatban a Balatonfenyvesi Turisztik ai Egyesület oldalán lehet tájékozódni. Márciustól október végéig terepjárós berekszafarira is van lehetőség, erről az imremajori Major­ ka Turisztikai és Rendezvényközpont oldalán találhattok információt.

A kör alakú domb pár méterrel magasodik környezete fölé, a közelben madarak jönnek-mennek, de a szikrázó őszi napsütésben csak a sziluettjük látszik. A domb tetején, szinte szabályos körben gyönyörű, idős galagonyabokrok állnak. Mintha őrszemek lennének, akik mozdulatlanul és rendületlenül vigyáznak a Nagyberekre. 

0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bagaméri Gergely

A középkorban több földvár is volt a Nagyberekben, ahová a helyiek menekültek a török időkben. Megközelíteni ezeket nem volt kön�nyű, de pont ez jelentette az előnyüket is, mert csak az jutott el oda biztonsággal, aki jól ismerte a nádrengetegben vezető utat. A Nagybereki Fehér-víz Természetvédelmi Területen álló somogyszentpáli Török-domb formája még ma is kivehető.

4 km

|

21

Zöldhullám

G

a d ar A látott hal Fotó: Adobe Stock

A Dunában, annak jelentősebb mellékfolyóiban, illetve a Balatonban és a Fertő tóÍrta: Nagy Loránd ban is előforduló, hazánkban István őshonos garda Tihany egyik különleges nevezetessége, amelynek ábrázolása a település címerében is helyet kapott. Az ősi módszerekkel végzett tihanyi gardahalászat kulturális örökségünk része, a közel két évtizedes múlttal büszkélkedő gardafesztivál pedig az egyik legklasszabb balatoni programlehetőséget kínálja kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztálya pontyalakúak (Cypriniformes) rendjének pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó garda (Pelecus cultratus) elterjedési területe a Balti-tenger vízgyűjtőjének egyes részeit, valamint a Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger és Aral-tó, illetve az ezekbe torkolló folyók vízrendszerét foglalja magában.

Az eredetileg vándorló – a telet a tengerben, az év fennmaradó részét édesvízben töltő, folyókban vagy állóvizekben szaporodó – garda magyarországi populációi teljes mértékben édesvízi életmódra tértek át, így egész évben hazánkban tartózkodnak.

A

Megnyúlt teste oldalról erősen lapított, hátvonala egyenes, hasoldala enyhén ívelt, oldalvonala a kopoltyúfedő mögött hullámvonalban lefutó, majd hátrakanyarodó, szája felső állású,

Gardafesztivál Idén november 4-e és 6-a között ren­ dezik meg Tihanyban a huszadik hal­ gasztronómiai fesztivált a tihanyi gar­ dahalászat emlékére. Az évről évre rengeteg látogatót vonzó, háromnapos rendezvény színes programkínálatáról a gardafesztival.‌hu honlapon tudhatsz meg többet. Ne hagyd ki! pikkelyei aprócskák. Kis méretű hátúszója a farok közelében helyezkedik el, farokúszója mélyen bemetszett, fejlett mellúszói kihegyesedők, sarlószerűek. Testhossza átlagosan 30–40 cm, tömege akár a 2 kilogrammot is elérheti. (A Balatonban a fél kilogrammosnál nagyobb példányok már ritkának számítanak.) A fiatal gardák zooplanktont és vízfelszínre hulló rovarokat, az idősebbek elsősorban kisebb termetű halakat, elsősorban küszt (Alburnus spp.) fogyasztanak.

A 3–4 évesen ivaréretté váló gardák április és július között szaporodnak. A nőstények által lerakott parányi, mindössze 1,5 milliméter átmérőjű, lebegő, illetve sodródó ikrákból 3–6 nap elteltével kelnek ki az ivadékok. Irodalmi ada-

Fotó: Adobe Stock

tok alapján a legidősebb ismert garda (külföldi egyedről van szó) 14 évig élt – ilyen matuzsálemi kor eléréséhez jó adag szerencse is kell.

Ha érdekel, milyen csodálatos dolgokat írt Herman Ottó a tihanyi garda­ halászatról, szkenneld be bátran a QR‑kódot, nem fogsz csalódni!

A garda magyarországi halászatáról, az ősi halászati módszereket alkalmazó tihanyi halászok emberpróbáló, egyben izgalmas munkájáról nagy polihisztorunk, Herman Ottó írt mélyrehatóan A magyar halászat könyve című, kétkötetes művében, amely 1887-ben jelent meg nyomtatásban. Az ősszel hatalmas rajokba verődő gardák felkutatásában és a halászbokrok irányításában kulcsszerepe volt a „hegyenjáróknak”, akik a Tihany környéki magaslatokról figyelték a „látott hal” mozgását, a látottakról pedig leleményes módon (többek között karlendítéssel, botra tűzött suba magasba emelésével, földre fekvéssel, kiáltással) tájékoztatták a nyílt vízen dolgozó társaikat. Volt, hogy rengeteg halat fogtak a régiek: „Egy-egy sikerült fogás 150-200 tarisznyát is hoz, tehát száz mázsa halat is vet ki a szárazra.” 

Státusz

Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

A garda egy Magyarországon őshonos, egyben közösségi jelentőségű halfaj, amelynek húsa szálkás, ám igen ízletes. Április 15-e és május 31-e között tilos a kifogása és elvitele, a fajlagos tilalmi idő­ szak célja az ívás sikerességének biztosítá­ sa. A 20 cm‑nél kisebb testhosszú gardá­ kat vissza kell engedni a vízbe a hatályos jogszabályok értelmében.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

Jelvényvadász

Felfedezőúton a Külső-Somogyban

Dél-balatoni várak 24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyomában

Ez alkalommal a hamisítatlan somogyi lankákra invitáljuk a jelvényszerSzerkesztette: Lánczi Péter ző túrák kedvelőit, akik Fotók: Csanádi Márton egy új vándorút során ismerkedhetnek meg a Balaton déli partja mögött rejtőző várak és tájak páratlan hangulatával.

Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

Jelvényvadász omogy vármegyében rengeteg vár állott a középkorban, ezek többsége azonban mára gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt. Ennek ellenére ez a jelvényszerző túra váras tematikaként vezet el minket a dél-balatoni táj legszebb részeire: teszi ezt úgy, hogy a csekély történelmi emlékek mellett bemutatja e híres szőlőtermő vidék minden báját, vadregényes tölgyerdőinek hangulatát, falvainak békés miliőjét, löszös mély­ útjainak egyedi idilljét és a somogyi dombok balatoni víztükörrel és tűzhányókkal megfestett, csodás panorámáját. Lássuk, miről is szól a Dél-balatoni várak túramozgalom!

S

Somogyvártól a szőlőtájba Somogy megye legrangosabb történelmi látnivalójával indítjuk a túrát. A bronzkor óta lakott, földvárral bíró Somogyvár a lázadó Koppány vezér szállásterülete volt, serege innen indult Veszprém ostromára 997-ben, azonban Szent István csapatai Várpalota környékén legyőzték őt. A csatában Koppányt elfogták, kivégezték, testét a legenda szerint felnégyelték és elrettentésül az ország négy várának (Győr, Veszprém, Esztergom, Gyulafehérvár) falaira tűzték. Somogyvár erőssége királyi vár lett, a Várhegyen pedig Szent László bencés rendi apátságot alapított. A ma csupán alapjaiban Somogyvár bencés apátságának romjai Fotó: Adobe Stock

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Somogyvár, a Szent László Nemzeti Emlékhely kiállítótere Fotó: Adobe Stock

látszó, román stílusú monostor egykoron hatalmas épület volt, amelyet Szent Egyed tiszteletére szenteltek fel. A kolostoralapító király halálakor (1095) végakaratának megfelelően itt helyezték végső nyugalomra, majd a hamvait 1106-ban szállították át Nagyváradra, a régi székesegyházba, amelyet szintén ő alapított.

A monostor épületegyüttesét a 12. században erős várfalakkal vették körül, majd az 1220-as évektől kezdődően bő 500 esztendeig Somogy vármegye székhelye lett. Hiába erősítették meg falait, 1543-ban a törökök bevették, az apátságot feldúlták, a szerzetesek pedig soha többé nem tértek vissza falai közé. A török kiűzése után a Széchenyi család tulajdona lett egészen a 20. századig.

A romok feltárását 1972-ben kezdték meg, 1983-tól történelmi emlékhely. Az egész évben nyitva tartó Szent László Nemzeti Emlékhely modern látogatóközpontját 2015-ben adták át. Az interaktív kiállítótérben az egykor nemzetközi jelentőségű monostor mindennapjait ismerhetjük meg, valamint az épület hajdani pompáját is megcsodálhatjuk. A látogatóközpontot és a Kupavár csúcsán lévő apátsági romterületet – ahol nem mellesleg körpanorámás kilátóból szemlélhetjük a balatoni tájat – egy romantikus erdei sétaút köti össze.

Miután a történelmi emlékhely látogatóközpontjánál feljegyeztük az első igazolókódot, a zöld jelzéseket követve kezdjük meg a 111 kilométer hosszú somogyi élményszerzést. Egy fárasztó kapaszkodás után egy idilli üdülőfaluba, Gárdonypusztára érkezünk, ahol többek között hangulatos halastavat és egy ősmagyar vessző- és sárkunyhót találunk. Hamisítatlan somogyi panorámával kísért, poros úton érkezünk be Hácsra. Miután átsétáltunk a községen, egy saras, csúszós mélyúton kapaszkodva, majd ereszkedve közelítjük meg az 1983-ban szellemfaluvá vált Béndeket. Napjainkra az

Gyugy, Kacskovics-kastély – Fotó: MTSZ

Gyugy, Urunk Mennybemenetele-templom

erdő csendjében csupán a temető elfeledett keresztjei és egy romos templom hirdeti a nagy múltú falu emlékét. Az igazolókód begyűjtése után hangulatos erdei gerincúton folytatjuk az utat, amely során helyenként a Balaton látképe is felsejlik. Vadregényes mélyúton érkezünk meg a több látnivalót is tartogató Gyugy községbe, amelynek neve a honfoglaló eleink idejében diófát je-

lentett. A név magáért beszél, ugyanis errefelé napjainkban is sok a dió. A falu nevezetessége egy szép állapotú Árpád-kori templom, az Örökkévalóság parkja, az egyedi, 21 stációból álló kálvária, a festői harangláb, illetve a szebb napokat is látott Kacskovics-kastély.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

Jelvényvadász

Kilátás a Kis-hegyről – Fotó: Adobe Stock

Gyugyot elhagyva megérkezünk a Balatonboglári borvidék óriási szőlőtáblái közé, amelyek hosszú kilométereken kísérnek majd bennünket további utunkon. Szőlősgyörök fölött sorban jönnek az értékes dűlők: Banyászó, Sínai-hegy, Páskom, Géri-hegy, valamint egy-két borospincét is útba ejtünk. Csodás panorámát élvezve ereszkedünk Szőlőskislak irányába, útközben áthaladunk a hajdanvolt Landord falu helyén, amelynek egykori létezését ma csupán egy gesztenyefasor jelezi. Egy elfeledett és nyomtalan földvárat érintve érkezünk meg a borvidék szívébe, Szőlőskislakra.

A csendes, szép templommal és csak kívülről megcsodálható kastéllyal (egykor bormúzeum működött benne) bíró település híres szőlőkultúrája feltehetően a római idők hagyatéka.

Ez idáig megtettünk 27 kilométert, és a település jó tömegközlekedési lehetőségi miatt itt akár meg is szakíthatjuk a túrát. Ha folytatjuk, a központban elbúcsúzunk a zöld jelzéstől, és egy darabon jelzetlen úton, szőlők között, az egykori római hadiúton folytatjuk a vándorlást, újfent csodás kilátással kísérve. Érintjük az igazolópontot jelentő, legendás Rác-fát, amelynek tövében az 1848–49-es szabadságharcban elesett hős nemzetőrök és a betörő rác áldozatok nyugszanak. Rendezett szőlőtáblák mentén hagyjuk magunk mögött a neves eperfát, majd finom nedűvel hívogató pincészetek, magyaros ízeket kínáló vendéglők szegélyezik a Kis-hegy tetejére vezető utunkat.

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Rác-fa

A Balatonlelléhez tartozó, 301 méter magas „hegy” dísze a barokk stílusban épült Szent Donát-kápolna, amelynek környezetéből a déli part egyik legszebb kilátása tárul elénk. Még ez a panorámaélmény is fokozható a közeli kilátóban, ahonnan még jobb szögben látunk rá az alattunk elterülő szőlőkre, a Balaton túlpartján sorakozó tanú­hegyekre, valamint a Bakony vonulataira.

Az igazolópontként is szolgáló messzelátótól leereszkedünk a vadregényes Katlan-völgybe, amely kis jóindulattal igazi középhegységi hangulatot áraszt. A völgyből kiemelkedve már a Látrány fölötti szőlők között járunk, amelyet Diós-dombnak neveznek.

Itt igazolófotót készítünk, mielőtt homokos úton, gyümölcsösök között beérünk a horgásztaváról is ismert Látrányba. A településen találunk szálláshelyeket, de a jó tömegközlekedés Balatonlelle, valamint Kaposvár irányába a túra szakaszolására is lehetőséget ad. Ekkor már a vándorutunk 36. kilométerénél járunk.

Teleki, Árpád-kori templom – Fotó: Adobe Stock

Rádpuszta romja

Igazi somogyi utakon Látrányt jelzetlen úton hagyjuk el. A Tetves-patak széles völgyében jutunk el a Szarka-rétre. A terület alapvetően homokos, de rengeteg a halastó és a mocsaras rész a környéken, így csapadékos időjárás esetén járhatatlanul sárossá, dagonyássá válhat. Utunk mellett végig óriási legelők terülnek el, ahol ridegtartású marhákat, sertéseket és juhokat láthatunk. Átkelünk a Tetves-patakon és a forgalmas 67-es főúton, majd az országos hírű Ikon impozáns borpincészete mellett elhaladva kisvártatva megérkezünk a rádpusztai romtemplomhoz. A faragott homokkőből és téglából épített, eredetileg román stílusú, később több alkalommal átépített templomnak Urunk Mennybemenetele a titulusa. A feljegyzések szerint a templom és Rád is valamikor a 16. században néptelenedett el. A szentély köveit idővel széthordták, napjainkban pedig csak néhány fal enged következtetni az épület egykori méreteire.

Fotó: Adobe Stock

Rádpuszta ugyanakkor második virágkorát éli: a korábban csendes és elfeledett kis település színvonalas szolgáltatásaival a déli part egyik legfelkapottabb turisztikai attrakciójává vált.

Rádpusztát a sárga rom jelzések mentén hagyjuk el, nemsokára a Balatonboglári borvidék legértékesebb, legöregebb szőlőültetvényei mellé érünk a Kerek-dombon. Az apátsági szőlők régen a pannonhalmi, majd a tihanyi szerzetesek birtoka volt, jelenleg a borvidék talán legrangosabb pincészetének, a Konyárinak a tulajdonában van. Felkapaszkodunk a Rádi-erdő gerincére, majd rövid hullámvasutazást követően az Avas-gerincéről meredek ereszkedéssel jutunk el a hangulatos Tündér-völgybe. Már a sárga sáv jelzést követve egy csodás tölgyesben járunk, amikor kis kitérővel érintjük a vadregényes környezetben található Bóbita-forrást.

A forrás időszakos, a foglalat nincs kiépítve, tehát frissíteni nem lehet, de cserébe egyedi hangulatú kis szurdokot láthatunk, illetve itt találjuk a túra kihelyezett igazolókódját. Először tölgyesben, majd hatalmas szántók mentén, homokos szekérúton haladva tartunk Teleki felé.

Utunk azonban nem tér be a kis zsákfaluba, csupán a település déli határában álló Árpád-kori templomhoz látogatunk el. Teleki templomát poros földúton hagyjuk el, majd ingoványos rétek mentén érjük el a faluba bevezető műutat.

Egy darabon aszfalton trappolunk, nem sokkal később pedig – vándorutunk körülbelüli felénél – elérjük a Balatonszárszóra vezető utat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Jelvényvadász

Fehérkő várának romjai felé Beérkezünk Szóládra, de csak alig pár métert teszünk meg a községben, mert kitérünk Nezde (Szólád külterülete) irányába. Löszfalba vájt mélyúton, pincék között kapaszkodunk fel a Nezde-tetőre, amelynek elnyúló kaszálóján pihenőt, székelykaput, szoborparkot, Kupa-Koppány vezér emlékparkot, egyben búcsújáró helyet találunk. Itt ne felejtsünk igazolóképet készíteni, mielőtt az Erzsébeterdő gerincútján gyalogolva előbb egy kis kilátót, majd a 316,4 méter magas Almán-tetőt, Somogy megye legmagasabb pontját érintjük.

Innen egyórányi járással Somogy megye egyetlen megmaradt középkori várromjához vezet utunk, amely Kereki határában, a 283 méter magas Várhegyen áll. A téglából rakott Fehérkő vára első pillantásra nem tűnik középkori eredetűnek, pedig ma is látszó, gótikus idomokat is mutató formáit a 14. és 15. században rakták. A kereki várként vagy Kupavárként is emlegetett erősség első ismert várnagya Czikó kapitány volt, akit egy 1336‑os oklevélben említenek meg. Luxemburgi Zsigmond Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a várat, de Marczali 1402‑ben, több főúrral együtt, fellázadt Zsigmond ellen. A lázadást leverték, Kereki várát is harcok árán foglalták el. A megrongálódott erődöt 1408 körül téglafalakkal erősítették meg. A 15. század második felében enyingi Török Péter, majd Báthory István országbíró birtokába került. 1494-ben Miksa császár ost30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Pompás panorámákkal kísért úton A Várhegyről a Czikó-pihenőnél érünk be Kerekibe, ahol többek között megtekinthetjük a Dinóparkot vagy a Hősök parkját, illetve mielőtt elhagyjuk a falut, Horthy Miklós kormányzó szobrát.

Kerekiből Somogy megye harmadik legmagasabb pontjára, a 312 m magas Gyugy-hátára baktatunk fel. Innen nem akármilyen látványban van része a vándornak: rálátunk a Kőröshegyi völgyhíd betonmonstrumára, mögötte pedig a Balaton és a túlpart festői vonalaira. Az autópályát egy vadátkelőn keresztezzük, és az Öreg-erdő pagonyából a Vaskereszt Erdőrezervátum

0

10 km

Térkép: Bagaméri Gergely

Madártávlat Nezde határában – Fotó: MTSZ

romolta a várat. Ezután évekig üresen állt, és bár az 1530-as években felújították, rövid virágkorának a visszavonuló végvári vitézek vetettek véget, amikor 1543-ban felrobbantották, hogy falai közé ne fészkelhessék be magukat az oszmán hódítók. Ettől kezdve a krónikák már csak romként emlegetik. Köveit az évszázadok alatt széthordták, a területet kezdte visszafoglalni természet, mígnem a 2000-es években lelkes várbarátok kipucolták, rendbe hozták a környezetét. Napjainkban a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően jelentős felújítások zajlanak, hogy a megye egyik legjelentősebb műemléke rangjához méltó állapotba kerüljön.

Kereki szomszédságában találjuk Fehérkő várát – Fotó: Farkas Péter

tölgymatuzsálemei közé lépünk. A terület névadó keresztjénél újabb kódot gyűjtünk be, ezt követően Balatonendréd felé vesszük az irányt. A római katolikus templom környékén egy vár csekély nyomaira bukkanhatunk, feltárása eddig nem történt meg, még ábrázolása sem maradt fenn. A hangulatos portákkal büszkélkedő Balatonendrédet a zöld jelzésen hagyjuk el, majd alig pár száz métert követően az Endrédi-tavak, nem sokkal később pedig a

Töreki-tavak elragadó környezetébe csöppenünk. Utóbbinál madárlesként is funkcionáló kilátóból szemlélhetjük a tájat. A felduzzasztott Cinege-patak tavacskái mentén érkezünk meg az igazolóhelyet jelentő Cinege-forráshoz. Innen még 20 kilométer a cél, de addig még számos élmény vár ránk.

Túrakiírás A Dél-balatoni várak túramozgalom Somogyvártól Ságvárig vezető, 111 kilométer hosszú útvonalát bárki vé­ gigjárhatja. A túra honlapján (dbv.hu) olvasható kiírásban csupán ajánlott (bringásoknak kötelező) útvonal sze­ repel, az igazoláshoz szükséges kódok és fotók gyalogszerrel, akár tetszőleges úton is begyűjthetők. A honlapon továb­ bá hasznos infókat és leírásokat találunk, illetve az igazolólap is innen tölthető le.

A sikeres teljesítők jutalma a mozgalom jelvénye, amelynek díja 1000 Ft.

Fehérkő várának romjai– Fotó: Farkas Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Jelvényvadász

A Börevár földsáncai

Földvárak sáncain Az Ali-rét mesébe illő vadászháza után rétek és tölgyesek váltják egymást, majd a túramozgalom legmeredekebb emelkedőjével vesszük be a Börevár földsáncát, amely egy 100 × 57 méteres területet foglal magában. A sűrűben megbújó romokról jóformán semmit sem tudunk, feltehetően már a honfoglalás előtti időkben is léteztek. Látványos mélyúton haladunk ezt követően, érintjük a 288 méter magas Flóra-hegyen álló geodéziai tornyot, majd a kási vár elfeledett földvárához látogatunk el.

A Nyimtől 3 kilométerre fekvő Nagy-hegy erőssége anno nem lehetett túl nagy jelentőségű: a kettős árok és sáncrendszer mindös�sze egy 29 × 21 méteres, ovális alaprajzú várat vett körbe, amelynek védelmi szerepe a török időkre már megszűnt. Ezekben az erdőkben

Panorámás ösvényeken

bujkáltak a 19. században a híres somogyi betyárok, köztük Patkó Pista is, akin itt ejtettek a pandúrok halálos sebet. Sírja a közeli Bábonymegyeren ma is megtalálható. Újfent emelkedők, mélyutak és a balatoni szőlőtáj váltakozásában érjük el a különös Bújó-likat. A Lándor-hegy 21 méteres alagútján egykor még szekerek is átfértek, omladozó, málló kapuja manapság 2 méter széles és 1,75 méter magas. Innen csupán másfél kilométert választ el minket Ságvár központjától, azaz a 111 kilométer hosszú vándorutunk végállomásától. A község gyakorlatilag csak nevében hirdeti egykori erősségének létezését. A várfal több mint 1 kilométer hosszú és 2,5 méter széles volt, de ebből mára csak pár méternyi látszik a református templom mellett. Ugyancsak itt látható a Tömlöc-hegy mélyéből előkerült kőszarkofág is, amely Ságvár gazdag történelmének egyik mementója, illetve itt jegyezzük fel jelvényszerző túránk utolsó igazolókódját is. Ha ez megvolt, nincs más hátra, mint beküldeni az igazolólapot, majd várni a postást a jól megérdemelt jelvénnyel. 

Bújó-lik

Ságvár, református templom

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Így lesz egy ötletből jelvényszerző mozgalom Online felületünk, a turistamagazin.hu rendszeres olvasói jó eséllyel találkozhattak már Soós Lajos nevével, aki gyakori szerzője a Ti Írtátok blogunknak. Lajos nem csupán elkötelezett természetjáró, hanem Somogy megye lelkes lokálpatriótája és remek szervező is, mert az ő ötlete volt a Dél-balatoni várak (DBV) túramozgalom létrehozása. Mivel ez egy nem mindennapi kezdeményezés, kíváncsiak voltunk a megvalósítás hátterére.

Honnan jött az ötlet a túramozgalom megvalósításához?

Soós Lajos: Feleségemmel már régóta sajnálkoztunk azon, hogy Somogyban egyre kevesebb túramozgalom létezik, és jóformán már csak a Dél-dunántúli Piros Túra maradt. Erről többször beszélgettünk feleségemmel és barátunkkal, a rekorder OKT-teljesítővel, Csernus Gáborral, akinek elkezdtem rágni a fülét, hogy támas�szuk fel a „Fejérkőtől Tündérvölgyig” mozgalmat. Miután beadták a derekukat, megkerestük a e jelvényszerző túramozgalom egykori gazdáit, Karsai Ilonát és Hevesi Zoltánt, akiktől rengeteg hasznos segítséget kaptunk.

Mennyi idő és energia volt megvalósítani?

Soós Lajos: Mintegy tíz hónap telt az ötlettől a megvalósításig. Közben hármasban két-három alkalommal is bejártuk az útvonalat, hiszen ellenőrizni kellett a járhatóságot, illetve el kellett helyezni a kódokat, amit megfelelő színvonalon csak két lépcsőben lehetett megcsinálni. A fizikai munka mellett komoly szellemi kihívás is volt a dolog, hiszen össze kellett rakni egy új mozgalmat, ügyelve arra, hogy minden apró részlet klappoljon. Magát a vázlatot és a történeti szöveges részt én raktam össze a feleségem segítségével, a képek nagy részét a párom készítette, míg a teljes informatikai, térképészeti részt Gábor csinálta meg.

Eddig hányan teljesítették a mozgalmat?

Soós Lajos: A mozgalom 2021 októberében debütált, azóta több mint 70-en teljesítették, és jelenleg is többekről tudunk, hogy a pályán vannak. Nagy öröm

számunkra, hogy a teljesítők között sok országosan ismert turistatársunk van, valamint a legtöbb teljesítő már büszke tulajdonosa valamelyik kéktúrajelvénynek vagy akár az Országos Kékkör jelvényének. Külön kiemelném Camino Steve (Csutka István) túrázó barátunkat, aki két és fél nap alatt teljesítette a 111 kilométert, és olyan csodálatos élményekkel ért célba, hogy azóta szinte minden interjújában megemlít minket. A mozgalom nagyköveti titulusát is megérdemelné. Ami viszont elszomorít, hogy szűkebb pátriánkból (a Balaton környéke és Somogy) a vártnál kevesebb a teljesítőnk.

Fotó: Csernus Gábor

Lesz-e folytatása a DBV-nek?

Soós Lajos: Igen, első körben jövő májusban debütálunk a mozgalomra kiírt teljesítménytúrával, amelyen 3 táv, 112, 50 és 30 kilométer kerül kiírásra. A rendezvényt a Somogy Megyei Természetbarát Szövetséggel karöltve rendezzük meg. Információm szerint a szövetség – a pandémia okozta kényszerű szünet után – feléleszti a Somogy megye Teljesítménytúrázója nevű túrasorozatot, amelynek egyik túrája lesz a május első szombatjára tervezett esemény. Távlati célom még egy DBV2 is, de ehhez még sokat kell győzködnöm feleségemet és Gábort.

Ha még többet szeretnél megtudni a Dél-balatoni várak túramozgalom létrehozásának hátteréről, szkenneld be a QR-kódot!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Messzelátó

Kilátó a Soós-hegyen

Ahonnan valóban tengernyi a Balaton

Fotó: MTSZ

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Nógrádi Attila Fotók: Csanádi Márton

A képen látható kilátót finoman szólva sem a külseje adja el, mert élőben is úgy néz ki, mintha egy vadászlesre zuhant volna a Mir űrállomás, azonban mentségére legyen mondva, hogy páratlan kilátás nyílik róla. Fentről nézve a legnagyobb tavunk másik vége a távolba vész, értelmet adva a sokszor emlegetett és ezzel együtt elkoptatott „Magyar-tenger” elnevezésnek.

ivel a kilátó formája és története tényleg nem nagy szám, hiszen mégiscsak egy felturbózott adótoronyról van szó, a cikkben is látható remek fényképeket készítő Csanádi Marci kollégával úgy döntöttünk, hogy körbenézünk egy kicsit a környéken, ezért autónkat a balaton­ kenesei városháza előtti téren hagytuk. Itt van a település katolikus temploma is, és nem mellesleg innen indul a Tátorján tanösvény, amely egy kellemes, közel 3 kilométeres vonalon tárja fel a környék legszebb látnivalóit. Ha valaki vonattal érkezik, az az állomástól is néhány perc sétával érheti el túránk kiindulópontját.

M

A tanösvény első táblájáról gyakorlatilag minden lényeges információt megtudunk, és a főbb látnivalókra is felkészítenek minket, amit nagyon jól is tettek az alkotók, mert an�nyira nekiindultunk, hogy az elején majdnem

Balatonkenese városházának közelében ácsorog a Tátorján tanösvény első információs táblája

Tudj meg még többet a kilátóról a Természetjáró. hu segítségével, használd a QR-kódot!

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Messzelátó elsétáltunk az első kenesei nevezetesség, egy 1858-ban épített klasszicista épület mellett.

Egy arra sétáló néni világosított fel minket, hogy sajnos nem látogatható a szép állapotban lévő ház, amelyet állítólag „olaszok vettek meg és újítottak fel néhány éve”.

A sárga T betűt követve csakhamar elhagyjuk a lakott területet, és utunk bal oldalán feltűnik a várva várt „löszfal”, amely igazából nem igazi löszfal, de akit részletesebben is érdekel a hely geológiája, annak ajánlom a cikk végén lévő keretes írást. Pár száz méter után a tanösvényünk újabb állomásához érkezünk: információs tábla jelzi azt a pontot, ahol az utat elhagyva kell felkapaszkodni egy meredek kis ösvényen a „löszfal” oldalában a Tatár-likakhoz.

Erőgyűjtés gyanánt elolvassunk, hogy mit kell tudni a Tatár-likakról, ezt most röviden idézném: „A balatonkenesei Tátorján tanösvény egyik jellegzetes állomása a »Tatár-likak«, amelyek a Magas-part oldalába vájt barlangok. Bennük a helybeliek először a tatárok, majd a törökök elől menekülve találtak menedéket. Később a legszegényebbek számára lakásul is szolgáltak, a 19. század elején pedig a kenesei halászok tartották bennük a munkaeszközeiket.”

Íme Balaton­ kenese leghí­resebb háza: az egykori Zsindelyes csárda néven ismert, klasszicista épület 1858‑ban készült el

Táblák is jelzik azt a pontot, ahol fel kell kapaszkodni a löszfal oldalába

Ennél a pontnál összenéztünk Csanádi kollégával, hogy vajon miért büntették magukat a helybeli halászok azzal, hogy hegyet másztak a felszereléseik tárolása miatt, de szerencsére erre is fény derült: „A Magas-part, azaz a Soós-hegy, ahogy 1927 óta nevezzük, nagy változásokon ment keresztül az évszázadok alatt. A mostani, meredek hegyoldal enyhe lejtőjű volt, kinyúlt egészen a Balatonig.

A tó 1861-ben történt lecsapolása után a víz 200-300 méterre visszahúzódott a parttól, a lejtő eltűnt, és a meredek oldalban lévő üregek szinte megközelíthetetlenné váltak…”

A fentieket emésztgetve kapaszkodtunk felfelé az első üregig, ahová természetesen be kellett mászni, már csak a fotók kedvéért is.

Az biztos, hogy a lapátokat csak hosszában tudták itt tárolni a derék halászok, mert meglehetősen kicsi a belmagasság, és mi tagadás, lakhatási szempontokat nézve elég nyomasztó a hely hangulata, nem lettem volna azok helyében, akik egy ilyen üregben rettegtek életvitelszerűen, hogy elvonuljon végre a tatár és a török sereg.

A rövid kaptató végén elnyerjük jutalmunkat, mert itt-ott már megcsillan az alattunk kéklő Balaton, és hamarosan egyik természetes kilátópontról jutunk a másikra. Néhol még padok is akadnak, de nem csábulunk el, hanem meg sem állunk a legmagasabb pontig, ahol szintén padok és egy vörös terméskövekből emelt obeliszk fogad minket.

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az emlékmű oldalán lévő tábláról megtudjuk, hogy ezt a „Balatoni Szövetség kebelében alakult Soós Lajos Emlékbizottság állíttatta dr. Óvári Ferenc és dr. Kenessey Pongrácz elnöklete alatt 1927-ben”. A másik oldalán kissé kopottasan ugyan, de kivehető a költő egyik idevágó műve, amelytől természetesen nem fosztanék meg senkit.

A Tatár-likak eredetileg menedékeknek készültek, később a halászok használták raktáraknak

Szép Balaton én csak hozzád vágyok.

Ringasson el a Te habos ágyod.

Itt boruljon rám az örök éjjel, Te takarj be bársonyos fövénnyel, Te suttogd el hajnali szellőnek, Alkonyattal vándorló felhőnek, Csillagos ég hulló harmatának: Mért szaggatta e szívet – a bánat.

Ennél a katartikus pontnál Csanádi kolléga a drónját kezdte el röptetni, én meg – miközben azon töprengtem, hogy milyen lehet bársonyos fövény alatt feküdni – elbattyogtam a tanösvény soron következő táblájához. Ezt jól tettem, mert itt végre mindent megtudhattam a tanösvény névadójáról, a híres-nevezetes tátorjánról. Ezt is megpróbálom röviden összefoglalni: a tátorján (Crambe tataria) lágy szárú, évelő növény, a káposztafélék családjába tartozik, szára akár a 150 centiméteres magasságot is elérheti, az egészséges egyedek pedig enyhén káposztaillatúak.

Főleg a Kaszpi- és a Fekete-tenger környékén fordul elő nagyobb számban, nálunk „csak” melegkori maradványfajnak számít, korábbi ismert állományai kipusztultak, és

A Balaton poétája – Soós Lajos (1856–1902) Csajágon született és nőtt fel, de már fiatalon rengeteg időt töltött nagybátyjánál Balatonkenesén, majd apja halála után oda is költözött megözvegyült édesanyjával. Jogásznak ta­ nult a Pápai Református Kollégiumban, mellette kezdett el verseket írni, a tehetségesnek tartott fiatal költő műveit pedig rendszeresen közölték a megyei lapok. Szeretett édes­ anyja 1901-es halála után Pestre költözött, hogy a pezsgő nagyvárosban elterelje a gondolatait a gyászról, ám nem so­ káig bírta a magányt: 1902-ben öngyilkos lett. A balatoni verseit 1900-ban adták ki Balatoni partok alól címmel, ko­ rábban 1889-ben jelent meg egy verseskötete, a Tépett felhők.

Kívánságának megfelelően a Kenesei-magasparton temet­ ték el, tiszteletére 1927-től Soós-hegynek hívják a helyet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

Messzelátó

Fotó: MTSZ

jelenleg mindössze néhány helyen, meredek löszfalak közelében találhatók meg elszigetelt populációi. A kenesei is ilyennek számít, éppen ezért el is határoztuk, hogy visszatérünk április végén, ekkor ugyanis könnyen 0

200 m

felismerhető a fehér virágairól. Nem árt tudni, hogy Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

Ezek után következett a „löszfal” szélére felhúzott kilátó, amely igazából egy adótorony, csak fel is lehet rá menni egy masszív, fémből készült csigalépcsőn. A nem túl magas kilátóteraszról elképesztő kilátás nyílik, amelyet minden Balaton-rajongónak egyszer látnia kell, ugyanis nem látszik a tó másik vége, és tényleg olyan érzésünk lehet, hogy egy hatalmas tengeröböl hullámozna alattunk. Az északi oldalon nagyjából a Tihanyi-félszigetig látunk el, a déli parton pedig jól kivehetők Siófok egyre szaporodó és egyre nagyobb szállodái.

Elégedetten kászálódunk le a kilátóról, amely egyben a tanösvény egyik végpontja, és indulunk vissza a falu központja felé, de már egy másik útvonalon. Hamarosan ismét házak között találjuk magunkat, és elérjük a református sírkertet, amely a tanösvényünk egy újabb állomása. Itt most nem idézném az információs tábla meglehetősen részletes leírását, csak

Térkép: Bagaméri Gergely 38

1927-óta áll a magasparton Soós Lajos emlékoszlopa

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kenesei-magaspart Kisebb-nag yobb megszakításokkal Fonyódtól egészen Tihanyig meredek magaspartok kísérik a Balatont, amelyeket a tó hullámverése (abráziója) és a tömegmozgások (pl. omlások, csuszamlások) alakítottak ki. Ezen vízmentes magaspartokra épültek a mai balatoni üdülőtelepülések Árpád-kori ősei, valamint több középkori erődítmény is. Számos turisztikai írásban a meredek és állékony leszakadások anyagát lösznek titulálják – noha ez csak a felső pár méterre igaz –, pedig az ott előbukkanó laza, gyengén kötött, törmelékes üledékek az egykori Pannon-tóban rakódtak le, a késő miocén során.

címszavakban a legfontosabbak: itt nyugszik Soós Lajos költő, a főbejáratnál látható emlék­ oszlop Nyulasi József népi fafaragó munkája, a bejárattól jobbra egy német katonai temető keresztjei állnak rendezett sorokban.

Innen felgyorsultak az események, és Csanádi kollégával néhány perc alatt az autónk mellett találtuk magunkat, amelybe meglehetősen elégedetten szálltunk be, még úgy is, hogy virágzó tátorjánt végül nem láttunk, de majd tavasszal… 

Aki virágzó tátorjánt szeretne látni, annak május elején kell idelátogatnia

A kilátó finoman szólva nem túl esztétikus, a kilátás viszont mindent megér

Ekkoriban ugyanis (12–5 millió évvel ezelőtt) a Kárpát-medencét egy óriási kiterjedésű víztömeg, a Pannon-tó töltötte ki. A kárpáti hegységkeret felől érkező folyók a hosszú évmilliók alatt lassan feltöltötték a tavat, ezzel annak vesztét, azaz a teljes feltöltődését okozva.

A Kenesei-magaspart szürkés és sárgás színű, agyagos, kőzetlisztes (aleuritos) és homokos rétegsora a néhai Pannon-tóba ömlő folyók deltasíkságán rakódott le, a tó partjának csendesebb, folyómedrekkel és mocsarakkal tarkított peremén. Természetesen a Balatonnak ekkor még híre-hamva sem volt, hisz annak részmedencéi csak a pleisztocén (jégkorszak) végén jöttek létre, a magaspartok anyaga viszont már 9–8 millió évvel ezelőtt.

A Kenesei-magaspartra nem csupán a látványos leszakadások formájában feltáruló pannon rétegsor, a csodálatos kilátás és a tátorjánok miatt érdemes felmászni.

A helyi lakosok valamikor a középkorban e falba vájták a beszédes nevű, hajdanán védelmi célokat szolgáló Tatár-likakat, amelyek csak csónakkal voltak megközelíthetők egészen a 19. század közepéig.

Fotó: MTSZ

Veres Zsolt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

história

Lenyűgöző kilátások

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Csanádi Márton

Bár már bőven beköszöntött az ősz, a strandszezonnak régen vége, és a Balaton-parton mély csend honol, ha valami, hát a szigligeti vár tényleg négy évszakos célpont, ahol ebben az időszakban is szép számmal megfordulnak a látogatók. Nem véletlenül.

Fotó: MTSZ

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a Balaton váránál

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

história

i gondolná, hogy egy szeles, borús októberi hétfő délelőttjén rajtunk kívül más is megfordul a szigligeti várnál? Pedig nem is egy, nem is kettő látogató sétálgat még itt rajtunk kívül. Ministábunkat Szigliget polgármestere, Balassa Dániel vezeti körbe, aki szívén viseli a vár sorsát, és mint mondja, legszívesebben az egészet visszaépítené, méghozzá nem is téglából, hanem az eredeti szigligeti kőből, vagyis bazalttufából. Ez kizárólag itt és Tihanyban található meg, így elég nehéz hozzájutni, meséli. Ha a faluban lebontanak egy régi épületet, igyekeznek megszerezni a köveket, mert az Ófalu házait a 18. századtól kezdve a vár építőelemeiből húzták fel a helyiek.

K

Tavaly nyáron nyitották meg a vár legújabb kiállításait

Állagmegóvási munkálatok csak az 1950-es évektől, felújítások az 1990-es évektől zajlanak a várban Fotó: Fortepan / Preisich család

A szigligeti várnál az 1950-es évektől kezdve végeztek állagmegóvást, 1991-től egy alapítvány fenntartásában állt, amely régészeti ásatásokat is szervezett, és ezzel párhuzamosan folyt a felújítás. 2007-től az önkormányzat üzemelteti a várat, illetve végzi a falak reno­ válását. 2013-ban és 2019-től 2021-ig több ütemben végeztek építési munkálatokat, az utolsót tavaly nyáron fejezték be, akkor adták át a legfrissebb kiállítási anyagot is. Éppen ideje volt megnéznünk.

Egy szigetre épült vár históriája A vulkanikus hegy, amelyen ma a szigligeti vár áll, egykor – a mai Tihanyi-félsziget központi területéhez és a fonyódi Várhegyhez hasonlóan – sziget volt a Balatonban. Csúcsát letermelték, és a pannonhalmi szerzetesek építkezni kezdtek rajta a lebontott kövekből az 1260-as évek elején. Jó helyet választottak: a környező mocsár és ingovány miatt nem volt könnyű megközelíteni a várat, amely ekkor még csak két toronyból, egy palotaszárnyból és kőfalakból állt. 1262-ben IV. Béla királyhoz került, majd 1348-ban a Móriczhidai családhoz, amely mintegy száz évig birtokolta.

Ebben az időszakban építették ki azt a részt, amelyet most belső várként emlegetünk.

Számos tulajdonosváltás után az épület 1526‑ban a tóti Lengyel családhoz került, ezután évszázadokig e família birtokolta – ma az általuk építtetett bejárati kapu őrzi a nevüket. Tőlük I. Ferdinánd kobozta el a várat

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

hűtlenség miatt, majd Török Bálintnak adta, aki megbízottat küldött, hogy foglalja el azt.

A porkoláb azonban nem akarta átengedni az erősséget, így csellel kellett azt elfoglalni.

A küldött, Martonfalvay Imre állítólag a felső várral szemben lévő sziklán ostromágyúkat állíttatott fel, amitől az őrségnek azonnal inába szállt a bátorsága, és gyorsan visszavonulót fújtak. Ezután ismét bővült a vár, és nagyjából kialakult a mai alaprajza: új torony, bástyák, pincék, kút, külső várfalak és ágyúrondella épült benne, illetve körülötte, utóbbi pedig annyira stabil lett, hogy a mai napig szinte teljes egészében áll.

A bővítés nem volt véletlen, hiszen ebben az időben folyamatosan támadtak a törökök.

A szigligeti és a fonyódi vár kapitánya is Magyar Bálint volt, aki emellett Veszprémben és Tihanyban is vitéz módon helytállt.

A török fenyegetés elmúltával azonban egyre jobban megkopott a vár hadászati jelentősége.

A 17. század végén villám csapott a toronyba, ahol a puskaport tárolták, a vár kigyulladt, nagy része leégett. Innentől fogva nem volt visszaút, ráadásul a tűzben minden feljegyzés is elpusztult. Amikor Lipót császár 1702-ben megparancsolta a magyar várak lerombolását, Szigligeten már nem nagyon volt mit rombolni. Ekkor hordta el a köveket a falu népe, hogy azokból újjáépítsék a házaikat. A mocsárra sem volt már szükség, így lecsapolták. A második világháború végéig az Esterházy családhoz tartozott az ekkor főként mezőgazdaságból élő

A szigligeti vár és a balatoni csaták történetével is megismer­ kedhetünk a kiállításon

A vár legmagasabb pontjáról minden irányban csodás a panoráma

település, amely folyamatosan terjeszkedett, lett strandja, kikötője, majd egyre jelentősebbé vált az idegenforgalom.

Balatoni csaták A szigligeti várban kétségkívül az a legjobb, hogy nincs hiány kilátópontokban: mindenhonnan csodás panoráma tárul elénk, hol a Balatonra, hol a környező tanúhegyekre és településekre. Ami a „Magyar-tengert” illeti, a tóval egy külön kiállítóterem foglalkozik, amelyet a legutóbbi felújítás során rendeztek be. Amikor Szigetvár a 16. század végén elesett, és a somogyi végvárrendszer összeomlott, világossá vált, hogy szükség lesz egy balatoni hadiflotta felállítására, már csak azért is, mert a Magyar Királyságnak a tó volt a határa.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

história

Ekkoriban a Balaton nagyjából három méterrel mélyebb volt, és jóval nagyobb kiterjedéssel büszkélkedhetett, mint ma, körvonalait szemügyre vehetjük a kiállítóterem padlóján.

A törököknek két hadikikötőjük is volt a tó partján, innen támadták az északi parti várakat, így ezeknek fontos feladatuk volt. A tájékoztató feliratok szerint egyetlen balatoni csatáról találunk csak írásos említést, amikor egy Keszthelyről érkező török hadihajó csapott össze egy magyar naszáddal, amely a déli partra tartott Szigliget felől. A csatát sajnálatos módon a törökök nyerték meglepetésszerű támadásukkal. A balatoni naszádot, azaz sajkát a következőképpen kell elképzelni: luc- vagy jegenyefenyőből készült, hossza 17–23 méter volt, szélessége 2,5–3,5 méter, és evezőkkel

A Balaton és várai egy egyedi installáción

(15-16 párral), valamint egy háromszög alakú vitorlával hajtották, illetve irányították.

Mocsári teknős mártással Ha a csaták érdekelnek, esetleg a bajvívás vagy a középkori fegyverek, a várban kielégítheted a kíváncsiságodat. A legérdekesebb talán mégis az a terem, ahol a vár lakóiról és mindennapi életéről lehet olvasni, a leírást pedig apró bábukkal berendezett életképekkel illusztrálják.

A kis figurák a vár egykori hétköznapjait mutatják be

Innen tudjuk meg, hogy a várnagy felelőssége volt, hogy mindenkinek legyen feladata, illetve el is végezze azt, és tőle függött, hogy az itt élők mit fognak enni, lesz-e elég vizük, avagy éppen mit fognak felvenni. A várhoz tartozó uradalom öt faluból állt, a Tapolcai-medencében terült el, és patakok szabdalták fel. A felső vár egy település utcájára hasonlított, a falak között éltek a várnagy és a tisztviselők (az ispán, a kulcsár, a vincellér stb.) családjai, rajtuk kívül szakács, pék, kapus, kovács és borbély is lakott a várban. Ezt a régészeti leletek is alátámasztják, találtak például borbélykéseket, de egyébként jégsarkantyúkat is, amelyeket arra használtak, hogy télen a meredek hegyoldalon vagy a Balaton befagyott jegén könnyebben tudjanak közlekedni.

A vár lakói nagy sör- és borfogyasztók voltak, aminek állítólag az is lehetett az oka, hogy a víz sokféle fertőzés vélt vagy valós forrása volt, ezért szívesebben ittak mást. A tárlat

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a vár lakóinak főzési és étkezési szokásait is részletesen bemutatja. A nagyobb várakban több, 10–20 négyzetméteres főzőhelyiség volt, hogy elegendő ételt tudjanak készíteni.

Sok húst ettek, ezeket általában füstöléssel

Nagyjából így nézhetett ki a szakács hálószobája a konyha mellett

tartósították, bőven fogyasztottak szalonnát és sonkát vagy éppen sózott halat. Ebédre 4 vagy akár 6, vacsorára 3-5 fogást szolgáltak fel. Sok vadat, tyúkot, csirkét, libát, kacsát, fácánt, hattyút fogyasztottak, köretként pedig

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

história

parajt, salátát, káposztát, árpakását vagy kenyeret. Különlegességnek számított a mocsári teknős mártásban. A levesbe mindent beleraktak, amit találtak, és reggelire is szívesen fogyasztották. Érdekesség, hogy a nap elején megfőzött levest napközben újabb hozzávalókkal gazdagították. Üstöt, nyársakat, rostélyokat használtak az ételek elkészítéséhez, a kenyér és a sütemény kemencében sült. A gyümölcsök közül az almát, a körtét, a diót, a mandulát, a cseresznyét, a meggyet, a szilvát és a kajszibarackot ismerték. Édesítésre mézet vagy nádcukrot használtak, előszeretettel raktak el befőttet, készítettek lekvárt. Fűszerként borsot, gyömbért, szerecsendiót, szegfűszeget, kaprot, sáfrányt használtak.

Ma instant levesnek neveznénk a katonák gya-

Hasznos információk Nyitvatartás Egész évben, a hét minden napján látogatható.

November–február: 10.00 – 16.00 Március, október: 9.00 – 17.00 Április, szeptember: 9.00 – 18.00 Május–június: 9.00 –19.00 Július–augusztus: 8.00 – 20.00 Belépőjegyárak Felnőtteknek: 1000 Ft Gyerekeknek: 500 Ft

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A várban több főzőhelyiség is volt, hogy mindenkit el tudjanak látni élelemmel

kori ételét: porított húst szórtak forró vízbe.

Egy statisztika szerint a katonák körülbelül 0,8 liter sört ittak naponta, a sört ugyanis jóval olcsóbb volt előállítani, mint a bort.

Az étkek elkészítéséhez kiterjedt személyzetre volt szükség a váraknál, a sáfár, a szakácsmester, a fűszerkészítő és a fűszertárnok mellett külön ember szeletelte a húst, tálalta az ételt, mosogatta az edényeket, az italokért pedig a pincemester felelt, és jó néhány segédre is szükségük volt.

Ritka kincs a víz Éppen ezért legkevésbé fürdőzésre szerették azt használni. Így is napi rendszerességgel kellett gondoskodni az utánpótlásról, hogy legyen mivel kimosni a sebeket, itatni a lovakat, ne adj isten eloltani a kigyulladt épületeket. A vizet ciszternákban gyűjtötték. Már csak azért sem fürödtek gyakran, mert attól féltek, hogy a víz betegségeket terjeszt, és úgy tartották, a meleg vízben kitágulnak a pórusok, amelyeken keresztül fertőzések férkőznek be a szervezetbe.

Még a nemesek is ritkán fürödtek, mindös�sze évente néhány alkalommal, ünnepekkor, például az esküvőjük előtt. A vízbe ilyenkor gyógynövényeket szórtak különböző betegségek ellen, például kamillát vagy mályvát.

A fürdetés aztán pontosan úgy zajlott, ahogy a középkori filmekben látjuk: egy nagy, lepedőkkel kibélelt dézsában ültek a nemesek, amelyet

Vécéjük is volt: egy olyan fülkében alakították ki, amely a vár falsíkjából kiemelkedett, így a végtermék egyenes úton távozhatott a fal tövéhez vagy a várárokba. Az árnyékszék tulajdonképpen egy fából vagy kőből készült padka volt, a közepén lyukkal. Nem tűnik túl kényelmesnek – de legalább a szellőzése rendben volt.

a lakószobájukban helyeztek el. A szolgálók a konyhán melegítették és korsókban hordták fel a szükséges mennyiségű fürdővizet, amit dézsában kuporgó gazdájuk nyakába öntöttek.

A zegzugos erősséget az eredeti kövek fel­ használásával építették vissza

Ha további érdekességeket szeretnél megtudni a vár életéről, a várurakról, a kelepcébe csalásról vagy éppen a második honalapításról, mindenképpen ajánljuk a Balaton várának meglátogatását, akár ilyenkor, ősszel is – sőt, főleg ilyenkor, ősszel, amikor ezerféle színben pompázik a balatoni táj. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

Trekking

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Pálvölgyi Krisztina

A Balatontól a pálosok forrásáig, a mediterrán hangulatú karsztbokorerdőtől a zord bükkösig, a Szent Mihály-dombtól a Szent Miklós-völgyig tart kétnapos túránk e sokarcú dolomittömbben.

Panorámás múltidézés a 48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Keszthelyi-hegységben w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Trekking hány oldala, éppen annyi arca van a Keszthelyi-hegységnek, ráadásul a most bemutatott, egységes dolomittömbtől északra található, attól elkülönülő, de a Keszthelyi-hegységhez tartozó egykori vulkánok roncsairól, a Tátikáról és a Kovácsi-hegyről, valamint a Rezi várát hordozó Meleg-hegy dolomittömbjéről most nem is esik szó.

A

A legtöbb tekintet értelemszerűen dél felől, a Balaton irányából esik e zárt erdőségre: a kabócazajos nyárból nézve meglehetősen mediterrán hangulat uralkodik a hosszan emelkedő hegyoldalakon. Szigliget felől autózva viszont szinte nekimegyünk a hegység keleti, Balaton­ ederics feletti, kifejezetten meredek és látványos letörésének, amely mintha a hegységnek a Tapolcai-medence tanúhegyeinek merész formáira adott, festői válasza volna. Északon már a Bakony vadregényességét idézik a Vállus feletti, meredek hegyoldalak. A Keszthelyről Várvölgy felé tartó országútról ugyanakkor sokkal sivárabb kép bontakozik ki, bár talán az utat kísérő bálványfák és a telepített fenyvesek (régebben) innen jól látható sokasága is hozzájárul ehhez az képhez. Mert ha bemerészkedünk a Keszthelyi-hegység mélyébe, biztosan rácsodálkozunk, hogy mennyivel több ez a táj a kinek csábító, kinek lehangoló feketefenyvesek egyébként eltűnőben lévő látványánál.

A Bél Mátyáskilátóból feltűnik a Keszthelyihegység zárt tömbje

A dolomit karsztos pusztulása során az ásványokat összetapasztó kalcit oldódik, ezáltal a kőzet murvásodik

A Keszthelyi-hegység e zárt tömbje szinte teljes egészében abból az üledékes kőzetből épül fel, amely a 220 millió évvel ezelőtt Afrika partjainál hullámzó Tethys-óceánban keletkezett. A lefűződő tengeröböl egyre töményebb tengervizéből már nem mészkő, hanem dolomit vált ki egy idő után. A hegységképződés során szigetként kiemelkedő tömb szegélyét a Pannon-tó nyaldosta később, a szüntelen hullámzás faragta ki a hegység meredek falait. Aztán az erózió gondos munkája következtében a Pannon-tó által lerakott üledék is nagyrészt lepusztult, kivéve a tájat uraló és a csodálkozó tekinteteket vonzó tanúhegyek kemény bazaltsapkája alatt. Az egyben maradt, rideg dolomittömb is jórészt dacolt az idővel, annak keleti oldala legalábbis lapos hátakban, fennsíkban tetőzik. Azért a külső erők máshol megdolgozták a Keszthelyi-hegységet is, így jöttek létre a déli és a nyugati oldal keskeny hátai és széles völgyei.

A letűnt téli világ emléke a Szent Mihály-dombon Túránkat a Keszthelyi-hegység előfutárának számító, mindössze 136 méter magas Szent Mihály-domb kiugró sziklaszirtjén és a tetején álló kápolna különleges történetével kezdjük.

A dombon már a tatárjárást követően kis vár épült a leletek tanúsága szerint, de a ma látható kápolna építésének állítólagos története egy összetöredezett jégtáblákkal, rianásokkal teli, ma már jórészt ismeretlen Balaton képét eleveníti fel. A történet szerint 46 halász ment 50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

stílusú ablakokat is feltártak, nem is beszélve az akkor megtalált freskótöredékről, amely szerint a kápolna 1622-ben már állt.

ki a jégre halászni, a viharban azonban hatan a vízbe esve életüket vesztették, de a többieket szerencsés módon a partra sodorta a szél a jégtáblán. „A jó Isten segedelmével 40 ember egy jégdarabrul megmenekült – 1739” állította az 1964-ben történt restaurálás során eltűnt fogadalmi kép. Ekkor derült ki, hogy a kápolna nem 1739-ben és nem a hálás megmenekülők által épült, mint ahogyan a fogadalmi kép alapján azt gondolták, hiszen a munkálatok román

A jégtáblák és rianások balatoni világát ma már leginkább csak Cholnoky Jenő, a neves geográfus leírásából ismerhetjük

Még ha nem is a jégről megmenekülő emberek építtették, ez a hely mindenképpen izgalmas.

Alattunk a hatalmas víztükör, a kis kikötő és a kemping már zárva, így a part menti fákon trónoló nagy kárókatonák perlekedése és a vetési varjak válaszul megfogalmazott károgása tölti be a bágyadt őszi délutánt. A „hegy” és a tó találkozása a Tihanyi-félsziget nyugati partján vezető turistaút egyedi hangulatára emlékeztet.

Csak itt több a misztikum, főleg azért, mert a kápolna körüli sírkert egészen az 1950-es évekig a vonyarcvashegyiek temetkezési helye volt.

Karszt, bokor, erdő Balatongyörökre átsétálva elbúcsúzunk a „Magyar-tengertől”, legalábbis annak közelségétől, a széles körben ismert Szép-kilátó feletti

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Trekking

hegyoldal két impozáns kilátóját vesszük célba, s nem mellesleg egy üdvös természetvédelmi történetbe csöppenünk. A Bélapi-pihenőt elhagyva az lehet az érzésünk, hogy a kezdetben gyönyörű, szellős tölgyesben, majd kifejezetten sűrű, áthatolhatatlan bokorerdőben vezető sétányt úgy marták be valami géppel a felszínbe és az erdőbe. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, bár szemünket nem tudjuk levenni a cserszömörce teljesen egyedi, zöldből vörösre átizzó lombjáról, amelynek látványa jó darabon kíséri utunkat. A cserszömörce amúgy kulcsszereplő ebben, az út mellett a szemünk láttára kibontakozó történetben, őszi lombszíneződése pedig elsőrangú természeti látványosság, amelyért kifejezetten érdemes ősszel túrázni errefelé.

A dolomit a hőingadozás hatására igen jól aprózódik, cserébe mállása meglehetősen lassú, ezért csak vékony és sérülékeny talajréteg tud rajta kialakulni. A kőzetre eredetileg oly jellemző kopárokat sekély talaj, de hihetetlenül fajgazdag sziklagyepek borították (a növényfajok száma egy háborítatlan dunántúli karsztbokorerdőben akár a 300-at is meghaladhatja), majd jött az ember, és egyre nagyobb legelők hasítottak bele a domboldalakba. Nem csoda, hogy az erózió gyorsan megjelent a helytelen tájhasználat következtében, az itt jellemző 52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Átalakuló erdő a Keszthelyihegység déli oldalán

Egy tölgy­ magonc tör a fény felé

északias szelek pedig a felkapott murvás port többek között a Balaton északi partján akkoriban kibontakozó üdülőtelepeken terítették szét. Így hát a környék sorsát szívükön viselő Festeticsek a Dél-Európában és Kis-Ázsiában honos feketefenyővel ültették tele a hegyoldalt, hogy megálljt parancsoljanak a pusztulásnak, majd a telepített fenyvesek aránya tovább növekedett a 20. században, amikor meg a fűrész által nem kímélt őshonos molyhostölgy- és virágoskőris-állományok helyébe ültették a messziről érkezett fákat. Akkoriban úgy gondolták, hogy a feketefenyő dús tűavarja jelentősen növeli a talaj humusztartalmát, de ezt tudományos vizsgálatok később nem bizonyították. Érdemes felidézni azonban a szőlőmunkások képét, akik a kopárokon ásott ültetőgödrökbe puttonnyal hordták fel telente nemcsak a csemetéket, hanem a termőföldet is.

Csakhogy a Bélapi-pihenőtől megközelíthető Bél Mátyás-kilátó, valamint a kissé fentebb elhelyezkedő Batsányi-kilátó környékén (és általában az egész hegységben) a feketefenyő egykorú, más fajokkal nem elegyes, zárt lombkoronaszintű – vastag, lassan lebomló tűlevélszőnyege miatt nem mellesleg gyúlékony – állományai mára erősen megfogyatkoztak.

Mi történhetett?

A 20011-es és a 2012-es év aszályos időjárása erősen legyengítette a fákat, amelyek ezáltal fokozottan érzékenyekké váltak a különböző kórokozókkal szemben. A fenyőszáradás több mint 2000 hektárt érintett, elsősorban a turisták által is járt helyszíneken, s a több kilátónál is látható információs táblák szerint valóban a hegység nyugati oldala volt jobban érintett.

Napkelte a Bél Mátyáskilátónál, háttérben a Badacsonnyal Fotó: MTSZ

A cserszömörce látványos lomb­ színeződése

Az erdészet ezért közbeavatkozott: a 2016 nyaráig folytatott, drasztikus kitermelések célja a továbbfertőződés és a tűzveszély csökkentése, valamint a faanyag kimentése volt. És mint valami szép mesében, a telepített állományok egyre inkább természetközeli erdőknek adják át helyüket, ami mögött persze a szakemberek kemény munkája is áll (hogy mást ne említsünk, például az özönnövények terjedésének megfékezése). A kilátóba vezető út mellett tehát annak a csodának lehetünk szemtanúi, hogy miként verődik fel a virágos kőris és az alacsonyra növő molyhos tölgy, az itt honos karsztbokorerdő társulásalkotó fajai. A következő évtizedekben remélhetőleg legszebb hazai erdeink egyike és a Balatonfelvidék egyik legértékesebb ökoszisztémája jön itt létre: a cserszömörcés karsztbokor­ erdő aránya a korábbi 2-3%-ról várhatóan 20–40%‑ra emelkedik. A kilátókból elénk táruló, tanúhegyekkel tűzdelt balatoni látványt viszont nehéz is, meg nem is kell leírni.

Kötelező viszont megnézni.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Trekking

Tölgyesek uralta, tájválasztó magaslatokon Érdemes még megjegyezni, hogy a Keszthelyi-hegység kilátóit a Bakony és a Balaton-felvidék turistairodalmának egykori szerzőjéről, a Balatoni Múzeum néhai igazgatójáról elnevezett Darnay-Dornyai Béla-út is felfűzi. Mi azonban a Batsányi-kilátóból nem e tematikus út D betűit követjük, hanem a kilátóból is jól látható zárt erdőség, a dolomittömb belseje felé vesszük az irányt, mert a hegység átfogó képét akarjuk megismerni. A Márványkőfejtő-hegy felé tartva a domborzattal együtt a növényzet is megváltozik. A cserszömörce egyre inkább elmarad, a hegytető gyönyörű rétjét még öreg tölgyek vigyázzák, de a meglepően lapos hegyháton már a tűzvédelmi irtást követik a vadvédelmi kerítéssel elzárt cseres-tölgyesek

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A DarnayDornyai Béla-út jelzése (balra), kilátó a Pad-kő tetején (jobbra)

A Büdöskúti erdészház (vadászház) szép környe­ zetben kínál szállást, és kerékpározásra kijelölt erdei út is érinti

között haladó, éppen ezért kissé egyhangú turistautak. E monoton szakaszon a térképet böngésszük, amely segítségével fény derül arra, hogy az ősi ákosházi Sárkány családról elnevezett Sárkány-erdő víznyelőket és tekintélyes barlangokat is rejt. Köztük Magyarország tizedik leghosszabb barlangját, a fokozottan védett Csodabogyós-barlangot, amely overallos túrák keretében látogatható, nevét pedig nem különleges alakú cseppkövekről, hanem egy örökzöld cserjéről, a környékre jellemző szúrós csodabogyóról kapta. A barlang óriási hasadékai már nem a dolomitot, hanem a felső triász edericsi mészkő rétegeit tárják fel.

Aztán a táj ismét változik. A Boncsos-tető mellett leereszkedünk a Büdöskúti Arborétumhoz, de előtte, a Kígyós-völgyben már olyan elegyes bükkerdőre csodálkozhatunk rá, amely bármelyik bakonyi völgy büszkesége lehetne.

Az arborétumnak hívott hely egy tujákkal, fenyőkkel, vörös tölggyel és őshonos fajokkal vegyes erdőrészlet, alatta a Büdöskúti-pihenő kifejezetten hangulatos tisztásával és esőbeállóval. Vizet viszont sajnos vinnünk kell magunkkal, a közeli, egykoron a hegység legmagasabban fekvő forrásának számító Büdös-kút ugyanis már csak természetes módon szivárog.

A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője egyébként a nyirádi bauxitbányászat volt.

A réten álló, rendkívül hangulatos Büdöskúti erdészháznál (vadászháznál) régebben komoly élet zajlott, a Festeticsek szelídített vaddisznókondát tartottak itt.

A Büdöskúti-pihenő feletti, 409 méter magas Pad-kő tetején álló, 2015 nyarán átadott, 19 méter magas kilátóból bontakozik ki leginkább hazánk egyik legkisebb hegységének arculata.

Kelet felé a masszív hegyhát rajzolódik ki, délen és nyugaton viszont a hosszanti gerincek látszanak, amelyek zegzugosan ereszkednek alá a Balaton síkja felé. És innen nézve igen látványosak az északi hegyek mögött feltűnő bazaltplatók tömbjei, a Kovácsi-hegy és a Tátika erdőkkel takart masszívuma.

Múltidézés a bükkösök árnyékában Vállusra való ereszkedésünk már egyértelműen a Bakony hangulatát idézi, az északi oldalban egyre inkább a bükk válik uralkodóvá. Először az ország talán egyetlen, az erdő mélyén megbúvó katonai kutyatemetőjét érintjük. A környező települések által 2010-ben rendbe rakott temetőben 12 négylábú nyugszik, akik életükben a Görbe-tetőn korábban üzemelő, civilek elől elzárt, légvédelmi szerepet is betöltő katonai átjátszóállomáson teljesítettek szolgálatot (a ma is látható tornyon csak kereskedelmi antennák vannak). A kiképzett ebek a kerítéseket őrizték futóláncon, és fontos volt, hogy vadakra ne, csak a közeledő járművekre és emberekre jelezzenek.

„Itt nyugszik Vulkán kutya őrnagy, kit szolgálat­ teljesítés közben vandál személyek orvul meggyilkoltak” – olvasható a felirat a legrégebben elhunyt kutya síremlékén

További kincsekre bukkanhatnak az erdőben, hiszen a pálos kolostor romjainak feltárása még folya­ matban van

nem ismert, első említése „csak” 1429-ből származik, ugyanakkor az ásatások során megtalált, az 1240-es évek végén vert bécsi fillér jóval korábbi alapításra enged következtetni.

A cseréptöredékek és könyvkeretek mellett többek között találtak itt a közeli forrásnál kialakított halastavaknál használt vashorgokat is. A minden bizonnyal önellátó kolostor 1520 körül néptelenedett el. Bár a kövek nagy részét elhordták, a romok állítólag még a 20. század elején is egyértelműen láthatók voltak.

A hagyomány szerint pedig egy nagy áradás innen görgette le a vállusi templomban található, helyi homokkőből faragott Mária-szobrot.

A kolostor alapításának szempontjából kulcsfontosságú Szent Miklós-forrást szintén megtépázta az idő vasfoga, az ember nem szűnő

Kissé lentebb belépünk a Szent Miklós-völgy szentélyébe, majd pár perc alatt meg is érkezünk az egykori Vállusszentmiklós pálos kolostorának romjához, amelyből ugyan nem sok minden látszik már, de története annál izgalmasabb. Alapításának ideje és alapítója

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Trekking

tájátalakító tevékenysége, sőt valószínűleg az aszály is. A bővizű forrás még a szerzetesek halastavait is táplálni tudta, de a nyirádi bauxitbányászat ennek a vízhozamát is jelentősen lecsökkentette. A helyiek szerint eddig folyamatosan működött forrás azonban most nem működik, a víz a csorgó mellett szivárog.

Lehetséges, hogy az aszály miatt időszakosan kiszáradt forrás járatai eltömítődtek, majd az újra beinduló víz más utat talált magának?

A vadlányok a jobb oldali képen látható Vadlány-likhoz hasonló üregekben laktak, dalukkal csalták magukhoz a pásztor­ legényeket; a Szent Miklós-forrás hangulatos környezete (balra)

Térkép: Bába Imre

Igazán hangulatos patakvölgyben érjük el Vállust s a határában álló, pár méteres Vadlánylikat. Ez egy újabb különlegessége a Keszthelyi-

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A leghangulatosabb ponttól a legnépszerűbbig A kilátókért rajongók számára kötelező program a 380 méter magas Láz-tető északi oldalában 2014-ben épült, 16 méter magas kilátó felkeresése is, ahonnan a Keszthelyi-hegység kevésbé ismert északi oldalát pásztázhatjuk végig tekintetünkkel. A Büdöskúti Arborétumhoz visszakapaszkodva a hegység legeldugottabb pontját, az Öreg-Szék-tetőt vesszük célba, mivel a 2002‑ben újraépített Berzsenyi-kilátó jelenleg nem látogatható. Magára a csúcsra egy táblával jelzett kis kitérővel érünk fel, ahol méltó búcsút vehetünk a hegység vadabb arculatú, északi részétől. Egész túránk legdurvább ereszkedését követően a 2005-ben felújított Hatlábú pajtához, a kezdetben az erdőmunkások, később a turisták által használt pihenőhelyhez érkezünk le.

0

56

hegységnek, hiszen a hazánkban található négy, a szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó, fiatal hajadonokról elnevezett barlang mindegyike itt található (Kovácsi-hegy, Gyenesdiás, Rezi és Vállus). De ez a völgy emlékezik meg arról is, hogy Festetics Tasziló az itt kiépített erdei kisvasúton szállíttatta el a Büdös-kútierdő öreg bükkjeit.

2 km

Innen már csak pár lépés a Nagy-mező, a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye, illetve a felette álló Festetics-kilátó, ahonnan elsősorban a Keszthelyi-öbölre nyílik széles panoráma. A szemet azonban az erdőség őszi

színkavalkádjába ékelt fehérség is vonzhatja: a pihenőhelytől dél felé, jelzetlen úton érhetjük el következő megállónkat, a Gyenesdiás feletti híres, az 1990-es évekig művelt dolomitbányát, ahol a méteres mélységű eróziós barázdák élő terepasztalként mutatják be a dolomitfelszín gyors pusztulását.

A Gyenesdiás feletti Vadlány-liknál, egy meglehetősen jellegzetes helyszínen végződik

Közel a városhoz: a Nagy-mező (balra) és a panoráma a Festeticskilátóból (jobbra)

A dolomit jellegzetes lepusztulás­ formáit tárja fel a Gyenesdiás feletti bányaudvar

múltfeltáró túránk. A 20. század elején ugyanis az eredetileg hévizek által oldott, valamint a szélerózió által is megmunkált barlang környéke fátlan volt, az erodált domboldalban kecskék legeltek. Az bizonyos, hogy a barlang jelenlegi méretét az emberkéznek köszönheti, de hogy a Keszthelyi-hegység mitikus lényei, a szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó fiatal hajadonok vájták-e azt ki, az valószínűleg mindörökké titok marad… 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

Táj és Ember

Dombok között,

Írta: Tóth Judit Fotók: Pálvölgyi Krisztina

58

|

Félúton a Káli-medence és a Balaton között szerényen húzódik meg egy kis völgy öt aprócska faluval. A dombok ölelte Nivegy-völgyben jártunk, ahol nemcsak szép tájakat és érdekes látnivalókat láttunk, de a jó borokról, a közösség erejéről és a kecskesajt készítésének rejtelmeiről is beszélgettünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

felhők alatt

Barangolás a Nivegy-völgyben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Táj és Ember a valaki Nagyvázsony irányából autózik a Balaton felé, először a Nivegy-völgy északi kapuján, Óbudaváron halad keresztül, kis kitérővel érheti el Szentjakabfát és Balatoncsicsót, majd Szentantalfa és Tagyon következik, utána pedig pár perc alatt már a Balatonnál is van.

A falvak nagyon közel fekszenek egymáshoz, de a közelség nem csupán földrajzi értelemben értendő: ezt az öt települést és az ott élő közel ezer embert a múlt, a jelen és a jövő is összeköti.

Közös az iskola, az óvoda, együtt szervezik a szüreti felvonulást, sőt még a megyei I. osztályú focicsapatuk is közös. Az öt település néhány éve a balatoncsicsói plébánia rossz állapotú épületéből létrehozta a Nivegy-házat, amely rendezvény- és kiállítótérként funkcionál, nem utolsósorban pedig kézzel fogható jelképe is lett az összefogásnak.

H

A Balatoncsicsó központjában álló Nivegy-ház, amelyet a völgy öt települése közösen hozott létre

A néphit szerint egy magyar vezér úgy osztotta szét fiai között a völgyet, hogy mindegyikük egy nyílvesszőt lőtt ki a Halom-hegy tetejéről, ahová pedig a nyílvessző esett, az lett ő birtoka. Budának jutott Óbudavár, Csicsónak (Istvánnak) Balatoncsicsó, Jakabnak Szentjakabfa, Antalnak pedig Szentantalfa.

Vissza a múltba „Az idők végtelenje óta csörgedező Csorszavagy Cser-kúti-patak mentén ősidők óta útvonalat tapostak ki a jövő-menő embercsoportok. Ez az évezredek óta használt természetes útvonal – azóta kiépítve – a Balaton-felvidék és a Balaton partvidéke között az egyik legfontosabb útvonal napjainkban is. A Csorszapataknak és az ősidők óta használatos útvo-

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nalnak helyet adó, északról déli irányba táguló, széles völgyet nevezik évszázadok óta Nivegyvagy Nevegy-völgynek” – olvasható Veress D. Csaba A Nivegy-völgy falvainak története című könyvében.

A Szentantalfa fölött magasodó Szent Balázshegy gyönyörű szőlőültetvényei

A valóság persze némiképp eltérő. A völgy már az Árpád-korban is lakott volt, királyi farkasvadászok laktak itt. Akkoriban a települések mind a dombokon ültek, mert a vizenyős,

gos átlagnál, és ami még különleges, hogy a falu felét Dobosinak vagy Dobossynak hívják.

mocsaras völgy nem volt alkalmas letelepülésre.

A török időkben elnéptelenedett a környék, majd a 17. századtól indult meg újra a népességszám emelkedése.

Dobosi Győzővel a családi birtok központjában beszélgettünk

A Nivegy-völgy neve valószínűleg a szláv eredetű nevigy szóból ered, a jelentése ’nem látható, rejtett’. Ez az elnevezés a ma is találó, hisz a völgyet – bár nagyon közel van a Balatonhoz – elkerülik a tömegek. Aki a Balaton-felvidéken keres gyönyörű, de kevésbé zsúfolt helyeket, az itt jó helyen jár.

Egész éves célpont legyen A völgy legnagyobb községe az 550 lakosú Szentantalfa, amely a lakók átlagéletkorát tekintve az ország egyik legfiatalabb települése.

A gyermekek száma jóval magasabb az orszá-

A Nivegy-völgy fő vonzerői közé tartoznak a remek túra­ lehetőségek és a jó borok

A Dobosiak (Dobossyak) 1721 óta folyamatosan itt élnek, azóta szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoznak, ahogy azt a falu szélén álló Dobosi Birtokközpont fala és a borosüvegeik címkéje is hirdeti. Itt találkozunk Dobosi Győzővel, aki a családi pincészetben az értékesítésért és a vendéglátásért felel. Szülei mellett négy testvére közül két bátyja is a családi vállalkozásban dolgozik. A vadonatúj épületet a családi szőlőbirtok öleli körül, amelynek teljes területén ökológiai gazdálkodás folyik.

Győző fontos szerepet vállal a Nivegy-völgy népszerűsítésében, és egyik fő törekvése, hogy a völgy ne csak szezonális, hanem egész éves úti cél legyen. Három másik pincészettel és egy helybeli étteremmel létrehozták például a KóBor túrát. Ez egy egész évben rendelkezésre álló lehetőség, egy szervezett túra, amely során a résztvevők helyi borokat és tájjellegű ételeket kóstolhatnak, megismerkedhetnek helyi borászokkal, és nem mellesleg a festői tájat is bebarangolhatják. „Itt bármerre indul az ember, valami szép helyre fog kilyukadni. A látogatókban közös, hogy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Táj és Ember

nem igazán szeretik a tömeget, szeretik a falusi életet, a természetet és persze a bort. Sokszor januárban, februárban többen vesznek részt a KóBor túrán, mint nyáron, mert akkor nagyon sok program van a Balaton környékén, télen viszont kevés. Sokat dolgozunk azon, hogy a Nivegy-völgy egész éves célpont legyen.”

Szentantalfa története összefonódott a nazarénus közösség és a Dobosi (Dobossy) család történetével

Ezekben a falvakban van élet Ha valaki egy őszi hétköznapon átutazik a szomszédos Káli-medence falvain, gyönyörű, de csendes utcákat, a házakon bezárt zsalugátereket lát. Ezeken a településeken ma már az ország más pontjairól ideköltözők vannak többségben, akik jellemzően inkább csak a nyári szezonban és hétvégente lakják vagy adják ki a házaikat.

A Nivegy-völgy falvaiban ma is sokan gazdálkodnak, a bortermelésnek több évszázados múltja van itt

A szomszédos Nivegy-völgyben azonban más a helyzet, itt igazi élet van a falvakban, és a házak többsége ma is a helyieké. Itt a turizmus nem az egyetlen megélhetési forrás, sokan gazdálkodnak, a bortermelésnek több évszázados múltja van, az országos átlagnál pedig jóval több legeltetett állatot is látni errefelé.

Szentantalfa története szorosan összefügg a Dobosi (Dobossy) család, és a falu lakosságának felét adó nazarénus közösség történetével.

A nazarénusok mozgalma az 1830-as évek elején a svájci református lelkész Samuel Heinrich Fröhlich tanaiból nőtt ki. Magyarországon az első nazarénus istentiszteletet 1840-ben tartották, de elismert egyházzá csak 1976-ban vált. Jelenleg országszerte kétezer körül van a hívők száma.

A vallás egyik fontos pillére, hogy felnőttként döntenek a keresztség felvételéről, a másik, hogy a házasság számukra szent. „Úgy hisszük, hogy a válás nem opció, ha az ember egy életre kötött házasságot, akkor nem a kiutat keresi, hanem a megoldást.” A nazarénusoknál esküvő előtt nincs házasélet, és jellemző, hogy a családokban sok gyermek születik. Szentantalfán is gyakoriak a nagy családok, az országos átlagnál arányaiban jóval több gyerek születik itt.

A nazarénus férfiak nem fognak fegyvert, valamint a hétköznapi versengést is kerülik. A nők hajukban kis kendőt viselnek, soha nem hor-

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ként is sokat dolgozunk, azt a kicsi szabadidőt inkább a családdal, a gyerekekkel töltjük.”

Templomrom, vackor, nyugalom

danak nadrágot, mindig szoknyában járnak.

A közösség tagjai nem néznek tévét, de ezt nem tiltják számukra, mindenki saját meg­ győződésből tesz így. „Úgy látjuk jónak, hogy nem tévézünk, mert ez nem ad hozzá semmit az élethez, hanem elveszi a közös időt. Egyéb-

A Szent Balázshegyen sétálva sok szépség akad utunkba

A Szentantalfa fölött magasodó Szent Balázshegy az egyik kedvenc helyem az országban, évek óta itt nyaralunk, így saját tapasztalataim alapján is mondhatom, hogy itt még a nyári szezon kellős közepén is nyugalom van, annak ellenére, hogy alig tíz perc autózással elérhető Zánka strandja. A szőlőhegy oldalában fehérlő kis présházak többsége a helyiek kezében van, és ma is kisebb-nagyobb szőlőbirtokok veszik körül azokat.

A hegy dűlőútjain sétálgatni, pláne így szüret idején, különösen hangulatos. Az időjárás percenként változik, hol beborul felettünk az ég,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Táj és Ember

hol kiderül, és a vakító kék háttér előtt hófehér bárányfelhők úsznak el. Mindezt mintha páholyból néznénk a hegy tetejéről.

A környék egyik legismertebb látnivalója a szőlőhegy tetején álló Szent Balázs-templom

A szőlőhegy tetején álló templomromtól szép kilátás nyílik a környékre

romja, amely az egykor itt elterülő Szentbalázs nevű faluhoz tartozott. Az Árpád-kori templom a 12–13. században épült román stílusban, később gótikus stílusban bővítették. A templomrom előtt két óriási fügefa alatt egy pad bújik meg, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Nivegy-völgyre, a Balatonra, látszik innen a közeli Hegyes-tű jellegzetes formája, és kicsit távolabb a Badacsony is ott magasodik.

A Nivegy-völgy északi kapujában Szentantalfától pár percnyi autóútra fekszik Óbudavár, amely alig hatvan lakosával az ország egyik legkisebb községe. Szinte egy utca csak az egész település, a központjában álló kis templom pontos mását a szentendrei skanzenben is megtaláljuk. A fából épült buszmegállók falai könyvekkel vannak telepakolva, bárki vehet, vihet innen olvasnivalót. A falu Nagyvázsony felőli végén két felújított szálláshely áll, ahol nyáron leginkább zarándokok és családok szállnak meg, év közben pedig kiránduló osztályokat 64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

fogadnak. Itt találkozunk Szabó Bálinttal, aki családjával 2007-ben költözött a faluba, és most épp vacsorára terítene a gyerekeknek, ha nem rabolnánk el egy kis beszélgetésre.

Szabó Bálint Óbudaváron készülő sajtjai a Nivegyvölgyön innen és azon túl is népszerűek

A Balaton-felvidéken az elmúlt évtizedekben a helyi lakosok mellett sok betelepülő, „bebíró” is megjelent. Van, aki csak szezonban van itt, de sokan akadnak olyanok is, akik itt kezdtek új életet, és gyakran teljesen másba fogtak, mint amivel korábban foglalkoztak. Bálint élete is gyökeresen más irányt vett Óbudaváron.

Felesége itt nőtt fel, de Bálint budapesti, bár ahogy meséli, mindig is vidékre vágyott. Eredeti végzettségét tekintve magyartanár, de ma már kecskéket tenyészt és sajtot készít.

Óbudavár az ország egyik legkisebb települése, ahol alig hatvanan laknak

Óbudavári sajtjaival piacokon és környékbeli éttermekben is lehet találkozni. A sajtkészítésben van némi szezonalitás, télen pár hónapra le kell állni. Bálinték általában decemberig fejnek, most azonban hamarabb abba kell hagyni, mert az aszály nem kedvezett a kecske­tartóknak. Az állatok februárban ellenek, és utána március elején lehet majd újra fejni. A kecskesajtok mellett egy ideje már tehéntejből készült termékek – sajtok és joghurtok – is felkerültek a palettára.

A sajtkészítést Bálint autodidakta módon tanulta meg. „Ma már könyvekből és YouTubevideókból elég sok ismeretet lehet szerezni. Egy egyszerű sajtot elkészíteni olyan, mint megfőzni egy bablevest. Az érlelt sajtok készítése már

Forrás: Szabó Bálint

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Táj és Ember bonyolultabb, a nehézség pedig leginkább abban van, hogy a sajt mindig ugyanolyan legyen, és itt is igaz az, hogy nagy tételben készíteni mindig nehezebb. Más 10 liter tejet feldolgozni, mint 500-at.”

Kápolna és mosóház Bálint és felesége a magyar schönstatti apostoli mozgalom oszlopos tagjai is. „A Schönstatt egy lelki út, egy szemléletmód, amelynek lényege, hogy életünk minden kicsi és nagy eseménye mögött, legyen az egy másik ember vagy egy helyzet, igyekszünk felismerni Isten szándé-

Óbudavár régi mosóháza

Schönstatti apostoli mozgalom A katolikus egyházon belül létrejött nemzetközi mozgalom 1914-ben indult el Németországból, egy Köln közelében található kis település, Vallendar Schönstatt nevű városrészé­ ből. Itt áll a mozgalom első kápolnája, az ősszentély, amely­ nek mintájára minden ország közössége megépíti a saját ká­ polnáját. A mozgalomhoz többféle módon lehet csatlakozni, közösséget és lelki továbbképzést nyújtanak külön fiúknak, lányoknak, nőknek, férfiaknak, papoknak, nővéreknek, be­ tegeknek. Magyarországon a családmozgalom erős, a tagok kiemelten gondozzák a házasság szentségét, küldetésüknek érzik a házasság, ezáltal pedig a családok erősítését. Óbudavár a mozgalom hazai központja, itt tartják a lelki­ gyakorlatokat, és itt van a közösség kápolnája is. A szentély körül hozták létre a Házaspárok útja elnevezésű, másfél ki­ lométeres, szabadon látogatható tematikus utat, amelynek végigjárása során a párok a házasság korszakait és forduló­ pontjait gondolhatják át.

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

kát.” A mozgalom tagjai minden feladatot, munkát igyekeznek a lehető legjobban elvégezni, arra törekszenek, hogy pozitív hatással legyenek környezetükre, és a tagok számára fontos feladat az önnevelés, a személyes érés, illetve az, hogy rátaláljanak saját erősségeikre.

A település másik végére is érdemes elsétálni.

A falu végét jelző tábla előtt nem sokkal egy ösvény vezet a forgalmas főútról az erdőbe, ahol hamarosan egy kis tisztáson találja magát az ember. A Szent Márton nevét viselő pihenőparkban van minden, ami egy szabadtéri közösségi összejövetelhez kell, fedett terasz asztalokkal, fapadokkal, tűzgyújtó helyek, kis hidacska, a patak mellett pedig egy különös kőépítmény áll. Egy több száz éves mosóház, ahová hajdan a falubeli asszonyok az otthon kimosott lepedőket, takarókat hozták kiöblíteni.

Az otthoni kutakban nem volt elég víz ehhez, ide pedig nem kellett vödörrel vizet hordani, az itt fakadó forrás elég vizet adott számukra.

Felfedezés gyalog és két keréken A Nivegy-völgy falvai pár kilométerre vannak egymástól, egyik faluból átlátni a másikba, Balatoncsicsó és Szentjakabfa között kis túlzással csak pár lépést kell tenni. A hangulatos településeket és azok környékét akár gyalogszerrel, akár kerékpárral is felfedezhetjük.

A Nivegy-völgy bringakörútja 49 kilométer hosszan tárja fel ezt a szépséges vidéket, és az öt kis falun kívül érinti még Zánkát, a Hegyes-tűt

és Dörgicsét is. Aki inkább elektromos kerékpárral járná be a környéket, az kölcsönözhet bicikliket például a Dobosi Birtokközpontban, de akár szervezett e-bike-túrára is indulhat.

A gyalogtúrázók számos túraútvonal közül választhatnak. Nem messze a völgytől halad el az Országos Kéktúra, de a Balaton-felvidéki

Szüret idején ide-oda jár a traktor Szentjakabfán, de Balaton­ csicsó régi tűzoltóautója már nem mozdul Tagyon szőlői, háttérben a Hegyes-tű

Kéktúra útvonala át is halad a völgy déli részén. Aki rövidebb túrát tenne, az például Tagyonból a gyönyörű szőlőhegyen átsétálhat a Hegyes-tűre, de hangulatos út visz a Szent Balázs-templom romjától Dörgicsére is.

Remek úti cél az Óbudavár fölötti Halomhegyen álló Kossuth-kilátó, ahonnan a

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Táj és Ember

Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját élvezhetjük. Körülötte alakították ki a 2 kilométer hosszú Vulkán tanösvényt, amely a Halom-hegy kialudt vulkáni kúpjának történetével és annak élővilágával ismerteti meg a látogatókat. A kilátót és a tanösvényt autóval és gyalogosan is Mencshely felől érhetjük el.

A Nivegy-völgy szezonon kívül is remek úti cél azoknak, akik szeretik a természetet, a csendet és jó a borokat

A Nivegy-völgy értékeit hosszan lehetne sorolni: csend, nyugalom, jó borok, gyönyörű természeti környezet, remek túralehetőségek, izgalmas találkozások. Mindezekért pedig nemcsak a nyári főszezonban, de egész évben megéri ide ellátogatni. 

Aki több napra érkezik, az a Nivegy-völgyben szállást is talál az egyszerű kulcsosháztól a hangulatos présházakon és falusi szálláshelyeken át a panorámás wellness-szel kiegészített vendégházig. Aki a borok mellett egyéb helyi finomságokat is megkóstolna, az látogasson

Térkép: Bagaméri Gergely

0

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

el a Nivegy Ligetbe. A szentantalfai faluház udvarán péntek délutánonként megrendezett piac azonban több egy egyszerű termelői piacnál. Itt ugyanis a helyi termékeken túl meleg étellel és olykor koncertekkel, előadásokkal is várják a látogatókat, tehát egy igazi találkozóhelyről van szó.

2 km

Két Keréken

Tótól tóig a

Budapesttől távolabbi

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Budapest–Balaton-bringaút

szakaszán

Ha szeretnéd kipróbálni a Budapest–Balaton-bringautat (BuBa), de egyben soknak érzed Írta és fotók: Abelovszky a fővárostól a legnagyobb tavunkig Tamás való tekerést, akkor célszerű a könnyebb, bár kissé hosszabb szakaszt, a Velencétől Balatonig tartó pályát választanod.

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Két Keréken elence vonattal és autóval egyaránt könnyedén elérhető Budapest irányából, így adja magát, hogy itt felezzük meg a fővárostól a Balatonig tartó túrát. Maga a BuBa a Velencei-tó északi partján vezet, így rögtön egy kis bemelegítéssel kezdünk a vasútállomástól indulva. A tókerülő bringaútvonal kialakítása néhol nem túl szerencsés, egyes szakaszokon a strandhoz túl közel vezet, érdemes odafigyelni, hogy mikor kinek van elsőbbsége.

Szerencsére ez csak egy rövid etapra nyomja rá a bélyegét, utána következhet az élménybringázás egészen Pákozdig. A BuBa a velencei Északi strandnál csatlakozik be jobbról – itt érdemes egy kis kitérőt tennie annak, aki a Bence-hegy kilátójából is szeretne vetni egy pillantást a tóra, illetve a Velencei-hegység lankás vonulataira.

V

Pákozd felé fordulva a Velencei-tó körüli bringaút egyik leghangulatosabb szakasza következik a széles úttal, amelyet a vízisport-telep bejáratától több száz méter hosszan magas fák öveznek. Hamarosan a sukorói elágazáshoz érünk – balra egy szabadstrand, jobbra a falu található innen néhány kilométerre. Egy kitérőt megérhet ez a település is a pincesorával (itt mulatoztak a katonák 1848-ban a pákozdi

Fotó: Gulyás Attila

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Velencei-tó körüli út egyik leghangu­ latosabb szakaszához érkezik meg a BuBa Nadap felől

A pákozdi csata emlékműve körüli emlékpark (jobbra) és a Miskahuszár (balra)

győzelmet követően), templomával, illetve a kis tájházzal, nem beszélve az út menti presszóról, ahol nyáron minden hétvégén hatalmas bográcsban fő az éppen aktuális egytálétel.

Harcosok klubja Az elágazást követően az út előbb szelíden, majd kicsit meredekebben kezd emelkedni, majdnem a tetején pedig egy elágazásban jobbra tér a BuBa. Egyenesen továbbhaladva a KEMPP-et (Katonai Emlékpark Pákozd), jobbra a pákozdi arborétumot lehet útba ejteni (egyébként annyira közel vannak egymáshoz, hogy mindkettőre érdemes lehet szánni egy kis időt.) Ezúttal a KEMPP-et választottuk, amelyet a pákozdi csatára emlékeztető obeliszk ural, és nemzeti emlékhelyi státuszt élvez. A csata emlékművének szomszédságában számos történelmi eseményre és figurára em-

Fotó: Lévai Zsuzsa

lékeztető szobrok, szoborcsoportok (továbbá például egy tank és egy löveg) mellett egy kiállítás is megtekinthető a látogatóközpontban, ahol büfé is várja a látogatókat.

A KEMPP-től továbbhaladva a Don-kanyaremlékkápolnához érünk. Az 1943-as doni katasztrófára emlékeztető építmény első ránézésre akár Makovecz Imre műve is lehetne, de Szabó Tamás tervei alapján építették 1993‑ban; a túlélők állíttatták elhunyt bajtársaik emlékére. Pákozd felé tartva ráfordulunk egy erdősávban vezető bringaútra (ez a másik nagyon hangulatos szakasza a tókerülő útvonalnak), majd kisvártatva elérjük a Velencei-tótól kissé északra fekvő települést, amelynek egyik ismert, bár kissé zavarba ejtő látványossága a Miskahuszár (sic!) nevet viselő szobor. A monumentális, 100 tonna betonból készült alkotás

Fotó: Lévai Zsuzsa

Fotó: Lévai Zsuzsa

A doni katasztrófa emlékműve Pákozdon (balra); ahol újra lehet tölteni a kulacsot, ott érdemes megállni (jobbra)

Rövid, de combos emelkedő Pákozdon

13 méter magas, és mielőtt egy teljesen öncélú valaminek gondolnánk, érdemes egy pillantást vetni a honlapjára, ahol így írnak róla: „Ez csak az eszköz ahhoz, hogy elérjük az igazi célunkat: példát mutatni a világnak, hogy sok lelkes ember összefogása nagy teljesítmények létrehozását teszi lehetővé.” Egy biztos: egyedülálló látványosságot sikerült létrehozni a pákozdi Bogár-halom dombján. Innen a település főutcája felé vesszük az irányt, ahol a következő szolgáltatásokkal találkozunk néhány száz méteren: kocsma/falatozó, bolt, kocsma, kocsma, vendéglő, fagyizó, bolt, fagyizó. Itt biztosan nem marad senki éhes vagy szomjas, és – biztos, ami biztos – még egy utcai kútnál is újra lehet tölteni szükség esetén a kulacsokat.

Bolyongás a koronázóvárosban Pákozd után Székesfehérvár felé tart az út, a koronázóvárost annak Kisfalud nevű városrészénél éri el. Elhaladunk a romos Simay– Holczer-kastély mellett, majd egy kisebb kaptatót követően átbújunk a 7-es főút alatt, és a város központja felé vesszük az irányt.

Az útvonal sokáig a Budai úton halad, de egy idő után elkezd néhol egészen lehetetlennek tűnő irányokba kanyarogni, látszik, hogy kompromisszumok eredményeképpen született – szerencsére példásan ki van táblázva a Székesfehérváron átvezető teljes szakasz, így szinte lehetetlen eltévedni. Annál inkább érdemes letérni a BuBáról a városközpont felé vezető Prohászka Ottokár úton. A Prohászka Ottokár-emléktemplom egyébként egy monumentális körtemplom, Székesfehérvár egyik

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

Két Keréken

Fotó: Francz Ilona

– nem belvárosi – jelképe. „Tökéletes körtemplom négy keresztszárnnyal” – mondta róla tervezője. A tökéletességről mélyebb építészi ismertek híján nehéz érdemben nyilatkozni, de az biztos, hogy impozáns épületről van szó.

A belvárosban számos más épületre is ráaggatható a fenti jelző. A főként barokk jegyeket mutató belváros megőrizte középkori város­ szerkezetét, ami leginkább annak köszönhető, hogy sokáig – a 19. század első feléig – álltak a városmagot körülvevő falak. Minden utca, minden tér tartogat valamilyen látnivalót, érdekességet. A város szívében érdemes kezdeni a kis utcák felfedezését, az egykori koronázó­ templom romjainál (a bazilika a város 1601‑es ostromakor leégett, a vár nagy részével egyetemben, amikor felrobbant az egyik tornyában

Fotó: Francz Ilona

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Sírlap a régi bazilikából (balra); a Szent Istvánszékesegyház udvara (jobbra)

Székesfehérvár hangulatos belvárosában

tárolt lőpor). Bár a templom egykor a középkori Európa egyik legnagyobb bazilikája lehetett, ma a Romkert elnevezés teljesen helytálló, valóban csak romokat láthatunk a Koronázó téren, amelyek azonban sejtetni engedik az egykori méreteket. A szomszédban találjuk a püspöki palotát, amelynek egyik legnagyobb értéke a több mint 40 000 kötetet számláló könyvtár. A Városház tér másik oldalán – micsoda meglepetés! – a városházát találjuk, amelyet 1689-ben már biztosan erre a célra használtak, és még a Szent Korona hiteles másolatát is meg lehet tekinteni az épületben.

A következő sarkon a Hiemer-ház áll, az utca másik oldalán a ferencesek temploma – csak a város főterén el lehet tölteni egy-két órát, mielőtt a középkori városszerkezetet tükröző utcákon indulnánk felfedezőútra.

A kis városi túra állomásai lehet a Fekete Sas Patikamúzeum (amelynek több száz éves, faragott bútorai mindenképp említést érdemelnek), a ciszterciek temploma vagy a csodálatos, szecessziós épületben működő Árpád fürdő. Kedves és üde színfoltja a városnak Kati néni, a fertályos asszony szobra a Liszt Ferenc utcában. A fehérvári piac egykori jellegzetes alakja még 93 éves korában is kitolta portékáját (tejet, tejfölt, kacsa- és libafertályokat, azaz négy részre vágott, saját zsírjukban sült szárnyasokat) a vásártérre. Említésre méltó még a Szent Anna-kápolna is, amely a város egyetlen, teljes épségben megmaradt középkori épülete.

és bevehetjük magunkat a panelházak közötti betondzsungelbe, hogy egy meglepő felfedezést tegyünk: a Palotavárosi Skanzen egy száz évvel ezelőtti világot idéz a tízemeletesek lábánál, a Rác utcában. A szerb ortodox templom körül néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző házat találunk egy hangulatos, macskaköves utcában. Akár a helyi tájházba is betérhetünk, hogy többet megtudjunk a kis utca történetéről, ahol főleg mesteremberek (elsősorban csapók, vargák, tobakosok, tímárok), zöldségtermesztők és rác kereskedők éltek.

Fotó: Adobe Stock

A gótikus alkotás 1470 körül épülhetett, a török hódoltság idején dzsámiként használták.

A klasszikus belvárosi utcákat magunk mögött hagyva átkelhetünk a forgalmas Palotai úton,

A gótikától a szecesszióig: építészet­ történeti kavalkád a koronázó­ városban

Székesfehérváron legalább egy egész napot el lehetne tölteni, és erről árulkodik utunk következő állomása is, amelyet a belvárosból kivezető, beszédes nevű Hosszúsétatér utcán

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

Két Keréken végigtekerve, majd a stadion irányába fordulva érünk el. A stadion mögött bújik meg annak névadója, a Sóstó – a fent említett utcanév arra az időszakra emlékeztet, amikor fontos színtere volt a városi kikapcsolódásnak a tó, így kialakítottak egy oda elvezető sétányt, amely mellé fasort is telepítettek (az egykori sétány hangulata még ma is megtapasztalható az utcán).

Célegyenesben a Balaton felé Maga a Sóstó a Sárvíz mocsaraként alakult ki, de – ahogy neve is mutatja – ennek ellenére vize alkalikus sókat tartalmaz, amint ezt egy 1713-as vizsgálat eredménye megállapította.

A hódoltságot követő időkben még egészen a megyeszékhely belvárosának határáig nyúltak a mocsarak, jelentős közegészségügyi problémákat okozva (már 1731-ben tervezték a lápos területek lecsapolását), mégis csak a 19. századra sikerült rendezni a helyzetet fásításokkal, illetve lecsapolással. A 19. század végén a környék már népszerű fürdő-, kiránduló- és horgászhely volt stranddal, stégekkel, kabinokkal, vendéglővel. A II. világháború alatt a fákat és a padokat elvitte tüzelőnek a lakosság, a háborút követően pedig elhanyagolták a területet, így ma már hiába keresnénk a fent említett szórakozási lehetőségeket. A terület átalakult, a nyolcvanas évek végétől pedig egyre szépül,

Fotó: Tóth Judit

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Tóth Judit

A stadion mögötti Sóstó talán a „legter­ mésze­tesebb” szeglete Székes­ fehérvárnak

A 7-es főút melletti szakaszok a legkevésbé izgalmasak, de a bringaút kiváló

visszanyerve rekreációs funkcióját, azonban immár természetvédelmi területként. A főleg nádassal borított, de azért az egybefüggő vízfelületeket sem nélkülöző Sóstó számtalan növény- és állatfaj otthona, amelyeket szinte közvetlen közelről meg lehet figyelni. A tó körül, illetve a déli oldalon tanösvényeken, jelzett turistautakon lehet felfedezni a tavat és lakóit, amiben kilátótornyok, fapallók, információs táblák is segítenek.

Székesfehérvárt kissé kanyargós útvonalon hagyjuk el (a vasúti átjárónál figyelni kell, közvetlenül előtte balra kanyarodik az útvonal, a sínekkel párhuzamos útra), majd egy kör-

0

1

2

3

4

Térkép: Bába Imre

forgalmat követően ismét feltárul előttünk a BuBa a teljes valójában, ezúttal már épített, széles kerékpár­ útként (legalábbis lakott területen kívül mindenképp). A BuBa építésekor sokan kritizálták annak Etyek felé vezető nyomvonalát, mivel a 7-es főút mellett kellett volna vezetni azt Budapest és Velence között – nos, itt egy hosszabb szakaszon van lehetőség annak kipróbálására, milyen a Balaton felé vezető főút mellett bringázni. Egy biztos, a nagy forgalom nagyobb zajjal is jár, az utat keresztezni pedig balesetveszélyes lehet.

A szabad­ battyáni Kula-torony hídvámszedő helynek épült 500 éve

tényleg van egy vizesblokk vécével, csappal és elvileg egy zuhannyal is, ottjártunkkor azonban zárva volt. Ahogy a körülbelül 200 méterre lévő Kula-torony is, amely a rajta lévő tábla szerint a 15. században hídvámszedés céljából épült (jelentős átkelőhely működött itt a Sárvízen), majd egy évszázaddal később várrá bővítették, még később pedig magtárként használták. A források azonban ellentmondanak mind az eredeti funkciót, mind az építés idejét illetően: esik szó lakótoronyról és 14. századi eredetről is, őrtoronyról is. A battyáni Csíkvár (így nevezték az erődítményt) 1543-ig tudott ellenállni a törököknek, akik ekkor foglalták el Fehérvárt, és egy-két évnyi kivételtől eltekintve 1687‑ig birtokolták a Kula-tornyot és a köré épült várat is.

Szabadbattyánt elérve érdekes, bringásoknak szóló táblák hívják fel magukra a figyel­ met, amelyek egy 500 méterre található kerékpáros-pihenőt jeleznek előre, mintha csak egy autópályán lennénk. Az út túloldalán

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

5 km

Két Keréken család lakta egyszerre, ennek köszönhető elsőre szokatlan mérete.

Fotó: MTSZ

Szabadbattyánon (amely településnévből egyébként a Batthyány család neve is eredeztethető) jobbára kis forgalmú utcákon haladunk keresztül, majd Kőszárhegy felé vesszük az irányt. A település neve beszédes: a főutcán kijelölt kerékpársávon egy hosszú, alattomos emelkedőn hajtunk végig a falun, majd Polgárdi felé tekerünk tovább előbb bringaúton, majd egy kis forgalmú mellékúton. Polgárdiban elég érdekesre sikerült a kerékpárútvonal vonalvezetése, de ennek minden bizonnyal jó oka lehetett. Füle felé ismét kerékpárút vezet tovább, amely a faluban eltűnik, de ez egyáltalán nem gond, a kis utcákon kanyarogva haladunk tovább. A helyi tájháznál érdemes megállni (előzetes bejelentkezéssel látogatható), a Sárrét községeiben gyűjtött tárgyakkal, elsősorban bútorokkal és textíliákkal berendezett épület a Balaton-felvidékre jellemző épületek legkeletibb előfordulása. A hosszú házat, amelyhez nagy udvar tartozott, több

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Balaton­ akarattya löszfalánál igazán látványos helyen éri el a BuBa a „Magyartengert”

A fülei tájház (balra) éppúgy a régmúlt időkről tanús­ kodik, mint a balaton­ akarattyai Rákóczi-fa maradványa (jobbra)

Füle már-már a Balaton kapuja, csak egy ugrás hazánk legnagyobb tava, de előbb még át kell tekernünk Balatonfőkajáron, szőlőhegyének oldalában is elgurulva – nincs szó ugyan sűrű szintvonalakról, de azért ez jelent egy kis mászást is, az utolsó előttit az út során. Az utolsó emelkedő ugyanis már Balatonakarattya előtt található: miután a kerékpárút átbújik a 710-es út alatt, egy utolsó erőfeszítést kell tenni, fogakat összeszorítva pedálozva a cél felé.

Amint elérjük Balatonakarattyát, rögtön fel is szállhatunk egy hazafelé tartó vonatra, de azért érdemes a túrát megkoronázni a Balatonakarattya magaspartjáról nyíló kilátással – no meg a Rákóczi-fa maradványainak megszemlélésével. A helyi néphagyomány szerint az egykor itt állt szilfához kötötte ki II. Rákóczi Ferenc a lovát, illetve hirdette ki a nép „akarattyát”, és innen származna a település neve is. Nos, az Árpád-kori oklevelek a községet már 1109-ben Terra Akaratia néven említették, és azt is tudjuk, hogy Rákóczi soha nem járt a Dunántúlon.

Valószínűbb, hogy a róla született legendák legkiválóbb tábornokának, Vak Bottyánnak és az ő alvezérének, Béri Balogh Ádámnak ottani dicsőséges hadjáratai révén kötődnek a fejedelemhez. Ettől még szép történetről van szó, méltó zárása a Budapestről (illetve jelen esetben Velencéről) a Balatonig tartó túrának. 

Rejtett Kincseink

Legendás sziklatömb és Zamárdi kilátópontja kincsei Írta: Joó Annamária Fotók: Csanádi Márton

Tündéri dombok, völgyhajlatok, erdőszigetek, fehér présházak tarkítják a tájat, de mindent felülír az, hogy egy rejtélyes kőformáció és a déli part legszebb panorámapontjai is a látnivalók között találhatók. A Zamárdi környéki túraút érdekességei közvetlenül az orrunk előtt hevernek, sokan mégsem tudnak róluk.

avában zajlik az ősz, ami mes�sze nem azt jelenti, hogy el kell felejtenünk a Balatont a következő nyárig. Egy hétvége, sőt akár egy nap alatt is rengeteg olyan érdekességet találhatunk ilyenkor a tó partján és közelében, amelyek az őszi színkavalkád idején különösen festői látványt nyújtanak. Ezúttal egy kevésbé ismert túraútvonalat választottunk Zamárdi környékén. Az úti cél mellett szólt, hogy a Balaton déli partján vagy jó tíz éve nem jártunk, valamint hogy a város autóval, bringával és tömegközlekedéssel is egyszerűen megközelíthető Budapest felől.

J

Az idő megenyhült, és egy olyan szép őszi nap várt ránk, amikor az ég élénkkék, a levegő reggelente csíp, a fák lombozatában ugyan már megjelennek a barnás árnyalatok, de még millió zöld, aranyló, vörös és sárga levél is csüng az ágakon. Olyan ragyogó októberi nap, hogy addig akarsz sétálni az erdőben, amíg csak lehet.

Ezúttal az utazás legcélszerűbb módjának a vonatozás tűnt. Részint, mert az egekbe kúszó benzinárakkal szemben költséghatékonyabb, 80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mint az autó, másrészt pedig a vonat ablakából jó nézni, ahogy elsuhan a kinti táj, amely adott esetben már önmagában is szép élmény lehet.

Budapestről egy másfél órás, kellemes út után meg is érkeztünk Zamárdi vasútállomására.

Régi idők emlékei Innen nem is kell mást követnünk egy ideig, mint a sárga sáv turistajelzést, amely a szépen

A zamárdi Fő utcában két látványosságot is útba ejthetünk: a Kisboldog­ asszonytemplomot és a tájházat

a Balaton egyik legjobb

Fotó: MTSZ

rendben tartott zamárdi házak mentén elvezet a Fő utca 83. szám alatt található tájházhoz.

A vesszőkerítés mögött meghúzódó takaros, 1847-ben épült, nádfedeles épület magán viseli a Balaton környékének 19. századi építészeti stílusjegyeit. A boltívekkel tagolt, oszlopos tornáccal díszített parasztház 80–100 centiméter vastag vert falakból készült. Ősi vonása, hogy minden helyiség (szobák, konyha, kamra) külön ajtóval nyílik a tornácról. A főépülethez istálló és pajta is tartozik. A tájház nyitvatartási időn (június 1. – augusztus 31.) kívül bejelentkezéssel látogatható (bővebb információ: www.‌zamardi.hu).

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

Rejtett Kincseink A következő építmény, amely megállásra késztethet zamárdi sétánkon, a tájháztól alig pár száz méterre, a Fő utcában található parkban magasodó, Piros kereszt elnevezésű emlékmű. A vörös homokkőből faragott keresztet 1897‑ben közadakozásból állították fel. A hely egykor az andocsi búcsújárás állomáshelyéül szolgált.

Közvetlenül mögötte áll egy millecentenáriumi szoborkompozíció, amelyet a honfoglalás 1100. évfordulójára készíttetett Zamárdi önkormányzata. A kerek dombon kialakított három kőtömbből álló emlékmű Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotása, 1996-ban avatták fel. A kompozíció monumentális középső részén egyik híres honfoglalás kori leletünk, a Rakamazon talált, turuldíszítésű hajkorong madármotívuma köszön vissza.

A Szamár-kő rejtélyes eredetű sziklatömb, amelyhez számos legenda köthető

Rejtélyes sziklatömb Zamárdi határában A kis park után a sárga sáv turistajelzést egy picit elfelejtethetjük, mert egy jelzetlen szakaszon, a Szőlőhegyi utcán (Római úton) nyílegyenesen továbbhaladva, mintegy 600 méter után elérjük a Szamár-kő egyedi hangulatú, ligetes pihenőhelyét. A város nyugati részén megbújó, különleges, hullámos felszínű szikla rendületlenül őrzi a titkát. Több legenda is fűződik hozzá.

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az 1996-ban felavatott alkotást a honfoglalás 1100. évfor­ dulójára készítette Szervátiusz Tibor szobrász­ művész

Az egyik szerint Jézus és szülei jártak errefelé szamárháton egykor, és a kőre lépve mind a gyermek Jézusnak, mind a szamár patájának nyoma fennmaradt az örökkévalóságnak.

E vallásos hagyomány úgy tartja, a megőrzött szamárnyomról kapta a kő a nevét. De létezik egy olyan megközelítés is, hogy a tihanyi apátság itt legeltette a szamarait az 1700–1800-as években, innen ered a kő – és rajta keresztül a település – elnevezése is. A következő érdekes mítosz a Szamár-kő kapcsán, hogy a sziklát a tihanyi tűzhányó kitörése röpítette át a Balaton felett, majd itt csapódott a földbe. De van olyan hiedelem is, amely szerint a köveket egyenesen a keresztes lovagok hozták a Szentföldről.

A valóság ennél jóval profánabb: a két kőtömb helyben képződött, az egykori Pannon-tóba érkező folyók torkolatában lerakódott kavicsokból és homokból jött létre, kovasavas oldatok cementálásával. Ha figyelmesen szemügyre vesszük a köveket, apró, megkövesedett csigák nyomait fedezhetjük fel bennük. A hely közelében lévő tábla szerint a legvalószínűbb, hogy ősi áldozati hely lehetett itt. Ám az sem elképzelhetetlen, hogy mind a római korban, mind a középkorban itt letelepült népek határjelzőként használták, hiszen erre utaló feljegyzések is fellelhetők a levéltárakban, bár a kő pontos azonosítása ma már nem könnyű.

A kövek körül padokkal, asztalokkal felszerelt, rendezett pihenőhelyet találunk.

Apró hegyen óriási panoráma A Kilátó dűlő sarkánál ismét rácsatlakozunk a sárga jelzésre, majd azon balra fordulva egy combosabb, rövid emelkedőn felkapaszkodunk a mindössze 176 méter magas Kő-hegyre.

A 2000-ben átadott, kör alapú kilátóba 31 lépcsőfok visz fel. Tetején finom, illatos szél fúj, és ami elénk tárul innen, arra bátran mondhatjuk, hogy a Balaton egyik legszebb panorámája.

Festményként feszül szemközt a tóba benyúló Tihanyi-félsziget az apátsággal, távolabb a balatonfüredi partvidék mutatja magát, nyugaton pedig még a Badacsony íve is kivehető. A látványtól megrészegülve nem meglepő, ha az ember eljátszik a gondolattal: milyen klassz is lenne, ha itt egy földdarabka az övé lehetne!

Saját szőlő- és gyümölcsfaültetvénnyel, a telek végében egy kis házikóval.

Fotó: MTSZ

A látható hegyek beazonosítását nem segíti ugyan információs tábla, viszont piros pont a helynek, hogy a fedett kilátó mellett találunk padokat, ivókutat, vécét, és nem mellesleg április közepétől szeptember végéig egy büfé, illetve borterasz is üzemel az építmény közvetlen szomszédságában. A Kő-hegyi kilátó az egykori apátsági présház helyére épült, mivel a terület a tihanyi apátság szőlőgazdaságához tartozott.

Nehéz volt elszakadni a „fullpanorámás” kilátóhelytől. Akkor, ott, az elsuhanó bárányfelhők alatt, a háttérben a Balaton kékeszöld víztükrével azért megéreztem a saját kicsinységem

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Rejtett Kincseink ennek az időtlen szépségnek a kellős közepén. A kilátótól délkelet felé vettük az irányt, és a közelben lévő átjátszóállomás után az ösvény hirtelen befordult az erdőbe. Innen széles földúton folytattuk utunkat egészen másfél kilométeren keresztül, majd a Tatár-csapás nevű nyiladék végén, egy széles erdei tisztáson a Vaskereszt emlékművéhez értünk.

Vaskereszt az erdő közepén

Térkép: Bába Imre

A Zamárdi legmagasabb pontján álló, téglaalapzatú, kovácsoltvas keresztet 1896-ban a millennium emlékére állította Zamárdi községe és a tihanyi apátság. Az emlékművet 1992-ben felújították. A kereszt mellett padokat, asztalokat, esőbeállót és tűzrakó helyet is találunk a feketefenyők árnyékában. A hangulatos kiránduló- és pihenőhelyet elhagyva néhány méter múlva jobbról becsatlakozik a zöld kereszt jelzés, amelyen rövidesen elérjük a Vaskereszt Erdőrezervátumot. 31,5 hektáros, fokozottan védett magterületén mészkedvelő tölgyest találunk, amelynek állományalkotó fafajai a molyhos tölgy, a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a virágos kőris, a mezei juhar és

0

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Tatár-csapás végén, az erdőben álló Vaskereszt és környéke kedvelt kiránduló- és piknikezőhely Fotó: Joó Annamária

a barkócaberkenye. Jellemző cserjéi a húsos som és a fagyal. A védőzóna állományai között már erdei- és feketefenyvesek is előfordulnak.

A rezervátum magterületén belül semmilyen erdőgazdálkodás nem folyik, a holt faanyag is az erdőben marad. A szeptember végi esőzéseknek köszönhetően az aljnövényzet és az út menti fű olyan kicsattanóan élénkzöld lett, hogy öröm volt nézni: friss tavaszhangulat a fáradt őszi színek, díszletek között.

Erdei hullámzás Szántódra Az erdőrezervátum zöld kereszt jelzésű ösvényén kellemes ereszkedés következik, és hamarosan a Szántódpusztát Ságvárral ös�szekötő, aszfaltburkolatú erdészeti feltáróútra lyukadunk ki. Ez az útszakasz nem tartogat túl sok izgalmat, majd egy kisebb emelkedőt követően felérünk a Kilences-tető kereszteződéséhez, ahonnan egyenesen, egy jelzetlen úton megyünk tovább Szántód irányába. Újabb ereszkedés jön, a szántóföldek és a széles lapályok mögött olykor-olykor feltűnik a Balaton víztükrének keskeny ezüstcsíkja. A község határában két öreg tölgyfa nyújtózik az idővel dacolva az út mentén. Ahogy beérünk Szántódra, a Kossuth parkban árnyas padok várják a túrázót. Az út túlsó vége pedig a szántódi vasútállomáshoz vezet, ahol befejezhetjük a túránkat.

10 km

Ha körtúrát szeretnénk, akkor ez könnyedén megoldható, hiszen Szántódról vagy a

Szántód határában az útról többször is előbukkan a Balaton kékeszöld sávja

vízpartot követő sárga sáv jelzésen, vagy a már megismert Római úton térhetünk vissza a kiindulópontra. Zamárditól Szántódig a táv 9,3 kilométer, amely 3–4 óra alatt kényelmesen

teljesíthető. Minden attól függ, mekkora sebességgel haladunk, illetve mennyit ácsorgunk az egyes panorámapontokon. De ha szép az idő, minek is rohannánk? 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

A novemberi „Vadak a természetben” témánkra beérkezett képek közül számos felvétel örökít meg izgalmas találkozást, szerkesztőségünk zsűrijének pedig végül ezen az igéző tekintetű rókán akadt meg a szeme. Így ebben a hónapban Ambrus Tímeának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Ambrus Tímea: Itt van az ősz, itt van újra „A kép késő ősszel készült, amikor a róka már szép téli bundát öltött. Megjelenése harmóniában volt az őszi erdő vöröses, barnás színeivel. A ravaszdi a hívóhangra kíváncsian érkezett a fák közül, egy rövid ideig nézett felém, majd egy fácán hangjára felfigyelve elindult vadászni.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információ­kat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

December–január: Árnyékvilág (november 12.)

További témáink 2023-ban Február: A havas táj csodája (január 12.)

Március: Fényjáték (február 12.) Április: Hüllők és kétéltűek (március 12.)

Május: Szimmetria a természetben (április 12.)

Június: Tanúhegyek (május 12.)

Kirándulás Fonyód

magaspartjának hullámain W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A somogyi Balaton-part híres panorámájának nyomába eredünk ezen a túrán: a fonyódi tanúhegyeket borító parkerdők ligeteiben sétálunk fel a messzeséget kémlelő kilátókhoz, miközben a reformkori villákat és a romantikus hangulatú sétányokat is felfedezzük. Hiába használták a helyiek a magaspart nyújtotta kilátást, maga a terület sokáig lakatlan volt, mindössze a halászok jártak fel ide a vizet kémlelni a Balatonon rajokban vonuló garda, népi nevén a látott hal becserkészésére. A halászbokor éles szemű tagja, a „hegyen járó” navigálta innen társait a gardák körbekerítésére. A kilátás és a jó levegő a kaposvári megyei tiszti főorvost, Szaplonczay Manót annyira lenyűgözte, hogy tervbe vette: üdülőövezetet fog kialakítani a Várhegy északi oldalában. A 19. századi Bélatelepen a reformkori villák még szellősen, egymástól egészséges távolságban épültek. Ide vonult el alkotni Szinyei Merse Pál is két nyári idényre, és itt örökítette meg a Balaton hangulatait. Panorámákban gazdag sétát ajánlunk a déli part kevés magaslatának egyikén.

Az állomástól a sportpályáig a

o

jelzésen haladunk.

A Sipos-hegyre, majd onnan lefelé a d jelzést követjük.

A kertvárosban a o jelzésen folytatjuk a sétát, amely a Szaplonczay nevét viselő sétányra vezet. Itt áttérünk a f jelzésre, amely a Várhegy oldalába kapaszkodik fel.

A Várhegy csúcsára már a d jelzése visz fel, amelyen utána leereszkedünk a villákhoz.

A o jelzésen sétálunk vissza a kertvároson át a vasútállomásra.

Magasság méterben 225 200 175 150 125 0

1

2

0

3

4

5

5,7 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SIPOS-HEGYI KILÁTÓ

2

A csúcson egy csigalépcsős, kilátóteres telekommunikációs torony áll, ahonnan elképesztő panoráma jutalmazza a látogatókat. A Balaton víztükre felett mindkét irányban messzire ellátunk, és éppen ez a kilátó sajátossága: nem sok másik helyről látni be a tavat szinte teljes hosszában. Szemközt a Badacsony uralja a látványt, de a többi tanúhegy is felsorakozik, keleten pedig a Tihanyi-félsziget is kirajzolódik. Az acéltornyot 1987-ben a Magyar Posta építtette, ezért sokáig csak Postás-kilátóként ismerték a környéken lakók.

3

FONYÓDI KUTYÁS STRAND

4

A vízi rendőrség mögötti szabadstrandon található a kutyás fürdőhely. A hosszan elnyúló, szépen karbantartott, füves területen napos és árnyékos részek váltakoznak. A hagyományos strandlépcső mellett külön rámpa is segíti a kutyák vízbe jutását. A vízparti hullámtörő köveken is kijutnak az ebek, ám ezek elég iszaposak, csúszósak, így figyeljünk kedvencünkre. A fürdőhelyről szintén szemkápráztató panoráma nyílik a szemközti Badacsonyra.

1

BALATONI PROGRAMLEHETŐSÉGEK

A Természetjáró.hu és a Természetjáró app több száz látnivalót és túrát mutat be a Balaton körül, ráadásul az összes strand is megtalálható köztük.

A Balaton vidékére fókuszáló tematikus oldalunkon megtalálhatók a tó környékének legnépszerűbb térségei, így például a Káli-medence, a tanúhegyek vagy a Tihanyi-félsziget legérdekesebb túraútvonalai, de összegyűjtöttük egy-egy csokorba a várromokat és a templomromokat, a rossz idő esetére ajánlott programlehetőségeket, néhány vízitúrát és terepfutást, valamint a természetközeli szálláshelyeket is.

3

2

VÁRHEGYI-KILÁTÓ

A hivatalos nevén „Várhegyi Széplátót” 2012‑ben adták át, tetejéről kivételes panoráma nyílik a Balaton nyugati medencéjére. Az építményt egy Árpád-kori földvár viszonylag ép maradványaira emelték. Fentről látható a Balaton teljes nyugati és középső medencéje, tiszta időben pedig a Tihanyi-félszigeten túl is kémlelhetünk. Déli és keleti irányban a szomszédos Sipos-hegyi kilátó, Fonyódliget, a Nagyberek és a Külső-Somogy teljes területe látható be, míg északra nézve a Balaton-felvidék tanúhegyeit azonosíthatjuk be.

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Fonyód vasútállomás

VÉGPONT:

Fonyód vasútállomás

TÁV:

5,7 km

IDŐTARTAM:

1 óra 50 perc

SZINTEMELKEDÉS:

243 m

SZINTCSÖKKENÉS:

243 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Fonyód kék kútjaiból vagy boltokban

A vasútállomás mellett található mólóról a vízre és a túloldali tanúhegyekre is kitekinthetünk.

TIPP!

A nyári szezonon kívül hétvégén érdemes érkezni, mert a kilátók csak ekkor vannak nyitva.

Tihanyi

hangulatok révtől révig W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Magyarországon nevelkedett tekintet általában a domborzati elemek visszafogott méreteihez, a sík terep felszántott mozaikosságához van szokva. Ezért a Tihanyifélsziget nyugati oldaláról nyíló panorámák a tó látványával és a végtelenséget sugalló, grandiózus méretekkel az alacsony magasság ellenére is felüdülést jelenthetnek. Ez a rendhagyó körtúra pedig a Balaton bűvöletében telik: a tavat egy szokatlan oldaláról, hegyvidéket idéző ösvényekről csodálhatjuk meg.

Az útvonal a beépítetlen, meredeken leszakadó partszakasz és az országban páratlan panoráma mellett a Tihanyi-félsziget belső, geológiai értékekben és látnivalókban bővelkedő részét is bemutatja, hiszen a terep kialakulásának kifejezetten sok kézzelfogható emléke sorakozik a felszínen. Ráadásul nincs még egy hely a szorosan beépített balatoni partokon, ahol a vízzel közvetlenül érintkező erdőben sétálhatnánk, és a Lóczy Lajos nevét viselő tanösvény magasan kígyózó, néhol sziklás csapásáról is olyan távlatok nyílnak meg, amilyeneket az országban máshonnan nem csodálhatunk meg.

A buszmegállótól (a révtől) a o jelzésen indul a túra.

Egy elágazásban jobbra fordulunk a r jelzésre.

Kitérőt teszünk az Átjáró-kúphoz a c jelzésen, majd ennek másik ágán csatlakozunk vissza.

A r jelzésen jobbra fordulunk, majd méterekkel előrébb egyenesen folytatjuk utunkat a f jelzésen a Hármas-hegyi-kúpra (az utolsó pár méter jelzetlen).

Visszafordulunk a f jelzésen, amelyről jobbra térünk a csatlakozó r jelzésre.

A Belső-tó után balra fordulunk a d jelzésen.

Jobbra váltunk a d jelekre, amelyeken az Őrtorony-kilátóhoz kapaszkodunk.

Egy réten balra váltunk a o jelzésre, amelyet egészen a végpontig, a révig követünk.

Magasság méterben 225 200 175 150 125 100 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11,9 km

B

A

L A

T

O 0

500 m

N Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

ARANYHÁZ GEJZIRITKÚP

2

A tihanyi gejziritkúpok legismertebbike hófehér sziklavárként emelkedik az erdő fölé. Tetejéről szép kilátás nyílik a félsziget változatos belső területére, illetve a Balaton-felvidékre. Nevét a rajta megtelepedett sárga zuzmóknak köszönheti. Az összhatás különösen ősszel impozáns: a sárga különböző árnyalataiban, főként aranyszínben pompázó zuzmók valóban különleges gúnyába öltöztetik a díszes kőalakzatot.

A félsziget déli csücskében temérdek hasonló sziklaképződmény sorakozik: a gejziritkúpok a tűzben született tihanyi táj hírmondói.

3

ŐRTORONY-KILÁTÓ

4

A Tihanyi-félsziget centrumára a legteljesebb kilátást nyújtó építmény meglátogatása bármely balatoni nyaralás vagy kirándulás maradandó emléke lehet. Körbenézhetünk a vulkáni félsziget hullámzó terepén, de a Balaton víztükrét is megpillanthatjuk. A vulkanikus eredetű táj egyik azonosított kráterének peremén állunk. Fentről káprázatos a körpanoráma: a Balaton nyugati vége a párába vész. Megjelenik a távolban a Bakony, a déli parton Somogy magaslatai és a Kőröshegyi völgyhíd, a legközelebb pedig Balatonfüred hegyei kéklenek.

1

HÁRMAS-HEGYI KILÁTÓPONT

A szikla tetejéről a Belső-tavat és a fölé települt Tihanyt csodálhatjuk meg háttérben a Balaton tükrével. E helyen is gejziritkúpon járunk.

A vulkanizmus elcsendesülése után mocsaras, vizenyős terület nyújtózott a mai Balaton helyén, a mélyben izzó kőzetek hatására pedig a leszivárgó vizek forró vizes oldatokként törtek a felszínre.

Ez a geológiai környezet száznál több hévforrást éltetett, hirtelen lehűlt vizükből pedig a gejzirit nevű kovaüledék és nagy mennyiségű mész vált ki. E gejziritsziklák a tihanyi táj déli részét tűzdelik.

LÓCZY LAJOS GEJZÍRÖSVÉNYE

A neves geográfusról, a Balaton kutatójáról elnevezett ösvény az ország első olyan turistaútja volt, amelyet egy táj bemutatásának céljából, lényegében tanösvényként létesítettek. Vonalvezetése páratlan, hiszen nagyrészt magasan a Balaton partja fölött, erdős környezetben vezet, számtalan kilátást engedve a tóra, néhol pedig egészen izgalmas sziklaformákat kerülgetve. Végigjárása hosszabb időt vesz igénybe, mint amennyit a nyers adatok sugallnak, hiszen a hullámzó terep és a lebilincselő látvány elnyújtja a gyaloglást.

3

2

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Tihany, rév bejárati út buszmegálló

VÉGPONT:

Tihany, rév bejárati út buszmegálló

TÁV:

11,9 km

IDŐTARTAM:

4 óra

SZINTEMELKEDÉS:

288 m

SZINTCSÖKKENÉS:

288 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

útközben nincs

A túrát el lehet érni a Balaton déli partján futó vasútvonal felől is; ebben az esetben a komp szállít a kezdőpontra.

TIPP!

Ha a vegetációs időszakon kívül érkezünk, folyamatosan látjuk a Balatont az ágak közt.

4