Turista Magazin 2022 október

TELEKES-VÖLGY

AHOL AZ ÖRDÖG BESZIPPANTOTTA A PATAKOT TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

ZSÓFIA-KILÁTÓ

A KILÁTÓK KIRÁLYNŐJE

2022. OKTÓBER › ÁRA: 895 Ft

2022. OKTÓBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

BUDAPEST–BALATON-BRINGAÚT I.

TEKERÉS A HULLÁMVASÚTON SOMLÓ

EGY PÁRATLAN TANÚHEGY FELFEDEZÉSE KAZINCBARCIKA

A SZÍNES VÁROS SZENDRŐ

A VÁNDORLÓ VÁRAK FÖLDJÉN

ERDŐREZERVÁTUMOK

MI MINDENT ADNAK NEKÜNK AZ ERDŐK?

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I

I I

E L Ő S Z Ó Ismeretlen terepek, ismeretlen ismerősök

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Fontos feladatunk, hogy kevésbé ismert terepeket ajánljunk az Olvasónak, októberi lapszámunkba pedig igazi meglepetéseket sikerült becsempésznünk. Régi tervünk volt, hogy megmutassuk, mennyire egyedi városi élményt nyújt Kazincbarcika (Városi Séta). Októberi tematikánkba nagyon passzolt egy vadregényes szurdok is, és a Telekes-völgyre esett a választásunk (Rejtett Kincseink), ahol, ha az ördöggel nem is, de egy országosan egyedülálló geomorfológiai képződménnyel találkozhatunk. S ha már ott jártunk, akkor engedtük, hogy Szendrő is meglepjen bennünket (História), hiszen ebben a kisvárosban legalább három vár állt a történelem során. A számunkra ismeretlen terepek után ismeretlen ismerősként tekintettünk a Budapest–Balaton-bringaút első, a Velencei-tóig tartó szakaszára (Két Keréken), és bizony nem csalódtunk, sok kevésbé ismert látnivalót találtunk itt is. Ennek szellemében meséljük el a kilátók királynőjének is nevezett, most megújult Zsófia-kilátó történetét (Messzelátó), amely egészen a múlt század közepéig Lillafüred egyik meghatározó látványeleme volt.

Az ország másik felében a Somló tanúhegyét járjuk körbe egy kiváló túratematika mentén (Jelvényvadász), s cikkünkből kiderül, hogy a Kisalföld síkjából magányosan kiemelkedő hegy legalább annyit tud, mint a „Magyar-tenger” partján sorakozó társai. Ha ősz, akkor erdő: Top 10 rovatunkban tíz különleges és látogatható erdőrezervátumot mutatunk be, valamint tíznél több különleges ökoszisztéma-szolgáltatást, amelyeket az erdők, különösen a természetes vagy az ahhoz közel álló erdők nyújtanak. Fontos téma a jövőre nézve.

Címlapfotó: Gulyás Attila: Csendélet a Kékes Erdőrezervátumban Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Csontos Csilla vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Mártonné Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dénes Andrea (Gasztro), Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

Tartalom 5

MTSZ HÍRADÓ

8

HÍREK

10

TUDTAD-E?

12

VÁROSI SÉTA

Kazincbarcika, a színes város

24

METEO

Ki szelet vet, vihart arat

26

KÉT KERÉKEN

26

A Budapest–Balaton-bringaút a fővárostól a Velencei-tóig

38

TERMÉSZETJÁRÓKNAK KÉSZÜLT

40

Négy évszakos pihenő a Tokaji-hegységben

40

HISTÓRIA

Szendrő – A vándorló várak városában

48

GASZTRO

Készüljünk a télre!

52

REJTETT KINCSEINK

Telekes-völgy – Ahol az ördög beszippantotta a patakot

60

MESSZELÁTÓ

Átadták a kilátók királynőjét

64

JELVÉNYVADÁSZ

52 76

Somló – Egy páratlan tanúhegy felfedezése

74

ZÖLDHULLÁM

Süngomba – Gyógyhatás bizarr köntösben

76

TOP 10

Tíz különleges és látogatható erdőrezervátum Magyarországon

87

4

12

TÚRAKÁRTYA

Vasverő hámorok egykor és ma A Tokaji-hegység legjava |

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

64

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Turistautak és tematikus utak útvesztőjében A rutinosabb természetjáróknak nem újdonság, hogy az elmúlt években egyre több tematikus útvonallal – például tanösvényekkel és zarándokutakkal – lehet találkozni az erdőben, ám egy kezdő kiránduló valószínűleg nehezebben értelmezi az egyre szaporodó „egzotikus” jelzéseket. Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatója segít eligazodni a turistautak, tematikus utak és sportcélú utak útvesztőjében.

Fotó: Gulyás Attila

Mi a különbség a jelzett turistautak és a teturistautak jól meghatározható logikai elvek matikus utak, például a tanösvények között? alapján kapcsolódnak (színek és jelképek) Stramszky Judit: Egy kicsit messziről foegymáshoz, így rendezve a gyalogos-alapgom kezdeni, de ez fontos lesz a különbséinfrastruktúrát egy hálózattá. A közúthálógek megértéséhez. Magyarországon a jelzett zathoz tudnám hasonlítani, ahol vannak auutak múltja egészen a 19. század második fetópályák, főutak, alsóbb rendű utak, amelyek léig nyúlik vissza. Számuk az elmúlt évtizekapcsolódnak egymáshoz, illetve egy nagy Stramszky Judit, dek alatt fokozatosan nőtt, ma pedig már ott a Magyar Természetjáró országos infrastruktúrát alkotnak. A hasonSzövetség szakmai tartunk, hogy több mint 20 000 kilométerlóan létrejött turistaút-hálózat alapvető célja igazgatója nyi, különböző jelzésekkel ellátott út, illetve pedig az, hogy biztonságos keretek és turistaFotó: Pálvölgyi Krisztina útvonal található hazánkban. Ezek között a fontossági szempontok mentén elérhetővé és jelzett utak és útvonalak között egyedül a turistautak bejárhatóvá tegye egy adott terület látnivalóit, természeti hálózatának van az 1930-as évekre visszanyúló, egysé- szépségeit azok számára is, akik a vidéket nem ismerik. ges jelzésrendszere és ez alapján felépülő hálózata. Ezt nevezzük mi a természetjárók alap-infrastruktúrájának.

A turistautak kialakításának és karbantartásának feladataival a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) – valamint elődje, a Magyar Turista Szövetség – szakemberei és szervezetei foglalkoznak a kezdetektől. A magyarországi turistautak jelzéseinek rendszere napjainkban is az 1930-as években bevezetett jelzésrendszeren alapul.

A turistautak jelzései minden esetben két irányból és megfelelő gyakorisággal kerülnek elhelyezésre, 11 különféle szabványosított jelképet és mindössze 4, szintén szabványosított színt használva. Az egyes kijelölt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

5

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i És most kanyarodnék vissza a kérdés megválaszolásához, ugyanis a fentebb leírt turistautakon kívül számos más, tematikus és sportcélú útvonal létezik hazánkban, különböző módokon jelezve (a nem gyalogtúrázók számára kijelölt, jelzett utakat nevezzük sportcélú utaknak, ilyen például a kerékpár-, a lovagló- vagy éppen sítúrautak is). A tematikus utak egy jelentős része pedig tanösvény. Az ilyen típusú útvonalak mindegyikére igazak az alábbiak. ● Saját tematikája van, amelyre épül, illetve amely alapján kijelölődik a tanösvény útvonala (a turistautaknak nincsen tematikája, elsődleges céljuk a természeti és épített látnivalók összekötése, elérhetővé tétele a gyalogtúrázók számára). ● Egyedi útvonalak, nem vagy ritkán kapcsolódnak egymáshoz, illetve a turistaút-hálózathoz (a turistautak mindig a korábban említett hálózati logika alapján kapcsolódnak). ● Nem mindegyik útvonal jelzett minkét irányból, a legtöbbjük csak egy irányban bejárható (a turistautaknál alapvető követelmény a mindkét irányból történő követhetőség, bejárhatóság). ● A jelzések alapjának mérete, színe és alakja is változó lehet (a turistautak esetén kizárólag 10 × 12 centiméteres, fehér színű, fekvő téglalap használható). ● A jelzéshez használt színek változatosak (a turistautak esetén kizárólag 4 szín használható). ● A jelzésben a jelképek használata változatos: a tanösvények egy részénél ez a T betű, másik részüknél bármilyen egyedi piktogram (a turistautaknál kizárólag 11 jelkép alkalmazható). ● Van olyan útvonal, amely nem jelzett, hanem kizárólag táblázott (minden turistaút alapvetően jelzéssel jelzett, az utak mentén lévő táblák további információval szolgálnak).

Kezd tisztázódni a dolog, de kik és miként hozhatnak létre jelzett utakat, útvonalakat a természetben?

Stramszky Judit: Szövetségünk kiemelt célja, hogy a korábban bemutatott turistaút-hálózat, amely európai szinten is egyedi örökségünk, évtizedek óta rendezetlen hazai helyzetét egy szabályozottabb irányba vezes6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

se. Ezalatt azt értem, hogy miközben van egy közel 100 éves hálózatunk, a mai napig hiányos a jogi környezete. Nincsen pontosan meghatározva, hogy ki és hogyan hozhat létre, módosíthat vagy szüntethet meg turistautat, illetve hogy kinek a feladata az utak karbantartása. Annyi biztos, hogy a terület tulajdonosának a hozzájárulása szükséges, illetve védett természeti területen a „zöldhatóság” engedélye is. A megörökölt hálózatra értékként tekintve, szövetségünk erkölcsi és szakmai felelősségének tekinti a helyzet megnyugtató rendezését. Számunkra közérdek és alapvető szükséglet, hogy a turistautak helyzete stabillá váljon.

Ezen az úton egy fontos lépés volt, hogy 2020. január 1-jétől a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016.

(XII. 2.) kormányrendelet 12. § (7) bekezdése a Magyar Természetjáró Szövetséget jelöli ki az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti turistaút-nyilvántartás vezetésére.

Jelenleg a nyilvántartás vezetésének teljes körű kialakításán dolgozunk, plusz azon is, hogy a nyilvántartott hálózat jelenlegi és jövőbeli karbantartását hosszú távon országosan tudjuk biztosítani. Mérlegelve a megoldandó feladat nagyságát, figyelembe véve erőforrásainkat is, úgy döntöttünk, hogy elsőként és mindenekelőtt a turistautak helyzetét, azaz a természetjárás alapinfrastruktúráját igyekszünk rendezni. Ez van most a szakmai munkánk fókuszában.

Ez azt jelenti, hogy az MTSZ nem foglalkozik a tanösvényekkel és az egyéb tematikus utakkal?

Stramszky Judit: A szövetség jelenleg nem tud foglalkozni a tanösvények, illetve az egyéb tematikus, valamint sportcélú utak kijelölésével, illetőleg karbantartásával.

Fontos azonban kiemelni, hogy hiszünk az egyeztetésekben, a különböző szakmai szempontok meghallgatásában és a konszenzusos megegyezésekben, ezért mindenkivel, aki tematikus vagy sportcélú utat szeretne létrehozni és fenntartani, keressük a kapcsolódás lehetőségét. És ezt kérjük a többi szereplőtől is. Akárhogy nézem, a legkiterjedtebb hálózatot működtetjük, mindezt közel 100 éve, van „némi” tapasztalatunk. A természetben is számos esetben fonódnak a tematikus utak a turistautakkal, és a lényeg, hogy a túrázók számára az áttekinthetőség és a követhetőség megmaradjon. Nagyon

Fotó: Farkas István

Stramszky Judit: Igen, mindkét esetben ez a teendő.

Ha valaki ezekkel a jelzésekkel találkozik, akkor biztosan tudhatja, hogy turistaúton halad, és ha itt tapasztal problémát, akkor forduljon hozzánk a turistaut@ termeszetjaro.hu címen.

nem mindegy, hogy ebbe a rendszerbe hogyan épül be egy új tematikus vagy sportcélú útvonal. Még egy lényeges szempontot említenék: az ország területéhez mérten nagyon sok jelzett utunk van, ebben Európában biztos dobogósak vagyunk. Ezért sem támogatjuk – csak rendkívül indokolt esetben – új utak létrehozását, ráadásul a meglévők karbantartása is bőven túlmutat az aktuális erőforrásainkon.

Egyelőre az alaphálózat szabályozottabb környezetén, valamint fenntartásán dolgozunk. Ez sem kevés, ha azt mondom, hogy ez mintegy 17 000 kilométernyi turistautat jelent. Sajnos az is tény, hogy a tanösvények létesítése abszolút „elburjánzott” az országban, szinte nincs olyan pályázati felhívás, ahol ne szerepelne támogatható tevékenységként egy-egy ilyen tematikus útvonal létrehozása. Eközben senki sem koordinálja, fogja össze őket, illetve sem a létrehozásuk, sem a fenntartásuk nincsen egyértelműen szabályozva. Tapasztalataink szerint igen jelentős azon útvonalak száma, amelyek komoly felújítást igényelnének. És a felújítás a tanösvényeknél nemcsak az útvonal átjárhatóságát és követhetőségét érinti, hanem az ismeretátadást segítő táblákat, eszközöket is. Legjobb kezekben egyébként a nemzetiparkigazgatóságok és az állami erdőgazdaságok által létrehozott létesítmények vannak.

A fentiekből az következik tehát, ha egy régebbi, elhanyagolt állapotban lévő tanösvényt látunk, hogy annak a létrehozóját kell „felkutatni”, majd és jelezni a hibát, viszont ha egy szabványos jelzésű turistaútnál látunk valamilyen problémát, akkor az MTSZ az illetékes.

Miként zajlik a jelzett turistautak felmérése, nyilvántartásba vétele és karbantartása?

Stramszky Judit: A turistaút-nyilvántartás alapját az MTSZ saját felméréseiből származó adatok képezik.

Felmérőink hozzák be és biztosítják az alapadatokat a nyilvántartáshoz, amely a jövőbeni szabályozás egyik alapja lehet, illetve az utakhoz kapcsolódó feladatainkhoz is rengeteg információt biztosít. A terepen egységes és nagy pontosságot biztosító geodéziai műszerekkel dolgozunk, valamint egységes felmérési módszertant alkalmazunk. Erre nézve minőségbiztosítási céllal felülvizsgálatot kezdeményeztünk a Lechner Tudásközpontnál.

A turistautak nyomvonal-meghatározási technológiájára, az alkalmazott mérőeszközökre és mérési módszerekre nézve a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. földmérő szakemberei a tavalyi év folyamán megbízhatósági vizsgálatokat végeztek 9 különböző szakaszon, eltérő domborzati viszonyok között. Ezt követően a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 27. § (2) bekezdés t) pontja alapján szakértői véleményként megfelelőségi tanúsítványt állítottak ki szövetségünk részére. Ebben 1,84 méteres megbízhatóságot igazoltak 100%-os mintára vetítve az MTSZ felméréséből származó nyilvántartásba vett turistautak tekintetében.

Azaz a felmérésünkből származó adataink térinformatikai alapú nyilvántartásra alkalmas minősítést kaptak.

Szövetségünknek több mint hat éve van egy pályázati rendszere a turistautak karbantartására, amelynek keretei között évenként 1600–2000 kilométernyi útvonalon végzünk jelzésfestést. Ehhez gyakorlatilag bárki csatlakozhat, egyedüli elvárásunk, hogy képzett jelzésfestő szakember irányítsa a felújítást. Az eddig elvégzett munkák az MTSZ térinformatikai térképes portálján követhetők nyomon, akár évenkénti bontásban is.  A QR-kód beszkennelésével te is böngészheted a térképet.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

7

hírek Új rovarfajt fedeztek fel Magyarországon

Forrás: Magyar Földrajzi Társaság

Fotó: Keresztes Gábor / izeltlabuak.hu CC BY 4.0

Ki gondolná, hogy nem valahol az őserdő mélyén, hanem itt, Európa közepén is lehet manapság új rovarfajt leírni? A bogárra Szénási Valentin, a Duna– Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa talált rá, ráadásul nem valami eldugott hegyvidéki völgyben, hanem Esztergom közelében. Az új faj a rövid­ ormányú zsuzsóka nevet kapta, latin neve pedig a felfedező Gyöngyi nevű feleségének tiszteletére Curculio gyongyiae lett. Az ormányosbogár-félék családjába világszerte több tízezer faj tartozik, a zsuzsókák (Curcilio) neme 400 körüli fajt számlál, itthon eddig 10 fajukat ismerték. Az újonnan leírt faj testhossza 6-7 milliméter, amelyhez az ormánya további 2,5 millimétert tesz hozzá.

Október 8. – Kéktúrázás Napja a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében

Húszperces, frappáns és lényegre törő kisfilmben mutatja be az idén 150 éves Magyar Földrajzi Társaság, hogy mit jelentett egykor és mit jelent ma a geográfia. Többek között megtudhatjuk, hogy Cholnoky Jenő korának valóságos influenszere volt, aki a mai Uránia Nemzeti Filmszínházban akkoriban működő tudományos színház egyik sztárjaként telt házas előadásokat tartott.

Kiderül a filmből továbbá az is, hogy melyik hazai hírességünk végzett földrajz szakon, na és persze a legfontosabb, hogy miért is lenne jó, ha ma többen rendelkeznének azzal a bizonyos komplex földrajzos látásmóddal.

A QR-kódot beszkennelve te is megnézheted a filmet.

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Földrajz az egész világ

Már csak néhány nap, és október 8-án reggel megmozdul az ország a kék turistajelzés mentén. A kéktúrák teljesítésével estére bezárul az Országos Kékkör a terepen és a honlapon található online térképen is. 143 helyszín, 143 túra, 143 vezetett túracsoport GPS-követővel. Nemcsak a hegyvidékek, de a Dél-Dunántúl és az Alföld kevésbé ismert tájait is érdemes közösen bebarangolni egy csodás őszi napon! Madármegfigyelés, gesztenyefesztivál, szerkesztőségi túra, történelmi emlékek – a gyalogláson kívül is számtalan érdekességet tartogat a Kéktúrázás Napja!

Október 6-án éjfélig még lehet regisztrálni ingyenesen a www.kekturazasnapja.kektura.hu -n.

Tudtad-e?

Fotó: Adobe Stock

…hogy hazánkban a gombák és a zuzmók között is vannak védettek?

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló rendelet értelmében jelenleg 58 gombafaj és 17 zuzmófaj élvez kiemelt oltalmat Magyarországon. Természetvédelmi értékük 5000, illetve 10 000 Ft a veszélyeztetettségük mértékének függvényében. Az egy példányra vonatkozó – pénzben kifejezett – értékek gombáknál a termőtestre, zuzmóknál a teleptestre vonatkoznak.

Az egyik legbizarrabb megjelenésű védett gombánkkal épp a Zöldhullám rovatban foglalkozunk.

Fotó: Adobe Stock

…miért nem valódi termés a csipkebogyó?

Valódi termésről akkor beszélünk, ha a termés kialakításában kizárólag a termő vesz részt. Áltermés esetében a termés kialakításában a termőn kívül más virágrész (pl. vacok, csészelevél) is részt vesz. A C-vitaminban rendkívül gazdag csipkebogyó nem más, mint a gyepűrózsa (Rosa canina) éretten 1,5–3 cm hosszú, skarlátpiros színű áltermése, amelyben a csontszínű, kemény aszmagok (ezek maguk a termések) csoportját az elhúsosodó vacok veszi körbe kehelyszerűen.

Az apró aszmagokat szúrós szőrök borítják. Ha többet szeretnél megtudni a csipkebogyó felhasználási lehetőségeiről, olvasd el Gasztro rovatunkat is!

…ki volt Lillafüred névadója?

A Bükk emblematikus, festői környezetben, a Szinva és a Garadna összefolyásánál fekvő települése Vay Erzsébet bárónőről kapta a nevét, aki báró Vay Béla (Borsod vármegye főispánja) és gróf Teleki Zsófia egyik lánya volt. A baronesse Alsózsolcán és Budapesten tanult, rajongott a zenéért, kiválóan zongorázott, rengeteget olvasott, tehetsége a festészetben is megmutatkozott, nem utolsósorban pedig szépségéről is volt ismert.

Arra a kérdésre, hogy miként lett Lilla az Erzsébetből, nem egyszerű választ adni, hiszen csak annyit tudunk, hogy Erzsébetet Lillának becézték gyermekkora óta.

Hogy ezt Csokonai Vitéz Mihály múzsájának tiszteletére (egyes források szerint Erzsébet dédnagyapja, Vay Miklós kezdte el a família Erzsébet nevű tagjait Lillának hívni), netán a szemszínéért tették (Erzsébet unokájának beszámolója szerint nagymamáját sötétkék

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

színű szemei miatt kezdték el Lillának – avagy „Lilának” – becézni a szülei), talán sosem fogjuk megtudni. Arról, hogy mit neveztek el Vay Erzsébet édesanyjáról, a Messzelátó rovatunkból tudhatsz meg többet.

…miről nevezetes a Damasa-szakadék?

Fotó: Adobe Stock

TUDTAD,

A Bükk-vidék részét képező Upponyi-hegységben a lenyűgöző látványt nyújtó Upponyi-szoros mellett szintén egyedülálló a – valószínűleg 18–19. századi földrengések kiváltotta – többszörös (tömbös) lejtőcsuszamlások által létrehozott, vadregényes hangulatú Damasa-szakadék. Az egymásra dőlő, andezitagglomerátum alkotta sziklatömbök alatt hazánk egyik leghosszabb álbarlangrendszere húzódik. A járatrendszer egyes ágai az idők folyamán lezáródtak, illetve azokból újak is nyíltak. Érdemes felfedezni hazánk e különleges geológiai értékét, amennyiben pedig tovább szeretnénk színesíteni programunkat, látogassunk el a közeli Kazincbarcikára is, amelynek felfedezéséhez Városi Séta rovatunkban adunk tippeket.

…milyen mértékegységekben szokás megadni a tűzifa térfogatát?

Bölcs ember nem tömegre (mázsára), hanem térfogatra vásárol tűzifát, hiszen annak tömege igen tág határok között mozoghat a fa nedvességtartalmának függvényében, vásárlásnál vagy a kiszállításnál pedig nem tudjuk megállapítani, hogy mennyi vizet veszünk a fával együtt. Egy köbméter tűzifa az 1 méter élhosszúságú tömör fakocka térfogata, ilyennel azonban nem fogunk találkozni, mert a tűzifa rendszerint méteres vagy úgynevezett konyhakész, azaz hasított, darabolt formában kerül forgalomba. Méteres tűzifa esetén 1 űrméter az 1 méter hosszú, 1 méter széles, 1 magas, vastag tűzifából álló sarang „térfogata”, amely valójában 0,57 köbméter fának felel meg, 1 erdei köbméter pedig az 1 méter hosszú, 1 méter széles és 1,7 méter magas, szintén vastag tűzifa alkotta sarang „térfogata”, amely 1 köbméter fának felel meg. (Vékony tűzifából jóval nagyobb „térfogatú” sarang ad ki 1 köbmétert.)

Konyhakész tűzifa esetén 1 szórt űrméternyi – általában 1 méter hosszú, 1 méter széles, 1 méter magas kalodába helyezett – fa térfogata 0,5 köbméter, 1 rakott űrméter térfogata pedig 0,7 köbméter. Hálós csomagolású konyhakész tűzifa esetén az 1,2 méter átmérőjű, 1,8 méter magas henger „térfogata” felel meg 1 köbméter tűzifának. Ha erdőpárti vagy, olvasd el a Top 10 rovatunkat is!

Írta: Nagy Loránd István

Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

városi séta

Kazincbarcika, a színes város 12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Pálvölgyi Krisztina

Messziről nézve a szürke, kockaházakkal telerakott, szocialista iparváros mintaképe elevenedik meg sokunkban. Közelről nézve: Kolorcity, a fák városa, a szobrok városa, egy élő skanzen, egy élhető város.

Barcika, ahogy sokan nevezik, ráadásul nemcsak egy teljesen unikális városi élményt nyújt, hanem egyben számos elsőrangú túracélpont közelében fekszik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

városi séta mai Kazincbarcika két ősi település, Sajókazinc és Barcika ös�szeolvadásával jött létre 1947-ben.

Hogy a környék régóta lakott, arra számos bizonyíték létezik: Felső-Barcika református templomának felújításakor egy 12. századi ablakot találtak, amely egy körtemplom része volt. A városi kórház építésekor több ezer éves leletanyag került elő, illetve lett sajnos a gyors urbanizáció áldozata. A település határában pár évtizede az ország eddig ismert legrégebbi (Árpád-kori) vasolvasztóját ásták ki a föld alól. Sajókazinc református templomának helyén már évszázadok óta áll istenháza, amely jóval később arról lett nevezetes, hogy itt keresztelték meg Galambos Benjámint, akit ma Egressy Béniként ismerünk. A református melletti katolikus templom viszont jóval később, 1910-ben épült, a herbolyai bányászok szorgalmazására.

A

A sajókazinci templomok előtti Eötvös téren egy pontba sűrűsödik a „Barcika-kép”, főleg akkor, ha egy olyan lelkes lokálpatrióta, mint a helytörténész Kismarton Zsolt, a Barcikai Históriás Helytörténeti Alapítvány kuratóriumi tagja festi azt meg. Egyik oldalon Sajókazinc kedves falusi házai, a másikon az 1986-ban épült körpanel blokkjai, fantasztikus

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Egy „átlagos” játszótér (Eötvös tér): Barcikán akár játszótérfelfedező túrákat is szervezhetünk

A 12. századi ablakot rejtő református templom (balra) és egy régi lakóház (jobbra) FelsőBarcikán

játszótérrel a középen, a tér fölött pedig sült tészta illata lebeg a közeli cukrászüzemnek köszönhetően. És a legfurcsább, hogy a gyár nem látszik, pedig alig egy kilométerre van ide légvonalban, de egy markáns hegyvonulat teljesen lezárja a képet. Ha nem tudnám, hogy a Megy a gőzös című filmhez készült médiahack volt csupán a barcikai ősanya legendája, esküszöm, elhinném… Azt viszont innen üzenem a város vezetőinek, hogy Kazincbarcika bőven megérne pár, mostanában amúgy is divatos városi sétát, főleg akkor, ha a vezető személye is adott (Európa falfestményeiről talán leghíresebb helyén, Gdańsk Zaspa negyedének panelépületei között lelkes önkéntesek kalauzolják el a díszletek mögé pillantani vágyó látogatókat).

Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

Kazincbarcika, a véletlen városa Köztudott, hogy a Sajó völgye szénbányászata miatt lett az ország egyik nehézipari fellegvára. A Tardona-patak mellett található, a város részét képező Herbolyán 1894-ben nyitották meg az első szénbányát. Aztán beindult az ipar. „Nemsokára 50-60 barnaszénbánya működött a város tágabb környékén, köztük az ország egyik leghosszabb bányajárata, a Terv-táró. A bányászat fénykorára azonban ma már csak pár kolóniaépület és az 1922-ből származó egykori kultúrház emlékeztet, no és az idők viharait álló bolt, ahol sört mindig lehetett kapni” – meséli Zsolt érezhető nosztalgiával a hangjában az 1955 és 1957 között működött külszíni bánya helyén található tavaknál. Kazincbarcikán üzemelt hazánk legnagyobb szénosztályozó állomása, Lyukóbányáról például kötélpályán érkezett a szén. Ezért aztán az sem különleges, hogy a meddőből egész hegyeket hordtak össze a herbolyai tavak felett (amelyek mára beerdősültek).

Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Herbolya 1960‑ban (balra) és a Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem) 1955-ben (jobbra)

Herbolyán ma már a csend honol, kevesen tudják, hogy a tó feletti „hegy” igazából egy meddőhányó

Sajókazinc és Barcika határában az új város, kiderült, hogy az itteni szén nem kokszolható, a műtrágyagyártás ezáltal nincs megalapozva.

Ezért aztán 1963-ban az akkori Leninvárosból hozták a gázt, ahogy azóta is vezetéken érkezik”. De mindez persze a tévedhetetlen államszocializmusban nem okozott gondot, simán felépült az ország egyik legnagyobb vegyipari központja, a mai BorsodChem, amelynek létesítményrengetegéről kilométereken át le sem tudjuk venni a szemünket Sajószentpétertől Kazincbarcika felé utazva. A vegyipar azóta is dübörög, a BorsodChem ma is az ország egyik meghatározó iparvállalata. „Itt fejlesztették ki vagy gyártották hazánkban először a pétisót, a folpakot és a műanyag ablakot” – sorolja Zsolt a helytörténet egyedi relikviáit.

Aztán jött a város létrejöttét és életét a mai napig meghatározó nagy elképzelés: a Sajó révén van víz, van kokszolható szén, legyen hát itt egy óriási műtrágyagyár. Talán nem árt feleleveníteni: a bányászott szén egy ritka fajtájából a levegő kizárásával és hevítéssel kivonják a gázokat, s a visszamaradó, tiszta szenet nevezik koksznak, amelyet nagy hőfejlesztő képessége miatt a fémkohászatban használnak, a kinyert gázok pedig a vegyipart támogatják. Igen ám, de „miközben nagy erőkkel épülni kezdett

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

városi séta

Kazincbarcika, az élhető skanzen A város híres képzőművészéről elnevezett Mezey István Művészeti Központ ikonikus épülete előtt állunk Zsolttal, innen fedezzük fel a szocializmusban épült Újvárost. 1954‑ben egyébként ebben az épületben alakult meg a városi tanács (Berente hozzácsatolásával ekkor emelték városi rangra a települést).

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Kazincbarcika belvárosában sétálva szembetűnő, hogy érdemes volna újragondolni a korszak építészetéről alkotott esetlegesen teljesen negatív véleményünket. A zömében felújított Sztálin-barokk házak között persze óhatatlanul szembejön a retró hangulat, de hát Barcika kiemelt város volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy City Grill Budapesten kívül

A főutca (Egressy Béni út) egy jellegzetes szakasza (lent) és a Kolorcity pár szimbóluma (fent)

csak itt működött az országban. Meg az, ami láthatatlan: egészen az 1970-es évekig minden ház alatt légópince is épült, ezért a város tele van lezárt bunkerekkel is.

A forgalomcsillapított főutcán egyik hangulatos teresedés nyílik a másikból, mindenhol egy látványos, terebélyes fa (még gyümölcsfákat is láthatunk) és egy szobor található a városképileg védett épületek előtt. Magyarországon a helyi lakosok számához viszonyítva itt van a legtöbb – zömében egyáltalán nem szocreál – köztéri szobor és műalkotás. Tényleg olyan, mint az 1950-es évek városi ideáljában sétálni, a szocreál túlontúl sematikus, a hatalmat kiszolgálni vágyó dogmatikussága nélkül.

Kazincbarcikát nyugodtan hívhatnánk a fák vagy éppen a köztéri szobrok városának is.

Nem véletlen tehát, hogy a város a dinamikus és természeti környezettel, zöldfelületekkel való harmonikus fejlődése kapcsán 1982-ben Hild János-díjban részesült. Feltűnőek a belváros rendezett épületein látható különleges ablakkeretek és erkélydíszek is (ez utóbbiak, ha halványan is, de a proletárforradalom eszméjét hirdetik). Ám hívhatjuk nyugodtan a játszóterek városának is: nagyon sok és nagyon menő játszótér található Kazincbarcikán, köztük a Völgy Park interaktív játékokat is tartalmazó, minden korosztályt megcélzó óriási létesítménye közvetlenül a Mezey István Művészeti Központ mellett.

A hagyományt feldolgozó szocreál és a szocialista modernizmus A szocialista realizmus alapvetően nem egy stílusirányzat, hanem a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló, a szocializmus (kommunizmus) építésének ideologikus ábrázolását célul tűző alkotó módszer, amely az 1950-es években nagyon gyorsan dogmatikus, a diktatúra érdekeit szolgáló irányzattá silányult, így kapta pejoratív szocreál megnevezését is. A történelmi kor ikonikus alakjainak, a munkásosztály tagjainak heroikus munkáját dicsőítette realista módon. Így szaporodtak el az egész országban a munkások, a parasztok, a dolgozó nők, a szovjet katonák és a forradalmárok alakjai szobrokban, domborműveken megtestesülve, avagy éppen festményeken. A szocializmus épületei sok helyütt meghatározzák a településképet, és a mai napig heves viták tárgyát képezik. Igaz, meglehetősen ambivalens módon: leginkább akkor, amikor demonstratív jelleggel történelmi épületek mellé kerültek, illetve egyes épülettípusok, jellegzetesen a panelépületek verik ki a biztosítékot. Furcsa módon az 1950-es években épült téglaépületeket, az úgynevezett Sztálin-barokkot jóval kevesebb kritika éri. A megnevezés onnan származik, hogy Sztálin Nagy Péter cárt tartotta egyik előképének, ezért a szocialista realizmus mintája Szentpétervár lett, a barokk építészet stílusjegyei pedig megjelentek az akkoriban épült szovjet házakon. Érdekes dolog ez amúgy. A magyar kommunisták forradalmi hevületük előképét a reformkorban találták meg, így a magyar szocreál építészetben a klas�szicizmus formakincse köszön vissza, a krakkói Nowa Huta épületein a reneszánsz stílushegyei, míg Szlovákia szocreál épületein a szepességi városoknak sgraffitókkal és faragott kőoromzattal díszített polgárházai.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

városi séta

Somogyi József Anyaság című szobra (lent) és szobor­ áthallások a Villámvölgy játszótéren (fent)

A múlt és a jelen találkozása Kazincbarcika belvárosában

A Villámvölgy játszótér látványa annyira váratlan, hogy le is ülünk egy kávéra a művészeti központ teraszán. Csodálkozásunkra egyből reflektál Zsolt: „Ligetes várost képzeltek el a tervezők, akik között sok olyan építész is volt, akik nem feltétlenül a szocreál szellemében alkottak.

Barcika védett település volt, nem akárki jöhetett ide lakni, s talán ezért is kerültek előtérbe a minőségi szempontok, annak ellenére, hogy állandó lakhatási problémával küzdött a település.” A gyártól direkt odébb tervezett, szántóföldből kinőtt város lakossága 3000 főről gyorsan 20 ezer főre ugrott (a rendszerváltás előtt lakták legtöbben, mintegy 42 ezren a várost, a lakosság száma ma körülbelül 25 ezer), s volt idő, amikor a gyárban 5500 ember dolgozott (ma megközelítőleg ezer fő). „Akárhogyan nézzük, amit itt próbáltak megvalósítani, kilógott az 1950-es évek gondolkodásából, s talán ennek meg persze az elmúlt évek fejlődésének a lenyomata az, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyan Tiszaújváros ingatlanárai a legmagasabbak, de második helyen Kazincbarcika Miskolccal van versenyben.”

Kazincbarcika úgynevezett szomszédsági egységenként épült fel, ahol a koncepció az volt, hogy minden egyes „kerületben” minden alapszolgáltatás elérhető legyen. Nyolc egységből állt a korabeli város, a házak Tatabánya épüle-

Fotó: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

teiről lettek mintázva, és betűjeleket kaptak az ábécé szerint. „Tévhit az, hogy az egész várost hadifoglyok építették fel, de az A és B épületet valóban az 1951 és 1953 között itt működött hadifogolytábor elsősorban német származású foglyai emelték, ahogy a gyár alapjait is” – említi Zsolt a város történetének sötétebb epizódját.

Talán az 1950-es évek hagyományaira is alapozva Kazincbarcika később egyfajta építészeti kísérlet terep lett. Az ismert, hogy a második világháborút követő iparosítás történelmi léptékkel is hatalmas méretű társadalmi változásokat indított be, a városokba özönlő tömegek lakhatási igényeinek kiszolgálására pedig az

A Völgy Park hazánk első, interaktív elemeket is tartalmazó játszótere

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

városi séta

egyébként Nyugat-Európában akkor már régóta ismert házgyári technológia alkalmazása jelentette a leghatékonyabb választ az egész szocialista blokkban. Kazincbarcikán egyébként annyira nagy volt a lakásigény akkoriban, hogy a városközpont csak később épült meg.

De a panelek elterjedése előtt, a hagyományos építési technológiával épített szocreál lakóépületek után több kísérlet is zajlott előregyártott elemekkel. Kazincbarcikán használták a körülbelül négytéglányi – kohósalakból készült – középblokkot, az eredetileg külföldi nagyblokk-technológia pedig hazánkban itt honosodott meg először (hozzávetőleg 8 tégla nagyságú könnyűbeton elem). Sőt kertes házakat és iskolát is itt építettek először panelből az országban.

Barcika élhetőnek tűnő belvárosa tényleg an�nyira meglepő, hogy bőven megér egy városi sétát, amelyhez egyébként a szocializmus 20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Szüret című szoborkút a belvárosban

korszakának első nagy városmonográfiáját is felhasználhatjuk. S az élhető város képéhez az is mindenképpen hozzátartozik, hogy a fenséges Bükköt a buszállomásról induló jelzéseken közvetlenül bevehetjük, de karnyúj-

tásnyira találjuk az ország legjobb túraterepeit is: az Upponyi-hegységet, az Aggteleki-karsztot, a Rudabányai-hegységet vagy éppen a Vajdavár-vidéket.

Kazincbarcika, a színes város A város legmegdöbbentőbb látványossága azonban mindenképpen a mintegy 40 darab, óriási művészi falfestmény. Bár szinte mindegyik festmény erősen elgondolkodtató, a legsokatmondóbb kép a Jószerencsét út és az Iskola utca körforgalmában bontakozik ki.

A körforgalomban a város egyik jelképének, az oroszlánnak a szobra áll, az első épületen a régi, Sztálin-barokk Barcikát idézi meg a kép fekete-fehérben, miközben a színes emberalakok a szintén színes felirattal a művészet révén egy új holnapot hirdetnek. És kissé odébb korunk mementója is lehetne a fát locsoló kislány. Ahhoz azonban, hogy megértsük Kazincbarcika színes várossá való változását, ugorjunk vissza az időben!

Nehézipari központként a város valóban a rendszerváltás egyik nagy vesztese volt, s a helyzet később sem sokat javult. Az új, jelentősebb zöldmezős beruházások elkerülték a térséget, a 2008-ban kezdődő gazdasági válság pedig foglalkoztatási szempontból érzékenyen érintette a helyi gazdaság meghatározó vállalatát, a BorsodChemet is. Ebben a szoronga-

A Robot unikornis című festmény

Barcika akár a megváltozott európai örökségfelfogás szimbóluma is lehetne. „A mi örökségünk: ahol a múlt a jövővel találkozik” (alsó képek)

tott helyzetben Kazincbarcika városvezetése gondolt egy merészet, és elindított egy új gazdaságfejlesztési és települési arculatváltási programot. Az együttműködő szakemberek az elejétől fogva bevonták a helyi közösséget, amelynek tetszését végül a „színes város” koncepció nyerte el, amelynek az is az alapja, hogy a város a maga idejében a modern építészet jeles hazai képviselője volt.

A város „kiszínezése” 2013-ban indult el egy nyilvános ötletpályázattal. Helyi és nemzetközi művészek pályáztak ötleteikkel, hogy azok a városi arculatot meghatározó panelházak homlokzatainak kreatív megjelenést kölcsönözzenek. A látványos, színes házfalakat követően megjelentek a street art alkotások is,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

városi séta hiszen Barcika a szobrok városa volt mindig is. Így jött létre a város másik címerállatát megidézve Szőke Gábor Miklós színes unikornisa, amely újszerűsége ellenére a helyiek nagy büszkesége lett, de több alkalommal megjárta már a Sziget Fesztivált is.

Somodi-Hornyák Szilárd Rákóczi téri háza (lent) és Augusztin Nándor Kolorszifon (fent) című alkotása

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Időközben a „színes város” koncepció a Kolorcity márkanévben öltött testet. És itt jön a lényeg, ugyanis a Kolorcity nemcsak új városi arculatot hozott, hanem egy alapos belső változást is, amelynek az egész város részese lett. Ennek egyik leglátványosabb megjelenési formája, hogy a Kolorcity szimbólumai vis�szatérő motívumok a gyermekek lakóhelyükkel kapcsolatos alkotásaiban. Ma már a társasházak azon versenyeznek, hogy a saját épületükön is megjelenjen egy új, színes alkotás. A város átalakulását nemcsak a helyi lakosság, hanem a szakmai közönség is elismerte, a Kolorcity

A Csónakázótó mellett a természetjárást ösztönző, komplex mozgásfejlesztő park jön létre

több hazai, illetve nemzetközi PR-, reklám- és városfejlesztési díjat is elnyert.

pa lgy

Térkép: Bába Imre

Vö

A Kolorcity pedig dübörög. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: 2013-ban kezdődött a KolorFesztivál; a város második, 1955-ben épült iskolájában 2014-től a KolorLab inkubátorház működik, nem mellesleg 90%-os kihasználtsággal. Sok egyéb mellett 2016‑ban először rendezték meg a KolorFutást; 2017‑ben a közel 5000 futót megmozgató, közép-európai vonzáskörzetű Spartan Race-t fogadta be a város. Kazincbarcika többszörös házigazdája lett a legnagyobb magyarországi kerékpárversenynek, a Tour de Hongrie-nak.

2018-ban elindult a város lakosai számára ingyenesen elérhető, Fitt Barcika nevű program, illetve a Nemzeti Ovi-Sport Program keretein belül egy projekt, hogy az óvodások mozgáskultúrája minőségi környezetben fejlődhessen.

Mindettől nem függetlenül a város a turizmust is szeretné a jövőben fejleszteni. Az egykor szürke Kazincbarcikát remélhetőleg a természetjárók is felfedezik hamarosan... 

rk

„Pár korabeli falfestmény még ma is látható a városban, a Kolorcity-történet tehát valóban megalapozott volt. És sikeres, mert az emberek tényleg megszokták és szeretik az alkotásokat. Nem függetlenül a BorsodChem, a Svájci Hozzájárulás és az EU-s pályázatok sikerességétől, a város annyira gyorsan fejlődött az elmúlt években, hogy az elszármazottak rendre nem ismernek rá” – mondja Zsolt a város elmúlt években történt átalakulásáról.

Herbolya városrész 0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

500 m

|

23

Meteo

Ki szelet vet, vihart Írta: Gaál Nikolett

Egyre markánsabban változik az éghajlat, nem kímélve hazánkat sem. A kutatások szerint világszerte csökken az átlagos szélsebesség, amelynek egyik fő okozója az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódása.

szél a levegő földfelszínnel való párhuzamos mozgása, amely a légnyomáskülönbség következtében jön létre. Mindig a magasabb nyomású hely felől áramlik a levegő az alacsonyabb nyomású hely felé, a szelet pedig a Föld forgásából adódó Coriolis-erő kis mértékben eltéríti. Habár a szelek erőssége globálisan gyengül, az éghajlatváltozás miatt az egyes területek között létrejövő hőmérsékleti, valamint ezáltal nyomáskülönbségek miatt hirtelen nagy erejű szelek alakulhatnak ki, növelve az extrém erősségű viharok létrejöttének esélyeit.

A

Hazánk térségében a nyugatias szelek dominálnak, amelyek váltakozva ciklonokat (ezáltal frontokat) és anticiklonokat sodornak felénk. Ezt a domborzat és az eltérő besugárzás jelentősen módosíthatja: helyi szelek, szélrendszerek, szélcsatornák alakulhatnak ki. A sze-

lek irányát mindig azzal az égtájjal definiáljuk, ahonnan fújnak. A sebességét legtöbbször m/s-ban (vagy km/h-ban) adjuk meg. A szél erősségét az úgynevezett Beaufort-skála segítségével a 0-s fokozatú szélcsendtől egészen a 12-es fokozatú, orkánerejű (120 km/h-t is meghaladó) szélig osztályozhatjuk.

Medencejellegéből adódóan országunk a mérsékelten szeles országok közé tartozik (az átlagos évi szélsebesség 2–4 m/s), hiszen az Alpok és a Kárpátok vonulatai az erősebb szeleket felfogják, és csak az úgynevezett szélkapukon (pl. a Dévényi-kapun) engedik át azokat.

Hej, Dunáról fúj a szél Magyarországon a szélrózsa minden irányából fúj a szél, az uralkodó széljárás mégis az északnyugati. Ez főként az észak-dunántúli térségre jellemző, de például a Zalaidombság észak–déli lefutású lejtői miatt az ország délnyugati részében ez inkább már északias irányt mutat.

A dél-alföldi térség széljárását a dél felől érkező mediterrán légtömegek határozzák meg, míg a Tiszántúlon az északkeleti és északi széljárás a jellemző. A Duna–Tisza közi hátságon pedig mindezek együttes hatása érvényesül.

Tavaszi szél vizet áraszt

Fotó: Adobe Stock

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Míg a kora tavaszi időszakban az év legszelesebb napjait élhetjük át, addig a legkevesebb szél országszerte a kora őszi napok során jellemző. A szélmentes időjárás szélsőségekhez is hozzájárulhat, például emiatt növekedhet a hőhullámos napok száma nyáron, télen pedig nagyobb esély van úgynevezett hideg légpárna kialaku-

arat A tartós szél irányát sok helyütt (pl. magas­ hegységekben) a fák is megmutatják Fotó: Adobe Stock

lására. A kevesebb szél kevésbé keveri át a légrétegeket, így ennek következtében a légszennyezés mértéke is számottevő lehet. Éves átlagban a legerősebb szeleket a Dunántúl északnyugati részén mérhetjük, az ország eddig mért legnagyobb (172 km/h-s) széllökését a DéliBakony legmagasabb pontján, a Kab-hegyen mérték.

A globális éghajlatváltozás miatt hazánkban is megnőhet a viharos napok száma, amikor is a szélsebesség átlépi a 15 m/s sebességhatárt. Jelenleg a legtöbb viharos nappal jellemezhető városunk Sopron (kb. 100 nap), míg a Nagykunságban és a Körösök vidékén ez évente mindössze kb. 25 nap.

Hajnali szél háztól házig szalad A szelek iránya napszakonként is változhat. A Mátrában és a Mecsekben megfigyelhető lejtőszelek is ennek következtében alakulnak ki. Nappal a völgyek gyorsabban felmelegszenek, mint a hegytető, s mivel a meleg levegő könnyebb, a levegő felfelé áramlik a hegyen, ami kedvez a gomolyfelhők kialakulásának. Tehát nappal a hegytető felé fúj a szél. Éjszaka a folyamat megfordul, a hegyről lefelé fog áramlani a magasban gyorsabban lehűlő sűrűbb, ezáltal nehezebb levegő. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a vízpartok mellett is. A hajnali óráktól kezdve a szárazföld feletti levegő gyorsabban melegszik fel. A melegebb, könnyebb levegő felszáll, és a helyére a tó felől áramlik a levegő a felszín közelében, ezt nevezzük tavi szélnek. Az éjszaka folyamán ez a cirkuláció megfordul, hiszen a szárazföld gyorsabban lehűl, mint a vízfelszín, így most a vízfelszín feletti levegő száll fel, helyére pedig a part felől áramló levegő érkezik parti

szélként. Hazánkban több helyi szelet érdemes megemlítenünk, a leghíresebb talán a Bakonyból a Balaton felé lebukó főn.

Ezt tegyük szélvihar esetén Ahogyan azt a kutatások is mutatják, a globális éghajlatváltozás miatt ugyan országszerte kevesebb szélre lehet számítani az elkövetkezendő években, a szélviharok száma és intenzitása ugyanakkor vélhetően növekedni fog.

Emiatt több tuba (földet nem ért felhőtölcsér) és tornádó észlelésére is számítani lehet majd jövőben. Extrém szeles időben igyekezzünk elkerülni a fákat és az erdőket, hiszen ilyenkor számítani lehet egy-egy váratlanul letörő gallyra, ágra vagy kidőlő fatörzsre. A tóban való fürdőzés sem jó ötlet, mert a szél hatására kialakuló vízporzás a legjobb úszót és vízbe fullaszthatja. Ahhoz, hogy időben fel legyünk vértezve a szélvihar ellen, akárcsak a viharok esetében, érdemes figyelni az előrejelzést, a modellfuttatásokat és az aktuális radarképeket. 

A Mecsek lejtői Hosszúheténynél – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

Két Keréken

Tekerés a hullám

A Budapest–Balaton-bringaút

Írta és fotók: Abelovszky Tamás

A Budapest–Balaton-bringaúttal (BuBa) kapcsolatban sokan megjegyezték már, hogy az az Érden és Martonvásáron keresztül elképzelt alternatív nyomvonallal szemben túl nehéz és hosszú.

Utánajártunk, valóban így van-e, és bemutatjuk, miért érdemes elindulni a főváros szívéből a Velencei-tó irányába.

Fotó: Magócsi Márton

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vasúton

a fővárostól a Velencei-tóig

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

Két Keréken túra a főváros szinte bármelyik pontjáról indulhatna, ezért kicsit önkényesen esett a választás a Szent Gellért térre. Indulás előtt érdemes itt körülnézni kicsit – lehetőleg a sziklatemplom előtti kis „kilátóból”. Innen jól belátni a nyüzsgő teret a kanyarban csikorgó villamosokkal, a Szabadság híd masszívan kecses vonalaival, amire a szecessziós stílusban fogant Gellért Szálló és Gellért fürdő felel, miközben a tér déli végét egy bérház tömbje, illetve a Műegyetem legészakibb épülete zárja le. Vegyük sorra a látnivalókat: a szálloda az egykori Sáros fürdő helyén épült fel.

A meleg vizű forrás gyógyhatású iszapjáról volt ismert, már az Árpád-korban is használták, és később természetesen a törökök is jól ismerték (bár nem építettek fölé kupolás fürdőépületet). A Szabadság híd építése előtt bontották le a Sáros fürdőt, majd építették fel a helyére a híres mártírról, Gellért püspökről elnevezett szállót, illetve fürdőt is. A hotelt sokáig Budapest legelegánsabb szállodái között tartották számon, számos neves vendége volt, például Habsburg Ottó, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew Lloyd Webber és Zsigmond Vilmos. A Dunán átívelő Szabadság híd („leánykori” nevén Ferenc József híd) a főváros harmadik állandó folyami átkelője

A

A mai Műegyetem helyét a 19. század végén egy hatalmas öböl foglalta el Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A Gellért Szálló a forrásházzal

volt, amelyet 1896‑ban adtak át a forgalomnak.

Budapest legrövidebb Duna-hídjába az átadáskor Ferenc József verte be az utolsó (ezüstből készült) szegecset egy gőzkalapács segítségével. Az átkelőn szinte a kezdetektől (1898-tól) volt villamosforgalom, a mai napig koptatják a síneket a 47-es és 49-es villamosok. A híd lábánál egy sokkal érdekesebb közlekedési eszköz is „végállomásozott” egykor: 1923-tól három éven keresztül egy hidroplánállomás működött a mai Szent Gellért téri BKK-hajóállomás helyén. A vízről felszálló repülőgépek Bécsbe és a Balatonra szállítottak menetrend szerint utasokat, de sétarepülésre is be lehetett fizetni.

A Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem helyét a 19. század közepén még a Duna uralta: a Gellért-hegytől délre kiszélesedett a folyam, amelyet az 1870-es években szabályoztak egy gát építésével (ennek a maradványa a mai Kopaszi-gát), amely mögött egy öböl jött létre, ez pedig tóvá alakult a déli összekötő vasúti Duna-híd építésekor, ugyanis a vasúti töltés leválasztotta a területet a mai Lágymányosi-öbölről. A tó partján a millenniumi kiállítás idején egy mulatónegyed működött „Kis Konstantinápoly” néven: az épületek valóban Bizáncot idézték, a központi teret Fényes

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bába Imre 0

1

2

3

4

5 km

Közlekedésbarátok „Mekkája”

Porta térnek hívták, de volt Galata tér, Galata híd és Sztambul utca is.

Volt hagyományos bazár, természetesen keleti árukkal, felépítették az Hagia Szophia mását, és a tavon Konstantinápolyból hozatott kaikokkal (török evezős csónakokkal) lehetett hajózni. Épült két „hárem” is, de volt itt francia színház, olasz üvegfúvók műhelye, több kávéház, számos látványos táncelőadás, sőt imitált vízi csata is.

A vállalkozás azonban fél év elteltével csődbe ment, nem kis részben az elszaporodott szúnyogok miatt. A területet ezt követően kezdték el feltölteni, előbb az akkor József Nádor Műszaki Egyetem névre hallgató felsőoktatási intézmény építése, majd pedig egy lakónegyedet létrehozása miatt az egyetem körül.

A Szabadság híd lábától egykor hidroplánok indultak a Duna vizéről Bécsbe

A nyüzsgő belvárost a Bartók Béla úton hagyjuk magunk mögött – bár forgalmasnak mondható útvonalról van szó, szinte a teljes hosszában kerékpársávon tekerhetünk, azaz biztonságosan juthatunk el Kelenföld vasútállomás közelébe (az utolsó néhány száz méteren, a Somogyi úton nincs kerékpáros-infrastruktúra, de ez nem gond). Menet közben elhaladunk a Feneketlen-tó mellett, amely nem más, mint egy agyagbánya feltöltődött gödre, amely körül az 1950-es végén hoztak létre egy parkot. A Bartók Béla út

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Két Keréken

végén érdemes vetni egy pillantást jobb oldalra: az 1912-ben épült villamoskocsiszín szép, indusztriális jellegű épületegyüttese ma is a villamosközlekedést szolgálja, az úgynevezett ipari csuklós villamosok egyik utolsó végváraként. Az Etele téren kezdődik egy kis csiki-csuki, de azért itt is követhető az útvonal: a pályaudvar alatt átvezető régi aluljárót érdemes választani (kisebb a forgalom, és az őrmezői oldalon egy miniszerpentin vezet fel a Koszorúslány utcára), ahol folytatódik a kerékpárút.

A közlekedésbarátok itt ismét megállhatnak egy pillanatra, jó kilátás nyílik a nagy forgalmú állomásra. A lámpánál a bringaút elágazik, itt balra kell fordulni, majd érdemes figyelni a jelzéseket, mert a Balatoni út mellett, majd azt keresztezve továbbvezető útvonal kanyarog egy kicsit az autópálya melletti kis zöldövezet házai között, hogy utána már egyenesen vezessen tovább Budaörs repülőteréig. A kifutópálya előtt kóstolunk bele először az útvonalat később jellemző emelkedőkbe.

Régi és új típusú útirányjelző táblákkal egyaránt találkozhatunk a BuBán (balra), ha pedig szerencsénk van, Budaörs repülőterén Tevét is láthatjuk (jobbra)

Alternatív útvonalak a BuBához Őrmező után a kerékpárút kettéválik a Budaörsi úton: ha nem a repülőtér felé vezető útvonalat választjuk, akkor Budaörsön keresztül is elérhető a BuBa. A Szent Gellért térről a Duna partján is el lehet indulni a BuBa felé: a kerékpárút a Kopaszi-gát felé vezet a parton, majd a Dombóvári és a Szerémi úton keresztül éri el Albertfalvát. A budafoki kocsiszínnél a vasút alatt átbújva, a 41-es villamos pályájával párhuzamosan tekerve a Vasvári Pál laktanyánál csatlakozhatunk rá a szövegben szereplő útvonalra.

30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A reptér fogadóépületéről első ránézésre látszik, hogy nagyobb forgalomhoz épült – és valóban, a budaörsi füves pálya hazánk legrégebbi, ma is létező kisgépes nemzetközi repülőtere.

A jelenleg az utca felől meglehetősen szomorú képet mutató, elegáns központi épület 1937-re készült el. A kor színvonalának teljesen megfelelt, azonban magának a repülőtérnek hamar megmutatkoztak a korlátai (nehezen bővíthető, nem betonozott és rövid kifutópályák stb.), így 1941-ben megkezdődött a Ferihegyi repülőtér építése. A II. világháborút a budaörsi létesítmény kisebb károkkal vészelte át, így 1950-ig (a Ferihegyi repülőtér megnyitásáig) ez volt Magyarország nemzetközi repülőtere. Manapság leginkább sportrepülési célokat szolgál, de például egy nagy becsben tartott gép, a HA‑LIX lajstromjelű, Li–2 típusú, Teve becenevű repülőnek is itt van az otthona. A polgári és katonai célokra egyaránt használt vasmadár időnként sétarepülés céljából is felszáll, így bárki kipróbálhatja, milyen egy 1949-ben a Szovjetunióban gyártott géppel repülni.

Két kerékkel a földön maradva a vasúti átjáró és Kamaraerdő felé vesszük az irányt (jobbra az egykori Vasvári Pál laktanya, balra annak tiszti lakótelepe szegélyezi utunkat): a villamossíneken való átkelést követően jobbra térve a Susulyka utcán gurulva érjük el a részben a török korban elnéptelenedett Kána település helyén található, 180 hektáros erdőtömb szélét. Az egykori Kammerwald (németek lakták a környéket a hódoltság előtt és után is) ma népszerű kirán-

dulóhely turistautakkal, tanösvénnyel, tűzrakó helyekkel. A Hosszúréti-patak mellett csattogó 41-es villamos egyébként 1914-ben HÉV-ként kezdte karrierjét, a Móricz Zsigmond körteret kötötte össze Kamaraerdőn és Budaörsön keresztül Törökbálinttal.

A bringaút is előbb Budaörs, majd Törökbálint utcáin kanyarog, ráadásul Kamaraerdőnél pillanthatjuk meg az első útirányjelző táblát is – a hazai 1-es, illetve EuroVelo 14-es jelzések innen kezdve egészen Velencéig kísérik utunkat, lehetetlenné téve az eltévedést. Rögtön az első kilométereken ízelítőt kapunk abból, hogy egy kerékpártúra-útvonal nem szükségszerűen végig kerékpárúton halad, hanem előfordulnak kis forgalmú utcák, vegyes használatú utak is – ez így is van rendjén, felesleges oda is önálló kerékpáros-infrastruktúrát építeni, ahol

A harci szekér a bringaút melletti parkban a Teuto nevű római településre emlékeztet

Vegyes használatú út Törökbálint mellett

egyébként semmi szükség nincs rá. Budaörsön az út melletti kis parkban egy zavarba ejtő szoborkompozíciót találunk: a harci szekér és az égbe meredő oszlopok minden bizonnyal a közelben feltárt vicus Teuto római kori településre emlékeztetnek. Budaörsöt magunk mögött hagyva széles, vegyes használatú úton tekerhetünk Törökbálintig, a lágyan hullámzó

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Két Keréken

Fotó: Adobe Stock

aszfaltcsík mezőkön halad keresztül (jobbra tekintve a Budaörsi-kopárok és a Törökugrató látszanak, mögöttük a Budai-hegység déli nyúlványai), majd beér Törökbálintra, egy rövid szakaszon a már említett HÉV nyomvonalán haladva. A bringaút a település központját nem érinti, de például a kegyeleti parkhoz, azaz a régi temetőhöz érdemes tenni egy kitérőt.

A ma már valóban parkként funkcionáló egykori sírkertben számos régi sírkő emlékeztet a település valaha itt élt lakosaira (a magyar mellett főleg német, esetleg szerb feliratokkal találkozhatunk), a főbejárat közelében található Walla-kripta pedig igazán látványos alkotás: üvegablakait Róth Miksa tervezte, készítette, családi kapcsolatban állt ugyanis a cementgyáros Walla Józseffel. Törökbálintot elhagyva hosszan a Budapest–Hegyeshalomvasútvonallal párhuzamosan haladunk, majd

Biatorbágy előtt a régi vasúti nyomvonalon vezet a BuBa – egyenesen a viaduktra

Az 1931‑ben történt merénylet helyszíne (jobbra) ma a BuBa legmenőbb látványossága (balra)

rá is térünk annak egykori nyomvonalára (erről árulkodnak a felsővezeték-tartó oszlopok csonkjai az út két oldalán), amelyet 1979-ig használtak a vonatok. A két évvel korábban elkészült nyomvonal-korrekciót követően északabbra, mai nyomvonalára helyezték át a vasútvonalat, és ennek köszönhetjük a BuBa egyik legmenőbb látványosságát is, a biatorbágyi viadukton átvezető kerékpárutat. Eredetileg egy viadukt hidalta át a Füzes-patak völgyét, amelyet 1883–1884-ben, a Budapest– Győr–Hegyeshalom-vasútvonal építésekor emeltek, a második vágány – és ezzel a második völgyhíd – 1898-ban készült el. Pazar kilátást kapunk a völgyhídról a Füzes-patak völgyére és a körülötte elterülő településre, állandó szelfipont ez az erre tekerő bringások számára. Hazánk (vasút)történetének legnagyobb, merénylet okozta balesete is a viadukthoz kö-

Fotó: Fortepan / Becker György

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Magócsi Márton

tődik: az 1931. szeptember 13-ára virradó éjszaka Matuska Szilveszter felrobbantotta a bal vágányon (a déli hídon) haladó, Bécsbe tartó gyorsvonat alatt a vasúti pályát, így a szerelvény mozdonya és első hat kocsija a mélybe zuhant, 22 életet követelve. A korabeli leírások borzalmas képet festettek a baleset helyszínéről, ahol az éjszakai sötétségben kellett megkezdeni a mentést. Magát a merénylőt később Bécsben fogták el, ahol hatévi fegyházra ítélték, míg Magyarországon halálos ítélet várta volna, amelyet életfogytiglanra változtattak, hogy az osztrák hatóságok ottani büntetésének letöltését követően kiadják hazánknak. Matuska Szilveszter 1944–1945 fordulóján eltűnt a váci fegyházból, azóta sem lehet tudni, mi történt vele a szovjet csapatok bevonulását követően.

Hullámvasúton a hullámok közé A hídról legurulva hosszas kanyargás következik Biatorbágy utcáin, szinte minden sarkon figyelni kell a táblákat, amelyek a helyes utat mutatják. Az Etyekre vezető úton három kisebb dombhátat fogunk megmászni, miközben feltárul előttünk a dimbes-dombos táj, a távolban a Gerecsével. A bringaút egyébként tökéletesnek mondható: széles, tükörsima aszfalt hullámzik a tájba simulva.

Az etyeki Magyar-kútra járt régen az egész falu

Ősszel is érdemes tekerni a Bubán Fotó: Farkas Péter

(talán felhagyott bányagödörben) helyezkednek el, ráadásul alkalomadtán még nyitott borospincét is találni itt, ahol helyi termelők nedűjét lehet kóstolni. A főútra visszatérve, majd a Sarlós Boldogasszony-templom előtt elgurulva a település közepén álló Magyarkútra érdemes vetni egy pillantást, elképzelve, hogy legalább egy évszázadon keresztül ide jártak a helyiek itatni az állatokat, mosni, a gyerekek még fürdeni is. A klasszicista stílusú kút és a vize által táplált Nádas-tó körüli parkban érdemes kicsit megpihenni. Alig néhány méterre innen indul a kálvária, ahonnan pillantást vethetünk a kútra és a felette magasodó templomra. A legnépszerűbb pincesort a BuBa útvonala nem érinti, de egy néhány száz méteres kitérővel könnyedén elérhető EtyekÚjhegy, ahol a pincékben nemcsak bort mérnek, hanem számos helyen étterem is működik.

Etyek leginkább a borról ismert, méltán, hiszen az Etyek–Budai borvidék (egyik) központjának is tekinthető. Ennek megfelelően érdemes is letérni a főútról a Körpince felé. A rendezett pincék valóban egy kör alakú mélyedésben

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Két Keréken

Fotó: Magócsi Márton

A BuBa Etyek-Öreghegy felé hagyja el a nagyközséget, így errefelé is utunkba esik számos pince, majd egy hosszabb mászást követően az öreghegyi szőlők között folytatjuk utunkat. Itt már érződik az, hogy valóban egy hosszú hullámvasúton haladunk Budapesttől a Velenceitóig, de ez egyben jó hír is: az emelkedőket természetesen lejtők követik, amelyeken gurulva lehet szusszanni kicsit a következő meredekebb szakaszig. Az egyik kisebb domb tetején egy kőkereszt mellett egy kerékpáros-pihenőt is találunk, ahol a padok és az infótábla mellett még egy szerelőállvány is helyet kapott.

A következő településen, Gyúrón hamar végiggurulunk, bár a focipálya mellett található söröző terasza – főleg jó időben – igen csábító lehet, ahogy a következő pihenőhely is.

Fotó: Magócsi Márton

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Pihenő szerelő­ állvánnyal (balra); bizarr látványosság a gyúrói „csipkefa” (jobbra)

Nyílegyenes aszfaltcsík vezet Pázmánd felé, a háttérben a Velenceihegység rajzolódik ki (jobbra)

Utóbbi mellett egy meghökkentő látványosság, a „csipkefa” fogad: egy élő fa törzsét körülbelül két és fél méteres magasságig színes csipkék borítják; teljesen érthetetlen az egész, de épp ezért szerethető. A kerékpárúton hamar átérünk Tordasra, de a település központját elkerüljük. Természetesen minden, útba eső településen van bolt és kocsma, de sokszor nem a bringaút mellett, így adott esetben kitérőt kell tenni a frissítő beszerzéséhez. Kajászóra ismét egy kisebb dombon keresztül vezet az út – amint ezt már megszokhattuk –, majd a települést elhagyva ismét egy emelkedő teszi próbára a fáradó izmokat, amely a dombtetőn természetesen lejtőbe fordul át, majd elvezet el Pázmándig. A faluban a bringaútról leginkább a vízimalom és a tájház miatt érdemes letérni. Előbbi a Bágyom-patak vizének ener-

giáját hasznosította; a régi épület egy 1782-es térképeken már szerepelt, és egészen 1951-ig használták. Ezután folyamatosan romlott az állapota, ezért el is bontották, mígnem a mostani tulajdonos az eredeti tervek felhasználásával újra nem építtette az 1990-es évek végén.

Az újjáépített pázmándi vízimalom ma már lakóingatlan, de így legalább megmenekült az enyészettől

Ennek megfelelően tulajdonképpen egy jól sikerült másolatot láthatunk ma, de mindenképp köszönet illeti az építtetőt, hogy ilyen módon megmentette a település egy régi építészeti alkotását. A bringaút mellett egy rövid idő alatt ikonikussá vált kerékpáros-pihenőnél lehet megállni: a fából faragott esőbeálló mellett egy fából készült Toldi mutatja az utat Buda felé, míg egy honvéd Pákozd irányába suhint egyet kardjával, ráadásul egy csap is segítségünkre lehet a kulacs újratöltésében.

Ősjegy gránitból A fentiek után a Nadapra vezető út már nem lehet senki számára meglepetés: emelkedő éppúgy lesz ezen a szakaszon, mint lejtő. A korábbiaktól annyiban tér el a nyomvonal, hogy a két

Fotó: Magócsi Márton

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

Két Keréken

település között félúton bárki megteheti, hogy az utolsó emelkedőt kihagyva nyílegyenesen legurul Kápolnásnyékig, amely teljesen összenőtt Velencével. Aki Nadap felé megy tovább, az mindenképp ugorjon el a szintezési ősjegyhez, amelyből rögtön kettő is van: az egyik az Adriai-tengerhez, a másik a Balti-tengerhez

Kilátás a Bencehegyi kilátóból Fotó: Magócsi Márton

Nadap a távolból Fotó: Magócsi Márton

viszonyított tengerszint feletti magasságot adja meg. Az előbbi az Osztrák–Magyar Monarchia, utóbbi a Varsói Szerződés tagállamainak viszonyítási alapja volt. A dualista állam katonai térképészete összesen hét szintezési főalappontot jelölt ki az államszervezet területén: ezeken a helyeken a felszíni sziklafelületet lecsiszolták, majd obeliszket állítottak fölé – ez a jelölés áll ma is a falu utolsó házaitól néhány méterre. A Velencei-hegységre azért esett egyébként a választás, mert hazánk egyik legöregebb hegysége. Fő tömegét a körülbelül 300 millió éves, a variszkuszi hegységképződés idején létrejött gránit adja, amely geológiailag igen stabil formációnak számít.

Velencét elérve feltekerhetünk a Bence-hegyi kilátóba is. A sajátos formájú, a megálmodói szerint „a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra, esetleg kígyó vagy vízisikló fejére emlékeztető” kilátóból rálátni a tóra, a Velencei-hegységre, de távolabb a

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Budai-hegység, a Vértes vagy a Bakony magaslatai is feltűnnek. Visszatérve Velencére: a tóparti városka leginkább strandjairól ismert (nyáron lehet is csobbanni egy kellemeset a túra után), de találunk itt három kastélyt is, amelyekből egy a köz érdekeit szolgálja könyvtárként (Meszleny–Wenckheim-kastély), egy meglehetősen romos állapotban várja megmentőjét (Hauszmann–Gschwindt-kastély), egy pedig magánkézben van (Beck-kastély). A jól megérdemelt csobbanáson kívül a strandgasztronómia klasszikusai közül válogathatunk a tóparti büfékben (akár főszezonon kívül is) – kinek ne esne jól egy sajtos-tejfölös lángos vagy egy sült kolbász 70 kilométer megtétele után?

A BuBa egyébként a tó északi partján vezet tovább Székesfehérvár és a Balaton irányába, de a déli partról vonattal nagyon egyszerűen vissza lehet jutni a fővárosba. Az úton tapasztaltak azt mutatják, hogy valóban akadnak combos

A nadapi szintezési ősjegy csak egy kis kitérő a bringaútról

emelkedők a nyomvonalon, főleg Biatorbágy után, de ezeket minden alkalommal kompenzálja egy hosszabb-rövidebb lejtő. És az sem mellékes, hogy a bringaúton a fővároshoz való közelségük miatt talán ismerősen csengő nevű települések szinte biztosan kevésbé ismert látnivalóit fedezhetjük fel. 

GYÉKÉNYES KRISTÁLYTISZTA VÍZ, BÉKÉS KÖRNYEZET evezés, horgászat, búvárkodás, kerékpártúra, kalandtúra, strandolás

www.gyekenyes.eu

Európai Regionális Fejlesztési Alap

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

T e r m é s z e tj á r ó k n a k K é s z ü lt

Négy évszakos pihenő a Tokaji-hegységben Írta: Turista Magazin Fotók: Farkas Péter

A nyár végén adták át az újjávarázsolt István-kúti épületeket az Országos Kéktúra nyomvonalán, egy varázslatos nyírerdő mélyén.

Tokaji (Zempléni)-hegység szerelmesei jól ismerhetik az István-kúti házakat, amelyek stratégiai helyen találhatók az Országos Kéktúra nyomvonalán, és már hosszú évtizedek óta biztosítanak menedéket a természetjáróknak. Sajnos az utóbbi években annyira leromlott az állapotuk, hogy igencsak esedékessé vált a felújításuk, és ehhez kapóra jött egy uniós pályázat. A beruházó az ÉSZAKERDŐ Zrt. volt, amely a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást több turisztikai létesítmény – köztük az István-kúti házak – fejlesztésére.

A

Egy darabka Lappföld a Tokaji-hegység mélyén Az István-kúti Nyírjes az utolsó jégkorszak emlékét őrzi: a skandináviai jégtakaró a Kárpátok északi oldaláig nyújtózott, visszahúzódása után a fenyők és nyírek törtek előre a középhegységi erdőségekben, amilyeneket ma is láthatunk Európa északabbra fekvő területein. Erre az állapotra emlékeztet az István-kút körüli erdőrészlet képe. A Tokaji-hegység közepén található apró erdőfolt egy kis méretű, tálszerű mélyedést tölt ki, amelyben megreked a hűvös levegő, ezért környezeténél alacsonyabb hőmérsékleti értékek társulnak a hegyvidék csapadékos időjárásához. A Nyírjes 1953 óta fokozottan védett természeti terület. Ezt páratlan növénytani értékeinek és állatvilágának köszönheti: előfordulnak itt például olyan szibériai eredetű rovarfajok is, amelyekkel Magyarországon belül máshol nem találkozhatunk.

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Károlyi család egykori boronafalas vadászházának és a tőle nem messze levő turistaház felújításánál fontos szempont volt, hogy – a korszerű anyagok és technológiák felhasználásán túl – a hely megőrizze eredeti hangulatát. A végeredményt elnézve ez messzemenően sikerült, napelemeknek köszönhetően már elektromos

A felújított házak kisebb csoportok számára biztosítanak lehetőséget napközbeni pihenésre és néhány órás programokra

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást közjóléti létesítményeinek fejlesztésére.

Az István-kúti négy évszakos pihenő a GINOP-7.1.2-15-2017-00017 azonosító számú, „Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát” című pályázat keretében, 127,57 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból újult meg. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: projekt.mtsz.org.

Ha szeretnél még többet megtudni az István-kúti Nyírjesről, használd a QR-kódot!

áram és esővizet hasznosító zuhanyzó is növeli a komfortot, gy fatüzeléses sparheltnek köszönhetően pedig még főzni is lehet.

Az István-kúti házhoz Háromhutáról (buszmegálló) vagy a Pálházi Állami Erdei Vasút rostallói végállomásáról juthatunk el a legkönnyebben.

48.408171 21.402191 Mindkét helyről egyaránt nagyjából 4 kilométeres az út, Háromhuta felől egy kicsit nagyobb szintkülönbséggel számolhatunk. A Mlaka-rétig mindkét indulási pont felől a sárga sáv jelzés vezet fel. Ott aztán rácsatlakozunk az Országos Kéktúra nyomvonalára, majd egy körülbelül 20 perces séta után már a házaknál is lehetünk. 

história

A vándorló várak

Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Csanádi Márton

Van egy kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol legalább három vár állt a történelem során. Egynek mára híre-hamva sem maradt, egyet csak nyomokban fedezhetünk fel, egynek pedig ma kilátótorony állít emléket. Szendrő várainak nyomában jártunk.

Fotó: MTSZ

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

városában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

história iskolctól 40 kilométerre északra, a Bódva völgyében bújik meg Szendrő települése, amelyet az idők folyamán folyton új helyen emelt erősségei miatt neveznek igen találóan a vándorló várak városának. A hangzatos cím már csak azért is megállja a helyét, mert egyes építőkövek több várban felbukkantak az évszázadok során, sőt olyannyira a település részét képezik, hogy városszerte ma is megtalálhatók kerítésekben vagy épületekben a hajdani várak alkotóelemei.

M

Szendrőt először 1312-ben említették írásban, és több jelentős történelmi esemény köthető hozzá. Például a Wesselényi-összeesküvés egyik helyszíneként szolgált: 1668. augusztus 18-án,

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bódva völgyében megbújó Szendrőn ma mintegy négyezren laknak Fotó: MTSZ

már Wesselényi halála után özvegye, Széchy Mária ide hívta össze a magyar főurakat. Történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk rá, hogy a felkelés I. Lipót király ellen végül véres megtorlást vont maga után. Szendrő nemcsak erről nevezetes, a török időkben is fontos szere-

pe volt. Persze, hiszen melyik város mondhatja el magáról, hogy nem egy, nem kettő, hanem legalább három várat emeltek a területén?

Eltűnő várak nyomában Ha autóval érkeztünk a vártúrára, a legjobb, ha azt valahol a központban, a Hősök terén parkoljuk le. Itt találjuk a tavaly tavasszal átadott látogatóközpontot, amelyet egy korábbi moziépületből alakítottak ki. Lent kávézó, az emeleten kiállítás vár minket, ahol makettek és régi metszetek segítségével kaphatunk képet a város és várainak kinézetéről, történetéről, valamint egy vetítést is megnézhetünk. A kiállítás anyaga egyébként mobilapplikáción szintén elérhető.

Az alsó várból mára nem sok maradt, területét felparcellázták, ezek pedig magánkézbe kerültek, így jelenleg lakóházak állnak rajtuk, csak itt-ott látható egy-egy falmaradvány, amelyeket szintén a központban, a buszfordulótól figyelhetünk meg. Ez volt Szendrő legelső vára, amely valamikor a 14. században épült stratégiailag fontos helyre, a Bódva folyó és az Alföldet a Felvidékkel összekötő országút mellé. Az 1400-as évek elejétől a Bebek család birtokolta. Az uradalmuk központjaként szolgált, itt laktak, és innen irányították a gazdaságot.

A tavaly berendezett kiállításon a szendrői várak történetével ismerkedhetünk meg részletesen

A tárlat makettekkel, illusztrációkkal mutatja be a várakat

határoztak, hogy több másik végvárral együtt a szendrőit is fejleszteni kell, így nagy építkezések kezdődtek. Ráadásul hozzáfogtak egy új erősség létrehozásához is, a Bódva ágai szabdalta, mocsaras szigeten, ami nem bizonyult túl jó ötletnek, mert az áradásokkor rongálódott és fentről is hamar támadhatóvá vált. Ezt a nagyjából tíz évig álló építményt Németvárnak nevezték, mert építtetői németül beszéltek, és a Habsburg-területek védelme miatt húzták fel. Öt bástyája volt, mellette pedig a huszárvár állt. Építőköveit aztán a felső várnál használták.

Az alsó vár 1690-ben Csáky István grófhoz került, aki a helyén, két bástyáját és néhány falát felhasználva kastélyt építtetett. 19–20. századi rajzokon és fényképeken még jól látható ez az épületegyüttes.

A várat kétszer próbálták elvenni a Bebekektől a 16. században: 1545-ben I. Ferdinánd nem járt sikerrel, de 1566-ban I. Miksa király elfoglalta az építményt. Bő tíz évvel később, 1577-ben – a török fenyegetés miatt – úgy

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

história

Fotó: MTSZ

Kétszer robbant a felső vár Amit ma lényegében szendrői várnak nevezünk, az a hegyen található felső vár, azaz a helyén kiépített pince és a kilátó, ahonnan szuper panoráma nyílik a településre és a környékre.

Az egykori épület születésekor, a 16. században egy háromemeletes torony állt a magaslaton, amelyet a belső vár vett körbe, azt pedig egy 2,2 méter vastag fal védte. Kívül épületek álltak, amelyeket még egy várfal határolt körül.

Az a Christoforo Stella hadmérnök és építész tervezte, akinek az egri várat is köszönhetjük, és némileg hasonlít is egymásra a kettő, ha az alaprajzot nézzük. A látogatóközpont kiállításán szemügyre vehetjük a szendrői vár makettjét, amelyen jól látható, hogy szabálytalan alakzata a domb vonalát követi.

A felső várat az egykori Borsod vármegye egyik legjelentősebb erődítményeként tartjuk számon. Remekül állta a sarat az ostromok 44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az egykori felső vár helyén ma fatorony áll, amelynek tövében egy kiállítást nézhetünk meg

során: sem Bocskai Istvánnak, sem Bethlen Gábornak, sem I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek nem sikerült bevennie. Utóbbi támadása után, amikor még a várfalat is áttörték az ostromló csapatok, átépítésekre volt

szükség. Felújították a tornyot, a nyitott ágyúállásokat zárttá alakították, a falak belső oldalát földtöltéssel erősítették meg. Ekkor kapott hagymakupolát a nyolcszögletű torony – ilyen megoldást várak esetében ritkán lehet látni.

A környék legmagasabban álló épületeként nem csoda, hogy 1692-ben belecsapott egy villám, pech, hogy a lőport éppen itt tárolták, méghozzá nem kis mennyiségben. A robbanás következtében az épületegyüttes már-már használhatatlanná vált, így 1702-ben a bécsi udvari haditanács úgy határozott, hogy ne állítsák helyre, inkább bontsák le. A maradványok a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól.

A várat cölöpökkel vették körbe, és hiába omlott össze félig-meddig, még sokáig ellenállt a kurucok ostromának. 1704-ben azonban felégették a várost, és a szendrői vár ostromzár alá került, így végül kénytelenek voltak azt átadni. A vár (majdnem) teljes megsemmisülését egy ismételt robbanás eredményezte, ezúttal azonban szándékos cselekedetről volt szó: II. Rákóczi Ferenc 1707 elején úgy döntött, inkább semmisítsék meg a várat, mint hogy az épségben kerüljön a császár kezére. A műveletet Lemaire francia hadmérnök irányította,

A várat gyalogosan a piros rom turistajelzésen közelíthetjük meg

és végül csak néhány falszakasz maradt meg.

A kövek java részét a helyiek hordták szét az építkezéseikhez.

A felső vár helyén csak néhány falszakasz maradt meg, ezeket bővítették ki 2013-ban

Aki gyalog érkezik, annak a településről a Gacsal utcán kivezető piros rom turistajelzést kell követnie, egyébként a felső vár autóval is megközelíthető. 2013-ban adták át a 24 méter magas fakilátót, amely az egykori parancsnoki épület tornyát hivatott utánozni. Az eredeti falazat már csak az alsó helyiség sarkaiban található meg; évekig folytak itt az ásatások, amelyek során a falakon kívül korabeli használati tárgyak is előkerültek. A középkori Szendrőről és várairól nagy tablókon olvashatunk, majd ha magunk mögött hagytuk a bő száz lépcsőfokot, a Cserehát hullámzó dombjain nyugtathatjuk a tekintetünket.

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

história is építettek a Strand-réten, amely a felső vár kicsinyített mása gabionfallal és faszerkezetekkel, kötélhágcsókkal, mászófallal.

A vár kicsiben Ezzel nem fogytak el a látnivalók Szendrőn, amely tulajdonképpen a környező települések központjaként működik. Egy dolgot érdemes azonban észben tartani, ha ide készülünk: vendéglátóipari egységet sajnos nem nagyon találunk a városban, csak egy cukrászda áll a turisták rendelkezésére. Régebben állítólag volt itt egy klassz pizzéria, amelynek a helyén ma vegyeskereskedés található, így ha főétkezést tervezünk, akkor azt egy másik településen vagyunk kénytelenek abszolválni, például Edelényben.

Amilyen pici azonban Szendrő, olyan sok érdekességet tartogat. A Hősök terén nagy térképen jelölték be a város nevezetességeit, amelyeket könnyedén felfűzhetünk egy sétára. Gyerekesek számára jó hír lehet, hogy a várfelújítással egy füst alatt egy élményparkot

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A 24 méter magas kilátóból pazar panoráma tárul elénk a településre és a környező hegyekre Fotó: MTSZ

Balra a református templom, jobbra a Csáky-kastély látható

A Fő utcán áll a szépen rendben tartott Csákykastély, amely 1694-ben épült késő barokk stílusban, majd a 19. század második felében nyerte el a mai formáját. Diadalíves kapun lehet bejutni az épületbe, ahol jelenleg könyvtár működik. A már említett látogatóközpont mellett találjuk az iskolatörténeti kiállítást, ahol a Cserehát környékéről összegyűjtött régi iskolai bútorokat és a tanításhoz szükséges eszközöket lehet megnézni.

A településnek sportmúzeuma is van, a Kékfestőház Múzeum műemlék épületében pedig – ahogy a neve alapján könnyen kitalálható – a kékfestés munkafolyamatait lehet megismerni. 3D-s kisfilmet nézhetünk meg a Bódva menti barlangokról a Kincses Ház kiállításán, ahol a folyó élővilága, illetve a közelében található építészeti értékek állnak a fókuszban.

A „Pedellus Ház” az Amerikába kivándorolt magyaroknak állít emléket. Különös látványosság a város központjában álló, szépen rendben tartott református templom, amelynek tornyát utoljára 2019-ben újították fel, és érdekes módon inkább vártoronyra emlékeztet. De ezen már nem is lepődünk meg itt, Szendrőn… 

SZÍNEK, ÍZEK, ÉLMÉNYEK Éld meg itt hon az ősz legszebb pillanatait!

HERCEGKÚT

Gasztro

Készüljünk a télre! Írta és fotók: Dénes Andrea

48

|

Ha a természet kegyes hozzánk, októberben újraéled az erdőben néhány vadzöldség, és az év utolsó vadgyümölcsei is beérnek. Ezek felhasználásával ajánlunk recepteket, a télre készülve herbateát keverünk, valamint csipkebogyót és csalánt is konzerválunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a nem hiába várjuk az esőt, akkor ősszel sokfelé újra elkezd élni az erdő. Kihajt jó pár nyárra visszahúzódott növény, a még meleg, napsütéses napokon érik a kökény, a galagonya és a csipkebogyó is. De az igazi látványosság az a gombákban gazdag erdő, erre vágyhat leginkább ilyentájt az erdőjáró.

H

Októberi házi feladatok Régen a gazdaasszony és a gazdaember legfontosabb októberi feladatai között a szüret lebonyolítása, valamint az éléskamra és a zöldségtároló pince kitakarítása és feltöltése volt, legalábbis ezt írja Nagyváthy János a gazdasszonyok számára 1830-ban kiadott könyvében. Októberben kellett a korán érkező estékre gyertyát mártani, tarlórépát és káposztát savanyítani, felszedni és betárolni a gyökérzöldségeket, hajdinát őröltetni. Ez a hónap volt a csipkelekvárfőzés ideje is. „Már most az éjjeli derek a csipkét is megpuhítván, azt is szedessen a gazdaasszony, és télre főzesse bé, ha módja van. Hetsepetsnek is hívják.

A rózsának eme kellemetes gyümölcseiből a jó asszony még kellemetesebb főzetet állít elő” – írja Nagyváthy.

A legfinomabb lekvárnak tartott hecsedlit sokan maguk főzték be, de még a közelmúltban is voltak olyan vállalkozó asszonyok, akik besegítettek a főzésbe. Házhoz mentek a gyűjtött csipkéért, majd pár hét múlva a kész lekvárt hozták vissza.

Gyökérzöldségek betárolása – Fotó: Arseniy Bobrov / Adobe Stock

Hecsedli főzése házilag Aki maga is kipróbálná a csipkelekvárfőzést, az tegye bátran! A vadrózsa áltermését, a csipkebogyót lehet szedegetni már szeptembertől. Lazán kiterítve leszedve is szépen beérik. Ha elegendő, puhára érett csipkebogyó gyűlt össze, akkor – megmosva, a két végét lecsippentve – bő vízben felfőzzük a bogyókat. Amikor kihűlt a főzet, gumikesztyűs kézzel szétnyomkodjuk őket. Ezután átpasszírozzuk a masszát, ügyelve arra, hogy megfelelő lyukméretű szűrőt válasszunk, amelyen a csipkebogyóban található apró, termésszőrökkel körbevett, magszerű termések és a szúrós szőrök is fennakadnak. Ez fontos, hiszen nem véletlenül hívják tájnyelven seggvakarónak a csipkebogyót. Először egy akkora lyukméretű szűrővel passzírozzuk, amellyel a terméskéket el tudjuk távolítani, Csipkebogyó és a belőle készült lekvár

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Gasztro majd még kétszeri szőrszűrés javasolt egy sűrű hálós szűrővel. Ezután már csak szépen lassan be kell sűríteni a lekvárt. Mézsűrűségűre szokták főzni, de zselésíteni is lehet. Édesítés ízlés szerint.

Herbatea és zöld leves télire Az éléskamrát ilyentájt mással is töltögethetjük. Érett csipkebogyóból erjeszthetünk ecetet, száríthatunk ehető erdei gombákat. Aszalhatunk vadgyümölcsöket teának, majd hozzákeverhetjük e növényi részeket az év során szedett teafüvekhez vagy fűszeres virágokhoz.

Sokfelé herbateának hívták azokat az élvezeti teának szánt keverékeket, amelyeket a háziasszony saját maga kevert enyhe hatású gyógynövényekből. Ízesítésnek tehetünk a herbateánkba lucfenyőágacskákat, és száríthatunk bele a kertekben gyakori japánbirs C-vitaminban gazdag terméséből is. A japánbirset legyalulva érdemes aszalni. A teáknak és a hideg italoknak egyaránt kellemesen savanykás ízt ad. Az esők után kihajtó levélzöldségekből (csalán és/vagy podagrafű, zamatos turbolya, tyúkhúr, sóskák) készíthetünk sós lében leveskonzervet. Az összevágott zöldségeket akár kerti zöldségekkel, reszelt gyökérzöldségekkel, színes paprikákkal, fűszerekkel, kissé túlsózott lében felfőzzük, majd csírátlanított üvegekbe töltjük, amelyeket száraz dunsztba teszünk. Fontos az alapos hőkezelés, mert a levesünk nem savanyított, így a savas környezet nem képes védeni azt többek között a botulizmust okozó baktériumok elszaporodásától és toxintermelésétől. 

Áztatott ital csikebogyóval és japánbirsszeletekkel

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Csipkelekváros Rákóczi-túrós A tészta hozzávalói (22 × 38-cm-es tepsihez): 150 g finomliszt, 150 g omlóstészta-liszt, 1 tk. sütőpor, 150 g vaj, 1 csomag vaníliás cukor, 1 ek. tejföl, 3 tojássárgája, késhegynyi só. A túrós réteg hozzávalói: 1 kg túró, 15 dkg cukor, 4 tojássárgája, 3 ek. rizsliszt, 3 ek. zabpe-

Vadgyümölcsökből erjesztett ecetek

hely, csipet só, 2 citrom reszelt héja, 2 csomag vaníliás cukor. Lekváros réteg: 2,5 dl savanykás, sűrűbb csipkelekvár. Habréteg: 7 tojásfehérje, 30 dkg porcukor, pár csepp citromlé. Elkészítés: a tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, 1 órára hűtőbe tesszük. A túrós réteget a hozzávalóiból összekeverjük. A tésztát sütőpapírral bélelt tepsi aljába nyújtjuk, 10-12 percet 180 fokon elősütjük, majd a tészta tetejét megszórjuk 2 ek. apró szemű zabpehellyel, és ráhelyezzük a túrós réteget. 20 percig, 180 fokon tovább sütjük.

Miközben sül, elkészítjük a habréteget, a hozzávalókból kemény tojáshabot verünk. A túrós réteg tetejére rákenjük a lekvárt, majd rátesszük a tojáshabot. A habréteget 20-25 percig szárítva sütjük 100 fokon. Ha felpúposodik, szurkáljuk meg. Amikor a hab teteje kemény, ropogós lesz, alatta pedig megsült, puha, de nem ruganyos, akkor elkészült. Kihűlés után szeletelhető.

Gévagombás-joghurtos saláta A gévagombát kockára vágjuk, majd sós, babérleveles vízben puhára főzzük. Hagyjuk kihűlni. Miközben hűl, színes koktélparadicsomokat vágunk össze, illetve salátaleveleket tépkedünk. Natúr joghurtból sóval, borssal, pici reszelt fokhagymával és egy leheletnyi édesítéssel öntetet keverünk, majd a gombából és a zöldségekből kevert salátára öntjük azt. Behűtve fogyasztjuk.

Csalános, tojásos, tejfölös burgonya A burgonyát és a tojásokat megfőzzük. 4-5 leveles csalánhajtást gyűjtünk, megmossuk, blansírozzuk, apróra vágjuk. Kis olajon kevés fokhagymát pirítunk, majd az apróra vágott csalánt hozzáadjuk, puhára pároljuk.

Felöntjük tejjel, sózzuk, őrölt szerecsendióval, őrölt fekete borssal fűszerezzük, picit édesítjük, majd liszt és tejföl keverékével szószos állagúra sűrítjük. A szószba beletesszük a meghámozott, karikára vágott főtt burgonyát és a karikára vágott tojásokat.

Tárkonyos-zöldséges halleves csalánnal Hozzávalók: gyökérzöldségek vegyesen, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej vöröshagyma, citrom, tárkony, só, tört fekete bors, 1-2 ek. olaj, brokkoli, pontyszeletek és pontyikra, friss, blansírozott csalán. Elkészítés: az apróra vágott fokhagymát olajon illatosra pirítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott gyökérzöldségeket, a hagymát egészben és az összevágott csalánt. Felöntjük vízzel, fűszerezzük (tárkonnyal bőven), félig megfőzzük, majd hozzáadjuk a halhúst és az ikrát, legvégül az összevágott brokkolit is.

Ha minden megfőtt, 3-4 ek. tejfölből és 1 csapott ek. lisztből kikevert habarással sűrítjük, citromlével savanyítjuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

rejtett kincseink

Telekes-völgy

Ahol az ördög beszip 52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Joó Annamária Fotók: Pálvölgyi Krisztina

A Rudabányai-hegység 300–400 méter magas domborulatai között, Szendrő városa közelében húzódik az ország egyik leglátványosabb szurdoka, a Telekes-völgy. Mohatakaróba burkolózó sziklaképződmények, az Ördög-gát elképesztő szorosa és egy gerinctúra gyönyörű kilátópontjai csábítanak felfedezőtúrára.

pantotta a patakot w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

rejtett kincseink z Aggteleki Nemzeti Park területén található Telekes-völgy a Rudabányai-hegységet Alsótelekes és a Bódva völgye között szeli át.

Kevésbé ismert vidéke ez az országnak, pedig számos turistaút kanyarog a környéken. A vadregényes szurdokvölgy több irányból is megközelíthető: Szendrő, Rudabánya, Szalonna és Varbóc is jó kiindulópontja lehet a túránknak.

A

A legszebb táj ősszel vár Mi Szendrő felől érkeztünk autóval, és a telekesi kápolnánál kezdtük meg a körtúrát. Aki nem szeret kánikulában kirándulni, annak most jött el az ideje. Ebben a kora őszi időszakban már nincs hőség, de még nem túl hideg az idő, nem utolsósorban pedig: ilyenkor káprázatosan szép az erdő. A nap ugyan kiszívta, elégette már a legtöbb zöldet, itt-ott megbarnultak a fákon a levelek, de a fejünk fölött még mindig dúsan hajladoznak, zizegnek a lombok.

A kis kápolna mellett induló zöld sáv jelzésen, majd a zöld négyzeten elkezdjük a fokozatos emelkedést a Korlát-hegy gerincén. Ahogy távolodunk az országúttól, úgy nyílik ki a lá-

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az apró telekesi kápolna az Alsótelekesről Szuhogyra vezető országút mellett áll

A Korlát-hegy gerinc­ útvonaláról elbűvölő rálátás nyílik a Bódva völgyén túl a Rakacaivíztározóra

tóhatár. Szántóföldek, kaszálórétek és legelők parcellázzák szelíden a földet a hegyoldalban.

Az út megkapó, harmonikus vidéki tájon vezet át. A gerincútról remek kilátás tárul a szemünk elé: a Bódva völgyét, a Cserehát dombvidékét, Szendrő házait láthatjuk. A dombok között a Rakacai-víztározó tükre is megcsillan.

A Kis-Korlát-hegy oldalából a Korlát-hegyre kapaszkodunk fel, immáron a piros kereszten.

A nap vitézül, szinte vígan ragyog a környező dimbes-dombos tájon. Ez a hegygerincen hullámzó turistaút viszonylagos magaslati helyzetének és ligetes, bokros-füves rétjének

köszönhetően több helyen is remek panorámapontokat kínál, ahol jólesik csak úgy élvezni a csendet és nyugalmat, miközben a természet szépségein legelteted a szemed. Az ilyen mesébe illő vidék tényleg jobbá teszi a napodat.

A Közép-hegyet elhagyva a piros keresztről a piros sávra fordulunk, majd a Telekes-völgy egyik mellékágán leereszkedünk a fővölgybe, és innentől megkezdődik a parádés szurdoktúra, mintegy 2,5 kilométeren keresztül. Nagyobb esőzések után a patakmeder nagy részén víz csörgedezik. Ám az idei aszályos év nyár végére teljesen eltüntette a patakot a völgytalpból.

A túra első szakaszán egy panorámás hegyháton emelkedünk a Közép-hegy csúcsának közelébe

Ahogy leereszkedünk a völgybe, sűrű erdőség fogad, és bedőlt fák nehezítik a szurdokbeli haladást

A patak vízhozama nem állandó, erősen ingadozik, száraz időszakban búvópatakká válik (ne feledjük, mészkővidéken járunk), így előfordulhat, hogy a víz egy adott szakaszon eltűnik a mederből, majd újra előbukkan a sziklák alól.

A néphit szerint ilyenkor maga az ördög – tréfás kedvében – tünteti el és varázsolja vissza a vizet. Csapadékos időjárást követően viszont folyóként tölti meg a medrét. A túrázók számára talán a kettő közötti vízállás az ideális, amikor is csörgedező patakban, a köveken átugrálva, kalandos átkelésekkel juthatunk át a vízfolyás egyik partjáról a másikra. De a mohazöld, sziklás völgy szárazon is ámulatba ejtő.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

rejtett kincseink

Sziklás szurdoktúra Ahogy leérünk a völgybe, jóval hűvösebb és párásabb levegő fogad. Innentől a zöld sáv jelzést követjük, egészen a túra végéig, kiindulópontunkig. A szurdok már az elején árnyékban fürdő, tágas árokká szélesedik, amelynek két oldalán jókora mészkősziklák meredeznek.

Legtöbbjüket zöldellő, vastag mohabevonat fedi. A Telekes-völgy földtani különlegessége, hogy a patak az elmúlt pár millió évben történt, a hegység emelkedésével párhuzamosan végbement bevágódása természetes geológiai feltárások sorozatát hozta létre, amelyeken kiválóan tanulmányozhatók a Rudabányaihegységet felépítő kőzettípusok.

Szűrt napfény hatol át az ágak hálóján, a völgy­ talpban kellemes félhomály uralkodik, mármár esőerdei hangulattal. A nap mozgékony foltokban tör át a leveleken, ahogy az enyhe szellő meg-megrezzenti a fák árnyékot adó lombsátrát. A szurdokjárás a száraz patakmeder ellenére sem egyszerű. Kövek kupacai hevernek benne szerteszéjjel, amelyeket téli fagyok feszítettek és bucskáztattak le a hegyoldalról.

A görgetegeken való gyaloglás némi ügyességet igényel, mert a sima felszínűre koptatott kövek meglehetősen ingatagok, így egyensúlyozva tudunk csak lépdelni rajtuk. Sem hidak, sem láncok nem segítik a biztonságos előrejutást. Érdemes minden lépésünkre odafigyelni, vigyázni a megcsúszással, nehogy bokaficam vagy húzódás legyen egy rossz lépés vége.

A kövek, sziklák között pók szövi hálóját

A Telekesvölgyben több mint 200 millió éves triász mészkövek őrzik a csendet.

A szurdok leglátványosabb pontja az Ördög-gát sziklaszorosa

a gát a patakot évezredeken át egy U alakú kerülőre kényszerítette. A vízfolyás azonban egyfolytában ostromolta az útjában álló sziklatorlaszt, lassan áttörte azt, és kis vízesést alkotva hullik alá.

Sajnos a zuhatag látványát ottjártunkkor a száraz patakmeder miatt nem élvezhettük, de nem maradtuk természeti élmény nélkül, mert az Ördög-gát önmagában is egyedülálló sziklaképződmény. Ha egyszer elsétálunk mellette, soha nem felejtjük el, amit ott látunk.

A pataknak idővel sikerült átfűrészelnie magát a gáton, aminek az lett a következménye, hogy a régi mederkanyar szárazra került. A helyiek által Keringőnek nevezett sziklautcában halad jelenleg a turistaút.

Több helyütt bedőlt fatörzsek találhatók a mederben, az ezeken való átjutás szintén a kalandos szurdokjárás része. A völgytalp közel 500 méter múlva kezd beszűkülni, egyre mélyül, mi pedig nemsokára megérkezünk a szurdok leglátványosabb részéhez, az Ördög-gáthoz.

Ez a hazánkban páratlan képződmény tulajdonképpen egy, a Telekes-völgy tengelyére merőlegesen elnyúló sziklaél vége, amely a patak medrét valóságos gátként keresztezi. És ez

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

rejtett kincseink

Az Ördög-gát elnevezése sem új keletű. A források szerint egy 1298. évi oklevél már említi Urdunggata alakban, amelyet ma így olvashatunk: Ördög gátja. A patak bal partján, a természetes sziklatorlasz közelében jó pár oldásos eredetű barlangot is találunk, többek között az Ördög-gát-lyuk 82 méter hosszú üregét is, ahonnan a régészeti ásatások során őskori leletek kerültek elő, bizonyítva, hogy a környék már több ezer éve lakott hely volt.

Évmilliók üzenete Az Ördög-gát után a völgytalp szelídebbé válik. Elmaradnak a magas sziklafalak, az égig érő fákat ligetes, bokros részek váltják fel. A púpos kőtömbök és törött gerincű sziklahátak kisebbednek, ám a Telekes-patak által létrehozott völgy még ezen az alsó részén is látványos formában mutatja be a terület különféle, döntően triász korú üledékes kőzeteit, amelyek évmilliók üzeneteit hordozzák. Nincs is annál kellemesebb, mint leülni egy sziklára, nézni, ahogy a nap sugarai rézsútos fénypászmákban törnek át a lombkoronák közt a félhomályba burkolódzó völgyben, és hallgatni a gyenge szélben a madarak csicsergését.

Nemcsak a helyszín, de a hangulat is vadregényes

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A zöld sáv jelzésre a völgy után érdemes fokozottabban figyelni, nehogy letérjünk róla, mert az utolsó pár kilométeren előfordulhat-

A közel 13 kilométer hosszú körtúrát kényelmes tempóban 5 óra alatt be lehet járni. Ideális távú túra, nincsenek benne igazán megerőltető részek és nagy szintek sem. A köveken való ugrálás és a fatörzseken átmászás miatt a gyerekek sem fognak unatkozni, ha a családnak épp kirándulni támadna kedve egy szép őszi napon. 

0

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Térkép: Bába Imre

nak olyan részek a jelzett turistaúton, ahol nyáron, dús aljnövényzetben, bozótosban kell átvágni magunkat. A patak feletti, keskeny, erdei ösvényen oldalazva tudunk továbbhaladni. Majd lágyan lankásodni kezd az út, és az addigi árnyas levélmennyezet föl-fölfeslik.

Helyenként kisebb tisztások és sziklakibukkanások is színesítik ezt a rövid, pár száz méteres, végső szakaszt. A távolban a lenyugvó nap búcsúzóul különös, meleg narancsszínű fénnyel vonja be a fákat.

1 km

|

59

Messzelátó

Átadták a kilátók kir Idén augusztusban Lillafüred visszakapta azt a jellegzetes kupolájú Írta: Turista Magazin kilátóját, amely egészen Fotók: Csanádi Márton a múlt század közepéig az egyik meghatározó látványeleme volt. A régi-új Zsófia-kilátó kedvéért nagyon megéri felkapaszkodni a Dolka-hegy déli oldalán, mert a kilátóteraszról gyönyörű panorámában lehet részünk.

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

álynőjét 48.107123 20.621963

19. század végén a természetjárás még igencsak gyerekcipőben járt Magyarországon, ezért óriási dolognak számított, amikor 1896‑ban Khüne Adolf, az 1894-ben alakult Borsodi Bükki Egylet titkára azt javasolta, hogy építsenek egy kilátót a Dolka-hegy oldalán.

A Bükk első kilátójának ötletét mindenki támogatta, így ezek után már „csak” az építéshez szükséges pénz előteremtése volt a feladat.

A

A nemes cél érdekében jótékonysági bálokat tartottak, a tagdíjak egy részét is erre fordították, sőt még a Hámori-tavon lévő csónakok bérbeadásából származó bevételt is beleadták az alapba.

Szerencsére a helyi erdészek is az ügy mellé álltak, és a diósgyőri erdőgondnokság fa- és kőanyagot biztosított a beruházáshoz.

A torony végül – tartva az előre kitűzött határidőket – 1900-ban épült meg 1262 koronás költséggel.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Messzelátó

Az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, felette vörösfenyő gerendákból áll össze a szerkezet

A június 3-ai átadó piros betűs ünnep volt a hazai természetjárás történetében: hatalmas, több napon át tartó ünnepséget rendeztek, amelyre rengetegen érkeztek a környékről és a fővárosból is. A korabeli leírások „végeláthatatlanul kígyózó kocsisorokat” említenek a Szinva völgyében.

A kilátó névadója széki Teleki Zsófia grófnő, aki az akkori főispán, báró Vay Béla felesége volt. A főispánné a Borsodi Bükk Egylet alapító tagjaként a magyar természetjárás lelkes

Fotó: MTSZ

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

támogatója volt egész életében. Külön érdekesség, hogy Zsófia grófnőről a kilátót, míg egyik lányáról magát Lillafüredet nevezték el.

A jellegzetes kupolájú építmény hamar meghatározó látványeleme lett a környéknek, és nem mellesleg remekül dokumentálható volt róla a Palotaszálló építése, amelyet végül 1929-ben fejeztek be. Az idővel egyre rosszabb állapotba kerülő kilátó sorsa az ötvenes években pecsételődött meg, ugyanis a második világháborút

Fotó: Fortepan / Szekrényesy Réka

Fotó: MTSZ

követően, a hegyoldalba vájt, „Szikla” elnevezésű, titkos légvédelmi harcállásponthoz tartozó antenna telepítése miatt végül elbontották.

Azóta a feleslegessé vált antenna is az enyészeté lett, így az ÉSZAKERDŐ Zrt. – egy uniós pályázat részeként – felépíttette az eredeti Zsófia-kilátó mását, de már a mai kor követelményeinek megfelelően. Az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, létrák helyett pedig biztonságos lépcsősor

vezet a kilátóteraszra, valamint interaktív látvány- és tájékoztatóelemekkel is gazdagodott a kilátó környéke.

Ha szeretnéd megnézni a levegőből is a kilátót és környezetét, szkenneld be a QR-kódot!

Az MTSZ-szel együttműködve valósult meg Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást közjóléti létesítményeinek fejlesztésére. A lillafüredi Zsófia-kilátó a GINOP-7.1.2-15-2017-00017 azonosító számú, „Gyalogszerrel felfedezni Észak-Magyarország turisztikai termékkínálatát” című pályázat keretében, 51,28 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült meg. Még több információ az aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztéséről ezen az oldalon érhető el: projekt.mtsz.org.

A kilátó teraszáról gyönyörű panoráma nyílik, a show-t természetesen a Palotaszálló és a Hámori-tó viszi el, de jól megfigyelhetők a Bükk fenséges magaslatai, valamint a Felső­hámor és Lillafüred feletti meredek, erdős hegyoldalak.

Megközelíteni a legegyszerűbben a felsőhámori Kohászati Múzeumtól tudjuk, innen indul a kilátó „kedvéért” újjáépített, kék háromszöggel jelzett turistaút, amely meredeken szerpentinezve vezet (1,4 km, 141 m szint) az építményig.  Felhasznált irodalom: Bozsó Gyula: I Love Bükk

Jelvényvadász

Egy páratlan tanúhegy felfedezése Somló

Fotó: MTSZ

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ha tanúhegyekről van szó, a legtöbben a Balatont övező, látványos hegykúpokra gondolnak, pedig a Bakony nyugati lábánál, a Kisalföld síkjából magányosan kiemelkedő Somló Írta: Lánczi Péter legalább annyit tud – ha nem többet –, mint a „Magyar-tenger” Fotók: Magócsi Márton partján sorakozó társai. E hajdanvolt tűzhányó nyújtotta élménykavalkádot egy 12 kilométer hosszú körtúrán élhetjük át, amely a jelvénygyűjtögetők számára is tartogat szuvenírt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Jelvényvadász

figyelmet már messziről felkeltő Somló nem egy hegyóriás, de a sík környezetéből merészen kimagasodó formája mégis roppant tömeg benyomását kelti. Közelebb érve a tekintetet a hegyláb szoknyáját díszítő szőlőültetvények, hangulatos borospincék, kanyargó sziklateraszok és különleges bazaltformák együttese vonzza: a hírneves somlói borkultúra hamisítatlan idillje. Kár lenne azonban ennyivel eltelnünk, hiszen a hegytető meghódításával többek között változatos növényvilágot, romantikus várromot, egy panorámás kilátót is megismerhetünk, azaz magát a Somlót, amelynek értékei valóban felejthetetlen élményt ígérnek.

A

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Látványos szőlőteraszok, régi és új pincék és bazaltformák együttese teremt varázslatos hangulatot

Az ipari műemléknek számító Taposókút különlegessége, hogy a dobban taposva lehetett a vizet felszínre hozni

Fel a Somló „szőlőszoknyáján” A 432 méter magas Somló felfedezését a hegyet behálózó, gyakorlatilag az összes érdekességhez elvezető turistautak segítik. Tarthatunk bortúrát, bejárhatjuk a Somló Tájvédelmi Körzetet töviről hegyire bemutató Kitaibel Pál tanösvényt, vagy kedvünkre kanyaroghatunk a sárga és piros jelzéseken. A lényeg, hogy ne hagyjunk ki semmit a látnivalókból! Ehhez ajánljuk az „5 kápolna a Somlón” címet viselő jelvényszerző tematikát, amely a látványos szentélyek mellett a hegy többi kincsét is körtúrába foglalja. A 12 kilométer hosszú kör a hegy déli lábánál elterülő Somlóvásárhelyen veszi kezdetét, egészen pontosan a Joó kocsmában, ahol a jelvény megszerzéséhez szükséges bélyegzőlenyomat mellett frissítőt vagy útravalót is beszerezhetünk. A sárga sáv jelzést követve indulunk a hegy meghódítására, amely a 8-as főutat keresztezve kisvártatva modern pincék, szépen gondozott szőlők, majd az ültetvények esztétikus kőteraszai és hangulatos présházai mentén vezet egyre feljebb.

Az ipari műemléknek számító Taposókútnál járva már közelebbről is szemügyre vehetjük a Somló fölénk tornyosuló, pompás bazaltorgonáit, amelyek egy négymillió éves lávaömlés folyamatoson erodáló mementói. Ez a fehér foltos bazalt – amelyből a hegy teraszait is kialakították – többek között egy nefelin nevű ásványt is tartalmaz, emiatt könnyen mállik és töredezik. A természetes módon aprózódó és kémiailag is széteső, talajképző bazalt biztosítja

a növények számára a létfontosságú elemeket, és részben ez az alapanyag adja a „somlai” borok különleges zamatát is.

Kápolnától kápolnáig Szemet gyönyörködtető szőlőteraszok és ódon pincék között a sárga kereszt és a sárga rom turistajelzéseken kanyarogva érkezünk meg a Szent Ilona-kápolna sugárzóan fehér szentélyéhez. A mesés panorámával körülölelt épület ma is otthont ad szertartásoknak, de meghitt

A teraszos kiszögellésen álló, aranyló toronysisakú Szent Ilonakápolna előtt szép, rendezett, panorámás teret találunk

belsejét az erre járók csak neves alkalmakkor láthatják. Már a 14. század óta áll itt templom, de a korábbi épület a törökdúlás idején elpusztult. Csupán a 18. század közepén emelték újra falait, azóta a Somló egyik jelképének számít.

Innen szintben a hegy nyugati látképével érjük el az út menti Séd-fő forrását, amely szintén igazolópontnak számít a jelvényszerzőknek.

A forrástól pedig a hegy északi karimáján közelítjük meg következő pontunkat, a román stílusú Szent Márton-kápolnát. A 18. században

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Jelvényvadász barokkos toldalékot, később kis fatornyot kapott épület ma egy csörgedező forrás és egy présház tőszomszédságában, fákkal és szőlővel körbevéve tűri csendesen az idő múlását. Valamikor régen a közeli somlói vár védői is ide jártak imádkozni, homlokzatán pedig egészen a múlt századig látszott a török hódítást hirdető félhold.

Már a táv felénél járunk, amikor még csak alulról ismerkedtünk a heggyel. Útvonalunk a kápolnától visszavezet az Esterházy-szőlő nevű hegyoldalba, majd innen, északi irányból tör fel a meredek oldalú hegyhátra. A Somló északi lejtőinek növényvilága – és ezzel együtt hangulata is – merőben eltér a hegy többi területétől. A lenti részeken még fekete bodzával, mogyoróval és a hegykúpot egykor beborító sommal is találkozhatunk (innen ered a Somló földrajzi név), illetve tavasszal hóvirágok, később a medvehagyma, illetve a védett nyugati csillagvirág lepi el a talajt. Kicsivel feljebb egy jóval hűvösebb mikroklímájú, magas fekvésű vidékek miliőjét idéző hegyoldalba érkezünk, ahol bükkmatuzsálemek szürke törzsei, valamint mohák és páfrányok varázsolnak vadregényes erdőtájat elénk. A hirtelen változó környezet sokszínűségét tovább fokozza, hogy a sziklás, omladékos részeken úgynevezett törmeléklejtő-erdő váltja a bükköket, olyan

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A hegy keleti oldalában bújik meg a Szent Márton-kápolna meghitt épülete

fafajokkal, mint a nagy- és a kislevelű hárs, a magas kőris, a gyertyán, a korai juhar vagy a barkócaberkenye. A vár felé tartva elhaladunk a Kinizsi-szikla mellett, amely voltaképpen egy nagyobb kő egy nyereg alakú mélyedéssel a tetején. A legenda szerint ezen a sziklán pihent meg a vár egykori tulajdonosa, Kinizsi Pál, aki a meredek úton elfáradva leült egy sziklára, az pedig a nehéz teher alatt behorpadt.

Romantikus romok a hegytetőn

Az északi oldal miliője merőben eltér a hegy többi részének hangulatától

A felfedezőút kihagyhatatlan célpontja a somlói vár. Aki dél felől tekint a Somló festői tömbjére, annak rejtve marad a hegynyereg erdős, északi szirtjén álló erősség. Az észak felől érkezőket azonban már messziről csalogatják az évszázadok által megtépázott falak, amelyekhez némi szintemelkedést letudva lehet felkapaszkodni. A közelmúltban állagmegóváson és részleges felújításon átesett erősség keletkezési idejét a tatárjárás utánra teszik, de írásos forrás csak 1352-ben említi először, castrum Somló néven. Sok gazdája volt, de virágkorát 1495-től, Bakócz Tamás érsek tulajdonlása alatt élte, aki a várat olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át. Egyházi rangjához híven a várban kápolnát is létesíttetett. Bakócz az ország leggazdagabb főpapjaként a vár védelmét is fejlesztette: ebben az időben két nagy ágyú, több kisebb ágyú és két seregbontó löveg óvta falait. Somló vára a mohácsi vész után is állta a sarat az átvonuló török csapatokkal szemben. Egy feljegyzés szerint a

gyakran cserélt gazdát, mígnem a Rákóczi-szabadságharc után elhagyták, köveit széthordták.

Hosszú ideig tartó pusztulása ellenére a legtöbb falrész megmaradt, ahogy gótikus jellegű kapuja, ablakkeretei és a ciszternája, továbbá a feltehetőleg várkápolnának helyet adó, tornyos épületrész. A szabálytalan, sokszögű alaprajzú erősség ódon falairól csodálatos panoráma tárul elénk: rálátunk a Kisalföld végtelennek ható síkjára és a tőlünk keletre fekvő Bakonyra. várvédők 1543-ban a hegylábnál tanyázó 3000 törökre csaptak le, akiket levágtak, maradékukat pedig szétkergették. Ekkoriban a somlói vár az egész térség legerősebb, magyar kézen lévő várává lépett elő. Az erődítmény később is

Az egyik legimpozánsabb hazai várromunkat aránylag kevesen ismerik

Az Alpokig is ellátni A teljes körpanoráma azonban a vártól csupán 600 méterre található, 432 méteres főcsúcson, a Szent István nevét viselő kilátóban vár ránk, ahová kényelmes erdei ösvényünk enyhe emelkedéssel vezet fel. A 12 méter magas építményt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

Jelvényvadász

a hegy bazaltköveiből emelték, alsó szintjén büfé üzemel, a kilátóteraszra pedig csigalépcsőn lehet feljutni. Kilátásban eddig is részünk volt, de innen nézve már a balatoni tanúhegyek jellegzetes sziluettjei is felbukkannak, nyugatra a szomszédos Ság hegy, illetve az Alpok tömege tűnik fel, kelet felé a Bakony vonulatai és legmagasabb kiemelkedése, a Kőris-hegy látható. Északra fordulva a hegy lábánál elterülő települések, Doba és Somlószőlős házai színesítik a látképet, miközben a somlói várromra is rálátunk. Nem árt tudni azonban, hogy a kilátó csak pénteken, szombaton és vasárnap van nyitva 11 és 17 óra között.

A csúcsnak a panorámán túl is van vonzereje.

A kilátó előtt elterülő, tágas rét árnyékot adó fái, kényelmes padjai kiváló piknikezőhelyet

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Somló legmagasabb pontján áll a Szent Istvánkilátó, kicsivel odébb pedig kereszt és szobor is hirdeti az államalapító emlékét

biztosítanak, amelynek idilljében nem csak a nyári kánikulában jó elidőzni. A kilátó mellett a hegytető másik ékessége egy messziről is jól látszó, hatalmas kereszt, amelynek tövében egy Szent Istvánt ábrázoló szobrot pillanthatunk meg. Távolról és közelről nézve egyaránt egyedi látványt nyújt a műalkotás.

Vadvirágos réten

Panorámás rét pompája fokozza a Somló változatosságát

Déli irányban hagyjuk el a Somló felső platóját, miközben a növényzet újfent gyökeres változást mutat utunkon. Egy keskeny erdőrészen átkelve egyszer csak egy hegyvidéki tájakat idéző kaszálórétre érünk ki, amely ma már csak természetvédelmi célokat szolgál. A Somlónak egyedi vonást ad az élővilágában is megnyilvánuló szigetszerűsége. Egyes itt élő állat- és növényfajokkal legközelebb csak a Bakonyban

vagy az Alpokban találkozhatunk. A kaszálórétek az állatvilág képviselői közül elsősorban az egyenesszárnyúak, a pókok, valamint a bogarak nagy tömegét éltetik. Számos „rétlakót” találunk a tarkalepkék és a pillangók között is.

Az eget kémlelve elsősorban a bájos megjelenésű őszapóra, csilpcsalpfüzikére, házi rozsdafarkúra figyelhetünk fel, de a barátposzáta énekét is élvezhetjük. A nyílt területek felett dugóhúzóban ereszkedő egerészölyvet, illetve a szőlőkben is fel-feltűnő kenderikét, míg a sziklás részek felett főként a párban repülő hollókat pillanthatjuk meg. A hegy sziklás és erdős részein egyaránt találkozhatunk fürge, zöld, fali, illetve lábatlan gyíkkal.

A szőlők fölé magasodó bazalttornyok tetejéről a balatoni hegyek felé tekinthetünk

érdemes az utunkról nyugati irányba leágazó Kitaibel Pál tanösvényen oda-vissza alig pár száz méternyi kitérőt tenni, megismerve a hegy múltba vesző pincéinek természet által visszafoglalt, helyenként vadregényes környezetét és gazdag élővilágát.

Egy kis somlói repeta Bár jelvényszerző túránk átvezet a hegy alsó platóján elterülő hangulatos kaszálón, nem érintjük a bazaltorgonás sziklaterasz peremét, ahol ismét egy mesés kilátással és új tájélményekkel lehetünk gazdagabbak. Mindezekért

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Jelvényvadász Ismét a megunhatatlan szőlőtájban Végül a kaszálót a hegy alsó platójáról letörő természetes bazaltlépcsőn hagyjuk el, amely szintén a négy millió évvel ezelőtt zajlott lávafolyás megdermedt emléke. Nem sokkal lejjebb bazalt­ösvényünkre már inkább a kőzetaprózódás lesz jellemző, mígnem kiérünk a már ismerős szőlők és pincék uralta, rendezett hegyoldalba. Meg is érkeztünk a következő állomásunkhoz, egészen pontosan egyből kettőhöz, mivel a Keresztelő Szent János-kápolna és a Szent Margit-kápolna egymás tőszomszédságában találhatók. A kettő közül a Szent Margit tiszteletére emelt épület a jelentősebb, amely már a 15. század óta áll, noha a török uralom idején elpusztult. A kezdetben gótikus, napjainkban már barokk jegyeket viselő kápolna a 18. század közepén ismert búcsújáró hely

72

A túramozgalmat bárki időkorlát nélkül teljesítheti. A mindössze 12 kilométer hosszú táv igazolófüzete a teljesitmenyturazoktarsasaga.hu oldalról ingyenesen letölthető. Aki sikeresen bejárta és a megfelelő módon igazolta a túrát, az 1500 Ft ellenében jelvényt és oklevelet kap elismerésül.

A kitöltött igazolófüzetet a túramozgalom szervezőjéhez kell eljuttatni: Orbán Imre, Hit Pajzsa Nemzeti Egylet, bakonyturistaja@googlemail.com. volt, messzi tájakról is elzarándokoltak ide a hívek. A kápolna bejáratával szemben egy villám sújtotta, több száz éves hársfa kerítéssel védett maradványai, illetve új hajtási látszanak. Szent Margit-kápolna mögött áll a jóval kisebb méretű, Keresztelő Szent János tiszteletére emelt,

1 km

Térkép: Bába Imre

0

Infók a jelvényszerzéshez

Somló vára

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyitott kápolna. Nem oly régen e két épület közelében, az út mellett vigyázta a somlói szőlőket a zivatart elhárító, termést megóvó Szent Donát (római legionárius volt) szobra, amelyet ma a Szent Margit-kápolnában lehet megtekinteni.

Már csupán egyetlen igazolópont van hátra a túrából, mégpedig a kiindulópontunk, a Joó kocsma. Mielőtt azonban visszaereszkedünk Somlóvásárhelyre, még 2,5 kilométeren át élvezhetjük e páratlan szőlőtáj szépségét, valamelyik pincéjében pedig akár meg is kóstolhatjuk különleges ízeit. Ez az ország legkisebb és egyben egyik legkiválóbb borvidéke, ami már önmagában elegendő ok a Somló felkeresésére. 

A hegy kápolnái közül a Szent Margit tiszteletére emelt a legnagyobb. Építői a vásárhelyi apácák voltak, építése Mátyás király idejére esik – Fotó: MTSZ

A Somló legnevesebb fehérborszőlő-fajtája a juhfark. A termelők minden évben megrendezik a juhfark ünnepét, de a legtöbb pincénél az év minden szakában lehet kóstolni

OMNI-HEAT INIFINITY TECHNOLÓGIA

Zöldhullám

Süngomba

Gyógyhatás bizarr köntösben

Kínában és Japánban hosszú ideje, újabban pedig hazánkban is termesztik e szokatlan termőtestű gombafajt gyógyhatása és kiváló íze miatt. A hagyományos keleti orvoslásban előszeÍrta: Nagy Loránd István retettel alkalmazott süngombát intenzíven kutatják napjainkban, hogy tudományosan is igazolják bioaktív anyagainak hatásosságát különféle megbetegedések kezelésében, illetve megelőzésében.

Fotó: Adobe Stock

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is védett – a gombahatározásban kevésbé jártasak összetéveszthetik a lebenyes termőtestű, jóval rövidebb tüskékkel (csapokkal) rendelkező tüskés sörénygombával, valamint a többszörösen elágazó, összetett, korallszerű termőtestet képző petrezselyemgombával, amelynek tüskéi (csapjai) csupán 1 centiméter hosszúak.

Fotó: Adobe Stock

galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjének Hericiaceae családjába tartozó, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában széles körben elterjedt, Magyarországon 2018-ban az Év Gombája címmel kitüntetett közönséges süngomba (Hericium erinaceus) hazánkban igen ritka, ráadásul védett is: gyűjtése ennek megfelelően tilos.

A

Gömbölyded, 15–30 centiméter átmérőjű termőtestének alsó részén sűrűn álló, vékony, 3–6 centiméter hosszú, lecsüngő, fiatalon fehéres, idővel krémszínűvé vagy sárgássá váló tüskék (csapok) sorakoznak, amelyek a termőréteget hordozzák. Húsa fehéres, eleinte puha és rugalmas, később szívóssá váló, kellemes ízű, nagyon enyhén fűszeres illatú. A termőtestek szeptember és november között fejlődnek ki lombos fák törzsén, leggyakrabban idős csertölgyeken és bükkökön, de vadgesztenyén, dión, juharon, kőrisen, égeren és hárson is megjelenhetnek.

A közönséges süngomba gyengültségi (nekrotróf ) parazita, amely a fákon való megtelepedését követően azok pusztulását okozza (ez rendszerint éveket, olykor évtizedeket vesz igénybe), az elhalt növények törzsein, ágain pedig fehérkorhasztó (a cellulózt és a lignint egyaránt bontó) szaprofitaként él.

E havi választottunkat – amely számos európai ország vörös listáján szerepel, továbbá Magyarországon kívül Horvátországban, Lengyelországban, Szerbiában,

A több száz bioaktív anyagot tartalmazó süngombáról tudományos kísérletek során beigazolódott, hogy képes bizonyos rosszindulatú daganatok növekedését, illetve képződését meggátolni; hatékonyan alkalmazható gyomorfekély és gyomorhurut kezelésére; koleszterinszint-csökkentő, illetve baktericid hatással bír; valamint elősegítheti az idegrendszer helyreállítását és a kognitív egészség fenntartását. A kutatók (szemben a trendi étrend-kiegészítőket forgalmazó webshopok zömével) nem állítják, hogy a süngomba csodaszer, eredményeik tükrében az viszont bátran kijelenthető, hogy gyógyászati, humánegészségügyi szempontból kimondottan ígéretes ajándéka a természetnek.  Fotó: Adobe Stock

Státusz A közönséges süngomba (Hericium erinaceus) a védett gombafajok közé tartozik Magyarországon, természetvédelmi értéke 5000 Ft termőtestenként. A cikkben említett tüskés sörénygomba (Hericium cirrhatum) is védett, természetvédelmi értéke szintén 5000 Ft termőtestenként, míg az e fajokkal összetéveszthető, fiatalon fogyasztható petrezselyemgomba (Hericium coralloides) nem élvez természetvédelmi oltalmat.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

top 10

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

10

különleges és látogatható

erdőrezervátum Magyarországon Írta: Szigeti Ferenc Albert

És tíznél több különleges, az erdők és különösen a természetes vagy az ahhoz közel álló erdők nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatás, amelyeket érdemes természetjáróként megismerni, ha már a természetvédelem e szentélyeiben túrázhatunk.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

top 10

Fotó: Dömsödi Áron

Őserdő, Bükk Az Ökológiai Kutatóközpont által menedzselt „Erdőrezervátum Program” honlapja szerint az erdőrezervátum olyan védett erdőterület, amely fokozottan védett magterületből és védett védőzónából áll. „A magterületen minden közvetlen emberi tevékenységet – elsősorban az erdőgazdálkodást

– végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak.” Különösen igaz ez a gyorsuló ütemben változó klíma termőhelyeket érintő hatásainak megismerésére, hiszen az erdőrezervátumok kutatásában együtt dolgozó erdészek és ökológusok elsősorban a kulcsfafajok populációinak hosszú távú dinamikáját vizsgálják. A természetvédelmi oltalom alatt álló hazai erdőrezervátum-hálózatot jelenleg 63 egység képezi (az összes erdő 0,7%-a).

Ebből a magterület az összes erdő mint48.058361, 20.445856 egy 0,2%-a. Az Őserdő magterületéről – nagyon helyesen – már régen kivezették a turistautat, de az ország egyik legigazibb „őserdejét” a magterület szélén haladó kék és a zöld sáv jelzésekről ma is megcsodálhatjuk.

Fotó: Német-Bucsi Attila

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Garancsi Kata

Prédikálószék Erdőrezervátum (Keserűs-hegy), Visegrádi-hegység

foltokat, amelyek elsősorban a terepviszonyoknak köszönhetően maradhattak meg, nagyobb részben viszont Amikor a modernizmus szellemében az európai ember olyan, a természetes állapotokhoz közeli, majdnem teljesen átalakította maga körül öreg erdőket találunk köztük, amelyeka tájat, rájött, hogy alig maradt érintetlen ben 120-130 éve hagyták abba az er47.735619, 18.925765 őserdő a vén kontinensen. E felismerés dőművelést. Ez utóbbinak kiváló példája a már a 19. század elején a megőrzés gonPrédikálószék melletti, felhagyott gazdasági dolatához vezetett, hazánkban pedig Kaán erdő, amely a csúcson álló kilátó miatt igen Károly főerdőtanácsos, az állami természetforgalmas helyszín, bár a környék turistaútjai a védelem egyik megalapozója volt e gondolat legfőbb rezervátum szélén haladnak. képviselője (akkoriban persze elsősorban a Kárpátok valódi őserdőmaradványainak megóvása merült fel).

Az elmúlt évtizedekben Európa számos országában jelöltek ki változatos erdőszerkezetű, gazdag, különleges növény- és állatvilággal rendelkező természeti területeket, majd hosszabb szünet után, az 1990-es években hazánkban is megkezdődött az erdőrezervátum-hálózat kialakítása és kutatása, a jogszabályi háttér kidolgozása. Érdekes adat, hogy a Föld eredeti erdőborítottságának közel fele maradt fenn mára, s ebből mintegy 40% az őserdők részesedése. Igaz, azok nagy része ma már a trópusokra és az északi tájakra koncentrálódik, Európában a megmaradt erdőterület mindössze 1%-a tekinthető őserdőnek. A hazai erdőrezervátum-hálózat ennél sokkal kisebb részben tartalmaz őserdőszerű Fotó: Garancsi Kata

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

top 10 Tátika Erdőrezervátum, Keszthelyi-hegység Az ökológiai válság kapcsán az elmúlt évtizedben került a tudományos kutatás és a természetvédelem előterébe az a régi, a szakirodalomban az 1970-es években megjelent felvetés, hogy vajon lehet-e forintosítani azokat a kézzel fogható vagy éppen áttételes javakat és szolgáltatásokat, amelyek az ökoszisztéma természetes vagy az ember által befolyásolt működése során keletkeznek (az ún. ökoszisztéma-szolgáltatásokat), hiszen a piaci érdek gyakran háttérbe szorítja a természeti és környezetvédelmi értékek védelmének fontosságát. A tudósok ál46.906277, 17.258359 talában a 2000-es évek elején megjelent Millenniumi ökoszisztéma-értékelés alapján sorolják négy főbb kategóriába e szolgáltatásokat: ellátó, kulturális, szabályozási és támogató szolgáltatások. Érdemes azt is tudni, hogy 2021-ben az ENSZ

Fotó: Magócsi Márton

Statisztikai Bizottsága egy új szabványt fogadott el (System of Environmental-Economic Accounting – Ecosystem Accounting), amelynek segítségével számszerűsíthetjük is az ökoszisztéma-szolgáltatások értékét. Az Országos Kéktúrán található másik nevezetes „őserdőben”, a Tátika 200 évesnél idősebb bükkösében túrázva az ember ösztönösen átérzi az erdők pótolhatatlanságát.

Fotó: Gulyás Attila

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Várhegy Erdőrezervátum, Bükk Az őserdőben talán az álló és fekvő holt fa nagy mennyisége, a faóriások jelenléte, valamint a kidőlt fák helyén keletkezett lékekben a magoncok fényért való versengése a legszembetűnőbb. A ligetes összhatást erősíti az erdő gazdag szintezettsége, valamint az, hogy a lombkoronaszintben mindig több fafaj képviselteti magát. A gazdasági erdő más, de ennek nem feltétlenül kellene mindenhol így lennie.

Az erdőgazdálkodás többféle üzemmód szerint történik ugyanis, ezek pedig eltérő hasznot hoznak az erdőgazdálkodóknak, valamint a társadalom számára, továbbá eltérő mértékű ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. Magyarország erdőterületeinek túlnyomó részén az úgynevezett vágásfordulóra alapozott erdőgazdálkodás zajlik. Ez a véghasználattal, vagyis a hasonló korú fákból álló, vágás­ érett erdő levágásával végződő ciklusokból áll, amellyel

bizony védett természeti területen is találkozhatunk, igaz, a jogszabály szerint védett természeti területen csak kisebb arányban lehet ezt a módszert használni.

Nem kell messzire menni a bükki Őserdőtől, hogy ilyen vágásterületeket láthassunk, elég felkapaszkodni a közeli Tar-kőre. Hazánkban is terjed azonban a mind természetvédelmi, mind klíma47.958453, adaptációs szempontokat figyelembe 20.436504 vevő módszer, amelyet folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodásnak (FEB) nevezünk, s amelynek lényege az úgynevezett szálalásos fakitermelés, vagyis az örökerdő-gazdálkodás. A Felsőtárkány, illetve az 1930-as években emelt, hangulatos, éppen az erdőrezervátum peremén található Várkúti turistaház feletti Várhegy felhagyott, öreg erdejének magterületén vezető turistaúton – amelyet természetesen szigorúan tilos elhagyni – mi magunk is rácsodálkozhatunk egy öreg erdő elegyességére.

Fotó: Kisida András

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

top 10

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

valamint megszűnik a vízkörforgás. Éppen ezért jogos Burok-völgy Erdőrezervátum, Bakony Ahogy az élet minden más területén, a globális éghaj- az egyszerű természetjáró aggodalma: ha rövid távon a latváltozás a fákkal kapcsolatban is arra ösztönöz minnem természetes erdők is elégséges tűzidenkit, hogy radikálisan váltsunk szemfatartalékot tudnak biztosítani, ahogy léletet, gondoljuk újra az erdőkhöz való ezt gyakran olvasni, akkor – az éghaj47.965723, viszonyunkat. A vágásos gazdálkodással latváltozás döbbenetes hatásait saját sze18.962834 nemcsak az a baj, hogy csúnya, illetve münkkel látva – miért nem a klímaadaptáció hogy eltűnik belőle az élővilág, hanem az, szempontjából fontos folyamatos erdőborítás hogy a vágásterületen elillan az erdőklíma, melletti erdőgazdálkodást erősíti minden erejével az új szabályozás? A Bakony vadregényes szurdokvölgye és a benne található piros sáv jelzés legendás. Itt aztán kerülgethetjük a kidőlt fákat: a meredek hegyoldalakról és a mély szurdokvölgyekből gyakran nem tudták megoldani a fák elszállítását, ezért megmenekültek, ahogy itt is. A Burok-völgy erdeje minden ízében őserdő, de nincs kihirdetve annak erdőrezervátumi státusza – ettől függetlenül régóta favágási moratórium van érvényben.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az első QR-kód beolvasásával bővebb információhoz juthatsz az erdő­ rezervátumokról a program honlapján, a második segítségével megnézheted az Amiről a fák suttognak című természetfilm rendezői változatát.

Pogány-Rózsás Erdőrezervátum, Börzsöny Az úgynevezett ellátó ökoszisztéma-szolgáltatások magukat a javakat szolgáltatják (pl. faanyag, erdei gombák, erdei bogyós és egyéb termények, gyógynövények, erdei méz, vadtermékek). Itt adódik egy kulcskérdés: laikusként elsőre azt gondolhatnánk, hogy a fent említett, folyamatos erdőborítást biztosító, szálaló üzemmód kevesebb faanyagot biztosít, mint a vágásos. „A folyamatos erdőborítás ökoszisztéma-szolgáltatásaira 47.965723, építő fejlesztés, mint alternatí18.962834 va” című tanulmány szerzői jelentősen árnyalják ezt a képet, ugyanis van erre is, meg arra is van példa, de a lényeg, hogy a különbség a vizsgált esetekben sehol nem érte el a 10%-ot. Fontos érv ez, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két üzemmód költségigénye sem tér el jelentősen egymástól. Egy természetes erdő jellemzője az öreg fák jelentős aránya. Egy idős erdőben a FEB esetében nagyobb átlagos rönkátmérő termelhető ki, amelyet magasabb áron lehet értékesíteni, ráadásul a szálaló erdőgazdálkodás bevételei folyamatosan jelentkeznek, míg a vágásos gazdálkodásban szakaszosan. Érdemes ezen elgondolkodni a Nagy-Mána gerincén haladó piros sáv jelzésen sétálva, ahonnan jól belátható a Rózsás-patak völgye és a Pogányvár, az ország egyik legvadregényesebb hegyvidéki tája, benne az öreg – az elmúlt évtizedben jégkárok által megtépázott – bükkössel.

A jégkár döbbenetes nyomai a közeli Oltár-patak völgyében Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotó: Német-Bucsi Attila

Vétyem Erdőrezervátum, Zalai-dombság A támogató szolgáltatások minden más szolgáltatás alapját képezik, és magukban foglalják a talajképződést, a fotoszintézist, valamint a tápanyagok körforgását. Ez az a rész, amelyet minden kisiskolás tud: erdő és fák nélkül nincs élet. A fent említett tanulmány szerzői szerint „a faanyagtermelés mellett a vágásos erdőgazdálkodás és a FEB az alapján is összehasonlítható, hogy milyen ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képesek. Bár jelenleg még nemzetközi szinten is kevés tanulmányt találunk erre a kérdéskörre vonatkozóan, de egy első, gyors kvalitatív összehasonlítás alapján azt mondhatjuk, hogy a FEB megelőzi a vágásos erdőgazdálkodást számos 46.555020, ökoszisztéma-szolgáltatás 16.635771 biztosításában”. A magterület szélén futó piros sáv jelzésen fedezhetjük fel ezt a fantasztikus zalai bükköst, ahol tanösvény segít megérteni a téma jelentőségét. Bár ez is egy bükkös, fontos megjegyezni, hogy a hazai erdőrezervátumok között a hegy- és dombvidéki gyertyános-tölgyesek és cseres-tölgyesek sokkal kisebb mértékben képviseltetik magukat, mint amekkora szerepük és jelentőségük van a Kárpát-medencében.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

top 10 Kékes Erdőrezervátum, Mátra Az erdők kulturális szolgáltatásaiba olyan dolgok tartoznak, mint a rekreáció, a tájképi jelentőség, a vadászat, a környezeti nevelés, a tudományos kutatás vagy akár a művészi ihlet. Könnyen belátható, hogy ezen a fronton bizony a természetes erdők simán nyernek.

Fontos azonban tudni, hogy az erdőrezervátumok magterülete a természet védelméről szóló törvény erejénél 47.879332, fogva fokozottan védett, így 19.997426 oda – hacsak nem vezet ott turistajelzés - csak a kutatók tehetik be a lábukat, ők is csak engedély birtokában. S jól is van ez így, nem kell mindenhova turistaút. Jó példa minderre az ország egyik legjelentősebb bükkös őserdőmaradványának tekintett rezervátum – meglehetősen látogatott - magterülete, ahol pont a természetvédelmi értékek megőrzése miatt kezdeményezte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a magterületen áthaladó sárga kereszt jelzés érintett szakaszának felülvizsgálatát. Az egyeztetések eredményeképpen a Magyar Természetjáró Szövetség hamarosan kivezeti a jelzést a magterületről. Minden erdőrezervátum más, hiszen egyedi élőhelyi adottságok és történeti háttér eredményei.

A turistautak kérdését is egyedileg kell vizsgálni, s míg a Prédikálószék esetében nem zavaró a természetjárók jelentős száma, addig e természeti szentélyben a magas természetvédelmi értékkel rendelkező fajok jelenléte miatt jogos a korlátozás.

Fotó: Mányoki Gergely

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: dr. Horváth Ferenc

Fotó: Habarics Béla

Baktai-erdő Erdőrezervátum, Nyírség

47.969728, 22.061627

Az erdők szabályozó szolgáltatásai irányítják az éghajlatot (szennyező anyagok és por megkötése, CO2-megkötés, párologtatás), hozzájárulnak a vízmegtartáshoz (mennyiségi szabályozás, a lefolyás késleltetése) és a víztisztításhoz (vízminőség szabályozása), valamint a talajerózió elleni védelemhez.

Egyes szabályozó folyamatok helyi jellegűek (pl. erózióvédelem), mások viszont regionális (pl. árvízvédelem) vagy akár globális léptékben fontosak (pl. klímaszabályozás). 2022 történelmi aszálya elemi erővel mutatta meg, hogy mivel a legjobb vízmegtartó a talaj és növényzet, ebből eredően az Alföld elsivatagosodásának megakadályozásában kulcsfontosságú lenne az erdők és a természetes vízfelületek klímaszabályozó szerepe. A hazai erdőrezervátumok között számos alföldit is találunk, csak ezeket kevésbé érintik turistautak.

A Baktalórántháza melletti természetvédelmi terület (amelyet a piros sáv jelzés érint, de a magterületet kikerüli) pont ilyen: a Nyírség erdői közül az utolsó, amely viszonylag összefüggő homoki gyertyános-tölgyeseket tartalmaz.

Szalafő Erdőrezervátum, Vasi-Hegyhát A szabályozó szolgáltatások másik része a természeti károk elleni védelmet, a beporzás támogatását és a biológiai sokszínűséget foglalja magában. Azt, hogy a biodiverzitás milyen magas a természetes erdőkben, különösen a faültetvényekkel szemben, sok helyütt lehet olvasni. „A hőmérséklet emelkedésével és a csapadékmennyiség csökkenésével járó környezeti stresszhatásra adott természetes 46.866113, 16.306247 válaszreakciók remekül vizsgálhatók a rezervátumokban, és mivel a folyamatok ezeken a területeken már régebb óta beindultak, évtizedeket lehet nyerni a kutatásban” – mondja dr. Horváth Ferenc, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológusa. „A természetes erdő elegyessége, sokkorúsága nagyobb biztosítékot jelent a változáshoz való alkalmazkodásra nézve, például a kártevőkkel szemben. Az örökerdő-

koncepció (FEB) tudja azt a rugalmasságot biztosítani az erdőnek, amelyet az őserdő tud: folyamatosan jelen vannak a különböző korosztályú fák, ezért az adott körülményekhez legjobban alkalmazkodó fafajok tudnak kiválasztódni.” A folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodás a véghasználati területek mellőzésével fokozottabb lehetőséget biztosít az erdő élővilágának, talajának védelmére, sokkal hatékonyabban járul hozzá a klímát szabályozó vízkörforgáshoz. S ez utóbbi egyre fontosabb lesz Magyarországon. Különösen izgalmas kérdés ez a Pityerszer mellett (sárga kereszt jelzés) található, táblával jelzett Őserdőnél, amely igazából az egykor jellemző kisparaszti erdő-szántó váltógazdálkodás keretei között művelt területeken spontán felverődött, változatos erdőt takar, ahol még a bakhátas szántás nyomait is sok helyütt felfedezhetjük mind a mai napig.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

Nem meglepő, hogy októberi „Szurdokok mélyén” témánk igen népszerű volt, hiszen kit ne varázsolna el egy izgalmas látványokban bővelkedő szurdoktúra? Ennek köszönhetően nagyon sok fotó érkezett be szerkesztőségünkbe, és a legkedveltebb szurdokok mellett több kevésbé ismertről is kaptunk remek képeket. Szerkesztőségünk zsűrije végül az egyik legnépszerűbb szurdokunkról készült fotót emelte ki, a lenyűgöző látványvilágú kép egy panorámafotó, amelyet Ángyán Krisztián készített. Így ezúttal neki gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Ángyán Krisztián: Rám-szakadék „Egy nyári túra alkalmával egyik barátommal körbejártuk a Visegrádi-hegység esszenciáját Dobogókő, a Prédikálószék, a Vadálló-kövek és a jelen főszereplő, a Rám-szakadék érintésével. A szurdok igazán népszerű, de türelemmel sikerült lefotózni a hat állóképet, amelyek a végső fotó alapjai.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információ­kat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebookoldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2022-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

November – Vadak a természetben (október 12.)

December–január – Árnyékvilág (november 12.)

Vasverő hámorok egykor és ma W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

Hazánk talán legromantikusabb hegyvidéki szegletében járunk, a lillafüredi Palotaszállót körülölelő erdőkben. Minden van itt, ami a kikapcsolódáshoz, a természeti élményhez szükséges: csónakázótó, vízesés, erdei, tóparti és patakparti sétányok, kilátó a hegyen, valamint vendéglátóegységek garmadája. Amennyiben kicsit közelebbről ismerkednénk meg a természeti értékekkel és Lillafüred múltjával, arra is van lehetőségünk. A vasverő hámorok és az acélgyártás történetét, a polihisztor Herman Ottó munkásságát is felfedezhetjük, de a hegy gyomrába is betekinthetünk a Szent István- és az Annabarlang járataiban. Túránk a Hámori-tó romantikus parti sétányát felfűzve vezet a vadregényes Kis-fennsík peremére, majd a Dolka-hegyről történelmi ösvényeken ereszkedve ejti útba a Zsófia-kilátó frissen átadott, kecses tornyát. Így aztán madártávlatból is megszemlélhetjük Lillafüredet, mielőtt egy izgalmasan tekergőző szerpentinen lejutunk Felsőhámor házai közé. A túra végén még megtekintjük az ország legmagasabb vízesését, végül akár kisvasúttal is távozhatunk.

0

A

o

jelzésen indulunk északnyugat felé a Hámori-tó mellett, a Lencsés-nyeregig.

A

A Dolka-hegyről a

o d

jelzésen jobbra kanyarodunk. jelzésű ösvényen ereszkedünk le a Zsófia-kilátóhoz.

A kilátótól a d jelzésen haladunk tovább, végül arról jobbra térve, a a jelzésen Felsőhámorba jutunk.

A

f

jelzésen jobbra térve a vízesés és a Palotaszálló érintésével jutunk vissza a Hámori-tó partjára.

A kisvasút állomásához a már ismert o jelzésen sétálunk vissza.

Magasság méterben 450 400 350 300 0

1

2

3

4

5

5,7 km

200 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

HÁMORI-TÓ

2

A hegyekkel és sűrű erdőkkel körbeölelt Hámori-tó hazánk egyik legszebb fekvésű tava, „melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének”, ahogy Petőfi írta. Akár azt is gondolhatnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották fel ezen a helyen a Garadna és a Szinva vizét. Az ok azonban sokkal prózaibb: a közeli vashámorok miatt volt szükség a patakok vizének energiájára. A másfél kilométer hosszú tó mentén hangulatos sétány húzódik a déli oldalon. Vizét számtalan forrás táplálja, a kisvasút pályája pedig a parttal párhuzamosan fut.

3

ALSÓ-VÍZESÉS

4

A Szinva által táplált Alsó-vízesés 20 méteres magasságával az ország legmagasabb – ember alkotta – zuhataga. A Palotaszálló építésekor (1927–1930) alakították át a meredek hegyoldalt, ekkor hozták létre a patakot zuhanásra kényszerítő sziklakaréjt is. A víz két lépcsőben zuhog alá: az Anna-barlang bejárata előtti teraszról alulnézetből láthatjuk, de eggyel följebb, a kastélyszálló kertjeinek egyik teraszáról is megcsodálhatjuk. Időszakosan, de az év nagy részében működik, tartósan száraz időjárás esetén azonban kiszárad.

1

2

ZSÓFIA-KILÁTÓ

A hangulatában a Palotaszállóhoz igazodó kilátó eredetijét 1900. június 3-án adták át, tervezését és építését a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. Nevét is gróf Teleki Zsófia tiszteletére választották, aki az egylet elnökének, Borsod vármegye főispánjának, báró Vay Bélának a felesége volt.

A kommunista rendszerben a Bükk-fennsík lokátorállomásának jeleit fogadó katonai bázis épült az akkor már romosodó kilátó alatt, így azt elbontották. A toronyról a Szinva és a Garadna mély völgyének találkozására, Lillafüredre láthatunk rá.

LILLAFÜREDI ÁLLAMI ERDEI VASÚT

A Lillafüred környéki hegyoldalakon 1921 óta közlekedik az erdei vasút. Az útvonala által feltárt Szinva-völgy is ezekben az években vált forgalmassá, hiszen a modern erdőgazdálkodás mellett az újonnan épült lillafüredi Palotaszálló közönsége és a miskolci turisták is igényelték az új közlekedési eszközt – a személyszállítás így már a kezdetektől folyamatos. A legöregebb, ma is járó, nyitott kocsik egyidősek a vasúttal. Az egész évben működő kisvasúttal Diósgyőr és Ómassa között utazhatunk, megállóiból számos bükki túra tehető.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Lillafüred, kisvasútállomás

VÉGPONT:

Lillafüred, kisvasútállomás

TÁV:

5,7 km

IDŐTARTAM:

2 óra

SZINTEMELKEDÉS:

326 m

SZINTCSÖKKENÉS:

326 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

Lencsés-forrás

Gazdag természettudományos kiállítás található a Fehér-kő sziklavonulatának völgybe leérkező falainál Herman Ottó életművéről.

TIPP!

Lillafüreden ehetünk és ihatunk, de az Anna-barlang meglátogatása is kiegészítheti a túrát.

A Tokaji-hegység legjava W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Tokaji-hegység völgyeinek mélyére, bérceinek fokára kalauzol ez a kiadós, élménydús körtúra. Felfedezzük a hegység központi tömegét, mélyen behatolunk a parányi kárpáti vadonba, ahol a komor szépségű szirtek és az elzárt, kőgörgeteges völgyek mozaikja különleges vidékké áll össze.

A sötéten strázsáló sziklabércek zordságát a napsütötte kaszálórétek derűs hangulata ellensúlyozza. Túránk a Kőkapu vadászkastélyától a rengeteg mélyére, szálbükkösök fenséges homályába kalauzol, majd sziklák szorításában kapaszkodik a Kemence-patak felső ágait keretező magaslatokra. Ez a széles gerincvonulat az utolsó jégkorszak faragta sziklák birodalma is egyben, ezért hatalmas kőtornyokkal és nagyszerű kilátásokkal ismerkedhetünk meg: a Pengő-kő monolitját körbenőtte az erdő, de a Nagy-Péter-mennykő és a Sólyom-bérc a központi hegytömeg legszebb panorámáit kínálják. Színes fajösszetételű, hűs kaszálórétekkel megszakított erdőségben érintjük az István-kút mesés nyírligetét, végül völgyi sétával térünk vissza kiindulópontunkra.

0

Kőkaputól a

jelzést követjük Rostallóig, ahol jobbra fordulunk a o jelzésre.

Egy elágazásban balra térünk a f jelzésre, majd egy következő csomópontban balra, az Országos Kéktúra o jelzésére fordulunk.

A Pengő-kőre a d jelzésen teszünk kitérőt.

Kitérőt teszünk balra, a Nagy-Péter-mennykőre a d jelzésen, majd a o jelzésen haladunk tovább az István-kút érintésével a Mlaka-rétig.

A rétről jobbra felkaptatunk a Sólyom-bércre a d jelzésen, majd a rétet a o jelzésen hagyjuk el Rostalló irányába.

Rostallón jobbra fordulunk a o jelzésre, ezen érkezünk vissza Kőkapura. o

Magasság méterben 700 600 500 400 300 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18 19,8 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

NAGY-PÉTER-MENNYKŐ

2

A Tokaji-hegység központi részének neves kilátóhelyei közül a legmagasabban fekvő, amelynek tetejéről szélesen tárul elénk a hegyvidék szerkezete és végtelen erdőrengetege. A 709 méter magas sziklahomlok egy fagy által kialakított torony tetején található. A jégkorszakok idején a fagypont körüli hőingadozás és a jég visszabontotta a sziklát, ennek következtében a környezetéből kiemelkedő, bástyaszerű alakzat jött létre. A tetejéről a Kemence-patak völgyrendszerét és azon túl a hegység távolabbi magaslatcsoportjait is megcsodálhatjuk.

3

SÓLYOM-BÉRC

4

Bár nem nyílik róla tágas panoráma, a Sólyom-bérc sziklaháta mégis a Tokaji-hegység egyik leghangulatosabb, ízig-vérig hegyi kilátását kínálja.

A tömött erdők fölött ülő regéci vár uralja a látványt, amelyet a vadregényes sziklatornyok között kapaszkodó ösvény fűszerez meg.

Lent Háromhuta völgye mélyül, fölötte hosszú gerinc húzódik, a látkép közepén büszkén emelkedik Regéc vára. A kilátóhely varázsáért a háborítatlan, tarvágásokkal nem csúfított erdővidék és a jégkorszaki eredetű, komor sziklabástyák felelnek.

1

ISTVÁN-KÚT

A hazai erdőkhöz szokott túrázónak a nyírjes elérésekor azonnal feltűnik a sajátos tájjelleg: vékony, törékenynek tetsző, fehér törzsű nyírfák alkotnak sűrű erdőt. Az apró ligetekben zöldellő, magas fű alkot harmonikus látványvilágot a nyírcsoportokkal. A nyírjes legmélyebb részén, a Háromhutához tartozó Istvánkúton áll a felújított faházikó és pihenőhely a békalencsés tó partján. A szomszédos épület a felújítás előtt kulcsosház volt, jelenleg azonban éjszakára nem kivehető. A fák között ered a megbízható hozamú István-kút vize.

PÁLHÁZI ÁLLAMI ERDEI VASÚT

A Pálházától Rostallóig a Kemence-patakot követő kisvasúti pályarendszer fénykorában egészen Nyíregyházáig nyújtózott, sínszálai a völgyrendszer legfelső zugaiba is elértek. A kőkapui kastélyt az erdőbirtokos Károlyi család építtette svájci mintára, és mivel a közeli tarvágások nyomán cseperedő sarjerdők igen kedvelt búvóhelyei voltak a rengeteg vadnak, Kőkapu hamar híres vadászterületté avanzsált. A legenda szerint olyan könnyű volt prédát ejteni, hogy a lustábbak a szobájuk ablakából is leteríthették a vadat. Ma étterem és hotel is működik a helyszínen.

3

2

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Kőkapu, parkoló

VÉGPONT:

Kőkapu, parkoló

TÁV:

19,8 km

IDŐTARTAM:

6 óra 5 perc

SZINTEMELKEDÉS:

703 m

SZINTCSÖKKENÉS:

703 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

István-kút

Autóval érkezve Rostallón is parkolhatunk, így a túra rövidebb, és az erdei iskolai kiállítás megnézésére is juthat idő.

TIPP!

A túra kezdő- és végpontját csak autóval vagy a szezonálisan közlekedő kisvasúttal érhetjük el, utóbbi menetrendjéről tájékozódjunk előre!