TUDTAD-E?

Fotó: Gulyás Attila

…milyen hőmérsékleti rekordok kötődnek a tél utolsó hónapjához?

A Magyarországon eddig mért legalacsonyabb hőmérsékleti értéket (–35 Celsius-fokot) nyolcvankét évvel ezelőtt, 1940. február 16-án olvasták le a hőmérőről a ma Miskolchoz tartozó Görömbölytapolcán. A legmagasabb februári hőmérsékletet (23,5 Celsius-fokot) az ország túlsó végében, Sárvár városában mérték 2019. február 28-án. Tavaly egyébként mind február 4-én (18,1 Celsius-fok, Letenye), mind február 26-án (22,4 Celsius-fok, Kiskunfélegyháza) új napi melegrekord született hazánkban. A fenti adatokból látható, hogy a februári abszolút hőingás elméleti értéke akár 58,5 Celsius-fok is lehet Magyarországon, ami elsőre talán hihetetlennek tűnik, mégis igaz.

Fotó: Farkas Edit, Lőkös László Fotó: Adobe Stock

…mi a közös tüskés vértecsben és a magyar bodrányban?

Nem, nem halandzsával, ilyen trükkel nem ugrasztanánk be szívesen a Turista Magazin olvasóit, és nem is két népmesehőssel van dolgunk. Hanem két zuzmófajjal, amelyek ráadásul még védettek is Magyarországon. Státuszuk ugyanakkor nem egyedülálló, hiszen rajtuk kívül még tizenöt rokonuk mondhatja el magáról, hogy kiemelt természetvédelmi oltalomban részesül. Íme, a válogatott társaság: izlandi zuzmó; erdei, szelíd és valódi rénzuzmó; magyar tölcsérzuzmó; tüdőzuzmó; változó ebzuzmó; pettyegetett tárcsalapony; korpás, bozontos és soklombú csigalapony; virágos szakállzuzmó; Pokorny-, homoki és terülékeny bodrány. A Magyarországon védett zuzmók természetvédelmi értéke 5000, illetve 10 000 forint, amely pénzben kifejezett értékek a teleptestre vonatkoznak.

TUDTAD,

…mit jelent a balázsolás?

A hagyomány szerint örmény származású Szent Balázs püspök és vértanú életéről igen keveset lehet tudni, Írta: Nagy Loránd az viszont bizonyos, hogy keleten a István 6., míg nyugaton a 9. századtól fogva a torokbajoktól védelmező szentként tisztelték. A balázsolás nem más, mint a katolikus egyház gyertyával adott áldása „torokbetegség és minden baj” ellen, amely Szent Balázs napjához, azaz február 3-ához kötődik. Magyarországon a 16. század óta ismert gyertyaáldás és a balázsolás könyörgése. A szentmise végén a pap két – régebben X, ma rendszerint Y alakban egymáshoz illesztett – gyertyát tart a hívők álla alá, miközben a következőt mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól.”

…hol gyönyörködhetsz idehaza a téltemető egyik legnagyobb állományában?

A boglárkafélék családjába tartozó téltemető egy hazánkban nem őshonos, mediterrán eredetű, Dél-Európából származó faj, amely remekül „beilleszkedett” Magyarország növényvilágába. A kikeleti hóvirággal együtt virágzó, ám annál korábban nyíló évelő enyhe telek esetén már február első heteiben megörvendezteti sárga színű, magános, csúcsálló virágaival a természetjárókat. Érdekesség, hogy a téltemető tüszőtermésének parányi magjait hangyák hordják szét. Üde gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben bukkanhatunk rá e védett növényre, de ha grandiózus látványra várunk, vegyük célba a Tihanyi-félsziget tövében fekvő Aszófő községet, amelynek határában a téltemető egyik legnagyobb magyarországi állományát fedezhetjük fel.

Fotó: Gulyás Attila

…melyik Magyarország 10 legnépesebb települése?

Azzal, hogy Budapest (1 723 836 fő) áll a dobogó tetején, valószínűleg nem árulunk el nagy titkot, a sorrend további alakulása ugyanakkor már többeknek okozhat fejtörést. Segítünk: a 2. Hajdú-Bihar megye székhelye, Debrecen (200 974 fő); a 3. Csongrád-Csanád megye székhelye, Szeged (159 074 fő); a 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, Miskolc (150 695 fő); az 5. Baranya megye székhelye, Pécs (140 237 fő); a 6. Győr-Moson-Sopron megye székhelye, Győr (132 735); a 7. Szabolcs-SzatmárBereg megye székhelye, Nyíregyháza (116 554 fő); a 8. Bács-Kiskun megye székhelye, Kecskemét (109 651 fő); a 9. Fejér megye székhelye, Székesfehérvár (95 545 fő); a 10. pedig Vas megye székhelye, Szombathely (78 324 fő) a KSH 2021. január 1-jei állapotokat tükröző adatai alapján.

Fotó: Adobe Stock