Turista Magazin 2021 november

REJTETT KINCSEINK

KOMLÓSKA ÉS A PUSZTAVÁR ROMJAI

2021. NOVEMBER › ÁRA: 895 Ft

2021. NOVEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

TUDÁSTÁR

A ZEMPLÉNI FARKASOK NYOMÁBAN JELVÉNYVADÁSZ

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

VÁRTÚRÁK A ZEMPLÉNBEN

GEOTÚRA

BÁNYAJÁRÁS TELKIBÁNYÁN

VÁROSI SÉTA

HISTÓRIA

A MEGÚJULT KÁROLYI-KASTÉLY

HEGYALJAI BARANGOLÁS

E L Ő S Z Ó Kárpáti hangulatok nyomában

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Novemberi lapszámunkban az Eperjes–Tokaji-hegyvidék magyarországi szakaszát, a Tokaji-hegységet járjuk be, amelynek hivatalos neve a széles körben berögzült, téves névhasználat miatt lett Tokaji (Zempléni)-hegység. Az életszerűség miatt mi a magazinban (egyelőre) mindkét verziót használjuk, emlékeztetve az olvasót a földrajzi nevek pontos használatára. Ennél izgalmasabb, hogy a Kárpátokkal való közvetlen kapcsolat miatt nem költői túlzás azt állítani, hogy hazánk legkárpátibb jellegű hegységében járunk. E vezérfonalat követve először felvillantjuk a hegység pár különlegességét (Tudtad-e?), majd leereszkedünk az egykoron gazdag bányaváros, Telkibánya aranybányáinak egyikébe (Geotúra), megismerjük Komlóskát, az apró ruszin falut (Rejtett Kincseink), végül a zempléni farkasok nyomába eredünk (Tudástár). Akinek még több kárpáti hangulat kell, az használja bátran a Messzelátó rovatunkban bemutatott különleges, bivakként is funkcionáló kilátót és a túrakártyáinkat! E vadregényes hegység azonban mást is tud. Jelvényvadász rovatunk a híres zempléni várakat fűzi fel, bebarangoljuk a Tokaj-Hegyalját (Városi Séta), a füzérradványi kastély felújításának befejezése pedig História rovatunknak ad külön aktualitást. Ősz derekán egyre gyakrabban kúszik be a köd a völgyekbe, Meteo rovatunkban ezért e különleges légköri jelenséget vizsgáljuk meg. Az ősz ugyanakkor az év legszebb napjaival is meg tud ajándékozni bennünket, ahogy történt ez a kéktúrázás napján is, amikor ettől nem függetlenül rekordszámú résztvevő rótta a Kéket országszerte. A távolinak tűnő Zemplénben is.

Címlapfotó: Csanádi Márton: Kőporosi pincesor, Hercegkút Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: EDS Zrínyi Zrt., 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek, infografika: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Dömsödi Áron (Túrakártyák), Gaál Nikolett (Meteo), Jónás Beáta (MTSZ Híradó), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

12

Tartalom 7 HÍREK 8

MTSZ HÍRADÓ

10 TUDTAD-E?

Fókuszban a Zempléni-hegység

12 GEOTÚRA

24

36

Horpák mélyén, hegy gyomrában

22 KÉKTÚRÁZÁS NAPJA

Rekord született a kéktúrázás napján

24 REJTETT KINCSEINK

Apró ruszin falu a zempléni kaszálórétek között – Komlóska

32 METEO

50

Köd előttem, köd utánam – Láttál már fehér ködszivárványt?

36 JELVÉNYVADÁSZ

Vártúrák a Zemplénben

50 VÁROSI SÉTA

Hegyaljai barangolás Mádtól Sátoraljaújhelyig

62 ERDŐMÁNIA

Erdők és erdészek

70 HISTÓRIA

Békebeli elegancia és gyilkosság a füzérradványi Károlyi-kastélyban

70

78 MESSZELÁTÓ

„Kilátó és bivak” – Rejtőzködő fatorony a Nagy-Milic alatt

80 TUDÁSTÁR

80

Zempléni farkasok nyomában

87 TÚRAKÁRTYA

A legészakibb bástya, a Milic tömbje Kárpáti tájakon – Barangolás Óhuta körül

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

5

Promóció

Egyre messzebbre juthatunk az elektromos autókkal is Még egy töltőberendezéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy kényelmesen utazhassunk elektromos autóval az Adriára. A MOL nemrég átadta a részben európai uniós támogatással megvalósult NEXT-E projekt keretében telepített utolsó, 59. elektromos töltőberendezést is.

A MOL Plugee hálózata így már 170 töltőpontból áll. De a MOL itt nem áll meg: az év végéig 200-ra, 2025-ig pedig 500-ra emelkedhet a régióban elérhető töltőinek száma. tokat. A fosszilis üzemanyagok dominanciája ugyan várhatóan még jó ideig fennmarad, azonban a villamos energia egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az üzemanyagpiacból. A technológia fejlődésének köszönhetően az elektromos meghajtású járművek egyre nagyobb távolság megtételére képesek egy töltéssel, de – ahogy a hagyományos meghajtású modelleknél – ez esetben is lényeges, hogy útközben elérhető legyen a megfelelő töltő-infrastruktúra.

NEXT-E projekt magyarországi lezárása nemcsak a MOL, de az egész régió szempontjából különösen fontos mérföldkő, hiszen a töltő-infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen feltétele az elektromos autózás elterjedésének. A kiemelkedő fejlesztési projekt jelentősen növeli az e-töltő-lefedettséget Kelet-Közép-Európában, érdemben javítva az elektromos autósok kiszolgálását, egyben elősegítve a Magyarország által is célként kijelölt 2050-es karbonsemlegesség elérését.

A

Az elektromos autók térnyerése a várakozásoknál is gyorsabb, a folyamatot pedig a koronavírus-járvány is fokozta, a korábbiaknál még jobban felértékelve a környezet- és klímavédelmi szempon6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az új telepítésekkel a MOL Plugee magyarországi hálózata már 81 egységet számlál, köztük 7 gyors-, 68 nagy teljesítményű villám- és 6 ultragyors töltőt. A régióban pedig immár 170 nyilvánosan elérhető elektromos töltő működik a MOL logója alatt, amelyek nagy részét, 141 darabot szintén a NEXT-E projekt részeként telepített a vállalat. A program égisze alatt idehaza telepített töltők döntő része az autópályák mentén, illetve azok közelében található.

A töltés során olyan kényelmi szolgáltatásokat élvezhetünk, mint az étkezési lehetőség, a mosdó vagy az ingyenes wifi használata, még vonzóbbá téve ezáltal az elektromos közlekedést. 

hírek Ajándék ökozsák új Turista Magazin-előfizetőknek Aki október 25-e és december 20-a között nyomtatott vagy digitális TM-előfizetést vásárol a Turistashopban, az ajándékba egy ökozsákot kap. Az ajándékot a megrendelési folyamat végén, a pénztárban tudja kiválasztani a vásárló, de az ökozsákokat az MTSZ külön postázza. A 30 × 40 centiméteres, bézs színű zsák gyümölcs és zöldség átmeneti tárolására és szállítására szolgál, használatával pedig könnyedén kiválthatók az egyszer használatos műanyag zacskók. Az akció a készlet erejéig tart.

Ha szeretnél előfizetni, szkenneld be a QR-kódot, vagy látogass el a turistashop.hu-ra!

A Trees for Jane („Fák Jane-nek”) nevű faültetési akciójával Jane Goodall az ENSZ azon törekvéséhez csatlakozott, amelynek 1 billió új fa ültetése a célja 2030-ig. A híres főemlőskutató a Time magazinban közölt cikkében kifejtette, hogy bolygónk pár száz éve 6 billió fának adott otthont, amelyből mára csak 3 billió maradt.

A faültetési kampányok bevált kezdeményezések, amelyeken keresztül az embereket ösztönözni lehet, hogy közvetlenül vegyenek részt a globális klímaváltozás elleni harcban.

Csatlakozz a Trees for Jane faültetési akcióhoz a QR-kód segítségével!

Átadták Londonban az első „környezetvédelmi Nobel-díjakat” Kiosztották a Vilmos cambridge-i herceg által tavaly alapított Earthshot Prize díjat, amelyet – a szervezők Fotó: Adobe Stock reményei szerint – idővel a „környezetvédelem Nobel-díjaként” fognak emlegetni. Öt kategóriában hirdettek nyertest. A természetvédelmi és -helyreállítási kategória díját például Costa Rica nyerte, ugyanis a közép-amerikai ország egykori erdőségeinek nagy részét kiirtotta, de mára megduplázta a fák számát. A győztes programjának lényege, hogy fizetnek a helyi lakosoknak a természetes ökoszisztémák helyreállításáért, valamint újjáélesztik az esőerdőket.

Olvasd el a teljes cikket online!

Fotó: Tóth Judit

Fák megmentéséért indított kampányt a világhírű etológus

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

Új elnök a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség élén A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség 2007-ben megválasztott elnökét, Mag Évát Harkai Ferenc váltja 2021-ben. A leköszönt és az új vezető így tekint az elmúlt és az előttük álló időszakra.

Mag Éva: „Békés megyéből származom, és 1972-ig, amikor Ajkára költöztem, még a turistajelzéseket sem ismertem. Ellenben vasutasszülők gyermekeként sokat utaztam, magabiztosan használtam a menetrendet, és jártas voltam az útvonaltervezésben. Az említett évben egészségügyi dolgozóként helyezkedtem el többedmagammal a városban, és mivel azt hallottuk, hogy a Cuhavölgy nagyon szép, az első szabad hétvégénken elmentünk oda kirándulni. Mire Porva-Csesznekre értünk, gyakorlatilag megtanultuk a turistajelzéseket, és annyira megfogott az élmény, hogy onnantól kezdve napjainkig az életem része lett a természetjárás. A szervezett természetjáráshoz 1973. március 15-én csatlakoztam, amikor a Csesznek-Gézaházán rendezett szakosztályvezetői képzésen én is részt vettem. Igaz, hogy a hatvanas években volt Ajkán némi természetjárói közösségi élet, de az a hetvenes évek elejére szinte megszűnt. Ezért a képzés után aktívan belevetettem magamat annak újraszervezésébe.

Mag Éva, leköszönő elnök – Forrás: Mag Éva

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nagyon intenzív, a civil közösség építésével töltött évek következtek ezután. 2007-ben megválasztottak a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség elnökének.

Ekkortájt megszűntek a korábbi sporthivatalok, ezzel együtt a támogatások is, a helyüket pedig felváltották a pályázatok, amelyek terén nem sok tapasztalatunk volt még akkor. Bizony adódott néhány kudarcélmény az elején, és a kapcsolattartás is nehéz volt a különböző szervezetekkel. Erre az időszakra esett az is, amikor a 11-es számú, Veszprém és Győr közötti vasútvonal megmentéséért küzdöttünk. Mindemellett a heti rendszerességgel tartott fogadóórák, a hét túramozgalmunk koordinálása, a megyei jelzésfestés, az újonnan létrejött honlapunk működtetése, az újból felfedezett kéktúrázás és az egyéb feladatok mellett igazi kihívást jelentett a szövetség teljes dokumentációjának a digitalizálása. Ez óriási feladat volt, hiszen 2007 előtt papíralapon végezték elődeim az ügyintézést. Nekiláttunk mindent számítógépre vinni, amiben óriási segítséget kaptam Karácsony Sándortól.

Nagy hangsúlyt helyeztünk a túravezetőkre, akiket a dr. Vízkelety László által kidolgozott nyilvántartási rendszer alapján rögzítettünk, létrehozva ezzel a Veszprém megyei anyakönyvet. A sok-sok kihívás nemcsak engem edzett meg, hanem a szövetség elnökségét is. Nagyon büszke vagyok arra a megyei összetartásra, amelyet elértünk az évek alatt. Gyakran szerveztünk összejöveteleket és találkozókat. Ez a fajta közösségi élet biztosan hiányozni fog, de azért nem vonulok vissza teljes mértékben: igény esetén természetesen tanácsadással segítem az új elnököt, a túramozgalmakat továbbra is én koordinálom majd, illetve havi egy alkalommal fogadóórát is vállaltam.”

Az új elnök, Harkai Ferenc – Forrás: Harkai Ferenc

Harkai Ferenc: „Jelenleg 19 tagszervezete van a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetségnek, és céljaim egyike az, hogy a szám tovább növekedjen. Ezt

akkor fogjuk csak elérni, ha a megyei közösségi életet továbbra is fenntartjuk, és aktívan jelen leszünk a helyi médiában. Ez utóbbira most is van példa, hiszen gyakran kérnek programajánlót tőlünk a Veszprém megyei médiumok. 2022-ben tervezzük megrendezni az „50 éve nincs Veszprém–Alsóörs-vasútvonal” emléktúrát, amely a megyeszékhelyet közvetlenül a Balatonhoz kapcsoló vasútvonalra emlékezik. 2023-ra pedig, amikor Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz, szeretnénk a természetjárás megyei vezetőinek emléket állító, 2018-ban ideiglenesen kihelyezett turistaemlékjelt méltó helyen és módon elhelyezni. A hosszú távú tervek mellett folytatjuk az előző vezetés által jól felépített és hatékonyan működő hétköznapi feladatokat is. Heti rendszerességgel megtartjuk a fogadóórákat, pályázatokat írunk, vezetőségi találkozókat, teljesítménytúrákat, nyílt és zárt programokat szervezünk, összefogjuk a megyei jelzésfestést.”

Területi vezetők találkozója Zircen és Budapesten A Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében aktív természetjáró civil szervezetek 2021. október 16-án és 17-én Zircen tartották az Észak-dunántúli Területi Természetbarát Szövetség (ÉDTTSZ) éves ülését. A közös kirándulást a tisztújító közgyűléssel kibővített elnökségi ülés követte.

Az elkövetkező négy évben a megyék által megválasztott 9 fős elnökség, valamint Sűdy Péter elnök és Horváth István titkár képviseli és vezeti majd az ÉDTTSZ-t.

A vezetőségi ülés további napirendi pontjai a 2022. évi Észak-dunántúli Kupa programjának megvitatása és a Közép-dunántúli Piros, valamint a régión átvezető turistautak aktualitásai voltak. 2022-ben Fejér megyében kerül megrendezésre a soron következő Észak-dunántúli Természetbarát Területi Találkozó.

A Kelet-Magyarországon dolgozó, természetjárással foglalkozó területi szervezetek vezetőségi találkozójának adott helyszínt Budapest 2021. 10. 01. és 10. 03. között.

Az esemény házigazdája a Budapesti Természetbarát Sportszövetség volt. A szervezőn kívül CsongrádCsanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok,

A vándorbot ünnepélyes átadása – Fotó: MTSZ

Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviseltette magát. A meghívottak pénteken és szombaton kulturális programon vettek részt, amelyet vasárnap szakmai tanácskozás követett. A megyei vezetők és az MTSZ munkatársai az Országos Kékkör arculatának megújulásáról, a gyalogtúra-, a kerékpártúra- és a vízitúraszakág helyzetéről, az MTSZ és a megyei szervezetek kapcsolatáról, az MTSZ által jóváhagyott természetjáró képzések aktualitásairól értekeztek. 2022-ben Csongrád-Csanád megyében találkoznak majd ismét a kelet-magyarországi területi vezetők.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

Tudtad-e?

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

…hogy a Tokaji-hegységben vezet a Szent Erzsébet-zarándokút?

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király lányaként 1207-ben született Sárospatakon. A fiatalon elhunyt Erzsébetet már kortársai is csodálták jótékonysága miatt, szentté avatásával pedig a tevékeny felebaráti szeretet egyetemes példaképévé vált.

Szülővárosát és a kassai polgárok által Szent Erzsébet tiszteletére emelt, a Kárpát-medence legjelentősebb gótikus templomának számító dómot 2011 óta zarándokút köti össze. A rózsával jelzett zarándokút Sárospatakról Bodrogolaszi, Komlóska, Regéc, Telkibánya, Hollóháza, Füzér, Alsómislye (Nižná Myšľa) és Koksóbaksa (Kokšov-Bakša) érintésével vezet egészen a kassai dómig. A Szent Erzsébet Út Alapítvány által kijelölt, mintegy 100 kilométer hosszú útvonal magyarországi szakasza a hegység legszebb részeit fűzi fel.

Fotó: Adobe Stock

TUDTAD, 10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

…hogy a keresztes vipera egyik legnagyobb hazai populációja a Tokaji-hegységben él?

A fokozottan védett hüllő hazánkban csak foltszerűen fordul elő: Somogy és Zala megyében, a Tiszaháton, valamint a Tokaji-hegységben élő populációi kis egyedszámúak, az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program adatai szerint pár száz egyedből állnak. Érdekes jelenség, hogy hazai állományai két egymástól eltérő biotópban élnek: északkeleten kaszálókon, erdőszéli bokorsávokban a legjellemzőbb az előfordulásuk, míg Somogy és Zala megyében elsősorban égerlápok és tölgyesek szélein, tisztásokon találkozhatunk a fajjal.

A hüllő zempléni jelenlétét nem érdemes túldimenzionálni, évente ugyanis csupán egy-két viperamarás történik hazánkban, az esetszámba pedig a rákosi vipera által okozott marások is beleszámítanak.

...melyek az aszúkészítés mértékegységei?

Az egyik a beszédes nevű gönci hordó, amely a 2001-ben várossá nyilvánított Írta: Turista Magazin Göncről kapta a nevét, űrtartalma pedig 136,6 liter. A másik a puttony, amelynek űrtartalma 27,2 liter. Az aszú annyi puttonyos (3, 4, 5 vagy 6), ahány puttonnyi aszúsodott szőlőszemet áztatnak egy gönci hordónyi mustban, erjedő mustban vagy azonos évjáratú borban. Az 1650-es évekből fennmaradt feljegyzések szerint az első „hivatalos” aszúbort Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, későbbi erdőbényei prédikátor készíttette, aki különválogattatta az aszúsodott szőlőszemeket, majd azokat összetapostatva a mustba öntette.

Fotó: Farkas Péter

…hogy a magazinban is használt „kárpáti jelleg” nem költői túlzás a Tokaji-hegység esetében?

Az országban ugyanis a Nagy-Milic és szűkebb környéke (Bükkös-hegy, Magas-hegy) az egyetlen terület, amely már a kárpáti flóratartományhoz tartozik. A hegység északi irányban közvetlenül összefügg a Kárpátok belső vulkáni övével, és a Kárpátok élővilágával való közvetlen összeköttetés alapozza meg a hegység kárpáti jellegét.

A Zempléni Tájvédelmi Körzet legféltettebb szentélyei közé tartoznak például a felhagyott hegyvidéki kaszálók, amelyeken akár tucatnyinál több kosborfaj is fellelhető.

Az István-kúti Nyírjes hazánk egyetlen hegyi nyírláperdeje, ahol a kárpáti jelleget jól alátámasztja a fenyőövi máj- és lombosmohák jelentős fajszáma. Végül, de nem utolsósorban a Tokaji-hegységben találjuk a kárpáti bükkösök legszebb hazai állományait.

Fotó: Gulyás Attila

…minek a szomorú emlékét őrzi a Borsó-hegy?

A Tokaji-hegységet átszelő, piros jelzésű Rákóczi-útról piros emlékmű turistajelzés ágazik le a hegység egyik legnyugatibb csúcsára, a Hejce feletti Borsó-hegyre.

Az ilyen felfestés általában történelmi vagy vallási jelentőségű helyekre navigál, de ez az út a szlovák történelem legnagyobb repülőgép-szerencsétlenségének helyszínére vezet. 2006. január 19-ének fagyos éjjelén – máig vitatott okból – itt csapódott ugyanis földnek egy Prištinából Kassára tartó, szlovák katonákat szállító An–24-es repülőgép. A 43 utasból mindössze egy élte túl a balesetet. A 757 méter magas hegytetőn ma is megrendítő látványt nyújt a sűrű lombkoronán tátongó lyuk. A fák alatt kopjafák rengetegét találjuk.

A hegytetőn és Hejcén minden év januárjában megemlékeznek a tragédiáról.

…hogy a Megyer-hegyi Tengerszem igazából nem is tengerszem?

A vulkáni eredetű, 300 méter magas Megyer-hegy tava kétségkívül az egyik legnépszerűbb túracélpont a Tokaji-hegységben. Az igazság az, hogy a nevével ellentétben valójában nem tengerszemről van szó, hiszen keletkezésének semmi köze a gleccserekhez. Egészen a 20. század elejéig intenzív malomkőbányászatot folytattak itt, a bányát 1907-ben azonban végleg bezárták. A fejtési gödörben az évtizedek alatt összegyűlt csapadékvízből pedig meseszép tó kerekedett a néhol 70 méter magas sziklafalakkal körülölelt, vadregényes környezetben. A hely vonzerejét tovább növeli, hogy kerékpárút is vezet ide, valamint via ferrata pályákat is kiépítettek a sziklafalakon.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

Geotúra

Horpák mélyén, hegy gyomrában

Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Magócsi Márton

12

|

Aranygombos Telkibányán egy igazi „bányamanóval” jártuk be az erdőt, s még egy több évszázados bányajáratba is lemerészkedtünk. Felfedeztük a mai Magyarország egykoron legjelentősebb aranyés ezüstbányáinak napjainkban is látható, döbbenetes nyomait, s megértettük, mitől teljesen egyedi túracélpont a település környéke.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

Geotúra agyarországot hármas lakat zárta el a középkorban attól, hogy igazi európai nagyhatalommá válhasson. Selmecbánya adta a kulcsot az ezüst-, Besztercebánya a réz-, míg Körmöcbánya az aranylakathoz. Legenda ide vagy oda, valóban a híres felvidéki bányavárosok tették gazdaságilag erős hatalommá országunkat a középkorban: a 14. században Európa ezüstés aranytermelésének nagy része a Magyar Királyságból származott. De vajon hogyan kerül a fenti, ma is impozáns városok közé a ma falusias arculatú Telkibánya? Milyen titkok rejtőznek a település körüli erdőkben, ha a mai település a felvidéki társainál kevésbé mutatja az egykori gazdagságot?

M

Telkibánya „kulcsa” a Király-kút vadregényes környezetében induló Aranyásók útja tanösvényen lelhető fel. A Mátyás királyhoz

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Hegyikristályt meglepően könnyedén találhatunk errefelé

A Koncz káplár emléktáró és a szelfipont

kapcsolódó, szép legenda miatt sokan látogatják hazánk leghidegebb vizű, megújulásra váró forrását és Szép Ilonka romantikus sírhelyét, különösen azért, mert a patakvölgyre az ország egyetlen jegesbarlangja leheli hűvös lélegzetét. Az út túloldalán található Erdész-Bányász

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Barátság Pihenőtől induló tanösvény kezdőpontján vár minket elsőre talán kissé furcsa vezetőnk: Manó termetre valóban alacsony, tudása viszont óriási. S a túra során valahogy nem tudom elhessegetni a gondolatot, hogy ő valamelyik ódon bányatáróból lépett elénk. Manóval – vagy ahogy sokan hívják, „Telkimanóval” – nemcsak az egyébként néhol nehezen követhető tanösvényt járjuk be, de egy több évszázados bányába is bekukkantunk, ráadásul ő azt is tudja, hol érdemes megforgatni a köveket, hogy hegyikristályra leljünk. Manó nemcsak a környék minden fáját, de legtöbb kövét is ismeri. A tanösvénynek amúgy két változata van: a rövidebb (kb. 3,5 km) kék jelzés a Veres-víz patak melletti ércfeldolgozó romjaihoz (Konczfalva) és a Jó-hegy horpamezőjéhez vezet, a hosszabb (8 km és 300 m szint) útvonal jóval teljesebb képet ad Telkibánya különleges történetéről.

Mi természetesen ez utóbbin indulunk meg, de fordított irányban járjuk azt végig.

A tanösvény jelzése (balra) és szorgos karbantartója, Manó (jobbra)

zöldkövesedést, kovásodást – okozott. Az utóvulkáni működés hidrotermális szakaszában pedig a vízgőzzel különböző ásványok, köztük jellemzően a nemesfémércek (arany, ezüst) és színesfémércek (réz, ólom, cink) ásványai nyomultak be a kőzetrepedésekbe, s ott megszilárdulva teléreket alkottak. Ezek a telérek tették a Kárpátok vulkáni övében elhelyezkedő felvidéki bányavárosokat a kor viszonyai között mérhetetlenül gazdaggá.

A pihenőtől a Jó-hegy-patak és a Veres-víz patak völgyét követve jutunk be a Telkibánya környéki bányászat egykori központjába, a 622 méter magas Kánya-hegy déli-délkeleti

Térkép: Bagaméri Gergely 0

1 km

Történelem a horpák mélyén A Tokaji-hegység hazánk egyik legváltozatosabb vulkáni területe, ahol 10–13 millió évvel ezelőtt főleg riolit, dácit és andezit, valamint ezek tufái kerültek a felszínre. A forró magma azonban felhevítette az idősebb, alul elhelyezkedő kőzeteket is, s azokban különböző ásványi elváltozásokat – agyagásványosodást,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

Geotúra

oldalára, ahol mintegy nyolcvan, mára jórészt beomlott bányajárat és sok ezer horpa várja az ipartörténeti búvárkodás iránt fogékony természetjárókat. A hegyoldalt borító kisebbnagyobb, tölcsérszerű mélyedéseket, a felszíni nemesfémbányászat korai bányaműveit hívják horpának. Legszebben a tanösvény melletti Jó‑hegy horpamezőjénél (a tanösvény 6. megállója) látszik az ember ezen korai tájátalakító tevékenysége. A 14–17. század között használt módszerrel a felszínközeli teléreket aknázták ki csákány, törőék, kalapács és lapát segítségével.

Aztán az érc egy idő után elfogyott, arrébb kellett menni, újabb horpát kellett nyitni. A ma látható tölcsérek átlagosan pár méter mélyek és szélesek, belőlük idős fák nőnek. Ugyanakkor akad köztük néhány nagyon jó állapotban megmaradt, akár 8-10 méter mély és 20 méter átmérőjű óriáshorpa is, olyan meredek oldallal, amelybe senki nem szeretne belecsúszni.

A kisebbekből bőrből készült puttonnyal, a mélyebbekből viszont már ácsolatok, úgynevezett vitlák segítségével emelték ki a követ.

A horpák mellett pedig a bányászok ideiglenes földházainak nyomai is láthatók.

Manó szerint soha senki nem számolta meg a horpákat még, de szerény becslés szerint is több ezer van belőlük, a legtöbb pont itt, a Kánya-hegy déli oldalán, hiszen ez alatt található az egész környék leggazdagabb érclelőhelye, a Lobkowitz-telér. „Csak hogy megértsük, a kezdetleges eszközökkel milyen kemény munkát végzett az ember még itt, 16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ezen a gazdag lelőhelyen is: 1 tonna kőzetből 1 gramm kinyert termésarany már jó aránynak számított” – mondta Manó, s ezt bizony valóban nehéz megemészteni, ha egy egyszerű csákányra gondolok.

Telkibánya, a bányaváros

A Kánya-hegy oldalában található sok száz horpa közül talán ez a legnagyobb

Én kifejezetten szeretem az antropogén látnivalókat az erdőben, ezen a túrán pedig a szám lényegében végig tátva maradt. A Jó‑hegy horpamezőjétől az egyetlen, mai napig biztonsággal járható, de a nagyközönség számára lezárt tárót, a Mária-bányát vesszük célba.

A helyi bányászkodás pontos kezdetéről nincs írásos adat. Mivel a Tokaj melletti NagyKopasz obszidiánját már a kőkorszak embere is használta, és az innen származó eszközök Európába is eljutottak, egyes feltételezések

szerint már a bronzkorban bányászélet folyt Telkibánya körül is. Ugyanakkor a városi kiváltságokat később szerezte meg a település, mint híresebb felvidéki társai, ami azt feltételezi, hogy itt nehezebb volt az ércet kinyerni.

Annyi bizonyos, hogy a települést először 1270-ben említi V. István adománylevele, a művelt bányákról pedig először 1341-ben van szó. Ettől kezdve aztán rohamos a fejlődés.

A Károly Róbert által bevezetett egységes és nehezen hamisítható (hiszen színaranyból készült) aranyforintnak köszönhetően új szintre került a kereskedelem, a Telkibányán kitermelt nemesfém egyharmada pedig Körmöcbányára került a királyi pénzverdébe. Károly Róbert szabályozta a telekviszonyokat is, ez a horpákban szorosan egymás mellett dolgozó bányász­

Ebből a szögből a Kánya-hegy lokátora nem, a Fehér-hegy kőfejtője viszont jól látszik Fotó: MTSZ

Megérint a történelem: a Teréz-táró bejárata a tanösvény mellett Fotó: Szigeti Ferenc Albert

csapatok miatt bírt jelentőséggel. 1344‑ben Nagy Lajos megerősítette Telkibányát a bányavárosok között, amelyek szabad királyi városként egy sor privilégiumot élveztek, és közvetlenül a királynak adóztak. Egy 1395‑ben kelt írás falakkal körbevett városról beszél, amelyet később a husziták romboltak le. Telkibánya mégis Zsigmond király uralkodása alatt és a 15. században élte fénykorát.

Az ekkor bekövetkezett technológiai újításoknak köszönhetően a sok horpa helyett egységes kitermelési terv született, és komoly beruházásokkal tárókat nyitottak a hegy belsejébe. Ekkor jött létre a Mária-bánya, Konczfalva mosói és őrlői, valamint a kissé távolabbi Ósva-völgy egykori víztározója is, amelynek egyik gátja a mai napig látható. 1497-ben az ötödik helyet foglalta el Telkibánya az 1487-ben létrejött felső-magyarországi bányavárosok szövetségében (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó és Igló).

Miközben Manó történészi pontossággal mesél, több régi, mára beomlott tárót is érintünk.

A bányavíz elvezetésére a bányák szintjénél alacsonyabban altárókat nyitottak, ilyen például a tanösvényen látható Teréz-táró is (a tanösvény 5. állomása). Az erdőben ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy konkrét hegyoldalakat raktak össze elődeink a bányákból kitermelt meddőből: mind a Teréz-táró melletti Csengő-bánya, mind a magasabban található Tamás-táró előtti „domb” mérete döbbenetes, ha belegondolunk a korabeli technológiákba.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

Geotúra

A barlangba tévedt lepke tetemén fejlődő gomba (balra fent), a főtébe ékelt farúd (jobbra fent) és a táróból nyíló egyik telérkövető oldaljárat

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Kánya-hegy érceit kitermelő Mária-bánya azonban egészen más. S egészen más, mint bármi más az országban. A bejárat faácsolata nem túl bizalomgerjesztő, így némi aggodalommal pakoljuk ki a lámpákat. Szófogadóan ismételjük magunkban Manó tanácsát, miszerint a bejárati szakaszt követően, ahol a nyers sziklavájathoz érünk, ott fejet hajtunk, és „jó szerencsét” felkiáltással mutatjuk ki alázatunkat a hegy irányába. A gond csak az, hogy a temérdek alázatomhoz némi szorongás is párosul... Búcsút veszünk a bágyadt őszi napsugaraktól, és belépünk a hegy gyomrába. De mielőtt A Gyűrűk Ura jelenetei elevenednének meg bennem a hegy gyomrában felébresztett démonokkal, egyszerre minden szertefoszlik, és marad az ámulat. A fémes ásványok bomlása miatt különös, vöröses és barnás színű kőzetben az A alakú járat önmegtartó szerkezete ugyanis minden kétséget kizáróan masszívnak tűnik még ma is. Lenyűgöző ez a szemmel látható emberi teljesítmény. De a járat stabilitását jelzi a bányaüreg mennyezetébe, az úgynevezett főtébe ékelt farúd is: a hegy valóban nem mozog. Ennek köszönhetően kellemesen sétálgatunk egy több évszázados bányajáratban. Még akkor is így van ez, ha a járatot csak Mária Terézia korában tágították ki, addig a szokásos méretű bányajárat volt ez is: 75 cm széles és 170 cm magas.

A táróból telérkövető járatok indulnak – magyarázza Manó, aki ezek szerint gondolatolvasó is egyben, hiszen pont ezt akartam kérdezni.

Lábunk alatt a csorga (vízelvezető árok a járat szélén) csak éppen nedves, de a kőzetrepedéseken beszivárgó víz miatt mindenesetre érthető, hogy miért kellett vízelvezető altárókat nyitni. A kőzet bomlásából származó agyag viszont viccesen cuppog, a járatban alvó denevéreket azonban ez sem zavarja. Így jutunk el a 300 méter mélyen található, függőleges aknához a mintegy 1,5 kilométer hosszban járható táróban. A lefelé és felfelé is több tíz méteres, oldalvágatokkal tarkított, függőleges

járat viszont már félelmetes. Nem attól, hogy a bányászok felébresztettek volna valami szörnyeteget a hegy mélyén, hanem borzongató abba belegondolni, hogy a félhomályban, kezdetleges eszközökkel dolgozó emberek hogyan vájták ki mindezt. A szellőztetés biztosításán túl egyébként az egyes járatok összekötése és a szállítás segítése volt a függőleges aknák legfontosabb feladata, amelyek nem is nyíltak feltétlenül a felszínre. A tanösvény 4. pontján látható az a 15. században kialakított, 132 méter mély Lipót-akna, amely a Veres-vízi-altáróra nyílt egykoron, s belőle kezdetben létrákon, majd lovak által hajtott emelőszerkezet segítségével juttatták ki az ércet.

A Veres-vízi-bánya tragédiája A kibányászott ércet különböző ércőrlőkben kellett először finomra aprítani, majd ülepítéssel és válogatással nyerték ki az olvasztókba kerülő termésaranyat. Itt jön képbe a tanösvénynek a Lipót-aknát követő két további megállója: a Kánya-hegy tetején található különleges kőfolyás (3.) és Konczfalva egykori ércőrlő

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

Geotúra telepe a Veres-víz patak mellett (1.). A mosást, az osztályozást és az őrlést az ércpörkölés és a kohósítás követte. A vízi energia 1330-as években történt hasznosítását megelőzően először kőmozsárban vasrudakkal törték meg a követ, majd kézzel hajtott, kis méretű malomkövekkel őrölték az ércet. Telkibányán három őrlőtelep több száz malomkőpárja végezte az ércdúsítás nehéz feladatát. A Megyer-hegy ma már vasalt utaknak helyet adó, nevezetes kőbányája mellett a közelben is található volt egy malomkőbánya, amely ráadásul különleges bizonyítékkal szolgál a Veres-vízi-bánya költők által is megénekelt tragédiájának feltételezett okára.

A környék leghíresebb történetét, az 1443-ban 360 bányász életét kioltó bányaomlást Tompa Mihály énekelte meg. A szakemberek szerint ugyan ennyien nem lehettek akkoriban a bányákban, de éppen a Kánya-hegy felső régiójában található kőfolyás a bizonyíték arra, hogy a bányászat fénykorában, a 15. század derekán komoly földrengés rázta meg a vidéket, s ez bizony okozhatott szerencsétlenséget. A kőfolyás anyagában gömbölyű, üledékes kavicsokat láthatunk, ami azt jelenti, hogy 12,5–13 millió évvel ezelőtt itt egy folyó szállította üledékét az akkoriban egyáltalán nem kiemelkedő tér-

Az egykori Konczfalvából ma már nem sok látható Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Kánya-hegyikőfolyás, a bányaszeren­ csétlenség okának egyik lehetséges bizonyítéka Fotó: Szigeti Ferenc Albert

színen, s ennek kavicsüledékéből az utóvulkáni folyamatok hatására cementálódott össze a mai, nagyon kemény konglomerátum. A réteg tömbökre hasadása egyes feltételezések szerint a bányaomlás előidézésére is képes nagy földrengés eredménye, hiszen több szomszédos horpában is megtalálhatók ezek az összetört tömbök. Ráadásul a tömbök élei, szakadási felületei újszerűek, fölöttük pedig ez az üledékes réteg egyben is megtalálható. A tömbök között egyébként több „malomkőkezdeményt” is észrevehetünk, közepükön a tengely számára készített lyukkal.

Opál, kaolin és a NATO-lokátor A középkori járványok és háborúk ellenére a bányavárosok fejlődése töretlen volt egészen „Hol Telkibánya bércein lebeg Bozótos erdő kétes árnya, S a fejsze egyhangúan döng, kopog, Odvas bükkök tövébe vágva; Hol, vén fukar módjára, a bérc Sziklás ölébe rejti kincseit, S megátalkodva állja, tűri A kutató bányász vas-ékeit: Áll Kányahegy, Itt hajdanában Arany- s ezüstre vitt a gazdag ér; Öléből most forrás buzog fel, veres habokkal, mintha volna vér.”

(Tompa Mihály: Verespatak, részlet)

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

a 16. század közepéig. Ekkorra egyrészt egyre költségesebb lett a kitermelés, másrészt a tengerentúli ásványkincsek felfedezése hatalmas kihívást jelentett. Telkibányán azonban újra és újra megindult a bányászkodás. A szabadságharc finanszírozására a 17. század végén II. Rákóczi Ferenc például újra üzembe helyeztette a bányákat, majd hasonlóan a többi felvidéki bányavároshoz, a bányatechnológia korszerűsítése miatt Mária Terézia korában is történt fellendülés. De mivel tulajdonosaiknak már egyre kevesebb hasznot hoztak, a bányák a 19. század végére fokozatosan bezártak.

1951‑ben nagyszabású kutatás indult a területen, de gazdaságosan kinyerhető ásványkincset nem találtak, így a hegy egyben maradt, és a régi történeteket a gyönyörű erdő hűvösében kutathatjuk. A Kánya-hegy tetején található katonai lokátor ma minden bizonnyal ismertebb, mint hazánk legnagyobb horpamezője.

Bár az is igaz, hogy a környéket gyakran látogatják ásványgyűjtők is, hiszen európai viszonylatban is egy jelentős ásványlelőhelyről van szó: kvarcokat, opálokat akár a turistaúton is találhatunk, valamirevaló hazai ásványgyűjtő pedig szinte biztosan megfordult már a Fehér-hegy kőfejtőjében, a tanösvény 2. állomásán.

azért, mert a közelben a porcelánkészítés másik fontos összetevője, a kvarc is megtalálható.

A Rákócziaktól elkobzott földek egy részén gazdálkodó, Széchenyi István baráti körébe tartozó Bretzenheim Ferdinánd herceg volt az, aki a reformkor eszméitől is fűtve hazánk első porcelán- és keménycserép-manufaktúráját éppen Telkibányán nyitotta meg 1825-ben.

Van azonban Telkibányának egy másik bányászati „sikersztorija” is. A hófehér kaolint Rátka környékén már a bronzkorban bányászták, de a porcelánkészítés 19. századi fejlődése kellett hozzá, hogy felismerjék a bányajáratokban ekkor felfedezett kaolin fontosságát, főleg

S bár a település történetének új fejezetét az ide beköltöző mintegy 20 szlovákiai család írja újra, akik kassai lakótelepi lakásuk áráért vettek itt kertes házat, egyes portákon, ahogy „Telkimanónál” is, évszázados kőtörő ékek lapulhatnak még… 

Évszázados malomkő a múzeum udvarán és egy szintén évszázados, erdőben talált vasék

Az a bizonyos aranygomb Bár a templom keresztjét tartó gomb már biztos nincs színaranyból, ahogy azt egykoron vélték, s a „klopacska”, a bányászoknak a műszak elejét és végét jelző kalapács is csöndes már régóta, Telkibánya kiváló úti célpont önmagában is.

Az 1907-ben Hollóházára költözött egykori porcelángyár épületében kiváló, „emészthető” múzeum mutatja be a település nem mindennapi történetét, udvarán pedig a nevezetes malomkövek sorakoznak. Telkibánya vártemploma azt az időszakot jeleníti meg, amikor a 15. században hét faluból létrejött település gazdagságát erődítményekkel védték. Mellette Telkibánya harmadik nagy büszkesége, a jelentéssel bíró kopjafák alkotta, néma sorfal, amelyet – hasonlóan a bányászkodáshoz – csak az ért meg, aki elmerül a részletekben.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

Kéktúrázás Napja

Rekord született a kéktúrázás napján Az október 9-én tartott kéktúrázás napján 3240 túrázó rótta egyszerre az Országos Írta: Turista Magazin Kékkör jelzett útvonalát, ami új magyar rekordnak számít.

Fotó: Farkas Péter

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében zajló közösségi túranapon az Országos Kéktúrát (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát (RPDDK) és az idén 25 éves Alföldi Kéktúrát (AK) lehetett szervezetten bejárni 143 szakaszra osztva. Előzetesen 3400 fő regisztrált a túrákra, ebből 3240-en jelentek meg a

A

startpontokon, ahonnan a szakaszfelelősök vezetésével, jeladóval felszerelve vágtak neki a távoknak. Napnyugtára mind a 143 csapat célba ért, kirajzolva a rendezvény honlapján az Országos Kékkör (OKK) méterre pontos útvonalát, amely visszakövethető az esemény honlapján (kekturazasnapja.hu). A résztvevők pontos számáról hitelesített jegyzőkönyvet állított ki a Magyar Rekord Egyesület, ugyanis soha ennyien nem túráztak egyszerre igazoltan az Országos Kékkörön.

Fotó: Farkas Péter

A legtöbben most is a legrégebbi, a tengerszinttől legmagasabbra távolodó és a fővárosból legkönnyebben megközelíthető kéktúra, vagyis az OKT egy-egy szakaszát választották. Szinte tele volt a Vértes, a Pilis és a Visegrádi-hegység, és sokan voltak a Bakony, a Cserhát és a Mátra útjain is. De az Alföldön is akadt olyan túra, amelyen 50-nél is többen voltak kíváncsiak a közös túrázás élményére és a helyiek vendégszeretetére.

A Mátra túráit és a Bükk túráinak egy részét a bajor­ országi Hanwag bakancsgyártó cég fennállásának 100. évfordulója alkalmából „örökbe fogadta”. Ezeket a szakaszokat 200-nál is többen járták be a kéktúrázás napján, a résztvevők egy csoportja pedig Galyatetőn találkozott a túra után, hogy a hasznos bakancsápolási és -választási tanácsok begyűjtése mellett részese lehessen a születésnapi hangulatnak, kitelepülésnek.

Több önkormányzat és civil szervezet is csatlakozott a rendezvényhez, és a településükön áthaladó vagy az onnan induló, oda megérkező túrázókat segítették.

Templomok, múzeumok, tájházak, emlékházak, művelődési házak, barlangkutató állomás, cukrászdák, büfék, vendéglők nyíltak meg, amelyek az eredeti nyitvatartási időn kívül is fogadták a csoportokat. A fáradt túrázókat sok helyen étel, ital és zenés fogadtatás várta, de emlékműavatáson és faültetésen is részt vehettek.

Fotó: Nógrádi Attila

Fotó: Nógrádi Attila

Jó hír, hogy a tervek szerint jövőre is lesz ingyenes túranap: 2022-ben október második szombatján lesz megrendezve a kéktúrázás napja.

A túracsoportokról készült fotókat a rendezvény Facebook-oldalán teszik közzé folyamatosan a szervezők.

Fotó: Nógrádi Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

23

Rejtett Kincseink

Apró ruszin falu a zemp

Írta: Joó Annamária Fotók: Csanádi Márton

24

|

Ha van olyan magyarországi település, amelynek látványáért érdemes akár többórás autóutat is bevállalni, csak hogy egyszer az életben ott legyünk, és végigsétáljunk kanyargós főutcáján, akkor a Zempléni-hegységben megbújó Komlóska ilyen.

A zsákfalu felett magasan trónoló Pusztavár romjainál pedig olyan pompás kilátást találunk, hogy egyből leesik az állunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

léni kaszálórétek között Komlóska

Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

Rejtett Kincseink önyörű őszi nap virradt ránk.

Az idő is megenyhült, olyan szép októberi nap volt, amikor az alacsonyan járó nap aranypatinát borít a földre. A hegyek tarka ruhát öltenek magukra, az erdő még tömör zöldjében egyre több az aranysárga, a piros és a barna. Vétek lett volna kihagyni egy zempléni kirándulást.

Gy

A hívószó ezúttal Komlóska, Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, amelyet gyakran emlegetnek a Zemplén gyöngyszemeként is az útikönyvek, illetve a község felett magasodó hegy tetején található Pusztavár romjainak felfedezése volt. Ez utóbbinak körpanorámájáról szintén ódákat zengenek a természetjáró bloggerek. Kíváncsiak is lettünk, milyen lehet élőben.

A pitvar a ház szűk, tűzhely nélküli helyisége.

Innen lehetett megközelíteni a szobát és a kamrát

Élő múlt és hagyományok Erős ruszin kötődése miatt a Ruszin Tájházban kezdtük az ismerkedést az egyutcás Komlóskával, hogy képbe kerüljünk a település kulturális gyökereivel. Segítségünkre volt ebben Fekete Zoltánné Mónika, aki a tájház szakavatott ismerője, hiszen itt lakik a községben, és szívesen osztja meg tudását a turistákkal. A tájház egész évben, előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A település már az Árpád-korban lakott volt, nevével a 14. század végén találkozunk, egy 1396-ban keltezett oklevél Komlós, illetve Komlóstelek néven említi. Ekkor a Csirke család birtoka, a 16. század végén pedig a Rákóczi-uradalom része volt a környező területekkel együtt. A Rákócziak voltak azok, akik először telepítettek be ruszin jobbágyokat a birtokaikra. A mostani lakosok ruszin ősei azonban az 1720-as években kerülhettek ide Kárpátaljáról – meséli Mónika. A hegyek közé zárt, mostoha természeti viszonyok között élő lakosság megélhetését főként az erdők, az erdei gyűjtögetés és az állattartás biztosította.

Később, a 19. századtól a lakosság jelentős erdőrészeket vágott ki a patakok melletti terüle-

Ruszinok A keleti szlávokhoz tartozó ruszinok hagyományosan erdei, hegyi emberek, akik a mai napig elsősorban Kárpátalja és Kelet-Szlovákia hegyvidéki területein, apró falvakban élnek. Kisebb csoportjaik a 18. században a mai Magyarország északkeleti vidékeire vándoroltak, jelenleg főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élnek, Komlóska pedig az egyik központjuk. Magyarországon a szocialista időszakban a ruszinokat a magyarországi szlováksághoz sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük, iskolájuk. A rendszerváltás után a magyar állam elismerte a hazai ruszin kisebbséget, így megalakultak a kisebbségi önkormányzatok, Komlóskán pedig létrejött a Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ. A ruszin identitás megőrzésében fontos szerepe van a görögkatolikus egyháznak.

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tőleg téglalap alakú, keskeny és hosszú telkek az utcafrontra néznek.

teken, hogy az így kialakított hegyi legelőkön szarvasmarhát és juhot tarthassanak. Ezért is hívják Komlóskát irtványtelepülésnek. Ha végigsétálunk a főutcán és az arról leágazó néhány utcácskán, akkor látni fogjuk, hogy a falu mai településszerkezete alapján az utcás-soros, szalagtelkes típusba sorolható. A megközelí-

A tájház (fent) éke a tisztaszoba (lent), benne az ún. karosládával

A 19. század első felében épült, szobára, pitvarra és ólra tagozódó ház nyújt otthont ma a tájháznak. Falazata gerendavázra épített, kívül-belül sárral tapasztott paticsfal, a padló döngölt föld. És ami a különlegessége, hogy Magyarországon egyedül itt látható eredeti állapotban úgynevezett kabolás kemence a mellé épített masinával (zárt tűzhellyel). A tisztaszoba éke e kemence, amely körül a 20. század első évtizedeiben használatos konyhai eszközök találhatók.

A szoba közepén végighúzódó mestergerendán borotvát és fém evőeszközöket tároltak egykor.

Kis méretű szentképek, vallásos szobrocskák, első világháborús emlékképek és néhány

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

Rejtett Kincseink század eleji családi fénykép díszíti még a szobát. A sötét alapszínű, piros, sárga, zöld és kék virágmotívumokkal csinosított karosládákat a 19. század végén készítették sátoraljaújhelyi asztalosmesterek. Főként menyasszonyok hozományát vagy ruhaneműt tároltak benne.

A ház pitvarát fallal kettéosztották, a szabadkémény alatti részt tárolóhelyként, kamraként használták. A pitvart az udvarról nyíló bejárattal az istálló követi, ahol tehenet, lovat, esetleg nyulat tartottak.

Pusztavár romja

Kabolás kemence

A Komlóskát szegélyező hegyek egyikén találhatók a Pusztavár, középkori nevén Solymos várának romjai. A településről a piros T jelzésen vagy a piros rom jelzésen érhetjük el az erősség maradványait. A Hollós-patak sekély völgyéből egykori kaszálóréteken keresztül ér-

A belső fűtésű, hasáb alakú kemence hatalmas teste a tisztaszoba egynegyedét tölti be. Szája a szobában van, a füst a fölötte lévő füstelvezető kabolán – fából és sövényből készült, sárral tapasztott kürtőn – át távozik a pitvarnak hívott belépőhelyiségbe.

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A várrom falmarad­ványait néhány éve helyreállították, így szépen látszanak a csekély méretű romok Fotó: MTSZ

jük el a látványos erdőt. A séta innentől gyorsan lihegős kaptatásba csap át az emelkedőn, de valahogy csak fel kell jutni a 426 méter magas csúcsra, amihez bizony 200 méter szintet kell leküzdeni a falutól számítva.

Az utunk szép tölgyesen, majd bükkösön vezet át egészen a Pusztavár aljáig. A csúcsig folyamatosan emelkedő út az utolsó métereken egy combos felszökéssel ér fel a romokhoz. Az erdőből kibukkanó kilátópont azonban minden fáradozásunkért kárpótol. A körpanoráma lenyűgöző: északon a völgybe ékelődött Komlóska látképét a Zempléni-hegység erdős csúcsai keretezik. Nyugatra Erdőhorváti házai sejlenek fel, délen pedig a tokaji Nagy-Kopasz is látható.

A Pusztavár romjaitól fantasztikus körpanoráma nyílik a Zemplénihegység erdőrengetegére

A Komlóskát körülölelő, egykori kaszálórétek is roppant látványosak innen nézve. A zempléni falvak feletti, sokszor a nyergekben található hajdani kaszálókon kárpáti, hegyvidéki növényfajok telepedtek meg az évszázadok során fenntartott gazdálkodásnak köszönhetően. Ezek az egykori kaszálórétek rendkívüli

botanikai értékkel rendelkeznek, ezért a legeltetés megszűntével ezen élőhelyek fenntartása, a cserjésedés megakadályozása ma már a természetvédelem feladata. Érdemes a csúcs minden oldalán szétnézni, kimenni a kilátópontokra, és hátradőlve hos�szan élvezni az elénk táruló pompás látványt, a csendet és az őszi napsütést. A romok között azonban óvatosan, a lábunk elé nézve közlekedjünk, mert a növényzet helyenként benőtte a falmaradványokat és az ösvényt, így ha figyel­metlenek vagyunk, könnyen megcsúszhatunk a köveken.

A vulkáni kúpon lévő romok eredetéről nem sok biztosat tudunk. Az erősség pontos építési dátumát nem ismerjük. A történeti források szerint az Anjou-házi I. Károly (Károly Róbert) király zempléni hadjárataiban hősiesen harcoló Tolcsva nemzetség tagjai kapták meg uralkodójuktól adományba a komlóskai földet, amelyen nagy valószínűséggel 1312 után emelték szállásul a kővárat. A 14. században

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

Rejtett Kincseink a Csirke család birtokolta, majd alig néhány évtized múlva, 1398-ban egy oklevél már elpusztult várként említi, amelyet később sem építettek újjá. Innen ered a népnyelv által ráragasztott Pusztavár elnevezés.

Az ásatások alapján az erődítmény téglalap alaprajzú volt, és a két végén egy-egy kőbástya erősítette. A közelmúltban végzett állagmegóvó munkálatoknak köszönhetően jelenleg a nyugati oldal pár méter magas kőfala és a két végpontot kijelölő északi és déli bástya méteres alapja látszik a hegytetőn. A romok Komlóska felőli részén egy mobilinternet-adótorony magasodik, és napelemek is találhatók mellette, de ezek nem zavarják a kilátást a környékre. A csúcsról a vár északi részénél kanyargó tanösvény piros jelzésén tudunk visszaereszkedni Komlóskára.

A közel 4,5 kilométeres körtúra két és fél óra alatt kényelmes tempóban bejárható.

30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Ruszin park egy völgyszorosban, Komlóska egyik legszebb részén található

A görögkatolikus templomba belépve tekintetünk a díszes oltárra szegeződik

A templom a falu szíve A Pusztavárból visszaérve szaporán szedjük a lábainkat az alig több mint 200 lelket számláló falu utcáin, mert vár minket – ahogy a helyiek hívják – a pancsó. A pancsó ruszinul uracskát jelent, és ezzel a névvel illetik a ruszinok a papjukat – tudjuk meg Molnár Dezsőtől, a Komlóskai Görögkatolikus Egyházközség papjától. A pancsó párja pedig a panyi, amely

megnevezést a pap feleségére használják. Bár még csak egy éve szolgál Komlóskán, Molnár Dezső úgy látja, a komlóskaiaknak fontos a vallás, a közösség és a ruszin identitás. „Számontartják egymást, még akkor is, ha a faluból elszármaztak. A nagyobb vallási ünnepekre, húsvétra, karácsonyra, illetve keresztelőkre, esküvőkre vissza-visszatérnek azok is, akik már nem élnek Komlóskán. Szorgalmas, dolgos, összetartó, vallásos emberek, nem véletlen, hogy a Rákócziak ruszinokat telepítettek le itteni birtokaira” – teszi hozzá a pancsó.

0

500 m

Hasznos információk Ruszin Tájház Cím: 3937 Komlóska, Rákóczi út 20.

Nyitvatartás: Az év minden napján előzetes bejelentkezéssel, ingyenesen látogatható. Tájházkulcs és idegenvezetés: Fekete Zoltánné Mónika (tel.: 06-47/338-127, 06-47/538-013, +36-30/694-5539) Urunk Mennybemenetele görögkatolikus templom Nyitvatartás: mindennap Szertartási rend vasárnapokon és ünnepnapokon: 10.00 – utrenye (reggeli istentisztelet) 10.30 – szent liturgia Szertartási rend hétköznapokon: 18.00 – szent liturgia 17.00 – szent liturgia (téli időszámítás szerint) Parókus: Molnár Dezső Parókia: 3937 Komlóska, Ady Endre u. 22., tel.: 06-47/338-228 Bővebb információ: www.komloska.hu

Térkép: Bagaméri Gergely

Bár homályos az egykori templom építésének időpontja, annyi a történeti források alapján elmondható, hogy a 18. század közepén már állt egy fatemplom a településen. Ennek az alapjaira épült fel a mostani kőtemplom 1810 és 1820 között. A templomajtó fölött látszik is a kőbe belevésve az építés befejezésének dátuma. Az újonnan felépült görögkatolikus kőtemplomnak Urunk Mennybemenetele lett a titulusa. 1895-ben építették rá a templomra a tornyot az Amerikába kivándorló komlóskaiak adományaiból.

Az istenházába belépőnek meglepő lehet, hogy hiányzik a templomhajót és a szentélyt elválasztó ikonosztáz, de a jellemzően kék színű belső tér aranyozott gipszstukkóinak gazdagsága enyhíti a hiányérzetet. A templombelső is különlegességeket rejt: mennyezetén a díszítés domborműves, ilyen díszítéssel nem találkozunk a környék templomaiban. A baldachinos főoltár a 19. század végéről származhat.

A belső tér és a freskók restaurálása 1998-ban fejeződött be. A templom külsejét legutóbb 2019-ben újították fel.

Komlóskai sétánkat a Ruszin park romantikus környezetében fejeztük be, amely minden évben a ruszin napnak és a falunapnak is helyet ad, de kiváló közösségi tér és piknikezőhely is egyben. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

Meteo

Köd előttem, köd utánam Láttál már fehér ködszivárványt?

Ködös, borongós időben többnyire nincs kedvünk útnak indulni, hanem leginkább otthon aludnánk egész nap. A túrázás sem tűnik érdekesnek, hiszen alig látunk valamit a tájból, a levegőt Írta: Gaál Nikolett pedig nehéznek és fullasztónak érezhetjük a magas páratartalom miatt. Pedig a köd kifejezetten varázslatos tud lenni, amelyben ráadásul ritka légköroptikai jelenségeket is lencsevégre kaphatunk. apos, tiszta időjárás esetén több tíz, ritka esetben akár több száz kilométerre is elláthatunk egy kilátópontról. A ködös idő beálltával azonban ez megváltozik, hiszen a látástávolság ilyenkor 1 kilométer alá csökken a levegőben jelentősen felhalmozódó vízcseppecskéknek és a szilárd jégkristályoknak köszönhetően.

A hegyekben többször találkozhatunk olyan sűrű köddel, amelyben alig pár méterre látunk.

Ilyenkor a talaj közelében történik a vízgőz kicsapódása, nem pedig a magasban, ahol különféle felhők keletkezhetnének belőle. Ahhoz, hogy ez a folyamat megindulhasson, különböző alapfeltételeknek kell teljesülniük. Mindenképpen szükség van kondenzációs magvakra (pl. porszemekre), amelyeken a vízgőz ki tud csapódni, emellett pedig nélkülözhetetlen a vízgőzzel teli levegőréteg. A felszínközeli levegő többféleképpen érheti el a telítettségét.

Ilyen például a harmatpontra való lehűlés (az a hőmérséklet, amelyen a levegő a páratartalomra nézve telítetté válik), a párolgás, de különböző hőmérsékletű légrétegek keveredése esetén is telítetté válhat a levegő. Ezek mindegyike során megindulhat ködképződés, ugyanakkor sokszor ezek együttes hatása érvényesül.

N

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az átkeveredést gyenge szélnek (1–3 m/s) is segítenie kell, hogy a vastagabb légrétegekben is létrejöhessen a kondenzáció (kicsapódás).

A túl erős szél viszont már inkább romboló hatást fejt ki, mert feloszlatja a ködtakarót.

Kisugárzási köd Megkülönböztethetünk légtömegen belüli és frontokhoz kapcsolódóan kialakult ködöket. Légtömegen belüli köd esetén a levegő lehűlés vagy bepárolgás hatására válik telítetté.

Ködben túrázni olykor varázslatos élmény Fotó: Gulyás Attila

Jellegzetesen ilyen eset a radiációs vagy kisugárzási köd, amellyel túrázások alkalmával sokszor találkozhatunk késő ősszel és kora tavasszal, de főként télen. Kialakulására derült és gyengén szeles éjszakákon vagy kora reggel számíthatunk. Ilyenkor jelentősen lecsökken a felszín és a felszínközeli levegőréteg

A kisugárzási köd gyakran rétek felett keletkezik, akár a szemünk előtt Fotó: Gulyás Attila

Köd vízfelszín felett Fotó: Adobe Stock

hőmérséklete a hosszúhullámú kisugárzásnak köszönhetően. Derült időben nincsenek felhők a magasban, amelyek elnyelnék ezeket a hosszúhullámú sugarakat, illetve melegen tartanák a levegőt. Így azok közvetlenül a világűrbe sugárzódnak ki, jelentősen csökkentve ezáltal a talaj és a talaj menti levegő hőmérsékletét. Ezek az éjszakák általában anticiklonális helyzetben gyakoriak, amikor a magasban felhőoszlató, leszálló légáramlatok uralkodnak. A felszín jelentős hővesztesége miatt a levegő lehűl a talaj közelében, ennek következtében pedig megindul a benne lévő vízgőz kicsapódása, mert a hideg levegő kevesebb párát képes magában tartani, mint a meleg. Ez a fajta köd minden esetben lentről felfelé vastagodik, majd ugyanilyen irányban is oszlik fel. Vastagsága pár métertől pár száz méterig változhat, továbbá igen sűrű. A reggeli órákban a napsugárzás hatására a talaj elkezd felmelegedni, ezáltal a reggeli konvekció (felemelkedés) megindul, a jelenség pedig fokozatosan, alulról kezdve szertefoszlik.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

Meteo Az áramlási ködtől a lejtőködig Áramlási ködről akkor beszélhetünk, amikor hidegebb felszín fölé magas vízgőztartalmú, meleg levegő érkezik. Ilyenkor a hideg felszín lehűti a felette elhelyezkedő meleg levegő alsó rétegét, amely így telítetté válik, és elkezdődik a kicsapódás. Létrejöttéhez mérsékelt légmozgásra (4–8 m/s) van szükség, hiszen ez biztosít kellő átkeveredést ahhoz, hogy a ködtakaró akár a több száz méteres (olykor 700 m-es) vastagságot is elérhesse. Többször találkozhatunk azzal a fajta áramlási ködtípussal is, amikor a meleg vízfelület (pl. folyók vagy tavak) fölé áramló hideg levegő hatására úgynevezett párolgási vagy páraköd jelenik meg a víz felett.

Ebben az esetben a meleg vízfelület párolgása útján válik telítetté a felette lévő hideg levegő.

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Ezt a csupán néhány méter magas, vékony ködréteget gyakran megfigyelhetjük hazánkban is, akár a Balaton vagy a Duna felett.

Szintén ebbe a csoportba sorolhatjuk a lokális jellegű orografikus (hegyek, dombok által előidézett) ködöket is. A hegyek szélnek kitett lejtőjén felemelkedő levegő a magasban uralkodó kisebb nyomás hatására kitágul, ezáltal lehűl.

Amennyiben a légréteg kellő nedvességtartalommal rendelkezik, akkor a lehűlés hatására elkezdődik a kicsapódás, amely következtében hegyi vagy lejtőköd képződését figyelhetjük meg. A lejtőködöt vastagsága miatt olykor tévesen felhőként azonosítjuk. Nagy vertikális kiterjedésének oka, hogy a lejtőn felfelé áramló szél nagy tömegű, vastag légréteget mozdít meg.

Lejtőköd a Bükkben Fotó: Farkas Peter

Ködszivárvány

Frontok előtt, illetve azokat követően is tapasztalhatunk ködtakaró-képződést. Az úgynevezett prefrontális köd 50–100 kilométeres térségben keletkezik a front előterében. Ekkor a hideg levegőbe relatíve meleg esőcseppek hullanak a melegfront felhőzetéből, amelyek elpárolgása következtében a levegő telítetté válik. A képződmény a front elvonulását követően feloszlik. Posztfrontális ködöket is megfigyelhetünk, ezek kialakulása során a hideg felszín fölé áramlik a meleg szektorban jelen lévő levegő.

Fotó: Adobe Stock

Ködben a Nap fehérnek látszik Fotó: Gulyás Attila

módon) a szivárvány színeire felbontani a napfényt. Ezért történhet meg az, hogy a ködös időben létrejövő szivárványt fehér vagy közel fehér színűnek látjuk. A jelenség fotózására a legtöbb esélyünk a hajnali, esetleg a délelőtti órákban van, hiszen a napsugárzás fokozatosan melegíti fel a felszínt, így a talaj menti köd is fokozatosan oszlik szét. 

Varázslatos ködszivárvány A ködöt az esőcseppeknél sokkal kisebb vízcseppek alkotják, amelyek parányi méretük miatt visszaverik a különböző hullámhosszúságú fénysugarakat. Ezért van az, hogy a Napot ilyen időben halványabbnak és fehér színűnek látjuk. Ha szerencsénk van, elcsíphetünk egy igen ritka légköroptikai jelenséget is, a ködszivárványt. Ez a szivárvány azonban nem pompázik színekben: a ködöt alkotó vízcseppek olyan parányik (kb. 0,001 mm átmérőjűek), hogy nem képesek (számunkra érzékelhető

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

35

jelvényvadász

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Vártúrák

a Zemplénben Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk északkeleti szeglete tele van csodákkal. Vadregényes erdői, mesébe illő bércei, romantikus falvai és pazar történelmi emlékei olyan megkapó egyveleget alkotnak, amelyet minden bakancsos örökre a szívébe zár. Mindezen élmények keretbe foglalásához van egy kiváló túratematikánk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

jelvényvadász orábban már több, várakkal foglalkozó túramozgalmat is bemutattunk, de a Várak a Zemplénben az eddigieknél is látványosabb és változatosabb jelvényszerzést ígér. Aki ismeri a Szádeczky-Kardoss Géza által kiírt tematikákat, az tudja, hogy egy adott tájegység várainak felkeresésével nem csupán eldugott és látványos történelmi helyeket ismerhetünk meg, de egy adott vidék igazi felfedezőivé is válunk. Nincs ez másként ezzel a zempléni kalanddal sem, amely 32 megjelölt helyszínével nem mindennapi kódgyűjtögetésre invitál.

K

Kihagyhatatlan várélmények Viharos évszázadaink során hazánk legtöbb középkori erőssége rommá vált. Szerencsére

A közelmúltban kívül-belül megújult füzéri vár hazánk egyik legjobb állapotú középkori erőssége

az elmúlt évtizedekben számos várromot megmentettek a végső pusztulástól, több helyen pedig nem csupán állagmegóvást végeztek a történelmi falakon, hanem részleges vagy akár teljes körű renoválásba kezdtek. Az egykori Zemplén vármegye mai Magyarországra eső területén erre több példát is találunk, ráadásul igazán lenyűgözőeket.

Nem véletlenül kezdjük Füzér várával a felsorolást. A meredek vulkáni hegykúpon álló erősség alighanem hazánk egyik legszebb környezetben fekvő történelmi építménye, amelynek közelmúltban felújított falai már messziről fehérlenek. A festményt idéző látvány csak a kezdet. A falu fölé magasodó sziklalépcsőkön felkapaszkodva egy régi-új várba csöppenünk, ahol a kilátás már önmagában lenyűgöző élményt nyújt, de a páratlan hatáshoz hozzátartoznak a múlt megidézésének teret adó, a turisták tetszését általában elnyerő, de szakmai körökben vitákat kiváltó, rekonstruált falak is.

2016-ra felépült az alsó vár, a felső vár várkápolnája, illetve a palotaszárnyat és alsó bástyát is visszaépítették. Az itt berendezett kiállítások méltó módon regélnek a várról és a Szent Koronáról, amelyet Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész után ide menekített, valamint egykori híres birtokosairól is, mint például a „csejtei szörnyként” emlegetett Báthory Erzsébetről, aki a népnyelv szerint szépsége megőrzése érdekében szűz lányok vérében fürdött. Erre persze a történelmi kutatások sem-

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

miféle bizonyítékot nem találtak, ellenben a vár régészeti és levéltári feltárása során rengeteg értékes lelet és információ került elő.

Híres lakója volt egy másik, szintén szépen felújított zempléni erősségnek, Regéc 13. század óta álló várának is. Itt élte ugyanis gyermekkorának első éveit II. Rákóczi Ferenc, akinek édesanyja, Zrínyi Ilona 1677-ben – férje halálát követően – székhelyének tette meg Regécet.

Nem sokkal később (1686-ban) a várat a császári erők lerombolták, és hadi jelentősége örökre megszűnt. Köveit a helyi lakosok az évszázadok során elhordták, míg végül alig maradt valami a 639 méter magas, panorámás hegykúp erődítményéből. A hamvaiból kezdett újjáépülni a vár a 2000-es évek elején, ahol azóta már az

öregtorony és a reneszánsz palotaszárny is látogatható. A csodás hegyek és elbűvölő kis falvak (Regéc, Mogyoróska, Háromhuta) tarkította miliő a Zempléni-hegység egyik legmeghittebb részét tárja elénk.

A hegység nyugati peremén egy pazar látványt nyújtó, romantikus lovagvár magasodik a Hernád völgye fölé. Boldogkő sziklára épült vára az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori erősségünk, ahol rendszeresen lovagi bemutatókkal és jelmezes tárlatvezetésekkel szórakoztatják a látogatókat. Boldogkő várának egyik legnépszerűbb fotótémája a híres Oroszlán-sziklára vezető gyilokjáró, de az egyedi perspektívát engedő várrészlet csak egy a vár által nyújtott számos vizuális élmény

Legutóbbi renoválása során Regéc vára visszakapta reneszánsz palotaszárnyát Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

jelvényvadász

Már messziről vonzza a tekintetet Boldogkő meredek sziklákra emelt erőssége

40

|

közül. A történelmet hagyományosan és interaktív módon bemutató tárlatok mellett itt találjuk Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítását is. E történelmi falak egyik híres vendége volt Balassi Bálint, aki a hagyomány szerint néhány bordalát itt vetette papírra, többek között a Borivóknak való című versét.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt.

Sárospatak három várkódot is tartogat a jelvényszerzőknek. Természetesen a Pálóczivárkastély és a városfal mellett a legizgalmasabb

történelmi emléket a Rákóczi-vár jelenti: a szemet gyönyörködtető épületegyüttes bejárására érdemes több időt rászánni. Az építészeti szempontból is különleges, reneszánsz, barokk és romantikus stílusjegyeket is magán viselő vár a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc mozgalmak központja volt. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma található benne, ahol a névadó családról szóló kiállításon kívül számos érdekességet láthatunk, illetve többek között a hegyaljai borászattal, szőlészettel ismerkedhetünk meg.

A Zempléni-hegység délnyugati szegletében találjuk a Hegyalja kapujának számító Szerencs városát, amelynek központjában festői parkkal övezett, késő reneszánsz stílusú, impozáns erősség áll. Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb, a környéket egykoron birtokló Rákócziakról elnevezett vára a 16. században épült.

A Rákóczi-vár reneszánsz lakótornya – Fotó: Joó Annamária Az úgynevezett Perényiszárnynál léphetünk be a sárospataki várba Fotó: Joó Annamária

Falai közt működik a Zempléni Múzeum, amely számos tárlattal mutatja be a környék és Szerencs város történelmét, emellett pedig egy színes, nemzetközi hírű képeslevelezőlap-gyűjteménynek, valamint időszakos kiállításoknak is otthont ad. Az épületben nem mellesleg egy hotel is üzemel, amely adott esetben még komplexebbé teheti a szerencsi várélményünket. Szerencsen két további erődítményt ismerhetünk meg: a város északi részén, az Aranka-hegy oldalában húzódó, rejtélyes földsáncot, illetve a belvárosban található református templom erődfalát.

Romok a vadregényes zempléni erdőkben Ez idáig jórészt csak a településeken vagy azok közelében található erősségekkel foglalkoztunk. Most következzenek a túramozgalom sava-borsát adó terepi helyszínek, amelyek a Zempléni-hegység mélyrehatóbb felfedezését ígérik. Ehhez pedig már elengedhetetlen kellék a bakancs és a térkép.

Szerencs várában akár meg is szállhatunk

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

jelvényvadász A hegységet átszelő, piros jelzésű Rákóczi-út Regécet és Telkibányát összekötő szakasza több látnivalót is tartogat. Többek között pár méteres letéréssel megcsodálhatjuk a Sólyom-kő panorámás sziklatornyát, de egy nagyobb leágazással a borsó-hegyi repülőgép-szerencsétlenség helyszínét is felkereshetjük, mielőtt elérjük az Amadévár csekély romjait és fenséges szikláit. Ezt a várat hajdanán Magyarország egyik leghatalmasabb nemese, Aba Amadé építtette a 13. században, akinek több erőssége is volt, de ez szolgált udvarhelyéül. A környék kiskirályaként több uralkodóval is szembekerült, akik közül IV. László 1281-ben, Vencel magyar király pedig 1304‑ben meg is ostromolta a várat, de azt egyiküknek sem sikerült bevennie. Aba Amadét végül kassai polgárok

Vadregényes környezetben állnak az Amadévár csekély romjai Fotó: Lánczi Péter

Komlóska határában egy meredek hegykúpon találjuk a Pusztavár romjait – Fotó: MTSZ

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tették el láb alól 1311-ben. Fiai viszont továbbra sem akartak behódolni a királynak, aki ez idő tájt Károly Róbert volt. Az Amadé család végül vereséget szenvedett a rozgonyi csatában, és a hat fivér közül ketten is

odavesztek. Az elfogott négy testvérre kivégzés várt, az Amadék várát pedig bevették, így végül a király tulajdonába került. A török időkre jelentéktelenné vált épületet pusztulni hagyták, napjainkra már csak kevés maradt meg belőle.

A földesúr gazdagságát sgraffitós vakolatdíszek mutatták egykoron (Kéked)

A meseszép környezetben fekvő Komlóska határában jelzett turistaösvényen érhetjük el a hajdanán két kerek kőtoronnyal bíró Solymos várát, amelyet ma Pusztavárként emlegetnek.

Az utóbbi elnevezés sokat elárul jelenlegi állapotáról: az idő gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a falait, amelyek közeléből fantasztikus panoráma tárul elénk.

Zempléni expedíciónk Sátoraljaújhely pompás Sátoros-hegyeire is elvezet. A jó néhány programot tartogató, bámulatos hegykúpok egyikén középkori nyomokra bukkanhatunk, amelyek gótikus és reneszánsz kőfaragványokkal hívják fel magukra a figyelmet. A 334 méter magas, meredek Várhegy bástyaként áll őrt a hegyvilág és az Alföld határán, a környék jellegzetes magaslataira és a síkságra egyaránt káprázatos kilátást engedve.

Kastélyok és templomerődök

A török időkben a Vay-kastélyt többször felégették, de minden alkalommal helyreállították

Védelmi funkcióval kastélyok és templomok is bírtak. A Zempléni-hegységben ilyen a kékedi Melczer-kastély, amelynek gótikus alapfalait később olaszbástyás lakrészekkel bővítettek ki.

Napjainkban sajnos csak kívülről csodálhatjuk meg az egyébként szépen felújított épületet.

Ugyanez mondható el a Szerencstől északra található Golop 1590-ben reneszánsz stílusban épített, emeletes, két átellenes saroktoronnyal ellátott, régi Vay-kastélyáról is, amelyet szintén érint a jelvényszerző túra. Golop szomszédságában találjuk Kossuth Lajos szülőfaluját, Monokot, a településen belül pedig a listánkon szereplő felújított, de jelenleg nem látogatható Monaky-kastélyt. A településtől 2 kilométerre délnyugatra húzódik a hangulatos Ingvár-tó, amely ugyan elsősorban a horgászoknak nyújt élményt, de a hely nevéből

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

jelvényvadász

sejthetjük, hogy a várvadászoknak is van mit keresniük errefelé. S valóban, a tó déli partján emelkedő, 223 méteres dombon hajdanán vár állott. Ennek azonban már csak a sáncait lehet felfedezni. A többi terepi pontunkhoz hasonlóan ennek az erősségnek az igazolókódját is egy fára rögzítették.

A középkorban sokszor masszív, lőréses falakkal vették körbe a templomokat. Szép példája ennek a szerencsi református templom, illetve a hejcei római katolikus templom terméskőből rakott erődfala, de az aranybányászatáról

és festői környezetéről híres Telkibánya templomdombján is találunk fal-, illetve sáncmaradványokat.

Elfeledett sáncok nyomában

Hejce templomát lőréses kőfal veszi körül, Telkibányán a temetőnél bukkanhatunk sáncnyomokra

A felfedezőkedvű természetjárók alighanem a nyomokban fellelhető vársáncok keresésében fogják megtalálni az igazi túrakalandot.

Ennek megéléséhez a GPS használata vagy a jó tájékozódási képesség elengedhetetlen, továbbá esetenként kitartás is szükségeltetik a hajdani védvonalak és kódok megleléséhez. A Zempléni-hegység déli részén,

A terepen felfestett várkódokat is találhatunk

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A várakat bárki gyalogosan, kerékpárral, síelve vagy lóháton, tetszőleges irányból és sorrendben, illetve időkorlát nélkül keresheti fel. A Várak a Zemplénben igazolófüzetében pontos leírást találunk az adott helyszínekről és az odajutásról.

A jelvény megszerzéséhez a váraknál kihelyezett kis táblák három pontból álló kódjait kell feljegyeznünk, majd az igazolófüzetet postai úton Szádeczky-Kardoss Gézának, a túramozgalom kiírójához kell eljuttatni. A 20 helyszínt felkeresők kitűzőt, a mind a 32 várkódot begyűjtők fémjelvényt kapnak. A igazolófüzetet többek között túraboltokban, várak pénztárainál vásárolhatjuk meg 2200 Ft-os áron, amely sikeres teljesítés esetén a díjazás költségét is tartalmazza.

Térkép: Bába Imre

Infók a jelvényszerzéshez

Füzéri vár

Kéked, Melczer-kastély

Regéci vár

Pálóczi-várkastély

Boldogkõ vára

Sárospatak, Rákóczi-vár

Tállya, Pest-hegy

Régi Vay-kastély

Monok, Monaky-kastély

Szerencsi vár

A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG VÁRAI 0

5 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

45

jelvényvadász

Fotó: MTSZ

Az abaújvári földvár Magyarország egyik legrégebbi erődítménye, amely a 11–14. században élte fénykorát

300-400 méter magas hegyeinek tetején több eldugott vár-, illetve sáncmaradványra bukkanhatunk. Tállya és Erdőbénye között négy hajdani erősség bújik meg a csendes és magával ragadó, hegyes-völgyes erdőtájban, amelyet

erdészeti utakon és turistajelzés nélküli ösvényeken fedezhetünk fel. Ettől a térségtől jó pár kilométerrel északabbra, Vágáshuta közelében a Jakabvár földvársáncait is hasonló módon kell keresni. Bodrogkisfalud várhelyének vagy a füzéri Őr-hegy hajdani erősségének megtalálásában már könnyebb dolgunk van, Abaújvár Árpád-kori földsáncát pedig szinte nem is kell keresni a térképen, hiszen az a településen belül könnyen megtalálható.

Váras tematikánk felsorolása nem teljes, a hely hiánya miatt pedig csak hangulatfoltokat festhettünk a várakról és a több tekintetben is vonzó Zempléni-hegységről. Bízunk benne, hogy így is sikerült kedvet adnunk egy igazi élménygyűjtögetéshez, amely további felfedezőutakra és az ország megismerésére sarkallja a táj, a természet és a kultúra iránt érdeklődőket. 

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

LÁBAID NYOMA AZ ÚT, S NEM MÁS Ez az út mutatja meg, hog y mi hajt minket, s hog y kik is vag yunk. Már 100 éve járjuk utunkat. Sok minden történt ebben a 100 évben. Értékeinkből hag yomány lett, elkötelezettség ünkből szenvedély.

Izgatottan

várjuk,

merre

vezet

utunk

WWW.HANWAG.COM

a

következő

100

évben.

promóció

Alpesi kajak- és kenu

Végignéztem a tó tükörsima felszínén. Finom köd telepedett a vízre, és én csak élveztem a közeli alpesi falu lenyűgöző látványát.

Apró, csillogó jégtáblák úsztak mellettünk a vízben, kecsesen, mint a hattyúk. Messze, kint a tavon teljesen szabadnak éreztem magam.

Fotó: Österreich Werbung/Harald Eisenberger

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

túra télen vezés télen? Ráadásul egy alpesi tóban, amely még nyáron is hideg? Hiszen a kajakozás vagy a kenuzás nyári sport! A dermesztő hőmérséklet elsőre valóban ijesztőnek tűnhet az evezés kapcsán, de aki nyáron már tapasztalatot szerzett az evezésben, azt a hideg évszakban még jobban elvarázsolja majd ez a sport, ahogy az élményeit fentebb leíró, az Egyesült Királyságból téli üdülésre érkezett Ellyt is rabul ejtette a téli evezés. A varázslatos alpesi tavak ugyanis kiváló terepet biztosítanak arra, hogy megérintsük a csendet. Noha a kenu és a kajak évezredek óta segíti az emberiséget a vízi közlekedésben, a vizeken való átkelésben, a folyókon és tavakon egyaránt lehetséges téli evezéshez nem árt némi tapasztalat, na és egy helyi vezető.

E

Így kezdd el!

Corinna Kuhnle osztrák olimpikon szerint „mindenképpen nyáron, egy evezősklub segítségével érdemes elkezdeni az ismerkedést a semmi máshoz nem hasonlítható evezés élményével. Ha megvan a szükséges alapismeret, jöhet a téli kaland, hiszen a még be nem fagyott tavakon való evezés valóban egy külön világ”. Télen viszont mindig és fokozottan figyelembe kell venni az időjárási körülményeket és az azokból adódó potenciális veszélyeket. Alapfelszerelés a jó meleg fejfedő, hiszen a hidegben a test sok hőt veszít a fejen keresztül. A műszálas vagy neoprénből készült, vízálló kesztyű viselése szintén elengedhetetlen, hiszen elfagyott kézzel gyorsan rossz vége lehet a kalandnak. Mivel az evezés során a lábunk nem mozog, a megfelelő lábbeli kiválasztása is fontos: legjobb, ha neopréncipőt vagy vízi sportcipőt viselünk a téli evezés ideje alatt. A mentőmellény és vadabb vizek esetében a sisak is az alapfelszerelés része, és persze a réteges öltözködésről sem szabad megfeledkezni.

Fotó: Achensee Tourismus

tavakon elméletileg mindenhol lehetséges a téli evezés, Ausztriában sem minden tó mellett van kajak- vagy kenuiskola, ráadásul nem minden iskola működik télen is.

A megfelelő felszereléssel és tapasztalattal rendelkező profikat ugyan ez nem hátráltatja, de kezdőként érdemes tájékozódnunk, hogy biztonságos körülmények között élhessük át az első téli evezőskalandunkat.

1. Téli kajaktúra Közép-Európa legnagyobb nádas taván: a Fertő tónál télen is hódolhatunk szenvedélyünknek, de Magyarország egyik legszelesebb vidékén érdemes tájékozódni a vezetett kajaktúrákról.

2. Evezés a gleccserben: igen, Ausztriában még ez is lehetséges! A síelők által jól ismert Hintertux-gleccser hasadékaiban szikrázó jégalakzatok és fagyott vízesések mellett evezhetünk. A nem mindennapi lehetőség előzetes regisztrációhoz kötött.

3. Kaland és adrenalin Tirolban: irány a téli vadvíz!

A Kitzalp Kajak-Kenu Iskola a hideg évszakban is kínál tanfolyamokat a Saalach folyón. austria.info/mozgas

(X)

Három különleges téli evezőstúra Ausztria nemcsak a hegyek, hanem a tavak birodalma is. Íme pár bennfentes tipp, hogy hol érdemes a téli evezéssel próbálkoznunk. Bár a szabadon megközelíthető

Fotó: Carolina Auer

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Városi Séta

Hegyaljai barangolás

Mádtól Sátor 50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Tóth Judit Fotók: Csanádi Márton

A Tokaji borvidék a borkóstolóktól kezdve a gasztronómiai programokon át a dűlőtúrákig számos izgalmas, borokhoz kapcsolódó programot kínál. Mi most olyan hegyaljai látnivalókból szeretnénk egy kis ízelítőt adni, amelyek a borvidék gazdag múltjáról mesélnek.

aljaújhelyig w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Városi Séta Tokaji borvidékre gyönyörű, napsütéses őszi időben látogattunk el, amelynek nemcsak mi, messziről jött kirándulók örültünk, de a helyiek is, hisz épp a szüret kellős közepén jártak.

Ahogy a környéken barangoltunk, egyszerre láthattuk a borvidék jelenét és múltját, villanásnyira pedig már a jövőjéről is képet kaptunk, és közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a „minden mindennel összefügg” ősi törvényszerűség a Tokaj-Hegyalján akár így is szólhatna: itt minden, így vagy úgy, de kötődik a szőlőhöz és a borhoz.

A

A Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található Tokaj-Hegyalja 2002 óta az UNESCO-világörökség része. Az abaújszántói Sátor-hegy, a tokaji Nagy-Kopasz és a sátor­

Fotó: MTSZ

52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tolcsva a „kastélyok városa”, a 18. században számos nemesi kúria és kastély épült itt

aljaújhelyi Sátoros-hegyek által közrezárt Tokaji borvidék 87 kilométer hosszúságban, 3-4 kilométer szélességben húzódik, és 27 település tartozik hozzá. Ez az összeállítás most a Tokajon és Sárospatakon túli látnivalókról szól, hisz a két város amúgy is minden látogató számára kötelező úti cél.

működik, sok más mellett egy kastély- és kozmetikatörténeti kiállítással.

Kastélyok és templomok Kezdjük a nézelődést a borvidék szívében elhelyezkedő Tolcsván, ahol ma is sokaknak van szőlője, a települést szinte teljesen körül­ ölelik a szőlődombok. Rögtön adja is magát az első célpont, a Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza, ahol többek között megismerhetjük a borvidék jellegzetes szőlőfajtáit, régi használati eszközöket láthatunk, ráadásul kerékpárkölcsönzésre is van lehetőség, így a környékbeli dűlőkben is tehetünk egy bringatúrát. Az épület eredetileg a bolgár borkereskedő Constantin család háza volt, a múzeum 2007‑ben nyitotta meg a kapuit, és egész évben várja a látogatókat.

A tolcsvai pincesoron a Constantin- és a Felső-Rákóczi-pince összenyitásával jött létre a Tokaji Muzeális Borok Gyűjteménye. A több mint százezer üveg különleges ital között van egy igazán unikális, egy 1680-ban készült aszú, amely az 1970-es években egy londoni árverésen bukkant fel, majd vásárlója ajándékaként került vissza Magyarországra.

A tolcsvai Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza kiváló kiindulópontja lehet a borvidéken tett kirándulásnak

A tolcsvai római katolikus templom 1733‑as átépítésekor kapta a fazsindelyes hagymakupolát

Tolcsván nemcsak kastélyból, de templomból is több van, egészen pontosan három. A gyönyörű kerített, római katolikus templom a 14. században épült gótikus stílusban, majd 1733‑ban átépítették, ekkor kapta a fazsindelyes hagymakupolát. A templomot a századok során a reformátusok is használták, de 1711‑ben végleg a katolikusoké lett.

A 18. században a reformátusok számára is épült egy templom. Ebben állítólag nagy szerepe volt egy tehetős református helyi borkereskedőnek, aki csak azt követően volt hajlandó tárgyalni a borairól a kereskedőkkel, miután azok adakoztak az épülő templom javára. A feljegyzések szerint varsói, krakkói, gdański, lembergi és kijevi zsidó borkereskedők jelentős összegekkel járultak hozzá a költségekhez. Ez is bizonyítja, hogy a Hegyalja borainak nagy részét észak, északkelet felé vitték ki. Szintén a tokaji bor galíciai kisvárosokba történő szállítását támasztja alá, hogy Lengyelországban az Alacsony-Beszkidek egyik hágójának Magyar út a neve, és egy sor galíciai kisváros déli utcáját węgierskinek, vagyis magyarnak hívják, hívták.

Tolcsván négy kisebb kastély és kúria található, amelyek neves szőlőbirtokoscsaládok tulajdonában voltak. A bormúzeum közelében áll a Szirmay–Waldbott-kastély, amelynek kiállításán megismerhetjük az egykori nemesi rezidencia történetét és régi birtokosait. A bormúzeum mögött áll a hajdani Dessewffy-kastély, ahol ma már egy kozmetikumokat forgalmazó magyar cég gyógynövény-és szépségközpontja

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Borkereskedők nyomában Bármelyik hegyaljai településre is megyünk, mindenhol találkozhatunk a bortermeléssel és a borkereskedelemmel kapcsolatos emlékekkel. Vámosújfaluban még ma is áll a Tolcsvapatakon átívelő, 18. századi, késő barokk kőhíd, amelyen áthaladt a Galíciába vezető kereskedelmi útvonal.

Erdőbénye a kádárok faluja, akikre a tokaji bor népszerűségének növekedésével egyre nagyobb szükség lett. Egy szólás is fennmaradt velük kapcsolatban: „Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót.”

A faluban napjainkban is dolgoznak kádárok, akik szívesen beavatják a látogatókat a mesterség rejtelmeibe. Máig fennmaradt a kádártánc hagyománya is, amelyet valószínűleg a német tanulóévek után hazatérő mesterlegények honosítottak meg.

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A 19. század második felében pusztító filoxéravész előtt 30-40 szőlőfajtát termesztettek itt, mostanra 6 maradt

A vámosújfalui barokk kőhíd és a nemrégiben felújított tállyai Maillot-kastély

Tállya, a hajdani mezőváros, amely szintén a Tokaj–Kassa–Tarnów királyi borút vonalán fekszik, kiemelt fontosságú kereskedelmi központ volt, amiről a település régi épületei is tanúskodnak. A Rákóczi-család az egyik legfontosabb városának tartotta Tállyát. A központban áll az 1670-ben kora barokk stílusban épült Rákóczi-kúria, amely ma vendégház. Mögötte található a nemrég felújított, ma főleg rendezvényközpontként funkcionáló Maillot-kastély, amelynek építési idejét 1720‑ra teszik, így ez azon kevés épületek egyike, amelyek feltehetően nem a Rákócziakhoz köthetők.

Az egykor csaknem ötezer lakost számláló mezőváros már a 15. században is a TokajHegyalja legjobb dűlőivel rendelkezett. A legenda szerint a tridenti zsinaton a tanácskozások szünetében IV. Pius pápa és főpapjai tállyai édes bort kortyolgattak. Ekkor hangzott el, hogy „summum pontificem talia vina decent”, azaz „a pápának ilyen (tállyai) bor dukál”.

Ha a környéken járunk, Tarcalra mindenképpen látogassunk el, ahol 2015-ben állították fel Európa legnagyobb Jézus-szobrát. A 8,5 méter magas, 50 tonnás Áldó Krisztus egy domb tetején áll, ahonnan hosszan gyönyörködhetünk a szőlőültetvényekkel tarkított dombokban és Tarcal bányatavának kékjében.

Városi Séta

A világörökséggé minősített történeti táj A Tállya és Mád között fekvő Rátka határában egy pillanatra a borvidék jövője is felvillan, a domboldalba helyezett két óriási palacsintasütő képében. A látvány több mint meglepő, első pillantásra nem is tudtuk, mi lehet ez a futurisztikus építmény, de mivel minden oldalról szőlőültetvények veszik körül, arra jutottunk, alighanem egy borászat készül itt valami nagy dobásra. Gyors netes böngészés után kiderült, ráhibáztunk, valóban egy rendhagyó pincészet épül itt.

Klasszikus hegyaljai tájkép szőlőkkel és gyönyörű őszi napsütéssel Fotó: Tóth Judit

A korai barokk Rákóczi‑pince Tállya központ­ jában áll, ma vendégházként működik

A Tokaj-Heg yalját az UNESCO 2002‑ben „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” névvel vette fel a világörökségi listára. A világörökségi terület magterülete kilenc települést (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj) és hat világörökségi objektumot (ungvári pincék [Sátoraljaújhely], Rákóczi-pince [Sárospatak], gomboshegyi pincesor [Hercegkút], kőporosi pincesor [Hercegkút], Oremus-pincék [Tolcsva], a tolcsvai bormúzeum pincéi [Tolcsva]) foglal magában. A magterület a védőterülettel együtt alkotja a világörökségi kultúrtájat, amelynek kiterjedése összesen 88 124 hektár.

A borvidéken közel 600 borászat található, szőlőtermeléssel pedig mintegy 15 ezren foglalkoznak. A filoxéra előtt 30-40 szőlőfajtát termesztettek itt, mostanra 6 maradt: a furmint, a hárslevelű, a sárga muskotály, a kabar, a zéta és a kövér szőlő.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Városi Séta

Zsinagóga a domboldalban Mád utcáin sétálgatva viszont sokkal inkább a múlt köszön vissza. A főutcában századokkal ezelőtt élt borkereskedők szépen felújított házai sorakoznak, a legtöbbjük ma is hasonló szerepet lát el, mint régen, pincészet vagy vendégház működik bennünk.

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A település legnevesebb épülete a gyönyörű zsinagóga, amely 1795-ben épült. Mádon – ahogy a környékbeli településeken is – a zsidó családoknak nagy szerepe volt a borkereskedelemben. A zsinagóga építését két gazdag borkereskedő család sarjai, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A régi

A kívül-belül gyönyörű mádi zsinagóga felújítását 2005-ben Európa Nostra díjjal ismerték el

zsidó törvények szerint a köveket helyi nők, gyerekek és férfiak hordták a környező hegyekből és bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz ne érintse azokat.

A zsinagóga a domboldalban áll, közvetlenül a helyi iskola műfüves pályájának szomszédságában. Múlt és jövő egymás mellett. Az épület kívül-belül gyönyörű és harmonikus. A belső tér közepén álló négy oszlop valószínűleg a sivatagi sátorban a frigyládát rejtő belső szentély négy tartórúdját szimbolizálja.

A második világháborút követően Mád a zsidó lakosságának 90%-át elveszítette, a zsinagóga magára maradt. A rabbiházban lakásokat alakítottak ki, a zsinagógát azonban nem használták, így az egyre pusztult, egészen 2000-ig, amikor is megkezdődött az épület helyreállítása. A felújított zsinagógát 2004-ben adták át, egy évvel később pedig megkapta a legrangosabb európai örökségvédelmi kitüntetést, az Europa Nostra díjat. A zsinagóga egész évben látogatható, a kulcsot a szomszédos rabbiházban kaphatjuk meg, ahol egy kis látogatóközpont működik, valamint kialakítottak egy szálláshelyet és egy kóser konyhát. A közelben van a mádi zsidó temető, amely a Hegyalja legnagyobb zsidó temetője.

A borvidék pincerendszerei, köztük Hercegkút jellegzetes pincéi is a világörökség részét képezik

A falu hajdan a Rákóczi-család uradalmához tartozott, a szabadságharc bukása után a Trautson hercegi család birtoka lett. Hercegkút szőlő- és bortermesztésében meghatározó szerepe volt a 18. században betelepült sváboknak, akik a herceg hívására érkeztek az elnéptelenedett zempléni területekre.

A környéken szüretelt szőlőt a falu két szélén lévő kőporosi és gombos-hegyi, riolitba vájt pincesoron dolgozták fel. A pincék egy része szinte egyidős a faluval, többségük azonban a filoxéravész után épült. A jellegzetes, háromszög alakú bejárattal rendelkező pincék négy

Pincétől pincéig A tokaji bor minőségében nagy szerepe van a borvidék riolittufába vájt pincerendszereinek.

A pincék falát ugyanis egy penészgomba, a nemes pincepenész, a Cladosporium cellare borítja, amely a világon csak itt, illetve a Rajna menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba adja az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető illatát, zamatát és aranysárga színét.

A világörökségi helyszín történelmi pincerendszerei közül talán a legismertebbek a Sárospatak közelében fekvő kis falu, Hercegkút többszintes pincerendszerei, amelyeket a település két ellentétes végén találhatjuk.

Mi kell az aszúsodáshoz?

Az aszúsodást, vagyis a nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba a Tokaji borvidéken kívül több más borvidéken is megtalálható, azonban az itteni különleges termőhelyi és mikroklimatikus adottságok (például a környező folyók, a Bodrog és a Tisza hatása), valamint a megfelelő szőlőfajták együttesen kellenek ahhoz, hogy évről évre bekövetkezzen az aszúsodás.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

57

A hangulatos kőporosi és a gombos-hegyi pincesorokat Hercegkút két szélén találjuk Fotó: MTSZ

sorban állnak a domboldalban, háztető alakú bejáratukat zöld gyep fedi, amely még októberben is tele volt virágokkal. Kicsit olyan érzésem támadt a pincék között sétálva, mintha A Gyűrűk Ura hobbit házai között járkálnék.

A hercegkúti pincékhez hasonló a Sátoraljaújhelyen található ungvári pincerendszer, csak a pincebejáratokat szegélyező bokroknak és fáknak köszönhetően sokkal vadregényesebb.

A 15–30 méter mélyen fekvő pincék többszintes, bonyolult pincerendszert alkotnak, összesített hosszuk pedig meghaladja a 10 kilométert. A pincéket az 1200-as évek végén pálos szerzetesek kezdték építtetni, a lakosok később élelmiszer-tárolásra és az ellenség elől menekülve búvóhelyként is használták.

Az elnevezés eredetével kapcsolatban két feltételezés is van. Az egyik szerint a hely az itt elhaladó, északkelet felé irányuló borszállító útvonalról kapta a nevét, amely Ungvárt is érintette, a másik elképzelés szerint a név az egykor itt élő Ungvári család tanyájára utal.

(Utóbbi esetben az Ungvári-pincerendszer volna a megfelelő írásmód.)

Innen nem messze Sátoraljaújhelynek van egy másik érdekes és hangulatos pincesora, a 29

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Városi Séta pincéből álló zsólyomkai pincesor. A Magashegy és a Szár-hegy közötti völgy mélyén a Zsólyomka-patak csörgedez, itt található ez a különleges hangulatú hely, amelyre a pincesikátor elnevezést is szokták használni. Az elnevezés találó, ugyanis a hegyek közé zárt, hűvös völgyben a tér meglehetősen szűkre szabott.

De vajon hogy kerülhettek ide a pincék?

0

Ahogy az elején írtuk, terjedelmi okokból csupán egy kis ízelítőt adhattunk a TokajHegyalja látnivalóiból. A sort még hosszan lehetne folytatni. A borvidék nemcsak szüret

Térkép: Bába Imre

A legenda úgy tartja, hogy a környékbeli lakosok a tatárjárás idején ide menekültek, és a patak partján föld alatti üregekben rejtőztek el. Az biztos, hogy a pincék több száz éve itt vannak. A völgy az 1900-as években a város népszerű mulatóhelye volt. Ősszel, szüret idején most is megélénkül itt az élet, kinyílnak a pinceajtók, és kóstolót kaphatunk a pincékben tárolt borokból. A pincesor meglátogatását összeköthetjük a szár-hegyi Magyar Kálvária bejárásával, illetve a magas-hegyi libegőhöz és kilátóhoz tett kirándulással is.

10 km

A különleges zsólyomkai pincesor Sátoraljaújhely szélén, a Szárhegyre vezető út mellett

idején, de egész évben kiváló úti cél, ahol mindenki megtalálja a számára kedves időtöltést, legyen az egy e-bike-os túra a dűlők között, faluséta valamelyik nagy múltú borkereskedő településen vagy kirándulás a környező zempléni hegyekben. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

Az Erdész Válaszol A Hór-völgyben járva hatalmas, sűrű füstfelhőre lettünk figyelmesek. Először azt hittük, hogy talán a már nem működő faszénégető boksák közül üzemel mégis egy, de közelebb érve láttuk, hogy erdei munkások égették a fenyőágakat. Az erdőben található, a fakitermelés során összegyűjtött ágaknak mi a sorsa? És rendben való az, hogy a fenyőágakat ott és akkor elégették?

Gór Attila, Kazincbarcika

Kedves Attila!

Hazánkban a fakitermelések után a lombkorona ágai, továbbá a tuskó és a fa föld alatti részei, vagyis a gyökerei általában az erdőterületen maradnak. Világszerte számos helyen a törzs és a vastagabb ágak mellett a fának ezeket a részeit is összegyűjtik: a vékony gallyakat bálákban szállítják el, a tuskókat és a főbb gyökereket pedig gépekkel emelik ki, majd jellemzően energetikai célokra, elsősorban hőtermelésre használják.

Magyarországon sokkal jellemzőbb gyakorlat az, hogy a gallyak és a gyökérzet az erdei talajon, illetve a talajban marad. Ennek egyik oka, hogy kevesebb erdei biomasszát használunk energiatermelésre, például távfűtésre, mint a fejlettebb skandináv vagy nyugat-európai

A helyszíni égetés segítséget jelent a talaj minőségének javításában – Fotó: Ipoly Erdő Zrt.

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

államok, így kisebb erre a kereslet. A másik ok a bonyolultabb technikai megvalósításban keresendő. Hegy- és dombvidéki terepeink nehezebben járhatók, leggyakoribb fafajaink, például a tölgyek gyökérzete pedig túl erős és mélybe nyúló ahhoz, hogy olyan könnyen kiemelhető legyen, mint a sekély gyökérzetű fenyőké.

A visszamaradó fás részek azonban a termőhely szempontjából egyben előnyösek is. Elkorhadva a talaj szervesanyag-utánpótlásának fontos forrását jelentik. Az avarréteggel együtt a talaj humusztartalmának jelentős részét adják, így segítenek a kedvező termőhelyi viszonyok fenntartásában. A gyökérzet a fa teljes biomasszájának akár a felét is jelentheti, vagyis ha a lombkorona ágai is az erdőben maradnak, akkor egy-egy fa szerves anyagának csupán 25–40%-át hasznosítja az ember.

A hazánkban folyó erőgazdálkodás évszázados alapvetése, hogy a fakitermeléssel érintett területen gondoskodni kell az új erdő felneveléséről. Ennek köszönhetően évszázadok óta nem csökken az erdőterületünk. Az új erdők nevelése a jelenleg legelterjedtebben alkalmazott módszerek mellett azonban komoly emberi munkát igényel. Ha nincs elegendő, természetes úton született facsemete, akkor mesterségesen ültetnek a területre illő fafajokat. A csemeték tövét néhány évig kapálni kell. Az erdőművelő szakmunkások emellett levágják a nemkívánatos sarjakat, visszaszorítják a fiatal fák fejlődését gátló növényfajokat, mint a szedret, az iszalagot vagy a siskanádtippant. A fakitermelés után visszamaradó, a talajt összevissza borító vékony ágak és gallyak nagyban akadályozzák, olykor akár teljesen lehetetlenné teszik a terepen való mozgást, így az új erdő neveléséhez szükséges munkák elvégzését. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy a fakitermelést követő vágástakarítás során kupacokba rakják az ágakat.

Modern aprításos megoldás a fenyőágak eltávolítására – Fotó: KEFAG Zrt.

Mivel azonban egy-egy ilyen kupac a szeder vagy az iszalag megjelenésének és elterjedésének melegágya, a gallyakat helyben, a vágásterületen elégetik. Az így keletkező hamu táplálja a talajt, a terepi munkavégzést hátráltató kupacok pedig eltűnnek.

lommal kevesebb fát termelnek ki, így a sokkal kisebb mennyiségben visszamaradó ágak eltávolítása sokkal ritkábban igényel külön beavatkozást. 

Az ellenőrzött égetésnek a fenyők esetében még egy oka van: az erdőtűz elleni védekezés. A visszamaradó, évek során kiszáradó fenyőlomb különösen tűzveszélyes, a legkisebb tűzből is pillanatok alatt a lombkoronáig felérő állománytüzet gerjeszt. A fakitermelés után ezért fontos az éghető biomassza eltüntetése, és ez leghatékonyabban a szakemberek felügyelete mellett történő égetéssel valósítható meg. Minden ilyen vágásterületi égetést a helyi tűzoltóságra bejelentve, az alkalmazott erdőkezelési technológia részeként végeznek a gazdálkodók.

Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

Napjainkban egyre több alternatív módszer is megjelenik. Városi erdők esetében vagy a frekventált kirándulóhelyeken az égetést felváltja az ugyan sokkal drágább, de füstölés nélküli aprítás, amelynek végeztével a helyben ledarált ágakat, az aprítékot szétterítik az erdő talaján.

Az egyre nagyobb területen alkalmazott örök­ erdő-gazdálkodás során pedig egy-egy alka-

Energetikai felhasználásra váró, kötegelt ágak – Fotó: NEFAG Zrt.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

Erdőmánia

Erdők és erdészek

Az erdészszakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás. Küldetése a természeti erőforrásokkal, különösen a fákkal való okos, előrelátó gazdálkodás. Az Országos Erdészeti Írta: Lomniczi Egyesület az idei, XXV. Erdők Hete alkalmából Erdők és erdészek Gergely Fotók: címmel fotósorozatot készíttetett, amelynek középpontjában Bujnovszky Tamás fenntartható gazdálkodási formaként az erdő gondozása áll.

Az ország különböző területein dolgozó erdészek kedvenc fájuk mellett vagy kedvenc erdőrészletükben lettek megörökítve, és szakmájukról, elkötelezettségükről mondják el a hivatásuk lényegét is összefoglaló gondolataikat.

Facsemeték

„A genetikai változatosság világcsúcstartói a fák, a facsemeték pedig a legcsodálatosabb evolúciós harcosok. Az erdő csemetékből álló szintjén néhány év alatt szemünk előtt zajlik le az a gyors alkalmazkodási folyamat, amelynek eredményeként az adott termőhelyen és körülmények között a legjobbak képesek növekedni. A klímaváltozás miatt azonban már nem működik minden termőhelyen ez az evolúciós stratégia. Ezeken a helyeken a megoldást az okosan választott fafaj, azon belül pedig a megfelelő származású csemete jelenti.”

DR. BOROVICS ATTILA Főigazgató, Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Erdőmérnök, az erdészettudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, tudományos tanácsadó. Kutatási területe: erdészeti genetika, erdészeti nemesítés, szaporítóanyag-gazdálkodás, klímaváltozás és alkalmazkodás, erdészeti ültetvények és agrárerdészeti rendszerek. Több nemzetközi kutatás vezetője, tudományos szervezet tagja.

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Természetes erdőújulat

„A természetesen megújuló erdő mindig csodálattal tölt el. A csemeték és fiatal fák életteli burjánzása kiélezett versenyt takar, s gyakran mi, erdészek választjuk ki, melyik faj és egyed kerüljön előnybe ebben a versengésben.

Izgalmas és felemelő érzés, hogy remélhetően jó döntéseink hosszú évtizedek erdőképét, ökológiai értékeit határozzák meg. A természetes erdőújulatban pedig mindig ott látom a harminc, hatvan vagy száz esztendővel későbbi erdő változatos ökoszisztémáját.”

FICZERE MÓNIKA Kerületvezető erdész, Egererdő Zrt. 23 éve kerületvezető erdész az Egererdő Zrt.-nél. Napi szakmai feladatain túl 10 éve a közjóléti-oktatási területen is aktív: iskolákba, óvodákba jár „erdőbe néző” tanórákat tartani a gyerekeknek, míg az erdőben vidám „szakmai” kirándulásokra viszi őket. Rendszeres résztvevője az Erdészeti Nyílt Napoknak és az Erdővarázs programjainak is.

Tanulmányait a mátrafüredi erdészeti technikumban és Debrecenben, vadgazda mérnökként végezte.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

Erdőmánia

Örökerdők

„Az örökerdő-gazdálkodás a biológiai erőforrások alkalmazásának optimalizálása, amelynek során minden a legmagasabb minőség felé mutat és vezet.

Az örökerdőben a lehető legnagyobb fokú a biodiverzitás és legmagasabb az erdő ökológiai értéke, miközben a gazdálkodó a legjobb pillanatban a legjobb minőségű megújuló nyersanyagot tudja kiválasztani, ezért az örökerdőknek kiemelkedő a társadalmi hasznosságuk.”

RIPSZÁM ISTVÁN Vezérigazgató, Mecsekerdő Zrt. 1989-ben diplomázott az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, majd a bogádi Zengő Gyöngye Mgtsz‑ben erdészeti főágazat-vezető lett. Itt, a Zengő és Kisújbánya térségében szerzett tapasztalatokat a mecseki bükkösök természetes felújításával kapcsolatban. 2004-től a Pécsváradi Erdészet igazgatója: az erdészet szép eredményeket tudott felmutatni a természetközeli erdőkezelés, a természetes felújítások, a szálalóvágások és az örökerdő-gazdálkodás területén. 2014-től a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, 2020-tól vezérigazgatója. Szakmai munkáját Mecseki Erdőkért díjjal, 2019-ben Pro Silva Hungariae díjjal ismerték el. Jelenleg az MTA Pécsi Területi Bizottsága Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságának elnöke, az OEE elnökségi tagja.

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdő mint hivatás

„Az erdő az életünk, a világgal az erdőkön keresztül vagyunk kapcsolatban. Az erdő szeretete ősi ösztön, amely megszólal bennünk, amely állandóan jelen van az életünkben. Az erdő élete, akárcsak családunké, generációk körforgása, a kettő egybefonódva alkotja világunkat.

Minden évben jobb erdőket alkotunk és nevelünk, mert a tudásunk is úgy gyarapodik, miként a fák évgyűrűi: az apa tapasztalatait a gyermekei hordozzák, majd gyarapítják a sajátjaikkal. Így épül az erdő, így épülünk mi. 300 évre való tervünk van.”

KICZKÓ KÁROLY, SZABÓNÉ KICZKÓ ORSOLYA, KICZKÓ MÓNIKA Tulajdonosok, „Kiczkó – Alföldi Magánerdő” Az édesapa, Kiczkó Károly 1984-ben szerezte meg az erdésztechnikusi képesítést. Kezdetben a rádóckölkedi, majd a farmosi termelőszövetkezetben lett erdészeti ágazatvezető. A rendszerváltás után az erdészet mellett zöldségtermesztéssel is foglalkozott a család, majd a 2000-es évek elejétől teljesen visszatértek az erdészethez. 2005-ben megalapították saját vállalkozásukat, amelyben kezdetben csak a szülők dolgoztak. A Kiczkó lányok a gimnázium elvégzése után jelentkeztek a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahol 2014-ben, illetve 2016‑ban lettek okleveles erdőmérnökök. A diploma megszerzése után a családi vállalkozásban kezdtek el dolgozni, később a férjeik is csatlakoztak hozzájuk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

Erdőmánia

Az erdő mint éléskamra

„Az erdő mindent megad, amire az embernek szüksége van és lehet. Vegyszer és génmanipuláció nélküli húsok, fűszerek, gyümölcsök: tiszta ízekkel és illatokkal teli az erdő. Van egy csodálatos rét, ahol egy hatalmas berkenyefa áll, az ágai lelógnak, arról szedegetek, arról csipegetek, terméséből olykor viszek is haza valamennyit.

Lekvárja kuriózum, sült hús mellé mennyei.

Itt a galagonya, amely szívgyógyszerként használható, itt a kökény, amely kiváló vitaminokat tartalmaz, itt a csipkebogyó, amely tömény C-vitamin. A vándort, ha ismeri ezeket, bőséggel fogadja az erdő.”

KONCZ ANTAL Nyugdíjas kerületvezető erdész, Pilisi Parkerdő Zrt. Anyai ágon nagyapja és dédapja is erdész volt; nagyapja a két háború között a Magyar Királyi Koronauradalom visegrádi erdőgazdaságát vezette. 1968-ban kezdte a pályát, 1969-ben kerületvezető erdészként a Visegrádi Erdészet fogatgazdaságát vezette. Pályafutásának meghatározó személyisége Madas László, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság alapítója, aki az 1950-es években megalapozta a hazai örökerdő-gazdálkodást. Öt évtizedes pályafutása során részt vett a Pilisi Parkerdő Zrt. turisztikai-közjóléti értékeinek felépítésében, nyugdíjas erdészként pedig ma is aktív.

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

SZENTPÉTERI SÁNDOR Erdőkért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium Az Agrárminisztérium jelenlegi erdőkért felelős helyettes államtitkára 1990-ben diplomázott erdőmérnökként a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az erdők állapotának felmérése, múltjának és valószínű jövőjének bemutatása című diplomamunkája is arra utal, hogy már pályája kezdetén az erdők fenntarthatósága érdekelte. Közel egy évtizeden át az erdőrendezési, erdészeti hatósági területen dolgozott, majd a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőtervezési főelőadója, később, egészen jelenlegi munkájának kezdetéig az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára volt.

2018‑ban egyik fontos szakmai megszólalója volt a hazai erdőgazdálkodás elmúlt 100 évét bemutató, A növekvő erdők nyomában című filmnek.

Famatuzsálemek

„Az idős, évszázados fák az erdő biológiai sarokkövei. De nemcsak biológiai, hanem kulturális örökségünk részei is, generációkat kapcsolnak össze az erdőben és a társadalomban egyaránt. Ahhoz, hogy ez így legyen, kellenek az emberek is, akik tesznek érte, hogy a fa megmaradjon. Segítik növekedését, nevet adnak neki, legendát szőnek köré. Így lesz nem csupán az erdő, hanem a történetünk része is.”

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Erdőmánia

A holt fák

Az erdő második élete

TÓTH KRISTÓF Erdészetvezető, Pilisi Parkerdő Zrt. 2015-ben végzett okleveles erdőmérnökként a Soproni Egyetemen. Szakmai pályáját a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészeténél kezdte, ahol az erdőgazdálkodás klasszikus elemein túl a a 21. század legaktuálisabb szakmai kihívásaival is találkozhatott. Ezt követően került a Szentendrei Erdészethez erdőgondnoknak, ahol később erdészetvezető lett.

TÓTH PÉTER Kerületvezető erdész, Gyulaj Zrt. Pályáját a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Hőgyészi Erdészeténél kezdte beosztott erdészként, majd szomorú és felemelő fordulatként 1995-ben szó szerint megörökölte elhunyt édesapja kerületvezető erdészi státuszát a Lengyeli Erdészetnél. A 2000‑es években felsőfokú végzettséget szerzett, 2007 óta Hőgyész-Szálláspusztán kerületvezető erdész és vadász. 2015-ben az Év Erdésze verseny országos döntőjének győztese lett.

„A holt fák nagyon is az életről szólnak, mert az erdő természetessége szempontjából különösen fontos a vastag, odvasodó, korhadó faanyag jelenléte fekvő és álló formában is. A folyamatos erdőborítással kezelt erdőkben a holt faanyag mennyisége lassan, de fokozatosan emelkedik, ezzel több lehetőséget nyújt bizonyos fajok megtelepedésére, így a faji diverzitás növekszik. Az örökerdőben a holt faanyag mennyisége általában jóval magasabb a szokásosnál.

Emellett pedig a holt fák sokszor gyönyörűek, s ahogy lassú enyészetük zajlik, végig az erdő élővilágát szolgálják.”

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„A fák generációkon át élhetnek az erdőben, de igazán nagy kor a második életükben vár rájuk.

Ha belegondolunk, igazán akkor indulhat meg egy faegyed karrierje, ha kikerül az erdőből: amíg ott áll, egy a sok száz közül. Ha kivágják, és például mestergerenda lesz belőle, akkor ő már egy ház, így egy család, közösség fontos alkotóeleme.

Ez egy teljesen új élet, amely jóval hosszabb lehet, mint amelyet az erdőben töltött. Erdészként, miközben gondozom és nevelem az erdőt, sokszor jut eszembe: a fa mindig szolgálja az emberiséget, ő volt előbb, mint mi, és talán ő lesz tovább.

Ha fa volnék, mestergerenda szeretnék lenni.”

Az erdő mint tanterem

„Azt tanulják a gyerekek az iskolában, hogy mennyire fontos a környezet védelme, a természet szeretete. De amíg az erdőt nem ismerik, ezek csak szavak. Akkor tudják jobban megérteni mindezt, ha személyesen megtapasztalják a természetet. A hétköznapokban megszoktuk, hogy mindig sietünk mindenhová, de az erdőben meg kell próbálni ezt elengedve lassítani. Ez az, ami a gyerekek életéből a mai világban nagyon hiányzik. Ha belépnek az erdőbe, akkor meg kell egy kicsit torpanniuk: mások a fények, a hangok, hozzá kell szoknia a szemüknek és a fülüknek, le kell csendesedniük, és ekkor egy varázslatos világot tudunk feltárni előttük.”

MOLNÁRNÉ VITÁLIS ANIKÓ Erdőmérnök, erdőpedagógus, Zalaerdő Zrt. Környezetmérnöknek tanult az erdőmérnöki karon Sopronban, de az erdő jobban vonzotta, ezért tanulmányait erdőmérnökként fejezte be 2006-ban. Zala megyében kezdett dolgozni erdészként egy magán-erdőgazdálkodónál.

Gyermekei születését követően, 2015-ben a Zalaerdő Zrt.-nél folytatta pályafutását az akkor induló Zakatoló Erdészeti Erdei Iskolában. Azért itt, mert úgy gondolta, szívesen foglalkozna a gyerekek környezeti nevelésével, az erdő világának bemutatásával. Bár előtte nem volt pedagógiai tapasztalata, hamar rájött, ez neki való terület, ahol a felfedezés örömét megoszthatja a gyerekekkel is.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

História

Békebeli elegancia és

A hatalmas park néhány évvel ezelőtti felújítását most a kastély helyreállítása követte Írta: Hidvégi Brigitta Füzérradványon, és ha minden Fotók: Magócsi Márton a tervek szerint halad, a jövőben még tovább csinosítgathatják az egykori luxusszállót. A Károlyiak hajdani fényűző birtokán jártunk.

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

gyilkosság

a füzérradványi Károlyi-kastélyban

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

História füzérradványi kastélyról legalább két dolog miatt elmondhatjuk, hogy Fortuna kegyeit élvezi. Először is azért, mert jó néhány évig kórházként működött a második világháború után, ezért kevésbé amortizálódott le, mint azok a hasonló paraméterekkel rendelkező épületek, amelyeket például raktárnak használtak ebben az időszakban. Másodszor: nem sok olyan kastélyunk van, ahol ilyen sok eredeti tárgyat lehet szemügyre venni. Ezek mellett számos reprodukciót láthatunk, a berendezés többi részét pedig tökéletesen ideillő stílusban készíttették el. Így könnyű belefeledkezni a kiállításba, odaképzelve magunkat abba az időszakba, amikor a kastély az ország egyik legmenőbb szállodájaként működött 1938 és 1944 között.

A

A kastélypark szabadon látogatható, és a több száz éves fák mellett egy tó is található benne Fotó: MTSZ

Ilyen volt, ilyen lett Már a recepción ízelítőt kapunk a szálloda hajdani miliőjéből, és ez az első kiállítótérben csak tovább fokozódik, ahol két gyönyörű csavaros oszlop és egy reneszánsz kori kőkapu teszi egyedivé a teret. Ezt a szobát eredetileg is múzeumi szalonként emlegették, és különböző időszakokat idéz meg. Már itt felcsendül az ikonikus magyar sztár, Karády Katalin hangja, akivel többször is találkozhatunk a kiállításon.

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A kastélyban több filmet is forgattak, a leghíresebb a Kísértés Karády Katalinnal

A kastély történetének ugyanis fontos momentuma, hogy itt – pontosabban a parkban – forgatták a Kísértés című film egy részét. Ennek a megidézésére egy egész szobát szenteltek a jelenlegi kiállításon. Egyébként nem ez volt az egyetlen mozi, amely a kastélyhoz kapcsolható: a Szerb Antal regényéből készült filmet, A Pendragon legendát szintén itt vették fel.

A tárlat nemcsak vezetéssel, hanem egyénileg is remekül bejárható. A felfedezést egy „gyilkosos játék” teszi színesebbé, amelynek az a lényege, hogy a látogatót minden teremben egy felvétel várja, amelyen egy itt élő vagy tevékenykedő személy egy nemrég bekövetkezett, de persze kitalált, rejtélyes halálesetről mesél.

A videók felvezetőként szolgálnak a kastélyban kialakított szabadulószobához, amelynek a trendje mostanság a múzeumok világába is elkezdett begyűrűzni.

A kastélyt szerencsére alaposan végigfotózták 1938-ban és 1941-ben, így most ezeket a képeket használták fel az enteriőrök reprodukciójához. A régi fotókat úgynevezett nézőkékben helyezték el, így bárki összehasonlíthatja a terek egykori kinézetét a mostanival. Emellett a berendezési tárgyak történetét és az értéküket is megismerhetjük. A festmények persze nem eredetik, sok a print, de arra törekedtek, hogy ha a kép nem is lehet ugyanaz, legalább az alkotó egyezzen a hajdanival. Ahol nem tudták

A kastélyt igyekeztek úgy berendezni, hogy a lehető legjobban hasonlítson arra, amilyen fénykorában, a szálloda­ időszakban volt

Az épület az 1850-es években nyerte el mai formáját Fotó: MTSZ

sem előkeríteni, sem helyettesíteni az eredeti műtárgyakat, ott vetítéssel került a falra az eredeti berendezés.

Csak a Károlyiaknak lehetett tizenegy ágú koronája Már a 16. század végén állt itt egy épület, de a birtok csak 1686-ban került a Károlyiakhoz, akik a királytól kapták meg azt. Az egyik legjelentősebb történelmi emlék a kastélyban az az asztal, amelyen 1711-ben állítólag a Rákócziszabadságharcot lezáró szatmári béke aláírása megtörtént, és szépen restaurált állapotban ma is megtekinthető. Károlyi Sándor, a béke megkötője az esemény után az uralkodóhoz folyamodott grófi rangért, amelyet meg is kapott,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

73

ráadásul még a nem szokványos címerét is jóváhagyták. A felkért címerfestő ugyanis a grófoknál használatos kilencágú korona helyett tizenegy ágút rajzolt, mert a szóbeszéd szerint így szimmetrikusabbnak látta az eredményt, és egyébként is kifért még a plusz két „nyúlvány”. Az uralkodó kitétele ezzel kapcsolatban csak annyi volt, hogy kizárólag a család és annak leszármazottai használhatják a kivételes jelképet.

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A komplett Károlyi-címert több helyen is felfedezhetjük a kastélyban. Jól megfigyelhető például a homlokzaton, ahová egy ember nagyságú, 110 kilogrammos darab került. Megjelenik rajta a saját farkát a nyaka köré tekerő sárkány, amely az örökkévalóságot és az önfeláldozást szimbolizálja, és Zsigmond király lovagrendjére utal. A szívet a karmai között tartó és marcangoló karvaly a család saját jelképe, és szintén az önfeláldozást, a hűséget jeleníti meg.

A Károlyiak címerét több helyen is megfigyelhetjük a kastélyban, ahogy a trófeák is végigkísérik a kiállítást A kastély 1938 és 1944 között az ország egyik leg­me­nőbb luxusszállo­dája volt Fotó: MTSZ

História Károlyi Edéhez fűződik a kastély 1850-es évekbeli nagy átépítése. A gróf Ybl Miklóst bízta meg a tervek elkészítésével, de az azonnal szembeötlő, nyolcszög alaprajzú torony ötlete tőle származott. Később a következő Károlyileszármazott, László, feleségével, Apponyi Franciskával tovább szépítgette a birtokot.

Megbízták III. Napóleon francia császár egykori kertészét, Édouard François Andrét a kastélypark megtervezésével, így nyerte el a park a mai képét. A kastélyt Firenzében és Velencében vásárolt műtárgyakkal, reneszánsz és barokk díszítőelemekkel ékesítették.

Nem tartott sokáig a kastély aranykora Luxusszállóvá Károlyi István és felesége, Windisch-Graetz Mária Magdolna alakíttatta át az épületet, amely 1938-tól fogadta az előkelő vendégeket, akik exkluzív környezetben, műtárgyak között pihenhettek. Vadászok is előszeretettel töltöttek el itt néhány éjszakát, de a híres színészek, a művészek és a sportolók szintén kedvelték a kastélyt. Megfordult itt többek között Henry Ford, Jávor Pál és Fényes Szabolcs. A hatalmas épületen kívül a 96 hektáros park is a vendégek rendelkezésére állt, ahol jó időben lehetett strandolni vagy csónakázni, golfozni, teniszezni, piknikezni, télen pedig síelni, szánkózni, korcsolyázni és persze lovagolni vagy sétálni bármilyen időben.

Sajnos az idill csak 6 évig, a háborúig tartott.

Fotó: Fortepan

Múzeumi szalonként kezdte, volt kórházi terem, ma pedig a kiállítás első szobája – Fotó: Krasznai István / Fortepan

Miután 1944-ben a család elhagyta a kastélyt, azt kifosztották, így számos műtárgy eltűnt.

Ezután államosították az épületet, működött gyerekkórházként, majd tbc-kórházként, az 1990-es évektől pedig belgyógyászati utókezelő szanatórium volt. 1993-ban a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához került, a szervezetnél igyekeztek felújítani, és múzeumot rendeztek be az épület falai között. A park 2014–15‑ben újult meg, amikor kialakítottak körülbelül 10 kilométernyi sétautat, magát az épületet pedig 2018 és 2021 között rekonstruálták. A füzérradványi Károlyi-kastélyt

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

História

jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. üzemelteti, és a fejlesztések a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében közel 3 milliárd forintból valósultak meg.

Itt még kabriót is „vezethetsz” A tárlatot végignézve minden korosztály megtalálhatja a számítását. Lehet, hogy a fiatalokat a már említett digitális megoldások fogják jobban lekötni, az idősebbek pedig a berendezési tárgyakban vagy éppen az eredeti porcelánokban tudnak majd gyönyörködni. A tárlatvezetés alatt megtudtam, hogy sok az olyan látogató, aki személyesen kötődik az épülethez, például itt dolgozott, amikor az kórházként funkcionált. Nem ritka, hogy kiderül, „szuvenírként” hazavittek magukkal valamit abban az időszakban, így került elő számos tárgy a

Hasznos információk Nyitvatartás Április 1. – október 31.: hétfő kivételével mindennap 10.00-tól 18.00-ig November 1. – március 31.: hétfő kivételével mindennap 9.00-tól 17.00-ig Belépődíjak Felnőttjegy: 3000 Ft Kedvezményes jegy: 1500 Ft Családi jegy: 6000 Ft További árak és információk: fuzerradvanyikastely.hu

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Régi idők mementói: bal oldalon egy leltár a kastély összes használati tárgyáról, jobb oldalon pedig egy padlólap, rajta egy munkás jegyzeteivel és „önarcképével”

Károlyiak címerével, például tányérok, csészék. Érdekes a története az egyik teremben kiállított fegyvereknek is: ezekre gyerekek leltek rá a közelben, egy elrejtett üregben.

Számos vadásztrófeát láthatunk a kastélyban, többek között Károlyi István gyűjteményéből. A gróf nagy barátja volt Széchenyi Zsigmondnak, akivel Afrikában is vadászott együtt. Az író a kalandjaikat Csui!... című könyvében meg is örökítette.

A tisztálkodás mindig izgalmas téma, ha előkelőségekről van szó, így akit nemcsak az elegáns grófi szalonok érdekelnek, az itt kielégítheti a kíváncsiságát, mert egy látványos férfifürdő és egy még látványosabb női is megtekinthető. Utóbbi mellett öltözködőszoba

Fényűző főúri fürdőszoba és mellékhelyiség

található korabeli ruhákkal minden alkalomra, a pikniktől az ünnepélyekig. Az egyik szobában az intarziás fapadló felszedésekor egy időkapszulát találtak, amely most már a kiállítás része. Az egyik fatábla alját többször is aláírta egy bizonyos Marek Imre, aki 1900 szeptemberében nagy valószínűséggel a padló lerakásában segédkezett. Lejegyezte az utókor számára, hogy ő bizony „jó ember volt”, 48 éves, és még egy vicces rajzot is készített – feltehetően – saját magáról, de azt is odafirkantotta, hogy a parketta Kassán készült a Dunkel-féle gyárban.

A kiállítás utolsó termében egy korabeli kabriót lehet kipróbálni, bár természetesen csak virtuálisan. Az autó ugyan létezik fizikailag, és bárki beleülhet, de elindulni már nem fog tudni vele, egy nagy képernyőn viszont végigélheti az utazást akár a füzéri várig vagy Sárospatakig is, attól függően, milyen úti célt választ a kormány elfordításával. Ilyet máshol még nem láttunk. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Messzelátó

Rejtőzködő fatorony a Nagy-Milic alatt Írta: Lánczi Péter Fotók: Magócsi Márton

A térképen csupán a címben szereplő módon jelölt erdei építmény nem hazudtolja meg önmagát. Csodás panorámája és fekhelyet biztosító padlózata valóban ezt a két funkciót szolgálja, de fő vonzerejét legfőképpen a kevesek által járt helyszín és a csend adja.

üzértől 2 kilométerre északra, a Magas-hegy oldalában vezető erdészeti út egyik kanyarulatában található a rejtélyes építmény, amelyet nem minden térkép jelöl, és amelyről szinte semmit sem találunk az interneten. A köves út mentén felbukkanó, méretes fatorony ettől csak még kíváncsibbá teszi az embert: mi is ez valójában? A választ voltaképpen nekünk kell megadni, attól függően, hogy miért keressük fel, illetve mit várunk tőle.

F

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Már első pillantásra feltűnik, hogy a magaslesre emlékeztető, kétemeletes, deszkaborítású épületet nem tegnap rakták ide. Színehagyott állapota patinás hatást kelt, de a bádogtetővel ellátott faszerkezet masszív: nem inog vagy nyikorog, ha mozgunk rajta. Csupán egy-két burkolati elem hiányzik 48.555645, a helyéről, amiért vélhetően rongálók 21.469139 a felelősek. A kilátó középső, ablakos szintjére vezető, kényelmes osztású lépcső okkal lett az épületen kívülre helyezve, ugyanis a torony fapadlós földszintje teljes

Fotó: MTSZ

„Kilátó és bivak”

A bivak francia (bivouac) eredetű szó, amely szabad ég alatt tartózkodást, táborozást jelent

egészében a bivakolás lehetőségét szolgálja. Ez a nyitott, bútorozatlan, három oldalról védett lakrész akár öt személynek is fekhelyet biztosít, de az épület középső, illetve kilátószintjén is leheveredhet egy-egy ember.

A kérdés csupán az: egy kőhajításnyira komfortos szállásokat találhatunk, miért akarnánk itt éjszakázni?

Szükség vagy romantika?

Hazánkban is akadnak bivakszállások, nomád turistamenedékek, holott ezt a műfajt alapvetően a szükségszerűség hozta létre olyan területeken, ahol az éjszakázásnak ez az egyetlen módja. Magyarország középhegységei ehhez alapvetően túlságosan kicsik, nincsenek kellően távoli helyek, ezért a pár létező hazai bivakkunyhó inkább a kalandról, a természet meghittségének, civilizációtól távoli csendjének kereséséről szól. Némely menedék praktikus berendezéssel, rendezett és tiszta környezettel nyújt viszonylagos komfortot, de a Magas-hegy oldalában álló „Kilátó és bivak” esetében csupán minimális elvárásaink lehetnek: itt ugyanis csak fedett fekhelyet

Mesés kilátás A torony 5 méter magas kilátószintjéről elsősorban kelet felé pásztázhatjuk a hegyes-völgyes határvidéket. Bal felől a Tolvaj-hegy és a Sólyomszikla 5-600 méter magas hegykúpjai, szemközt a Hársas- és a Bába-hegy kettőse tornyosul, jobbról az Őr-hegy és a Mejeszke csúcsai látszanak.

Ezek a bércek zárják közre az alattunk megbújó Pusztafalu mintegy 200 lelket számláló községét.

Távolabb a Zempléni-hegység hullámzó hegy­ világa és Szlovákia sík vidéke tűnik fel. találunk, tüzet pedig nem rakhatunk. Ennek ellenére az Országos Kéktúra innen csupán 200 méterre elhaladó nyomvonalán túrázók számára akár ingyenes szálláshelyként is szóba jöhet, de az élménykeresőknek vagy a vihar elől behúzódónak is remek szolgálatot tehet. Egy bizonyos: ha pusztán kilátóként tekintünk a fatoronyra, már biztosan nem fogunk csalódni benne. 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

tudástár

Zempléni farkasok A Zempléni-hegységben jó pár éve újra megtelepedtek a farkasok. Az őshonos nagyragadozó visszatérése nemcsak az erdő lakóinak életében jelent változást, de a környékbeli emberekéÍrta: Tóth Judit ben is. Kíváncsiak voltunk, hogy közel tíz év után hogyan látja a „farkashelyzetet” egy erdész, egy vadbiológus és egy zempléni település polgármestere, aki gazdálkodóként és vadászként is érintett.

Fotó: Tóth Judit

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

nyomában ár legalább negyedórája autózunk Telkibánya közelében, egyre beljebb az erdőben, és az az érzésem, hogy rajtunk kívül közel s távol nincsenek emberek. Miközben az erdei utakon én szó szerint belerázódok ebbe a jóleső „távol mindentől” hangulatba, Hulják Péter erdőmérnök, az Északerdő Zrt. Telkibányai Erdészeti Igazgatóságának vezetője rutinosan kerülgeti a hatalmas pocsolyákat. Közben lelkesen mesél az igazgatóság területén zajló természetszerű erdőgazdálkodásról, de fél szemmel azért a saras utat is kémleli. Farkasok nyomait keressük ugyanis itt, épp azon a környéken, ahol nyolc éve az első észlelések voltak.

„2013 őszén találtunk egy leölt muflonkost a közelben, amelyen feltűnő volt, hogy a bordák tövig le voltak rágva. A kutya ilyet nem csinál, a hiúz sem, az kihagyja a csontokat és a bőrt, ezt a muflont azonban szó szerint szőröstül-bőröstül megették. Innen is lehet egyébként a farkas ürülékét megismerni, hogy az tele van szőrrel” – magyarázza Péter.

M

Nyomok a sárban Péter néha megáll, kipattan az autóból, és közelről is megnéz egy-egy lehetséges helyszínt. Ahogy mondja, az ősz közepe nem a legideálisabb időpont a nyomkeresésre, hisz a lehulló levelek kezdenek lassan mindent beborítani. Néhány napja az erdőben dolgozó munkások láttak errefelé friss nyomokat, de azokat sajnos mi már nem találjuk. Hamarosan azonban a Gyertyán-kúti-rét szélén, ahol rendszeresen megfordulnak a ragadozók, meglátjuk, amit keresünk: egy pocsolya környékén több farkasnyomot is megőrzött a sár. Ez a fokozottan védett hegyi kaszálórét egyébként ikonikus helyszínnek számít a hazai botanikusok körében, ugyanis számos értékes faj él itt, tavasszal és nyár elején például orchideafélék sokasága hoz színeket a rét zöldjébe, de úgy tűnik, nemcsak a növények, a farkasok is szeretnek itt lenni.

Fotó: Tóth Judit

Egy kifejlett farkas lábnyoma 9–12 centiméter hosszú, és jól látható rajta, hogy a ragadozónak előrenyúló karmai vannak Fotó: Tóth Judit

Akkor, 2013 novemberében még csak egy pár volt jelen a hegységben, a következő februárban viszont már kölyköket láttak az erdészet területén, az azóta eltelt 7-8 évben pedig a farkasok a teljes Zempléni-hegységet belakták, mára az erdei mindennapok részévé váltak.

Hogy pontosan hány állatról van szó, azt senki nem tudja biztosan. „Tavalyelőtt télen innen nem messze egy 8 fős falkát láttak, Füzér környékén egy 4 fős falka került többször szem elé,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

81

tudástár van 2-3 magányos egyed, és még lehet talán egy kisebb falka, szóval összesen talán 15-20 állat élhet a hegység területén.”

Sportosabbak lettek a szarvasok A farkas egyébként az egértől kezdve a gímszarvason át a kóbor kutyáig mindenre vadászik.

A nagyragadozó megtelepedése nem is hagyta hidegen a többi állatot. „2014 és 2015 őszén nagyon gyenge volt a szarvasbőgés. Az állatok is érzékelték, hogy valami megváltozott, sokkal nyugtalanabbak lettek, minden neszre felkapták a fejüket, lehetett látni, hogy valami zavarja őket.” Az évek alatt azonban hozzászoktak a farkasok jelenlétéhez, bár korábbi, nyugodtabb életmódjukat fel kellett adniuk. „A csülkös vadak állománya »sportosabb« életmódra van rákényszerülve a nagyragadozók miatt. Előtte egy 5–15 egyedet számláló szarvasrudli bevette magát egy fiatalosba, és ha nem zavarták őket, akár egy hónapig is ott voltak, szinte csak inni jártak ki, és így nagyon komoly rágás- és hántáskárt tudtak okozni.

Ez most nincs, mert a farkasok összevissza járnak, és ha a szarvasok sokáig lennének egy helyen, könnyebben rájuk akadnának.”

Péter és kollégái korábban találtak egy farkasok által letepert fiatal szarvasbikát, amelynek a lábán látszott, hogy sánta, beteg állat volt,

Ahol megte­ lepedtek a farkasok, ott a csülkös vadak rá vannak kényszerítve a gyakoribb helyváltoz­ tatásra Fotó: Adobe Stock

ezért sem tudott elmenekülni. „Ez az eset is alátámasztja, amit a szakkönyvek írnak, hogy a farkasoknak valóban van egyfajta selejtező szerepe azzal, hogy a beteg, gyenge egyedeket kiszedik az állományból. Csak azt felejtjük el, hogy egy szarvasbőgési időszak végén a bikák – mivel egy hónapig gyakorlatilag nem esznek – annyira kimerültek és le vannak fogyva, hogy ilyenkor ugyanolyan gyengének és selejtesnek tűnnek, mint egy valóban beteg egyed.”

A muflonoknak nem sok esélye van a farkasokkal szemben A farkasok étlapján sokféle állat szerepel.

Képünkön Szlovákiában fotózott állatok láthatók prédájukkal Fotó: Tomas Hulik / Adobe Stock

Hasonló a helyzet a muflonkosokkal is az üzekedés végén, bár a muflonokat egyéb okok miatt is érzékenyen érinti a farkasok megjelenése. „A legkevésbé a muflon képes tolerálni a farkas jelenlétét, ha történik egy-két támadás, akkor a muflonnyáj fogja magát, majd továbbáll, keres egy biztonságosabb helyet. A farkas számára egyébként a muflon könnyebb préda, mint a szarvas. A muflonnak rövid lábai vannak, és nem is olyan óvatos állat, ezért sokkal kön�nyebb becserkészni, mint egy szarvast, télen pedig nagy hóban lassan, nehezen tud mozogni. Ráadásul ez egy dél-európai, kis-ázsiai faj, a magas hóban a hasa felfázik, emiatt könnyen lebetegszik, így még könnyebb préda lesz.”

A muflon táplálkozását tekintve olyan, mint egy fűnyíró, egyenletesen lelegeli a növényzetet. „Ha az erdőgazdálkodó szempontjából nézzük, akkor a fiatal erdőnek nyilván nem rossz az, ha nem rágják le tövig a muflonok, ugyanakkor a vadgazdálkodót az állatok szá-

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

mának csökkenése érzékenyen érinti: a kevesebb vad kevesebb vadászt és kevesebb elejtést jelent, ami bevételkiesést eredményez. A nagyragadozók állandó jelenléte miatt a vad mozgása kiszámíthatatlan, ezért a vadászat sokkal körülményesebb: ugyanazt a vadmennyiséget két-háromszoros időráfordítással lehet elejteni mostanában. Az afrikai sertéspestis okozta tetemes károk mellett a muflonállomány drasztikus csökkenése, némi túlzással eltűnése okoz leginkább veszteséget és fejtörést a zempléni vadászok, vadgazdálkodók számára.”

Horváth Jenő, Füzér polgármestere, aki az első olyan gazdálkodó volt az országban, akinek kárt okoztak a farkasok, és ahogy mondja, azóta heti vagy havi gyakorisággal fordulnak elő ilyen esetek a környéken.

Kuvasz, a farkasbiztos véderő

„Nekem egy 100 hektáros, villanypásztorral körbekerített legelőn van kint 80 marhám.

Ezen a területen áthalad a Kassára tartó Szent Erzsébet-zarándokút, illetve a kék kereszt jelzésű turistaút. Ahol turisták közlekednek, ott kuvasszal nem lehet jószágot őrizni. Csak akkor lehet ilyen helyen kuvaszt tartani, ha

A farkasok a háziállatokra is szemet vetnek, és ezzel kapcsolatban már több zempléni gazdálkodónak személyes tapasztalata is van. „Nekem két éve egy 150 kilós szarvasborjúmat ették meg a farkasok. A lakott területtől kb. 80 méterre, egy bekerített karámban” – mondja

Az érintett gazdálkodó köteles védekezni a védett állatok, így a farkas kártétele ellen is.

Az illetékes nemzetipark-igazgatóságok a megfelelően kiépített hatsoros villanypásztor telepítését, juhász, illetve őrző-védő pásztorkutya alkalmazását javasolják.

Füzér környékén rendszeresen feltűnnek a farkasok Fotó: MTSZ

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

tudástár riasz­tást, de Horváth Jenő szerint mire elbírálják a kérelmet, iktatják a papírokat, illetve értesítik a gazdát ennek mikéntjéről, addigra a farkasok már hét határon túl vannak. „A helyi hivatásos vadásznak kellene jogkört adni ehhez, aki – amikor a gazda szól – kimegy, és ameddig friss nyomokat látnak, addig riaszt.”

Hogy mindenki jól járjon valaki 2-3 váltásban pásztorokat tud fizetni.

Ezt azonban a mai világban nem finanszírozzák meg, ráadásul ma már pásztorok sincsenek nagyon. Egy kuvasz, ha az őrzési területét megismeri, azt mindenkitől meg akarja védeni.

A turistáktól is. A kutya által okozott kárért pedig a gazda felel. És ha a kuvaszok leterítenek és megölnek egy farkast? Akkor ki felel a védett állat elpusztításáért? Ráadásául a farkas áttételesen is tud problémát okozni, amikor ő már nincs is ott, például azzal, hogy a stresszes marha megtámadja a gondozóit. Ami meg is történt már Mogyoróska közelében.”

Villanypásztor, riasztás, kártérítés „Az eddigi jogszabályok alkalmatlanok arra, hogy a farkassal együtt éljünk, nem életszerűek – mondja Horváth Jenő. – Én azóta sem kaptam kártalanítást a farkasok által elpusztított borjúért. Mindenképpen változtatni kell a jelenlegi jogszabályokon, ezért a többi gazdálkodóval együtt javaslatokkal fordultunk az Agrárminisztériumhoz, és még az idén várhatóan megkezdődnek az ezzel kapcsolatos egyeztetések. A gazdálkodók esetében azonnali kártalanításra lenne szükség, amihez elegendő feltétel kellene hogy legyen egy hivatalos hatósági állatorvosi vélemény, és a gazdálkodókat a védekezés megnövekedett költségeiben is támogatni kellene.”

Amikor egy állattartó karámjánál megjelennek a farkasok, akkor a gazdálkodók kérhetnek 84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A ragadozók megtelepedése miatt a gazdákra többletterhet ró a legelő állatok védelme Fotó: Magócsi Márton

Egy szlovákiai szürke farkas portréja Fotó: Tomas Hulik / Adobe Stock

Horváth Jenő vadászként a farkasok vadgazdálkodásra gyakorolt hatását is közelről látja, és ő is azt tapasztalja, hogy a zempléni vadgazdálkodók számára már a sertéspestis nagy érvágás volt, a farkasok pedig tovább nehezítik a helyzetüket. Mindezen negatív hatások ellenére a polgármester azt mondja, meg kell tanulni együtt élni a farkasokkal, de ehhez a jelenlegi jogszabályokat minél hamarabb át kell alakítani.

Településvezetőként a jövőt egy olyan rendszerben látja, amelyben mind az emberek, mind a farkasok egyaránt jól járnak. Ennek érdekében szeretné Füzért „farkasbarát településsé” tenni. A program központi eleme Magyarország első ragadozóvédelmi vadrezervátumának kialakítása lenne 2500–5000 hektáron Füzér községhatárában. „Ez egy különleges rendeltetésű vadászterület lenne, ahol a nagyragadozók védelme kerülne előtérbe, és csak állomány­

szabályozó vadászat lehetne. A hangsúlyt a kutatásra és a turisztikai bemutatásra helyeznénk, és a nagyragadozók mellett az itt jelen levő kárpáti gímszarvas monitoringja is kiemelt figyelmet kapna. Azt látom, hogy erre alapozva lehetne növelni a helyi vendégházak bevételeit, például farkasmegfigyelő programokkal, amelyekkel a természeti értékek védelmére is ráirányítanák a figyelmet.”

A konfliktusok és a károk csökkenthetők „Farkasból, medvéből, szarvasból és vaddisznóból is sokkal többet »elbír« a természet, mint amennyi jelenleg megtalálható hazánkban. A fő kérdés, hogy e fajok hatása milyen a társadalmunkra, és ebből következően mekkora sűrűségű állománnyal vagyunk hajlandóak együtt élni” – mondja dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője. „A farkas, opportunista állat révén, a kön�nyen megszerezhető prédát részesíti előnyben. A környező országokban, például Szlovákiában, Romániában vagy Szlovéniában jóval nagyobb a farkasállomány, a szarvas, az őz vagy a vaddisznó mégis jelen van.”

László szerint alaptalan az a félelem, hogy a farkas kiirtja a csülkös vadakat, az azonban hosszú távon előfordulhat, hogy a nagy állománysűrűségben jelen lévő patások számát csökkentik a ragadozók. „A zemplén–bodrogközi vadgazdálkodási tájegység területén a tájegységi vadgazdálkodási terv szerint állománycsökkentő, a további növekedést kizáró gazdálkodást kell folytatni. Ebben segítségre lehet a farkas és más ragadozók is.”

László szerint a nagyragadozók és az ember békés és konfliktusmentes együttélése soha és sehol nem fog kialakulni, de ahogy azt több külföldi példa is mutatja, a konfliktusok és a károk csökkenthetők. Ő úgy látja, hogy az 5-6

A Kuvasz-Őr Alapítvány kuvaszokkal segíti a legelő állatok védelmét, de a gazdák egy része úgy gondolja, az őrkutyákat nem lehet mindenhol bevetni Fotó: Patkó László / WWF Magyarország

soros villanypásztor és a kuvaszok használata hatékony védelmet jelenthet, de nagyon fontosnak tartja a helyiek bevonását a döntéshozási folyamatokba, továbbá azt, hogy valamilyen pénzügyi támogatási rendszer is segítse a vadvilággal történő együttélést.

Párbeszéd a nagyragadozókról A WWF Magyarország szeretné elősegíteni a különböző érdekcsoportok közötti párbeszédet a nagyragadozókkal kapcsolatban, ezért is indult el 2017-ben az EuroLargeCarnivores LIFE projekt, amelynek keretében tanulmány­ utakat, műhelybeszélgetéseket és konferenciákat szerveznek a témában, valamint gyakorlati útmutatókat készítenek állattartóknak, vadgazdálkodóknak és más terepi szakembereknek. „Az ember-vadvilág konfliktusok jellemzően ember-ember konfliktusok a vadvilág használatáról. Mi abban hiszünk, hogy a konfliktus egy lehetőség a változásra, fejlődésre. A szervezet katalizátorként tud működni abban, hogy a különböző érdekcsoportok, állattartók, vadgazdálkodók, nemzeti parki szakemberek és civilek gyakrabban és mélyebben meg tudják osztani egymással a szakmai tapasztalataikat.

A hetekben jöttünk haza egy erdélyi tanulmányútról, és már le is zajlott egy nemzetközi előadókkal fűszerezett hazai konferencia, amelyet egy műhelybeszélgetés követett, de idén még ismeretterjesztő videókkal és kiadványokkal is készülünk az ember-vadvilág konfliktusok témájában.” 

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

Novemberi „Lenyűgöző sötétség – Éjszaka a természetben” témánkra elképesztően szép fotókat kaptunk, nehéz is volt ezek közül kiválasztani a legszebbet. Végül szerkesztőségünk zsűrije ezt a Romániában, a Pádis-fennsíkon készült fotót emelte ki az erős mezőnyből, így ebben a hónapban Szűcs Gábornak gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Szűcs Gábor: Valahol a mócok földjén „Az utóbbi időben többször jártam a Biharhegységben. Ezt a házikót már első alkalommal kinéztem, megfogtak a misztikusan pislákoló fények az ablakaiban, azonban nem voltak ideálisak a körülmények az éjszakai fotózáshoz. Október elején viszont minden adott volt, hogy elkészíthessem az idei Tejútszezon utolsó képét.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

További témáink 2021-ben:

86

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

(Zárójelben a beküldési határidő.)

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információ­ kat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

December–január: A kedvenc sziklám (november 12.)

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Témáink 2022-ben: Február: Köd és zúzmara Március: Barlangok világa Április: Első tavaszi túra Május: A víz az úr Június: Kirándul a család Július–augusztus: Kedvenc kilátóhelyem Szeptember: Ritmusok a természetben

A legészakibb bástya, a Milic tömbje W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Magyarország északkeleti sarkában áll őrt az Eperjes–Tokajihegység hazánkba nyújtózó részének legmagasabb bástyája, a Nagy-Milic és kompakt hegycsoportja. A 900 méteres magasságot alulról karcoló csúcsot meredek lejtők szegélyezik, lealacsonyodó palástjának hátán izgalmas gerincösvényen követhetjük a határt. Előterében Füzér vára az ország egyik legfestőibb látványaként magasodik a Hegyköz medencéje fölé, hátterében pedig valóságos hegyrengeteget csodálhatunk meg a Károlyi-kilátó tornyából. Túránkon a sziklakoronás Várhegyet kerülve, Füzérről startolva kapaszkodunk fel a Nagy-Milicre, és végigmérjük e vulkáni hegyláncolat csúcsokban bővelkedő magyarországi szakaszát. A Nagy-Milicen átlendülve az országhatáron vándorlunk, és egy félreeső kilátópontról kitekintünk az Északnyugati-Kárpátok tömegére, valamint Kassa városára is.

Lefelé ereszkedve másik arcát mutatja a Milic-csoport: a zárt, vad erdőséget nedves füvű kaszálórétek nyitják fel. Túránk a csúcsok alatt parányinak tűnő, ám a Hegyköz lapálya fölé magasodó füzéri vár egyre közelebbi látványával zárul.

0

Füzérről a

o

jelzésen kapaszkodunk fel a Nagy-Milicre.

A csúcs után, a Herman-ház-tető nyergétől a határon haladó o jelzést követjük az Oláh-rétig.

Az Oláh-réttől a Szent Erzsébet-zarándokút jelzését követjük, amely visszakalauzol bennünket a kiindulópontra.

Magasság méterben 900 800 700 600 500 400 300 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

14,4 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

FÜZÉRI VÁR

2

Füzér fölött, egy vulkáni kürtőkitöltés dácitszikláin magasodik az ország talán legszebb vára, amelyet a 2010-es években rekonstruáltak. Az erősség vélhetően már a tatárjárás előtt is állhatott, birtokosai között felbukkan Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet neve is, történetének legismertebb epizódja mégis az, amikor Perényi Péter a mohácsi csata után ide menekítette a Szent Koronát. A rekonstruált épület igazi várélményt nyújt, mellette látogatóközpont is működik. Felfedezése hosszú program, ezért a túrán kívül szánjunk időt rá!

3

NAGY-MILIC

4

A 894 méter magas csúcs a Tokaji-hegység legmagasabb pontja, illetve az Eperjes–Tokaji-hegység magyarországi szakaszának „teteje”, hiszen a szlovákiai oldal északi végein 1000 méter fölé nyújtózik a vonulat (Simonka, 1092 m). Magyar oldalát terjedelmes szálbükkös fedi, amely az 1970‑es években letermelt rengeteg egykorú utódja. A kiterjedt erdőtömbben ma már nem jellemzőek a nagy területet érintő tarvágások, ám a régi korok munkálatainak emlékét hangulatos erdészházak őrzik – köztük hazánk legészakibb épülete, az Oláh-réti erdészház.

1

ESZKÁROSI-KILÁTÓHELY

A meredeken leszakadó, több ponton is kitekintést engedő hegyoldal egyik kiszögellése olyannyira félreeső és elfeledett pontja a hegytömbnek, hogy magyar neve se maradt fönn. Róla épp azt a területet vehetjük szemügyre, amelyet a fák kitakartak a Károlyi-kilátóból: a Hernád völgye hosszan húzódik a Tokaj–Eperjesi-hegység lábainál, túloldalt a Gömör–Szepesi-érchegység erdős hátaihoz simul Kassa városa, valamint jó látási viszonyok között a Kojsói-havas hátterében a Magas- és az Alacsony-Tátra csúcsai is kimagaslanak.

3

2

KÁROLYI-KILÁTÓ

A környező erdőket évszázadokig birtokló Károlyi családhoz intézett tisztelgés jegyében elnevezett torony fantasztikus panorámát kínál az országhatáron. A kilátást a méretek váltakozása teszi „többdimenzióssá”: a füzéri Várhegy apró púpként hordozza az erőt sugárzó várfalakat, hátterében pedig a Tokaji-hegység hatalmas kiterjedésű hegyvidéke hullámzik. Északon az Alföld Szlovákiába nyújtózó szegélye terül el, a távolban felderengenek a Vihorlát bércei, és tiszta időben az Északkeleti-Kárpátok délceg havasait is láthatjuk innen.

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Füzér, községháza buszmegálló

VÉGPONT:

Füzér, községháza buszmegálló

TÁV:

14,4 km

IDŐTARTAM:

4:30 óra

SZINTEMELKEDÉS:

585 m

SZINTCSÖKKENÉS:

585 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a faluban és az ahhoz közeli forrásokból

Füzérre és várára ajánlott több napot szánni, és az egész Hegyköz is számtalan látnivalót tartogat.

TIPP!

Érdemes átlátogatni a Milic-csoport északi oldalára, a festői fekvésű, szlovákiai Izra-tóhoz is, amelynek partján büfé áll.

Kárpáti tájakon

barangolás Óhuta körül W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U

A Tokaji-hegység szívében barangolunk, olyan tájon, amelynek számtalan részlete hangsúlyozza a terület kárpáti rokonságát. Bár a magasságok szerények, a meredek lejtőkkel keretezett, végtelennek tetsző hegytenger, a hatalmas erdőség, valamint a tágas kaszálórétek hazánkban szokatlan hangulatú tereppé állnak össze. A hegység centrumába hasító völgyet három piciny falu béleli, körülöttük pedig az évszázados tájgazdálkodás nyomai sorakoznak. A régi legelők és kaszálók most izgalmas panorámákat kínáló rétek, a 19–20. században lerabolt erdőség helyére telepített, öreg és életerős fenyves sötét, gyantaillatú ösvényeivel pedig valódi kuriózum. A táj egyedi szépségeit felfedezve és megismerve Bődi Gábor, egy kisvárdai tanár alakította ki azt a két túraösvényt, amelyek néhány kiágazással ellátva kalauzolják végig a vendégeket Óhuta szomszédságában. A jelzések kopottak és hiányosak, de az útvonal mindenhol jól követhető, és a fenyvesek hangulata, a tágas hegyvidéki panorámák, valamint a meglepő magasságok igéző kirándulást szavatolnak.

Óhutáról a

f jelzésen az Emőke-forrás feletti dózerútig emelkedünk.

A dózerútról a g jelzés vezet fel a Szelek-fej-szakadékon át a Szelek-fej-rétig.

A rétről jelzés nélküli úton megyünk tovább (a tanösvény jelei már lekoptak), átszelve a Nagy-Rókás-rétet.

A Mély-patak völgyébe ereszkedve a f , majd a i jelzés navigál vissza Óhuta aszfaltjára.

Balra tábla jelzi a Pálos-forrás felé mutató utat a jelzetlen ösvényen.

A pálos kolostor helye után a Barát-pihenőhöz, majd a Kis-Királyos kilátópontjára jutunk.

Jelzetlen ösvényen ereszkedünk vissza a faluba, ahol az úton már a A jelzések mutatják az irányt a buszmegállóhoz.

Magasság méterben 550 500 450 400 350 300 250 0

1

2

3

4

5

0

6

7

8

8,8 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

HÁROMHUTA

2

A 17. századig lakatlan völgybe II. Rákóczi György hívására érkeztek szláv telepesek, hogy a tekintélyes bükkerdőket letermelve üveget készítsenek, amelynek árából a szabadságharc támogatására is tellett. Összesen két évszázadon keresztül üzemelt az üvegcsűr a Tolcsva völgyében. A letermelt erdők helyén, a lapos területeken alakították ki a kaszálókat és legelőket, amelyek ma panorámás rétek. A 20. században kisvasút szállította a letermelt faanyagot, ám mára az erdő szerencsére ismét erőre kapott, és a három falu egyre inkább a turizmusra támaszkodik.

3

HÁROMHUTAI PÁLOS KOLOSTOR ROMJA

4

A 21. század elejéig csak iratokból, oklevelekből tudtak a kolostorról, de a pontos helyét nem ismerték. Azóta feltárták az épület alapjait, amelyet az Árpád-korban emeltek, fénykorát a középkorban élte, a 16. század végén pedig a német császári csapatok égették fel. A közeli Pálos-forrás vize a Könnycsepp-tóba csordogál, mellette padok és asztal alkotta pihenőhely, illetve hintaágy engedi kiélvezni a pompás kilátást, no meg a hatalmas, lapos tereplépcsőn elterülő kaszáló hangulatát. Az útvonalnak ez a legkényelmesebb pihenőpontja.

1

2

EMŐKE-FORRÁS

Egy lejtős rét szélén, fenyők tövében csillog a piciny Babukató, amelynek partján az egyre inkább eltömődő Emőke-forrás szivárog. Nem messze tőle a történelmi Magyarországot formázó kőrakás és egy kettős kereszt alkotta emlékhely található. Mellette, egy ősöreg bükkfa alatt padok íve kínál pihenőhelyet – ha végigtekint az ember a réten, a szemközti hegyeken és a falu feletti kaszálókon, gondolatban a Kárpátokban jár. Ugyanis kevés olyan hely van az országban, amely annyira hasonlítana a kárpáti vidékekre, mint amelyet innen csodálhatunk meg.

BARÁT-PIHENŐ

Rövid kitérővel érhető el a hegy leszakadásának tövében található helyszín. A Barát-pihenő mindösszesen egy fa melletti pad, a kilátás viszont valóban baráti, vagyis inkább fejedelmi. Innen ugyanis pont szemben velünk, az Óhuta végénél elterülő rétek felett trónol a sasbércre épített regéci vár. A környéket uraló várrom körül mindkét irányban vulkáni kúpok sorakoznak, míg alattunk, a rét aljánál a Könnycsepp-tó és a kolostorrom környezete bontakozik ki. Az útvonal utolsó kilátópontja a közeli Kis-Királyos, amelyről a lent húzódó völgyet pásztázhatjuk végig.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló

VÉGPONT:

Háromhuta (Óhuta), Rákóczi utca buszmegálló

TÁV:

8,8 km

IDŐTARTAM:

3:05 óra

SZINTEMELKEDÉS:

526 m

SZINTCSÖKKENÉS:

526 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a Pálos-forrásnál

A hiányos jelzések miatt a túra végigjárásához ajánlott a Természetjáró app használata, illetve az útvonal letöltése a tájékozódáshoz.

TIPP!

Érdemes szállást kivenni a faluban, a túrát így kényelmesebben, két nap alatt teljesíthetjük.

ELÉRHETŐ HIBRIDEK. MINDENKINEK.

Hosszabb utak alkalmával fontos, hogy előre mindent megtervezzünk, és jól osszuk be az erőnket. De ha esetleg menet közben változtatnánk, azt is tudjuk rugalmasan kezelni. Ha pénzügyekben is szeretsz előre tervezni, akkor a Suzuki Preferencia Finanszírozási Programot neked találták ki! Kiszámítható konstrukció, 3-5 évente rugalmas autócsere lehetősége egyszerűsített adminisztrációval. Tervezz a Suzukival!

Induló THM: 3,99% – 10,99% A Suzuki Preferencia Finanszírozási Program 2021. 05. 04. – 2021. 12. 31. között megkötött szerződésekre érvényes. A finanszírozási ajánlat alapja a Merkantil Bank Zrt. forint alapú, változó kamatozású utolsó kiemelt díjas (maradványértékes) zártvégű pénzügyi lízing kalkulációja, ami teljes körű Casco biztosítás megkötése és teljes futamidő alatti fenntartása esetén érvényes. Az induló THM 3,99%-tól 10,99%-ig terjedhet (25, 37, 49 vagy 61 hónapos futamidő választása esetén). Az ajánlat kizárólag magánszemélyek számára elérhető és új, Suzuki típusú személygépjárművek és terepjárók (demo és teszt gépjárművek is) esetében vehető igénybe. A THM meghatározott mértéke tájékoztató jellegű, amelynek meghatározására a fentebb ismertetett feltételek figyelembevételével, a 83/2010. (III.25.) Korm. rendelet alapján került sor. A fentebb ismertetett feltételek változása esetén a THM %-os mértéke módosulhat. A Lízingbevevőt a futamidő alatt a Referenciakamat (3 hónapos BUBOR) változásától függően kamatkülönbözet fizetési kötelezettség terhelheti. A Referenciakamat mértékéről, a kamatkülönbözet fizetési kötelezettség és a finanszírozás további feltételeiről a Merkantil Bank Zrt. Gépjármű Zártvégű Pénzügyi Lízing Üzletszabályzatból és Hirdetményekből tájékozódhat, amelyek megtekinthetőek a Merkantil Bank Zrt. honlapján vagy székhelyén. A Merkantil Bank Zrt. és a Magyar Suzuki Zrt. a kondíciók változtatásának jogát fenntartja. A tájékoztató nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek, annak célja a figyelem felkeltése. Részletes tájékoztatásért forduljon Suzuki márkakereskedőjéhez, aki mint közvetítő a Merkantil Bank Zrt. finanszírozó képviseletében jár el! | A Suzuki Vitara felszereltségtől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO₂-kibocsátása (g/km) vegyes használat mellett, WLTP mérési ciklus alapján: 4,6 - 7,9 l/100 km, 105 - 178 g/km. A Suzuki plug-in és full hybrid modellek felszereltségtől és a lítiumion-akkumulátor töltöttségi szintjétől függő üzemanyag-fogyasztása (l/100 km) és CO₂-kibocsátása (g/km) az elektromotor és a benzinmotor kombinált használata mellett: Suzuki Across – EV-üzemmód: NEDC-szabvány: 1,152 l/100 km, 26 g/km. WLTP-szabvány: 0,98 l/100 km, 22 g/km.

Hibrid üzemmód: WLTP-szabvány: 5,68 - 7,7 l/100 km, 129 - 175 g/km. Suzuki Swace – NEDC-szabvány: 78 - 86 g/km. WLTP-szabvány: 4,4 - 5,1 l/100 km, 99 - 115 g/km. A kép illusztráció, a tájékoztatás nem teljes körű, a változtatás jogát fenntartjuk.

További részletek a Suzuki márkakereskedésekben vagy a suzuki.hu oldalon.