Turista Magazin 2021 szeptember

KÉT KERÉKEN

KALANDOZÁS DÉL-ZALÁBAN

TERMÉSZETJÁRÓ TURISTA MAGAZIN

JELVÉNYVADÁSZ

AZ ŐRVIDÉK TURISTÁJA

REJTETT KINCSEINK

HISTÓRIA

AZ ESTERHÁZYAK BÉKESZIGETE

2021. SZEPTEMBER › ÁRA: 895 Ft

2021. SZEPTEMBER

WWW.TURISTAMAGAZIN.HU

KITEKINTŐ

LÁNCRA VERT LIPTÓI-HAVASOK TUDÁSTÁR

FAÜLTETÉSI MOZGALMAK

BAZALTUTCA A KOVÁCSI-HEGYEN

Éves előfizetéssel 7700 Ft-ért olvashatod kedvenc magazinodat!

I I I !

E L Ő S Z Ó A fa a Föld imája az éghez

Szigeti Ferenc Albert főszerkesztő-helyettes

Lapszámunk főszereplője a fa, emiatt pedig kissé jobban bekukkantunk a zalai erdőtájba, amelynek esszenciája számomra Szécsiszigetnél bontakozik ki leginkább: a Kerka vadregényes partján bivalyok dagonyáznak, az ősi fűzfák között a szép Andrássy–Szapáry-kastély és a felújított vízimalom tűnik fel, és a folyó túlsó partján már a Vétyemi-ősbükköst is rejtegető, hatalmas erdőrengeteg kéklik a párában. Különleges zalai túrákat javaslunk Két Keréken és Rejtett Kincseink, valamint Túrakártya rovatunkban, Tudtad-e? összeállításunk pedig további zalai érdekességeket villant fel. Egy kis jelvényvadászatért a szintén erdeiről híres, közeli Őrségbe invitálunk, de Zöldhullám rovatunkban is egy különleges erdőlakóval ismerkedhetsz meg. Erdei barangolásunk közepette érdemes elmélázni a fák ökológiai szerepéről is: átfogó cikkben mutatjuk be a faültetési mozgalmakat (Tudástár), erdészeink pedig arról írnak, hogy az erdei javakat hogyan használhatjuk felelősen (Erdőmánia). Mivel ezen a nyáron megnyíltak a határok, Kitekintő rovatunkban a Liptói-havasok láncos gerincútját mutatjuk be, amely a híres magas-tátrai Sas út kis testvérének is tekinthető. História rovatunkban már az aktualitásokra reflektálunk: a nemrég megnyílt tatai kastélyt, az Esterházyak békeszigetét járjuk be.

Végül, de nem utolsósorban bemutatjuk új rovatunkat, amelyben az időjárással kapcsolatos érdekességekről írunk a jövőben (Meteo). Hamarosan itt a színpompás ősz, irány az ország erdőkben gazdag nyugati fele, a kéktúrázás napja pedig remek alkalom arra, hogy új tájakat fedezzünk fel!

Címlapfotó: Pálvölgyi Krisztina: A Tátika jellegzetes tömbje a Kovácsi-hegy oldalából Alapító és kiadó: Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) Székhely: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.

Kövess minket a Facebook-oldalunkon is!

Felelős kiadó: Tassy Márk facebook.com/Turistamagazin Kiadói kapcsolat: +36-1/332-7177; info@termeszetjaro.hu Szerkesztőségi kapcsolat: szerkesztoseg@turistamagazin.hu Megjelenés: havonta (évente 10 szám), december–januári és július–augusztusi összevont lapszám Előfizetés: www.turistashop.hu, elofizetes@turistamagazin.hu Ára: 895 Ft (előfizetőknek 770 Ft/lapszám) Terjesztés: Kiadó, Lapker Zrt., Magyar Posta Zrt. Terjesztési koordináció: HSL System Kft. – hslsystemkft@gmail.com Nyomda: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas utca 8.; felelős vezető: Vágó Attila vezérigazgató HU ISSN 2063-7586 SZERKESZTŐSÉG: Csanádi Márton (fotós-képszerkesztő), Hidvégi Brigitta (vezető online szerkesztő), Joó Annamária (vezető szerkesztő), Lánczi Péter (szerkesztő), Magócsi Márton (fotós-képszerkesztő), Nagy Loránd István (olvasószerkesztő és szaklektor), Nógrádi Attila (főszerkesztő), Pálvölgyi Krisztina (fotós-képszerkesztő), Szigeti Ferenc Albert (főszerkesztő-helyettes), Tóth Judit (szerkesztő); Máthé Kinga (marketingkommunikációs igazgató: marketing@termeszetjaro.hu), Pataki Lilla (marketingmenedzser), Szórád Szilvia (pénzügyi asszisztens), Vastag Barbara (hirdetésszervezés: sales@termeszetjaro.hu) Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket az elofizetes@turistamagazin.hu címre várjuk. A kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeket és esetleges problémákat a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatán kell jelezni. Tel.: 06-1/767-8262; hétfő–péntek: 8–15 óráig; ímél: hirlap@posta.hu Layout: Ricsli-Tauzer Éva (művészeti vezető), Sebeszta Péter (tördelőszerkesztő) Térképek: Bába Imre, Bagaméri Gergely Ebben a számban közreműködtek: Abelovszky Tamás (Két Keréken), Dömsödi Áron (Túrakártya), Gaál Nikolett (Meteo), Rigler Szilvia (MTSZ Híradó), Lomniczi Gergely (Erdőmánia, Az Erdész Válaszol), Szauer Melinda (Erdőmánia), Veres Zsolt (Két Keréken)

A magazinban szereplő térképek az interneten fellelhető, szabadon felhasználható térképrendszerek, műhold- és/vagy légi felvételek alapján, ezekből generált domborzatábrázolással, illetve az MTSZ saját felméréseiből származó adatbázisból készülnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

3

ÚTIŏCÉL: ZADAR TÁVOLSÁG: 818 KM KIEMELT MOL PLUGEE TÖLTŐPONTOK: 1.

2.

3.

ZALAKOMÁR (INA) 193 KM ZÁGRÁB (TIFON) 344 KM JASENICE (TIFON) 601 KM

ÖSSZEKÖTÜNK HORVÁTORSZÁGGAL A MOL Plugee alkalmazás segítségével most már hat országba juthatsz el kényelmesen elektromos autóddal.

A teljes töltőlistát keresd a weboldalon és az alkalmazásban. www.molplugee.hu | www.next-e.eu A jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Az itt található információkért a MOL-csoport vállalja a kizárólagos felelősséget.

Az Európai Unió Európai Hálózatfinanszírozási Eszköze által társfinanszírozott

Tartalom

12

6

HÍREK

8

MTSZ HÍRADÓ

10

TUDTAD-E? Zalai fókusz

12

36

REJTETT KINCSEINK Kovácsi-hegy – Ahol a tőzeg és a bazalt Buddha és a vadlányok szellemével találkozik

24

ZÖLDHULLÁM Sárgafejű királyka – Ötgrammnyi vitalitás

26

KÉT KERÉKEN Kalandozás Dél-Zalában

26

36

HISTÓRIA Tatai kastély – Az Esterházyak békeszigete

46

AZ ERDÉSZ VÁLASZOL Természetjárás szarvasbőgés idején

48

KITEKINTŐ Láncra vert Liptói-havasok

58

48

JELVÉNYVADÁSZ Őrvidék Turistája

68

ERDŐMÁNIA Kincset érő egyensúly – Az erdei javak haszna és használata

74

TUDÁSTÁR Faültetési mozgalmak – Az etióp szavannától a budapesti lakótelepekig

82

METEO Lidércek, törpék, tündérkék és trollok – Mesebeli fényjáték a zivatarfelhők felett

58

74

87

TÚRAKÁRTYA Vándorlás a göcseji dombok északi szegletében A zalai erdők szíve, a Vétyemi-ősbükkös

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

5

hírek 1901 óta nem volt ilyen forró nyarunk Az első két nyári hónap átlaghőmérséklete 22,9 °C volt, amely 1901 óta a legmagasabb érték Magyarországon.

Augusztusban súlyos emberáldozatokat követelő árvizekkel, sokkoló méretű erdőtüzekkel, valamint a világ több pontján mért, emberemlékezet óta nem tapasztalt forrósággal volt tele a média. Mindez ijesztő módon támasztja alá az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) augusztus 9-én bemutatott, drámai jelentését, amelyben sokadszorra hívja fel a figyelmet, hogy az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy valamelyest mérsékelni tudjuk a klímaváltozás pusztító hatásait.

Tudj meg többet az IPCC-jelentésről a QR-kód segítségével!

Fotó: Adobe Stock

Már közel száz felújított turistaház várja a természetjárókat Magyarországon Zajlik a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program, amelynek célja vonzó szálláshelyek kialakítása hazánk aktív és ökoturisztikai térségeiben. Olyan hiánypótló helyszíneken is történik szállásfejlesztés, mint a jelen lapszámunkban is érintett Dél-Zala, ahol a Zsigárdi erdei lak és a Csömödéri turistaszálló korszerűsítése valósul meg. De többek között megújul az Ágasvár turistaház is, míg a Tölgyhang vendégház a készülő Budapest–Balaton-kerékpárút egyik legfontosabb helyszíne lehet.

Olvass többet a program keretében megújuló turistaházakról!

Fotó: Farkas Péter

KanyarGO: gyűjts élményeket a Dunakanyarban ökotudatosan!

Több mint 40 vállalkozás fogott össze a fenntartható Dunakanyarért, a kezdeményezéshez pedig egy különleges térkép is készült, amely elvezeti a helyieket és a látogatókat azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek valódi tettekkel segítik a régió fenntarthatóságát.

Ismerd meg a kanyarGO térképét a QR-kód beolvasásával!

Fotó: egymeder.hu

6

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Suzuki Hybrid Vitara a sima hétköznapokon megbízhatóan teszi a dolgát, de ha eljön a kaland ideje, akkor egyenetlen terepen és járatlan utakon is számíthatsz rá. Ezért is lett a Suzuki Hybrid Vitara az Év Magyar Autója 2021-ben.

9LGG KD]D «Y +\EULG 3UR JDUDQFL£YDO DN£U W¸EE PLQW PLOOLµ IRULQW 0\6X]XNL £UNHGYH]P«QQ\HO YDJ\ D NHGYH]ē Suzuki Preferencia Finanszírozási Program keretein belül.

Induló THM: 3,99% — 10,99% $ 6X]XNL 3UHIHUHQFLD )LQDQV]¯UR]£VL 3URJUDP ʤ N¸]¸WW PHJN¸W¸WW V]HU]ēG«VHNUH «UY«Q\HV $ ˸ QDQV]¯UR]£VL DM£QODW DODSMD D 0HUNDQWLO %DQN

=UW IRULQW DODS¼ Y£OWR]µ NDPDWR]£V¼ XWROVµ NLHPHOW G¯MDV PDUDGY£Q\«UW«NHV ]£UWY«Jij S«Q]¾J\L O¯]LQJ NDONXO£FLµMD DPL WHOMHV N¸Uij &DVFR EL]WRV¯W£V PHJN¸W«VH «V WHOMHV IXWDPLGē DODWWL IHQQWDUW£VD HVHW«Q «UY«Q\HV $] LQGXOµ 7+0 WµO LJ WHUMHGKHW YDJ\ KµQDSRV IXWDPLGē Y£ODV]W£VD HVHW«Q $] DM£QODW NL]£UµODJ PDJ£QV]HP«O\HN V]£P£UD HO«UKHWē «V ¼M 6X]XNL W¯SXV¼ V]HP«O\J«SM£UPijYHN «V WHUHSM£UµN GHPR «V WHV]W J«SM£UPijYHN LV HVHW«EHQ YHKHWē LJ«Q\EH $ 7+0 PHJKDW£UR]RWW P«UW«NH W£M«NR]WDWµ MHOOHJij DPHO\QHN PHJKDW£UR]£V£UD D IHQWHEE LVPHUWHWHWW IHOW«WHOHN ˸ J\HOHPEHY«WHO«YHO D ,,,

.RUP UHQGHOHW DODSM£Q NHU¾OW VRU $ IHQWHEE LVPHUWHWHWW IHOW«WHOHN Y£OWR]£VD HVHW«Q D 7+0 RV P«UW«NH PµGRVXOKDW $ /¯]LQJEHYHYēW D IXWDPLGē DODWW D 5HIHUHQFLDNDPDW KµQDSRV %8%25 Y£OWR]£V£WµO I¾JJēHQ NDPDWN¾O¸QE¸]HW ˸ ]HW«VL N¸WHOH]HWWV«J WHUKHOKHWL $ 5HIHUHQFLDNDPDW P«UW«N«UēO D NDPDWN¾O¸QE¸]HW ˸ ]HW«VL N¸WHOH]HWWV«J «V D ˸ QDQV]¯UR]£V WRY£EEL IHOW«WHOHLUēO D 0HUNDQWLO %DQN =UW *«SM£UPij =£UWY«Jij 3«Q]¾J\L /¯]LQJ ]OHWV]DE£O\]DWEµO «V +LUGHWP«Q\HNEēO W£M«NR]µGKDW DPHO\HN PHJWHNLQWKHWēHN D 0HUNDQWLO %DQN =UW KRQODSM£Q YDJ\ V]«NKHO\«Q $ 0HUNDQWLO %DQN =UW «V D 0DJ\DU 6X]XNL =UW D NRQG¯FLµN Y£OWR]WDW£V£QDN MRJ£W IHQQWDUWMD $ W£M«NR]WDWµ QHP WHOMHV N¸Uij QHP PLQēV¾O DM£QODWW«WHOQHN DQQDN F«OMD D ˸ J\HOHP IHONHOW«VH 5«V]OHWHV W£M«NR]WDW£V«UW IRUGXOMRQ 6X]XNL P£UNDNHUHVNHGēM«KH] DNL PLQW N¸]YHW¯Wē D 0HUNDQWLO %DQN =UW ˸ QDQV]¯UR]µ N«SYLVHOHW«EHQ M£U HO _ $ 6X]XNL 9LWDUD IHOV]HUHOWV«JWēO I¾JJē ¾]HPDQ\DJ IRJ\DV]W£VD O NP «V &22 NLERFV£W£VD J NP YHJ\HV KDV]Q£ODW PHOOHWW :/73 P«U«VL FLNOXV DODSM£Q ʤ O NP ʤ J NP _ $ 0\6X]XNL +ijV«JSURJUDP £UNHGYH]P«Q\W NL]£UµODJ D 0\6X]XNL +ijV«JSURJUDP UHJLV]WU£OW WDJMDL YHKHWLN LJ«Q\EH $ UHJLV]WU£FLµ IHOW«WHOHLUēO PHQHW«UēO YDODPLQW D NHGYH]P«Q\ SRQWRV ¸VV]HJ«UēO «V «UY«Q\HV¯W«V«QHN PµGM£UµO W£M«NR]µGMRQ P£UNDNHUHVNHG«VHLQNEHQ YDJ\ RQOLQH $ 9LWDUD 6; 6 &URVV «V 6ZLIW 6SRUW PRGHOOHNKH] D PRWRUW D WXUEµIHOW¸OWēW D Y£OWµV]HUNH]HWHW «V D KLEULG UHQGV]HUW LOOHWēHQ ¸VV]HVHQ «Y JDUDQFL£W Y£OODO D 6X]XNL D] DXWµ W¸EEL U«V]«UH YRQDWNR]µ £OWDO£QRV «Y MµW£OO£V IHOHWW WHK£W WRY£EEL «Y H[WUD JDUDQFLD M£U H]HNUH D NXOFVIRQWRVV£J¼ HOHPHNUH $] £OWDO£QRV JDUDQFLD IRJ\DV]WµN U«V]«UH «YLJ «UY«Q\HV D NLHJ«V]¯Wē +\EULG 3UR PRWRU WXUEµIHOW¸OWē Y£OWµV]HUNH]HW KLEULG UHQGV]HU JDUDQFLDDM£QODW «YLJ YDJ\ NP LJ «UY«Q\HV $ N«S LOOXV]WU£FLµ D W£M«NR]WDW£V QHP WHOMHV N¸Uij D Y£OWR]WDW£V MRJ£W IHQQWDUWMXN $ JDUDQFLD «V D NHGYH]P«Q\ WRY£EEL U«V]OHWHLUēO «UGHNOēGM¸Q D 6X]XNL P£UNDNHUHVNHG«VHNEHQ YDJ\ D VX]XNL KX ROGDORQ MRJV]DE£O\EDQ PHJKDW£UR]YD

m a gya r t e r m é s z e tj á r ó s z ö v e t s é g h í r e i

A kéktúrázás napja – 2021

Fotó: Farkas Péter

Folytatódik-e a 2020-ban az MTSZ által útjára indított hagyomány?

A tavalyi rendezvény sikerére alapozva és a hagyomány ígért folytatásaként idén még nagyobb kihívásra készül a Magyar Természetjáró Szövetség. A tavalyi felhívásra 2100 túrázó teljesítette az Országos Kéktúrát egy nap alatt, túracsoportonként egy-egy napi szakaszt bejárva.

Kiket szólít meg a túranap, illetve mi a célja?

Az ingyenes programot széles körben, országosan hirdetjük meg, hogy bárki csatlakozhasson, aki szeretne egyet túrázni, ismerkedni a kéktúrázással, a természetjárással vagy egy új közösséggel. A túranappal a hazai országjáró túrázást, a kéktúrázást és az egészséges életmódot szeretnénk népszerűsíteni.

Idén október 9-én (szombaton) mindhárom kéktúra, az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra, vagyis a Magyarországot körbejáró Országos Kékkör 2580 kilométerének közösségi teljesítésére hívjuk a túrázni vágyókat. Ezzel a leghosszabb útvonalat és a legnagyobb területet 1 nap alatt bejáró hazai túrarendezvényre, egyfajta „természetjáró Guinness-rekordra” készülünk.

Mit kell tudni a túrákról?

Idén még több lehetőség van csatlakozni a túrák valamelyikéhez, hiszen 143 túra közül választhatnak majd az érdeklődők. A 2580 kilométert 8–30 kilométeres távokra, napi szakaszokra osztottuk, így a kezdő természetjárók, a családosok, de a jelentősebb erőpróbákhoz szokott túrázók is találhatnak maguknak egy igazán szimpatikus távot és útvonalat.

8

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Idén is tapasztalt természetjárók, erdészetek és nemzetipark-igazgatóságok szakemberei, valamint az MTSZ és egyesületeinek tagjai vezetik a maximum 50 fős csoportokat az egyes szakaszokon.

A tavalyihoz hasonlóan idén is tervezünk tematikus, illetve ünnepi túrákat: Futó szakasz, Nomád kéktúra, Geotúra, Hanwag 100. évfordulós túra. A Hanwag egy nagy múltú, bajor túrabakancs- és túracipőgyártó cég, amely az Országos Kéktúra 100 kilométerét fogadta örökbe szimbolikusan, ezzel is méltón ünnepelve 100 éves fennállását.

Aki nem tud részt venni a rendezvényen, az idén is tudja követni a csoportokat az online térképen?

Igen, idén október 9-én a túracsoportok GPS-jeladóinak köszönhetően a teljes Országos Kékkör kirajzolódásának tanúi és részesei lehetünk, hiszen a túraszakaszokon haladók útját a rendezvény honlapjának online térképén folyamatosan követhetjük. Érdekességek, adatok a túranapról A túranap legrövidebb túraszakasza mintegy 8 kilométeres, a leghosszabb pedig 30 kilométeres. Az Országos Kékkör 292 települést és 174 kilátópontot érint, 307 vízfolyást keresztez, kétharmada természetes, egyharmada épített utakon vezet.

A túranap egyben az 1996-ban (a kéktúrák közül harmadikként) átadott Alföldi Kéktúra 25. születésnapját is ünnepli. Az Alföldi Kéktúra életre hívásával vált teljessé és zárult be az Országos Kékkör.

Fotó: Tassy Márk

Mit kell tudni a jelentkezésről?

Az ingyenes online regisztrációt és adott esetben a jelentkezés lemondását is a rendezvény honlapján kell megtenni. A jelentkező túrázók ingyenesen vesznek részt a rendezvényen, és az új tartalmakkal és funkciókkal bővített honlapon szeptember 1-jétől tudnak regisztrálni.

Egy túrára maximum 50 fő jelentkezését várjuk. A létszámkeret beteltét követően várólistára lehet jelentkezni.

Hogyan kell készülni a túrákra?

A túrák kezdőpontjára való eljutáshoz és a célpontból történő hazautazáshoz információs támogatást biztosítunk a honlapon a túrák leírásánál, de az utazás megszervezése a túrára érkezők feladata. Ehhez további segítséget nyújthat a honlapon a túrák leírásához kapcsolt üzenőfal, ahol kommunikálni lehet a többi résztvevővel és a szakaszfelelőssel, társakat keresve már az utazáshoz is.

Az évszaknak megfelelő, réteges öltözködésről és az egész napos gyalogláshoz szükséges élelemről szintén érdemes előre gondoskodni, a túraútvonal adottságait és a várható időjárást is figyelembe véve.

Lehet a rendezvényen kezdeni a kéktúrázást?

Természetesen azokat is várjuk, akik most tennék meg az első kéktúrás lépéseiket. Ehhez csupán a megfelelő igazolófüzetet és a bélyegzéshez szükséges bélyegzőpárnát kell magukkal hozniuk, amelyeket a Turistashop.hu-n tudnak előre megvásárolni. Kezdésnek érdemes olyan túraszakaszt választani, amely bélyegzőpont közelében indul, illetve bélyegzőhely közelében végződik. A 143 túraszakasz kétharmada éppen ilyen.

Fotó: Farkas Péter

Várunk szeretettel minden kezdő, újrakezdő és gyakorló kéktúrázót október 9-én! 쐍

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

9

Tudtad-e? … mire hasonlít a fumu?

A Zala megye gasztronómiai, gasztrokulturális értékei között előkelő helyet elfoglaló fumu nem más, mint egy csecsemő méretű, baba formájú, feldíszített népi kalács, amely elsősorban a hetési településekhez kötődik. A 19–20. században lakodalmak és keresztelők alkalmából sütötték ezt a kelttészta-alapú, háromféle tölteléket (mákosat, diósat, illetve aszalt gyümölcsöset vagy mazsolásat) tartalmazó finomságot. A fiúgyermekek lány formájú, a lányok fiú alakú – pólyába csomagolt, jelképesen megkeresztelt – fumut kaptak keresztelőjükre, amelyet az ünnepség után a keresztanya vágott fel az egybegyűlteknek. Szerencsére nem merült teljesen feledésbe a fumusütés hagyománya, fiatalok is készítik ezt a kalácskülönlegességet, amely az életet és a termékenységet szimbolizálja. Ráadásul még látványos és finom is!

Fotó: Kurka Géza / Adobe Stock

… honnan hová vezet a Zala útja?

A 100%-ban Magyarországon kanyargó Zala folyó Vas megyében, az Őrségi Írta: Népi Műemlékegyüttesnek otthont adó, Nagy Loránd István hét szerből álló Szalafő község határában ered. A mintegy 120 kilométer hosszú, eleinte keletre, majd Zalaegerszegnél északkeletre tartó vízfolyás élesen irányt vált Türje községnél, ahonnan dél felé folytatja útját. Sokak fejében a mai napig az a kép él, hogy a Zala közvetlenül a Balatonba, Közép-Európa legnagyobb állóvizébe torkollik, ez azonban nem fedi a valóságot: vize a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer két tavába, a Hídvégi-tóba és a Fenéki-tóba kerül, végül utóbbiból ömlik a Balatonba a közigazgatásilag Keszthelyhez tartozó Fenékpusztánál.

10

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Göcseji Múzeum

… melyik Zala megye legnagyobb és legkisebb települése?

Fotó: Burger Barna

… mitől különleges a Hévízi-tó?

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, mintegy 60 hektáros Hévízitó Természetvédelmi Terület „szíve” a gyógyító erejű termálvize miatt világhírű Hévízi-tó. A tőzegmedrű karsztforrástó emblematikus növénye a trópusi elterjedésű indiai vörös tündérrózsa, amelyet még a 19. században telepítettek be. Zoológiai kuriózumnak tekinthető, hogy az állóvízben, illetve környezetében közel hetven csigafaj előfordulását igazolták a kutatók. A Hévízi-tó felszíne alatt 38 méteres mélységben nyíló, 1975-ben Plózer István vezetésével feltárt Hévízi-forrásbarlang a Zalai-dombság egyetlen fokozottan védett barlangja. Legmonumentálisabb része a gömbszerű Amphora-terem, amelyben egy hideg vizű (17,7 °C, egyes források szerint 26,3 °C) és egy meleg vizű (41,5 °C) forrás fakad. Vizük keveredésének eredményeként 38 °C-os gyógyvíz áramlik ki a szűk barlangbejáraton.

Kicsivel több mint négy éve éppen ebben a rovatban írtuk azt, hogy „a Zala megyei Iborfia teljes lakónépessége mindössze 9 fő. A Közép-Zalai-Dombság (Göcsej) területén, Zalaegerszegtől 18 kilométerre fekvő, aprócska községben nem működik egyetlen állandó kereskedelmi egység sem, a munkanélküliségi ráta viszont nulla százalék, mivel minden munkaképes korú lakost az önkormányzat alkalmaz”. Változnak azonban az idők: a KSH legfrissebb adatbázisa szerint Zala megye legkisebb lélekszámú, közigazgatásilag önálló települése jelenleg Felsőszenterzsébet a maga 13 lakosával, amelyet a 15 fős Iborfia követ a sorban.

A legnépesebb helység változatlanul a megyeszékhely, Zalaegerszeg – a várost mintegy 57 ezren lakják.

Fotó: Gulyás Attila

… mi a közös Ösküben és Kallósdban?

A Veszprém–Devecseri-árok keleti szegletében fekvő Öskü büszkesége az Árpád-kori körtemplom (rotunda), amelynek építése a 11. századra tehető. Érdekessége, hogy hajója nem kör alakú, hanem ovális, félgömb formájú, gerezdes zsindelyteteje pedig szintén egyedülálló a maga nemében. A Zalaapáti-hát északi részén található Kallósd legfőbb nevezetessége szintén egy rotunda, templomépítészetünk legkorábbi emlékeinek egyike. A 13. században emelt – kőalapzatú, téglafalú, a 19. században harang formájú lemeztetővel és egy abból kiemelkedő, faszerkezetes tornyocskával ellátott – istenháza keleti oldalához egy félköríves apszis csatlakozik. Az igen jó állapotban fennmaradt, román stílusú templom névadója Szent Anna.

Fotó: Csorba Gergő / Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

11

rejtett kincseink

Ahol a tőzeg és a bazalt Buddha és a

Kovácsi-hegy 12

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

vadlányok szellemével találkozik Írta: Szigeti Ferenc Albert Fotók: Pálvölgyi Krisztina

A zömében dolomitból álló Keszthelyi-hegység kissé félreeső bazaltvidékének talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy.

A hegy lábánál fekvő Vindornya-láptól a Zala megye egyik természeti csodájának megválasztott Bazaltutcán át a Zalaszántó feletti Béke-sztúpáig túráztunk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

13

rejtett kincseink ellegzetesen zalai látkép bontakozik ki előttünk Vindornyaszőlős határában: mellettünk a megyére egykor jellemző lápok egy rekonstruált foltja, az út túloldalán a hegyoldalban bükkös sötétlik, előttünk pedig a Kovácsi-hegy erdővel borított tanúhegye, hegyszoknyáján szőlőkkel, az erdő mélyén a Bazaltutcával és a rejtélyes Vadlány-likkal.

A Kovácsi-hegy Zalaszántó felőli oldala minden bizonnyal jobban ismert, hiszen itt található az OKT által is érintett Béke-sztúpa, de az OKT miatt a Keszthelyi-hegység bazaltvidékének másik szentélyét, a Tátikát is jobban ismerik annak ősbükkösével, bazalttornyaival és várával. Továbbá Rezi vára is talán jobban fent van a hazai természetjárás térképén. Mi most

J

14

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A régóta nem bolygatott élőhelyen pozitív vegetációdinamikai folyamatok zajlanak

a Kovácsi-hegy másik oldalára voltunk elsősorban kíváncsiak, ahol nem mellesleg a változatos Balaton-felvidéki Nemzeti Park is elkezdődik mind átvitt, mind konkrét értelemben.

Lidércfények hűlt helye A Balaton-felvidék nemcsak tanúhegyeiről, barlangjairól és a Tihanyi-félsziget csodáiról ismert, gazdag élőhelyeinek sorában az egykori kisebb-nagyobb lápmedencék maradványai is előkelő helyet foglalnak el. Ezek egyik nagy kiterjedésű képviselője volt a hajdanán tőzegmohalápnak számító, majd a természetes feltöltődés miatt síkláppá alakult Vindornyaláp. Vindornyaszőlősön tábla jelzi a letérőt a láphoz, pontosabban annak maradványához, ugyanis a Vindornya-láp ékes példája a Kárpát-medence alját korábban jelentős mértékben kitöltő lápok szomorú sorsának is.

A mára erősen megfakult tanösvény roskadozó, helyenként kihívást jelentő pallósorán járhatjuk be a jelenleg is tekintélyes méretű vizes élőhely egy kis szegletét a falu mellett. De ne csüggedjünk: mind a láp, mind a tanösvény még rozzantságában is érdekes!

Hideg mikroklímájuk és állandó vízellátottságuk miatt a lápok rendkívül gazdag élőhelyek, amelyek ráadásul a legtöbb esetben ritka, jégkorszaki reliktumfajokat őriznek. Ugyanakkor a lápok mindig útban voltak: már a rómaiak is jelentős mértékben csapoltak le lápokat a fontos hadi utak mentén, de a lápok eltűnése a 18–19. században gyorsult fel a Kárpát-medencében, amikor is lényegében egy második honfoglalás zajlott a termőföldek arányának növelése érdekében. A folyóvizek szabályozása jól ismert,

A Vindornyalápot bemutató tanösvény megérett a felújításra

kevésbé tudott ugyanakkor, hogy a lecsapolások eredményeképpen a korábban az ország területének mintegy 1,1%-át borító lápos élőhelyek 97%-a elpusztult. A lápokkal együtt pedig számos ritka faj végleg eltűnt Magyarországról.

A lecsapolásoknak egyébként maga a Balaton is majdnem áldozatául esett: az 1770-es évek végén egy bizonyos Krieger Sámuel – a Sió és a Kapos szabályozásával megbízott mérnök – a Balaton lecsapolásáról is értekezett, ami Mária Terézia tetszését is megnyerte, de végül Széchenyi István hajózási tervei lettek a befutók. A Balaton ma is létezik szerencsére, bár a nádasok rovására történő beépítés napjainkban is állandó konfliktushelyzetet teremt az önszabályozó természet és az arra sokszor fitytyet hányó ember között. A megmaradt lápok a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva (ex lege) védettek Magyarországon.

Láp, tőzeg, lidércfény A láp olyan, a víz hatásának tartósan vagy időszakosan kitett élőhely, amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén jellegzetes lápi életközösség található, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. Főbb típusok szerint megkülönböztetünk úszólápokat, rétlápokat, tőzegmohalápokat, láperdőket, forráslápokat és lápréteket. A vízben felhalmozódó, elhalt növényi törmelékből levegőtől elzárt körülmények között tőzeg képződik, bár ez nem minden lápra jellemző. Sőt, a tőzegképződéssel jellemezhető lápi élőhelyek hazánkban kis kiterjedésűek. A bomlási folyamat hossza szerint van fehér tőzeg, amelyben a növényi részek még kivehetők, továbbá barna és fekete tőzeg. A kiszárított tőzeget régebben fűtésre használták, fűtőértéke ugyanis hasonló a barnaszénéhez. Manapság jellemzően virágföld készül belőle, de egy sor ipari hasznosítása is lehetséges. Zala megyében országosan is jelentős tőzegtelepek találhatók.

Az elhaló növényzet bomlásával a lápban gázok keletkeznek, amelyek közül a kén-hidrogén okozza a lápok jellegzetes, záptojásszerű szagát. A foszfin pedig már akár 38 °C-on öngyulladásra képes, és az így begyulladó, metánt is tartalmazó gázelegy a vízfelszín felett kékes fénnyel ég. Ez a magyar hitvilágba is beépült lidércfény.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

15

rejtett kincseink

A Kovácsi-hegy formája talán kevésbé látványos, de formakincse lenyűgöző

A láp eredeti élővilágának gazdagsága a múlté, de a természet így is értékes fajokkal hódította vissza a területet

16

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tövisszúró gébics a Vindornya-láp szélén

Amilyen rövid, olyan látványos a Bazaltutca

Az eredetileg mintegy 500 hektár területű, 5 település határában álló Vindornya-lápot a tőzeg kitermelése céljából csapolták le, a lápot tápláló Vindornya-patakot pedig töltések között vezették át a láp területén, a kitermelt víz elvezetését is biztosítva ezzel.

A mintegy fél évszázada felhagyott tőzegbányászat helyét a természet ugyan visszahódította, s bár a kialakult tőzegtálcák közül egyik-másikban még a víz is megmaradt huzamosabb ideig, a szabályozott medrében tovasiető patak miatt az elhagyott bányaterület fokozatosan kiszáradt. A baj csak az volt, hogy ez aszályos években a hátrahagyott tőzeg öngyulladásához vezetett. Ezért történt meg a védett Vindornya-láp rekonstrukciója 10 évvel ezelőtt. Noha az igazán ritka lápi növényfajok jórészt eltűntek, a vizes élőhely ma is értékes élővilágnak nyújt otthont, amelybe több kisebb pallósoron pillanthatunk be.

A vadlány énekétől rejtélyes Bazaltutca Vindornyaszőlős másik nevezetessége a Kovácsi-hegy oldalában található, 200-300

méter hosszú Bazaltutca és a benne rejtőző bazaltbarlang. Maga a hegy egy nyugat–keleti irányban 4 kilométer hosszú, észak–déli irányban 0,1–1,6 kilométer széles platójú vulkáni tanúhegy. A hegy tetején található, körülbelül 6 millió évvel ezelőtt létrejött, 30–50 méter vastag bazaltsapka – a többi tanúhegyhez hasonlóan – megvédte az alatta lévő üledékes kőzeteket az eróziótól.

A Bazaltutcáéhoz hasonló alakzatokat több tanúhegyen is megfigyelhetünk, de mind közül talán ez a leglátványosabb. A bazaltsapkák széléről a puhább, üledékes kőzeteket idővel elmosta – jelen esetben főleg elfújta – a külső erők valamelyike. Az így a fennsík peremére kerülő vulkáni kőzet elvesztette alátámasztását, benne repedések jöttek létre, azok pedig idővel mélyültek, míg végül a repedések mentén a szélső tömbök lecsúsztak és ledőltek a meredek lejtőn. A peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló Bazaltutca a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett természeti területe, amelyet 2010-ben választottak meg Zala megye egyik természeti csodájának.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

17

rejtett kincseink

A Kovácsi-hegy tucatnyi kisebb barlangot rejt

A faluból a sárga sáv jelzés vezet fel, de a hegyen működő bánya bejáratáig autóval is felhajthatunk, itt tábla jelöli az utat a geoturisztikai látványosság felé. Az árnyas bükkösben található vadregényes sziklaformáció több, a repedésekből kialakult barlangot is rejt, amelyek közül a legimpozánsabbhoz, a Vadlány-likhoz külön jelzés is vezet. Kultúrtörténeti érdekessége mellett kétségkívül nagyon látványos ez a bazaltbarlang, amelyet megfelelő kalandvágygyal magunk is felfedezhetünk. Különlegessége elsősorban az, hogy az egymásra merőleges repedések, illetve a bazalt pados szerkezete tényleg olyan hatást kelt, mintha emberi kéz alkotta volna a barlangot: kisebb-nagyobb vízszintes polcok, tárolásra alkalmas sziklafel-

színek, sőt fekvőhelyek mindenhol. A bejárat szűkületén átbújva a mintegy 10 méter hosszú Bejárati-folyosóra jutunk, amelynek végén a barlang legnagyobb termét, a 3 × 5 méteres Konyhát találjuk. Mennyezetének közepén még egy, a felszínre nyíló, légáram járta kémény is van. A falakat fehér, meszes kiválás borítja, amely minden bizonnyal a bazalt alatt és között található homok mésztartalmából származik. A Konyhából egy szifonszerű átbújón kúszhatunk át a barlang másik termébe, az úgynevezett Szobába, amely valamivel kisebb a Konyhánál. A barlang teljes hossza 24,3 méter. Könnyű elképzelni, hogy a környékbeli lakosság szükséghelyzetben kihasználta a szűk bejárata miatt egyébként nehezen észrevehető, tekintélyes üreget, amelyben még az 1950-es években is terményt rejtegettek.

Különleges az is, hogy a hazánkban található négy, a szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó, fiatal hajadonokról elnevezett barlang mindegyike a Keszthelyi-hegységben (a Kovácsi-hegy mellett Gyenesdiás, Rezi és Vállus határában) található. Az egyes barlangokhoz kötődő legenda azért más és más. Az itteni barlang arról a híresen szép lányról kapta a nevét, aki egy szegény legénybe lett szerelmes,

18

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A Bejárati-folyosó a Konyha felől (fent), illetve maga a Konyha és lakói (lent)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

19

rejtett kincseink de kapcsolatukat a lány szülei nem nézték jó szemmel. Amikor azok csalfa módon megvendégelték a fiút, hogy aztán elfogassák a csendőrökkel, a lány beleőrült fájdalmába. A környéken még állítólag ma is hallani az erdőben bolyongó lány énekét. Egy kánikulai hétköznapon mi éneket ugyan nem hallottunk, de a Bazaltutca egyes pontjain mintha éreztem volna a sziklák között megbújó járatokból kiáramló hűvös levegőt.

Bazaltdolina és a Béke-sztúpa A fehér alapon fekete madár jelzésű, egy helyi természetvédőről, Buruczky Ferencről elnevezett tanösvény Vindornyaszőlősről Nagygörbőre vezet, de mi az átfogó élmény érdekében inkább átszeljük a hegyet Zalaszántó felé. A platón ugyanis ritka mélyedések, úgynevezett bazaltdolinák találhatók (ezek a turistaútról nem láthatók), amelyekben a megmaradó csapadékvíz mocsári élőhelyet (Vad-tó, Rakottyás-tó) alakított ki a hegytetőre amúgy

20

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

0

Térkép: Bába Imre

A valóban pazar kilátást nyújtó Holló-kő és a felújítás ideje alatt is elegáns sztúpa. A Béke-sztúpa imamalmai egyenként mintegy 900 000 mantrát tartalmaznak

2 km

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

21

rejtett kincseink jellemző gyertyános-bükkösben. A Kovácsihegyen ma is zajló kőbányászat és a hozzá kapcsolódó vízkitermelés hatására ezek a jégkorszaki növényvilág reliktumfajait is őrző élőhelyek sajnos mára erősen degradálódtak.

A megvilágosodást segítő imamalmok egyike

Érdemes kisétálni viszont a Holló-kő meglehetősen kitett sziklájára, ahonnan a Keszthelyihegység utolsó vonulatai a szemünk előtt szelídülnek bele a zalai dombok hullámzásába.

Egy hosszabb sétával a Kovácsi-hegy másik oldalán, a beszédes nevű Világosváron található Béke-sztúpához érkezünk. A Bop Jon koreai buddhista szerzetes kezdeményezésére emelt, 24 méter átmérőjű és 30 méter magas épület Európa egyik legjelentősebb sztúpája, amely magának a vallásalapítónak a tibeti Potala palotából származó földi maradványait őrzi Buddha tanításai és egy 24 méter magas életfa mellett.

A monumentális Buddha-szobor Dél-Koreából származik, a sztúpát pedig egyenesen őszentsége, a XIV. dalai láma avatta fel 1993-ban.

A Zalaszántó feletti szőlők között a faluba ereszkedve méltó módon búcsúzunk a látnivalókban hihetetlenül gazdag Kovácsi-hegytől.

A szőlők között ugyanis egy Buddha-fej mosolyog ránk, a horizonton pedig a zalai dombok oldalában, közvetlenül a bükkerdők árnyékában pincék kacsingatnak. Persze búcsúzni se feltétlenül kell: Zalaszántón az éppen felújítás miatt zárva tartó Kotsy-vízimalmot látogathatjuk meg, illetve a Tátikát és Rezi hasonlóan izgalmas vulkáni hegyét is felfedezhetjük. 쐍

22

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

zöldhullám

Sárgafejű királyka Ötgrammnyi vitalitás Európa legapróbb, legkisebb testtömegű madara a fenyvesek fészkelője, amellyel legnagyobb Írta: Nagy Loránd eséllyel szezonális vonulásának István idején, március és április, illetve szeptember és október között találkozhatunk, hiszen ilyenkor lomberdőkben, parkokban, alföldi nádasokban, sőt még nagyvárosokban is gyakorta felbukkan. Hazai állományának egy része itthon telel át, és az északról lehúzódók között is akadnak olyanok, amelyek nálunk vészelik át a zord hónapokat.

24

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

verébalakúak, más néven énekesmadár-alakúak (Passeriformes) rendjének mindössze egyetlen nemet (genus) és hat fajt magában foglaló királykafélék (Regulidae) családjába tartozó, tucatnyinál is több alfajjal rendelkező, eurázsiai elterjedésű sárgafejű királyka (Regulus regulus) a homogén vagy lombelegyes fenyvesek pompás fészkelője, amely leginkább a sűrű luc- és jegenyefenyő-állományokhoz kötődik. Magyarországon legnagyobb számban a Soproni-, a Kőszegi-hegyég és az Őrség, valamint az Északi- és a Dunántúli-hegység öreg lucosaiban, ritkábban azonban arborétumokban és alföldi telepített fenyvesekben is költ.

Rövid távú és részleges vonuló: az állandó madarak aránya Európában az északi vidékektől a Földközi-tenger felé haladva egyre jelentősebb.

A

A vonulók zöme a Mediterráneumban tölti a telet. A tavaszi vonulás április elején, míg az őszi október végén tetőzik.

Ahogy azt már cikkünk alcíméből is kitalálhattátok, a sárgafejű királyka valóban parányi, még az ökörszemnél is kisebb. Testhossza 8,5–9,5 cm, szárnyfesztávolsága 13,5–15,5 cm, tömege pedig csupán 4–7,5 g, ami elsőre talán hihetetlennek tűnik, de igaz. Felsőteste zöldes, alsóteste sárgásfehér; finom, gracilis, hegyes csőre és nagynak tűnő szempárja sötét tónusú; feketével szegélyezett fejtetősávja sárga. Utóbbi kifejlett, végleges tollruhájú hímek esetében határozottan narancssárgás árnyalatú (ez rendszerint csak akkor látszik, ha a madár felborzolja, felmereszti a fejtollait), adult nőstényeknél viszont általában nem fedezhető fel narancsos tónus, legfeljebb a fejtető közepén. És most következzen három fontos határozóbélyeg, amelyek a hazánkban szintén előforduló, roppant hasonló megjelenésű és életmódú tüzesfejű királykára (Regulus ignicapilla) jellemzőek: fejét kétoldalt széles, fehér szemöldöksáv és fekete szemsáv díszíti, a fejtetősáv sárga tollait közrefogó fekete oldalsávok pedig összeérnek a homlok felett. Hangjuk nagyon különböző, ha tehetjük, hallgassuk meg mindkét fajét az interneten, megéri!

A királykák évente két alkalommal költenek.

Március végén vagy április elején fognak fészeképítésbe. Többrétegű – mohából, zuzmóból, finom fenyőgallyacskákból, pókhálóból, hernyószövedékből álló, pehelytollakkal és állati szőrökkel bélelt, legfeljebb 10 cm belső átmérőjű – alkotásukat leggyakrabban fenyőfák lombozatában, magasan a talajszint felett készítik el. A 7–10 tojásból 14–17 napnyi kotlást követően kelnek ki a pinduri madárkák, amelyeket egyhetes koruktól csak a hím táplál, mivel a tojó már a második költés teendőivel foglalatoskodik. A fiókák 17–22 napos korukban repülnek ki. Ivarérettségüket egyévesen érik el, ebben az élményben azonban csak

Kiemelt oltalom A sárgafejű királyka (Regulus regulus) – a tüzesfejű királykához (R. ignicapilla) hasonlóan – a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 forint egyedenként. E rövid életű, törékeny madárka a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. a szerencsésebbeknek lehet részük, e madárfajra ugyanis nagy fokú (éves szinten közel 80%-os) mortalitás jellemző. Sokuk életét a ragadozók oltják ki, de az ablaknak vagy gépjárműnek ütköző, valamint a vándorlás során legyengülő egyedek között szintén számottevő az elhullás. A második születésnap betöltése ritkaságszámba megy a sárgafejű királykák populációiban.

Szinte kizárólag ízeltlábúakat, lágyabb kültakarójú rovarokat, pókokat, levéltetveket, hernyókat és különféle petéket fogyasztanak, menüjüket ugyanakkor olykor kicsorgó fanedvekkel, nektárral és pollennel is kiegészítik. Az ágak között ügyesen bujkálva, gyakran függögetve (gyakorlatilag egy helyben „lebegve”) kutatnak fáradhatatlanul táplálékuk után. 쐍

Fotók: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

25

két keréken

Kalandozás Dél-

A lágyan hullámzó dél-zalai dombok között megbújó, kis forgalmú utakra számos bringatúraÍrta és fotók: Abelovszky útvonal fűzhető fel. Errefelé Tamás minden falunak saját szőlőhegye és kilátója van, de a hatalmas kiterjedésű zalai erdőkben éppúgy megfér egymás mellett a termálfürdő és az olajhimba, mint hazánk leghosszabb kisvasútja és egy titkos erődrendszer.

26

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zalában

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

27

két keréken Bázakerettyéről induló túra az Egerszeg–Letenyei-dombságot, illetve a Kerka-vidéket (Hetést) érinti. Ránézésre nem sokban különbözik a két terület, talán csak a Kerka völgyében érzékelhetjük majd a túra során, hogy kicsit megváltozik a táj: a folyócska egy szélesebb, lapos völgyben siet útjára. De lássuk, miért érdemes ellátogatni e vidékre!

A

Egy kis Amerika és egy kis Azerbajdzsán a zalai dombok között Bázakerettye manapság talán termálfürdőjéről híres, de ez nem mindig volt így. A csendes zalai dombok között megbújó településnek 1937-ben gyökeresen megváltozott az élete, amikor szénhidrogént találtak a község határában. A történet közel másfél évtizeddel korábban, 1923-ban kezdődött, amikor is Papp Simon geológusnak sikerült rávennie egy olajcéget (az Angol–Perzsa Olajtársaságot) kutatófúrások mélyítésére, azonban ekkor még nem találtak olajat. 1935-ben egy angol–amerikai cég, az EUROGASCO próbálkozott Budafapuszta közelében. A B-1 jelű kút nem hozott sikert, kis híján ez a cég is odébbállt, de adtak még egy esélyt a zalai domboknak, és – mint utóbb kiderült – jól tették: a B-2 jelű

28

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A helyben szinte szentként tisztelt Papp Simonról elnevezett emlékpark Bázakerettye fürdőjénél Fotó: Joó Annamária

Bázakerettye különleges történelmi múltja egy átlagos kocsma falán Fotó: Joó Annamária

kút már jelentős mennyiségben hozott fel kőolajat. Ezzel a két kúttal kezdődött a dél-zalai olajmezők és a hazai olajbányászat története, majd a kitermelés évtizedei alatt 500-600 további kutat fúrtak a tágabban vett környéken.

A történelem viharai számos fordulatot hoztak: 1941-ben államosították a kitermelés irányítását, de az amerikai tulajdon megmaradt, így az a paradoxon állt elő 1944-ben, hogy amerikai bombázók amerikai tulajdonban lévő olajipari érdekeltségeket bombáztak néhány kis zalai faluban. (Erre az eseményre emlékeztet a helyi B-24 söröző neve is, a falon pedig mindezt naiv festményeken örökítette meg egy névtelen művész.) Nem véletlenül próbálta meg a Wehrmacht a végsőkig megtartani nyugat-magyarországi állásait, amelyeket azonban elsöpört a Vörös Hadsereg 1945 tavaszán.

A kicsit később hatalomra került kommunista vezetésnek nyilvánvalóan nem tetszett, hogy magánkézben (ráadásul amerikai tulajdonban) van az akkor MAORT nevet viselő cég, így az egyik leghírhedtebb koncepciós perben az olajkitermelés szabotálásával vádolták meg a cég vezetőit (hiába, parancsra nem jön több olaj a felszínre). Papp Simont, aki a MAORT vezetőjeként folyamatosan igyekezett fenntartani a kitermelést, a koholt vádak alapján előbb halálra, majd életfogytiglanra ítélték, de végül börtönévei alatt szakértelmét a magánzárkában dolgozva kamatoztathatta…

Fotó: Joó Annamária

Az olajkitermelés fellendítette Bázakerettye életét. 1938-ban megnyílt a termálfürdő, kis lakótelep épült a mérnököknek jellegzetes „amerikai-zalai” stílusban, illetve kultúrház, iskola, és sütöde is működött. A házakba bevezették a villanyt, a gázt és a vizet, telefon az elsők között volt a lakásokban, az olajhimba pedig még a település címerébe is bekerült. A kitermelés napjainkban már csak mutatóban folyik a környéken, nagyrészt ugyanis kiaknázták a zalai dombok alatt megbújó olajmezőt. De bármerre járunk, biztosan találunk egy olajhimbát vagy egy lezárt kutat – még Bázakerettye házai között is, amihez hasonlóval a szerző eddig még csak a távoli Bakuban találkozott. Ahogy a kitermelés volumene csökkent, úgy kezdtek elvándorolni innen az emberek, és simult bele a többi környékbeli település közé Bázakerettye.

A fénykor már a múlté, de még mindig többtucatnyi embernek ad munkát az olaj Zalában.

Arborétumból ősbükkösbe Bázakerettyét egy rövid, de izzasztó emelkedővel hagyjuk magunk mögött. Előbb egy emlékhely mellett haladunk el (stílusosan egy lezárt kútfej közelében kapott helyet az a márványtábla, amelyet az első sikeres fúrás 50. évfordulóján, 1987-ben állítottak), majd a már emlegetett B-2-es kúthoz érünk a lispeszentadorjáni elágazásban. A ház homlokzatán ugyan a „múzeum” felirat virít, 2020 végén azonban kiköltöztették az emlékszobát

Balra tisztelgés a zalai olajbányászok előtt, jobbra egy működő olajhimba

az épületből, hogy – várhatóan 2021 őszén – Bázakerettyén nyissák azt újra az olajipar múltját bemutató, interaktív kiállítás formájában.

Hamarosan az első kutak névadójához, azaz Budafapusztához érünk, ahol az arborétum miatt érdemes letérni az útról. A környékbeli erdők 1945-ig a Zichyek birtokában voltak – ők építtették a vadászkastélyt is, és a köré telepített fenyők, illetve a közeli kis tó alkotják ma is a botanikus kert alapját. Magát a gyűjteményt 1954-ben alapították, a parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát

Miből lesz a kőolaj?

A zalai területek mélyén (kb. 1500–2000 m-rel a talaj szintje alatt) olyan cseppfolyós és gáz-halmazállapotú ásványi nyersanyagok, fosszilis energiahordozók bújnak meg, amelyek jelentősen befolyásolták a terület 20. századi gazdasági és társadalmi folyamatait. Ezek a fluidumok – az elhalt tengeri élőlények, főként planktonikus szervezetek bomlásából keletkező kőolaj és földgáz (szénhidrogének) – a mélyben található, különféle korú és típusú tárolókőzetek csapdáiban helyezkednek el, amelyek bonyolult vándorlási (migrációs) folyamatok során kerültek oda a „születési helyükről”, az anyakőzetekből. A tárolókőzetek közül – ahonnan kutak segítségével a kitermelés zajlik – a leggyakoribbak a miocén homokkövek, de az ezeknél jóval idősebb középidei karbonátos kőzetekből is történt/történik kitermelés. A leggyakoribb kúttípusok a zalai tájban a himbás kutak, amelyekből egy mélyszivattyú végzi a fluidumok felemelését a felszínre.

A zalai telepek nagy része már lemerült. (Veres Zsolt)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

29

két keréken

Életkép a Budafai Arborétumban – Fotó: Joó Annamária

Elhalt faóriás helyén keletkező lék a Vétyemi-ősbükkösben

30

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

ültettek, részben közjóléti célból, de szem előtt tartva azt is, hogy elősegítsék az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A jegenye- és mamutfenyők, a mocsárciprusok és rododendronok mellett például mályvafa, lednekfürt, gyöngyvirágcserje, japán- és madárbirs is megcsodálható a parkban, ahol kilátó és egy Makk-Kaland elnevezésű játszótér is helyet kapott. Az arborétum nincsen nyitva a hét minden napján, ezért feltétlenül tájékozódjunk előzetesen a nyitvatartásról.

Egy kis gurulást követően a Budafai-patak széles völgyében találjuk magunkat, majd keresztezzük a a Kiscsehi felé vezető utat.

Az erdészeti út eleje a kis faházzal és a nagy farakodóval már-már Ausztria vagy Szlovákia magasabban fekvő régióit idézi, ahogy az útnak a kezdeti, majd kilométereken át tartó emelkedése is. Persze túl nagy szintkülönbségre nem kell számítani, de azért a kicsinek tűnő zalai dombok meg tudják dolgoztatni az embert. Azon már meg sem lepődünk, amikor a hatalmas erdő közepén az út mellett egy lezárt kútfejet találunk. Rendületlenül tekerünk tovább a helyenként gyönyörű panorámával kecsegtető, MAORT-útnak is nevezett, aszfaltozott erdészeti úton. Erről Tormafölde előtt letérni csak a híres Vétyemi-ősbükkös miatt érdemes. Az úttól néhány száz méterre található erdőrezervátum egy széles erdei úton érhető el a piros turistajelzést követve.

A 15 hektáros területen szinte 100 százalékban bükkök törnek az ég felé; a majdnem 50 méteres átlagmagasságú fák kora lassan a 200 évet is eléri. A védett, illetve fokozottan védett erdőállományban több mint negyven éve nem történt semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység: a „magára hagyott” erdő tudományos kutatások helyszíne, de laikus szemmel is érdekes látványosság. Az Ősbükk-pihenő kiválóan alkalmas egy szendvics elfogyasztására a faóriások lábánál. Zalára egyébként is jellemzőek a hatalmas erdők: a megye

31 százalékát borítja erdő, az általunk bejárt területnek (Dél-Zala és a Kerka-vidék) pedig több mint kétötödére igaz ez.

Tormaföldéig innen már csak gurulás van hátra; az erdőből kiérve egy településrész mellett gurulunk el, amelynek legközelebbi portáján a „Central Park” feliratú táblát láthatjuk. A kevésbé tájékozott turistákat megmosolyogtató szöveg azonban nem alaptalan, Tormafölde Centrálé nevű településrészén járunk ugyanis.

A név eredete kiváltképp érdekes: 1940-ben a közelben felszínre hozott szénhidrogénekre alapozva gázzal üzemelő villamos erőművet terveztek építeni német tervek alapján. Az erőműhöz tartozó lakótelep ma a Centrálé nevet viseli (’központi erőmű’ a szó jelentése), az erőmű elkészült részei is megvannak, ráadásul 2021. július végén az egyik legismertebb ingatlanos oldalon is meg lehetett találni az eladó családi házak kategóriájában. (Azt pedig mindenki maga eldöntheti, hogy 65 millió forint vajon sok vagy kevés egy ipartörténeti emlékért.)

Füge és bivaly a zalai dombok között Tormaföldén az iparnak amúgy korábban is voltak hagyományai: Vétyempusztán 1877-ig üveghuta működött, ahol a környék erdeiből származó fából, pontosabban az abból készített hamuzsírból, magas kvarctartalmú homok segítségével zöldes és piszkosfehér színű palackokat készítettek. A sokféle pohár és palack mellett nagy űrtartalmú, 4–8 literes tárolóedényeket is előállítottak itt, amelyek Zala, Vas és Somogy megyében, valamint a Muraközben találtak piacra. A Kerka partján egy vízimalom is állt, amelynek ma már nyoma sincs (az utolsó tormaföldei molnár az 1960-as években fejezte be tevékenységét). Ma is van azonban egy igazi különlegessége a községnek: a település feletti szőlőhegyen nemcsak szépen gondozott szőlőkkel és csinos présházakkal, hanem egy hatalmas fügeültetvénnyel is találkozhatunk a felső három szintjét egy tavalyi viharban elvesztett kilátó mellett. A 6-7 hektárnyi ültetvény igazán meglepő lehet, de egyrészt, aki hallott már a gyékényesi kiviről, azt már nem

Pihenőhely a Vétyemiősbükkös mellett

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

31

két keréken érheti meglepetés, másrészt pedig a füge számára igazán kedvező itt az éghajlat. Aki jókor jár erre, az maga is szüretelhet fügét: júliusban és az ősz derekán, szeptember–októberben érdemes ellátogatni a Fügeligetbe, de a kilátó megmaradt alsó szintjére szerencsére bármikor fel lehet kapaszkodni.

Tormaföldével ellentétben a szomszédos Szécsisziget vízimalma épségben megmaradt (igaz, felújítás miatt 2022 tavaszáig nem látogatható). Nagy szó ez, mert már 1541-ben említik a Kerkán álló malmot (egyébként számos másik vízimalom is működött a környéken), amely az 1700-es években nyerte el mai formáját. Az Andrássy család birtokán működött a 19. században, majd az 1952-es államosításig folyamatosan üzemelt, de – hiába fejlesztették ezt követően is – 1963-ban leállt, ugyanis a Kerka vizét elterelték a mai medrébe. A helyreállított malom a felújítást követően minden bizonnyal ismét látogatható lesz. A malommal szemben, az út másik oldalán találunk egy bivalyrezervátumot, a hatalmas állatok akár az út széléről is kényelmesen megfigyelhetők. A rezervátum célja a génmegőrzés, a bemutatás és a legelők megőrzése – a vizet kedvelő állatok ugyanis mocsaras vidéken, savanyú talajú, rossz minőségű legelőkön is jól érzik magukat. Nem

32

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zalai hangulat szőlővel, erdővel, apró településsel (Szécsisziget, Kerka-völgy) Fotó: NémetBucsi Attila

A szécsiszigeti malom legalább 400 évig működött

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

33

két keréken

mindennapi látvány az akár 500 kilogrammos állatok dagonyázása! A faluban van egy kastély is, amelyet utoljára az Andrássyak birtokoltak, de története több száz évre nyúlik vissza.

Szécsiszigetnek mezővárosi rangja volt egykor, vár is állt itt valaha, de egy feljegyzés szerint 1636-ban „Zechi Zigethe városa mind palánkostul, kapustul, emelőstül, hidastul porrá égett” – nyilvánvalóan a törökök keze volt a dologban.

A kastély a régi vár helyén épült, az eredetileg U (ma már L) alakú főúri lak lakószárnyához egy magtár csatlakozik; az épületben egy kiállítást és egy turistaszállás minőségét kínáló szálláshelyet találunk (ilyen olcsón máshol biztosan nem lehet kastélyban tölteni az éjszakát).

0

A Kerka völgyében Csömödér felé haladunk tovább, de mielőtt elérnénk a települést, jobbra fordulunk, majd bevesszük magunkat egy bunkerrendszer maradványai közé. A csömödéri elágazás melletti erdőben mai szemmel nézve bizarr hidegháborús nyomokra bukkanhatunk: a Déli Védelmi Vonal a NATO és a jugoszláv hadsereg támadását volt hivatott feltartóztatni, védelmezve az országhatár melletti olajmezőket. A „magyar Maginot-vonal” 630 kilométer hosszan futott az osztrák és a jugoszláv határ mentén: ennek az ötvenes évekbeli megaberuházásnak a nyomait lehet közelről tanulmányozni a zalai erdőben.

Bivalyok Szécsisziget határában

5 km

Pákára érve békésebb vizekre evezünk, és megtekinthetjük Öveges József, a híres piarista szerzetes, tanár, nem mellékesen pedig a tudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb hazai alakjának szülőházát, továbbá itt keresztezzük először a Csömödéri Állami Erdei Vasút keskeny nyomközű sínpárját.

Magyarország leghosszabb, ma 110 kilométeres kisvasúti hálózatán tavasztól őszig mintegy 33 kilométeren közlekednek személyvonatok, míg a többi 77 kilométer ma is a fakitermelést és a faáruszállítást szolgálja, azaz csak tehervonatok járnak rajta. A faanyag szállítását főleg C50-es típusú mozdonyokkal oldják meg, de akad itt egy romániai eredetű

Zala zöld szívében

Térkép: Bába Imre

A „Dél-zalai Erdőtáj Kerékpárút” Letenye és Lenti között, elágazásokkal együtt mintegy 90 kilométer hosszan kanyarog kis forgalmú közutakon és erdészeti utakon. A kerékpárút-hálózat ideális eszköz Zala megye csodálatos erdeinek és völgyeinek felfedezéséhez. Az egyes szakaszokról, a látnivalókról és a térképekről a QR-kódot beszkennelve tudhatsz meg többet.

(Szigeti Ferenc Albert)

34

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Gulyás Attila

gőzös is (az 1955-ben gyártott Ábel Tamási Áron regényhőséről kapta a nevét), illetve két Mk48-as dízelmozdony. Utóbbiak közül az 1005-ös pályaszámú gép az egyetlen üzemképesen megmaradt tagja a sorozat dízelmechanikus képviselőinek hazánkban.

A Pákához tartozó Dömeföldén egy tájház segítségével ismerkedhetünk meg jobban a környékkel, míg a dallamos nevű Lispeszentadorjánban a Kiscsehibe vezető út mellett őzeket lehet megcsodálni egy vadfar-

mon. Innen már csak egy dombot kell megmászni, mielőtt visszaérünk Bázakerettyére, ahol a túra végén érdemes felkeresni a termálfürdőt. A medencék mellett a parkolóban egy, a környékbeli szénhidrogén-kitermelésnek szentelt emlékparkot is találunk, természetesen az errefelé szinte szentként tisztelt Papp Simon mellszobrával annak közepén. Közel 50 kilométer leküzdését követően igazán méltó zárása a túrának a kellemes panorámát nyújtó medencék valamelyikében való lazítás. 쐍

Balra tájház Dömeföldén, jobbra a Csömödéri Állami Erdei Vasút

Tekerj

velünk

TÁVOK: • 15 km kerékpártúra • 65 km országúti és mountain bike

www.futanet.hu

!

história

Tatai kastély

36

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Esterházyak

békeszigete

Sokan talán nem is tudják, hogy a tatai Öreg-tó partÍrta: Hidvégi Brigitta ján a vár mellett Fotók: Csanádi Márton egy másik fontos épület is található, amely ugyan nem hatalmas, de a jelentősége annál nagyobb. Az Esterházykastély az elmúlt években szépen, csendben megújult, és most egy modern tárlaton lehet megismerkedni egykori birtokosainak történelemalakító szerepével. ár eredetileg Tata az Esterházyak számára az elvonulás és a kikapcsolódás színtere volt, a sors mégis úgy hozta, hogy a kastély végül történelmi jelentőségű események helyszíne is lett. Maga a birtok még 1727-ben került a családhoz. Eredetileg a vár helyére szerettek volna felépíttetni egy Fellner Jakab tervezte, fényűző rezidenciát, ami Esterházy Miklós korai halála miatt nem valósult meg. Fia, Ferenc, egy jóval szerényebb kastélyt építtetett 1765 és 1780 között, felhasználva hozzá azt a kúriát, amely egykor az itteni jószágkormányzóé volt.

B

Tata nagyjából száz évvel később élte a virágkorát. A Monarchia egyik lovasközpontja lett, derbiket tartottak, lóversenypályákat építettek, sőt itt tréningezték a főurak lovait a versenyekre. A város kulturális központ is volt, az Esterházyak saját

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

37

história

színházat emeltettek a vendégeik szórakoztatására, amelynek épülete sajnos ma már nem csodálható meg.

A második világháború után több mint 50 évig kórház működött a kastélyban, aztán évtizede-

A tatai kastély 1765 és 1780 között épült

Korabeli enteriőrökként rendezték be a termeket

kig üresen állt, így eléggé leromlott az állapota. A főépületre fókuszáló felújítás a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően valósult meg 2018 és 2020 között. Szépen rendbe tették a falfestéseket, a parkettát, a kőelemeket is, mindent az eredeti állapotok szerint. Megújult az udvar és a kastélykert, amely újra látogatható. A felújítás egyébként még nem ért véget, a második ütemben a jelenlegi tervek szerint a kis kastéllyal folytatják.

A főépület 29 terméből most 27-et lehet megnézni, javarészt enteriőröket találunk. Betekinthetünk a család hétköznapjaiba az őket körülvevő tárgyakon és a lakosztályaikon keresztül, megismerhetjük diplomáciai jelentőségüket és az Esterházy grófnők fontos szerepét. A kiállítás nem véletlenül kapta A béke szigete címet: egyrészt azért, mert az Esterházyak mégiscsak leginkább pihenni és feltöltődni jártak ide, de az elnevezés az északi toronyszobában aláírt schönbrunni békeszerződésre is utal.

38

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az ország legtekintélyesebb arisztokratái Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az Esterházyak nemcsak részt vettek az európai történelemben, de diplomáciai szerepükkel alakították is azt. Erről a kastély számos pontján képet kaphatunk, kezdve az olyan „apróságoktól”, mint a Mária Teréziától kapott, díszes legyező, egészen a már említett schönbrunni béke aláírását megidéző, békekabinetnek nevezett szobáig.

A nagy becsben tartott legyező egy Mária Teréziától kapott ajándék

főként azért, mert az eredeti három év helyett végül – a Poroszország elleni háború elhúzódása miatt – hetet kellett Szentpéterváron töltenie, ahol kínozta a hideg, a gyomorbaj, és a szokásokkal sem sikerült kibékülnie: előfordult, hogy egy-egy audienciára hetekig kellett várnia.

Az első termek egyikében egy hatalmas, kivetített, interaktív családfán lehet megismerni az Esterházyakat egészen a 20. század közepéig, a tárlat legnagyobb helyiségében pedig a család diplomáciai tevékenységét mutatják be.

Esterházy Miklós szentpétervári követi küldetéséről például egy szórakoztató animáció is készült. A videóból kiderül, hogy bár ez egy nagyon magas presztízzsel járó kulcspozíciónak számított, a gróf nem volt elragadtatva tőle,

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

39

história Az Esterházyak grófi ágának utolsó leszármazottja ma Ausztráliában él. Nemrégiben két nagy faláda érkezett a távoli kontinensről, tele olyan tárgyakkal, amelyeket egykor a kastélyból menekítettek ki. A csomagot Francesca Esterházy Blackwell küldte, aki 1969-ben Sydney-ben született és most is ott él. Ingatlanügynökként dolgozik, és három gyereke van. Apja, az utolsó gróf, Esterházy Miklós, 1948-ban emigrált Ausztráliába.

Uralkodók a kastélyban A díszterem most nevéhez híven a kastély egyik leglátványosabb része: szép faburkolatok, neorokokó aranydíszítések, családi arcképcsarnok található itt. Nem mindig festett így, nem is olyan régen ugyanis még kórteremként funkcionált.

40

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Eredetileg sem volt ennyire díszes, csak Ferenc József és II. Vilmos német császár 1897-es látogatásának idejére csinosították ki. A Monarchia hadserege ekkor hadgyakorlatot rendezett, és a kastély volt a főhadiszállás. „Midőn ő felsége a szabadba lépett, pompás látvány tárult eléje.

A vele szemben levő tópart színes világításban tündökölt, s a tó csendes felülete hatásosan tükrözte vissza a lampionok végtelen sorát, amely az egyik parttól a másikig nyúlt… Az egész város ki volt világítva, s az utcán hullámzó tömeg sokáig nézte a pazar látványosságot” – így számolt be a Pesti Hírlap 1897-ben arról a jeles eseményről, amikor a világon először Tatán használt acetilénlámpákat Ferenc József is megcsodálta. Az újfajta világítást előzőleg szintén a hadgyakorlat miatt rendelték meg.

A díszterem Ferenc József és II. Vilmos német császár 1897-es látogatásának tiszteletére jött létre

Nem ez volt az első alkalom, hogy uralkodó járt Tatán. 1809-ben a kastélyban lakott néhány hónapig I. Ferenc magyar király és Mária Ludovika királyné a Napóleon elől történő visszavonuláskor. A bécsi vagy schönbrunni béke aláírására az északi toronyszobában került sor. Ezután a család tiszteletből nem használta többé azt a szobát, minden bútort a helyén hagytak, állítólag még a beszáradt tintatartóhoz sem nyúltak. A kiállítás része az emlékszoba, amelyet természetesen ugyanitt rendeztek be – egyes történészek szerint még az asztal is eredeti.

Más jelentős személyiségek is megfordultak a kastélyban: 1848–49-ben Görgey Artúr, Windisch-Grätz tábornagy és Haynau táborszernagy is éjszakázott itt. IV. Károly és felesége, Zita királyné, 1921. október 22-én a tatai kastélyban töltötte az utolsó estéjét a második visszatérési kísérlete után, mielőtt Tihanyba vitték őket.

Itt, az északi toronyszobában írták alá a schönbrunni békét

A gyerekek egykori fürdőszobája egyedi, kézzel festett csempéket rejt

kórház volt itt, az eredeti parkettát kátránynyal fedték le, arra pedig linóleumot helyeztek, amelyet most, a felújítás során szedtek fel.

A parketta felcsiszolásakor szembesültek azzal, hogy a kátrány különböző mértékben ivódott bele a fába, ezért úgy állították össze a parkettadarabokat, mint egy kirakóst: szobánként a hasonló színűeket illesztették össze, hogy a lehető legegységesebb legyen a színvilág.

A felújítás több meglepetést tartogatott. A toalettszobában például titkos csapóajtót és rejtett lépcsőt találtak, amely arra szolgált, hogy a grófnő és a gróf feltűnés nélkül látogathassák meg egymást. A főépület alatt előkerült egy

A kastély titkai Az épület tárlatvezetéssel és egyénileg is látogatható, de már csak azért is érdemes az előbbit igénybe venni, mert így néhány olyan információ birtokába kerülhetünk, amelyekről egyébként valószínűleg nem szereznénk tudomást. Az például nagyon érdekes, milyen sokat dolgoztak a padló helyreállításával. Amíg

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

41

história

Tatai séták Tatán rengeteg a felfedeznivaló, így akár több napot is megtölthetünk programokkal. Ott van mindjárt a kastély szomszédságában, az Öreg-tó partján a híres és nagyon fotogén vár, de a tavat egyébként is érdemes körbesétálni, ha a vadregényesebb arcára is kíváncsiak vagyunk. Tatát nem véletlenül hívják a vizek városának.

Hogy csak két népszerű látnivalót említsünk: a romantikus angolparkban találjuk a Cseke-tavat, a városközponttól nagyjából félórányi sétára pedig a Fényes tanösvény, az izgalmas lápvidék terül el.

A Kálvária-dombra is felkapaszkodhatunk, ahol egy kis kápolna és egy kilátó található. Ha biciklire pattannál a környéken, az Öreg-tótól Tatabányáig húzódó, 7 kilométer hosszú, az Által-érvölgyben vezető kerékpárutat ajánljuk, amelyet 2020-ban az év legjobbjának választottak, és kitűnő családi program végigtekerni rajta.

42

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

addig felfedezetlen pince is, amely valószínűleg azt a célt szolgálhatta, hogy ha támadás éri a kastély népét, vagy valamilyen vészhelyzet áll elő, gyorsan elrejthessék az értékeiket.

A két fürdő megdöbbentő épségben maradt meg. A grófnő rózsaszín, ruszkicai márvány fürdőszobája még ma is a luxus hangulatát árasztja, pedig 1915-ben készült. A másik fürdőszobát a gyerekek használták, és szintén kivételes. Egyedi, kézzel festett, a hollandiai Delftben készült csempéi a vitorlások és a tengerparti tájképek mellett a könnyű- és a nehézlovasság vezéreit ábrázolják.

Ruszkicai márvány: itt tisztálkodott a grófnő

Három makettet vehetünk szemügyre a kastélyban. Az egyik magát az épületet ábrázolja, olyan, mint egy babaház, és a különböző gombokat megnyomva történik benne valami: kigyullad a kandalló, vagy feltárul egy csapóajtó.

A második egy, az 1897. évi hadgyakorlat egy mozzanatát bemutató terepasztal, a harmadik pedig a valaha volt színház, amelyből mára sajnos semmi sem maradt.

Azt, hogy miként nézhetett ki a színház belső része, Gustav Klimt 1893-as festményéről ismerjük. Eredetileg sörház állt itt, amelyet Esterházy Miklós alakíttatott át a pezsgő kulturális élet jegyében a híres tervezőpáros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei

alapján, akik ekkoriban felkapott színháztervezők voltak Európában. Az épületet a gróf halála után nem használták, végül Lobkowitz Anna Berta grófnő lebontatta, mendemondák szerint azért, hogy megóvja a fia erkölcseit a színésznőktől és a bohém élettől. 쐍

Hasznos információk

A hajdani színházat már csak maketten csodálhatjuk meg

Nyitvatartás és jegyárak A kastély keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig látogatható, hétfőn zárva tart. Június 1. és augusztus 20. között minden szombaton meghosszabbított nyitvatartás van érvényben 20 óráig.

Felnőttjegy: 2500 Ft Kedvezményes jegy: 1250 Ft Családi jegy: 4500 Ft Weboldal: tataikastely.hu

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

43

promóció

Egyetlen applikációval

a cseh határtól a tengerig

okáig csak ígéretnek tűnt, ma már valóság: egyetlen applikáció segítségével idén már külföldön is nyaralhatsz elektromos autóval! Immár Kelet-Közép-Európa hat országában elérhető az elektromos autók töltését segítő MOL Plugee alkalmazás, így az applikációba integrált egyetlen e-roaming platform használatával juthatsz el az Adriára vagy a Fekete-tengerhez. Az alkalmazás minden országban azonos fizetési elv szerint működik.

S

A MOL saját és külső forrásból is finanszírozott elektromos töltőhálózata 2012 óta folyamatosan bővül. Konzorciumi partnereivel közösen a vállalat hat országon (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és Románia) átívelő, régiós hálózatot hoz létre az Európai Unió által támogatott NEXT-E projekt keretében. Jelenleg a vállalatcsoport összesen 168 elektromos töltőt üzemeltet: Csehországban 26, Horvátországban a Tifon hálózatában 13, Magyarországon 79, Szlovákiában a Slovnaft hálózatában 13, Szlovéniában 14, Romániában pedig 23 e-töltővel rendelkezik. A telepített töltők döntő többsége, 10-ből 9 nagy teljesítményű villámtöltő, vagyis mindössze fél óra alatt képes menetkészre feltölteni egy átlagos elektromos autó akkumulátorait.

A MOL Plugee alkalmazással pedig még soha nem volt ilyen egyszerű és gyors az elektromos töltők használata.

Az applikáció 2020 nyarán debütált Magyarországon, és immár öt további országban, Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában is elérhető. Az applikáció kifejezetten népszerű az elektromosautó-tulajdonosok körében, hiszen lehetővé tette azt a rég várt fizetési megoldást, amely figyelembe veszi az autók villamosenergia-felvételi képességét, még inkább alkalmazkodva az elektromos autóval rendelkezők igényeihez.

44

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az Androidra és iOS-re egyaránt elérhető alkalmazásban ellenőrizheted, hol található a hozzád legközelebbi szabad e-töltő, a különböző okos töltési funkciók révén pedig azt is nyomon követheted mobilodon, hogy áll az autó töltése. Kérdések, hibaelhárítások esetére a MOL Plugee folyamatos ügyfélszolgálatot biztosít minden országban. Az applikációra ingyenesen regisztrálhatsz, így nemcsak az akciókról kaphatsz értesítést, hanem az alkalmazásban vagy a weben keresztül töltő regisztrált felhasználóként kedvezményben is részesülhetsz. 쐍

KÉKTÚRÁS REJTVÉNY A Magyar Természetjáró Szövetség idén is megszervezi a kéktúrázás napját, amelynek keretei között 143 ingyenes túra közül választhatnak azok, akik szívesen túráznának együtt a leghosszabb hazai túraútvonalon, az Országos 0ऍPPङWङS F_ १X_ QJLSFL^TGG YछWFWJSIJ_[ऍS^ऍS -F X_JWJYSऍQ GJQJPखXYTQSN F PऍPYछWअ_अXGF [FL^ Oख YअWXFXअLGFS RJLYJSSN F XTWTS Pङ[JYPJ_१ PऍPYछWFX_FPFX_TIFY JXJYQJL F_ TSQNSJ YऍWPऍUJS Pङ[JYSN FMTL^ F ,58 OJQFIख[FQ YछWअ_ख HXTUTWYTP MFQFIअXF XTWअS PऍPPJQ PNWFO_TQखINP F_ 4WX_अLTX 0ऍPYछWF F 7THPJSGFZJW 5अQ )ऍQ IZSअSYछQN 0ऍPYछWF ऍX F_ &QKङQIN 0ऍPYछWF vagyis az Országos Kékkör 2580 kilométeres útvonala, akkor ne hagyd ki a kéktúrázás napját!

A kéktúrázás napja honlapján YअOऍPT_खIMFYX_ F WऍX_QJYJPW१Q ऍX X_JUYJRGJW OऍY१Q WJLNX_YWअQMFYX_ TSQNSJ F PN[अQFX_YTYY YछWअWF

-F X_JWJYSऍI F PऍUJS QअYMFYख McKinley Kinetic 20* túrahátizsákot RJLS^JWSN RJLKJOYऍXJIJY F_ FQअGGN QNSPJS [FL^ F 67 PखI XJLऑYXऍLऍ[JQ OZYYFXI JQ MT__अSP szeptember 30-áig!

A kitöltéshez a www.kekturazasnapja.kektura.hu TQIFQTS YFQअQX_ XJLऑYXऍLJY turistamagazin.hu/jatek FONTOS: HXFP akkor kapod meg a helyes RJLKJOYऍXY ha a rejtvény kérdéseire adott válaszaidban sem X_खPङ_Y sem PङY१OJQJY sem SFL^GJYইPJY nem MFX_SअQX_ -F UऍQIअZQ az lenne a helyes válasz egy kérdésre, hogy Két-bükkfa-nyereg vagy eurázsiai hiúz FPPTW F_Y ѨPऍYGझPPKFS^JWJLѧ vFL^ ѨJZWअ_XNFNMNछ_ѧ KTWRअGFS PJQQ GJऑWSTI MTL^ JQOZXX F RJLTQIअXMo_

* & PऍU NQQZX_YWअHNख 1. -F_अSP QJLMTXX_FGG ऍX QJLNXRJWYJGG YZWNXYFछYOF FRJQ^ F 0१X_JLN MJL^XऍLY१Q F ?JRUQऍSN MJL^XऍLNL Mछ_खINP 2. &_ 4WX_अLTX 0ऍPPङW QJLKNFYFQFGG YFLOF 3. Olyan szervezett túrák a rendezvényen, amelyeken a túrázás jellege vagy F YछWF[J_JY१ X_JRऍQ^J FIOF F YछWF PझQङSQJLJXXऍLऍY 4. *SSJP F PNX JX_Pङ_SJP PङX_ङSMJY१JS WFO_TQखINP PN F SFU [ऍLऍS F_ 4WX_अLTX 0ऍPPङW S^TR[TSFQF F_ TSQNSJ YऍWPऍUJS 5. 0NSJP F SJ[ऍMJ_ Kই_१INP F )ऍQ IZSअSYछQN 0ऍPYछWF$ 6. &_ 4WX_अLTX 0ऍPYछWF अQYFQ ऍWNSYJYY QJLRFLFXFGG UTSY 7. & PऍPYछWअ_अX SFUOअY F 8_ङ[JYXऍL X_JW[J_N 8. A három PऍPYछWअY JL^JXऑY१ YछWFछY[TSFQ SJ[J 9. & YछWअPTS YङWYऍS१ WऍX_[ऍYJQ RअX X_ख[FQ IऑORJSYJX 10. A hazai természetOअWअX SFL^ XNPJWই PZQYNPZX KNQRXTWT_FYF FRJQ^ F_ 4WX_अLTX 0ऍPYछWअY RZYFYOF GJ Magyarországon 11. -अS^ YछWF Pङ_झQ [अQTLFYMFYZSP F_ NIJN PऍPYछWअ_अX SFUOअS$ 12. -अS^FINP X_झQJYऍXSFUOअY झSSJUQN F_ &QKङQIN 0ऍPYछWF F WJSIJ_[ऍS^ SFUOअS$ 13. 2NY L^अWY F_ F GFOTW HऍL FRJQ^ F_ 4WX_अLTX 0ऍPYछWF JL^ PNQTRऍYJWJX X_FPFX_अY ѨKTLFIYF ङWङPGJѧ$

Az Erdész Válaszol A korábbi években többször láttuk, hogy szeptemberben erdőlátogatási korlátozásokat vezettek be a szarvasbőgés miatt. Ősszel szeretünk a legjobban túrázni, kell-e számítanunk idén is erre, illetve miért van rá szükség? Ha pedig a lezárások elkerülhetetlenek, miért nem egységesen határozzák meg a feltételeket? Úgy könnyebb lenne megszervezni a kirándulásokat.

Tóth Csaba, Budapest

Kedves Csaba!

Remélem, hogy az alábbi gondolatmenet segíti az országban több helyen előforduló őszi erdőlátogatási korlátozások okának megértését. A tavasz mellett a kora őszi időszak a legkedveltebb kirándulószezon, ilyenkor járja a legtöbb látogató az erdőket. Az elmúlt években

örvendetesen nőtt a természetjárók létszáma, csak az állami erdőterületeken évente 40-50 millió látogatási alkalmat becsülnek, amelynek mintegy harmada szeptemberre és októberre tehető.

Az őszi kirándulószezon egybeesik a hazánkban élő szarvasfajok nászidőszakával: a gímszarvasok jellemzően szeptemberben zajló bőgésével és a dámszarvasok jobbára októberben történő barcogásával.

Fotó: Adobe Stock

46

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Fotó: Adobe Stock

Míg a gímszarvas a kifejezetten alföldi térségek kivételével az egész országban elterjedt, a dámszarvas kisebb létszámban, szigetszerűen fordul elő. A szaporodás időszakában azonban mindkét faj elsősorban az erdős területeken tartózkodik. Az ember jelenléte napjainkra erősen átalakította ezeknek az állatoknak a viselkedését, hiszen nappal már alig mozognak, jobbára a hajnali vagy az esti szürkületben aktívak. A gímszarvasbikák is jellemzően ilyenkor bőgnek, ezzel vetélytársaikat igyekeznek távol tartani a háremüktől. Érdekes, hogy amit mi az őszi erdő csodálatos hangjának hallunk, az a hím állatok egymásnak szóló kihívása vagy akár fenyegetése.

A vadállomány az erdei életközösség szerves részét képezi, kezelése elválaszthatatlan az erdők fenntartásától. A fenntartható erdő- és mezőgazdálkodás, az örökerdők létrehozása, a folyamatos erdőborítás megvalósítása lehetetlen feladat a vadállomány létszámának szabályozása nélkül. Ha túlszaporodnak a növényevő állatok, akkor felborul az az egyensúlyi helyzet, amelyben az erdők természetes úton képesek megújulni.

A vadgazdálkodók számos intézkedést tesznek, hogy a vadászattal elkerüljék a leglátogatottabb erdőterületeket és időszakokat, de pont a nászidőszakban vannak a szarvasoknak olyan szokásai, amelyeket nem lehet megváltoztatni. Az állatok viselkedése ráadásul régiónként eltérő, és az időjárás is jelentősen befolyásolja azt. Éppen ezért nem lehet és nem is érdemes egységes szabályozást kialakítani. Egyes területeken kevesebb a vad, és jellemzően

sötétedéskor mozog, míg más térségekben nagyobb a vadsűrűség, és bőgéskor napközben is aktívabbak az állatok. Van, ahol a zárt erdőtömböket elkerülik a turistautak, másutt a legkedveltebb kirándulóhelyek egybeesnek a szarvasok által is gyakran látogatott helyszínekkel. A terület kezelői ezért mindig a helyi viszonyokat figyelembe véve, a lehető legkisebb mértékű látogatási korlátozást vezetik be.

Az eltérő szabályoknak tehát nem a kirándulók életének megkeserítése a célja, hanem a helyi viszonyokhoz történő legrugalmasabb alkalmazkodás.

A minél könnyebb követhetőség érdekében a gazdálkodók és a természetjáró szervezetek az elmúlt időszakban egyre szorosabb együttműködést alakítottak ki, és folyamatosan tájékoztatják a kirándulókat az érvényes szabályokról. A legtöbb helyen alternatív útvonalakat kínálnak, vagy a nappali időszakban biztosítják a látogathatóságot, így egy kis utánajárással ősszel sem kell lemondania senkinek az erdőkben történő kikapcsolódásról. 쐍 Üdvözlettel: Lomniczi Gergely erdőmérnök

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

47

Kitekintő

Láncra vert Liptói-

48

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

havasok

A lengyel–szlovák határon terpeszkedő Liptói-havasokra Írta és fotók: Nógrádi Attila méltatlanul kevés figyelem jut a Magas-Tátra közelsége miatt, pedig van ott minden, amit egy magashegységi élményekre (is) vágyó turista kívánhat: 2000 méter feletti csúcsok, láncos kapaszkodókkal felszerelt, erőt és bátorságot próbáló gerincút, festői völgyekben megbúvó tengerszemek, kristálytiszta patakok. indjárt az elején be kell vallanom: nem az én ötletem volt az a háromnaposra sikeredett túra, amelyről most itt írok, hanem Szigeti Ferenc kollégámé, akiről azt kell tudni, hogy szabadidejében leginkább két tündéri kislányával járja a természetet – kalandjaikat a Túracipellő blogon lehet nyomon követni a weboldalunkon –, és menthetetlenül szerelmes a Felvidékbe. Hogyhogy nem, a családi nyaralásukat is a Liptói-víztározó mellé szervezte, ahonnan csillagtúrázva fedezték fel a környéket, köztük a Kócs-hegység varázslatos szurdokait. Tudom, kicsit messziről indul a sztori, de mindjárt kiderül, hogy mi köze ennek ehhez az élménybeszámolóhoz. Ugyanis éppen a víztározó felett kelletik magukat a Liptói-havasok csúcsai, s Feri, aki bár többször is járt ott, kedvet kapott az emlékek felidézéséhez.

M

Mivel nekem a Liptói-havasok régóta bakancslistás célpontom volt, Ferinek nem igazán kellett győzködnie a tervével, amely nagyon

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

49

Kitekintő leegyszerűsítve az volt, hogy végigjárjuk a Liptói-havasok vad, központi gerincének láncokkal biztosított, híres gerincútját, s ha belefér, a lengyel oldalon még megnézünk pár mészkőcsúcsot is. Igen, azt még nem mondtam az ötletgazdáról, hogy végzettségét tekintve geográfus, így leküzdhetetlen vonzalmat érez különböző kőzetfajták iránt, ezért számára komoly motivációs tényező volt, hogy a Liptói-havasok – amelyet a szlovákok és a lengyelek NyugatiTátrának (Západné Tatry) neveznek – lengyelországi oldala javarészt mészkőből áll, szemben a hegység központi részét adó gránittal.

Hát így történt, hogy egy szép nyári reggelen felvettem Ferit a házuk előtt, és bő négy óra, valamint 300 kilométer megtétele után már le is parkoltunk a Liptói-havasok legjelentősebb északi völgyének, a Rohácsi-völgynek a kapujában, egy Zverovka nevű kis helyen, amely alatt pár panziót és éttermet kell érteni. Mivel a szlovák oldal mindkét menedékháza teljesen foglalt volt, mi pedig a lengyel oldalra is kíváncsiak voltunk, ezért egy bő ötórás túrával átkeltünk Lengyelországba. Ennél jobb ráhangolódás nem is történhetett volna velünk, mert menet közben érintettünk egy 1653 méter magas, Lúčna nevű csúcsot, ahol elfogyasztottuk

Meglehetősen népszerű a lengyelek között a Chochołowska turistaház, hétvégén nagy a nyüzsgés körülötte

Nyáron még a gerincút bizonyos részein is dús a növénytakaró

az uzsonnánkat és a kötelező csúcscsokit, lefotóztuk a kétnyelvű táblákat – a hegyen fut keresztül a szlovák–lengyel határ –, majd leereszkedtünk a Chochołowska-völgy, az egész Tátra egyik legszebb havasi tisztásának végén álló szállásunkhoz.

A Chochołowska turistaház élőben jóval nagyobb, mint arra a fotók alapján számítottam, de hát miért is lett volna kicsi, hiszen ez a környék legnagyobb menedékháza. Ismertségében és hangulatában kicsit olyan ez a lengyeleknek, mint nekünk a dobogókői Eötvös Loránd menedékház. Egyaránt vonzza a „profi” túrázókat a környező hegyeivel, de egykoron gazdag gorál pásztorkultúrájának emlékeivel a hétvégi „andalgókat”, a kisgyerekes családokat is, ugyanis a ház egy kellemes sétával és minimális szintemelkedéssel megközelíthető a hegylábi parkolóból. Ott már igazi vurstlihangulat uralkodik a nyári főszezonban, még kerékpárt is lehet bérelni, az igazán kényelmesek pedig akár lovas kocsin is eljuthatnak a turistaházig.

Miután elfoglaltuk a kétágyas lakosztályunkat (70 złoty/fő/éjszaka), a földszinti büféétterem felé vettük az irányt, és megkóstoltuk a helyi csapolt sört (egy korsó 12 złoty), amely a nap előzményeit tekintve (korán kelés, autózás, túrázás) egészen katartikus élmény volt. A gyors felfrissülés után még mentünk egy ismerkedős kört a ház melletti hatalmas réten, ahol egy kolompoló birkanyáj, néhány pásztorkunyhó és

50

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

érdekében, hogy ne kapjon kedvet rajta lustálkodni az ember. Persze, ha onnan nézzük, hogy nem a földön vagy egy asztalon kellett aludni egy hálózsákos emberekkel telezsúfolt teremben, máris fejedelmi komfortról beszélhetünk.

A Sasok útjának kis testvére

egy kis fakápolna (a völgyben zajló, tekintélyes volumenű havasi pásztorkodás nyomai) gondoskodott arról, hogy egy kimondottan giccses hegyi festmény részeinek érezzük magunkat.

A korai vacsoránkat korai fekvés követte, mert másnap fél hatra állítottuk az ébresztőt, hogy mihamarabb letudjuk azt a közel 900 méternyi szintet, amellyel feljutunk a főgerincre. Nem mondom, hogy reggel frissen pattantam ki az ágyból, pedig a jó öreg darab a teknőszerűen kifeküdt matracával mindent megtett annak

Giccses képeslapokat idéz a turistaház környéke a kolompoló birkákkal

Ahol a hegység főgerincének menedékesebb része találkozik a központi gerincszakasz vadságával

Ahogy említettem, közel 1000 métert kellett bemelegítésnek megtennünk, hogy egyáltalán a főgerincre jussunk – hiába, nem ez a ház a gerinctúra legjobb választása. Kezdetben a ház melletti patak mentén bandukoltunk hatalmas fenyőfák között, majd buja páfrányok, tarka virágok és törpefenyők következtek, végül az utolsó pár száz méteren már csak zuzmókkal benőtt sziklák kandikáltak ki a fűből. A többórás mászás után elképesztően jó érzés volt felérni a gerincre, pont a Rákoň és a Volovec nevű csúcsok közé. Itt hirtelen kinyílt a táj, és elénk magasodtak az aznapra tervezett csúcsok.

Amilyen felszabadító volt felérni a gerincre, olyan gyomorszorító volt körbenézni – egészen hihetetlennek tűnt, hogy hamarosan végigmegyünk ezen a gigantikus „cápafogsoron”.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

51

Kitekintő Sok elmélkedésre szerencsére nem volt idő, mert rövid pihenő után célba vettük első csúcsunkat, a 2063 méter magas Volovecet. Ezen a szakaszon a gerinc még széles, lankás, az ösvény vastag fűszőnyegben lett kitaposva, össze is futottunk két reggeliző zergével, akik rutinos Insta-sztárként hagyták, hogy néhány méterről fotózzam őket. A csúcsra érve még egyszer végignéztünk az előttünk sorakozó, felhőbe magasodó kőcsipkéken és az alattunk fekvő Rohácsi-völgyön, majd rövid ereszkedés után jött a második csúcsunk, a Hegyes-Rohács (Ostrý Roháč), amely nevének megfelelően egy égbe meredő, töredezett szélű gránittüske, egyben a „vad gerinctúra” első erőpróbája.

Ekkor fogyott el a jól látható ösvény, és kezdtünk el kisebb-nagyobb sziklatömbökön mászni, majd utunk során először egy láncokkal biztosított szakaszhoz értünk. A 2088 méteres Hegyes-Rohács tényleg olyan hegyes, hogy nem is volt valódi csúcsélményünk: amilyen hirtelen értünk fel a tetejére, már ereszkedtünk is le róla, szemezve a következő hegyünkkel, amely valamivel barátságosabbnak, de magasabbnak is tűnt. Mindeközben persze repültek az órák, égtek a kalóriák, de a táj szépsége és a terep okozta kihívás teljesen magába szippantott minket. Érdekes, hogy amilyen nagy élet volt lent a völgyekben, olyan kevés túrázóval találkoztunk fent a gerincen. A teljes nap során pár tucat emberrel futottunk össze, ami nem feltétlenül baj, mert a neten fellelhető videók alapján sorok is kialakulhatnak a láncos, technikásabb szakaszoknál. A következő pihenőnket már a 2125 méteres Placslivo (Plačlive) tetején tartottuk, és nem voltunk boldogok a közelben gyülekező felhők látványától, ahogy mondani szokás, kicsi öröm, ha itt kap el minket az eső.

Innen ismét valamivel barátságosabb oldalát mutatta a gerincen vezető, jelzett turistaút, és a széles ösvénynek hála volt idő gyönyörködni

52

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

a kilátásban és az alattunk elő-előbukkanó, aprócska pocsolyáknak tűnő tengerszemekben.

Mire elértük az 1965 méter magas Szomorúnyerget (Smutné sedlo), szitálni kezdett az eső, ezért előkerültek hátizsákjainkból az esőruhák.

Szerencsére azonban gyorsan elállt, így utunk legtechnikásabb részét már nem nehezítette tovább. A gerincút innentől már sok helyen keskeny, mindkét oldalon kitett kőcsipkén vezet, és gyakran láncok, kapaszkodók segítik a továbbjutást.

Szerencsénk volt, csak egyszer kezdett el szitálni az eső

Akinek tériszonya van, az ne ezt a túraútvonalat válassza, aki viszont szeret néha kimozdulni a komfortzónájából akár egy via ferratával, akár egy kis sziklamászással, az garantáltan élvezni fogja ezt a láncokkal biztosított „kőhullámvasutazást”. A célt egyre közelebbről látva lendületből toltuk le a következő két, egymáshoz nagyon közel fekvő és a legnehezebb terepnek számító csúcsunkat (Tri kopy, Hrubá kopa), majd ráfordultunk az utolsó, egyben legmagasabb hegyünkre, a 2178 méteres Baníkovra,

Szlovákia egyik legjobb túraterepe A Magas-Tátra árnyékában megbújó Liptói-havasok domborzati alapon különíthető el magasabb és híresebb keleti szomszédjától. Bár a túra által bejárt központi szakaszon látványos a hegység glaciális formakincse (keskeny, hátravágódott gerincek, éles csúcsok, a teknővölgyekben a jég visszahúzódása után megmaradt tengerszemek), a Liptói-havasok alacsonyabb tetőszintje miatt összességében nem éri el a Magas-Tátra vadságát. A főgerinc központi részén túl a Liptói-havasok inkább az Alacsony-Tátra 1800 méternél magasabb gerincszakaszainak formavilágához hasonlít: lekerekítettebb formákat, menedékes gerinceket találunk a hegység keleti és nyugati szélén egyaránt, kőfolyásokkal, törpefenyvesekkel.

A Liptói-havasok impozáns hátteret ad a talán legismertebb szlovák tájegységnek, a Liptói-medencének, közepén a Liptói-víztározóval. A legnyugatibb tátrai hegységet a Liliove-hágó választja el a Magas-Tátrától, nyugati irányban pedig a Kócs-hegység (Chočské vrchy) követi a hegyek sorában. Északról a Nowy Targmedence határolja. A hegységhez tartoznak a lengyelországi oldal legnyugatibb, jelentős mészkővidéknek otthont adó hegyei is.

A Liptói-havasok teljes főgerincének bejárása több szempontból is körülményes: egyrészt kevés szállást találunk a gerinc közelében, másrészt a főgerinc keleti részén nem is vezet turistaút. Mivel nemzeti parkban járunk, kötelesek vagyunk menedékházakban aludni, amelyeket viszont csak jelentős szintvesztéssel érünk el a főgerincről. (Szigeti Ferenc Albert)

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

53

Kitekintő

Akinek tériszonya van, az ne ezt a túraútvonalat válassza

54

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

amely szintén nem adta magát könnyen a meredek, sok helyen kitett oldalával. A csúcsra érve pont olyan hihetetlen élmény volt viszszanézni, mint amikor a nap elején felértünk a gerincre, csak most az a jóleső hüledezés volt bennünk, hogy ne már, ezeken tényleg végigmentünk?! A csúcson egy kövekből kirakott bivak jelezte, hogy egyesek nem félnek itt aludni, ami egyébként illegális, de mivel így a „legkényelmesebb” letudni az egész gerinctúrát, nem ördögtől való gondolat.

A gerinctől északra eső Rohácsi-völgyet glaciális formakincs, köztük számos tengerszem uralja – Fotó: Adobe Stock

A Rohácsi-völgy gránitkatlanja és a lengyel oldal mészköve A Baníkovról leereszkedve már nem volt más dolgunk, mint elbúcsúzni a gerincúttól, majd letérni arra a völgybe vezető szerpentinre, amelyet aznapi utunk során már jó párszor láthattunk a távolból. A túrát egyébként még bőven folytathattuk volna a gerincen, de mivel vissza kellett jutni a szállásunkig, plusz elfogyott a vizünk, inkább az ereszkedés mellett döntöttünk.

A gerinctúra izgalmai után már-már monoton volt a lefelé tartó utunk a gigantikus kőfolyamokon, amelyek természetes lépcsőkként vezettek a völgy irányába. A térdgyilkos lefelé lépkedésért némileg kárpótolt minket az egyre sűrűbb és színesebb nyári vegetáció: gyönyörű páfrányok és virágmezők között kanyargott az utunk, bár én ekkor már csak arra tudtam gondolni, hogy ha látok egy pocsolyát, kiiszom ebihalastul.

Erre végül nem került sor, mert nem találtunk pocsolyát, így végül szó szerint porzó szájjal értünk Zverovkába, ahol az autónkat is hagytuk utunk elején. Szerencsére a parkoló mellett egy kristálytiszta és jéghideg vizű forrás csörgedezik, így degeszre tudtuk inni magunkat.

Aki eddig eljutott a cikk olvasásában, az most egy kicsit meglepődhet, hogy miért ide jöttünk vissza, miközben a lengyel oldalon volt a szállásunk, ahová még vissza is kellett jutnunk,

Törmeléklejtőkön át vezet az út a völgybe

Amilyen jó a felhők felett, olyan jó visszatérni a zöldbe

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

55

Kitekintő ÁBRÁZOLT TERÜLET

0

2 km

SZLOVÁKIA

de csak így tudtuk a szállást megoldani. Ennél sokkal egyszerűbben is le lehet tudni a gerinctúrát, amiről a térkép alatti keretesben írok, két alternatívát is javasolva.

Térkép: Bába Imre

Ami minket illetett, beültünk az autóba, és elindultunk Lengyelország felé a jó öreg Chochołowska turistaházhoz, amelyet persze nem lehet autóval megközelíteni, így a parkolótól még egy bő 7 kilométeres sétával zártuk a napot. Szerencsére a büfé és az étterem is nyitva volt, így néhány jéghideg sör társaságában fogyasztottuk el a vacsoránkat, s a túrának hála alvászavarokkal sem küszködtünk.

A szerzõ túrája Javasolt rövid túra Javasolt hosszú túra Egyéb turistaút

Az élménybeszámolót elolvasva hamar kiderülhet, hogy aki kimondottan a Liptói-havasok gerinctúráját szeretné bejárni, az ezt jóval egyszerűbben is megteheti, mint ahogyan mi csináltuk.

A fenti térképen a lila vonal jelöli az általunk megtett túrát, ahogy felkerekedtünk a lengyel oldalon, és a Chochołowska turistaháztól felmásztunk a gerincre, amely ott egyben a lengyel–szlovák határ is.

Innen mentünk végig a piros jelzésen a csúcsokon (immár szlovák oldalon), majd a Baníkovot elhagyva leereszkedtünk a völgybe, ahonnan elsétáltunk Zverovkába, ahol az autónkat is hagytuk.

Nem véletlenül van azonban feltüntetve a térkép közepén egy Ťatliakova nevű turistaház (tatliacka.sk), ugyanis talán ez a legjobb választás a gerinctúrához: innen egy nem túl hosszú, cserébe igen meredek mászással már a gerincen lehetünk, és egy rövidebb (sötétzölddel jelölve), valamint egy hosszabb körtúrát is tehetünk, ráadásul nem kell bajlódni a túra utáni logisztikával sem.

56

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A gerinctúrához a Ťatliakova ház a legjobb választás, vagy a déli oldalon lévő Zsári menedékház Fotó: Ťatliakova chata

Másnap összepakolva amolyan levezetős napot tartottunk, és a látványos mészkőszirtek között átkapaszkodtunk a másik híres menedékházba, az Ornakba. A környék egy teljesen más arcát mutatta: a felkeresett turistaház környezete szintén felkapott hely, ráadásul egy terepfutó versenyt is tartottak, így nagy volt a tumultus az ösvényeken, egymást érték a lovas kocsiban ülő párok, a babakocsit toló családok és a botos „profi” túrázók. Igazi vurstlihangulatban értünk a hegylábi parkolóba, ahol az volt az érzésünk, hogy fél Lengyelország itt nyaral.

De néhány órával később, már otthon ülve, a fotókat nézegetve azt terveztük, hogy mikor megyünk vissza folytatni a gerinctúrát. 쐍

LÁBAID NYOMA AZ ÚT, S NEM MÁS Ez az út mutatja meg, hog y mi hajt minket, s hog y kik is vag yunk. Már 100 éve járjuk utunkat. Sok minden történt ebben a 100 ÅXDGP ¥TVÅMGKPMDĩN JCI [QO½P[ NGVV GNMÒVGNG\GVVUÅI ØPMDĩN U\GPXGFÅN[ +\ICVQVVCP X½TLWM OGTTG XG\GV WVWPM C MÒXGVMG\ĩ ÅXDGP WWW.HANWAG.COM

jelvényvadász

Őrvidék Turistája

Fotó: Farkas Péter

58

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Írta: Lánczi Péter Fotók: Csanádi Márton

Hazánk legnyugatibb szegletét – a festői erdőségekkel borított, dimbes-dombos Őrséget – természeti szépségén túl autentikus népi építészete is vonzó úti céllá teszi. Látnivalóinak felfedezéséhez és az őrségi hangulat megéléséhez van egy remek túratippünk.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

59

jelvényvadász út során számos vendéglátó- és pihenőhelyet érintünk, amelyek nem csupán a gyaloglás komfortját növelik, de hangulatos színfoltjai is a túrának. Rögtön az elején, Zalalövő határában bújik meg az egyik ilyen hely: a fürdőzésre is alkalmas Borostyán-tó megkapó környezete számos módon nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra. Érintjük a 13. században épült templomáról nevezetes Hegyhátszentjakabot, amelynek északi határában találjuk a Vadása-tavat, ahol szintén fürödhetünk. z Őrvidék Turistája nevet viselő jelvényszerző túra három hoszszabb-rövidebb túrával és hét, tetszőleges irányból felkereshető látnivalóval szedi csokorba a környék nevezetességeit, amelyek megismerése felejthetetlen gyaloglást ígér mindazok számára, akik a természet meghitt csendjét és az eldugott falvak klasszikus idilljét keresik. Itt ugyanis a meseszép Őrségi Nemzeti Park védelme alatt álló tájegység jellegzetes falvai máig őrzik az ősi, úgynevezett szeres településformát, amelynek dombtetőn álló, néhány házas kis közösségei nem csupán az Őrség, de a vele tájképileg rokonságban álló Vendvidék ismertetőjegyei is.

A Hegyek Vándorai Turista Egyesület által meghirdetett túra e két tájegység múltat idéző harmóniáját, enyészettől megmentett, csodás épületeit, de ugyanakkor eltűnőben lévő világát kívánja megmutatni. Lássuk hát, miképpen kalauzol el minket erre a páratlan vidékre a túra igazolófüzete!

A

Az „Őrvidéki Piros” Első túránkat a római kori romokkal, tájházzal és díszes templomokkal egyaránt büszkélkedő Zalalövőről indítjuk, amely város a környék központjának számító Őriszentpétertől alig pár kilométerre keletre található. Innen egy közel 70 kilométeres vándorutat teszünk meg – tetszőleges szakaszolással – a piros turistautat követve egészen az osztrák határnál fekvő Szentgotthárdig. Az akár két nap alatt is bejárható

60

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Zalalövőn 1250 óta áll a Mindenszentektemplom

Indulás előtt szerezzük be az Őrség legújabb turistatérképét!

Irány tovább Szaknyérra! Az Őrség egyik legkisebb, kevesebb mint 60 lelket számláló falujában még láthatunk néhány szép, tornácos épületet, kódisállásos házat (e háztípus a fedett bejáróban éjszakázó vándorokról kapta a nevét). Következő településünk Kisrákos, ahol már megmutatkozik az Őrségre oly jellemző szeres településszerkezet, de itt egy egyedi, több mint 100 darabból álló öntöttvaskályha-kiállítást is megcsodálhatunk a falu művelődési házában.

Kisrákost Fodorszernél hagyjuk el, majd egy hosszú egyenessel Ispánkot vesszük célba, amelyet az őrségiek a „világ közepének” tartanak.

A község ezt a tréfás titulust feltehetően egykoron nehéz megközelíthetősége miatt kapta,

illetve mert a templomtoronynak nincsen árnyéka (ugyanis nincs temploma a falunak). Itt találjuk a Béke liget kellemes parkját, amelyet egy székely stílusban faragott kapun belépve nézhetünk meg. Nem messze a településtől a piros jelzés által is érintett Bárkás-tóhoz érünk,

A Vadása-tó két tóból áll, vizét tizenkét forrás táplálja Fotó: Farkas Péter

Klasszikus kódisállásos ház

szeres településszerkezet Az Őrségben a dombtetőkre épült, helyenként csak pár ház alkotta, egymástól elkülönült épületcsoportokat szereknek nevezik. Ezek a szerek nevükben őrzik az egykor itt élt családok nevét vagy foglalkozását, esetleg a helyre jellemző valamilyen sajátosságot. Lakói már a honfoglalás óta a határvidék védelmét szolgálták, erre utal az Őrség név is. A térség őrző-védő feladatait ellátó nemzetségeit 1286-ban IV. László király nemesi jogokkal jutalmazta, amelyek a végvárak megépüléséig illették meg őket. De nemcsak a védelem ellátása, a jó kilátás érdekében települtek a helyiek a dombok tetejére: az agyagos talajú, vizenyős, lápos völgyek is erre késztették őket, ezek a területek ugyanis gyakorlatilag alkalmatlanok állandó lakhelynek, főleg télvíz idején.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

61

jelvényvadász amelynek közelében hangulatos erdei pihenőhelyet alakítottak ki. Ligetes erdőben, kisebb szintemelkedésekkel érünk át Kondorfára. Túránk 24. kilométerénél a hagyományokat méltón őrző fogadó és szállás várja vendégeit, de a népi építészet szerte a faluban „tetten érhető”.

Farkasfa, harangláb Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Kétvölgy panorámatornya, a Bűricza-kilátó Kilátással a környékre

Kondorfát követően hamarosan átkelünk a Lugos-patakon, majd kisebb-nagyobb száraz medreken, mígnem a Nagy-árok után felhágunk az Őrség és a Vendvidék határán fekvő kis településre, Farkasfára. A haranglábáról nevezetes falutól egyre változatosabb környezetben haladunk tovább: nyíresek és fenyvesek váltogatják egymást. Orfalutól nyugatra érjük el a magyar– szlovén zöldhatárt. Közel 1 kilométeren keresztül kísérjük a fehér határköveket – közvetlenül elhaladva Szlovénia legészakibb pontja mellett is –, majd megérkezünk a Kétvölgy határában álló Bűricza-kilátóhoz. A hatalmasnak ható faszerkezetről az Őrség és a Vendvidék szelíden hullámzó vidékét csodálhatjuk meg, és még párás idő esetén is jól látszanak a közeli Alpok fenséges vonulatai. A tájképileg megkapó környezetben fekvő Kétvölgy 1950-ben Permise és Ritkaháza egyesítésével jött létre (mai nevét 1951-ben kapta), és a szomszédos Felsőszölnökkel együtt a Vendvidék szlovén nemzetiségű településeinek egyike.

Kitérő a Hármashatárhoz, avagy a 2. túra Túránk áthalad Felsőszölnökön, amely hazánk legnyugatibb települése. Itt egyszerre lehet látni szépen felújított portákat és az elnép-

Vendvidék A magyarországi szlovéneket hagyományosan vendeknek hívják. A Vendvidék az országhatárainkon átívelő történeti-néprajzi tájegységet jelöli. A mai Magyarországon található vend falvak lakosai részben szlovén származásúak, akik ápolják hagyományaikat.

62

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

telenedést jelző, romos házakat, amelyek jól példázzák a környék elszigeteltségét, ugyanakkor a benne rejlő lehetőségeket is. A takaros kis falu nyugati határából a piros háromszög jelzést követve, a Hampó-völgyben csörgedező Szölnöki-patak mentén érjük el az 1922 óta fennálló osztrák–szlovén–magyar hármashatárt. A második világháborút követően a terület megközelíthetetlen volt. A szögesdróttal kijelölt határt katonák őrizték, majd aztán itt történt meg 1989. május 27-én a vasfüggöny legelső határnyitása a hármas országhatárt jelölő emlékkőnél, ahol a három nemzet azóta is minden évben ünnepélyes találkozót tart. A Felsőszölnökről tett, csupán 4 kilomé-

A magyar– osztrák–szlovén hármashatárt jelölő emlékkő

teres kitérő az igazolófüzetben 2. túraként van feltüntetve, így a Hármashatár igazolópontját mindenképpen praktikus egybekötni a piros út bejárásával.

Fotó: Lánczi Péter

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

63

jelvényvadász

Felsőszölnökig 47 kilométert tettünk meg, és innen még közel 20 kilométer vár ránk a Szentgotthárdig vezető piroson. A falutól északnyugatra fekvő János-hegy gerincére kapaszkodunk fel, ahonnan sóderes-murvás gerincúton folytatjuk vándorlásunkat, amelyről hol jobbra, hol balra nyílik szemet gyönyör-

Őrségi túráink változatos erdővidéken vezetnek Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Jánoshegyi panoráma

ködtető kilátás a környező dombokra, valamint Ausztria és Szlovénia pompás hegyeire. Útközben jellegzetes népi feszületeket láthatunk, majd rövidesen Alsó-Jánoshegy legmagasabb pontján egy kis kilátó akad utunkba, amelynek inkább érdekes faszerkezete, semmint a panorámája szolgáltat látnivalót.

Elszórtan felbukkanó házcsoportokon áthaladva, majd a szentgotthárdi országutat keresztezve hosszú erdei kanyargásba kezdünk. Ösvényünk legközelebb a Szentgotthárd határában húzódó Zsidahegyen bukkan ki újból a zöld tájból. A pár házból álló, Szentgotthárdhoz tartozó településrésztől csupán 3 kilométer választ el minket a város központjától.

Szentgotthárd közel kilencezer lelket számláló városát sokan csak határátkelőhelyként tartják számon, alig vagy egyáltalán nem ismerve ennek a nagy múltú településnek az igazi arcát. Most, hogy túránk elvezetett a Rába és a Lapincs összefolyásánál található városhoz, közelebbről is megismerhetjük értékeit.

64

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nevét a 13. században emelt templomának védőszentjéről kapta. A Nagyboldogasszonytemplomot a Széll Kálmánról – a térség egykori országgyűlési képviselőjéről – elkeresztelt főtéren találjuk. A téren lévő kis sétány és a 18–19. században épült házak múltidéző hangulatot árasztanak. Itt nézhetjük meg a várost 1183-ban megalapító III. Béla szobrát, a városházát, illetve az egyedi, ma színházként üzemelő Magtártemplomot is.

A „zöld” túra Igazolófüzetünkben 3. túraként szerepel a Nagyrákos és Gödörháza között húzódó, mindössze 16 kilométer hosszú, zöld jelzésű útvonal. Az egy nap alatt kényelmesen bejárható utat az öt szerből (Nemesszer, Alsószer, Csárdaszer, Devecserszer, Belsőszer) álló

Szalafőn haranglábra emlékeztető kilátót is találunk

A szentgotthárdi Nagyboldogasszonytemplom

Nagyrákoson kezdjük, de ha szeretnénk, akár meg is fordíthatjuk a menetirányt. Nagyrákos hazánk leghosszabb, 1400 méter hosszú vasúti völgyhídjával büszkélkedhet, illetve a nagyrákosi pályaszakasz része egy 375 méter hosszú alagút is. Emellett a falu hagyományos tájházát és virágokkal szépen díszített régi lakóházait

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

65

jelvényvadász is megcsodálhatjuk, mielőtt átkelve a Zalán déli irányban elhagyjuk a barátságos települést, hogy aztán Kerkáskápolnára gyalogoljunk.

Egy-két régi porta és egy harangláb teremt díszletet az álmos kis falunak, amelyet mintegy hatvanan laknak. Még kevesebben élnek a közeli Kerka patak túloldalán fekvő Magyarföldön, amerre a zöld út folytatódik, de ennek a falucskának egyedi, modern fatemploma van, amelyet mindenképp érdemes megcsodálni.

Eddig kissé monoton terepen haladtunk az élővilágát tekintve egyébként gazdag vidéken, de a Bükkösd árnyas erdejében, valamint a Berki-hegy pincéi és présházai mentén változatosabb táj vár ránk. Zöld utunk utolsó méterei szántók mentén vezetnek be a Magyarszombatfához tartozó Gödörházára. A hajdanán fazekasságból élő falu az Őrség második legrégebbi, szoknyás,

SzalafőPityerszer skanzenjének felfedezésére érdemes rászánni az időt Fotó: Farkas Péter

fazsindelyes haranglábjával büszkélkedhet, amelyet 1790-ben ácsoltak. Magyarszombatfán találjuk az egyik tetszőleges útvonalon megközelíthető igazolópontunkat, a környék egyedi kerámiamunkáit bemutató fazekasházat, de Gödörházától mindössze 3 kilométerre, 0

AUSZTRIA

SZLOVÉNIA

Térkép: Bába Imre

66

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

M AGYA RO R S Z Á G

5 km

Velemér mellett is van egy begyűjtendő pont.

Ez utóbbi Magyarország egyik legjelentősebb középkori, román stílusú műemléke: a Szentháromság-templom, amelynek falait Aquila János freskói díszítik.

Kihagyhatatlan őrségi helyszínek Bár eddig túráink során is átélhettük ennek a lenyűgöző vidéknek a varázslatos hangulatát, akad még itt egynéhány látnivaló, amelyeket nem csupán az igazolófüzetünk előírásai miatt érdemes felkeresni. A tetszőleges irányból megközelíthető pontok között találjuk a Szalafőhöz tartozó Pityerszert, amely ma már falumúzeumként a legismertebb őrségi szer.

Az itt megcsodálható, szépen felújított és karbantartott, zsúpfedeles porták zöme a 19. században épült, a gazdaság épületek pedig a szer lakosainak mindennapjairól mesélnek.

Az Őrségben tett portyázás kihagyhatatlan állomása a környék központjának számító Őriszentpéter is. A kilenc szerből álló város számos történelmi látnivalóval és vendéglátóhellyel bír. Nekünk az igazolást a Templomszernél található Árpád-kori templomnál kell begyűjtenünk, de semmiképp se hagyjuk ki az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontját, a helytörténeti gyűjteményt vagy esetleg a különböző programoknak otthont adó Malom Látogatóközpontot.

Őriszentpéter templomát hajdanán sáncok és bástyák védték Fotó: Farkas Péter

A túráinkról már ismert Nagyrákos és Kisrákos között félúton fekszik Pankasz, ahol egy csodás harangláb jelenti az igazolópontot, ahogy a Magyarszombatfától északra található Szomorócon is, amely Kercaszomor része. Miután az őrségi vándorlásunk során a Vendvidék magyar területre eső értékeivel is ismerkedtünk, joggal szerepel füzetünkben kihagyhatatlan úti célként a magyar–szlovén határ túloldalán fekvő Kapornak (szlovénül Krplivnik) is, ahol az Őrségi Néprajzi Gyűjtemény meglátogatása nemcsak a jelvényhez szükséges igazolás begyűjtése miatt fontos, de újabb ismereteket is nyújt e különleges vidék megismeréséhez.

Kapornakot a közeli szomoróci vagy a felsőkotormányi határátkelőtől lehet a legegyszerűbben megközelíteni.

Felejthetetlen élmények Aki felfedezte az Őrséget, az sosem felejti erdeinek kellemesen fanyarkás gyantaillatát, tarka virágokkal teli rétjeit, gombavilágának terített asztalát, mesés gyümölcsöseit – amelyekből megannyi finomságot készítenek a helyiek –, a régmúlt idilljét megörökítő történelmi épületeit és falvait, illetve azt a mindent átható nyugalmat, amely az egész tájat belengi.

Ezt a pompás vidéket egyszer mindenkinek látnia kell. 쐍

Infók a jelvényszerzéshez A jelvény megszerzéséhez három túrán legalább 87 kilométert kell gyalogolnunk, illetve 7 meghatározott műemléket és helyi nevezetességet kell felkeresnünk tetszőleges útvonalon. Az Őrvidék Turistája jelvényszerző túra itinerként is szolgáló igazolófüzete ingyenesen letölthető a Hegyek Vándorai Turista Egyesület honlapjáról (hvte.hu) A túrák útvonalait csak gyalogosan lehet bejárni, a bejárást pedig pecséttel vagy fényképpel, illetve az adott helyszínhez kapcsolódó kérdés megválaszolásával kell igazolni. Rögzített GPS-nyomvonalat nem fogadnak el. A bejárás után az igazolólapot postai úton vagy ímélben kell elküldeni az egyesület címére, majd az elbírálást követően (500 Ft ellenében) kitűzővel díjazzák a sikeres teljesítést.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

67

Erdőmánia

Kincset érő egyensúly Az erdei javak haszna és használata

Elérkezett a betakarítás időszaka. Ilyenkor dúskálunk a természet ajándékaiban, és egy erdei kirándulás során is rengeteg kincset találunk gyümölcsök, magvak, Írta: Szauer Melinda és Lomniczi Gergely gombák, illetve gyógy- és fűszernövények formájában.

A régi Földanya vagy Mérleg hava elnevezés ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a föld adományait nem lehet mértéktelenül kizsákmányolni – bőség csak a természetes egyensúly fenntartásával érhető el.

Fotó: Gulyás Attila

68

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Az erdei bogyós gyümölcsök régóta fontos tápláléknak számítanak – Fotó: Adobe Stock

z ősközösségekben a vadon termő gyümölcsök és más élelmiszerek összegyűjtése jelentette a megélhetés alapját, hiszen egyegy vadászat eredményét sokkal kevésbé lehetett kiszámítani. De még nagyszüleink generációja számára is természetesnek számított, hogy a gyógyuláshoz, a főzéshez vagy éppen a szépítkezéshez a természet gazdag kincsestárát hívták segítségül – ismerték és bátran használták a szabadon hozzáférhető, természetes alapanyagokat.

A

Haszon és használat Az erdők a magyar települések életében mindig jelentős szerepet játszottak, és sokféleképpen szolgálták az ott élő embereket. Egy erdő értékét mindig az szabta meg, mi mindenre tudták használni, ez pedig korszaktól és helyszíntől függően változott.

A hagyományos tájhasználat eltérő módjai különböző hatást gyakoroltak az élőhelyekre, de a fás szárú növényzet és az állattartás kapcsolata évszázadokon át meghatározó volt. Gyakorlatilag minden alkalmas területen legeltettek, így az erdőkben is. A tölgyesek és a bükkösök hosszú időn át jelentős, olykor kizárólagos takarmánybázist jelentettek: a kukorica és a burgonya 19. századi széles körű elterjedése előtt a kanászok makkoltatással hizlalták a sertéseket.

Az erdőhasználat szabályozását megelőzően a természetes egyensúly fenntartásának szempontjai sok esetben háttérbe szorultak. A hajdani üveggyártás során például a huták fűtéséhez és a bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához rengeteg fára volt szükség, de ahogy kimerítettek egy területet, továbbálltak, és új helyre települtek.

Az erdei legeltetés évszázadai sok erdő arculatát napjainkig meghatározzák – Fotó: Adobe Stock

Már ebben a korban, azóta pedig újra meg újra bebizonyosodott: ember és természet akkor tud hosszú távon harmóniában együtt élni, az erdő javait akkor élvezhetjük tartósan, ha megismerjük és tiszteletben tartjuk a benne zajló folyamatokat.

Rousseau reneszánsza A 20. században a vasút megjelenésével a faanyag felértékelődött, hiszen nagyobb tételben és messzebbre lehetett szállítani. Ezzel párhuzamosan a fokozott városiasodás és városodás átalakította a fogyasztási igényeket és szokásokat is, így alig egy évszázad alatt nemcsak az erdei állattartás, hanem sok más „népi tevékenység” is veszített a jelentőségéből, és fokozatosan koptak ki az erdők hasznosításának egyéb módjai.

Manapság viszont mintha egyre inkább keresnénk a természetbe visszavezető utat. Az erdő javainak újrafelfedezése, megismerése egyre népszerűbb, sőt tudatos alternatívának számít. Egy tegnap még jelentéktelen

A medvehagyma gyűjtésénél is fontos a mértékletesség, a természet kímélése – Fotó: Gulyás Attila

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

69

Erdőmánia gazból pillanatok alatt új superfood válik a neten, a trendi termelői piacokon komoly licit alakulhat ki az utolsó üveg bodzás hecsedlilekvárra, és szinte furcsa, ha egy étterem ajánlatában legalább tavasszal nincs egy-két medvehagymás fogás.

A megnövekedett gazdasági és társadalmi igényeket viszont csak úgy lehet és szabad kielégíteni, ha közben ügyelünk a természeti erőforrások egyensúlyára – ehhez pedig szabályokra és kontrollra, valamint felelős és fenntartható erdőgazdálkodásra van szükség.

Felelős gyűjtögetés Az erdőterületeken található gombák, bogyók, csonthéjasok és gyógynövények gyűjtése erdei haszonvételnek minősül. Ezek gyűjtése alapvetően az erdőgazdálkodó jogosultsága, ugyanakkor egyéni szükségletre – ami

Állami erdőben naponta 2 kg vadgyümölcsöt gyűjthetünk Fotó: Adobe Stock

személyenként és naponta legfeljebb két kilogrammot jelent – a 100%-ban állami tulajdonban álló erdőkben bárki szabadon gyűjtögetethet. Az ennél nagyobb mennyiség viszont már kereskedelmi célú gyűjtésnek számít, amely tevékenység csak engedély birtokában végezhető.

A legfontosabb, hogy harmóniában legyünk a természettel – Fotó: Adobe Stock

70

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Méhészek és erdészek

A méhészeti tevékenység erdei haszonvételnek minősül Fotó: Adobe Stock

Nagyon fontos, hogy az erdei gyűjtögetés nem veszélyeztetheti vagy károsíthatja az erdő biológiai sokféleségét, a talajt, a vizeket és a természetes folyamatokat.

Az erdész szakemberek felelőssége így nem csupán az engedélyek kiállításából, illetve kíméleti területek kijelöléséből áll, hanem a mértékletesség, a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott ökológiai folyamatok érdekében rendkívül összetett természetvédelmi feladatokat is ellátnak. Védett természeti területen a természetvédelmi törvény értelmében mindennemű gyűjtés engedélyköteles, és azt se feledjük, hogy fokozottan védett természeti területre kizárólag a jelzett turistautakon vagy tanösvényeken léphetünk be.

Méhek az élen A méhészek és erdészek kapcsolata jól szemlélteti az egyes szereplők és tényezők bonyolult kölcsönhatását, egymástól való függését. A beporzók szerepéről és számuk csökkenéséről az utóbbi időben egyre többet hallunk, nem véletlenül. Az egészséges erdei ökoszisztéma feltétele és része a méhek jelenléte és értékes munkája, ugyanakkor a mezőgazdaság számára is nélkülözhetetlen a beporzás. A mézelőméhek nélkül tehát nem csak a karácsonyi sütik megszokott íze miatt aggódhatunk – a klímaváltozás vagy más civilizációs ártalmak nyomán fellépő ökológiai egyensúlyhiány már közvetlenül fenyegeti az egész agrárágazatot és az élelmiszeripart.

Habár az intenzíven terjedő akác megítélése erdőgazdasági szempontból vitatott, a méhészetben betöltött szerepe mégis megkérdőjelezhetetlen. A hazánkban termelt méz fele akácvirágból származik, sok méhész az egész országon átvándorol, hogy végigkísérje a tájegységenként eltérő időpontban jelentkező akácvirágzást.

Az állami tulajdonú erdőkben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, ám a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét minden esetben előzetesen egyeztetni kell az erdőgazdálkodóval.

Nagyon sok erdész foglalkozik méhészettel is, ami e tevékenységek küldetését tekintve nem meglepő: mindkettő az erdő megújulóképességét segíti, illetve hozzájárul a biológiai sokféleség fenntartásához.

A Vértes környékén nagy hagyományokra tekint vissza a méhészet. A környező települések szinte mindegyikében él egy vagy több méhész.

A Vérteserdő Zrt. is igyekszik kihasználni a Vértes és a Gerecse természeti adottságait, ezért egy kétszáz családos méhészetet és mézfeldolgozó üzemet is működtet. Tapasztalatuk szerint a klasszikus és közkedvelt akác- és hársméz mellett egyre nő a kereslet a szagos müge vagy a menta zamatával illatozó erdei mézek iránt, ezért az erdőgazdaság közel 20 hektár vegyes méhlegelővel is színesíti az erdei palettát. A környezeti nevelési programjaikban szintén fontos téma a méhészeti hagyományok ápolása, és rendszeres bemutatókkal igyekeznek minél szélesebb körben népszerűsíteni az ágazatot.

Ha kirándulóként telepített kaptárokra bukkan az ember az erdőben, akkor azokat tisztes távolságban ki kell kerülni. A kaptárok kijárónyílása előtt semmi esetre sem szabad tartózkodni. Ha faágon vagy bokron lógó méhrajt találunk, akkor olyan méhésszel kell felvenni a kapcsolatot, aki a megrajzott méhcsaládot be tudja fogni – a helyi önkormányzatok vagy erdészetek rendszerint tudnak ilyen szakembert ajánlani.

Fotó: Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

71

Erdőmánia Ugyanakkor egyértelműen kijelenthető, hogy a a természetközeli, elegyes erdők kínálják a legjobb feltételeket a beporzóknak, hiszen az eltérő időpontban virágzó fák hosszabb időn keresztül biztosítanak méhlegelőt a szorgoskodó rovaroknak.

Színpompás pajzsok Éppen ezért, ahol csak lehetőség van erre, törekedni kell a sokszínű és többfunkciós élőhelyek kialakítására.

Egyik legjobb példája ennek az erdőrészletek utakkal vagy más nyílt területekkel határos részein lépcsőzetesen kialakított erdőszegélyek szerepe. Ezek a 10–15 méter széles sávok sokféle cserje- és fafajból állnak, ezért már tájesztétikai szempontból is sokat jelentenek. De mivel a növények változatosan és szinte egész évben virágoznak, a rovarok számára igazi Kánaánt kínálnak. Az erdőszegélyek emellett sok madárnak és kisemlősnek nyújtanak táplálkozó-, szaporodó- és búvóhelyet, ráadásul az erdő mikroklímájának fenntartását is segítik, és sok negatív hatástól védik az erdőt.

A bogyós gyümölcsök – mint a szeder, a kökény vagy a csipkebogyó – a természetjárók és az egészséges erdei csemegéket gyűjtögetők számára sem közömbösek. Ősszel rengeteg immunerősítő „csodaszert” találhatunk ezekben az erdőszegélyeken.

Föld felett és alatt „Gyűjtögetni nem nevetséges és ódivatú rögeszme.

Mindenekelőtt: életbölcsesség. Semmi áron se mondjatok le arról, hogy mindig legyen időtök gyümölcsöt,

A gazdag élővilágú erdőszegélyek az erdő szempontjából fontos védelmi feladatot is ellátnak – Fotó: Adobe Stock

gyógynövényt, virágot szedni, gyűjteni! Hajoljatok le a földig, és emelkedjetek az égbe utánuk!” – vallja Maurice Mességué, a modern fitoterápia egyik atyja. A gyűjtögetéshez és feldolgozáshoz szükséges praktikákat nagyanyáink mellett vagy helyett ma már számtalan forrásból elsajátíthatjuk. Persze eleinte a legjobb tapasztalt segítővel járni az erdőt, gombák esetében pedig fogyasztás előtt mindenképp vizsgáltassuk be a termőtesteket hivatásos gombaszakellenőrrel.

Magyarországon több ezer gombafajt tartanak nyilván, ősszel egy-egy esősebb időszak után úton-útfélen találkozhatunk a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag termőtestekkel.

A gyógynövénygyűjtéshez hasonlóan gombászás közben is fokozottan figyelni kell a kíméletes gyűjtési módszerekre és az élőhelyek védelmére, hiszen a gombák is kulcsfontosságú szerepet töltenek be az erdei ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában.

Különösen igaz ez a föld alatti gombákra, amelyek az erdei fák gyökereivel élnek szimbiózisban.

Az erdő aranya Magyarország jelenleg az egyik legjelentősebb európai szarvasgombagyűjtő ország, ami kiváló bizonyítványt jelent az erdeinkben található fák és a talajminőség szempontjából is.

A gyűjtött gombát mindig vizsgáltassuk be! – Fotó: Adobe Stock

72

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„A Jászságot tekintjük a szarvasgombászat legfőbb vidékének, és kétségtelen, hogy a mesterség űzői legnagyobb számban és a legrégebb óta erről a vidékről kerülnek ki

„Magyarország eddigi legnagyobb nyári szarvasgombáját 2014-ben találta meg az egyik szarvasgombászunk.

Az 1280 grammos termőtest – amely tömegét tekintve alig maradt el az akkor jegyzett világrekordtól – jelenleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményét gazdagítja.”

2013 óta csak vizsgázott triflászok gyűjthetnek legálisan szarvasgombát Magyarországon – Fotó: Adobe Stock

– fogalmaz Fehér Sándor, a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. termelési és kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. – Erdőgazdasági keretek között a kétezres évek elején kezdtünk el komolyabban foglalkozni a föld alatti gombákkal, elsősorban a legnagyobb hazai termésmennyiséget produkáló nyári szarvasgombával.” Kezdetben a hobbigyűjtők tevékenységét felügyelték, mára a világ 27 országába szállítják friss és feldolgozott szarvasgombás termékeiket Kelet-Ázsiától Észak-Amerikáig.

A gombászok a jó lelőhelyeket még a legjobb barátaik előtt sem fedik fel, de ez nem tekinthető szimpla önzésnek, mivel ha egy termőhely ismertté válik, leginkább a szakszerűtlen gyűjtéstől kell azt megvédeni. „A védelem nem kifejezetten a termés, inkább a területek termőképességének védelmét jelenti. Ilyen szempontból elsősorban az erdő jó állapotának megőrzése a fő cél, például a talaj kiszáradásának megelőzése a megfelelő árnyalás biztosításával. Ugyanakkor nem véletlenül kapcsolódtunk be a megfelelő jogi szabályozás megteremtésének folyamatába, mivel csak így lehet reményünk arra, hogy e természeti erőforrás használata is fenntartható módon történjen, ahogyan az alaptevékenységünk, az erdőgazdálkodás is” – magyarázza a szakember. 쐍

Tudástár

Faültetési mozgalmak

Az etióp szavannától a budapesti lakótelepekig Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová Írta: Tóth Judit bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Aszalós Réka erdőökológussal, aki maga is önkéntes szakértőként segíti az egyik hazai faültetési mozgalmat.

Fotó: Hubai Orsi / 10 millió Fa Alapítvány

74

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Nem véletlen, hogy a faültetés néhány éve valódi mozgalommá vált világszerte.

Nyolcezer kilométernyi erdő

z, hogy mennyivel kellemesebb a hőmérséklet a városban egy árnyas fasor alatt, mint az árnyék nélküli, faltól falig betonba burkolt utcákon, azt nyilván már mindenki a saját bőrén érezte. De a fák nem csak az árnyékukkal segítenek, megkötik a port, védik a talajt, páradúsabbá teszik környezetüket, puszta látványukkal javítják a közérzetünket, illetve számos élőlénynek adnak otthont. A fotoszintézis miatt azonban sokkal nagyobb léptékben is érzékelhető a hatásuk. A szén-dioxid megkötésével és raktározásával ugyanis csökkentik a légkörben ennek az üvegházhatású gáznak a szintjét, ezáltal pedig mérsékelik a klímaváltozást.

A

Biciklizés és faültetés Ma már tudjuk, a klímaváltozás hatásai nem „lesznek” valamikor a távoli jövőben, hanem már itt „vannak” – és egyre nyilvánvalóbbak.

A maga módján egyre több ember szeretne tenni valamit azért, hogy segítse valahogy a klímaváltozás elleni küzdelmet. Egy átlagember leginkább a saját otthonát és életmódját tudja fenntarthatóbbá tenni, például azzal, hogy autó helyett kerékpárral jár, tudatosan vásárol, vagy légkondi helyett inkább fákat ültet a déli tájolású ablakok elé.

Fák ültetésével a városokban 2–8°C-kal is csökkenthető a hőmérséklet, valamint mérsékelhető a városihősziget-hatás Fotó: Adobe Stock

Afrikában több nagy faültetés is történt, illetve történik napjainkban is. 2019-ben például Etiópiában egy nap alatt 350 millió fát ültettek el Fotó: Great Green Wall

A civil kezdeményezések mellett egyes országokban óriási volumenű állami faültetések is történtek, például Etiópiában, ahol egy nap alatt 350 millió fát ültettek. Még ennél is nagyobb léptékű projekt a Nagy Zöld Fal kezdeményezés, amelynek célja, hogy Afrikában, a Szahara déli határán egy összefüggő zöld sávot hozzanak létre fák telepítésével, hogy megállítsák a Száhil öv elsivatagosodását, ezáltal jobbá tegyék sok-sok millió ember életét.

A 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projekt az eddigi legnagyobb léptékű, tudatosan tervezett tájátalakítás az emberiség történetében, amelybe mostanra már 21 afrikai ország kapcsolódott be. A gigaprojekt első évei azonban nem úgy alakultak, ahogy azt tervezték, Etiópián kívül a többi ország jóval kevesebb fát ültetett el, mint amennyit ígértek, ráadásul a csemeték jelentős része elpusztult. A program ugyanakkor nem állt le, csak némileg módosult, a terv most már az, hogy az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, összefüggő erdőség helyett egy 8000 kilométer hosszú és átlagosan 15 kilométer széles füves, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított sávot alakítanának ki a Szahara déli határában.

A faültetés persze számos más szempontból is előnyös, ráadásul bárki számára, aki szeretne valamit tenni a jövőnkért, hiszen ez egy valóban megvalósítható módja a cselekvésnek.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

75

Tudástár Faültetés szakértőkkel Ha nem is ilyen léptékben, de az utóbbi években nálunk is beindultak a faültetési mozgalmak. A legismertebb civil kezdeményezések, mint például a 10 millió Fa, a MyForest vagy a 60 ezer fa Békéscsabán keretei között sok-sok önkéntes részvételével már 100 ezernél is több fát ültettek el.

Fát ültetni mindenki tud, gondolnánk, de jól csinálni mindezt azért nem olyan egyszerű.

A facsemete önmagában nem elég a sikerhez, szakértelemre is szükség van Fotó: Adobe Stock

Hisz egyáltalán nem mindegy, hogy mit, mikor és hová ültetünk, nem beszélve arról, hogy az ültetéssel még nincs vége a dolognak, arra a fára még évekig figyelni és vigyázni kell.

Ezért is fontos, hogy a faültetési mozgalmakat szakértők is segítsék. Dr. Aszalós Réka az Ökológiai Kutatóintézet erdőökológusa, aki önkéntes szakértőként a 10 millió Fa közösség munkáját segíti. Kollégáival sok más mellett olyan szakmai háttéranyagokat készítettek, amelyek bárki számára ingyenesen elérhetők.

Rendszeresen mennek terepbejárásra, hogy az ültetések előtt előzetesen felmérjék az adott helyszíneket, és ennek alapján, illetve a hazánkra elkészült talajtérkép és potenciális vegetáció-térkép segítségével meghatározzák, hogy egy adott helyen mi lenne az az élőhely- és erdőtípus, amely odavaló, milyen fa- és cserjefajok lennének megfelelőek, mondjuk egy felhagyott szántó helyén. Kertészek bevonásával a belterületi ültetések fa- és cserjefajait határozzák meg, például egy belvárosi fasor telepítése vagy egy óvoda udvarának zöldítése során.

Őshonos fajok, természetszerű erdők

Egyáltalán nem mindegy, hogy mit, mikor és hová ültetünk – Fotó: Pongrátz Anita / 10 millió Fa Alapítvány

76

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

„A fásításnak több alapszabálya van – mondja Réka. – Az egyik például az, hogy amíg belterületen természetesen megengedettek a nem őshonos díszfa- és cserjefajok, addig külterületi fásításnál, erdősítésnél őshonos, a termőhelynek megfelelő fajokat ültetünk, lehetőleg

vegyesen. Egy természetes, természetszerű erdőnek, ahol többféle fafaj van, sokkal erősebb az »immunrendszere«, mint például egy nemesnyár-ültetvénynek, így jobban ellenállnak a viharoknak vagy a kártevők pusztításának, így kisebb az esélye annak, hogy instabillá válik a rendszer. A természetes erdők általában sokkal tovább képesek raktározni a szenet, mint egy ültetvény, amelyet 30-40 év múlva kivágnak, és ezzel a benne raktározott szén egy jó része újra a légkörbe kerül.”

Az egyes fák és erdőtípusok szénelnyelése között is van különbség. „Vannak gyorsan növő fajok, mint például a fehér nyár, amely biztos, hogy gyorsabban éri el azt a kort, amikor már nagyobb mennyiségű szén-dioxidot tud megkötni, mint egy lassú növekedésű faj, például

a tiszafa. Ez azonban nem azt jelenti, hogy lassú növekedésű fákat nem érdemes ültetni, hisz azok hosszú életük alatt tartósan tudják segíteni a klímavédelmet.”

Ugyanez a helyzet, ha egy trópusi esőerdőt és a tajgát hasonlítjuk össze ebből a szempontból. „A trópusi esőerdő például gyorsan fejlődik, gyorsan köti meg a szenet, míg egy északi fenyőerdő sokkal lassabban fejlődik, viszont egy ilyen erdő, ha hagyják, sokáig képes a már megkötött nagy mennyiségű szén raktározására.”

Belégzés, kilégzés A fák nemcsak megkötik a szén-dioxidot, de maguk is kilélegezik azt. „Egy idősebb erdő a nappal megkötött szén-dioxid felét kilélegezi éjszaka, és a lebontó folyamatokkal együtt

A fásításoknál most már a klímaváltozás várható hatásait is figyelembe kell venni Fotó: Jacob Ammentorp Lund / Adobe Stock

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

77

Tudástár közel annyi szenet köt meg, mint amennyit kibocsát. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a legújabb kutatások rámutatnak, hogy még a nagyon idős erdők is – amellett, hogy fontos szénraktárak – folyamatosan kötnek meg szenet, még ha kismértékben is.”

Egy új kutatás azonban megállapította, hogy az amazóniai esőerdő ma már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel. A Nature tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az Amazonas menti esőerdőkben évente mintegy 1,5 milliárd tonnányi szén-dioxid termelődik, miközben a növekvő erdő csupán 0,5 milliárd tonnányit nyel el. Ennek oka pedig az erdőirtásokban és a jelentős részben szándékosan okozott erdőtüzekben keresendő, amelyeknek célja, hogy újabb és újabb terüle-

78

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

tet nyerjenek a marhatenyésztés és a szójatermesztés számára.

Nem csupán az erdők, a gyepek is fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, épp ezért Rékáék mindig felhívják a figyelmet arra, hogy a természetes gyepeket nem szabad fásítani. „Vannak olyan gyeptípusok, mint a löszgyepek, az erdősztyepprétek vagy a mocsárrétek, amelyek a felét, háromnegyedét is meg tudják kötni annak a szén-dioxid-menynyiségnek, amennyit egy erdő képes. A tárolt szén nagy része (90%-a) a talajban található.

Ha feltörnek egy gyepet, majd beültetik fával, akkor azzal az addig megkötött szén jelentős része visszakerülhet a légkörbe, és a gyep élővilága, az általa nyújtott változatos élőhely megszűnik.”

Az erdőirtások és -égetések miatt Amazónia esőerdeje már több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel Fotó: Fernando Martinho / Adobe Stock

inkább átírja. Ha ősszel ültet az ember, akkor számít rá, hogy jön egy jó őszi csapadék, majd a csemeték kapnak egy kiadós tavaszi esőt, és a természet remekül megoldja ezt a részét a dolognak. Az előrejelzések szerint azonban a jövőben a csapadék eloszlása hektikusabb lesz, nagy nyári aszályokkal és extrém felhőszakadásokkal, ami megzavarja ezt a rendszert.

A klímaváltozás hatásait is be kell kalkulálni Számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni a faültetések tervezésekor a termőhelyi adottságokon túl. Természetesen alapvető, hogy a fásítás leendő helyszíne jogilag rendben legyen, de foglalkozni kell például a várható vadkárokkal is, mert hiába stimmel minden, ha közben a csemetéket rendszeresen lerágják a vadak. És most már a klímaváltozás várható hatásait is be kell kalkulálni. „Mivel egyre szárazabb a klíma, a fák is megsínylik ezt, az immunrendszerük gyengül, és így a kártevők is könnyen elpusztíthatják őket. Vannak fafajok, amelyek érzékenyebbek a felmelegedésre, mint például a lucfenyő – a tűlevelűek többségére igaz ez –, de már egykét helyen a bükkfa esetében is látszik, hogy a jövőben nem biztos, hogy a mostani élőhelyek alkalmasak lesznek a számára. Amikor tervezünk egy fásítást, akkor természetesen ezt is figyelembe vesszük. A nagyon ellenálló fajokból – mint például a mezei juhar, a tatár juhar, a molyhos tölgy, az ezüst hárs, a vadkörte, a vadalma, a fehér nyár és szürke nyár, a virágos kőris – élőhelytől függően mindig kerül az ültetendő fajok listájába.”

Az ültetéssel még nincs vége A fák túlélését az utógondozás alapvetően meghatározza. Van, ahol rábízzák ezt a természetre, de a klímaváltozás ezt a forgatókönyvet is egyre

Az ültetéseknél érdemes őshonos és ellenálló fafajokkal kalkulálni Fotó: Hubai Orsi / 10 millió Fa Alapítvány

Az erdészeti telepítéseknél eleve jóval több csemetét ültetnek, az idők során sok kis fa kiszelektálódik, gyérítik is az erdőt a legéletrevalóbbak javára, és mire az erdő több évtizedes lesz, az elültetett csemetéknek mintegy tizede marad meg. A belterületi ültetéseknél a cél a 100%-os túlélés, a városi környezet azonban sok kihívást tartogat a fiatal fák számára. „Saját példából kiindulva azt látom, hogy a 10 millió Fa közösség fáinak jó része megmarad (az akcióink nagy része még belterületi faültetés), és a pusztulás is elsősorban vandalizmus és az extrém szárazság miatt következik be. Még nincs statisztikánk a túlélésről, a monitoringrendszert idén szeretnénk elindítani, de becslésünk szerint az elültetett fák legalább 85%-a megmaradt.”

Mennyi az annyi?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország területének 21%-a erdő, ennek fele ültetett, többségében akác-, nemesnyár- vagy fekete-, illetve erdeifenyő-állomány. A szakemberek szerint az erdőterületek aránya a mostani számról reálisan 25%-ra tornázható fel a jövőben.

Arra a kérdésre, hogy az ember megjelenése előtt mennyi erdő lehetett a Kárpát-medencében, biztos választ senki nem tud adni, de a feltételezések szerint az erdősültség aránya 80-90 % lehetett.

Kontinensünk leginkább erdősült országai Skandináviában találhatók. Finnország (74%) jár az élen, Közép-Európában Szlovénia (62%) és Ausztria (47%) az erdőkben leggazdagabb, míg Magyarország (21%) bír a térségben a legkevesebb erdővel. Európában legkisebb erdőterülettel két szigetország rendelkezik, Málta (1%) és Izland, ahol az 1%-ot sem éri el az erdők aránya.

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

79

Tudástár a fák 90%-a elpusztult. Szintén a szakszerűség hiánya, illetve az egyetlen nyárfafajjal történő tömeges ültetés a két fő oka a több évtizedes kínai faültetési kampány sikertelenségének.

Vannak inspiráló sikertörténetek is

Az elültetett fák sorsa, főleg a településeken, nagyban múlik az adott közösségen, a környéken lakó önkénteseken, az önkormányzatokon. „Nagyon fontos a helyiek bevonása a faültetési mozgalmakba, mert ha van egy elköteleződés, akkor az a fák túlélését jelentősen növeli. A városi fák például nagyon nagy stressznek vannak kitéve, itt elengedhetetlen az utógondozás, főleg az, hogy néhány évig – legalább a nagy melegben – öntözzük őket.”

A faültetések sikere nagyban múlik az ültetés szakszerűségén. Nem egy sikertelen nemzetközi példa is bizonyítja ezt. Például Törökországban is volt olyan akció, amelynek során egy nap alatt több millió fát ültettek el, de mivel rosszkor, szakértők nélkül tették mindezt, és a csapadék mennyisége sem volt megfelelő,

A faültetés mára világszerte mozgalommá vált, a jól sikerült projektek mellett azonban nagy kudarcok is vannak Fotó: Hubai Orsi / 10 millió Fa Alapítvány

Az ültetéssel nincs vége a munkának, a facsemetékre még évekig figyelni és vigyázni kell Fotó: 10 millió Fa Alapítvány

Egy brazil fotós és felesége Brazília atlantióceáni partvidékén több mint 700 hektáron telepítették vissza az erdőt. Az eltelt több mint 20 évben közel 3 millió fát, 290 fafajt ültettek el. A telepített erdőbe azóta egyre több állat is visszatért már, 30 emlős-, 168 madár- és 15 hüllőfajt figyeltek meg a területen.

Hasonlóan sikeres erdőtelepítést az országhatáron belül is találunk, például a Békéscsaba melletti Pósteleki Természeti Emlékparkot, ahol a Körös Klub Természet-, Környezetvédő Természetbarát Egyesület 1993-ban kezdett fásításba. A 10 hektár kiterjedésű földterület teljes egészében szántó volt, ma pedig egy gyönyörű erdőt találunk itt. Az erdő alapállományát adó tölgyeshez a makkokat a Békés megyei kastélyparkokból, erdőkből, fasorokból gyűjtötték, de helyet kaptak itt a megye védett vadkörtefáinak utolsó utódai is. A létrehozott vizes élőhely körül a környék nevezetes, idős nyár- és fűzfáinak génállományát őrző csemetéket telepítettek.

A szomszédos erdőből később lágyszárúak is áttelepültek a mesterségesen létrehozott erdőbe, és számos állatfaj is megfelelő élőhelyet talált itt magának. A Pósteleki Természeti Emlékpark génrezervátum és oktatóközpont is egyben, ahol az érdeklődők egy tanösvényen járhatják be az emberkéz által létrehozott, de nagyon is természetszerű erdőt.

A faültetésekkel, erdőtelepítésekkel segíthetjük a klímaváltozás elleni harcot, de önmagában ez sajnos kevés. Most már elkerülhetetlen, hogy mindenki – a legnagyobb szennyezőknek számító vállalatoktól kezdve az átlagemberekig – valóban változtasson, és megtegye a legtöbbet, ami ebben a küzdelemben tőle elvárható. 쐍

80

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

MIMER For a reason v" T[BCBEUÏSJ Gʩ[ÏT TPSÈO PMZBO Ó[ÏMNÏOZCFO MFIFU SÏT[àOL BNFMZ UFMKFTFO FHZFEàMÈMMØ w Schnitzer Miklós Cushcrafter, Magyarország #myreason

www.primus.eu

Meteo

Lidércek, törpék, tündérkék és trollok Mesebeli fényjáték a zivatarfelhők felett A zivatarok bolygónk időjárásának figyelemre méltó, égi játékai a maguk látványos villámlásaival és égzengéseivel. Tudományosan megkülönböztethetünk felhőn belüli és azok közötti Írta: Gaál Nikolett (80% gyakoriságú), illetve felhő-föld villámokat (20% gyakoriságú). Pár évtizede azonban egy újabb, a légköri elektromos aktivitáshoz tartozó fényjelenséget sikerült lencsevégre kapniuk a kutatóknak. z első hiteles megfigyelést az USA-béli Minnesotai Egyetem kutatócsoportja tette 1989. július 6-án, amikor is egy emelt érzékenységű kamera tesztelése közben a várt éjszakai sarki fény (aurora borealis) helyett véletlenül egy felső légköri kisülést örökítettek meg egy távoli zivatarfelhő felett, s a szokatlan jelenség később a vörös lidérc (red sprite) nevet kapta.

A

Vörös lidércek Nebraska fölött – Fotó: Jason Ahrns

82

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

A sprite-ok szárnyas tündérek az angolszász mitológiában. A fényjelenség neve azért is ötletes, mert tünékeny természetükből kifolyólag meglehetősen nehéz észlelni őket. A légkörkutatók érdeklődését felkeltették a zivatarfelhők felett látottak, ahol később jó néhány más fényjelenségre is sikerült rálelniük. Ezek zömmel a zivatarfelhők és az ionoszféra alsó határrétege között létrejövő elektromos kisülések okozta kísérőjelenségek, amelyeket felső légköri elektrooptikai emisszióknak (elterjedt

hazai formájában: FEOEM) nevezünk. A kutatók arra törekedtek, hogy olyan misztikus, a jelenségek tulajdonságaira utaló lények nevét használják, amelyek a légköri elektromossághoz tartozó angol mozaikszók is egyben. Így születtek meg a lidércek mellett a törpék, a tündérkék és a trollok a meteorológiai felső légkörben.

Óriásnyaláb Hawaii fölött Fotó: Gemini Observatory / AURA

Ez a misztikus felső légköri kisülés 60–80 kilométeres magasságban jön létre, s először többnyire lefelé, majd bizonyos esetekben felfelé is terjedhet. Rendkívüli esetekben nyúlványai leérhetnek egészen a felhőtetőig, míg a teteje akár a 85–90 kilométeres magasságig is feltörhet. A vörös lidércek önmagukban is megjelenhetnek, de leginkább csoportokba rendeződve

Vörös lidércek A földfelszínről a legtöbbször észlelt FEOEM a vörös lidérc, amely a zivatarfelhők felett, azok életciklusának végfázisában keletkezik. Kialakulását intenzív pozitív felhő-föld villámtevékenység előzi meg, amely során a felhőben jelen lévő pozitív töltések a villámlás által a földfelszínre kerülnek. Ezt követően a felhő tetején felgyülemlő negatív töltések és az ionoszféra alsó határrétege közötti elektromos térben a gerjesztett részecskék energiájukat fényjelenség kibocsátása közben adják le.

Magyar kutatók Sopronból fotóztak először vörös lidérceket 2007. agusztus 10-én. A felvételt utólag színezték Fotó: Bór József / Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

83

Meteo lehet őket megfigyelni. Jelentős méretekkel rendelkeznek, hiszen az oszlop alakú lidércek szélessége néhány száz métertől akár 1,5 kilométerig is terjedhet, míg magasságuk a 15–20 kilométert is elérheti.

A képződmény uralkodó színe a vörös, habár alsó indái a kékes színtartományba is átnyúlhatnak. Alakja rendkívüli változatosságot mutat, megjelenhet akár oszlop, fa, répa, medúza, madár vagy angyal formájában is. Élettartama mindössze 16–120 ezredmásodperc. Egy viharban többnyire néhány tucat lidérc jön létre, ám olyan viharokat is ismerünk, amelyekben 4–5 óra leforgása alatt 400–750 lidérc is előfordult.

Gyűrűlidércek A gyűrűlidérceket (ELVES: Emissions of Light and Very Low Frequency Perturbations from Electromagnetic Pulse Sources, magyarul „elektromágneses impulzusforrások működésének következményeként kisugárzott fény és nagyon alacsony frekvenciás zavarok”) Francia Guyana felett észlelték először egy űrsiklóról 1990 októberében, azonban a földről történő

Az ESA megfigyelései alapján készített animáció képkockája Forrás: ESA / DTU Space Mount Visual / Daniel Schmelling

hiteles megfigyelésükre 1995-ig még várni kellett. Ezt a fajta FEOEM-et pozitív és negatív felhő-föld villám is kiválthatja. Keletkezésekor egy erőteljesebb felhő-föld villámkisülés következtében létrejövő elektromágneses lökéshullám indul meg az ionoszféra felé, amely a képződmény gyűrűszerű alakját adja.

A jelenség vörös színű felfénylését a lökésfront energiája által gerjesztett nitrogén alapállapotába való visszarendeződése okozza. A gyűrűlidércek önállóan is fellelhetők, de sok esetben vörös lidércekhez is kapcsolódnak. Mivel élettartamuk kb. 1 ezredmásodperc, szabad szemmel nem láthatók, megfigyelésük csak speciális kamerákkal lehetséges. A műholdas észlelések alapján ez a legsűrűbben felvillanó FEOEM-típus. Globális előfordulási gyakoriságuk akár 35–70 esemény/perc is lehet (a vörös lidérceké csak 0,5–1 esemény/perc).

A gyűrű alakú kisülések átmérője az 500-600 kilométert is meghaladhatja.

Törpék, tündérkék, trollok Vörös lidérc a Monte Campo dei Fiori fölött, Olaszország északi részén Fotó: Stéphane Vetter

84

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

Tudomásunk van olyan felső légköri elektromos aktivitáshoz társuló fényjelenségekről is, amelyeket mindeddig csupán néhány, igen ritka esetben tudtak csak szemügyre venni.

Az úgynevezett törpéket (gnomes) az amerikai síkságok felett észlelték először 2000-ben: ekkor egyszerre 17 eseményt is sikerült

regisztrálni egy zivatarfelhőhöz közeli repülőről. Ezek olyan, a felhő tetejéről kiinduló, felettébb fényes (főként fehéres színű) kilövellések, amelyek közvetlenül a zivatarfelhő konvektív magja felett helyezkednek el. A jelenség mintegy 200 méter széles és 1 kilométer magas. Az észlelt példányok élettartama 30 és 130 milliszekundum között ingadozott, miközben a terjedési sebességük a 10 km/s értéket is elérhette.

Ugyanebben a zivatarfelhőben figyeltek meg először tündérkéket (pixies) is, rögtön 83-at.

Ezek 100 méter széles, fénylő pontok, amelyek a zivatarfelhő tetején csoportban jelennek meg. A nevük onnan származik, hogy a felvételeken csak 1-1 különálló pixel felfénylését idézték elő, hiszen élettartamuk 16 ezredmásodpercnél is rövidebb.

Igen ritka jelenségek a trollok (TROLL – Transient Red Optical Luminous Lineament, ezt magyarra átmeneti optikai, vörös, fénylő „vonásként” fordíthatjuk le) is, amelyekre a vörös lidércekkel egyszerre, továbbá azok megjelenését követően számíthatunk. Ezek a fényjelenségek felfelé kúsznak a vörös lidércek alsó nyúlványain, mintegy 150 km/s sebességgel, megközelítőleg 50 kilométeres magasságig. Élettartamuk csupán 100 milliszekundumra tehető.

Vörös lidérc egy zivatarfelhő fölött Fotó: Earth Science and Remote Sensing Unit, NASA Johnson Space Center

A FEOEM-ekkel kapcsolatban még rengeteg a megválaszolatlan kérdés, így a jelenségkör vizsgálata folyamatos kutatómunkát igényel.

Szerencsére a technika fejlődése egyre több segítséget nyújt ebben: megfigyelhetjük őket műholdakkal az űrből, valamint a zivatarfelhők közelében vizsgálódó repülőkről és ballonokról is. A földfelszínről olyan, emelt érzékenységű kamerákkal vizsgálhatjuk ezeket a jelenségeket, amelyekkel oldalról rögzíthetjük a zivatarfelhők feletti légréteget, akár több kilométerrel messzebbről is. Egy ilyen megfigyelési rendszert alakítottak ki 2007-ben az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézetének a tetején, amelynek segítségével figyelemmel kísérhetik a különféle felső légköri elektrooptikai emissziókat Sopron 500-600 kilométeres körzetében. 2014 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumába egy második kamerát is telepítettek a hatékonyabb megfigyelés céljából, amely azóta is nagyban hozzájárul a jelenségek tudományos hátterének kutatásához. 쐍

Gyűrűlidérc

100 km Ionoszféra

Lidércudvar (halo)

Vörös lidérc

Mezoszféra

Óriásnyaláb 50 Sztratoszféra

Troll

Kék nyaláb Troposzféra

Villámok

200 km

Felső légköri elektrooptikai emissziók, avagy FEOEM-ek Forrás: Barta V.–Bór J.–Sátori G.: Felső légköri elektrooptikai emissziók és megfigyelésük Sopronból

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

|

85

fotósarok

Szeptemberi „Az időjárás arcai” témánkra sok szép tájképet kaptunk, de ahogy az várható volt, leginkább a vihar előtti, pazar felhőformákkal díszített fotókból érkezett a legtöbb. Köztük egy kiemelkedően izgalmas is, amely Fonyódon készült. A baljós hangulatú kép azonnal elnyerte szerkesztőségünk zsűrijének tetszését, így ebben a hónapban Pápai Dórának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

Pápai Dóra: Vihar előtt „Balatoni születésű vagyok, éppen ezért rajongok minden olyan dologért, amely a tóhoz köthető. Ez is egy olyan pillanat volt, amelyet egyszerűen nem lehetett otthagyni. Azt tudni lehetett, hogy ez a vihar inkább az északi parton fog átvonulni, így tudtam, hogy kellő körültekintés mellett lesz lehetőségem pár képet készíteni a fonyódi partszakaszról. Félelmetes, de egyben elgondolkodtató a természet ereje, amelyet minden körülmények között tisztelnünk kell nekünk, embereknek.”

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a www.turistamagazin.hu/fotopalyazat-2-2.html oldalon. FIGYELEM! Változások a pályázati kiírásban: 2021-től a beérkező pályamunkákat előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon.

Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

86

|

w w w.t u r i s ta m a g a z i n . h u

További témáink 2021-ben (Zárójelben a beküldési határidő.)

Október: Kedvenc arborétumom (szeptember 12.)

November: Lenyűgöző sötétség – Éjszaka a természetben (október 12.)

December–január: A kedvenc sziklám (november 12.)

Vándorlás a göcseji

dombok északi szegletében W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U A jellegzetesen tagolt, apró zugokkal sűrűn tűzdelt göcseji tájat a csapadékos éghajlat éltette apró vízfolyások szabdalták fel. A völgyek mélyét bélelő agyagos, vizenyős talaj nem kedvezett a megtelepedésnek, ezért a falvak és az azokat összekötő utak a hátakra, illetve a lejtőkre kényszerültek.

Az erdőtől elkerített területek viszont annál inkább megfeleltek a gyümölcsösök ültetésének, amelyek közül sok ma is tarkítja ezt a különös vidéket. A Göcsej peremén fűzzük fel túránkra a termőre fordított dombtetőket, és a foltszerűen fennmaradt bükkösöket érintve ismerjük meg ezt a kevésbé népszerű túraterepet. Az aprólékosan felszabdalt táj hullámzása nem állít komolyabb kihívások elé, mégis szaporán gyűjtjük a szintet, ahogy a völgyeket keresztezve lendülünk át egyik dombról a másikra. A hosszú vándorlás során nem lesz hiány részletgazdag, „szélesvásznú” panorámákban sem, és letekintünk célpontunkra, a tájat uraló Zalaegerszegre is, amelynek tévétornyából körülkémlelhetünk a tájon.

Kávásról a harangláb és a tájház érintésével a f jelzés mentén érünk a Szabó-hegyre.

A kávási Szabó-hegytől a o jelzést követjük a túra végéig.

A zalaegerszegi (bazitai) tévétoronyhoz teszünk egy 100 m-es kitérőt a d jelzésen.

Magasság méterben 300 275 250 225 200 175 150 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

0

23,5 km

1 km

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

KÁVÁS

2

A falu túl szegény volt ahhoz, hogy saját templomot emeljen, ezért csak haranglábra futotta – amelynek ma látható, legutolsó verziója a II. világháború előtt épült, ami díszítésén is tetten érhető.

Az erdő felé vezető boronaúton még láthatunk boronafalú lakóházakat is: a rönköket (rendszerint tölgyet használtak) összecsapolták, majd beagyagozták és meszelték, fölülre pedig zsúptető került. Kávás egyébként, kihasználva a terepi adottságokat, hét dombra épült, ezért a házak és a szőlők, valamint a gyümölcsöskertek kiterjedt területen hullámoznak a tájjal.

3

BAZITAI TÉVÉTORONY

4

A szocializmus évtizedeinek országszerte megjelenő, távolról látszó építészeti és technológiai lenyomatai a tévétornyok, amelyek láncából Zalaegerszegnek is jutott egy. A Bazitai-tetőn emelt, mintegy 100 m magas épület kategóriájában nem számít „égimeszelőnek”, ám a tavasztól őszig látogatható, 53 m-es magasságban lévő kilátószint így is elénk tárja a zalai tájat. Tiszta időben a dombok hátterében markáns keretként emelkedő keleti-alpoki nyúlványok is a panoráma részét képezik. Külső (egyébként lezárt) lépcsői miatt megjelenése elüt „testvéreiétől”.

1

2

DOBRONHEGY

Jellegzetesen göcseji, a tagolt domborzat miatt laza szerkezetű, Árpád-kori település Dobronhegy, amely a dombtetőkre felkapaszkodó házak és kertek mozaikjából épül fel. Túránk ugyan az aprócska faluba nem visz be, ám a szomszédos Kandikóról, a Göcsej legmagasabb, szántók borította pontjáról körbehordozhatjuk tekintetünket a ritmikusan hullámzó tájon. Kirajzolódik a Zala völgye, előrébb pedig végcélunk, Zalaegerszeg tévétornya mutatja a helyes irányt.

JÁNKAHEGYI-KILÁTÓ

Ami Zalaegerszeg Jánkahegy nevű településrészének kilátóját kiemeli a panorámatornyok sorából, az az, hogy nem egy önálló építmény, hiszen rendhagyó helyen, egy csárda tetején találjuk. (Ennek ellenére szabadon látogatható.) Róla Zalaegerszeg házainak tengeréből csodálhatjuk a Göcsej dombjait, a bazitai tévétornyot és város szövetébe mélyen benyújtózó hátakat. Lent, a Válicka völgyében a térség iparát meghatározó olajfinomítókat és a hozzájuk tartozó óriási fémtartályokat látjuk. Az építményt 2012-ben avatták fel, közelében található egy harangláb és a kálvária is.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Kávás, autóbusz-forduló

VÉGPONT:

Zalaegerszeg, autóbusz-állomás

TÁV:

23,5 km

IDŐTARTAM:

6 óra 5 perc

SZINTEMELKEDÉS:

496 m

SZINTCSÖKKENÉS:

524 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Ha hosszúnak ítéljük a túrát, útközben több alkalom is kínálkozik kiszállásra, buszra szállásra.

TIPP!

Autóval érkezve ajánlott a kocsit Zalaegerszegen, a buszállomásnál hagyni, majd onnan utazni a kezdőpontra.

A zalai erdők

szíve, a Vétyemi-ősbükkös W W W.T E R M E S Z E T J A R O . H U Zala alacsony dombhátain és sekély völgyein ember és természet osztozott az évszázadok során. A barátságtalan talajadottságok következtében nem foglaltak el mindent a mezőgazdasági táblák, helyettük inkább a lejtőkre és tetőkre felfuttatott gyümölcsligetek ékelődtek az erdőrészletek közé. E mozaikos tájszerkezet szerény megélhetést biztosított lakóinak, és bár a 20. századi olajkitermelés epizódja rövid fellendülést hozott, Zala aprófalvas térség maradt. A fakitermelés jelentősége a kezdetektől fogva meghatározó, éppen ezért figyeltek fel helyi erdészek arra a Vétyempusztához közeli erdőrészletre az 1970-es években, amelyben kirívóan sok évszázados bükk maradt épen. A hosszú ideje háborítatlan rengeteg mára erdőrezervátum, amely a mérsékelt övi őserdők eredeti állapotát, hangulatát őrzi. Körülötte régi korok emlékei között, tanyák és kápolnák kíséretében teszünk körtúrát a Kerka mentén magasodó dombháton. Tiszta időben pedig a távolban már délcegebb hegyvidékek, az Alpok és a Dinaridák bérceinek csúcsait láthatjuk a dél-zalai táj fölé domborodni.

A

d

jelzés visz fel Tormafölde szőlőhegyére.

Egy rövid szakaszon jelzetlen, murvás úton érjük el a o jelzést.

A o jelzésen nagy kört írunk le Csörötnek, Páka és Vétyempuszta körül, amelynek az elején rövid kitérőt teszünk a mároki kápolnához a f jelzésen.

A Vétyemi-ősbükkös fölött a i jelzésen térünk vissza Tormaföldére.

Magasság méterben

200 175 150 125 0

2

4

6

8

10

12

14

0

16 17,3 km

500 m

Nyisd meg a túrát és a látnivalókat a mobilodon is a QR-kódot leolvasva!

Látnivalók 1

SZÉCSISZIGETI BIVALYREZERVÁTUM

2

Bár a bemutató- és szaporítóhelyet 1999-ben alapította a Kerka Mente Natúrpark Egyesület, a bivaly már az avar népekkel, valamikor a 6. században érkezhetett a zalai tájra. Mivel a faj érzékeny a túlzott hidegre és melegre is, ezt leszámítva viszont relatíve igénytelen, a hűs klímájú, vizenyős aljú Kerka-völgy ideális élőhely számára. A génmegőrzés érdekében tenyésztett bivalyok legelésükkel és taposásukkal a hajdani tájkép egy jellegzetes szilánkját is „gondozzák”. A rezervátum az Andrássy–Szapáry-kastély mellett, bejelentkezés után látogatható.

3

MÁROKI KÁPOLNA

4

A 13. században épült kápolna a török időkben elnéptelenedett és elpusztult Petróc faluhoz tartozott a mellette elterülő temetővel egyetemben.

Rejtélyes nevét a helyi lakosoktól kapta, valószínűleg akkor, amikor Iklódbördőce és Szécsisziget renoválta a kápolnát az 1960-as években, hiszen Iklód középkori plébániájának patrónusa Szent Márk volt. A harangtorony formája egy csak Zalában található típussal rokonítható. Mellette pihenőhely kínál felfrissülési lehetőséget a túra folytatása előtt.

1

2

KERKA VÍZIMALOM (SZÉCSISZIGET)

A Kerka vizén egykor 28 malom „táncolt”, közülük mára csak egy maradt meg: a szécsiszigeti, amelynek alulcsapott vízkerekeit hajtotta a patak.

A 17. századtól egészen az 1960-as évekig, amikor a Kerkát szabályozták, és elvezették a faluból. (Igaz, már az 1950-es években kiváltották a malomkerekeket egy turbinával.) A műemlék épület ízlésesen kialakított belső terei ma múzeumként működnek, a tulajdonosok tervei szerint pedig a patak vizét is újra el fogják vezetni a vízimalomhoz, amely 2022 februárjáig felújítás miatt zárva tart.

VÉTYEMI-ŐSBÜKKÖS

A 200 éves bükkök dominálta erdőrészlet valóságos természeti oázis a fakitermeléssel szétszabdalt zalai erdőfoltok világában. A Vétyem Erdőrezervátumban a természet önszabályozó folyamatai emberi beavatkozás nélkül vezérlik az éltető körforgását, a kidőlt fák helyén a fiatal generációk nyújtóznak a fény felé, a földön heverő, korhadt törzsek humuszt és élőhelyet biztosítanak. Néhány névvel ellátott példány előtt táblák segítenek megérteni a hihetetlen méreteket, hiszen hazánk legnagyobb tömegű élőlényei között járunk.

3

4

Túrainfó KIINDULÓPONT:

Tormafölde, a temető parkolója

VÉGPONT:

Tormafölde, a temető parkolója

TÁV:

17,3 km

IDŐTARTAM:

4 és ¾ óra

SZINTEMELKEDÉS:

425 m

SZINTCSÖKKENÉS:

425 m

ÁLLÓKÉPESSÉG: VÍZVÉTELI LEHETŐSÉG:

a településeken

Az ősbükkös tanösvényéről rövid kitérővel érhetők el az impozáns matuzsálemek, az Ősanya és az Őstestvérek.

TIPP!

Szécsiszigetre érdemes kitérőt tenni a látnivalókért, például a malomért és a bivalyrezervátumért.

A KÉKTÚRÁZÁS NAPJA 2021. 10. 09.

143 túra – 2580 km 1 nap alatt az Országos Kékkörön $] ƱV] legnagyobb túraeseménye, DPHO\ »WV]HOL D] HJÃV] RUV]»JRW Ingyenes regisztráció V]HSWHPEHU MÃWƱO www.kekturazasnapja.hu